Hírek

A csaknem 75 éves állami erdészeti vállalat, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamásiban található, 1985-ben épült központi irodaépületének tetőhéjazatát a műszaki terveztetést, a szakhatósági engedélyeztetési eljárásokat lezárva és a nyilvános kivitelezői pályáztatást követően, a részvénytársaság forrásából, a cég beruházásaként felújítják. A munkálatok augusztus 7-én kezdődtek és november 30-án zárulnak majd. A beruházást több szempontból is szükségessé vált. Ezek közül az egyik, hogy szeretnék a tetőszerkezetet véglegesen azbesztmentesíteni, de a felújítást főként a tetőszerkezet rossz műszaki állapota, folyamatos javítási igénye, romló esővíz elleni szigetelése és csökkenő viharállósága is indokolja. Emellett természetesen az is szempont, hogy szeretnék, ha az új tetőszerkezet szebb városképet engedne láttatni a Tamásiban élőknek, az erre járóknak.

Csaknem hatmilliárd forintból épült sertéstelep Békéscsaba külterületén, ahol éves szinten 25 ezer vágósertés értékesítésével számolnak - közölte a beruházó Hajdúsági Agráripari (HAGE) Zrt. az MTI-vel. A NAGISZ cégcsoporthoz tartozó HAGE Zrt. 5,9 milliárd forintból, 2,166 milliárd forintos állami támogatás felhasználásával finanszírozta a négy állattartó épületből álló, több mint 14 ezer négyzetméteres területű, Európában is a legmodernebbek között számon tartott sertéstelepet. A kivitelező a hódmezővásárhelyi székhelyű Bodrogi Bau Kft. volt. A telepre a NAGISZ cégcsoport nádudvari sertéstenyészetéből érkezik 9 hetente 64 tenyészkocasüldő, amelyek 116 napos nevelési idő alatt érik el értékesítési súlyukat, a körülbelül 115 kilogrammot. A tervek szerint éves szinten 2900 tonna sertést értékesítenek az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezetnek; ahonnan az állatok 80-85 százaléka a belpiacokra kerül - mondta az MTI-nek Lapos László telepvezető. A négyből három épületben már vannak állatok, a negyedikbe két héten belül érkeznek. A telepen automatizált szellőztetési és takarmányozási rendszert alakítottak ki, a központi légbeeresztőkön keresztül a friss, de mind télen, mind nyáron temperált levegő a padozat alatti légcsatornákba kerül, ahonnan légbevezető oszlopokon keresztül szabályozott mennyiségben és sebességgel jut az állatok tartásterébe. Az elhasznált levegőt elszívó ventilátorok távolítják el a tartásterekből. Ezzel biztosítható, hogy az állatok étvágya a nyári nagy melegben is megmaradjon - magyarázta Lapos László. A cégcsoportnál ez az első, kötetlen tartásmóddal kialakított nagyüzemi fiaztatói férőhely, amely szintén az állatjóléti szempontok biztosítását segíti. A takarmány a NAGISZ központi telepéről érkezik, Békéscsabán tárolókapacitás épült ki, és létesült egy úgynevezett főkonyha, ahol a hígtakarmányt állítják elő a hízlaldába, ahol naponta négyszer kapnak enni az állatok. Az átlagos fajlagos takarmányfelhasználás 2,6 kilogramm. Mintegy 20 ezer köbméternyi trágyatároló kapacitásuk van - 8 ezernyit az épületek alatti lagúnaterekben tudnak tárolni -, ami fedezi az éves kibocsátott mennyiséget - mondta Lapos László.

Kaposvár várossá nyilvánításának 150 évfordulója alkalmából emlékzászlót adományozott Szita Károly polgármester a Sefag Zrt-nek. A városvezető rövid köszöntőjében felidézte a várostörténet főbb mérföldköveit, majd méltatta az erdőgazdaság szerepét is. – Úgy döntöttünk, nem mehetünk el a 150 éves évforduló mellett úgy, hogy ne gondoljunk a város közösségére, s mindazon intézményekre, vállalatokra, iskolákra, amelyek beleírtak Kaposvár történelemkönyvébe. Számukra emlékzászlót adunk át. Így a Sefagnak is, amely több mint fél évszázada gazdálkodik a városban és a vármegyében. Meghatározó vállalat lett, rengeteg családnak adott munkát – fogalmazott a polgármester, kiemelve, az erdőgazdaság olyan jóléti gazdálkodást folytat, amely hozzájárul a kaposváriak életminőségéhez és partner a turisztikai célok megvalósításában is. Fehér István vezérigazgató hangsúlyozta: a Sefag és Kaposvár között a legfontosabb kapocs az erdő. Az állami vállalat partnere a városnak legfőbb célja elérésében, abban, hogy 2030-ra a legegészségesebb várossá váljon. Erdeivel továbbra is a város tüdeje kíván lenni.

A balatoni törpeharcsa gyérítés lehetőségeiről mutatott be egy kisfilmet közösségi oldalán a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. Szári Zsolt vezérigazgató részletes tájékoztatást ad az egyes technikákról. A társaság munkatársai folyamatosan gyérítik a törpeharcsa állományt, a varsákon kívül elektromos halászgéppel, dobóhálóval és merítőszákkal, jelenleg az utóbbi a leghatékonyabb módszer. Az elmúlt egy hónapban már több mint 250 ezer ivadékot szákoltak.

Ismét előrelépett Nagyszénás és környéke mezőgazdasága. Az Október 6 Gazda Növénytermesztő és Szolgáltató Kft.-nél befejeződött az új szárító építése. A most üzembe álló szárítóról Szemenyei Sándort, a Kft. ügyvezetőjét kérdeztük. – Két évvel ezelőtt pályáztunk a Vidékfejlesztési Program keretein belül meghirdetett „Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása” című, VP2-4.1.7-21 pályázaton. A támogatási kérelmünket támogatásra alkalmasnak minősítették. A beruházás ötven százalékát finanszírozta az Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési alap. A régi, negyvenöt éves szárító elbontása után épült meg az új korszerű berendezés. A kapcsolódó eszközök (felvonók, színek, silók) maradtak a régiek. Az innovatív beruházás eredményeképpen, az új szárító jóval kisebb környezetterheléssel működhet. A zaj, a por és a káros anyag kibocsátás mértéke megfelel a mai előírásoknak. A régi szárítóéval megegyező szárítási teljesítményt jóval kevesebb gáz felhasználásával képes elérni. A még jobb energiahatékonyság érdekében az előtároló szín tetején megépítettünk egy napelem rendszert, amely a terményfelhordástól kezdve a kiszolgáló épületekig biztosítja a villamos energiát. A telep tisztán tartásáról környezetbarát, biológiailag lebomló tisztító és fertőtlenítő szerekkel gondoskodunk. A beruházás a Kft. létszámbővítését is lehetővé tette – sorolja az elvégzett munkát az ügyvezető. Az elkészült új szárító műszaki átadása a múlt héten megtörtént. A nagyszénási és környékbeli gazdák számára jelentős lépés a szárító, amely lehetővé teszi számukra, hogy a megtermelt terményüket helyben, drága szállítás nélkül, jó minőségben száríthatják, sőt a társaság silóiban tárolási lehetőség is rendelkezésükre áll.

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2020-ban indította el Városierdő-fejlesztési Programját, amelynek hosszú távú célja a budapesti és Budapest környéki erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítása az itt élő emberek számára. A XX. kerületi Újtelepi-parkerdő Pesterzsébet Önkormányzatával közös fejlesztése e program egyik állomása, amelynek eredményeként a környéken élők egy, a mindennapi életminőségükhöz hozzájáruló zöld értékkel gazdagodtak. A Pilisi Parkerdő Zrt. a Budapest és agglomerációjának területén található erdők nagy részének felelős kezelőjeként két alapszempontra koncentrálva tervezi és valósítja meg a fejlesztéseket: egyrészt a természeti értékek megóvásának, másrészt a helyi közösségek igényeinek szempontjaira. Az Újtelepi-parkerdő megújítását a Pilisi Parkerdő Zrt. mintegy 30 millió forintos költségvetésből valósította meg, amelyhez a XX. kerületi önkormányzat 20 millió forinttal járult hozzá, amin felül öt éven át évi 5 millió forinttal támogatja az új kerületi parkerdő fenntartását.

Nettó 3,3 milliárd forintért épül két új istálló vemhes tehenek és növendék állatok számára, amelyben egyebek közt lesz napelem-rendszer, silófermentáló, de még vízágy is a tehenek részére. A Ménesbirtok még állami cégként 1,2 milliárd forintnyi uniós támogatást is elnyert korábban. A Ménesbirtok 2023. január elején írt ki közbeszerzést a területén fekvő 81-es majorban építendő istállók kivitelezésére, majd április végén kezdték keresni a megfelelő jelentkezőt a beruházás mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására. E két tender eredménye néhány napja megjelent a Közbeszerzési Értesítőben: a mérnöki feladatokat közel 38 millió forintért az MHV-Cosinus Mérnöki Kft. kapta, a kivitelezést pedig az A-Mezőgép Kft. nyerte el 3,3 milliárd forintos ajánlatával - miközben eredetileg 2,9 milliárdra becsülték a költségeket. A cég fő tevékenységi körként útépítéssel foglalkozik, a tenderleírásban viszont az szerepel, hogy el kell bontania hat istállót a körülöttük lévő utakkal, jászlakkal, karámterekkel együtt, majd két új épületet kell felhúzniuk a helyükre. Az egyik egy 150 férőhelyes istálló lesz a 8-15 hónapos növendék állatok csoportos elhelyezésére közel 2500 négyzetméter alapterületen, a másik pedig egy 400 férőhelyes létesítmény lesz mintegy 3 715 négyzetméter alapterületen, amely a 15-24 hónapos vemhes üszők boxos elhelyezésére szolgál majd. A második istálló tetejére 50 kWp teljesítményű napelem-rendszert telepítenek, de épül szalmatároló, esőbeálló, dög-, trágya- és tűzivíztároló, valamint silófermentáló is, amivel a takarmány erjedését szabályozzák.

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. 282,76 millió forintból fejleszti takarmányozási technológiáját Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei telephelyén, Emődön - közölte a vállalat az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a beruházás a robotizált és az automatizált takarmánykiosztás fejlesztését szolgálja a tejelő szarvasmarha takarmányozásában. Mint írták, a technológia célja a termelés növelése a fenntartható gazdálkodás és az adott termelési igények kielégítése mellett. A fejlesztés révén az állatok egyedi azonosítójuknak megfelelően kapják meg fejés közben a takarmányt. Ennek köszönhetően nő a szárazanyagfelvétel, a tejtermelés és javulnak a tej beltartalmi mutatói. A precíziós eszközök segítségével a szakemberek naprakész információkat kaphatnak a kiegészítő takarmánnyal létrehozott takarmányadag (PMR) és a tartósított tömegtakarmányok kémiai összetételéről, javítva a telepek termelési és gazdaságossági mutatóit - közölték. A társaság további célja az automatizált takarmánykiosztás alatt keletkező PMR összetételének telepi gyorsvizsgálata egy speciális eszközzel, amelyet egy laboratóriumi berendezéssel egészítenek ki, így részben telepi körülmények között tudják biztosítani a tartósított tömegtakarmányok minőségi vizsgálatát. A beruházáshoz a kormány az Európai Unió társfinanszírozásával a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz keretében 183,54 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. A projekt a Széchenyi terv plusz programban valósul meg. A nyilvános cégadatok szerint a társaság tavaly 25, 2021-ben 26 munkavállalót foglalkoztatott. A 2022-es üzleti évben a cég nettó árbevétele 1,046 milliárd forint, az előző évben 643,8 millió forint volt, adózott eredménye 2022-ben 284,073 millió forintot, 2021-ben 157,854 millió forintot tett ki.

A 22 héten át zajló szavazás véget ért, az Agrárminisztérium közzétette: a legtöbb voksot a Nagyerdő kapta. Az Agrárminisztérium február 11-én elindított sorozatában hetente bemutatott egy-egy állami erdőgazdaságot és megosztott nyolc-nyolc kapcsolódó helyszínt a területükről, amelyekre a közösségi oldalon lehet szavazni. Magyarországon az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságok több mint egymillió hektár erdőt kezelnek, amely stratégiai jelentőségű az ország környezeti állapota, klímavédelmi célkitűzései és a lakosság jóléte szempontjából. A versenyben résztvevő állami erdőgazdaságok a következők voltak: Bakonyerdő Zrt., Budapesti Erdőgazdaság Zrt., DALERD Zrt., EGERERDŐ Zrt., Északerdő Zrt., Gemenc Zrt., GYULAJ Zrt., Ipoly Erdő Zrt., KAEG Zrt., KEFAG Zrt., KASZÓ Zrt., Mecsekerdő Zrt., NEFAG Zrt., Nyírerdő Zrt., Pilisi Parkerdő Zrt., SEFAG Zrt., Szombathelyi Erdészeti Zrt., TAEG Zrt., VADEX Zrt., VERGA Zrt., Vértes Erdő Zrt., Zalaerdő Zrt. A Nyírerdő Zrt. a debreceni Nagyerdőt, a Debreceni Erdőspusztát, a nyíregyházi Sóstó-erdőt, a Baktai-, a Gúthi-, a Bockereki- és a Dédai-erdőket indította, valamint a tiszadobi ártéri erdő is szerepel a palettán. A 21 társaság legfontosabb feladata az állami erdővagyon megőrzése és fenntartható hasznosítása. Ennek keretein belül nemcsak a főváros térségi erdőkben, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére. Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és közel 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja a kikapcsolódási lehetőséget keresőket. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít aktív természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására.

Állattartó telepek fejlesztésének a támogatására nyert 299 millió 308 ezer 554 forintot a Haladás Plus Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. Ugyancsak erre a célra kapott támogatást, 1 milliárd 991 millió 599 ezer 455 forintot az Agrosztár Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Külterületi helyi közutak fejlesztésére nyert Kaszaper önkormányzata 55 millió 102 ezer 547 forintot. Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére a Bi-Line Szervíz Kft. 321 millió 115 ezer 130 forint támogatást kapott. Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére a Torm-Agro Mezőgazdasági, Termelő, Kereskedelmi Kft. nyert 165 millió 255 ezer 785 forintot.