Hírek

A Mészáros és Mészáros Kft., valamint a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. építheti meg a paksi atomerőmű új portáját, nettó 3 milliárd 407 millió forintért. A becsült ellenérték ennél kevesebb, nettó 3 milliárd 291 millió forint volt. A gyorsított tárgyalásos eljárás eredményét az ajánlatkérő MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. A nyerteseknek az új F7 jelű portát kell felépíteniük, a beléptető rendszerrel és a kamerás megfigyelő rendszerrel együtt. A közlemény a tervekre utal, a paramétereket nem közli. Az eljárást lezáró döntést augusztus 8-án hozta meg az ajánlatkérő.

A Dialogue 12 éve úttörő a digitális megoldásokban a hazai piacon: elsők között lépett a social media marketing világába, és a nemzetközi trendeket követve, kifejezetten natív tartalom gyártására specializálódott csapatot is elsőként hozott létre az Indamediával közösen. Ezt a sort most egy új stratégiai igazgatóval folytatják, akivel a digitális média még kevésbé ismert, új szegmenseibe szeretnének utat törni. „Fontosnak tartjuk, hogy a digitális médiában ne csak a már ismert és alkalmazott eszközöket használjuk, hanem ismét nagyobbat lépjünk, és új megoldásokat hozzunk létre ügyfeleink számára. Ehhez viszont szükségünk volt egy olyan szakemberre, aki összefogja és katalizálja ezt” – mondta Somodi Hajnalka, a Dialogue Creatives ügyvezetője. A kreatív ügynökség fenti céljához egy ismert marketingkommunikációs szakembert igazolt, Györki Zsuzsát, aki sokrétű, csaknem két évtizedes tapasztalattal bír a digitális média területén. Zsuzsa 2003-ban kezdte pályafutását, ügynökségi és ügyféloldalon egyaránt dolgozott, a kreatív ügynökséghez pedig a Httpool magyarországi Spotify Sales Lead pozíciójából érkezett. A Dialogue stratégiai igazgatójaként a cég digitális stratégiájának fejlesztését és szakmai irányítását, valamint az ügyfélkapcsolati csapat mentorálását látja el.

A tatárföldi terjeszkedés után gumibitumenes tesztutat épít Romániában a MOL helyi partnerével. A MOL partnere, a Frasinul csoporthoz tartozó Transilvania Grand Construct nemrég kezdte meg a tesztút építését, melyhez a hazai vállalat 75 tonna gumibitument biztosított – számolt be a MOL a LinkedIn oldalán. Az útépítés műszaki felügyeletét a cégcsoport hazai partnere, a TPA és a MOL Downstream K+F látja el. Az útszakasz megépítéséhez szükséges engedélyek megadásával a román hatóságok is támogatták a projektet. A gumibitumen technológia (ami a MOL és a Pannon Egyetem közös szabadalma) a hulladéknak minősített gumiabroncsok újrahasznosításán alapul. A gumibitumennel tartósabb aszfaltutak építhetők, mivel ezek nagyobb terhelhetőségűek, alacsonyabb a fenntartási költségük és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal szemben. Az így készült utakon a kátyúképződés is csak minimális mértékben tapasztalható. A román piaci nyitás kapcsán a MOL hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság beindításában nagy szerepet szánnak a technológiának, ami egyébként a vállalat frissített 2030+ stratégiájába is illeszkedik. A MOL itthon a pesti alsó rakparton is épített gumibitumenes utat és most Beszterce-Naszód megyei Szamoskócs közelében, Romániában vetik be a szabadalmat nyert technológiát. 2021 júliusában jelentette emellett a cégcsoport, hogy a Tatnyefttel közösen gumibitumen gyárat építenek Tatárföldön. A beruházásnak a Tatnyeft TANECO finomítója ad ottont, az üzem tervezett kapacitása évi 20 000 tonna lesz. A tatárföldi üzemben és a régió jövőbeni beruházásainál a zalaegerszegi finomítónál már kipróbált gumibitumen technológiáját fogják alkalmazni, a működéshez szükséges tudást és szakértelmet a MOL licenszként biztosítja. Az alapbitument és a gumiőrleményt a TANECO, a speciális MOL LUB gyártott modifikátort a MOL fogja biztosítani.

Megkaptuk az engedélyt a vasúti közlekedési hatóságtól a Hungária körútnál létesülő új megálló építésére, ahol a hatvani és az újszász-szolnoki vasútvonal személy- és zónázó vonatainak (S80, Z80, S60, Z60) utasai kapnak majd fontos átszállópontot elsősorban az 1-es villamosra, de a 37-es, 28-as és 62-es villamosokra, továbbá a 9-es buszra – közölte Vitézy Dávid, A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, a Közlekedési Múzeum megbízott főigazgatója a Facebook-oldalán. Az előzetes forgalmi modellezéseink azt mutatják, hogy a megálló napi forgalma el fogja érni a 10 000 főt, vagyis Zugló jelentőségéhez lesz mérhető ezen a fontos elővárosi folyosón, főleg az 1-es villamossal való kapcsolat miatt. A Rákosnál szétágazó hatvani, 80a jelű és újszászi, 120a jelű vonal együttesen 42 ezer ingázót szolgál ki. Régi terv az, hogy a Hungária körút keresztezésénél létesüljön új megálló a vonatok számára, hisz ma Kőbánya felsőtől a Keleti pályaudvarig a vonatok nem állnak meg, a belvárost körülvevő irodai, munkahelyi, kereskedelmi zónát feltáró körgyűrűs 1-es villamosra nem lehet átszállni. A Közlekedési Múzeum megálló igényes építészeti kialakítására garancia, hogy terveit magának az új múzeumnak a nemzetközi építészeti tervpályázata eredményeként megkötött tervezési szerződés keretében készítteti el a Budapest Fejlesztési Központ a Diller Scofidio + Renfro építésziroda segítségével, miután a tervezési szerződés ezen elemét a BFK átvette a Múzeumtól. A beruházást a BFK a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel konzorciumban készíti elő és valósítja meg, Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett, a MÁV-val együttműködésben. Három vágányhoz három peron készül, erre azért is van szükség, mert itt az ívben fekvő vágányok más-más magasságban futnak. Teljesen akadálymentes lesz a megálló a peronokról összesen öt lift is visz majd az észak-déli aluljáróba a lépcsők mellett. Az aluljáró a két kijárat felé szélesedik, a déli a múzeum előtere, illetve a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út felé vezet, az északi pedig a Hungária körút, valamint a MÁV telep első utcája felé. Az aluljáró fala a tervek szerint egy műalkotásnak is helyet ad majd. Következő lépésben a Budapest Fejlesztési Központ megrendelésében a kiviteli tervek 2022 elejére elkészülnek, így a kivitelezés is megkezdődhet jövő nyáron a Keleti pályaudvar – Kőbánya-felső szakasz fejlesztése keretében – derült ki a bejegyzésből.

Szolgáltatók számára fejleszt új fizetési megoldást csaknem 300 millió forint vissza nem térítendő innovációs pályázati támogatással a HW Stúdió Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – közölte a társaság az MTI-vel. A projekt összköltsége 562,3 millió forint, az állami hozzájárulást vissza nem térítendő támogatásként nyerték el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) keretéből. A pályázó az eddigieknél hatékonyabb, költségkímélőbb fizetési megoldást ígér, amely a szolgáltatók számára megtartja a csoportos beszedés előnyeit, de a számlafizetőknek is kedvez. A jelenleg használt csoportos beszedési megbízás ugyanis – írták – felhasználói szempontból rugalmatlan, indítása és módosítása körülményes. A cég szerint ezért indokolt jobban kihasználni az innovatív fizetési kérelmekben (InnoPayRequest, IPR) rejlő lehetőségeket. A kecskeméti HW Stúdió elsősorban egyéni vállalkozások és kisebb társaságok informatikai partnere, de számos víziközmű-szolgáltató is az ügyfelük – olvasható a közleményben. A cég nyilvános beszámolója szerint 2019-ben csaknem 800 millió forint, 2020-ban több mint 900 millió forint nettó árbevétellel zárt. Az adózott eredmény tavalyelőtt 45,7 millió forint, tavaly 36 millió forint volt.

A Magyar Suzuki esztergomi gyára a tervnek megfelelően szeptember 20-án, hétfőn két műszakos termeléssel újraindul – közölte a vállalat a VG kérdésére. Az autógyár a kéthetes leállást augusztus 30-án jelentette be, ennek megfelelően a termelés szeptember 6-tól 18-ig, két héten keresztül szünetelt. A Suzukinál akkor azt közölték, hogy a leállásra a globális csiphiány miatt volt szükség, és az említett két hét alatt minden érintett munkatársnak pihenőnapokat biztosítanak, amelyeket a munkaidőkereten belül később pótolnak - olvasható a lap portálján. Az elektronikaialkatrész-beszállítóinkkal együtt továbbra is azon dolgozunk, hogy gyártásunk ellátása folyamatos legyen. Ez idáig a globális csiphiány vállalatunknál nem okozott gyártási fennakadást – tájékoztatott a társaság. Júliusban viszont már részleges leállásra volt szükség, és csak egy műszakban folyt a termelés az esztergomi üzemben. Az utolsó nyári hónapban pedig teljesen leállt a gyártás az éves karbantartási munkálatok miatt. Legutóbb július végén jelentette be, hogy a 30. naptári héten már módosítania kellett a gyártását, amit szüneteltet a 31. és 32. héten. A vállalat akkori közlése szerint ezt az időszakot karbantartási tevékenységekre, illetve az új modell sorozatgyártásának előkészületeire használta fel. A tervezettől eltérően a 33. héten is tartott a leállás. A nehézségek ellenére az idei első fél évben nőtt a Suzuki piaci részesedése, és míg tavaly összesen 14 783 autót értékesített, az idén már az első fél évben ennek nagyjából a kétharmadát teljesítette, 9625 gépkocsit adott el. A tervek szerint az idén 143 ezer személyautót gyárt majd le a vállalat az esztergomi üzemében – ahol tavaly 112 475 gépkocsi készült –, de a gyártási célszám a piaci körülmények és a megrendelések alakulásának függvénye.

Az OTP Bank mindig is kiemelten kezelte a digitális banki szolgáltatásokra való áttérést, már a járvány előtt is csaknem kétmillió banki ügyfél használta rendszeresen az internetbankot, illetve a mobilbanki alkalmazást. A folyamatos innováció mostanra beépült a bank hétköznapi működésébe, így a gyorsuló digitalizáció 2020-ban és 2021 első félévében is jellemző maradt. A mobilcsatorna erősödése mellett jelentősen nőtt a digitálisan aktív ügyfelek aránya és a digitálisan végzett tranzakciók száma is: a mobilbankot rendszeresen használók száma másfél év alatt megduplázódott, ma már meghaladja az 1,5 milliót, a digitálisan aktív lakossági ügyfelek aránya pedig 20 százalékkal nőtt másfél év alatt, jelentősen több a digitálisan indított tranzakciót száma is. Ez több tízezernyi új, online bankoló ügyfelet és naponta plusz több tízezer tranzakciót jelent. A digitális fejlesztések akadálytalanul folytatódtak a koronavírus járvány alatt is, az OTP Bank számos fejlesztése közül az idei év egyik legjelentősebb innovációja az új Internet- és Mobilbank, illetve az ezekhez kapcsolódó Digitális Szolgáltatási Szerződés bevezetése. Az új szolgáltatásra – amely jövőre fokozatosan felváltja majd a jelenlegi OTPdirekt internetbankot és a SmartBank mobilalkalmazást - idén nyár végéig már több mint 200 ezren regisztráltak. A folyamatosan növekvő népszerűség oka, hogy az új platformok használata során a hitelintézet olyan digitális élményt nyújt ügyfeleinek, amelynek köszönhetően úgy érezhetik, az egész bank ott van a kezük ügyében.

Jelentősen nőtt a digitálisan aktív ügyfelek száma az elmúlt időszakban az Erste Banknál. Idén azok száma, akik a pénzintézet online csatornáit használják rendszeresen a mindennapi pénzügyek intézésére, Gödöllő lakosságával megegyező mértékben – több mint 30 ezerrel – nőtt. Ezzel a digitálisan aktív ügyfelek aránya a tavaly év végi 54 százalékról 59 százalékra emelkedett. A csak mobilbankot használók aránya már túlsúlyban van: a kizárólag mobilon bankolók aránya 47 százalék, míg a csak netbankot használóké 31 százalék, a mindkettőt igénybe vevőké pedig 22 százalék – ismertette Bek-Balla László, az Erste Bank Contact center és Digitális csatornák vezetője. Az átlagnál is aktívabbak azok az ügyfelek, akik már George-on, az Erste Bank februárban bevezetett digitális platformján bankolnak. Indulása óta már több mint 500 ezren próbálták ki George-ot, mintegy 400 ezren mobilon léptek be, és közülük több mint 340 ezren havonta legalább egyszer használják azt. A George-ot használó ügyfelek fele minden negyedik nap belép a platformra, míg a korábbi netbanki és mobilbanki felületen csak az ügyfelek harmada volt ennyire aktív. Az ügyfelek egy nap akár többször is belépnek: míg a régi mobilbanki platformot az ügyfelek átlag havi 12-szer használták, addig a George Appot havi 15 alkalommal. Az ügyfelek ráadásul nem csak gyakrabban keresik fel George-ot, de aktívabban is használják: a tranzakciók száma a duplája a korábbi netbanki és mobilbanki felületen mértnek.

A Rossmann Magyarország Kft. árbevétele tavaly meghaladta a bűvös 100 milliárd forintot, ami több mint 10 százalékos emelkedést tükröz. További bővülésre számít a vállalat, amely a tavalyi megnövekedett webes vásárlások után az idén új online szolgáltatásokat vezet be. Emellett már tizenkét új üzletet nyitott és további hat bolt szerepel még a tervekben. A tavalyi árbevétel növekedésének üteme azt is bizonyítja, hogy a vállalat jól reagált a pandémia kihívásaira. A tizenkét számjegyű árbevétel mögött nagy részben a vállalat CRM-, expanziós és kereskedelmi stratégiája áll. De a márciusban jelentkező online piaci robbanás megfelelő kezelése is megalapozta a sikert. A Rossmann sikerét egyértelműen a dolgozóinak köszönheti. Az idén és a tavaly is volt béremelés, az év végén továbbá egy egyenlő mértékű egyszeri juttatásban részesítettek minden munkatársat, így stabil munkahelyként tekinthetnek a Rossmannra a jelenlegi és leendő alkalmazottak. Már másfél éve sikeresen átállt a vállalat irodai része a home office-ra, ami a járványhelyzet után is a vállalati működés része marad. 2021-ben a cég az előző évhez hasonló sikerrel kíván megfelelni a piaci kihívásoknak a jelenleg 230 üzletével és online szolgáltatásával, melyet még markánsabbá kíván tenni. A fővárosban a budai oldalon két jelentős helyszínen is betérhetnek Rossmann drogériába a vásárlók, az egyik a Campona bevásárlóközpontban, a másik az új városrészben, a BudaParton található. De a vidéki városok sem maradnak új drogéria nélkül: Kaposváron, Pécsett, Sopronban, Győrben, Székesfehérváron, Nyíregyházán és az idén már Balatonlellén is találkozhatnak a Rossmann-nal. Ez évben összesen 18 új bolt várja majd a vásárlókat az országban. Az üzletek önkiszolgáló kasszával történő modernizációja is folytatódott, a Flórián téri drogéria után az Árkád bevásárlóközpontban található egységben is gyorsan, sorban állás nélkül intézhetik a bevásárlást. A vállalat saját kutatási eredményei alapján webshopjában időablakos szolgáltatást biztosít, mely során a vevő a számára legkényelmesebb időintervallumban veheti át a megvett termékeket. Összesen 46 településen, Budapesten kívül már az agglomerációban is, lehetőség van az akár aznapi kiszállításra. A nyári eredmények alapján úgy látja a vállalat, hogy erre kiemelkedő igény mutatkozik. A Rossmann a piaci kihívásokra gyors, határozott és eredményes válaszokat adott. Ennek is köszönhető, hogy a GKI Digital idei, immár hatodik alkalommal közzétett kutatásában a legnagyobb forgalmú online FMCG-kereskedők rangsorában a legmagasabb forgalmú drogériai webshop a Rossmann Online Drogériája. A Rossmann-csoport 3,5 százalékkal növelte 2020-ban a forgalmát 10,35 milliárd euróra a 4244 boltjában.

Szeptember 1-jével megszűnt a Fővárosi Közterület-fenntartó, a Főkert, a Budapesti Temetkezési Intézet, a Főkétüsz és a Főtáv, mindezek jogutóda egy nagy fővárosi holding, melyet augusztus 31-én BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. néven jegyzett be a cégbíróság. Az integrációról szóló novemberi döntéssel az osztrák Stadtwerke modelljét ültették át a budapesti közműstruktúrába, így szeptembertől ezek már egyetlen cégként működnek – mondta el az Index kérdésre Bardóczi László, a főváros főtájépítésze. Aláhúzta, hogy a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. megalapítása nem előzmények nélkül való, hisz Tarlós István főpolgármestersége idején már hasonló feladatkörrel működött a BVH, a Budapest Városüzemeltetési Holding. A bejelentés és az új cég létrehozása között eltelt közel tíz hónapos várakozásnak az volt az oka, hogy az FKF-nek volt egy függőben lévő peres ügye, ez pedig akadályozta a cégegyesítést. A BKM új vezetője Mártha Imre lett, a beolvadó cégek eddigi igazgatói pedig a szakterületükért felelős főigazgatókánt folytatják a divízióvezetői munkát. Az integráció egyértelműen pénzügyi – több száz milliós – megtakarítás céljával jött létre, egy ekkora cégméretnél ugyanis a pénzügy, a HR és egyéb adminisztratív feladatkörök összevonásával a költségek csökkenthetők. Bardóczi László elmondta, a Főkertnél kevesebb igazgató lesz, de a vezérigazgató, Zakar András marad. Az alatta lévő korábbi szinteket összevonják, de az alkalmazotti létszám nem csökken. Korábban a Főkert feladata volt a közparkokban a szemétgyűjtés, ez most átkerült az FKF-hez. Ez azért fontos, mert például a Gellért-hegynél a kertészeti szakmunkák elvégzésére szerződött munkatársak kapacitásának 40 százalékát a szemétszedés kötötte le. Ahol nagy a turistaforgalom, ott sokkal több szemét is keletkezik, itt pedig a hely adottságaiból következően sok esetben csak alpintechnikával tudták a hulladékot összegyűjteni. Szerinte a Főkert helyzete az összevonással egyértelműen kedvezőbb lett.