Hírek

Európai uniós támogatással, mintegy 493 millió forintból új gépsorokkal fejlesztette kapacitását a főként csőgyártással foglalkozó Poliext Kft. Kecskeméten - közölte a cég pénzügyi igazgatója az MTI-vel. A pályázat segítségével vásároltak egy automata csőgyártó gépsort az előre legyártott csőtekercsek átcsévélésére, illetve egy berendezést a fröccsöntött technológia alapanyagainak keverésére. A projekt keretében átalakították az üzem épületét is – adta hírül az MTI. Balog Róbert kiemelte: a csőgyártó üzem kapacitásának kihasználtsága már 85-90 százalékos volt, a technológiai beruházással a kapacitást 30 százalékkal tudták növelni. A fejlesztéshez 70 százalékos támogatási intenzitással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázatán mintegy 345 millió forintot nyertek, a fennmaradó összeget saját erőből és beruházási hitelből finanszírozták. Az elmúlt évben mezőgazdasági csövekből mintegy 7 millió métert, csepegtető csövekből 8,7 millió métert, KPE ivóvíz csövekből és védőcsövekből 2,7-2,7 millió métert, KPE idomokból pedig 3,5 millió darabot gyártottak. Balog Róbert hangsúlyozta: nagyságrendileg, évente átlagosan 100 millió forintot tudnak költeni különféle fejlesztésekre. A beruházási támogatásra óriási szükségük volt, mert ilyen volumenű fejlesztést önerőből nem tudtak volna végrehajtani.

Stratégiai együttműködési megállapodást írnak alá a Mol Nyrt., a Volánbusz Zrt., a MÁV Zrt. és a Waberer’s Nyrt. vezetői a hidrogén közlekedési és logisztikai felhasználásáról. Az aláírásra a Hydrogen Open 2024 konferencián kerül sor az erről küldött meghívó szerint. Ebben az is olvasható, hogy a Mol csoport fel kívánja gyorsítani a térségben a zöldenergia-átmenetet, és alternatív energiaforrásokkal szeretné fenntarthatóbbá tenni az ipari szereplők és a mobilitási szektor működését. Saját fejlesztéseink és beruházásaink mellett arra törekszünk, hogy minél több partnerünket bevonjuk a közös munkába. A terv pénteki megismerése előtt néhány részlet már tudható, a Mol ugyanis már 2022 tavaszán közzétette zöldhidrogén-gyártási terveit. Eszerint a társaság 22 millió euróból Európa egyik legnagyobb kapacitású zöldhidrogén-üzemét építi fel Százhalombattán. A megújuló forrásból származó elektromos árammal évi 1600 tonna zöldhidrogént termel majd. A létesítmény az akkori terv szerint az amerikai Plug Power 10 megawattos elektrolizáló egységét fogja használni, átadását 2023-ra ígérték.

Komoly szigorításra szánta el magát a Mol az általuk forgalmazott és menedzselt Limókkal kapcsolatban, jövő hétfőtől ugyanis több ponton is módosulnak a felhasználási feltételek. Az új szerződési feltételek értelmében a jövőben csak a 20. életévüket már betöltött, legalább 1 éves gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személyek regisztrálhatnak a rendszerbe. Ez a szabály csak az újonnan regisztrálókra vonatkozik. Emellett a kisállatot szállítani tervezők is komoly változásra készülhetnek: hétfőtől súlyosan büntetik azt, aki kisállattal veszi igénybe a járművet. Ezért 30 ezer forint bírság jár majd. Végül további újdonság az is, hogy bővül a Mol Limo flottája, mégpedig Suzuki Vitarákkal, amelyek a Toyota Yarisokkal és az Opel Astrákkal azonos díjkategóriába tartoznak majd.

Összesen 2,5 milliárd forint értékű részvénycsomagot osztott ki a cég vezetői között a Mol Nyrt. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató például 855,8 millió forintot érő részvénycsomaggal lett gazdagabb – írta a Portfolio a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett bejelentés alapján. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója 304974 darab részvényt kapott, ami a január 16-i, 2806 forintos záróárfolyam alapján 855,8 millió forintot ér. Molnár József vezérigazgató 224756 részvényt kapott 630,7 millió forint értékben. Bacsa György csoportszintű stratégiai operáció és üzletfejlesztés ügyvezető igazgató összesen 77621 darab törzsrészvényt kapott, ami jelenleg 217,8 millió forintot ér. Marton Zsombor, a kutatás-termelés üzletág csoportszintű vezetője 35285 részvényt kapott a cégtől közel 100 millió forint értékben. Ortutay Zsuzsanna, a horvát leányvállalat INA igazgatótanácsi elnöke 47056 darab Mol-törzsrészvényt kapott, ez 132 millió forintot ér jelenleg. Ratatics Péter, a Mol fogyasztói szolgáltatások üzletágának csoportszintű vezetője 111014 részvényhez jutott, mintegy 311,5 millió forint értékben. Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes összesen 101657 törzsrészvényt kapott, melynek piaci értéke 285,2 millió forint. A rövid és hosszú távú részvénytulajdonosi javadalmazási politika keretében átadott részvények száma valamivel több mint 900 ezer volt.

A Mol Románia a Mol csoport romániai leányvállalata, Románia egyik legjelentősebb olajipari cége. Mozga Gábor személyében új ügyvezető igazgatója van a Mol Romániának január elsejétől – jelentette be a Mol Románia. A vállalat közleménye szerint Ene Camelia eddigi ügyvezető igazgató 17 év után befejezte munkáját a vállalatnál. Mozga Gábor Lengyelországból érkezett a romániai leányvállalat élére. Az új ügyvezető igazgató 2019 óta van a vállalatnál, vezetőként a Mol csoport kiskereskedelmi és értékesítési osztályának kilenc országot érintő fejlesztéséért és irányításáért felelt, elsősorban az értékesítési és működési stratégiák kidolgozása és kivitelezése terén szerzett tapasztalatot. Tavaly Lengyelországban irányította a Mol csoport eddigi legnagyobb kiskereskedelmi akvizíciójának integrációját, a Lotos hálózat átalakítását Mol Polskává. Közgazdasági egyetemi végzettsége van, jelentős tapasztalatot szerzett kereskedelmi és pénzügyi területeken, több mint két évtizedig nagy FMCG vállalatok igazgatótanácsaiban dolgozott – közölte a vállalat. Mozga Gábor mérföldkőnek nevezte a következő időszakot a Mol Románia növekedési útján. Közölte, hogy a vállalat az ügyfelek folyamatosan változó igényeihez alkalmazkodva, a személyre szabott ügyfélélményt biztosító technikai megoldásokat integrálva fejleszti szolgáltatásait. Alkalmazkodóképesek, innovatívak maradunk, és megőrizzünk ügyfélközpontú hozzáállásunkat, annak érdekében, hogy fenntartsuk a Mol egyedi, megkülönböztetett márkaidentitását – idézte az új ügyvezető igazgatót a közlemény. A Mol Románia a Mol csoport romániai leányvállalata, Románia egyik legjelentősebb olajipari cége, amely 27 éve van jelen a piacon.

A közlemény szerint a Mol hosszú ideje vizsgálja és elemzi a rendkívül magas kompenzáció okait, de eddig nem talált elfogadható magyarázatot arra, hogy a Janaf által 2023-ban alkalmazott, drasztikusan megemelt, így aránytalanul és indokolatlanul drága árazás mögött milyen okok húzódnak. A Janaf ezzel kapcsolatos nyilatkozatai szintén nem szolgáltatnak meggyőző érveket a kérdésben - szögezték le. Mivel az emelés messze meghaladta az európai energiaárak emelkedésének mértékét, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy a Janaf az Ukrajna és Oroszország közötti háború által teremtett helyzetet profitszerzésre használja - hangsúlyozta a Mol. "A Mol valódi regionális felelősségtudattal rendelkező vállalatként az üzemanyag-ellátás biztonságát a legfontosabb prioritásként kezeli, és ennek érdekében mindig is a kelet-közép európai országok közötti együttműködés határozott támogatója volt" - hangsúlyozták. A magyar vállalat közölte azt is, hogy a Janaf állításaival ellentétben nem ismeri a horvát olajvezeték-üzemeltető által az árképzésben alkalmazott "ellenőrzött módszertant", a horvát vállalat valójában csak egy semmitmondó általánosságot fogalmazott meg kilométeralapú árképzésének nyilvánosságra hozatalával, szélsőségesen magas árszínvonalát és áremelését azonban semmivel nem támasztotta alá. Ez tovább erősíti a benyomást, hogy a Janaf ezt az árat teljességgel önkényesen határozta meg - jelezte a Mol. A közlemény szerint a Mol továbbra is nyitott arra, hogy többet tudjon meg a Janaf árpolitikája mögött meghúzódó tartalmi érvekről, és így megalapozottabban tudja összehasonlítani a vállalat árazását a többi európai csővezeték-üzemeltetővel.

Ingyenes chipleolvasókat szerelt fel a Mol a benzinkutakon, hogy szilveszterkor minden elveszett házikedvenc hazataláljon, írja a cég közleménye. Országszerte 204 leolvasóval felszerelt kutat találhatnak, az érintett kutakat a Mol Move applikációban és a Vigyél Haza Alapítvány Kutyakeresőjében lehet megtalálni. Évente több ezer kutya kóborol el a szilveszteri petárdák és tűzijátékok hanghatásai miatt, ráadásul az érzékeny fülű állatok számára az erős zaj sokszor fizikai fájdalommal jár. Ez menekülési reakciót vált ki, ami hasonló ahhoz, mint amikor egy gyerek nem találja a szüleit. Akár 20-30 kilométerre is elrohannak onnan, ahol megijesztették őket. Tavaly 2200, idén nagyjából 1500 kutya hazatalálásában nyújtottak segítséget a Mol töltőállomások dolgozói.

A Continental makói gumigyárának menedzsmentje beperelte a GSZSZ-t és annak elnökét magánszemélyként, a felperes 2 millió forintos sérelemdíjat és az ügyvédi tiszteletdíjak megfizetését követeli bírósági úton a szövetségtől - közölte a Gumiipari Szakszervezeti Szövetsége (GSZSZ). Radics Gábor, a szervezet elnöke szerint ezzel a lépéssel a cég alátámasztotta az érdekvédők többször hangoztatott állítását, nevezetesen azt, hogy a makói gumigyár vezetése nem tűri az ellentmondást, még a szervezett, legális, jogi keretek között működő szakszervezeti ellenhangokat sem, akik a munkavállalóik érdekeit tartják szem előtt.

Orosz András friss bejelentése szerint a Mol két részletben fogja érvényre juttatni a kötelező jövedékiadó-emelést: JANUÁR ELSEJÉN, ILLETVE A HÓNAP KÖZEPÉN MEGOSZTVA, ELŐSZÖR 20, MAJD 21 FORINTTAL HAJTJÁK VÉGRE AZ ADÓEMELÉST. A döntést azzal indokolt az olajtársaság, hogy így a fogyasztókat egyszerre nem terheli majd ez a plusz adóteher. A szakember hozzátette: ha a januári időszakban a makrogazdasági körülmények (pl. olajár-emelkedés vagy forint gyengülés) egyéb árváltozást hoznak a nagykereskedelemben, azt a kiskereskedelmi piac is követni fogja. Orosz elmondása szerint a lépéssel betartják a jogszabályokat, ugyanis a 41 forintos emelést papíron az árakban érvényesítik, azonban a kedvezménynek megfelelően csökkentik a termék kereskedelmi árát.

A Mol az Ural Oil and Gas LLP. nevű nemzetközi közös vállalat részeként megkezdte a gáztermelést Kazahsztánban, a Rozskovszkij-mezőn található U-21 elnevezésű kútból - közölte a Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Azt írták, a sikeres termelés-indítás a magyar, kazah és kínai partnerek szoros együttműködésének eredménye. A Rozskovszkij-mező gáz- és kondenzátumprojektjét az Ural Oil and Gas LLC üzemelteti, amely a kazahsztáni KazMunayGas (50 százalék), a magyarországi Mol-csoport (27,5 százalék) és a kínai FIOC (22,5 százalék) közös vállalatának tulajdonában van. A Rozskovszkij gáz- és kondenzátummezőt 2008-ban fedezték fel, és alapos lehatárolási és tervezési fázist követően 2023. december 19-én indult elindult a gáztermelés. A mező a nyugat-kazahsztáni régióban található, Uralszk városától 60 kilométerre északkeletre. A jelenleg megcélzott tározóból kinyerhető gáz és kondenzátum mennyisége 158,8 millió hordó egyenértéknek felel meg, amelyből a gáz 101,5 millió hordónyi, a kondenzátum pedig 57,3 millió hordónak felel meg, a kazahsztáni állami ásványvagyonmérleg alapján. A kutatási és lehatárolási fázisban fúrt kilenc kútból ötöt sikeresen termelésre képes állapotba hoztak 2021-ben. A tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződést 2022 áprilisában írták alá, amely a felszíni infrastruktúra minden elemére kiterjed. Az első kút napi 300 ezer köbméter gáztermeléssel indul, amelyet a Chinarevskoye gázüzembe szállítanak feldolgozásra. A Mol várakozásai szerint a kezdeti egykutas próbatermelési szakaszban a Rozskovszkij-mező körülbelül napi 1300 hordó egyenérték mennyiséggel járul hozzá a csoport termeléséhez. A tervek szerint négy további kút 2024 harmadik negyedévében áll termelésbe, amellyel a mező termelése napi 1,5 millió köbméter gázra növekedhet. Ezzel párhuzamosan, a kazahsztáni Központi Kutatási és Fejlesztési Bizottság által 2022-ben jóváhagyott mezőfejlesztési tervvel összhangban, a projekt halad előre a tervezett 2. fázis időben történő megvalósításával. Ez magában foglalja a további kútmunkálatokat, új kutak fúrását és az infrastruktúra bővítését, hogy 2027 végéig napi 2,5 millió köbméter gázmennyiséget tudjon kezelni.