Hírek

A Debreceni Sportcentrumtól a DVSC NB I-es női kézilabdacsapatát versenyeztető és a debreceni női kézilabda-utánpótlást működtető DVSC Kézilabda Kft. üzemeltetésébe került a Hódos Imre-sportcsarnok, büféstül. Minderre a csütörtöki közgyűlésen adja áldását a debreceni közgyűlés. Az előterjesztő Racsmány Gyula, a Vagyonkezelési Osztály vezetője szerint az önkormányzat számára előnyösebb, ha a jelenlegi ingyenes hasznosítási jogviszony helyett bérlet keretében hasznosítja az ingatlant. Az előterjesztésben szerepel, hogy a Vagyongazdálkodási Osztály által felkért ingatlanforgalmi szakértők a Hódos bérleti díját havi 3.300.621 forintban határozták meg, azaz évi mintegy 40 millió forintot kell a kézilabdacsapatot üzemeltető cégnek fizetnie, cserébe megkapja a teljes ingatlant, hasznosíthatja a helyiségeit, a büfével együtt. Az önkormányzat évente 20 napon tarthat igényt a sportcsarnokra, rezsiköltség fejében. Az 1976-ben átadott, a birkozó olimpiai bajnok, Hódos Imre nevét viselő létesítményen az utóbbi években jelentős felújításokat végeztek több ütemben, ezt kisebb részt önkormányzati támogatásból, nagyobb részt pedig TAO-forrásból finanszírozták. Alig egy hónapja adták át hivatalosan a megújult küzdőteret, gépészetet, kibővített lelátókat.

A nyíregyházi GARAI FEST-SZIG Építő, Szakipari Szolgáltató Kft. újíthatja fel az Ondódi Közösségi Házat bruttó 53 és fél millió forintért – derül ki a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számából. Az energetikai korszerűsítés során 340 négyzetméter hasznos alapterületű, igen leromlott állapotú épületnek hőszigetelik a homlokzatát, a tető- és a pincefödémjét. Lecserélik a nyílászárókat, valamint felújítják az épületgépészeti és épületvillamossági rendszereket. Az épületet emellett részben akadálymentesítik. A szerződést a napokban kötötték meg a felek, a cégnek a munkaterület átvételétől fél éve lesz teljesíteni a megbízást. A beruházásra az önkormányzat 46 millió forint uniós támogatást nyert.

Eredménnyel zárult az alsózsolcai önkormányzat által kiírt közbeszerzés: a Deberép Kft. újíthatja fel a Vay-kastélyt. A debreceni vállalkozás 220,8 millió forint értékben végezheti a munkálatokat. A szerződést október 12-én kötötték meg – más pályázó nem jelentkezett. A földszintes, magastetős ingatlan a Kossuth utcán található – az 1800-es években épült a Vay család részére. Korábban az önkormányzat szociális lakások céljára szétszabdalta; jelenleg 19 szociális lakás van itt. Az épület állapota a épületkarbantartás hiánya miatt folyamatosan leépült, tetőfedése már nem egységes, több helyen sérült, hiányos. Az átalakítással 11 kisméretű lakóegység létesül, itt kap helyet a polgárőrség, valamint közösségi tereket hoznak létre kisebb-nagyobb helyiségekkel, amelyek felhasználását, pontos használati funkcióját később határozzák meg. A homlokzatot és a zárófödémeket szigetelik, kicserélik a homlokzati nyílászárókat, a tető cserépfedést kap. A területen megfelelő számú parkolóhelyet is kialakítanak.

Hazánk piacvezető ásványvízmárkája hosszú évek óta dolgozik a vállalat és az egész iparág környezettudatos működéséért. A Szentkirályi palackok 100 százalékban újrahasznosíthatóak, ám idén ősszel, a fenntarthatósági törekvések folytatásaként, az ásványvízmárka bevezeti az 50 százalékban rePET-ből – azaz újrahasznosított PET-ből – készült 0,5 literes palackokat. "A Szentkirályi legújabb innovációjával a három alapelvű körforgásos gazdaság következő szintjére lép. Az első, már teljesített alapelv, hogy a környezetbarát tervezésnek köszönhetően a palackok 100 százalékban újrahasznosítható anyagból készülnek. A második alapelv szerint kulcsfontosságú a palackok hatékony visszagyűjtése, lehetőleg betétdíjas rendszerben, hiszen csak annyit lehet újrahasznosítani, amennyi visszajut a gyártásba. A mostani innováció a harmadik, más néven "palackból-palackot" alapelvet követi, amely a legfenntarthatóbb megoldás, hiszen a régiből új PET-palack készül, és ezzel bezárul a PET-körforgás" – mondta Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke és tulajdonosa.

A Sanofi így már öt telephelyen van jelen Magyarországon, és több mint 2000 magyar embert foglalkoztat. Soóki-Tóth Balázs, a Sanofi Business Services Budapest Center vezetője ismertette, hogy a szolgáltató központ tavaly óta működik, jelenleg 200 munkatárs nyújt üzleti támogatást hét nyelven a vállalatcsoport számos európai és észak-amerikai egységének. A tervek szerint 2022-re 350-re nő majd a létszám. Olyan megoldásokon is dolgoznak, amelyek a robotizáció eszközeivel a manuálisan végzett folyamatokat automatizálják. Az október 19-én megnyitott új irodáról elmondta: a XIII. kerület újonnan épült üzleti negyedében kialakított központ világszínvonalú, a digitális csúcstechnológia vívmányai és az emberközpontúság is jelen van.

Egyre növekszik a megújuló energiaforrások aránya az energiatermelésben, azonban egyelőre kihívást jelent, hogy az azokból származó teljesítmény ingadozik. A határokon átnyúló és az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló Danube InGrid projekt többek között erre nyújt megoldást, de megújul általa Észak-Dunántúl és Nyugat-Szlovákia elosztóhálózata is – derül ki az E.ON Hungária Zrt. közleményéből. A szlovák-magyar együttműködéssel megvalósuló intelligens hálózati technológia lényege, hogy ugyanúgy alkalmazkodik a fogyasztói oldal szokásaihoz, mint a termelők igényeihez. Így a vállalat rugalmasabb szolgáltatást nyújt ügyfeleinknek, miközben a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok is nagyobb hangsúlyt kaphatnak. "A Danube InGrid projekt az elmúlt évek legnagyobb- és egyben a leginkább jövőbe mutató hálózatfejlesztési beruházása. A jövő okos villamoshálózatát kezdjük el kiépíteni, hiszen egyebek mellett ezzel tudjuk megteremteni a lehetőségét ügyfeleink számára, hogy a környezetbarát megújuló energiaforrásokat, például a napelemrendszereket még nagyobb számban és még hatékonyabban használhassák. Ezzel hozzájárulunk a gazdaság fejlesztéséhez, Magyarország és a saját klímacéljaink megvalósításához is" - mondta el Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója. Az Európai Unió által is támogatott projektben mindkét országban meghatározó szerepe van az E.ON-nak, aki többek között okos megoldásokkal fejleszti a villamosenergia-hálózatot az Északnyugat-Dunántúlon és Szlovákia nyugati részén. A cél, hogy intelligens megoldásokkal kezeljék az energiatermelés és a felhasználási csúcsok közötti idő- és térbeli különbségeket, egyensúlytalanságokat. Ehhez a legmodernebb adatfeldolgozó- és továbbító, illetve infokommunikációs technológiákat – úgynevezett ICT megoldásokat – dolgoznak ki. A rohamosan növekvő megújuló kapacitás – tavasszal például akadt olyan nap, amikor a hazai áramtermelés közel 30 százalékát a megújulók adták - hálózati csatlakozása érdekében pedig mikroállomásokat építenek. A rendszer részeként okos hálózati eszközöket telepítenek, így vonják be őket energiafogyasztásuk, illetve energiatermelésük vezérlésébe. Az elosztóhálózatok intelligens felügyelete lehetővé teszi, hogy minél nagyobb számban csatlakozhassanak a villamosenergia-hálózathoz a megújuló alapú vagy elosztott villamosenergia-termelő kapacitások. Az Európai Bizottság is kiemelten kezeli a Danube InGrid projektet, és kulcsfontosságú infrastrukturális kezdeményezésnek minősítette, melyet az Európai Parlament és Tanács is jóváhagyott, és úgynevezett "Közös Érdekű Projektnek" nyilvánította. Ez az első okos hálózati elosztó-rendszerirányítói magyar-szlovák együttműködés, melynek költségvetése 2020 és 2025 között 291 millió euró, átszámítva csaknem százmilliárd forint.

Online indítható folyamattal gyorsítja a jelzáloghitel-igénylést a CIB Bank - adta hírül a pénzintézet. A bank az elmúlt fél évben azon dolgozott, hogy radikálisan megújítsa a lakáshitel-igénylést, és a fejlesztés eredménye, hogy jelentősen csökken a felhasznált papírmennyiség: az eddig átlagosan 150 oldalas dokumentummennyiség töredékére van csak papíralapon szükség, és az eddig megszokott átlagosan négy fióklátogatás helyett mindössze egy alkalommal, a szerződés aláírására kell bankfiókba menni, minden más online végezhető, videóbankár segítségével. A lakossági hitelek egyik legismertebb típusa az ingatlanvásárlás céljából felvett jelzáloghitel, ám ez a hiteltípus az, amelynek igénylése és folyósítása mind a bank, mind pedig az ügyfél számára a legösszetettebb és legidőigényesebb folyamat. A koronavírus-járvány miatt életbe lépett korlátozások idején fogott intenzív fejlesztésbe a pénzintézet, hogy ne csak a korlátozások hatálya alatt, de később is egyszerűbb, gyorsabb és sokkal kevesebb papíralapú ügyintézést igénylő legyen az igénylési folyamat, ugyanakkor teljes mértékben megfeleljen a jogszabályi és felügyeleti előírásoknak és minden fél számára biztosítsa ugyanazokat a jogi garanciákat, mint a korábbi, papíralapú ügyintézés. Ezzel a lépéssel a CIB Bank elérhetővé tette videóbanki csatornán keresztül a piaci kamatozású jelzáloghitelek igénylését. Eközben azonban, hogy a szakértő segítség sem marad el: a folyamat során egy videóbankár áll az ügyfelek rendelkezésére, minden kérdésükre választ ad, és végigkíséri őket az igénylési folyamaton. Arra számítunk, hogy hat hónapon belül a jelzáloghitel-igénylések 10-15 százaléka zajlik a most bevezetett, kényelmes és időtakarékos folyamat szerint. E terméknél a jogszabályi előírások miatt még nem lehetséges a szerződések megkötése elektronikus úton, de folyamatosan követjük a jogszabályi változásokat és vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy hogyan tudjuk kiszélesíteni az elérhető termékek körét, és megvalósítani a teljesen online lakáshitel-felvételi folyamatot - mondta Kói Tibor, a CIB Bank jelzáloghitelért felelős termékfejlesztési menedzsere.

Elkészült a Mol Zalai Finomítójában a gumibitumen gyártására képes új üzem, amely naponta mintegy 96 tonna, éves szinten 20 000 tonna útépítési alapanyagot tud termelni - közölte a társaság október 19-én az MTI-vel. A közlemény idézte Zsinkó Tibort, a Mol Magyarország Downstream ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: a napi kapacitás elegendő a nagyobb útépítési munkálatokhoz és arra is lehetőséget nyújt, hogy kiaknázhassák a környező országokban is az üzleti lehetőségeket. Mivel a kémiailag stabilizált gumibitumen a Mol szabadalma, így további hasznosítási lehetőséget jelenthet a licensz értékesítése is, amelyhez az új üzem referenciát jelent. Hozzátette, a gumibitumenes utak elterjedését segíti, hogy az évi 20 000 tonna termelés a magyarországi útépítési bitumenigény mintegy 10-15 százalékát fedi le. Felidézték, hogy a Zalai Finomítóban 2012-ben avatták fel a jelenleg is működő, kisebb - évi 5000 tonna - kapacitású gumibitumen kísérleti üzemet. A keresleti igények növekedésére reagálva a Mol 2019 tavaszán kezdte meg az új üzem építését. A 3 milliárd forintos beruházás 75 százalékát a Mol saját forrásból, 25 százalékát pedig állami támogatásból, a Nagyvállalati beruházási támogatási programban finanszírozta. A közlemény szerint a gumibitumenből készült utak tartósabbak, mivel kisebb a kátyúk és nyomvályúk kialakulásának esélye a hagyományos bitumennel készült utakhoz képes. Emellett a gumibitumen környezetbarát megoldás, ugyanis előállításához évente 3000 tonna gumiőrleményt használnak fel, amihez mintegy félmillió használt gumiabroncsot, a Magyarországon évente keletkező gumiabroncs-hulladék 8-10 százalékát hasznosítják.

Az OTP Bank Nyrt. nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) Horvátország ellen - adta hírül a pénzintézet. Az OTP Bank Nyrt. szerint Horvátország megsértette a Magyarország és Horvátország között fennálló beruházásvédelmi egyezményt a deviza- és deviza alapú lakossági hitelek kötelező átváltásának előírásával. Az ICSID Főtitkára a kérelmet 2020. október 16-án nyilvántartásba vette - jelentette be az OTP Bank. A választottbírósági eljárás célja az OTP Bank Nyrt. horvátországi leánybankját ért - jelenleg 224 millió horvát kuna összegűre becsült - veszteség megtérítése. Ezt a veszteséget a horvát jogi szabályozás okozta, amely 2015-ben kötelezően előírta, hogy a svájci frankban vagy svájci frank alapon felvett lakossági hitelek adósainak kérelmére a horvát bankok kötelesek az adott lakossági hitelek devizanemét euróra, vagy euró alapúra átváltani a folyósításkori árfolyamon és kamatozással. Az elszenvedett veszteséget az OTP Csoport már elkönyvelte, azonban annak elsősorban tárgyalásos úton való rendezéséről, másodsorban jogi úton való visszaköveteléséről nem mondott le - derül ki az október 19-i bejelentésből.

A tranzakció minden feltétele teljesült, így az AutoWallis leányvállalata, a Wallis Motor Ljubljana tulajdonába került Szlovénia legnagyobb BMW márkakereskedése. A júniusban bejelentett akvizíció zárásához több (elsősorban versenyhivatali) hozzájárulás megszerzése volt szükséges, melyeket a társaság teljeskörűen megszerzett és a szerződés egyéb feltételei is teljesültek a mai nappal bezárólag. Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a tranzakció zárása kapcsán elmondta, hogy a szlovén főváros egyetlen BMW márkakereskedésének átvételével az AutoWallis belépett az ország autó kiskereskedelmi piacára is, így tovább erősíti jelenlétét a közép-kelet-európai régióban. Ormosy Gábor hozzátette, hogy az AutoWallis a ljubljanai BMW márkakereskedés átvételével először jelent meg kifejezetten külföldi kiskereskedelmi piacon, teljesítve így tavaly meghirdetett stratégiájának egyik fontos elemét. Hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozott tapasztalatokra és az AutoWallis tőkeerejére alapozva kívánják fejleszteni a ljubljanai kereskedést, és terveik között szerepel további autómárkák kiskereskedelmi értékesítése is a szlovén piacon. Antal Péter, az AutoWallis igazgatósági tagja, a Wallis Motor ügyvezetője kiemelte, hogy céljuk a ljubljanai kereskedés fejlesztése, az értékesítési számok növelése, a BMW piaci részesedésének növelése az országban. Kiemelt cél az is, hogy a kiskereskedelem fejlesztése a szolgáltatási üzletág árbevételét is növeli, ami az eredményesség szempontjából fontos. Antal Péter rámutatott, hogy a szlovén piac növekedési lehetőségei, gazdasági mutatói az AutoWallis által lefedett többi országhoz hasonlóan kedvezőek.