Hírek

Januárban a teljes hálózatára vonatkozóan, pozíciótól függetlenül átlagosan 20 százalékos bérfejlesztést valósított meg a magyar tulajdonú, jövőre 20 éves EcoFamily – közölte a cég. Ez azt jelenti, hogy minden juttatást összegezve egy eladó-pénztáros akár bruttó 495 ezer forintos havi jövedelemmel is számolhat a cégnél. Raktárosként bruttó 490, biztonsági őrként bruttó 527, míg műszakvezetőként akár bruttó 587 ezer forintos fizetés is elérhető. Ezen felül 13. havi fizetéssel, a munkába járás támogatásával, kedvezményes bankszámla és mobiltelefoncsomaggal, illetve zöldség-, gyümölcs- és vitaminjuttatással is csábítja a munkavállalókat a cég.

A brit–japán hátterű kutatóközpont magyarországi megtelepedését a kormány is támogatta. Az új központ mesterségesintelligencia-alapú orvosi berendezése a daganatos betegségek precízebb diagnosztizálását teszi lehetővé. A kormány továbbra is támogatja az egészségügyi innovációt érintő beruházásokat, ahogyan az a tumordiagnosztikát forradalmasító megoldások kidolgozására irányuló projekt esetében is történt. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a Patológiai Innovációs Inkubátor Kft. központjának megnyitóünnepségén. A BRIT–JAPÁN TULAJDONOSI HÁTTÉRREL RENDELKEZŐ CÉG MÁSFÉL MILLIÁRD FORINTOS BERUHÁZÁSÁHOZ AZ ÁLLAM 190 MILLIÓ FORINT TÁMOGATÁST NYÚJTOTT, ÍGY SEGÍTVE HÚSZ ÚJ KUTATÁS-FEJLESZTÉSI MUNKAHELY LÉTREJÖTTÉT. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a rák a második vezető halálozási ok világszerte, s Magyarországon is 364 ilyen haláleset jut százezer emberre mind a mai napig. A japán tulajdonosi háttérrel rendelkező brit befektetők a digitális mikroszkópok fejlesztésében élenjáró magyar 3DHISTECH Kft.-t választották partnernek, ami jó példa a két ország közötti együttműködés sikerességére. Kínában az első covidos eset biopsziás patológiai diagnózisát a digitalizáció területén éppen a 3DHISTECH eszközeivel tudták elvégezni Sencsenben, Kínában – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

A dokumentum szerint a Keter Investments Zrt. közvetlen egyedüli irányítást szerez az Alput Vagyonkezelő Kft. felett, és ezáltal közvetett egyedüli irányítást szerez az Inotal Alumínium- és Salakfeldolgozó Zrt. felett. Az összefonódás az alumínium feldolgozás piacát érinti. Az Inotal Zrt.-t még 2006-ban alapították és azóta az ágazat stabil szereplőjének tűnik. A legutóbbi éves beszámolójuk szerint 2021-ben több mint 44 milliárd forint árbevételt könyvelt el, a tiszta nyereség pedig 167,2 millió forint lett. A bevételek az elmúlt néhány évben egyébként 35-46 milliárd forint között szórtak, a nyereség pedig 130 és 590 millió között mozgott – olvasható a portálon. Ez az a társaság, amelyet közvetve az Alput Vagyonkezelőn keresztül teljesen megszerez a Keter Investments, mely egyébként egy egészen friss alapítású társaság. Ezt 2022. február 15-én alapította három másik, budapesti gazdasági társaság 6 millió forintos törzstőkével.

A geotermikus energiát hasznosító közműcég közel másfélszeresére növelte nyereségét tavaly, a befektetők viszont idén hoppon maradnak, a cég beruházásai miatt. Elégedettek lehetnek a PannErgy részvényesei a társaság tavalyi, minden főbb pénzügyi soron két számjegyű bővülést hozó teljesítményével, az osztalék elmaradása viszont némi keserű szájízt hagyhat bennük, mivel az igazgatóság nem javasol kifizetést az 1,3 milliárd forintra hízó nyereségből. A geotermikus energiát hasznosító vállalatcsoport a jelentősen megváltozott energiapiaci és gazdasági környezetben is helyt állt 2022-ben. A bevételek 11 százalékkal 7,14 milliárd forintra emelkedtek, a többi pénzügyi soron pedig ennél is dinamikusabb bővülést tudhat maga mögött. Mivel az értékesítés közvetlen költségei ennél lényegesen szerényebb mértékben – négy százalékkal – emelkedtek, ezáltal a bruttó fedezet és a konszolidált bruttó cash-flow egyaránt javult. A leginkább követett eredménymutató, az EBITDA bő negyedével 3,61 milliárd forintra nőtt, ami ezzel a vezetőség eredetileg 2022-re kijelölt, 3,25–3,35 milliárd forintos célsávját is jócskán felülmúlta. Ehhez a javuló hatékonyság (az EBITDA-hányad 45-ről 51 százalékra emelkedett), valamint a közelmúlt kapacitásbővítő beruházásai is hozzájárultak. A társaság szerint a működést nem befolyásolják sem a tavaly februárban kezdődött orosz-ukrán háború, sem a pandémia hatásai. Az üzemi eredmény közel másfélszeresére, 1,9 milliárd forintra hízott, és csaknem ugyanilyen mértékben gyarapodott a csoportszintű adózott nyereség, ami ezzel átlépte az 1,3 milliárd forintot. A nettó eredményt közel félmilliárd forintos pénzügyi veszteség rontotta, elsősorban a forint leértékelődésén keresztül. A jelentősen felszökő nyereség ellenére részvényesi juttatásra ezúttal nem számíthatnak a befektetők, akiknek a jóval szűkebb 2021-es profitból még részvényenként 18 forintot – összesen 294 millió forintot – osztott vissza a társaság. A szűkmarkúságot a 2023-as várható beruházási lehetőségekkel és igényekkel, illetve „a biztonságos és prudens működéshez szükséges szabad készpénz és egyenértékes eszközszint szükségességével” indokolja a menedzsment.

A CIB Csoport a 2022-2025 közötti stratégiai ciklus első évét kiemelkedő eredményességgel zárta. Mérlegfőösszege, hitelállománya, bevételei jelentősen nőttek, miközben költségeinek növekedése a magas inflációs környezet, az emiatt szükségessé vált többkörös béremelések, a jelentősen megemelkedett energia- és szolgáltatásárak, valamint a tranzakciós illeték évközbeni emelése mellett is fenntartható módon kezelhető maradt. Mindezek eredményeként a költséghatékonyság a 2022-es évben is tovább javult, és a 2022. üzleti évet 36,1 milliárd forint nyereséggel zárta, 128 százalékkal meghaladva a 2021. évi értéket. A CIB Csoport a világ egyik legerősebb bankcsoportjának, az Intesa Sanpaolonak a tagjaként, a magyar bankszektor meghatározó szereplőjeként több mint 2000 aktív munkavállalót foglalkoztat, tőkeerős, stabil, kiváló likviditási helyzetben lévő pénzintézet. Miközben a 2022. évi üzleti környezetet néhány nagyon jelentős esemény befolyásolta (az orosz–ukrán háború és annak gazdasági, társadalmi hatásai; a lakossági és agrár moratórium; a lakossági, mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kamatstop; az Országos Betétbiztosítási Alap felé történt rendkívüli befizetés, az extraprofitadó valamint az úgynevezett IBOR reform), a CIB Csoport 2022-ben is azt tekintette legfontosabb feladatának, hogy támogassa ügyfeleit céljaik megvalósításában, valamint, hogy hozzájáruljon a reálgazdaság fejlődéséhez, és saját eszközeivel segítse ügyfeleit a hazai és nemzetközi gazdasági környezet rendkívüli kihívásainak kezelésében – áll a bankcsoport lapunknak is megküldött közleményében. A CIB tette ezt kedvező termékajánlataival, kihelyezett új támogatott hiteleivel, valamint számos kedvezményes ajánlatával, amelyek a 2022-ben legnagyobb társadalmi fókuszt kapott energiahatékonysági kérdésekre is adtak pénzügyi választ. A Csoport tovább tudta növelni piaci részesedését stratégiailag kiemelt szegmenseiben, bővítette a távoli szerződéskötéssel igénybe vehető szolgáltatásainak körét és a digitális csatornákon keresztül elérhető termékeinek kínálatát.

Május elsejétől nevet és logót is változtat a Foodpanda online ételrendelési portál. A brandet tulajdonló Delivery Hero Hungary Kft. ezzel a lépéssel akarja egységes ernyő alá vonni európai márkáit. Az újításokat egy futárként dolgozó olvasó jelezte a Mandinernek, miután megkapta az ételkiszállító cég erről szóló tájékoztatását. A lap úgy értesült, hogy MÁJUSTÓL FOODORA NÉVEN FOLYTATJA MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGÉT AZ EGYIK LEGISMERTEBB ÉTELFUTÁRCÉG. A futároknak küldött tájékoztatás szerint nem csak Magyarországon lesznek változások, több más országban is hasonló lépésre szánja el magát a cég. A portál felhívta a figyelmet, hogy a skandináv államokban már régebb óta Foodorának hívják a vállalatot. A Delivery Hero magyarországi leányvállalata azzal indokolta a névváltoztatást, hogy a Foodora nevet már ismeri a legtöbb megrendelő, és szerintük az újítással sokat nyernek majd. A cég arról tájékoztatta a futárokat, hogy az új arculat és márkanév bevezetése miatt új munkaruhát és egységes táskákat kapnak, melyekkel már április közepétől találkozhatunk az utcákon. A futárokat megnyugtatták, hogy szerződésükben nem lesz semmilyen változás a névcsere miatt, valamint a mindennapi működésre sem lesz hatással a módosítások sora.

Még mindig nincs bérmegállapodás a Magyar Postánál, ezért március 23-án a Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében 19 vármegyéből 19 kézbesítő petíciót adott át a vezérigazgatónak és helyettesének, amiben a teljes tagság nevében érdemi tárgyalást és elfogadható béremelési ajánlatot sürgetnek. Tarthatatlannak tartják, hogy márciusra még nincs megegyezés erről, és azt is, hogy a munkavállalók felét garantált bérminimumon foglalkoztatja a vállalat, olyanokat is, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. A Magyar Posta vezetésének eddigi béremelési javaslatát a két aláírásra jogosult szakszervezet visszautasította. Az idei évre csak olyan béremelést tartanak elfogadhatónak, amivel legalább nem csökken a postai dolgozók fizetésének a reálértéke. Az elhúzódó egyeztetési folyamat miatt a Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége azt kérte, hogy addig is, amíg az idei béremelés mértékében nem tudnak megállapodni, a postai dolgozók kapjanak egy egyszeri összeget, amivel megélhetési gondjaik átmenetileg enyhíthetők.

Pályázatot nyújt be a debreceni önkormányzat a 2023. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatására. A Debreceni Vízmű Zrt. a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt-től szerződés alapján veszi át a vizet köbméterenként nettó 649,20 forintért, ehhez köbméterenként nettó 329,20 forintos támogatást igényel nettó 206 millió 161 ezer forint összegben.

Az élelmiszer-ágazatban folyamatban lévő gyorsított ágazati vizsgálatok tapasztalatai alapján online árfigyelő adatbázis létrehozását kezdeményezte a kormánynál a Gazdasági Versenyhivatal elnöke – derült ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közös közleményéből. A tájékoztatásból kiderült, hogy a kormány támogatja Rigó Csaba Balázs versenypártolási és az inflációt csökkentő javaslatát, a mielőbbi megvalósítás érdekében pedig a GFM és a GVH közös munkacsoportot hoz létre jövő hét elején. A közleményben kiemelték: az élelmiszerárak gyors emelkedése egész Európában nehézségeket okoz a lakosság és a gazdasági élet valamennyi szereplője számára. „Az infláció leküzdése ezért közös cél, a családok, a gazdaság és a piaci verseny védelme érdekében a versenyhatóságnak és a kormánynak is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia az infláció leküzdése, az év végére egy számjegyűre szorítása érdekében” – összegzik.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) és a 4Sales Systems Kft.-vel közösen, állami támogatással, olyan digitális megoldásokat fejlesztett a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft., amelyek a minőség-ellenőrzés, a folyamatfelügyelet és a prediktív karbantartás során hasznosíthatók. A Knorr-Bremse közleményéből kiderül, hogy a projekt célja az volt, hogy az IoT (Internet of Things) és big data alapokon nyugvó platformmal, valamint az adaptív és integrált eszközkészletekkel a meglévő, hagyományos termékfejlesztési, gyártási, anyagmozgatási és minőségbiztosítási környezeteit és az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatokat ipar 4.0 megoldásokkal egészítsék ki. Ezek eredményeként több olyan prototípust vagy terméket is fejlesztettek, amelyek értékesítési lehetőséget hordoznak magukban. A projekt részeként fejlesztettek olyan kijelzőket, amelyek különböző forrásokból (SAP rendszer, vagy más, SQL-adatbázis) jelenít meg termeléshez köthető adatokat, köztük az elkészült alkatrészek száma. A Qlik Sense elnevezésű rendszerben akár személyre szabott adatokat is képes megmutatni, automatikus adatgyűjtése a szakterületek adminisztrációját csökkenti. A BME-vel közösen a termelés monitorozására alkalmas kamerarendszer fejlesztése és integrálása volt a feladat. A Knorr-Bremse Budapest a fejlesztés során több olyan pozíciót is nyitott, amelyek korábban nem léteztek: digital solution leader, Ipar 4.0 projektmenedzser és digitális megoldásokra szakosodott programozó állást is létrehoztak. Az új szakemberek tevékenysége a jövőben is folytatódik annak érdekében, hogy a termelési folyamatok még hatékonyabbak legyenek. A projekthez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 1,145 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.