Hírek

Sokan talán meg sem lepődnek, hogy az állami Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. kommunikációs feladatait is a New Land Média Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciuma kapta meg. Harmadik éve ők népszerűsítik a magyar borokat, hiszen 2025 elején immár másodszor újították meg a szerződésüket. Az állami Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. komplex kommunikációs ügynökségi, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladataival ismét Balásy Gyula cégeit, a New Land Média Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t bízta meg. A szerződés hatályát a szerződés aláírásától, 2025. január 14-étől a keretérték kimerüléséig, de legfeljebb 2025. március 31-ig határozták meg. Az odaítélt megbízást a cégek a jelenleg is érvényben lévő, nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretszerződés egyik munkájaként kapták meg, az érték nettó 475 millió forint, amelynek 30 százaléka opciós keret – tehát a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. az érték 70 százalékára vállalt biztos lehívást.

Az agrárágazatot érintő fejlesztések mellett el kell nyernünk a fogyasztók bizalmát, dolgunk van ezen a téren - jelentette ki az agárminiszter a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Taktaharkányban, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. telephelyén tartott alapkőletételi ünnepségen. Nagy István kiemelte, 2900 milliárd forint értékben állnak rendelkezésre a források, amelyeket beruházásokra lehet fordítani. Közölte, a tettek ideje érkezett el, a fejlesztésekkel 50 százalékkal növelhető a jövedelmezőség, 53 százalékkal az export mennyisége és meg lehet fordítani az exportra szánt alapanyag/feldolgozott termék arányát az utóbbi javára. A száz százalékban magyar tulajdonú Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. számos fejlesztést tervez, amelynek az alapkövét csütörtökön tették le a cég taktaharkányi telepén. A mintegy 7 és fél milliárd forint értékű tervezett fejlesztések többek között egy korszerű tojáscsomagoló gép és az ahhoz kapcsolódó rendszer beszerzését, 1100 hektár mezőgazdasági terület öntözését, a sertéstelep és a húsfeldolgozó üzem fejlesztését érintik. Osvay György, a cég elnök vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 2020 óta megvalósult beruházásokkal fejlesztették a baromfi telepet, fűtési rendszereket korszerűsítettek, magtárakat bővítettek, illetve a tojásbeszállításra használt papírtálcákat műanyagra cserélték, ehhez pedig mosóberendezést alakítottak ki. A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. évente mintegy 400 ezer baromfit és 28 ezer sertést nevel, az állatok alaptakarmányának jelentős részét pedig ők maguk termelik meg.

A bevételek a piaci átlag fölött, 10,4 százalékkal nőttek, a pénzt azonban elvitte a Bajnokok Ligája jogainak megszerzése, a streamingszolgáltatásba történő beruházások, valamint az új székház is. Az RTL Magyarország teljes konszolidált árbevétele 138 millió euró volt a 2024-as pénzügyi évben, ez 10,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. (2023, 125 millió euró.), míg a magyar televíziós reklámpiac a becslések szerint tavaly ennél kisebb mértékben, 9,9 százalékkal bővült. A vállalat kamatok és adózás előtti eredménye (EBITA) a az anyacég várakozásainak megfelelően mínusz 8 millió euró lett a jelentős mértékű beruházások és a megnövekedett műsorköltségek miatt. „Ez az eredmény összhangban van az RTL Group hosszú távú üzleti stratégiájával, amely az RTL+ streamingszolgáltatás kiépítésére és a hosszútávú versenyképességre irányul” – fogalmazott a tévétársaság a közleményében. A nagyobb összegű beruházások között meg kell említeni például az új budapesti székházat, amelyet az RTL igényei szerint épített át a Wing Zrt., és tavaly szeptemberben vehette birtokba a Dózsa György úti épületet, az úgynevezett RTL Ligetet. Az átadás idején Horváth Krisztina, az RTL Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott, hogy a határidőt és a költségvetést is sikerült tartani a projekt során. Az épületet az RTL hosszútávra bérli a kivitelezőtől. Nagy kiadást jelent a vállalat számára az is, hogy 2023 nyarán évi körülbelül 10 millió eurós összegért megszerezte a Bajnokok Ligája mérkőzéseinek közvetítési jogát, miután évekig a közmédia volt a befutó, amely kvázi végtelen költségvetésének köszönhetően bárkire rá tudott licitálni – 2023-ban azonban úgy tűnik, eltaktikázták magukat. Mindenesetre az RTL-é lett így a 2024-25-ös, a 2025-26-os és a 2026-27-es szezonok közvetítési joga, a meccseket a digitális szolgáltatások felé való elmozdulással párhuzamosan az RTL+ streamingplatformon lehet követni, a tévében viszont nem. Az RTL Magyarország 2024-ben főműsoridőben 30,1 százalékra növelte az együttes (tehát az összes csatornára vonatkozó) átlagos közönségarányát a 2023-as 28,4 százalékhoz képest a 18–49-es célcsoportban. Megjegyzik: a 12 lineáris tévécsatornával rendelkező RTL Magyarország és a 14 csatornát üzemeltető TV2 Csoport közti különbség 2024-re 0,1 százalékpontra csökkent. Az RTL Magyarország streaming szolgáltatása, az RTL+ teljesítményéhez „hozzájárultak a UEFA Bajnokok Ligája mérkőzései, növelve az előfizetői bázist és az elköteleződést a platformon. Az előző évhez képest a streamelt órák száma 13%-kal emelkedett” – olvasható a közleményben. „Az RTL Magyarország az elvárásainknak megfelelően fejlődik, folytatjuk a tartalomba és a sportjogokba történő beruházásokat, és keressük a további növekedési lehetőségeket” – mondta a 2024-es pénzügyi eredmények kapcsán Elmar Heggen, az RTL Csoport vezérigazgató-helyettese és operatív igazgatója. Vidus Gabriella, a vállalat vezérigazgatója hozzátette: Az RTL Magyarország hosszútávú stratégiai célja, hogy a lineáris üzletág továbbra is stabilan teljesítsen, míg a folyamatos innovációval és stratégiai befektetésekkel a nemlineáris piacon is vezető szerepet töltsenek be Magyarországon. 2024 egyik fontos történése volt az is, hogy az RTL Magyarország megállapodott a 4iG csoporthoz tartozó One TV-vel, amely értelmében 2025. január 1-től az RTL Magyarország mellett kizárólag a 4iG terjesztheti az RTL+ streamingszolgáltatást a magyarországi távközlési szolgáltatók közül, így a Vodafone és a Digi ügyfelei a televíziós csomag részeként is elérhetik a platform kínálatát.

Közel 1,8 milliárd forint költségvetésű beruházás keretében naperőművet épített Nyírmeggyesen az UBM. A 4 MW teljesítményű naperőmű 5880 MWh villamos áramot termel majd éves szinten. Ennek köszönhetően az UBM Feed által működtetett takarmánykeverő gyárak és egyéb üzemek villamosenergia-szükségletének 64 százalékát biztosítja majd megújuló energiaforrásból a vállalat. Az UBM tavaly áprilisban kezdte meg a Nyírmeggyesen felépült 4 MW teljesítményű naperőműberuházás előkészítését. A beruházás célja az UBM fosszilis energiahordozóktól való függésének jelentős mértékű csökkentése. A nyírmeggyesi naperőmű segítségével a jövőben az UBM éves szinten 5880 MWh villamos áramot állít majd elő megújuló energiaforrásból, ami 1300-1500 átlagos család éves fogyasztásának megfelelő mennyiség. Ennek köszönhetően a vállalat éves szén-dioxidkibocsátása akár 2400 tonnával is csökkenhet. "Az UBM 2023-ban hirdette meg hároméves növekedési stratégiáját, amelynek értelmében a cégcsoport akkori, évi 0,6 millió tonnás takarmánygyártási volumenét 1 millió tonnára kívánjuk bővíteni, míg az 1,5 millió tonnás éves takarmányalapanyag-kereskedelmi volument 2 millió tonnára növeljük. E stratégia megvalósítása során azonban továbbra is megőrizzük a fenntarthatóság növelése és a környezettudatosság iránti elkötelezettségünket, amelyekért agráripari szereplőként sokat tehetünk. Bízom benne, hogy nincs már messze az az idő, amikor elmondhatjuk majd, hogy minden, általunk előállított takarmány energiaszükséglete megújuló forrásból származik” - mondta Janositz Balázs, az UBM vezérigazgató-helyettese. A nagyságrendileg 1,8 milliárd forint teljes költségvetésű beruházást az UBM 20 százalék önerővel és – a Gyármentő Program keretében – 45 százalékos állami támogatással valósította meg, melyet a cégcsoport – az Eximbank és az MBH Bank közreműködésével – egy zöld hitel konstrukcióval egészített ki. A beruházás megtérülését az UBM 7-14 évre kalkulálta.

Belép a kiskereskedelmi piacra az AVON, áprilistól a dm országos hálózatában is kaphatóak lesznek a márka bizonyos termékei. A népszerű Tanácsadói hálózat továbbra is a vállalat fontos alappillére marad. Április elejétől az AVON termékek a hazai kiskereskedelemben is megjennek, méghozzá a dm országos hálózatában. Ezzel a vásárlók újabb csatornán találkozhatnak a márkával, hogy megismerjék és beszerezzék a népszerű kozmetikumokat. A dm-ben való megjelenés mellett természetesen továbbra is megmaradnak a megszokott és jól bevált vásárlási módok is. Az AVON teljes termékportfóliója, valamint az aktuális katalógus továbbra is kizárólag a Tanácsadóknál és az avon.hu-n lesz elérhető. Ez azt jelenti, hogy a személyre szabott tanácsadás és az a közvetlen kapcsolat, amit a Tanácsadók nyújtanak, továbbra is a vállalat működésének alapja marad. A dm jelenlét azonban nemcsak a vásárlók, hanem a Tanácsadók számára is új kapukat nyithat, hiszen a piaci jelenlét és ismertség növelése feltehetően az érdeklődők számát is gyarapítja majd, különösen a dm-et gyakran látogató fiatalabb generációk körében. Az AVON termékek április elejétől folyamatosan kerülnek ki a dm üzletekbe, előreláthatólag május közepétől már mindegyik dm-ben kaphatóak lesznek, valamint megtalálhatók lesznek a dm online felületén is. Az üzletekben kihelyezett termékekhez teszterek is tartoznak majd, amelyekkel ki lehet próbálni a kozmetikumokat. A dm-ben nem a teljes AVON termékskála lesz elérhető, ellenben az arcápolás, testápolás, parfüm- és sminkkategóriákon belül a legnépszerűbb kozmetikumok mind felsorakoznak majd.

Megkezdte a Traubisoda gyártását a Márka Üdítőgyártó Kft., ezzel a ’70-es és ’80-as évek ikonikus brandje visszatér a hazai üdítőitalpiacra. A Traubisoda visszatérése három, már ismert ízzel indul: a klasszikus szőlővel, annak cukormentes, zéró változatával, valamint egy kékszőlő ízű variációval. A Traubisoda gyártósorának a Márka felsőlajosi üzemében történő beindítása alkalmából megrendezett ünnepi rendezvényen Pécskövi Tibor, a Márka Üdítőgyártó tulajdonos-ügyvezetője kiemelte: társaságuk alapvető stratégiáját jelenti, hogy minél több magyar brandet integráljanak cégükbe, így nagy céljuk volt, hogy a Márka és a Gyöngy után egy újabb tradicionális magyar üdítőital-brandet vezessenek vissza a piacra. A 100 százalékban magyar tulajdonú, családi vállalkozásként működő Márka Üdítőgyártó Kft. 2025 elején kötött hosszútávú megállapodást a ’70-es és ’80-as évek meghatározó szénsavas üdítőitala, a szőlőízű Traubisoda gyártásának és forgalmazásának jogaira. A megállapodás ünnepélyes aláírására kedden Felsőlajoson, a Márka Üdítőgyártó Kft. üzemében került sor: az egyik legrégebbi magyar üdítőitalt, a Márkát 2007-ben a hazai piacra visszavezető és mostantól egy másik ikonikus magyar brandet, a Traubisodát is gyártó Márka Üdítőgyártó Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Pécskövi Tibor és a Traubisoda védjegytulajdonosa, Deres Szabolcs látta el kézjegyével a megállapodást. A megállapodás aláírása után pedig ünnepélyesen elindították a Traubisoda gyártósorát is. „Alapvető stratégiánk, hogy a magyar brandeket begyűjtsük, így nagy célunk volt, hogy a Traubisodát is a cégcsoportba tudjuk integrálni” – mondta Pécskövi Tibor az ünnepségen tartott beszédében. A Márka Üdítőgyártó Kft. vezetője emlékeztetett arra, hogy cégük elsőként a Márka üdítőt hozta vissza a piacra, majd több mint két éve a Gyöngy üdítőt, most pedig a szőlőízű szénsavas üdítőitallal, a Traubisodával bővült a hagyományos magyar brandekből álló kínálatuk. A cégvezető elmondta: a Traubisoda visszatérése három, már ismert ízzel indul: a klasszikus szőlővel, annak cukormentes, zéró változatával, valamint egy kékszőlő ízű variációval. A hagyományos receptúrán alapuló új termékkínálat egyik kiemelt eleme az egészségtudatos fogyasztók igényeit kiszolgáló cukormentes verzió. A vállalat célja, hogy az értékesítés 30 százalékát a zéró termékek tegyék ki. A Traubisoda újraindításával a Márka nem csupán egy jól ismert, nosztalgikus brandet hoz vissza, hanem egy magasabb minőségi kategóriába is pozícionálja a terméket. A jelenlegi piaci kínálattól eltérően a Traubisoda lényegesen magasabb gyümölcstartalommal készül, amely különlegessé teszi a hazai szénsavas üdítőitalok között. A Márka gyártási jogát 2007-ben megszerző, és ezzel a legendás brand életében új korszakot nyitó, az üdítőitalt 2017-től – a zöldmezős beruházással felépülő felsőlajosi üzemében saját gyártás keretében – előállító Márka Üdítőgyártó vezetője kiemelte: cégüknek az elmúlt hét év alatt sikerült eljutnia oda, hogy négy gyártó gépsorral közel megtízszerezte kapacitását, és jelenleg éves szinten 290 millió palackot képes legyártani. Mára a Márka választéka közel 200 terméket fed le, beleértve a szénsavas üdítőket, gyümölcsitalokat, ízesített vizeket és jeges teákat, továbbá a társaság palackozza az Adrenalin és Kobra energiaitalokat is. Ezzel a cég a hazai szénsavas üdítőitalok piacának második legnagyobb szereplőjévé vált, piaci részesedése meghaladja a 15 százalékot.

2025 márciusától Kathrin Hocke veszi át a Robert Bosch Automotive Steering Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját, felelve a maklári és egri telephelyek gyártási, termelési és kutatás-fejlesztési tevékenységéért. Kathrin Hocke Michael Zinket váltja a poszton, aki a Bosch csoporton belül, Németországban folytatja karrierét. Az új vezető széles körű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik az autóipari és elektronikai gyártás területén, többek között Spanyolországban, Portugáliában és Németországban töltött be vezetői pozíciókat. A vállalat tájékoztatásából kiderül, hogy Kathrin Hocke villamosmérnöki tanulmányait követően 1996-ban kezdte meg karrierét a Bosch reutlingeni félvezetőgyárában minőségügyi mérnökként. Ezt követően számos stratégiai és operatív vezetői beosztást töltött be a Bosch csoport különböző üzletágaiban, többek között minőségmenedzsment, gyártástechnológia és beszerzés területeken. Magyarországra érkezése előtt 2021-től a BSH Bosch Siemens Hausgeräte GmbH globális minőségmenedzsment vezetőjeként dolgozott. Kathrin Hocke szakmai erősségei közé tartozik a komplex gyártási folyamatok átlátása, a minőségmenedzsment és a hatékony, költségtudatos termelésirányítás. Tapasztalatának és elemző gondolkodásmódjának köszönhetően kiválóan képes összehangolni a stratégiai és operatív célokat. Munkájában kiemelt szerepet kap a csapatmunka és a folyamatos fejlődés támogatása, hiszen meggyőződése, hogy a szervezetek és az emberek a kihívások révén képesek leginkább fejlődni. „Pályafutásom során mindig a gyártás és a minőség állt a középpontban, a kiváló minőségű termékek előállítása költséghatékony és produktív módon” – mondta Kathrin Hocke. „Célom egy olyan operatív vezetési stílus megvalósítása, amely biztosítja a stabil, magas minőségű gyártási folyamatokat, továbbá az egyes üzleti területek és a különböző Bosch gyárak közötti hatékony együttműködést.”

Hosszú évek óta meghatározó szereplője Orosházának az O-I Hungary Kft. gyára. Most friss hírek érkeztek arról, hogy miképpen alakulhat az orosházi üveggyár jövője. Több mint 60 éve gyártanak üveget a magyar élelmiszeripar számára Orosházán. Az orosházi üveggyár 1963 óta meghatározó szereplője Békés-Csanád térségének. Az évente előállított 110 ezer tonna üveg 78 százalékát élelmiszer, 17 százalékát bor csomagolására használják. A gyár és beszállítói sokaknak biztosítanak megélhetést a régióban. A cég jelentős beruházásokat hajtott végre az energiahatékonyság, a körkörös gazdaság és az újrahasznosítás terén, s további előremutató tervei vannak. Felvetődött annak lehetősége, hogy a kormány támogatással segítse az orosházi öblösüveggyár költségcsökkentő lépéseit, az energiahatékonyságot és újrahasznosítást célzó törekvéseit. Ez az orosházi polgárok számára a munkahelyek megtartását, esetleges bővítését jelentheti a jövőben. – Ezekről az elképzelésekről tárgyaltunk Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkárral és dr. Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkárral a Nemzetgazdasági Minisztériumban – jelentette be közösségi oldalán Erdős Norbert, a térség országgyűlési képviselője.

Jelentős bírságot szabott ki a Rádió1-re a Balázsék című műsorszám miatt a Médiatanács. A testület március 18-i ülésén elfogadta a társadalmi sokszínűség hírműsorokban való megjelenéséről szóló, a 2024-es évet vizsgáló beszámolót is. Ismételten megsértette a műsorszámok korhatári kategóriába sorolására és közzétételének időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat a Radio Plus Kft. a Rádió1-en 2024. október 24-én reggel 6 óra 3 perctől sugárzott Balázsék című műsorszámmal, amelyben a műsorvezetők egy fogadás kapcsán számos közvetett és közvetlen szexuális utalást tettek. A médiaszolgáltató az adást a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliaknak nem ajánlott), a Médiatanács azonban megállapította, hogy a műsorszám káros lehetett a 12–16 év közöttiek személyiségfejlődésére, ezért azt a IV. korhatári kategóriába (tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott) kellett volna sorolni, és 21 órát követő időpontban közzétenni. A testület a jogsértés miatt a médiaszolgáltatóra 8 millió 150 ezer forint bírságot szabott ki, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét kétszázezer forint megfizetésére kötelezte, emellett a médiaszolgáltató számára a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételét is előírta.

Allergénmentes tejre alapozott, immunrendszert támogató élelmiszereket fejlesztett ki a kaposvári Fino-Food Kft. és a Debreceni Egyetem közösen. Az egyik tejterméket csütörtökön mutatták be és kóstoltatták meg a sajtó munkatársaival. A gyógynövényeket tartalmazó sajt és a többi termék egyedülállónak számít az európai piacon. A Fino-Food Kft. és a Debreceni Egyetem által kifejlesztett tejtermékek új generációja egyértelmű élettani előnyöket kínál a fogyasztóknak, különösen azoknak, akik tejfehérje-allergiában szenvednek, és érdeklődnek az egészségvédő élelmiszerek iránt. Kiss Attila kutató, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa a mintegy 650 millió forintos projektet lezáró kaposvári eseményen elmondta, az volt az ötlet, hogy A2 alléllel rendelkező tejelő szarvasmarhák tejéből készüljenek ezek a termékek. Ez azért lényeges, mert az A2-es tej és az abból készült termékek nem váltanak ki allergén tüneteket. – A tejfehérje érzékenyek számára ez egy nagyon fontos lépés, hiszen jelen pillanatban nagyon kevés ilyen termék érhető el a piacon – hangsúlyozta a kutató. – Ezen felül az volt a tervünk, hogy antiallergén jellegű termékeket fejlesszünk ki és immunrendszer erősítővé tegyük ezeket. Bizonyos gyógynövényeket kevertünk a szarvasmarhák takarmányába. Igazoltan az A2-es tejet adó állatok egészségi állapota javult, és a tej is magasabb minőségű lett. Ezt a tejet használtuk fel a sajt, joghurt, kefir készítmények kialakításához, és kísérletek igazolták, hogy ezeknek a termékeknek egészségvédő hatásuk van – mondta Kiss Attila. A Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa arról is beszélt, a tengerentúlon, Amerikában sok ilyen élelmiszerrel lehet találkozni, Európában azonban kevés van, majdnem egyedülállónak számít a mostani fejlesztés. Szommerné Egyed Linda, a Fino-Food Kft. ügyvezetője az eseményen elmondta, a kereskedelemben elérhető hagyományos tejek és tejtermékek többsége A1 genotípussal jellemezhető szarvasmarhák tejéből származik, ezért allergizáló komponenseket tartalmaz. – Ebből adódóan nagy szükség mutatkozik az allergénmentes tejek és tejtermékek kifejlesztésére, bevezetésére, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tejfehérje-allergiában szenvedők száma folyamatosan növekszik – hangsúlyozta. – A projekt során kidolgozott új termékeink nemcsak az allergiás tünetek megelőzésében segíthetnek, hanem azáltal, hogy egészségvédő komponenseket is tartalmaznak, hozzájárulnak a közérzet és az egészség javításához. Az allergénmentes jellegből adódóan egy fontos és egyre szélesedő célcsoport számára tesszük elérhetővé a mindennapi tejfogyasztást – tette hozzá Szommerné Egyed Linda. Az eseményen elhangzott, a boltok polcain egyelőre még nem lehet találkozni az új termékekkel, de azon dolgoznak, hogy minél többen megkóstolhassák majd a termékeket.