Hírek

Az állam által 2016-ban 2,1 milliárdért forintért felvásárolt Mezőhegyesi Ménesbirtok (Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.) 2019-ben 4,9 milliárd forint árbevételt ért el, 2020-ban viszont 7,6 milliárd forintra ugrott a forgalom, ami az utóbbi évek rekordja – írja a beszámoló alapján az Mfor.hu. Ez mintegy félmilliárd forinttal meghaladta a tervezett bevételt, hiszen csak 7,1 milliárd forinttal kalkuláltak. A profit is több lett a vártnál: 247,3 millió forint helyett 555,4 millió forint. A legnagyobb bevételi forrás a vetőmag-előállítás 4,7 milliárd forinttal, de növénytermesztésből és állattenyésztésből is meghaladja az egymilliárd forintot az éves forgalom. A párját ritkító sikerekhez persze hozzátartozik, hogy az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a birtok számára. A beszámoló indoklása szerint egyrészt azért, hogy "pótolja az elmúlt évtizedek gazdálkodása alatt elmaradt, egyébként szükségszerű beruházásokat, biztosítsa a mezőhegyesi szakmai oktatás megfelelő körülményeit a térség megváltozott munkaerőpiaci igényeihez igazodva, valamint újból megteremtse a tradicionális mezőhegyesi lótenyésztés infrastrukturális alapjait". A birtok kabinet számára kiemelt fontosságát jelzi, hogy Lázár János kormánybiztosként ellenőrzi működését. A ménesbirtok egyébként már nincs állami tulajdonban, ugyanis tavasszal a kormány és az Országgyűlés ezt is egy alapítványba szervezte ki, ahogy az egyetemek jelentős részét.

Hiába pásztázzák az érdeklődők látcsövekkel messziről a gyár számára a kismacsi városrész mellett kialakított több száz hektáros földterületet, ott még szinte semmi nem emelkedik ki a föld felszínéből - írja a Népszava. Amikor 2018 októberében, az üzem alapításával kapcsolatos szerződéseket aláírták, még arról volt szó, hogy a kivitelezés 2019 őszén indul. Ehhez képest Debrecen városa eddig még csak a földmunkálatokkal, a terület úthálózatának, közműveinek, energiaellátásának, valamint az esővíz elvezetésének kiépítésével készült el.- Jelenleg folyik - többek között - a vízellátás és a földalatti csővezetékrendszer kiépítése, s a gyárterülethez kapcsolódó útszakaszok és kereszteződések kialakítása – mondta a napilapnak Salgó András, a BMW Magyarország vállalati kommunikációs vezetője. Debrecenben felröppent a hír, hogy a BMW újabb területeket vásárolt, ezt azonban Salgó András cáfolta. A száz hektár új elemként került a beruházásba: a debreceni önkormányzat már első körben egy ötszáz hektáros ipari övezet kialakítását tűzte ki célul, amelyből 400 hektár a BMW területe, a többit pedig más, de főként az autógyárhoz köthető beszállítói cégeknek szánták. Ugyanakkor az eredeti koncepcióban szereplőnél kisebb, többségében 2–4 hektáros területek iránt érdeklődnek a potenciális befektetők. Emiatt több, kisebb területen több csatlakozási pontra lesz majd szükség – indokolta a városháza a megdrágult szerződést.

A kormány további 381 millió forintot biztosított a Déli összekötő vasúti híd kiszélesítésére, így a teljes költség több mint 48,5 milliárd forintot tesz ki. A kivitelező a tiszakécskei Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat változatlanul hagyja a költségvetés uniós részét, amely továbbra is 30,4 milliárd forint. A hazai rész viszont 381 millió forinttal emelkedett, így az 18,1 milliárd forint lett.

Elkezdődik a troli felső vezetékének felújítása a Baross utca – Szabó Ervin tér – Üllői út – Kálvin tér útvonalon – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel. A közlemény szerint a BKK és a közbeszerzési eljárás nyertese, a Dunagép Zrt. aláírta a kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerződést, így megkezdődhet a munka, amelynek eredményeképp állandó trolibuszkapcsolat jön létre az Orczy tér – Kálvin tér – Deák Ferenc tér – Zugló vasútállomás útvonalon. A fejlesztés részeként a Baross utcai, használaton kívüli troli-felsővezetéket ismét bekötik a hálózatba, a Harminckettesek tere és a Kálvin tér közötti útvonalon is felső vezetékes üzemmódban, gazdaságosabban közlekedhetnek a trolibuszok. A műszaki átadás-átvételi eljárás várhatóan az év végén kezdődhet meg.

Kaszás Helga június 1-jétől nőként elsőként vette át a már több, mint két éve betöltetlenül álló HR igazgatói pozíciót. Munkájában összhangban jelenik meg a Corporate iránymutatás, best practice valamint a helyi igazgatóság támogatása a fenntartható üzletmenet irányában.

Az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. által kiírt "IT fejlesztési keretmegállapodás - Műszaki rendszerekhez kapcsolódó rendszerintegrátori, integráció fejlesztői és szakértői szolgáltatások biztosítására" megnevezésű európai uniós nyílt közbeszerzési eljáráson a 4iG nyertes ajánlatot tett - derül ki az informatikai cég Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatásból. A keretmegállapodás értéke: 1,5 milliárd forint + áfa. A projekt céljai: az IT fejlesztési - Műszaki rendszerekhez kapcsolódó rendszerintegrátori, integráció fejlesztői és szakértői szolgáltatások biztosítása; az MVM Hálózat NKM ÜFM által menedzselt, az alaptevékenységet támogató üzemi rendszerek integrációs igényeinek felmérése, elemzése, tervezése, megvalósítása és tesztelése; a HAP rendszerelemekhez köthető integráció fejlesztői feladatok ellátása. IT stratégiai és üzembiztonsági fejlesztések szakértői támogatása.

A kukaholdingként ismert NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelőt sokszor kritizálták, mivel állandóan az állam általi tőkésítésre szorult. A tervezett hulladék-koncessziós rendszer 2023 közepétől a díjbevételt is kivonná a cégből, így annak a létértelme kérdőjeleződik meg. A nemzeti kukaholding, azaz az NHKV Zrt.vi 70-80 milliárdos állami támogatást igényel, mert hiába szedheti be a hulladékszállításért a díjakat, mégis veszteségesen működik. A magyarországi rendszer első pillantásra bonyolult: önkormányzatok, vagy azok társulásai hozzák létre a szemétszállításért felelős cégeket, de a hulladékdíjat jelenleg az NHKV számlázza és osztja szét közöttük. Emiatt sok településvezetés panaszkodott arra, hogy rossz a társaságok finanszírozhatósága a köztes állami szereplő miatt. A kormány ezért jelezte, hogy egy új, hulladék-koncessziós rendszerre áll át 2023 közepétől, ami miatt okafogyottá válhat a kukaholding léte - vélik iparági megfigyelők a Népszava szerint. A koncessziós terv - Alkotmánybíróságot is megjárt -, végül idén februárban elfogadott paragrafusai szerint a számlázást egy bizonyos "koordináló szerv" végezné, ami jelenleg az NHKV. Ám szakértők szerint ez a cím a pályázatot megnyerő koncesszorra szállhat át.

Felpörögtek a fiókösszevonások a Magyar Postánál, mostanra a társaság közel 20 településen bútorozott össze a Takarékbankkal. Az integráció költségmegtakarítást hozhat az állami cégnek, hiszen az egyik leginkább veszteséges tevékenysége a vidéki kisposták üzemeltetése. Az együttműködés a Takarékbanknak is egyértelműen kedvez, hiszen új ügyfeleket szerezhet magának. A Magyar Posta a Takarékbankkal való együttműködést még 2020 végén kezdte meg, amikor azt a célt tűzték ki, hogy tesztjelleggel több mint húsz, 1000 és 3300 fő közötti településen a posták takarékbanki postapartnerként üzemelnek majd tovább. Az összevonás egyes esetekben a korábbi postai ingatlan felszabadulását is lehetővé teszi, továbbá az állami cég az üzemeltetési és a bérköltségek lefaragásával kompenzálni tudja a veszteségeit. Az első hivatalos fiókösszevonás tavaly novemberben történt meg a Bács-Kiskun megyei Csengődön. Úgy tűnik, hogy a ’pilot programot’ nagyrészt sikerült abszolválni, hiszen jelenleg 19 azon települések száma, ahol megtörtént az együttműködés a Takarékbankkal - tudta meg a Napi.hu a Magyar Postától. Ezek jellemzően olyan települések, ahol a lakosság száma 2000 fő alatt van.

A püspökladányi Ipongold Kft. végzi a Karácsony György Utcai Óvoda energetikai korszerűsítését nettó 148,5 millió forintért. A június 22-i Közbeszerzési Értesítő szerint a 825 négyzetméteres intézmény homlokzatát és födémjét szigetelik, új nyílászárókat építenek be, napelemeket telepítenek, hőszigetelő rendszert építenek ki, valamint az óvoda épületvillamossági és -gépészeti rendszerét is korszerűsítik. A munkáról szóló vállalkozási szerződést június 10-én írták alá.

Megállapodás született a béremelésről és a kollektív szerződésről folytatandó tárgyalások megkezdéséről a GE Aviation veresegyházi gyárában, ahol a szakszervezetek korábban határozatlan idejű sztrájkot hirdettek szerdától - írja az MTI a Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) közlése nyomán. A közlemény szerint július 1-jétől 4 százalékos béremelés jár a dolgozóknak, és a munkáltató december 31-ig garantálja azokat a munkavállalóknak járó juttatásokat, amelyek szeptember 22-én lejártak volna. Egyben június 30-án megkezdődnek a kollektív szerződésről szóló tárgyalások, amelyek azért is fontosak, mert ilyen megállapodás a szakszervezettel a GE Aviation-nél korábban nem létezett. Korábbi tájékoztatás szerint a cég 2 százalékos emelést javasolt, amit a dolgozók keveselltek a 300 főt foglalkoztató, repülőgép-alkatrészeket előállító és javító gyárban. A nyilvános cégadatok szerint a GE Aviation Hungary Kft. árbevétele tavaly mintegy 69 milliárd forint volt a 2019. évi 86,5 milliárd forint után. A cég árbevétele teljes egészében exportból származott. A társaság adózott eredménye csaknem 35 milliárd forintot tett ki a 2019-es 47,6 milliárd forint után. Tavaly a kft. átlagos foglalkoztatotti létszáma 526 volt, míg 2019-ben 499.