Hírek

Szőlő alapanyagú, aromavesztés nélküli új gintermékeket és gyártási technológiát fejlesztett ki a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) közösen a bonyhádi székhelyű, bortermeléssel és -exportálással foglalkozó Danubiana Kft. - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel. Közleményükben azt írták, hogy a gazdasági társaság és a PTE alkotta alkotta konzorcium a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) plusz keretéből elnyert közel 430 millió forint támogatással valósította meg a fejlesztést. A projekt eredményeként a szakemberek Magyarországon elsőként fejlesztettek ki innovatív technológiák segítségével szőlőalapú gintermékeket, amelyek a projekt már el is érték a forgalomba hozatali minőséget. A fejlesztés indoka között felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon a csökkenő borfogyasztás miatt felhalmozódó szőlőkincs parlagon hagyása helyett a gyümölcs új felhasználását kívánják népszerűsíteni. A projekt eredményeként egy olyan technológiai megoldás és termékcsalád született, amellyel nagy szőlőmennyiségek alternatív módon használhatók fel, így segítve elő az elmúlt évek során egyre inkább megjelenő eladatlan bormennyiségek problémájának megoldását. Annak érdekében, hogy a szőlőből új, extra illatos gintermékek készülhessenek, a projekt során több innovatív technológia alkalmazását is vizsgálták, végül kidolgoztak egy komplex sort, melynek egyik fő eleme a pH-csökkentés. Az optimális bor- és párlatkészítési technológia meghatározásával párhuzamosan vizsgálták a lehetséges gin fűszereket is, a szőlő egyéb részeinek - így a szőlővirág, levél, a bogyó és a magok - fűszerként való alkalmazását, amire nem volt még példa a korábbi hazai és nemzetközi gyakorlatban és szakirodalomban. Széleskörű kutatást végeztek a különböző innovatív és hagyományos szőlőfajtákban rejlő aromaanyagok és potenciál feltérképezésére. A projekt kutatási és szakmai hátterét a Danubiana Kft. nagyüzemi borkészítési gyakorlata, a Brill Pálinkaház párlatkészítési tapasztalata és a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének (SZBKI) akkreditált laboratóriuma, valamint az intézet 70 éves szőlészeti és borászati tudásbázisa biztosította.

A német AdStrive ügynökség többségi tulajdonának megvásárlásával lép a DACH piacra a magyar Intren csoport. A digitális ügynökség a befektetésnek köszönhetően a berlini csapattal kiegészülve lokális jelenléttel erősíti a magyar vállalkozásokat abban, hogy Nyugat-Európában is sikeresen értékesítsék szolgáltatásaikat. A külpiacokon a technológiai feltételeken túl úgy lehet sikeres egy cég, ha az adott piacot belülről is érti. Ismeri az ottani trendeket, folyamatokat, médiafelületeket, a versenytársakat, a licitversenyt az adatalapú hirdetési rendszerekben. Ezeknek a feltételeknek legjobban egy helyi kapcsolatokkal is rendelkező ügynökség tud megfelelni, ez volt a 100%-ban magyar tulajdonú Intren megközelítése a német befektetés esetén is. A nyugat-európai gazdaság kihívásai ellenére is a DACH régió fontos és kecsegtető célpiac a magyar vállalkozásoknak, főleg a növekedési fázisban lévő startupok, valamint többek között a gépgyártás és ipari automatizálás, az IT és szoftverfejlesztés, az élelmiszer és agráripar, az építőipar, valamint a logisztika és szállítmányozás szegmenseiben működő cégek számára. 2024-ben az INTREN csapat megnyitotta irodáját az Egyesült Arab Emírségekben, és Németország volt a következő lépés.

Ismét elindítja lágyszárú-tüzelőanyag felvásárló kampányát a Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft., amely az idei évben is közel 200 ezer tonna gabona-és egyéb szalma megvásárlására készül magyarországi agrárvállalkozóktól. A beérkező szalma tüzelőanyagként hasznosul, ugyanis a Pannon Hőerőmű Zrt. egy speciálisan erre a célra kialakított kazánjában égetik el azt. A felvásárlási kampány célja többek között az energetikai és az agrárszektor közötti együttműködés évről-évre történő folyamatos erősítése, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása érdekében. A Pannon-Biomassza Kft. a gabonaszalmán túl minden más lágyszárú terméket is örömmel fogad a beszállítóktól, amely tüzelőanyagként felhasználható. Így a búza, a rozs, az árpa, a triticale, a kukoricaszár, valamint az energianád és a szója maradványai is megfelelőek, ahogy a rétekről, mezőkről, kaszálókról származó fűkaszálék bálák is egyaránt értékesíthetők a vállalat számára. A társaság nagy méretű kocka bálákat (250 x 90 x 120 cm) vásárol fel. Ami kifejezetten fontos szempont, az az alapanyag nedvességtartalma. Alapvetően a 12 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó bálákat veszi át a társaság, de kisebb mennyiségben fogad magasabb nedvességtartalmú kötegeket is, így csökkenhet a kazalban tárolásból származó veszteség. Az anyagi hasznon felül a beszállítók további előnyökkel is számolhatnak. Az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamutermék olyan minősítéssel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a gazdákhoz visszajutva hasznosíthatóvá váljon az égetés végterméke a termőterületen. A hamu pH-értéke lúgos, ami a Magyarországon túlnyomórészt jellemző savanyú termőtalajokon segíti a növények jobb tápanyag hasznosítását. A savanyú talajok pH-értékének javítása mellett a termőterületekre kiszórt hamu foszfort, káliumot, és egyéb olyan mikroelemeket tartalmaz, ami elősegíti a növények tápanyagellátását. A magas műtrágya árak mellett ez nagy könnyebbséget jelenthet a gazdáknak.

Júniusban nyit a Benepack Hungary gyára Makón – hangzott el a városi képviselő-testület szerdai ülésén. A kínai feldolgozó üzem egyelőre a tervezett létszám felét foglalkoztatja, de a próbaüzem után bővül a létszám. A huszonötezer négyzetméteres alapterületen megépült gyártócsarnokkal együtt minden egyéb itteni fejlesztést felavatnak. Emlékezetes: a magyar kormány támogatásával 5,8 milliárdos közműfejlesztés is történt az Építési és Közlekedési Minisztérium közvetítésével. Ennek köszönhetően korszerűsítették és bővítették a makói ipari park teljes infrastrukturális hálózatát. A legfontosabb ezek közül a szennyvízelvezető-rendszer felújítása, melynek révén az itt már működő, illetve a későbbiekben betelepülő vállalkozások szennyvize a továbbiakban nem a városi hálózatot fogja terhelni, hanem saját csővezetéken keresztül juthat el a tisztítótelepre – ott ehhez felújítottak egy medencét is. Mint korábban megírtuk, a Benepack Hungary Kft. üzeme évente akár egymilliárd darab kétrészes alumíniumdoboz előállítására lesz képes. A tulajdonos anyavállalat, a CPMC azért döntött úgy, hogy Makón építi ezt fel, mert elképzelései szerint innen fogja ellátni romániai és szerbiai üzleti partnereit. A polgármester a szerdai ülésen, a napirendi pontok megtárgyalása előtt azt is elmondta, jelenleg hetvenkilenc dolgozót foglalkoztat az üzem. A próbaüzemeltetést követően Farkas Éva Erzsébet reményei szerint két héten belül elindul a teljes körű munka, a szükséges hatósági engedélyek ehhez rendelkezésre állnak. Megírtuk: a tervek szerint százötven lesz a végleges létszám az idei évre, de a későbbiekben várható a gyár, és ezzel együtt a dolgozói létszám bővítése. A fejlesztés első lépése, mivel a gyár meglévő épületegyüttese egyben raktár is, egy külső, külön raktárépület felhúzása lesz 2026 december 31-éig.

Új ügyvezetője lett az MNB-Ingatlan Kft.-nek, de a felügyelőbizottsági tagokat is lecserélték. Az egyik új felügyelőbizottsági tag Dombi Rudolf, London olimpiai bajnoka. Március végén közös megegyezéssel távozott az MNB-Ingatlan Kft. éléről Bozó Péter Pál, aki 2020 óta volt a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cégének ügyvezetője – írja a 24.hu. A portál szerint a hó eleje óta Varga Mihály által vezetett MNB Tóth Lászlót jelölte az ügyvezetői posztra, de ő nem fogadta el a felkérést, pedig bruttó 3 millió forintos fizetést kapott volna. Végül a jegybank Udud Zsoltot nevezte ki ügyvezetőnek, akinek a fizetése havi 3 760 000 forint lesz. Az MNB-Ingatlan Kft. nemcsak vezetőt, hanem felügyelőbizottsági tagokat is cserélt. Távozott a Fömötör Barna (az MNB korábbi főigazgatója), Lavrincz József és Korencsi Attila, helyükre pedig érkezett Elnöknek Gion Gábor, aki 2018 és 2022 között a pénzügyekért felelős államtitkár volt a Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumban, majd a Honvédelmi Minisztériumba került a védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkári posztra, onnan Orbán Viktor javaslatára 2023 végén felmentették. Legény Béla, aki 1998 és 2019 között fideszes önkormányzati képviselő volt a II. kerületben, majd a II. kerületi Városfejlesztő Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként dolgozott. Dombi Rudolf. a londoni olimpián aranyérmet szerzett kajakos, aki a Fidesz jelöltjeként indult el a II. kerületben a tavalyi önkormányzati választáson, de csupán a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki pártok által támogatott Őrsi Gergely 70 százalékot ért el.

A Howmet-Köfém Kft. újabb jelentős, 14 millió 250 ezer forintos támogatást nyújtott az Alba Innovár Digitális Élményközpont számára, amelyet kedden délután adtak át a Táncsics utcai tudásközpontban. Ez a hozzájárulás tovább erősíti a többéves együttműködést, és lehetőséget teremt a további fejlesztésekre. Székesfehérvár Önkormányzata mellett a Howmet-Köfém Kft. a legfőbb támogatója az Alba Innovárnak, amelyet a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány működtet. Az elmúlt években a cég több mint százmillió forinttal járult hozzá a központ fejlesztéséhez és különféle oktatási programok megvalósításához. Laufer Tamás, az Alba Innovár vezetője elmondta, hogy a tavalyi támogatást három fő területre fordították: kibervédelmi oktatási program kidolgozására, a digitális kompetenciafejlesztésre szolgáló PeDig program továbbfejlesztésére, valamint nyári táborok finanszírozására. Idén tovább bővítik az okostantermek számát, különösen a középiskolákban, mint például a Teleki Blanka Gimnáziumban és a Székesfehérvári SzC Széchenyi István Műszaki Technikumban. Cser-Palkovics András polgármester hangsúlyozta: „Ez a technológia, annak minden pozitív és negatív hatása nem a jövő, hanem a jelen kihívása! A jelenben kell megtalálnunk a válaszokat, a technológia itt van közöttünk, rohamosan terjed és alakítja már a mi életünket is.” – idézi az ÖKK cikkjükben. Katus István, a Howmet-Köfém Kft. ügyvezető igazgatója örömét fejezte ki a hat éve indított támogatási program kapcsán, és kiemelte, hogy cégük minden évben átad egy okostantermet, ezzel is hozzájárulva a város digitális fejlődéséhez.

Eredményes lett az a közbeszerzés, amit az önkormányzat Nyulas városrészre, egy részben zárt, részben nyílt csapadékvíz-elvezető csatorna tervezésére írt ki - derül ki az Európai Unió HIvatalos Lapjából. A megbízást a gyulai székhelyű ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. nyerte el nettó 14 millió forintos ajánlatával. Mint a tenderdokumentációban írják, a megvalósítandó feladatok a Nyulas városrész 83 ezer négyzetméteres felületére hulló csapadékvíz-elvezetésének tervezéséhez kapcsolódnak, így azokat egy tervező cég tudja hatékonyan elvégezni. A nyertes cég feladata lesz többek között a csapadékvíz-elvezető csatornák és szikkasztó létesítmények engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítése, a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével, valamint tervező feladatát képezi a meglévő csapadékvíz-elvezető létesítmények felülvizsgálata is. A nyulasi városrész egyre népszerűbb lett az utóbbi években, így az infrastruktúrát is igyekszik fejleszteni az önkormányzat. A Nyulas városrész egyik fő útvonalát, a Kartács utcát több ütemben leaszfaltozták, már csak száz méteren nem fedi aszfalt.

Nem zárta rosszul a tavalyi évet Kovács Ákos: a Fehér Sólyom Bt. bevétele 531 millió forint volt, melyből az adózott eredmény 282 millió lett, így komoly profitot könyvelhetett el a cég. Azonban a zenész nem kívánt osztalékot fizetni idén, így a cég tagjai egyöntetűen megszavazták, hogy eredménytartalékba helyezik az adózott eredményt. Ákos cége az előző években is profittal működött: 468 millió forint bevétellel, 335 millió forint adózott eredménnyel. Kovács Ákos cégének fő profilja az előadóművészet, de ingatlanügynöki tevékenység, fényképészet, saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, ruházati kiskereskedelem és a teljesség igénye nélkül textil-kiskereskedelem is szerepel a cég tevékenységi körében.

Inspiráció és marketingérték – ezek miatt értékesek azok a pályázatok, amelyeken a Grapoila is rendre megméretteti magát. A hidegen sajtolt olajairól, natúr élelmiszereiről és kozmetikai termékeiről ismert vállalat a Generali EnterPrize díját is elhozta 2021-ben, és azóta a verseny zsűrijének is tagja. A pályázat célja, hogy támogassa a kis- és középvállalkozásokat a különböző fenntarthatósági kezdeményezésekben. Az idei kiírásra június 13-ig lehet jelentkezni – ennek apropóján a Grapoila tulajdonos-ügyvezetője, Pinczés Marianna saját tapasztalatait és tanácsait is megosztotta velünk. Inspiráció és marketingérték – ezek miatt értékesek azok a pályázatok, amelyeken a Grapoila is rendre megméretteti magát. A hidegen sajtolt olajairól, natúr élelmiszereiről és kozmetikai termékeiről ismert vállalat a Generali EnterPrize díját is elhozta 2021-ben, és azóta a verseny zsűrijének is tagja. A pályázat célja, hogy támogassa a kis- és középvállalkozásokat a különböző fenntarthatósági kezdeményezésekben. Az idei kiírásra június 13-ig lehet jelentkezni – ennek apropóján a Grapoila tulajdonos-ügyvezetője, Pinczés Marianna saját tapasztalatait és tanácsait is megosztotta velünk. Munkáját megannyi díjjal elismerték. Mint elmondta, különösen büszke arra, hogy a londoni Great Taste versenyen is számos elismerést bezsebeltek. Itt a bírák vakon tesztelik a termékeket, vagyis az ítéletüket semmilyen információval, marketingeszközzel, márkanévvel, csomagolással nem lehet befolyásolni, ezért az hiteles, pártatlan és megfellebbezhetetlen. A tulajdonos szerint ezeknek a díjaknak marketingereje van, megjelenést biztosítanak. Úgy fogalmazott: „kicsi cégként azt mondani, hogy nagyon finomat csinálunk, hát vagy elhiszik vagy nem. De hogyha van egy nemzetközileg elismert minősítő rendszer, az sokkal többet jelent a fogyasztóknak” – tette hozzá. Azt is fontosnak tarja, hogy a pályázatokon elinduló vállalkozások egymás ötleteiből is inspirációt meríthetnek. 2021-ben elnyerték a Generali akkor induló EnterPrize díját, mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában. Az irodaházuk körül kialakított permakulturális kerttel pályáztak, amelyben zöldségeket, gyümölcsöket termelnek fenntartható módon a vállalat dolgozói számára. Évente többször nyílt napokat is tartanak itt, ingyenes workshopokon beszélnek a permakultúráról, a biokert-művelésről, főzésről, natúr élelmiszerekről. És bár a pályázat ennek a kertnek a fejlesztéséről, az esővíz felhasználásáról szólt, a vállalatnak ez csak egy kicsi, nonprofit kezdeményezése – jelenlétük egészét az határozza meg, hogy élelmiszeripari gyártócégként hogyan tudnak fenntarthatóan működni.

Több mint 700 milliárd forintot követelnek a vasmű hitelezői a felszámolásba dőlt ISD Dunaferr Zrt.-n. A legnagyobb tétel ebből az energiatermelő cég, a már szintén felszámolási eljárás alá került ISD Power, de az Energiaügyi Minisztérium is ott áll a sorban több mint 85 milliárd forinttal. Irgalmatlan adósságot halmozott fel Magyarország legnagyobb acélműve, az ISD Dunaferr Zrt. Orosz-ukrán tulajdonosi csatározások közepette, 2022 végén dőlt felszámolásba a saját tőkéjét régen felélt, jogszerűen megválasztott igazgatósággal nem rendelkező cég. Végül a Dunaferr testére szabott jogszabállyal ért véget a történt: megszületett a lex Dunaferr veszélyhelyzeti kormányrendelet, amelynek értelmében felszámolást kell indítani az olyan cég ellen, amelyik több mint 400 napja nem adott le mérleget. A Dunaferr pedig messze túl volt ezen, a 2019-es év beszámolójáig jutottak el. A bíróság a napokban jóváhagyta a felszámolás alatt is működő ISD Dunaferr közbenső mérlegét, a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint ez 2024. március 31-ei fordulónappal készült. A dokumentumban röpködnek a százmilliárdok, talán a legkisebb, de így is mellbevágó összeg a felszámoló díja, amely az eddig az időpontig elvégzett tevékenységért mintegy bruttó 6 milliárd forint. A bírósági közlemény szerint ebből 3,5 milliárd előleg illeti meg a felszámolót. Ez a Honoratior Gazdasági Tanácsadó Kft. – bármilyen meglepő, nem a stratégiailag kiemelt cégek felszámolását menedzselő állami szervezet, a Nemzeti Reorganizációs Kft. intézi a Dunaferr ügyeit. A hatalmas összeg úgy jön ki, hogy a felszámolás alá került cég működéséből származó bevételéből és az eszközök eladásából befolyó pénz 1 százaléka a felszámolót illeti. A Dunaferr a felszámolást követően tovább termelt, és a szóban forgó időszakban 206,5 milliárd forint nettó árbevételt könyvelt el, valamint 10 milliárd forint folyt be vagyontárgyak eladásából, illetve követelésekből – így jött ki a milliárdos díj.