Nemzeti Adó- és Vámhivatal: A magyar adórendszerben nagy hibákat találtak, lépnie kell a NAV-nak

Az Európai Unió Bírósága két, a közelmúltban közzétett döntésében rámutatott arra, hogy a NAV adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata több ponton is a közösségi jogba ütközik. Ez az adóhatóságot az eddigi gyakorlatának megváltoztatására is kényszerítheti - írja a Deloitte közleményében, mivel az áfalevonásnál és az adóellenőrzéseknél is rossz a magyar gyakorlat. A jelenlegi magyar adóhatósági gyakorlat értelmében egy vállalkozás abban az esetben élhet áfalevonási jogával, ha rendelkezik az áfatörvény és a számviteli törvény előírásainak megfelelő hiteles számlával. A NAV a számla hitelességével kapcsolatosan rendre vizsgálja, hogy a számlakibocsátók az ügylet teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeztek-e, illetve gazdaságilag indokolt volt-e alvállalkozók igénybevétele. Amennyiben ez nem állapítható meg, úgy az adóhatóság megtagadja az adólevonási jogot, mert szerinte a számla a számviteli szabályok értelmében hiteltelennek minősül. A másik hiba, amely fennakadt az Európai Unió Bíróságán, hogy nem hivatkozhat a hatóság adókijátszásra a vállalkozás áfalevonási jogának elvonásakor, hogy a számlakibocsátó az ügylet teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezett. Miként az sem megfelelő érv, hogy az ügyletek teljesítéséhez gazdaságilag egyáltalán nem volt indokolt további alvállalkozók igénybevétele. Az Európai Bíróság szerint ugyanis ezen tények önmagukban még nem eredményeznek adókijátszást. Bizonyítania is kell a hatóságnak, hogy ezek nem véletlen, hanem szándékosan fennálló körülmények.