Hírek

A műszaki képzésben használható, korszerű szerszámokat és berendezéseket adományozott a Hauni Hungaria a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának. A kar szakmai napján átadott eszközök újabb fontos lépést jelentenek a Hauni és az egyetem nagy múltra visszatekintő együttműködésében. Amikor tavaly hivatalos együttműködési megállapodást írt alá a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. és a Pécsi Tudományegyetem vezetése, a legfontosabb célok között volt a képzés színvonalának további javítása, elsősorban a gyakorlati lehetőségek bővítésével. Ebbe az irányba történt egy újabb lépés a Műszaki és Informatikai Kar új műhelycsarnokainak közelmúltban történt átadásával. Az épületek felszereléséhez a Hauni Hungaria több mint 14 millió forint értékű adománnyal járult hozzá. "Olyan szerszámgépeket, gépelemeket és alkatrészeket adtunk át az egyetemnek, amelyek a Hauni gyárában használt társaikhoz hasonlóan a jelenlegi műszaki világszínvonalat képviselik. Azt szeretnénk, hogy a leendő mérnökök modern eszközökön tanulva, a vállalatok igényeinek megfelelő szaktudással kerüljenek ki az iskolapadból. Ezért nemcsak az egyetemi képzés feltételeinek javításában segítünk, hanem gyakorlati lehetőséget is biztosítunk az üzemben a hallgatóknak" - foglalta össze dr. Megyeri János, a Hauni ügyvezetője. A kari szakmai nap keretében tartott átadóünnepségen Prof. Dr. Medvegy Gabriella dékán azt hangsúlyozta, hogy az egyetem csak a gazdasági szereplőkkel együttműködve lehet eredményes. "Az egyetemi tudásbázis és innovációs potenciál kihasználásához együttműködő partnerhálózatot szerveztünk cégekből és szakmai szervezetekből. A Hauni ebben nagyon fontos láncszem, hiszen több pontban is bekapcsolódik az egyetemi képzésbe a tananyagfejlesztéstől a gyakorlati oktatásig" - mondta a PTE MIK vezetője.

A 4iG Nyrt. végzi a mező- és erdőgazdasági földek digitális nyilvántartási és közigazgatási rendszereinek fejlesztését - adta hírül a tőzsdei cég. A munka eredményeként a papír alapú földforgalmi adminisztrációs folyamatokat elektronikus és - ahol erre a közigazgatás folyamatai lehetőséget adnak - automatizált eljárások váltják majd ki, csökkentve a személyes ügyintézés szükségességét. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett projekt uniós forrásból valósul meg, a Lechner Tudásközpont megbízásából a fővállalkozó a Tigra Kft., a 4iG-t érintő alvállalkozói megbízás értéke 2,069 milliárd forint - jelentette be a társaság. A 4iG Nyrt. a projekt részeként a földügyi közigazgatás rendszerek elektronikus fejlesztését valósítja meg, beleértve az igazgatásszervezési, folyamatfelmérési és -szervezési feladatok elvégzését. A cég emellett részt vesz az egymásra épülő rendszerek összekapcsolásában, integrálásában is. A munka eredményeként a papír alapú földforgalmi adminisztrációs folyamatokat elektronikus és automatizált eljárások váltják majd ki, az Európai Uniós direktíváknak megfelelően pedig jelentősen csökken majd a személyes ügyintézés szükségessége. A fejlesztés további eredményeként egységessé válik a közhiteles ingatlan-nyilvántartás és a központi ingatlan-nyilvántartás kezelése.

Az Európai Unió Szakképzési Kiválósági Díj vállalatok és tanulók kategóriájában egy magyar cég, a Hot and Cold Therm Kft. is a díjazottak közé került a szakképzés népszerűsítésében és megszervezésében elért kiemelkedő teljesítményéért. A szakképzés népszerűsítését célzó Szakmai Készségek Európai Hete keretében Helsinkiben átadott kitüntetést a tiszalöki építőipari kisvállalkozás egy általa indított munkahelyi képzéssel nyerte el.Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a cég azért érdemelte ki az elismerést, mert a vállalkozás vezetői úgy döntöttek, szakképző programot indítanak, hogy kellő számban álljanak a rendelkezésükre jól képzett, hozzáértő alkalmazottak, és így a cég színvonalas szolgáltatásokat tudjon nyújtani. A program indulását követően azonnal megváltozott a dolgozók hozzáállása: a sajátjuknak tekintették a céget, és ennek köszönhetően csökkent az elvándorlásuk.

Nettó 9,098 milliárd forint értékű mélyépítési megbízást nyert el az Opus Global Nyrt. építőipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft. a Békés Drén Kft.-vel közösen - tette közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján az Opus. A Mészáros és Mészáros Kft. által vezetett konzorcium a tiszavasvári gyógyszergyár egykori hulladéklerakójának területén végzi el a kármentesítési munkálatok első ütemét, a beruházást nyolcvan százalékban a Mészáros és Mészáros Kft. végzi. A közbeszerzési tendert a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgálató Zrt. írta ki, az ajánlattevő várhatóan november közepéig köti meg a szerződést a nyertes konzorcium tagjaival. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár egykori hulladéklerakója 26 hektáron terül el. A kármentesítési munkálatok első ütemében a területet úgynevezett mélyrésfalas technológiával zárják körbe. A Mészáros és Mészáros Kft. és a Békés Drén Kft. legalább 28-30 méter mély vízzárórésfalat épít, amely megakadályozza a szennyeződés tovább terjedését a talajban. A 60 centiméter széles résfalba nagy sűrűségű műanyagból készült lemezt építenek be, amellyel tökéletes vízzáróság érhető el. A résfalazás során kitermelt, szennyezett földet olyan hulladékkezelőbe szállítják el, amely veszélyes hulladék kezelésére, ártalmatlanítására jogosult. A résfalon kívül rekedt szennyezőanyagokat úgynevezett Pump&Treat technológia alkalmazásával távolítják el a vízadó rétegekből. Ennek érdekében vízkitermelő kutakat, víztisztító- és visszanyelető rendszert építenek ki, amelynek próbaüzeme 12 hónapig tart. A konzorcium további feladata, hogy az első hat hónapban élesben is üzemeltesse a víztisztító rendszert. "Az Opus Global Nyrt. értékként tekint a környezetvédelemre, úgy látjuk, hogy a kapcsolódó feladatok egyre jelentősebb részét teszik ki az építőipari megbízásoknak. Felelős vállalatként pedig építőipari portfóliónk cégeivel részt kívánunk vállalni a hasonló feladatokból."– mondta Halmi Tamás, a tőzsdei társaság ipari divíziójának vezetője.

Alaphangon is milliárdos tétel lesz Karácsony Gergely új főpolgármester ingyenes közlekedésre vonatkozó kampányígéretének betartása. Kérdés, ezt az összeget miből gazdálkodja majd ki a folytonos forráshiánnyal küszködő BKV - kalkulál az mfor.hu. A fővárosi regisztrált álláskeresők száma örvendetes módon jelentősen csökkent a nyáron. Júniusban még 16 ezer munkanélkülit tartott nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, míg augusztusban (ez az utolsó elérhető adat) már csupán 14 600 főt. Ez a budapesti munkaképes korúak alig 1,31 százaléka. Ennél természetesen jóval többen vannak munka nélkül Budapesten. A KSH korábbi összesítése szerint az álláskeresőknek legfeljebb a fele jelentkezik be a munkaügyi központokba. De így is több ezer meg nem váltott bérletről lehet szó. Ha feltételezzük, hogy az álláskeresők közül korábban mindenki váltott teljes árú havi bérletet, akkor ez 1664,4 millió forint bevételkiesést jelenthet a BKV-nak. De még akkor is több mint 800 milliótól esik el a fővárosi cég emiatt, ha csupán az álláskeresők feléről gondoljuk, hogy korábban rendszeresen használta a közösségi közlekedés járműveit és meg is fizette a szolgáltatás díját. Egy esetleges válság jelentősen felpörgethetné ezt a számot. A teljes árú 9500 forintos dolgozói bérlet egyébként a legnépszerűbb BKV-termék. Tavaly 33 milliárd forint bevétele származott ebből a cégnek. Ennél kisebb, de így is több százmilliós tétel az elsősök beharangozott ingyenbérlete. Bár a BKV adatai szerint a 3450 forintos diákbérletekből egyre kevesebbet adnak el, tavaly például 40 ezerrel csökkent az értékesítés, még így is 7 milliárdot kasszíroztak ebből. A KSH utolsó fellelhető adatsora szerint 13 ezer 7 éves él Budapesten. Ha mindenki venne bérletet, akkor ez 538 millió forintos bevételcsökkenést jelentene. Ha feltételezzük, hogy az elsősök felét a szüleik kocsival hozzák-viszik, akkor ez 270 milliós kiesést jelent. A két tétel a legrosszabb esetben összesen 2,2 milliárd forintos lyukat üthet a BKV költségvetésén, de még a fele is milliárdos tétel. A BKV-nak aligha vannak adatai arra vonatkozóan, hogy pontosan hány bérletet adnak el évente kisiskolásoknak, illetve álláskeresőknek, így Karácsony Gergely szakmai stábja is csupán becslésekre hagyatkozhat. A BKV a Világgazdaságnak megküldött adatai alapján 2015-höz képest 7 milliárd forintot is meghaladó többletet tudtak elérni, vagyis 68,3 milliárdos bevételük származott jegyár-bevételből, ami szép eredmény a folyamatos felújítások és a leromló járműállomány ismeretében. A menetdíj-bevételek hét százalékos növelése azonban nem tudja ellensúlyozni az állami támogatás erőteljes csökkenését. A normatíva 24 milliárdról 12 milliárdra esett vissza, miközben szociális menetdíj kiegészítésként sok éve nem változott, így alig 15,1 milliárdot kap a fővárosi cég. A fővárosi önkormányzat tavaly 87 milliárddal volt kénytelen kipótolni a cég büdzséjét.

A Mol napelemparkot állított üzembe Százhalombattán az olajfinomító területén, Tiszaújvárosban és Füzesgyarmaton, a három létesítmény együttes teljesítménye 18,4 megawatt - mondta a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója pénteken Százhalombattán, sajtótájékoztatón. Ratatics Péter a Dunai Finomítóban épült napelempark átadása alkalmából ismertette: a százhalombattai 6,71 megawattos napelemparkkal kiegészülve a három telephely több mint kilencezer háztartás éves villamosenergia-igényét képes fedezi. A Százhalombattán most átadott napelempark 14,5 hektáron 23 562 napelempanel beüzemelésével indult el. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az innovatív, megújuló technológia fejlesztés része a Mol 2030 stratégiájának, amely ezúttal barnamezős telepítéssel a Mol ki nem használt ipari területein valósult meg. Ratatics Péter jelezte, hogy a három saját beruházásban épült napelempark mellé az olajcég megvásárolt Fehérgyarmaton egy öt megawattos napelemparkot is. Az átadás alkalmából kiadott közleményében a Mol ismerteti: immár négy napelemparkja összesen 11 500 tonna szén-dioxid-kibocsátást vált ki évente, ami mintegy 2500 gépjármű kibocsátásával egyenértékű.

A kis- és középvállalkozásokat kedvező feltételű és rövid átfutási idővel igényelhető hitelekkel finanszírozó Széchenyi Kártya Program nemcsak gazdaságstratégiailag fontos termék, hanem az államnak megtérülő vállalkozástámogatási eszköz is - nyilatkozta a program eredményeit értékelve Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. A programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta, számításuk szerint a Széchenyi Kártya Programon keresztül a tavaly 21 ezer igénylés keretében kihelyezett több mint 260 milliárd forint hitel 4-5 milliárd forintjába került az államnak a kamattámogatás, és a kezességi díj részbeni átvállalása, valamint az alacsony bedőlési arány miatt, ugyanakkor a finanszírozás felhasználásával a vállalkozások 60-75 milliárd forint adót, járulékot fizettek be a költségvetésnek. A Kavosz Zrt. célja az online lehetőségek bevezetése, hogy a vállalkozók új generációja számára is vonzóvá tegye a Széchenyi Kártyát. Az elektronikus igénylés lehetősége mellett tervezik csökkenteni a bekérendő dokumentumok számát, illetve alkalmaznák a legújabb fin-tech megoldásokat - ismertette. Krisán László felidézte, hogy az első Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át, szerinte már akkor látszott az államilag támogatott, kedvezményes feltételrendszerű, akár tárgyi biztosíték nélküli folyószámlahitel egyedisége a kkv-k finanszírozásában. Mint fogalmazott, az elmúlt években a konstrukció sikertermék lett. A Kavosz Zrt. adatai szerint a 2002. évi indulás óta a program keretében benyújtott mintegy 400 ezer igénylésből mintegy 300 ezret már át is adtak 2350 milliárd forint hitelkerettel. Havonta átlagosan 20 milliárd forint hitelt folyósítanak a Széchenyi Kártya Programon keresztül a bankok, heti mintegy 400 hitelszerződés születik, naponta 150-200 vállalkozó keresi fel a Kavosz irodáját, és érdeklődik a lehetőségek iránt. Krisán László szerint a konstrukció megújulását jelzi, hogy a felvehető hitel értékhatárai folyamatosan emelkedtek, most már 100 millió forintot lehet igényelni az induláskor nyújtott 1 millió forint folyószámlahitellel szemben, illetve bővültek a felhasználási lehetőségek is. A program sikerében az állami támogatások mellett szerepet játszik a kiterjedt irodahálózat, ahol a vállalkozások segítséget kapnak a programon belüli finanszírozási lehetőségek és a konkrét hiteligénylés kapcsán is - mutatott rá a vezérigazgató. Kitért arra, hogy a piaci igények kiszolgálása jegyében vezették be a mezőgazdaságra jellemző sajátosságokat is figyelembe vevő Agrár Széchenyi Kártyát 2011-ben, amelynek keretében mostanra több mint 33 ezer igényelést nyújtottak be, melyből 17 ezret már folyósítottak, a kihelyezett hitelállomány pedig meghaladja a 174 milliárd forintot.

Rákkeltő anyagot találtak a kútban, ahonnan a Borsodi Víz márkájú ásványvizet nyerik, ezért be kellett zárni az üzemet – írja a Blikk. A lap szerint a hatóságok a PVC gyártásához használt vinil-kloridot találtak a borsodi kútban, amit a WHO és az EU is az 1-es kategóriájú rákkeltő anyagok közé sorol. Szalay László, a Borsodi Víz tulajdonosa a lapnak azt nyilatkozta, alig hitt a fülének, amikor azt mondták neki, hogy az ötven éve működő kútban ilyen anyagokat találtak. Állítja, a cég és a dolgozók minden előírást betartottak, így biztos nem az ő hibájukból került a vízbe a vinil-klorid. Hogy kiderítsék, akkor mi lehet a szennyezés oka, Szalay egy igazságügyi szakértőt is felkért. A szakértő, Németh Csaba igazságügyi szakértő, hidro- és mér­nökgeo­lógus szerint a szennyezés a közeli BorsodChemnél történhetett még évtizedekkel ezelőtt, a veszélyes anyagok pedig mostanra értek el a kútba. A szakértő szerint a szocializmus alatt nem használtak a BorsodChemnél betonmedencéket a veszélyes anyagok tárolására, csak agyagmedencében tartották a vegyszerekkel szennyezett vizet, amelyek így a talajba szivároghattak. Ráadásul Németh szerint "a Borsodi Víz bezárása csak a jéghegy csúcsa", mert a környéken a vízben és a talajban a megengedett érték hússzorosa a vinil-klorid szintje. A cég számára elég tragikus a hír, hiszen nem elég, hogy be kell zárni az üzemet, és el kell bocsátani a munkásokat, de ráadásul nemrég tízmillió forintért vettek úgy gyártósort az üzembe, és egy fejlesztési hitelt is fölvettek, amit annak ellenére törleszteni kell, hogy nem folytatódhat a gyárban a termelés. A Borsodi Víz gyártója, a Brand Hungary Ásványvíz-forgalmazó Kft. ezért kártérítési igényt jelentett be a BorsodChemmel szemben. A vegyipari cég viszont cáfolja, hogy felelős lenne a szennyezésért, amit az ő megrendelésükre készült szakvélemény is igazol.

A Pannergy október 16-án piac zárás után publikálta a harmadik negyedéves termelési jelentését. Az értékesített hőmennyiség 12 százalékkal magasabb volt a bázisidőszakhoz képest, mely elsősorban a győri rendszernek volt köszönhető. A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását bemutatva negyedévenként termelési jelentést publikál. A Társaság jelentésében beszámol a geotermikus energia termelő rendszereinek állapotáról, működési és üzemeltetési tapasztalatairól, illetve a tárgyidőszakban elért zöldhőértékesítési adatairól. A 2019. harmadik negyedéves hőértékesítési adatokat összehasonlítva a 2018. év azonos időszaki adataival elmondható, hogy a Győri Geotermikus Projekt és a Miskolci Geotermikus Projekt kapacitásainak kihasználtsága kedvezőbben alakult.

Az MNB 15 millió forint bírsággal sújtotta a MIC Biztosítási Alkusz Kft.-t, egyebek közt azért, mert egymással versengő biztosítások elemzése helyett egyetlen biztosító konstrukcióit kínálta ügyfeleinek. Pontatlanságok, hiányosságok merültek fel a biztosításközvetítő adatszolgáltatása, az oktatási nyilvántartása, összeférhetetlenségi szabályzata, közvetítőinek bejelentése, illetve az ügyféltájékoztatás és panaszkezelés kapcsán is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott terjedelmű célvizsgálatot folytatott le a MIC Biztosítási Alkusz Kft. -nél (MIC), a 2016. január 1-jétől az ellenőrzés lezárásáig terjedő időszakot áttekintve. A vizsgálat során az MNB megállapította, hogy a MIC nem felel meg az alkuszi működés feltételeinek, mivel nem elemez és ad át elegendő számú, egymással versengő biztosítási ajánlatot megbízóinak. Az alkusz jogállása szerint az ügyfelek megbízásából dolgozó, a nekik legmegfelelőbb terméket megkereső független közvetítő. A MIC ennek ellenére voltaképp függő ügynökként tevékenykedik, vagyis döntően egyetlen biztosító konstrukcióit kínálja. Emellett a biztosítási szerződések megkötésének előkészítésekor nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően adta át a biztosító igényfelmérő dokumentumát az érintett ügyfeleknek. Hiányosságokat talált a jegybank az alkusznak az összeférhetetlenségi, illetve érdekkonfliktusok kezelésére vonatkozó belső szabályozásában is. Ugyancsak pontatlanul vezette az MIC – az egyes közvetítőinek termékértékesítési jogosultságaival szorosan összefüggő – szakmai képzési, továbbképzési nyilvántartását. Az alkusz emellett egyes esetekben nem a törvényi határidőben jelentette be biztosításértékesítői esetében azok fennálló jogviszonyának kezdetét és végét. Mint az MNB feltárta, nem felelt meg teljeskörűen a jogszabályi passzusoknak a biztosításközvetítő panaszkezelési szabályzata, s nem megfelelően vezették az ügyfelek által tett panaszokra vonatkozó nyilvántartást sem. Egyes ügyfelek emellett a panaszuk elutasítását követően nem kaptak megfelelő tájékoztatást az ezt követően rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről. Mindezek nyomán a jegybank ma publikált határozatában kötelezte az alkuszt többek között arra, hogy a biztosítási szerződések megkötése előtt kellő számú, a piacon hozzáférhető konstrukciót elemezzen, s adja át annak eredményét az ügyfelek számára. Az MNB kötelezte a MIC-et az egyéb feltárt jogsértések megszüntetésére is, illetve – határidők kitűzésével – arra is, hogy erről írásban számoljon be a jegybanknak. Az MNB a feltárt hiányosságok miatt 7 millió forint felügyeleti és 8 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott az alkusz társaságra. A bírság mértékét befolyásolta egyebek közt, hogy önmagában is jelentős, valamennyi ügyfelet érintő érdeksérelemnek számít, ha nem kapnak tájékoztatást a piacon hozzáférhető különböző biztosítások lényeges jellemzőiről, illetve, ha hiányos egy alkuszcég panaszkezelési szabályzata. Enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor, hogy a MIC már az MNB vizsgálata során tájékoztatást nyújtott a feltárt hiányosságok orvoslására tett intézkedéseiről.