Hírek

Százmilliárd forintos beruházást indít a Dreher Sörgyáraknál két tulajdonosa, az Asahi Group Holdings és az Asahi Europe & International, a fejlesztéssorozat a kapacitás- és hatékonyságnövelés mellett a vállalat ambiciózus örökségépítési és fenntarthatósági céljait is szolgálja a következő évtizedben - közölte a társaság az MTI-vel. A közlemény szerint minden idők legnagyobb magyarországi söripari beruházása hosszú távon biztosítja az alapításának 170. évfordulóját 2024-ben ünneplő társaság jövőjét. Az elmúlt két évben már megvalósult, valamint a most bejelentett beruházások számos folyamatot érintenek. Tavaly már egy 4,6 milliárdos forintos fejlesztés részeként kicserélték a kompresszorokat és szűrőberendezéseket, az idén tavasszal pedig a pasztőrözés és fejtés hatékonyságát növelték a kor egyik legmodernebb alumíniumdobozos gyártósorának üzembe helyezésével, összesen 7 milliárd forintból - írták. A beruházási program első mérföldköve a 2023-2026 közötti időszak mintegy 30 milliárd forintos fejlesztése lesz. Ennek elemeként megkezdődik az új energiaközpont egy részének építése, amely nemcsak a kapacitásnövekedést, hanem a vállalat fenntarthatósági céljainak elérését is támogatja. Megújul az erjesztés és a pincékben való kondicionálás szakasza, ami a tartályok cseréje mellett az új technológiák bevezetését is jelenti. Ez a vállalat munkatársainak folyamatos képesség- és tudásfejlesztésével jár együtt - jelezték. Az 1854-ben alapított Dreher Sörgyárak Magyarország egyik vezető sörgyártója, 2017 óta a Japán legnagyobb sörgyártójaként ismert Asahi leányvállalata. A társaság közvetve és közvetlenül több mint 11 100 embernek biztosít megélhetést, évente 17 milliárd forint adót és járulékot fizet az államkasszába. A Dreher Sörgyárak Zrt. a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint tavaly 73,477 milliárd forintos árbevételt ért el az előző évi 61,783 milliárd forint után. Az adózott eredmény a 2021. évi 2,588 milliárd forintról tavaly 3,080 milliárd forintra emelkedett.

A vietnámi nagykövet a város és az egyetem vezetői mellett október 24-én a programjába illesztette a Hajdúhús üzemének megtekintését is. Egyelőre feltérképezik a lehetőségeket. A vállalat tavaly hajtott végre egy 2,6 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházást. Így akár napi 1200 sertés vágására is alkalmas az üzem. Papp István tulajdonos azt mondta: Vietnám újabb lehetőséget jelent piacuk bővítésére. Jelentős exportot bonyolítanak Japán és Dél Korea irányába is, de egyelőre az afrikai sertéspestis miatt most nem tudnak oda szállítani. Ennek ellenére más távol keleti területekre továbbra is tudnak szállítani. - Hongkongba, Szingapúrba szállítunk mangalicát, debreceni páros kolbászt, több mangalica terméket. A napokban is fog menni vagy 2-3 tonna készítmény, ami nagy szó. Debreceni páros kolbászt két tonnát fogunk gyártani például Szingapúrnak. Mellette kisebb mennyiségben pástétomot, szalonnákat és nyers húst is, s ez mind mangalica - mondta Papp István.

A Heinekennél elismerik, hogy rengeteg energiát használnak fel termékeik gyártásakor és szállításakor, ami egyben az üvegházhatást növelő gázok kibocsátását is jelenti. Az Index annak járt utána, hogy a söripari konszern globális fenntarthatósági vállalásaiból eddig mi teljesült, és ebből hogyan vette ki a részét a hazai leányvállalat, a Heineken Hungária. Felidézték, hogy az anyacég 2021-ben jelentette be a 2030 Brew a Better World programját, amely új, ambiciózus kötelezettségvállalások sorát jelölte ki erre az évtizedre. A VÁLLALÁSOK CÉLJA A KÖRNYEZETRE, A TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGRA ÉS A FELELŐS ALKOHOLFOGYASZTÁSRA GYAKOROLT POZITÍV HATÁS ELŐMOZDÍTÁSA. A söripari konszern fokozottan törekszik arra, hogy 2030-ra a termelését, 2040-re pedig a teljes értékláncát szén-dioxid-mentessé tegye. A vállalat célja, hogy valamennyi termelési telephelye CO2-semlegessé váljon, maximalizálva a megújuló energia részarányát, ezáltal pedig az energiahatékonyságot. Ennek részeként a társaság 2030-ig 30 százalékkal kívánja csökkenteni teljes kibocsátását. Leszögezték, hogy mindezek érdekében, a konkrét intézkedésekre összpontosítva „az árpától a bárpultig” a tudományos alapokon nyugvó megközelítést alkalmazzák, szorosan együttműködve a fogyasztókkal és a beszállítókkal. A vállalat tagja a Business Ambition for 1.5C, a Race to Zero, a Climate Pledge és a RE100 szervezeteknek is. A 2030-RA KITŰZÖTT MARKÁNS CÉLOK KÖZÉ SOROLHATÓ A MEZŐGAZDASÁGI CO2-KIBOCSÁTÁS 30 SZÁZALÉKOS CSÖKKENTÉSE, A NEM MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ KIBOCSÁTÁS ESETÉBEN 25 SZÁZALÉK A TERVEZETT MÉRSÉKLÉS ARÁNYA.

A Szentkirályi Magyarország alapító tulajdonosa, Balogh Levente 15 millió magyar vitaminigényét szeretné kiszolgálni az új, innovatív gélvitaminokkal. A Viola termékcsalád négy új étrendkiegészítőjét október 16-án mutatták be, valamint bejelentették, hogy rövid időn belül közel 40 különböző vitaminkészítményt tesznek elérhetővé gél formában. Az új gélvitaminok ötletgazdája Balogh Levente, a vállalkozó elképzelései alapján egy magyar gyógyszerész társaság fejlesztette ki a készítményt saját szakértőik tapasztalatának segítségével. Ennek az innovációnak nem az a célja, hogy egy sokadik vitaminváltozatot adjon az emberek kezébe, hanem abszolút új időszámítást kezdjen a vitaminpiacon. A Viola termékek alapötletét az ásványvíz inspirálta, az elképzelés az, hogy olyan formában vegyünk be bármilyen fajta vitamint, ami a lehető legközelebb áll a természetességhez. Balogh Levente a család egyik régi vállalkozására építette az új vitaminmárkáját, ezt továbbfejlesztve és a vitaminfogyasztást megreformálva adott új életetet a cégnek. A vállalkozó hosszú távú tervei között az is szerepel, hogy egész Európával megismerteti az új generációs vitaminokat. „A Viola termékcsaládot a Vitapress Kft. forgalmazza, amelyet az édesapámtól örököltem, aki azért hozta létre, hogy olyan gyümölcsleveket gyártson, amikben a vitaminok a természetes formájukban megtalálhatóak. Az 1989-ben létrehozott cég neve végre értelmet nyert a Viola gyártásával” – tette még hozzá a cégtulajdonos Balogh Levente.

A Dreher és egy fővárosi vendéglátóhely kereskedelmi kapcsolatát vizsgálta a GVH, ami feltárta, hogy a Dreher olyan feltételekkel alakított ki együttműködést, mellyel arra ösztönözte az érintett vendéglátóhelyet, hogy szinte kizárólagosan tőle vásárolja sörkészletét. Ezzel leszűkítette a fogyasztók választási lehetőségeit, és akadályozta más sörgyártók érvényesülését. A GVH Versenytanácsa mindezekre tekintettel – a vizsgált együttműködési kapcsolatban érintett egyetlen vendéglátóhely forgalmát alapul véve – a Dreherre 12 millió forint bírságot szabott ki amellett, hogy kötelezte a sörgyártó céget megfelelési program kialakítására, ami biztosítja, hogy a jövőben a Dreher magatartása megfeleljen a hatályos kereskedelmi szabályozásnak. Az ügyben érintett másik vállalkozásra – a vendéglátóhelyet üzemeltető C V G Kft.-re – a GVH nem szabott ki bírságot, hanem figyelmeztetésben részesítette. Ennek oka egyrészt az, hogy a vállalkozás szerepe a jogsértésben csekélyebb volt, másrészt az eljárásban érintett üzemeltető kisvállalkozásnak minősül. Ugyanakkor a releváns szabályozással összhangban lévő megfelelési program kialakítására a fővárosi kisvállalkozást is kötelezte a nemzeti versenyhatóság.

A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a vármegyénkben termett a legtöbb és legjobb minőségű búza az idén. – Ez az év különleges a Hajdú Gabona Zrt.-nek. Egyrészt az általa előállított hajdúsági liszt igen jó eséllyel megkapja a hungarikum címet, másrészt a társaság beszállítói az országban a legtöbb és a legjobb minőségű étkezési búzát termelték – tájékoztatta a Cívishírt Lakatos Zoltán, a gazdasági társaság elnök-vezérigazgatója. Elmondta, az országos átlag hektáronként 5,6-5,7 tonna, aminek csak 30 százaléka jó minőségű, a többi pedig kommersz, azaz leginkább takarmánybúza. Hajdú-Biharban viszont hektáronként 6,7-6,8 tonnás termésátlag volt, és a betakarított kenyérgabonának minimum 60-70 százaléka jó minőségű. Ennek okát a szakember a tavalyi, főleg Biharban rettentő károkat okozó aszályra vezette vissza. A kukoricák döntő részét akkor már nyáron ki kellett szántani, ezért a talajból nem szívhatta fel a nitrogént, ami így a termőföldben maradt. Nézzük azonban a hajdúsági liszt hungarikummá nyilvánítását, aminek már a küszöbén áll a zrt. – Ahhoz, hogy egy terméket hungarikummá nyilvánítsanak, egyrészt meg kell teremteni a termékalapot, másrészt át kell menni egy többlépcsős elfogadási rendszeren. A városi minősítés után a megyei értéktár javasolja elfogadásra az országos értéktárnak a terméket. A Hajdú Gabona tavaly decemberben átment az Országos Értéktári Bizottsági megmérettetésen, ahol egyöntetű döntéssel úgy határoztak, hogy a Hungarikum Bizottságnak javasolják a hajdúsági lisztet a hungarikum cím elnyerésére. A Hungarikum Bizottság megtárgyalta az ügyet, és többségi szavazattal szintén úgy döntött, hogy kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítja a Hajdú Gabona lisztjét. Innentől kezdve már csak egy lépcső van hátra, amit a pályázó cég már meg is tett, mégpedig hogy megpályázza a hungarikum cím elnyerését – beszélt a folyamatról Lakatos Zoltán, aki a hungarikummá válás feltételeit is részletezte a Cívishírnek.

Október 13-14-én rendezték meg az Erős Pista Fesztet, amelynek célja az volt, hogy bevezesse a nagyközönséget a cég kulisszái mögé. Az esemény fővédnöke Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a fesztivál kapcsán így fogalmaz: „Rohanó világunkban még hangsúlyosabb szerepet kapnak a valós emberi értékek. Utóbbiak között is kiemelkedő a közösség, legyen az család, városrész vagy akár egy egész város, nemzet. Büszkeséggel tölt el, hogy a kecskemétiek lelkes közösségépítők, és büszke vagyok arra is, hogy az Univer valódi kecskeméti cégként nem csak támogatója, de immár aktív szervezője is e szellemiség fennmaradásának.” A fesztivál hangsúlyos eleme és látványossága, hogy a nagyközönség is beléphet a cég idén júniusban átadott új üzemébe. Így testközelből is megismerhetik az Univer gyártási folyamatait, egyben azt is, hogyan készülnek a cég hungarikumai, az Erős Pista és a Piros Arany. „Nem titkolt szándékunk, hogy hosszútávon egy igazi, régiókon átnyúló élményprogramot hozzunk létre. Ennek értelmében a vállalat egyértelmű szándéka, hogy az Erős Pista Feszt idővel olyan új turisztikai attrakcióvá váljon, amely Kecskeméten és a város szűkebb környezetén túl, az ország más részeiben élők számára is okot ad a felkerekedésre és utazási célponttá válik” – hangsúlyozta Molitorisz Károly, az Univer Product Zrt. vezérigazgatója.

A Coca-Cola HBC Magyarország 2020 óta a Costa Coffee, 2022 eleje óta pedig a Caffe Vergnano kizárólagos forgalmazója, a hazai prémium HoReCa kávépiac top 3 szereplőjének egyike. A vállalat több mint 2200 vevőpartnerének értékesít kávét a vendéglátóiparban országszerte. Felelős nagyvállalatként a Coca-Cola HBC Magyarország kiemelt figyelmet fordít a tevékenysége során előállított termékek teljes életciklusára. Ahhoz pedig, hogy a lehető leghatékonyabb megoldásokat hozza létre és alkalmazza mindennapi tevékenysége során, elengedhetetlen a piac beható ismerete. Ezt szem előtt tartva a vállalat kutatást végzett vendéglátóipari partnerei körében a zacc felhasználásáról, hogy megismerje a szektor meglátásait és tapasztalatait. A válaszadó vevőpartnerek jelentős része (68%) naponta kevesebb mint 3 kilogramm kávét használ fel és a válaszadók közel fele (48%) a szemétbe dobja az ebből keletkező kávézaccot. Mintegy 10 százalékuk komposztálja a fontos mellékterméket, és bár minden tizedik válaszadó nagyon szeretné újrahasznosítani a zaccot, erre egyelőre nincsen lehetősége. Kisebbségben vannak azok a partnerek, akik jelenleg is hasznosítják a kávézaccot a növények alá szórva, mások pedig a lefolyóba öntik. Az is kiderült, hogy a vállalati HoReCa partnerek több mint felét (53%) érdekelné a jövőben a zaccbegyűjtő rendszer és az ahhoz való kapcsolódás lehetősége, mert szeretnék, ha ez az értékes alapanyag nem a szemétben végezné – írják. A kávézacc értékesebb anyag annál, mintsem, hogy hulladékként végezze a vevőpartnereknél. Számos olyan összetevő alkotja, amelyek alkalmassá teszik az újrahasznosulásra. A Coca-Cola HBC Magyarország és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusa együttműködésükben azt vizsgálja, hogy miként adhatunk új életet a mindennapi kávézásaink során keletkezett zaccnak. Az együttműködés első fázisában a vendéglátóiparban keletkező kávézacc biztonságos visszagyűjtési rendszerének kidolgozását célozzák meg az egyetem hallgatóinak bevonásával. A munka nem áll meg itt, a Coca-Cola HBC Magyarország reményei szerint a pályázaton beérkezett ötleteket a gyakorlatban is hasznosítani tudják a későbbiekben a HoReCa vevőpartnereik körében.

A Nestlé Hungária Kft. kapacitásbővítő beruházásának nyomán 280 új munkahely jön létre Bükön, ez a fejlesztés is hozzájárul ahhoz, hogy idén is megdőljön a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja Magyarországon – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 5-én a helyszínen, írja az MTI. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nestlé Hungária Kft. beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a svájci tulajdonú vállalat mintegy 90 milliárd forintért bővítette hobbiállateledel-gyártó telephelyének kapacitásait, s így 280 új munkahelyet teremtett. A cég 2021 és 2023 között közel 390 millió forintos képzési programot valósított meg, amit a kormány 193 millió forinttal támogatott, és amelynek köszönhetően a magyar gazdaság eggyel feljebb tud lépni ismét a technológiai színvonal tekintetében – tudatta, hozzátéve, hogy a világ 77 országában jelen lévő Nestlé a termékei 90 százalékát a külpiacokon értékesíti, így a magyar exportteljesítmény is tovább fog nőni. Majd rámutatott, hogy a gyár számára az áramot megújuló forrásokból biztosítják, ez hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a jövőben is azon húsz állam között lehessen, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudják növelni a bruttó hazai terméküket (GDP).

Minőségmegőrzési időn belüli termékromlás miatt az Urban Édesipari Kft. (Budapest) többféle Coop mézes puszedlit hívott vissza a forgalomból - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-nek küldött közleményében. A hatóság honlapján ismerteti, hogy a visszahívott 200 grammos fahéjas Coop mézes puszedli minőségmegőrzési ideje 2023. október 25., 2023. november 13., 2023. november. 14., 2023. november 27., 2023. november 28., 2023. december 11. A forgalomból kivont 200 grammos kakaós Coop mézes puszedli minőségmegőrzési ideje 2023. október 12., 2023. október 15., 2023. november 14., 2023. november 16., 2023. november 27., 2023. november 29., 2023. december 10. A 200 grammos vaníliaízű Coop mézes puszedli visszahívott termék minőségi ideje 2023. november 12., 2023. december 11., 2023. december 12. Az érintett termékeket a vásárlás helyén a Coop üzletek visszaveszik és a termék árát megtérítik. Az üzletlánc a visszahívásról a honlapján tájékoztatta vásárlóit - közölte a Nébih.