Hírek

Január 1-jétől Magyarországon is elindul a csomagolási hulladékok kötelező visszaváltási rendszere (DRS). Az italosdobozok esetében az országos hulladékgazdálkodási koncessziós feladatért felelős Mohu Zrt. a 90 százalékos újrahasznosítást célozta meg. A visszagyűjtött üveg és fém italosdobozok külföldi csomagolásgyártókhoz kerülhetnek. A Mohu Zrt. mintegy kétezer olyan visszaváltó automata telepítéséről állapodott meg partnereivel, amelyek egyutas (egyszer használatos) csomagolópalack begyűjtésére alkalmasak – közölte Pethő Zsolt, az országos hulladékgazdálkodás koncessziós rendszeréért felelős Mohu Zrt. vezérigazgatója. Az új eszközöket a Mohu a szakterület tekintélyes európai gyártóitól, a Tomra és az Envico cégtől rendelte. A begyűjtési rendszernek a 400 négyzetméter alapterületűnél nagyobb, élelmiszer-jellegű termékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek kötelesek a tagjává válni. Önként csatlakozhatnak mások is, több mint százan már jelentkeztek is Pethő Zsolt tájékoztatása szerint. A Mohu ennek köszönhetően legalább négyezer, de akár hatezer ilyen berendezéssel is számol. Ez már országos lefedettséget jelent, és bőven elég annak az évi mintegy 3,3 milliárd palacknak a begyűjtéséhez, amelynek legalább a 90 százalékát kellene újrahasznosítani. „Mivel a körforgásos gazdálkodás megvalósítására törekszünk, és mivel Magyarországon nincs üvegpalack, illetve alumínium italosdoboz gyártása, a rendszerben begyűjtött üveg- és alumíniumhulladékot igyekszünk majd e termékek külföldi gyártóinak eladni” – válaszolt a Világgazdaságnak Pethő Zsolt. Jelezte, hogy ezeket a csomagolóeszközöket a hazai italgyártók eddig is külföldről szerezték be. PET-palack újrahasznosítására ugyan van hazai példa, de a végtermék nem palack. Ezért a vezérigazgató szerint érdemes lehet egy hazai PET-palackos üzemet is beindítani. Egy ilyen beruházás opció lehet a Mol csoport valamely tagjának is, de döntés még nem született. Az egyutas csomagolóeszközök visszaváltására használandó új automaták üzembe helyezésével a ma működő automatáknak csak kis része válik feleslegessé – mondta lapunknak Szabó Szilvia, a Mohu gyártói felelősségi rendszerért és visszaváltásért felelős területének vezetője.

A debreceni Hulladékgyűjtő Udvar igénybevételének feltételei november 1-jétől módosulnak – tájékoztatott az AKSD Kft. Mint írták, az átvehető hulladékok nagy része mennyiségi korlátozás alá esik, azaz a limit fölötti mennyiséget nem veheti át a hulladékgyűjtő udvar. A kvótaköteles hulladékok egyedi mérlegelése a behajtást követően anyagfajtánként történik november 1-jétől. A létesítmény forgalma évek óta jelentős, az egyedi mérlegelés elvégzése miatt kialakuló jelentős várakozási idő csökkentése, illetve az István úti torlódások elkerülése az időpontfoglalási rendszer bevezetésével biztosítható. Amennyiben a lakos személygépjárművel, vagy ahhoz kapcsolt utánfutóval tervez behajtani a hulladékgyűjtő udvarba, november 1-jétől időpontot kell foglalnia, melyre több lehetőséget biztosít a szolgáltató – közölték.

A vármegyeszékhely távhőtermelését és szolgáltatását ellátó MVM OTSZ Zrt. okos távhőmérési rendszert alakított ki. Erről tartott beszámolót Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója, Lázár Mózes, az MVM OTSZ Zrt. vezérigazgatója, Szalay Ferenc polgármester és dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő október 11-én délelőtt a városházán. – Tavasszal kezdődött el az eszközök cseréje és az okos mérési rendszer kialakítása – kezdte Lázár Mózes, az MVM OTSZ Zrt. vezérigazgatója. – A program keretében mintegy hét és fél ezer lakásban huszonhatezer fűtési költségmegosztó, illetve négyezer-négyszáz lakásban közel hatezer-négyszáz melegvízmérő cseréjére került, kerül sor. Ezzel a fejlesztéssel már országos összevetésben is kimagasló Szolnokon a korszerű fűtési költségmegosztók aránya, a távfűtésben érintett lakások több mint kilencven százalékában felszerelték – tette hozzá. A modern fűtési költségosztók és használati melegvízmérők megteremtik a lehetőségét a rádiós rendszerű jeltovábbításnak, azaz az időszakos fogyasztás leolvasása is könnyebbé válik. Az adatok gyűjtése és továbbítása automatikusan történik, azok tárolása, rendszerezése és feldolgozása egy okos mérési rendszerben valósul meg. A tájékoztatón kiderült, hogy a cég még az idén elindítja a projekt második ütemét: Szolnok ötvenkilenc épületének mintegy négyezernégyszáz lakásában valósítják meg távleolvasású melegvízmérőcserét.

Az MVM Mátra Energia Zrt. még hat évig fenntartaná a lignitalapú áramtermelést Visontán, ezért kérésére környezetvédelmi hatósági eljárást indított a Heves Vármegyei Kormányhivatal – számolt be a Heol. Az MVM 2029. év végéig kéri meghosszabbítani a visontai erőmű lignites blokkjainak üzemidejét. 2027-től kezdve számolna az új gázerőművel és a hulladékégetővel, amelyek mellett a lignittüzelés is tovább folytatódna. A kérelemben a Heol cikke szerint emlékeztetnek, a kormány elrendelte az MVM Mátra Energia Zrt. termelésének növelését, és előirányozta az erőmű 2029 végéig történő működtetését. Az MVM Mátra Energia Zrt. két 100 megawattos, egy 220 megawattos, két 232 megawattos lignit-, valamint két 33 megawattos gázüzemű energiatermelő blokkal rendelkezik.

A Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezet áramhálózati fejlesztésének részeként megépült „Macs” 132/22 kV-os transzformátorállomás ünnepélyes átadásán jelen volt Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Papp László Debrecen polgármestere, Lélfai Koppány, az OPUS GLOBAL Nyrt. vezérigazgatója, valamint az OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója, Torda Balázs. A két ütemben, összesen több mint 4,8 milliárd forintból megvalósult beruházás kifejezetten a BMW gyárat, valamint annak környezetébe települő, többségében magyar beszállítókat látja el villamos energiával. A Debrecen nyugati határán, Kismacs mellett felépített „Macs” 132/22kV-os transzformátorállomás megépítésének tervét a megnövekedett ipari fogyasztói igények hívták életre. Közülük is kiemelkedik a BMW gyár energiaigénye, de előre látható további beszállítók, köztük sok magyar vállalkozás betelepülésével az igények növekedése. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet ellátására dedikáltan létrehozott alállomás és a kapcsolódó távvezetékrendszer kiépítése egyúttal tehermentesíti a térség tágabb környezetének ipari fogyasztóit ellátó hálózatot, így javítva az ő ellátásbiztonságukat is. A fejlesztés az OPUS TITÁSZ Zrt. eddigi legnagyobb áramhálózati beruházása, melynek mostani, második ütemében az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe telepített transzformátorállomása 3,254 milliárd forint értékben valósult meg. Az alállomásba beépítésre került 2 db 40 MVA 132/22 kV-os transzformátor, 4 db 132 kV távvezetéki mező, 3 db 132 kV kábelindító mező, valamint 25 db 22 kV tokozott berendezés. A VEZÉRLŐ ÉS IRÁNYÍTÓ HELYISÉGEKET MAGÁBA FOGLALÓ KISZOLGÁLÓ ÉPÜLETBEN JELENTŐS RÉSZBEN MAGYAR FEJLESZTÉSŰ INFORMATIKAI ÉS TÁVKÖZLÉSI BERENDEZÉSEK KAPTAK HELYET, MELYEK TELJES TÁVELÉRÉST ÉS AUTOMATIZÁLT IRÁNYÍTÁST TESZNEK LEHETŐVÉ.

A Mohu már gőzerővel dolgozik a visszaváltási hálózat kiépítésén. Az induláskor közel kétezer helyen állnak majd automaták. Minden visszaváltási jelöléssel ellátott üveg-, fém- és műanyag palackos italtermék csomagolását vissza lehet majd vinni mintegy 2000 visszaváltási pontra – REpontra – a jövő év elejétől, és a hálózat folyamatosan bővül majd új csatlakozókkal – közölte a Mol. A tájékoztatás szerint a visszaváltható üveg-, fém- és műanyag palackok egységesen 50 forintba kerülnek majd, és visszavitelkor is annyit kap majd értük a vásárló. Ez motiválja a fogyasztókat a palackok visszaváltására, és segíti az újrahasznosításukat is. A Mol célja, hogy három éven belül 90 százalékos újrahasznosítási arányt érjenek el. Jövő év január 1-jétől azokat a palackokat lehet visszaváltani, amelyek 2024. január 1-je után kerültek forgalomba, rendelkeznek a visszaváltási logóval és a korábbi csomagoláson találhatóhoz képest új vonalkóddal. Ezeket a gyártóknak a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél regisztrálniuk kell. A termékregisztráció hamarosan indul, erről a folyamatról a Mohu folyamatosan tájékoztatja a gyártókat. Átmenetileg, jövő év június 30-ig még forgalomba lehet hozni az új jelölés nélküli palackokat is, ám utána már csak a visszaváltási díjas jelöléssel ellátott palackok hozhatók forgalomba. A jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott italcsomagolások továbbra is a boltok polcain maradhatnak, ezek nem lesznek visszaválthatók a REpontokon. A szabályozás értelmében a 400 négyzetméternél nagyobb eladóterű élelmiszerüzleteknek a visszaváltást kötelezően gépi úton kell majd biztosítaniuk, ám a rendszerbe önkéntes alapon a kisebb boltok is csatlakozhatnak az automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére vonatkozó feltételek elfogadásával. A jövő évi eleji induláskor közel 2 ezer, majd a további csatlakozókkal a tervek szerint 4-5 ezer boltban lehet az üvegeket visszaváltani. Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, ha a visszaváltást kézi úton, mobilalkalmazás támogatásával kívánják biztosítani. A leszerződött és a fogyasztók számára elérhető visszaváltó pontokat a Mohu weboldalán és a hamarosan elérhető REpont applikációban teszik közzé.

A szelektív hulladékgyűjtés támogatása érdekében a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. néhány éven belül a jelenlegi, csaknem 280-ról 362-re növeli a hulladékudvarok számát; minden 10 ezer lakosúnál nagyobb településen lesz hulladékudvar, a korábbihoz képest hosszabb nyitvatartással - tájékoztatta a Mol az MTI-t. A közleményben felidézték, hogy a MOHU nyáron megkezdte a lakossági szilárd hulladék kezelését végző rendszer fejlesztését. Az uniós szabályok szerint 2035-re minden tagállamnak el kell érnie a minimum 65 százalékos újrafeldolgozást a hulladékok területén, ez most csak 30 százalék körül van Magyarországon. A cél elérésében sokat segíthet a lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvarok fejlesztése - írták. Jellemzően azok a hulladékok kerülnek ide, amelyektől sem a rendszeres hulladékgyűjtéssel, sem az évenkénti lomtalanításkor nem tud megválni a lakosság. A közleményben ismertették, hogy a MOHU az összes, július 1-je előtt működő hulladékudvar működtetésére leszerződött, és tovább fejleszti a hulladékudvar-hálózatot. Magyarország bármely nagyobb településén belül pár kilométeres távolságban elérhető lesz egy hulladékudvar. Több helyen eddig csak pár óra volt egy héten a jellemző nyitvatartás; a MOHU megegyezett partnereivel, hogy a jövőben a 10 ezer lakosúnál nagyobb településeken minimum heti 48 órában tartsanak nyitva. Az 5 és a 10 ezer lakos közötti településeken a MOHU mobil hulladékudvari szolgáltatást tervez bevezetni. Komplex gépjárműkonvoj települ majd ki előre meghatározott módon és időtartamban az illetékes önkormányzattal egyeztetett helyszínre, ahol a normál hulladékudvarokhoz hasonlóan le lehet adni a szelektíven elkülönített hulladékot. A tervek között szerepel további, kisebb lakosságszámú települések elérése az igényektől függően, illetve olyan szolgáltatások bevezetése is, amelyek még jobb elérést biztosítanak, például a háztól történő szállítás lehetősége - tették hozzá. A MOHU által bevezetett rendszer jelentős egyszerűsítéseként említik, hogy már nemcsak a bejelentett lakcímhez tartozó hulladékudvart használhatja a lakosság, hanem országosan bármelyiket. Július 1-je előtt a használathoz igazolni kellett a közszolgáltatási díj befizetését, a MOHU ettől is eltekint, hogy leegyszerűsítse és felgyorsítsa a rendszert. További újdonság, hogy októbertől minden hulladékudvaron le lehet adni a textilhulladékot és a használt sütőolajat, míg korábban erre csak 122, illetve közel 200 hulladékudvaron volt lehetőség. A koncessziós rendszer keretein belül a Mol töltőállomás-hálózatában továbbra is több mint 350 helyszínen leadható a használt sütőolaj - hívták fel a figyelmet.

A MiReHu október 6-án közzétett legújabb felhívása már az idei Európai Hulladékcsökkentési Hétre tervezett programjainak az előfutára. A Szuperhős program célja, hogy felhívja a figyelmet a csomagolási hulladékokra, valamint egy nyereményjátékot is meghirdettek, amellyel lehetővé teszik, hogy bárkiből Szuperhős legyen - olvasható a vállalat közleményében.

Október 4-én este megjelent a visszaváltási díjakról szóló rendelet. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint január elsejétől Magyarországon is elindul a kötelező visszaváltási rendszer, amit a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működtet. A rendelet szerint a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként 50 forint visszaváltási díj fizetendő. A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártó határozza meg. Ilyen kötelezően visszaváltási díjas terméknek számít - a tej és tejalapú italtermék kivételével - minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú italtermék csomagolása. A csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermékek csomagolása nem tartozik ide (A termék darab száma a tárgyévben nem haladja meg az 5000-et.) Emellett a szabályozás nem vonatkozik a speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegekre, amennyiben ezt a koncessziós társaság az előzetes termékregisztrációs eljárás során megállapítja. A jogszabály által biztosított átmeneti időszakban, 2024. június 30-ig nem kell kivezetni a még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülő italcsomagolásokat, ezek korlátlan ideig a boltok polcain maradhatnak. A kötelezően visszaváltási díjas terméknek esetében a gyártók kötelesek a terméken a jogszabályban meghatározott jelölést elhelyezni. A gyártó a kötelező visszaváltási díjas termékeken kívül meghatározott terméket vagy csomagolást a forgalmazóval kötött megállapodás alapján önkéntesen visszaváltási díjas termékké minősítheti. Ilyen termék lehet a gyártó által önkéntesen „visszaváltható” megjelöléssel gyártott, illetve forgalomba hozott, meghatározott termék vagy termék csomagolás, amelynek gyártását, illetve forgalomba hozatalát az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak bejelentették. A visszaváltást kötelezően gépi úton, visszaváltó automatákkal kell biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzleteknek, valamint kötelező visszaváltási helyeket kell kialakítani az 1000 főnél nagyobb népességű településeken. Az automata működtetésére kötelezett kiskereskedelmi egységek hamarosan regisztrálhatnak a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél. A kisebb eladótérrel rendelkező üzletek a rendszerhez önkéntes alapon csatlakozhatnak.

A svájci központú MET Csoport növekedési stratégiájának részeként irodát nyit a Szingapúri Köztársaságban. A MET Ázsia 90 százalékban a MET Csoport, 10 százalékban a szingapúri Keppel leányvállalata. A terjeszkedés célja, hogy a MET tovább erősítse LNG-portfólióját a globális piacokon, és bővítse energetikai infrastruktúra-beruházásait az ázsiai-csendes-óceáni térségben. A MET Csoport Európa egyik leggyorsabban növekvő energiavállalata, amely – miközben elsődlegesen az európai piacokon összpontosít a sikeres növekedésre – most történelmi mérföldkőhöz érkezett: megkezdi terjeszkedését az ázsiai energiapiacon is. A MET Ázsia székhelye Szingapúrban lesz. Az új leányvállalat elősegíti a cégcsoport intenzíven bővülő LNG-portfóliójának Európán túli növekedését, valamint az infrastrukturális beruházásokat a térségben. A MET a Keppellel, a cégcsoport szingapúri székhelyű 10 százalékos tulajdonosával együttműködésben fejleszti majd ázsiai üzleti tevékenységét. A két cég a közelmúltban már létrehozott egy vegyesvállalatot: a Keppel MET Renewables célja megújuló energiatermelő források fejlesztése és építése Európában. A MET és a Keppel most arra törekszik, hogy ezt az együttműködést Ázsiára is kiterjessze. A MET Ázsia vezérigazgatói pozíciójára a tapasztalt és nemzetközileg elismert energetikai szakembert, Fasimon Sándort nevezték ki. Fasimon több mint 25 éves pályafutása során több nemzetközi felsővezetői pozíciót töltött be integrált olaj- és gázipari vállalatoknál Európában, Közel-Keleten és Ázsiában, így globális energiaipari szakértelmével széles körű tudást és tapasztalatot hoz az új cégbe. „Arra számítunk, hogy a MET Ázsia jövőbeni növekedésünk egyik hajtómotorja lesz, és egyben utat nyit a globális nyersanyagpiacokhoz” – mondta Lakatos Benjamin, a MET Csoport elnök-vezérigazgatója.