Hírek

2021-ben több, mint 13 millió kilogramm tejet értékesített a 30 éve alakult sárospataki Geo-Milk Kft. A cég az elmúlt 10 évben számos fejlesztést hajtott végre, gyakorlatilag újjáépült az egész telep, a legújabb beruházás egy ellető előkészítő, fogadó istálló. A Portfolio Csoport idén is díjazta a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, 2022-ben az Év női agrárvállalkozója Leskó Magdolna, a Geo-Milk Kft. ügyvezetője lett. A Geo-Milk Kft. éppen idén 30 éve, 1992-ben alakult - mondta az Agrárszektornak Leskó Magdolna. A cégnek három telephelye van, kettő Sárospatakon található, míg a növendék istálló Dorkó közigazgatási településen működik. A Geo-Milk Kft. 2021-ben több, mint 13 millió kilogramm tejet értékesített, emelett tagjai az Alföldi Tej beszerző Kft-nek. Éves árbevételük meghaladja a 2 milliárd forintot, aminek legalább a 60 százaléka a tejből származik.

A gazdasági nehézségek és a magas infláció ellenére a FirstFarms Hungary Kft. dolgozói fontosnak érezték, hogy a karácsony közeledtével segítsenek és ezzel örömet okozzanak néhány környékbeli, nehéz anyagi körülmények között élő gyermeknek. Kezdeményezésük célja, hogy minél kevesebben maradjanak ajándékok nélkül az ünnepi időszakban. Nem először ajándékozták meg a környékbeli, nehezebb körülmények között élő gyermekeket a FirstFarms Hungary Kft. dolgozói, a cég idén már az ötödik alkalommal tette közzé az Angyalok kerestetnek nevet viselő felhívását. Az akció önkéntes alapon működik náluk, a rászoruló gyermekek számára a helyi családsegítő szolgálatok juttatják el az összegyűjtött adományt. Sarusi-Kis Tamás, a cég ügyvezetője elmondta, idén sokat gondolkodtak azon, hogy meghirdessék-e az akciót, hiszen tudják, hogy az infláció, az energiaáremelkedés minden családot megterhel. Az összegyűjtött édességekből, játékokból, írószerekből és könyvekből idén 53 gyermek számára készült csomag, az ajándékokat gádorosi és orosházi családokhoz juttatták el. Sarusi-Kis Tamás hozzátette, hogy büszkék az összefogásra, jó érzés volt az előkészületektől egészen a csomagolásig és az átadásig végig vinni akciójukat. Amikor bevitték a családsegítő szolgálatnak az ajándékokat, ott elmondták, hogy nagyon sok családban egyedül ezek a csomagok lesznek a karácsonyi ajándékok.

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője az MTI-vel. Mészáros Péter tájékoztatása szerint erdei fitneszparkot létesítettek tucatnyi sporteszközzel, nyújtósorokkal, tológéppel, padokkal, kombinált bordásfallal, has- és hátpaddal. Új erdei játszóteret alakítottak ki, valamint felépítettek egy mobil színpadot, elhelyeztek közel ötven pad-asztal garnitúrát, illetve esőbeállókat telepítettek. Az Arbo Park területén megvalósult beruházások értéke csaknem 90 millió forintot tett ki. Az Arbo Park a "Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllői-dombság turisztikai termékkínálatát" című pályázat részeként újult meg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) támogatásával. A projektgazda a Magyar Természetjáró Szövetség volt, a Pilisi Parkerdő Zrt. konzorciumi partnerként vett részt a pályázatban. A Budai-hegység, a Pilis és a Gödöllői-hegység több területet átölelő, nagyszabású projekt teljes költségvetése meghaladta az egymilliárd forintot, ebből a Pilisi Parkerdő fejlesztései közel 830 millió forinttal részesültek. A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergo megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 32 millió látogató keresi fel.

Az energiaárak növekedését a hazai zöldség- és gyümölcstermesztők is megsínylik. Győr-Moson-Sopron megyében a legtöbben geotermikus energiával fűtenek, de a világítás drasztikusan megdrágult. A kevesebb termést külföldi áruval kell majd pótolni. A lébényi Zeiler Hungária Kft. termálkutakkal biztosítja a termeléshez szükséges hőt, az áramért viszont közel ötször többet fizetnek. – A növények téli megvilágítása azonban olyan sok energiát igényelne, hogy idén el sem tudjuk indítani, ezért más alternatívákkal próbálkozunk – mondta el Szabó András cégvezető. – Az viszont egyértelmű, hogy jelentősen kevesebb lesz így a hozam, hozzávetőleg körülbelül tízezer kilogramm mínuszt jelent, ami jelentős ár­­bevétel-kiesés. A lébényi Zeiler Hungária Kft. elsősorban paradicsomot termel, de 2021-től már kígyó­uborkát is, amit szintén nagyon jól fogadtak a hazai és külföldi vásárlók. – Az elmúlt évben nőtt a hazai termékek iránti kereslet, de még mindig rendkívül árérzékeny a magyar piac – folytatta Szabó András cégvezető. A cégvezető elmondta: nehéz alternatívát találni, mivel télen a nap nem süt eleget a nap­elemekhez, szélerőművek telepítése pedig rendkívül nehéz és költséges. Ugyanakkor keresik a helyi energiaforrásokat, valamint egy LED-lámpás korszerűsítést is terveznek a közeljövőben, amivel akár 30–40 százalékkal csökkenthetik az energiafelhasználásukat.

Felszámolás alá került a Bodzási Termelő és Szolgáltató Start Szociális Szövetkezet, amelynek irányítását igazgató elnökként Simonka György, volt Békés megyei országgyűlési képviselő vette át. A 24.hu szerint október elején számolták fel a szövetkezetet, az eljárást a Gyulai Törvényszék rendelte el. A veszteséges és a felszámolás előtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásával terhelt szövetkezet korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt. A szövetkezetről Simonka korábban azt mondta a lapnak, hogy növénytermesztéssel és támogatásokkal kapcsolatban adnak tanácsokat.

A Zöld Talár Díjas Soproni Egyetem fontos vállalása, hogy valamennyi az adott évben felvett hallgatója után fát ültet a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-vel együttműködve. A megvalósuló erdő koncentrikus körökben épül fel, azoknak az egyetemistáknak is örök emléket állítva, akik annak idején részt vettek az ágfalvi csatában. A hallgatók, akik elültetik a fákat később remélhetőleg érzelmileg kötődnek majd a növényekhez, visszajárnak saját fájukhoz családjukkal vagy évfolyamtalálkozó keretében. A 2021-ben indult faültetési program következő állomásaként újabb 793 facsemetével gazdagodik a Hűségerdő.

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja. Az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot - emelte ki Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Pilis Bike, a Pilisi Parkerdő Zrt. kerékpáros úthálózata felújított szakaszának átadása alkalmából - közölte az AM. A közleménye szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. az elmúlt években 350 kilométer erdei kerékpárutat jelölt ki a Budai- és a Visegrádi-hegységben, illetve a Pilisben. A Pilis Bike-ot évente több tízezren használják, útvonalai az ország leglátogatottabb erdei kerékpárútjai közé tartoznak. A társaság az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ partnerségével 45 kilométert, a Pilis Bike közel tizenöt százalékát újította fel 2022 nyarán és őszén - írták. A negyvenöt kilométernyi erdei kerékpárút nagy része új aszfalt-, illetve zúzottköves burkolatot kapott, a felújítás több mint nyolcvanezer négyzetméternyi burkolatot érintett. A burkolat mellett számos helyen megoldódott az alámosott, és ezért megcsúszott útpálya vízelvezetése, az útalap és a földművek megerősítése - ismertették a közleményében.

Folyamatos fejlesztésekre van szükség a hajtatásos zöldségtermesztés versenyképességének erősítése érdekében - jelentette ki az agrárminiszter Szegváron. Nagy István az Árpád-Agrár Zrt. és a Szentesi Paradicsom Kft. kettő új, egyenként 40 ezer négyzetméteres termesztő üvegházának átadásán azt mondta, az Árpád cégcsoport kertészete Magyarország egyik legnagyobb zöldséghajtató vállalkozása. Már az 1960-as évek végétől üvegházak és fóliasátrak építésébe kezdtek, aminek az olajipari próbafúrások során talált termálvíz adott lendületet. Magyarország termálnagyhatalom, ráadásul ezeknek a forrásoknak a központja Csongrád-Csanád megye, tehát az üvegházakhoz szükséges energia gazdaságosan és fenntartható módon áll rendelkezésre - közölte a politikus. A KSH adatai szerint tavaly az országban mintegy 80 ezer hektáron termesztettek zöldségféléket. Ebből 2132 hektárra becsülhető a takarás alatti termesztés területe, amely 71 százaléka a Dél-Alföldön található - tudatta a miniszter. Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a mezőgazdasági vállalkozás az elmúlt tíz évben, csaknem 10 hektár korszerű növényházat épített 9,856 milliárd forintos beruházással, a fejlesztés mintegy harmadát fedezte uniós támogatás. A beruházásoknak köszönhetően a cég termesztőfelületeinek több mint 50 százalékban technikailag is megújult, ezzel a következő 30 évre háromszáz családnak biztosítanak stabil munkahelyet. A legutóbbi - 2,838 milliárd költségű beruházás - során 40 ezer négyzetméteres új üvegház építése mellett korszerűsítették a cég szegvári telephelyén működő hűtőházakat, valamint befejeződött még egy 3 ezer négyzetméteres termesztőház rekonstrukciója. Régi üvegházakba 11 ezer hektáron magasnyomású párásítót telepítettek, hogy nyáron is minőségi paprikát tudjanak előállítani - tudatta a szakember. Katona Magdolna, a Szentesi Paradicsom Kft. ügyvezetője elmondta, a 2,84 milliárd forintos beruházással - 50 százalékos támogatás mellett - 40 ezer négyzetméteres üvegházat építettek 2300 négyzetméteres csarnokkal, ahova 70 ezer tő paradicsomot ültettek. A termesztőház kiszolgálására 2100 méter mélységű, óránként 115-120 köbméter 85 Celsius fokos termálvizet adó kutat fúrtak. A vállalkozás egy korábban emelt, 4,3 hektáros üvegház blokkja mellé pedig új logisztikai központot építettek, hűtőkamrával.

Fontosnak tartja a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) az új technológiák mielőbbi alkalmazását a mezőgazdaságban, ezért is kezdte el az Agrárminisztériummal közösen a Digitális Agrárstratégia megvalósítását – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) parlamenti államtitkára Veresegyházon. Koncz Zsófia a Veresi Paradicsom Kft. szamócaültetvényének megnyitóján azt mondta: nagy öröm, hogy a TIM háttérintézménye, a Bay Zoltán Kutatóintézet részt vett a táptalajok elemzésével azokban a kutatásokban, amelyek lehetővé teszik a veresi paradicsom mellett a szamóca termesztést is. Hozzátette, hogy a cégnek sikerült egy igazi paradicsom brandet kialakítania Magyarországon és a vállalkozásról mindenkinek az innováció jut az eszébe. Koncz Zsófia beszélt arról, hogy az élelmiszertermelésben a hatékonyság növelése az egyik legfontosabb feladat. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar kiemelkedő szegmense lesz az egész magyar iparnak, ezért az Agrárminisztériummal közösen kezdte el a TIM a Digitális Agrárstratégia megvalósítását. Ennek keretében a gazdálkodók számára a magyar szakértők által fejlesztett tananyagok segítségével olyan témákban lesznek elérhető ismeretek, mint a digitális farmmenedzsment, a precíziós növényvédelem, a precíziós állattenyésztés vagy a drón-használat – sorolta. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára úgy fogalmazott, hogy a veresi szamócát a válságok hívták életre. Megjelent a koronavírus-járvány, az energiaválság és a paradicsomvírus, ám ez a vállalkozás nem túlélési stratégiában gondolkodott, hanem behozott a csúcstechnológiás termelésébe egy új exportképes elemet, a téli szamócatermelést – emlékeztetett. Márkus Zsolt a Veresi Paradicsom Kft. tulajdonos ügyvezetője arról beszélt, hogy az agrárium jó működése minden ország stratégiai célja. Emlékeztetett arra, hogy cégének is több válsággal kellett megküzdenie, a válság elől azonban előre, az innovációba menekültek. A nyilvános cégadatok szerint a Veresi Paradicsom Kft. a 2021-es üzleti évet 1,5 milliárd forint nettó árbevétellel és 6,3 millió forint adózott eredménnyel zárta. A 2020-as üzleti évében 1,43 milliárd forint nettó árbevétel mellett 32,3 millió forint adózott eredményt ért el, míg a járvány előtti évben, 2019-ben még 1,3 milliárd forint volt a nettó árbevétele, és 172,85 millió forint az adózott eredménye.

Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott. Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszerszuverenitás elérését szolgálja. "Ennek a mérföldkövénél vagyunk most" - fogalmazott. Mérföldkő azért, mert felismertük a problémát, kerestünk rá megoldást, és ezt megfelelő technológiai színvonallal meg is tudjuk valósítani - mondta a miniszter, aki szerint "ez a mai nap üzenete." Nagy István szólt arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket. A kérelmek benyújtására jövő év június végéig van lehetőség. Eddig 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban 6,5 milliárd forint értékben újabb 31 pályázatról született döntés. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére - emelte ki. Hozzátette, támogatják az öntözési közösségek együttműködését is, már 26 közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban; a pályázatokat év végéig lehet beadni. Csányi Attila a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke elmondta, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent. Hozzátette, a KITE előrejelzéseket is adó országos meteorológiai hálózatot is működtet, emellett talajművelési, öntözési javaslatokat is ad a gazdáknak. Reményét fejezte ki, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt "katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak". A mezőhegyesi beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként. Nyolcvanegy öntözőgépet szereztek be, amelyek teljes hossza csaknem 38 ezer méter. A gépek digitálisan, a távolból indíthatóak, saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel működnek. Magyarországon jelenleg 80-90 ezer hektáron - a szántóterületek alig 1-2 százalékán - folyik öntözéses gazdálkodás. Az uniós átlag ennek a háromszorosa. A nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Ennek mintaprogramja zajlott Mezőhegyesen.