Raiffeisen Bank Zrt.: Ismét jegybanki bírságot kapott a Raiffeisen Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 34 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bankra, mivel az elmúlt bő egy évben két hiánypótlási felszólítás ellenére sem javított ki teljeskörűen a jegybank korábbi határozatában megállapított informatikai, work-out és betétbiztosítási hiányosságokat – közölte a jegybank az MTI-vel. A jegybank még 2019-ben átfogó vizsgálatot folytatott a Raiffeisen Bank Zrt.-nél, illetve leányvállalatánál. A vizsgálat nyomán a jegybank határozatában – eredetileg 2021. március 31-i teljesítési határidővel – számos kötelezés teljesítését írta elő, és a feltárt problémák miatt 43 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a bankot. A határozat teljesítéseként a bank által beküldött jelentések nyomán a jegybank több esetben sem tudott meggyőződni arról, hogy a Raiffeisen Bank teljeskörűen kijavította-e a feltárt hiányosságokat. Az elmúlt bő egy évben kétszer is kérték a banktól a teljesítés pótlólagos igazolását, ám az ennek ellenére sem történt meg több informatikai (IT) és betétbiztosítási jogsértéssel kapcsolatban. Az MNB ezért a most közzétett határozatában egyebek közt előírta a Raiffeisen Banknak, hogy érdemben csökkentse a magas és kritikus súlyosságú IT-sérülékenységek számát, illetve végezze el kritikus IT-alkalmazásai egyidejű katasztrófa-helyreállítási tesztjét. A banknak gondoskodnia kell továbbá az IT-auditok részterület szintű tervezéséről és az összes IT részterület legalább 3 évente történő vizsgálatáról, illetve el kell végeznie a kiszervezett tevékenységek vizsgálatát az összes e tevékenységet végző cégnél. Fentiekhez kapcsolódóan a banknak a végső teljesítést megelőző közbenső időpontra be kell számolnia fenti kötelezések érdekében 2022. október 31-ig megtett intézkedések aktuális státuszáról is. Közölték: a work-out és a betétbiztosítás terén az MNB ismételten kötelezte a hitelintézetet a 2020. évi átfogó vizsgálatot lezáró határozatban már előírt kötelezések maradéktalan teljesítésére. A bírságösszegnél súlyosító körülménynek minősült, hogy a hitelintézet a jegybank korábbi kötelezéseinek negyedét huzamos időn át nem teljesítette maradéktalanul, vagy nem igazolta azt. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a szabályszegéseknek nem volt hatása a pénzpiaci szereplőkre, illetve a bank ügyfeleire – fűzte hozzá az MNB.