Hírek

A tőkealapkezelő PortfoLion Capital Partners, fennállásának első digitális infrastruktúra befektetését zárta. Az adótornyok üzemeltetése és fejlesztése forrásigényes, ezért a digitális infrastruktúra kiszervezése népszerű stratégia lett. Ez a folyamat a tengerentúlon és több európai országban végbement, köztük Magyarországon, 2019-ben a Vodafone, 2020-ban a Telenor is végrehajtotta ezt az átszervezést. A tájékoztatás szerint a nyugat-balkáni régióban egy nemzetközi konzorcium részvételével megy végbe a változás. A konzorciumot a nemrég a General Atlantic által felvásárolt, infrastruktúra befektetésekre szakosodott tőkealapkezelő, az Actis vezeti és olyan globális szereplők vesznek részt benne, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Silk Road Fund és a Blue Sea Capital a Világbank Csoporthoz tartozó International Finance Corporation. Kelet-Közép-Európa és a Nyugat-Balkán régió toronypiacának jelentős növekedése várható a következő években, amelyet a mobiladat-forgalom exponenciális növekedése, az új technológiák, mint a 5G és a 6G bevezetése, valamint a mobil kapacitás és lefedettség megváltozó követelményei hajtanak. A független toronyvállalatok jelentős szerepet játszanak a folyamatosan növekvő adatforgalmi igények kielégítésében és az általános gazdasági fejlődésben, azzal, hogy hatékonyan működtetik, fejlesztik, bővítik és megosztják a digitális infrastruktúrát. A Telekom Szerbia több mint 1800 tornyának független cégbe szervezésével és értékesítésével egy új szolgáltató jön létre, amely Szerbiában ezer, Bosznia-Hercegovinában körülbelül hétszáz, Montenegróban körülbelül száz torony üzemeltetéséért és a hálózat továbbfejlesztéséért lesz felelős. A tranzakciót magyar részről a PortfoLion magántőke-ágazata hajtotta végre, ez az első projektje a nyugat-balkáni régióban. Nieder Jenő vezérigazgató-helyettes a közleményben elmondta: a Balkán lehet a következő évek egyik legizgalmasabb célpontja az európai magántőke befektetések számára. Helyismerettel rendelkező szereplőként szeretnék felhasználni a tapasztalatukat, hogy támogassák a régió további fejlődését — jelentette ki Nieder.

Nem alakult jól a tavalyi év vége a Duna House számára, az árbevétel szempontjából legjelentősebbnek számító olasz tevékenység kapcsán értékvesztés és céltartalékolás történt, így az olasz operáció EBITDA-ja gyakorlatilag eltűnt, ami a csoportszintű eredményekre is rányomta a bélyegét. Jó hír azonban, hogy az éves eredményen felül további tételeket is kifizet osztalékként a cég a részvényeseknek, akik így 131 forintos részvényenkénti osztalékra számíthatnak. Ez 18,7 százalékos osztalékhozamot jelent a február 28-i záróár alapján. Közzétette negyedik negyedéves számait a Duna House, amelyek alulmúlták a menedzsment előrejelzését, elsősorban annak betudhatóan, hogy a Olaszországban 332 millió forint összegű értékvesztések és céltartalék képzés miatt átmenetileg eltűnt a negyedéves EBITDA. A Csoport negyedéves árbevétele 9,1 milliárd forintot tett ki, ami 2 százalékos javulást jelent éves összevetésben. Az EBITDA 60 százalékkal 626 millió forintra esett vissza a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon a Forest Hill projekt átadásai jelentős ingadozást okoznak a konszolidált kimutatásokban. Az ingatlanfejlesztési tevékenység összesen 617 millió forint árbevételt és 212 millió forint negyedéves EBITDA-t generált 2023. negyedik negyedévében, így a magyar core EBITDA 132 millió forint volt. A magyar EBITDA-t rontotta az Impact Alapkezelő konszolidációs körbe való visszakerülése (56 millió forint veszteség), valamint megemelkedett céltartalékképzés vevőkövetelésekre (36 millió forint).

A Scope Ratings "B/Negatívra" változtatta a Masterplast Nyrt. kibocsátói besorolását "B+/felülvizsgálat alatt lehetséges leminősítés céljából" értékelésről. A fedezet nélküli kötvény minősítését "B+/felülvizsgálat alatt lehetséges leminősítés céljából" "B" besorolásra változtatta meg – írja közleményében a Masterplast. A Scope Ratings GmbH elvégezte a Masterplast Növekedési Kötvényprogramban kibocsátott vállalati kötvényének időszakos felülvizsgálatát, ennek eredményét február 28-án hozták nyilvánosságra. A döntést azzal indokolja a hitelminősítő, hogy a vállalat túlságosan támaszkodik rövid lejáratú banki hitelekre ahhoz, hogy ellensúlyozza a termékeik iránti kereslet csökkenését, melyet a nehéz gazdasági helyzet okoz. Ugyanakkor méltatják a vállalat költség-megtakarítási és működési stabilitást elősegítő lépéseit a jelentésben.

Az OTP korábban zöld jelzést kapott az MNB-től, hogy nagy tételben veheti a részvényeit, 2024. december 31-ig 60 milliárd forintnyi saját részvényt vásárolhat vissza. Most a bank bejelentette, hogy február 26-án a Budapesti Értéktőzsdén 33 000 darab OTP törzsrészvényt vásárolt a bank 17 358 forint/darab átlagáron az OTP Bank, mint befektetési szolgáltatóigénybevételével. A tranzakció után az OTP Csoport tulajdonában lévő saját részvények állománya 636 362 darabra változott. A saját részvény állomány 0,23 százalék. A hétfői vételek összértéke közel 573 millió forint, ez a hétfői 5,5 milliárd forintos forgalom 10,3 százaléka.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot február 27-i kamatdöntő ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. Legutóbbi, januári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 10,00 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte. A Portfolio azt írja, a szakértők előzetesen teljesen megosztottak voltak a tekintetben, hogy 100 bázispontra vált-e a monetáris politika, vagy maradnak a korábbi lazítási ütemnél. A 75-100 bázispontos kamatcsökkentés körüli dilemma jól mutatja a magyar gazdaság megítélése és kilátásai körüli bizonytalanságot. Az elmúlt hónapokban – elsősorban a kormányzat felől – egyre erősebb volt a nyomás a jegybankon, hogy gyorsítania kellene a kamatvágások ütemén. A januári tanácsülésen már két tag a 100 bázispontos csökkentésre szavazott, jelezve, hogy az asztalon van a gyorsítás kérdése. Sőt, valójában az MNB a kommunikációjával már az előző napokban elkezdett megágyazni a gyorsításnak, és érezhetően szándékában állt az erőteljesebb lazítás útjára lépni. Erről azonban az utolsó pillanatban letett, így a nagyobb kamatcsökkentés végül januárról februárra tolódott - írja a lap a döntés kapcsán.

Megállapodást írt alá az Eurolife ‘94 Biztosítási Közvetítő Alkusz Kft. és a GRANTIS Hungary Zrt. az Eurolife ‘94 biztosításközvetítésre irányuló alkuszi megbízási szerződései átruházásáról, amelyeket a GRANTIS kezel tovább. A szerződések kezelésében az Eurolife ’94 biztosításközvetítői a továbbiakban is részt vesznek a GRANTIS megbízottjaként. Az átruházást a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte. Balatoni Péter, az Eurolife ‘94 Biztosítási Közvetítő Alkusz Kft. alapító ügyvezetője elmondta: az Eurolife ‘94 2003 óta töretlenül dolgozik ügyfelei sikeréért független alkuszként és elkötelezett a hosszú távú elégedettségük iránt. Az Eurolife ‘94 vezetésének meggyőződése, hogy beépítve működésükbe a GRANTIS tapasztalatait és eszközeit, dinamikusan változó környezetben is maradéktalanul megfelelnek az ügyfelek által támasztott magas szintű elvárásoknak most és a jövőben. A lépéssel a GRANTIS nyit a vagyonbiztosítási piac felé, amit Eurolife ‘94 nagyban támogat. Sebestyén András, a GRANTIS Hungary Zrt. alapító vezérigazgatója elmondta: megtiszteltetés, hogy egy olyan nagy múltú független biztosításközvetítő, mint az Eurolife ‘94 a GRANTIS-szal közös transzparens partnerségben látja a fejlődés zálogát. Az együttműködés többletértéket teremt mindkét független alkusz ügyfeleinek, hiszen a magas szakértelem mellé modern, a digitális kornak megfelelő ügyfélkiszolgálás társul. Az állomány átruházással kapcsolatban az ügyfeleknek nincs teendőjük: az átruházást érintő szerződések továbbra is változatlan biztosítónál, változatlan feltételekkel és kondíciók mellett érvényesek, és a kezelésükhöz kapcsolódó közvetlen feladatok ellátása szempontjából semmilyen változás nem történik a biztosítási ügyek intézése során. Az Eurolife ‘94 Biztosítási Közvetítő Alkusz Kft. és a GRANTIS Hungary Zrt. egyaránt a biztosításközvetítői piacon aktív, magyar tulajdonú vállalkozás.

Az Opus Global – a közgyűlés felhatalmazása alapján– maximum kétmilliárd forint értékben vagy alaptőkéjének tíz százalékáig vásárolja vissza részvényeit február utolsó napján. A részvényesek akár 489 forintot is kaszálhatnak részvényenként. Február 29-én tartja a tavaly meghirdetett részvény-visszavásárlási aukcióját az Opus Global – közölte a napokban a Budapesti Értéktőzsde honlapján a társaság.

A cégalapítástól a cég működtetéséig számos területen segíthet a bank megújult, BUPA névre hallgató platformja. Többek között azt is lehetővé teszi az MBH Csoport megújult BUPA platformja, hogy céget alapítsunk a szobánkból, azonban ez nem az egyetlen előnye a szolgáltatásnak – derül ki az MBH közleményéből. Mint írják, az eredetileg számlázóasszisztensként induló platform ma már a teljes kkv-szektort célozza azzal, hogy egy olyan vállalkozói ökoszisztémát épít, amelyben a vállalkozók, a működésükhöz szükséges szolgáltatók és a bank kölcsönösen segítik egymást. Az MBH szerint a BUPA egy online szolgáltatásplatform, ahol minden olyan funkció és kényelmi szolgáltatás egy helyen elérhető, ami egy vállalkozás elindításához és működtetéséhez szükséges. A program a cégalapítás minden lépésében segít, a jogi tanácsadástól a könyvelő, esetleg a legkedvezőbb cégforma kiválasztásáig.

A duplázódó EBITDA-nak köszönhetően a bankok és egyéb intézményi finanszírozók által árgus szemmel figyelt nettó adósság-EBITDA arány 1,6-szeresre csökkent az év végére, ami messze a tolerálható határérték alatt van. A nettó nyereségét 73 milliárd forintról 372 milliárd forintra növelte az MVM csoport 2023-ban, miközben közel 1000 milliárd forintos, egészen pontosan 911 milliárdos EBITDA-t, azaz kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményt termelt, ami a 2022-es adatot 101 százalékkal szárnyalta túl – közölte február 21-én a hazai energetikai óriás a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A Moody’s megerősítette a K&H "ba1" alapszintű adósminőség-értékelését (BCA), a "baa3" szintű kiigazított BCA-minősítést, az "A3/P-2" hosszú és rövidtávú partnerkockázati osztályzatot (CRR), valamint a "Baa1(cr)/P-2(cr)" hosszú és rövidtávú partnerkockázati értékelést (CRA). A cég a döntések ismertetéséhez fűzött indoklásában kiemelte, hogy a K&H "ba1" szintű BCA-értéklése a bank ellenállóképességre valló pénzügyi teljesítményét tükrözi, különös tekintettel az eszközminőségre, amely az egyébként gyenge működési környezetben is javult az elmúlt években. A Moody’s a továbbra is magas hitelköltségek miatt a K&H eszközminőségének mérsékelt gyengülésével számol az idén, de nem tart attól, hogy ez kikezdené a bank hitelprofilját. A hitelminősítő véleménye szerint 2024-ben a K&H bank igen erőteljes jövedelmezősége is lanyhul valamelyest, mivel a növekvő hitelezés, valamint az emelkedő díjak és jutalékok nem lesznek elégségesek a kamatok jelentős csökkenésének ellentételezésére. Az "A3" hosszú távú betéti besorolás megerősítésének fő tényezője a Moody’s indoklása szerint a "ba1" BCA-értékelés és a "baa3" szintű kiigazított BCA-minősítés megerősítése volt. Ezeket az értékeléseket az elemzés szerint az a változatlan feltételezés támasztja alá, hogy a belga tulajdonos, az "Aa3" betéti besorolással és "baa1" BCA-értékeléssel ellátott KBC Bank nagy valószínűséggel támogatásban részesítené a magyar érdekeltséget. Az indoklás szerint a K&H osztályzati megerősítésében szerepe volt a Moody’s felülvizsgált nemteljesítési veszteségráta-elemzési módszertana (Advanced Loss Given Failure, LGF) alapján elvégzett kötelezettségállomány-elemzésnek is. A Moody’s az LGF-elemzés alapján pozícionálja három fokozattal a bank betéti besorolását a "baa3" kiigazított BCA-értékelés fölé - áll a hitelminősítő bejelentett döntéseinek indoklásában. A Moody’s kiemelte azt is, hogy a K&H hosszú távú betéti besorolásának stabil kilátása összhangban van a magyar államadósság-kötelezettségekre érvényben tartott befektetési ajánlású, "Baa2" szintű osztályzat ugyancsak stabil kilátásával. A hitelminősítő tavaly júniusban emelte az addigi "Baa1"-ról egy fokozattal a most megerősített "A3"-ra K&H hosszú távú betétállomány-besorolását, megerősítve egyidejűleg a jelenleg is érvényes "Prime-2" rövid távú betéti minősítést.