Hírek

Átfogó stratégiai megújulással ünnepli fennállásának 35. évfordulóját Magyarország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, a WHC Csoport. A korábban egységes WHC ernyőmárka alatt működő nyolc üzletág a jövőben önálló márkaként folytatja tevékenységét. A strukturális és arculati rebranding célja, hogy a vállalatcsoport a korábbinál is célzottabban és hatékonyabban kommunikálja az egyes szakterületek egyedi erősségeit és specializációját partnerei és ügyfelei számára. Új korszak kezdődik a WHC Csoport életében: a vállalat 35 éves sikeres működésének tapasztalatára építve teljes márkastrukturális átalakítást hajt végre. Az eddig egységes WHC ernyő alá tartozó hét, különböző szakterületekre specializálódott üzletág – fizikai munkaerő- kölcsönzés és közvetítés; szellemi munkaerő- kölcsönzés és közvetítés; diák szövetkezeti foglalkoztatás; nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás; kismama szövetkezeti foglalkoztatás; nemzetközi toborzás; bérszámfejtés – és egy life elnevezésű munkáltatói márka önálló arculattal és márkanévvel folytatja működését. A stratégiai döntés hátterében a WHC dinamikus növekedése, a nemzetközi piacokon való terjeszkedése, valamint a szolgáltatási portfólió folyamatos bővülése áll. A szétbontott almárkák lehetővé teszik, hogy minden egyes üzletág a saját piacán, még fókuszáltabban és rugalmasabban tudjon reagálni az ügyféligényekre, miközben a korábbiaknál is egyértelműbben képviseli specifikus szolgáltatásait és értékeit.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. és a KNK PR & Media ügynökség közös kampánya, „A hazaiban több van” nyerte el a Trade Magazin által meghirdetett Év Promóciója verseny különdíját, élelmiszer kategóriában. A példátlan összefogással, mintegy ötven márka és számos kereskedelmi partner közreműködésével megvalósított akció célja, hogy bemutassa a magyar termékek valódi értékét, egyszersmind arra ösztönözze a fogyasztókat, válasszák bátran, magabiztosan a hazai gyártók által előállított árukat. A Trade Magazin által életre hívott Év Promóciója verseny a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket (FMCG) gyártó cégek egyik legjelentősebb szakmai megmérettetése. A verseny keretében elsősorban a hazai promóciós kampányok hatékonyságát, kreativitását és piaci eredményeit elemzik, hét kategóriában hirdetve nyertest. A cél, hogy ezáltal ösztönözzék az innovatív és hatékony promóciós megoldások alkalmazását az FMCG-piacon, valamint elismerjék azokat a kampányokat, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el a fogyasztók bevonásában és a márkaépítésben. A beérkező pályázatok értékelése során a szakmai zsűri figyelembe veszi a promóciókkal kapcsolatos vásárlói véleményeket, illetve maguk is osztályozzák a promóciós eszközök hatékonyságát és a kreatív megvalósítást. A 2025-ös Év Promóciója versenyre olyan országos promóciók nevezhettek, amelyeket 2023. október 1-je és 2024. december 31-e között bonyolítottak le. A rangos megmérettetésen élelmiszer kategóriában különdíjban részesült a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a KNK PR & Media ügynökség „A hazaiban több van” elnevezésű kampánya, amely egyedülálló módon, több mint ötven márka és számos kereskedelmi partner összefogásával azért szállt síkra, hogy a vásárlók számára megmutassa a magyar termékek valódi értékét, ezáltal növelje a fogyasztói tudatosságot. A promóció hangsúlyos üzenete, hogy aki magyar termékeket vásárol, az a megbízhatóságot választja, emellett hozzájárul a hazai munkahelyek megőrzéséhez és a magyar gazdaság fejlődéséhez is. Knapcsek Katalin, a KNK ügyvezetője, az Év Promóciója különdíjjal elismert kampány társszervezője elmondta: „e díj értéke nem csupán abban mutatkozik meg, hogy elismeri annak a félszáz hazai gyártónak és kereskedelmi partnereiknek a törekvéseit, akik maximális szakmai alázattal és közös hittel dolgoznak azért, hogy a magyar vásárlók mindig megbízható eredetű termékeket tehessenek a kosarukban, hanem abban is, hogy multiplikálja a Magyar Termék Nonprofit Kft. promóciójának központi üzenetét: a hazaiban tényleg több van”. Hozzátette: „a KNK mindig jó érzéssel, különleges odaadással dolgozik olyan kommunikációs kampányokon, amelyeknek célja az értékközvetítés és a vásárlók segítése, ilyen értelemben nagyon jó partnerre talált a Magyar Termék Nonprofit Kft.-ben. Köszönjük a bizalmukat és az élvezetes közös munkát”.

A Coca-Cola HBC Magyarország 2025-ben 6 millió forinttal, az elmúlt négy évben pedig összesen 22 millió forintnyi támogatással járult hozzá a hazai bartenderképzéshez. Az idén is folytatódó Bar Me Tender program célja a vendéglátóipari szakképzett munkaerőhiány enyhítése és a szakma megújításának elősegítése. A vállalat által finanszírozott képzést negyedik éve a Bacardí Mojito Mixeriskola szakmai partnerségével valósítják meg. Az ingyenes, gyakorlatorientált program révén összesen 400 fő képzését és munkaerőpiaci érvényesülését segítették elő. A vendéglátóipar számos változáson ment keresztül az elmúlt években, és ez a folyamat még nem ért véget. A legújabb, ‘Bars in 2035’ jelentés szerint a jövő bárvendégei (különösen a Z generáció) egyszerre keresnek valódi élményeket, letisztult italokat és tudatos márkákat. A digitalizáció és a közösségi média pedig egyre nagyobb szerepet játszik a fogyasztói döntésekben: a tanulmány adatai szerint például a vendégek 72%-a keresett már fel egy bárt azért, mert a közösségi médiában találkozott vele. Ebben az új környezetben csak azok a bárok maradhatnak hosszú távon versenyképesek, amelyek képesek alkalmazkodni a változó igényekhez. A jövő pedig azoké a bartendereké, akik valóban szenvedéllyel fordulnak a szakmájuk felé, hiszen ma már nemcsak kiszolgálni kell, hanem élményt teremteni, miközben egyre fontosabb a mentális jóllét, a szakmai fejlődés támogatása és a közösségépítés is. A Bar Me Tender bartenderképzés pedig éppen ezekre a változásokra nyújt megoldást, hiszen 2021-ben azzal a céllal indult el, hogy gyakorlati tudásra épülő, ingyenes képzést biztosítson azok számára, akik hosszú távon a bartenderi pályát választják. A program nemcsak naprakész szakmai ismereteket ad, hanem közösséget is épít, így támogatva azt a megújulást, amelyre a hazai és nemzetközi bárszcéna is egyre nagyobb szükséget érez. A Bacardí Mojito Mixeriskola szakmai vezetésével zajló képzésen minden évben 100, vendéglátói tapasztalattal már rendelkező jelentkező vehet részt. Nekik öt héten át, heti két alkalommal, 25 fős csoportokban van lehetőségük elsajátítani a gyakorlatorientált tudásanyagot. A Ludányi István vezette mixeriskola kurzusa már bevált tematikát követ, és az eszközismeretektől, a mixelésben rejlő lehetőségek kiaknázásán át egészen az alkoholmárkák mögötti legfontosabb tudnivalókig minden lényeges területet lefed a Coca-Cola HBC márkanagyköveteivel közösen együtt dolgozva.

Az alternatív taxiszolgáltató egy éve indította újra szolgáltatását Magyarországon, következő üzleti lépéseként péntektől elérhetők lesznek az Uberek Miskolcon is, továbbá a vállalat elindít egy városnézőhajó-szolgáltatást Budapest központjában. A platform budapesti visszatérése óta az utasok több mint 23 millió kilométert tettek meg az alkalmazáson keresztül rendelt utak során. Az Uber-utasok száma mára közel 500 ezer felhasználót jelent – közölték a cég képviselői az alkalomra szervezett sajtóeseményen. Kardos Eszter, az Uber magyarországi vezetője elmondta, a vállalat bővíti szolgáltatásait, ennek megfelelően szezonális terméket indít útjára Budapesten. Az Uber Boat negyedórás városnézést kínál a Dunán, amely az alkalmazás használatán keresztül érhető el. Az Uber Boat bevezetése alkalmából június 12–14. között ingyenesen kipróbálható, június 15-től augusztus 31-ig egy út ára 30 ezer forint. A vállalat ezen a héten továbbá hivatalosan is megkezdi Budapesten túli terjeszkedését: június 13-án Miskolcon is elérhetővé válik az Uber, így a borsodi megyeszékhely Magyarország második Uber-városa lesz – mondta Reich Ádám, az F Mobilitás Kft., az Uber magyarországi partnercégének ügyvezető igazgatója. A cég korábban is működött Magyarországon, ám 2016 nyarán bejelentették kivonulásukat a hazai piacról. Az akkor hatályba léptetett jogszabály szigorú szankciókat helyezett kilátásba a törvény megfogalmazása szerint engedély nélküli fuvarozás megakadályozására. A jogszabály az alkalmazás blokkolását is kilátásba helyezte, erre válaszul döntött úgy a cég, hogy határozatlan időre felfüggesztik a szolgáltatást a magyar fővárosban. A visszatérést végül a budapesti személyszállítás egyik legfontosabb szereplője, a Főtaxi kezdeményezte, Nagy Elek cégének leányvállalata, az F-Mobilitás együttműködő partnereként jelent meg egy éve az Uber emblémája, ezúttal azonban már szigorúan a taxis szabályozásnak megfelelően működő sárga autókon. A cég az elmúlt évét látva mostanra az előírásoknak megfelelően működik. Azt azonban most is igyekeznek egyértelművé tenni, hogy az Uber nem nyújt személyszállítási szolgáltatásokat. A személyszállítási szolgáltatásokat független sofőrök vagy fuvarozási társaságok által alkalmazott sofőrök nyújtják.

Új vezetőket nevezett ki az Economx prémium gazdasági site élére az Indamedia. Ügyvezetőként a jövőben Tamasi Szilvia felel a kiadványért, a főszerkesztői pozícióba Ilku Miklós érkezik. Az Indamedia csoport gazdasági magazinja, az Economx azzal vált a szegmens meghatározó kiadványává, hogy professzionális szakújságírói gárdájával közérthető formában számol be a terület legfontosabb hazai és nemzetközi trendjeiről, aktuális történéseiről. A brandhez olyan rangos üzleti konferenciák is kapcsolódnak, mint az AI Summit, Money Talks és a Macronomx Meetup. Tamasi Szilvia 2022 óta irányítja ügyvezetőként a We Love Budapest és Balaton oldalakat, és az ő nevéhez fűződik az Indamedia könyvkiadója, az Inda Press Kiadó felépítése is. A szakember közel tízéves vezetői tapasztalattal rendelkezik, a cégcsoporthoz érkezése előtt a MOL Limo marketingvezetőjeként és a Libri brandmenedzsereként dolgozott. Új pozíciójában – a We Love oldalak és az Inda Press mellett – az Economx brand további erősítéséért, valamint a kiadó cég pénzügyi eredményéért fog felelni. Ilku Miklós a Nemzeti Sport Online-nál kezdte pályafutását, később a Magyar Olimpiai Bizottságnál is dolgozott, majd 2020-tól az Index szerkesztőségét erősítette: kezdetben rovatvezetőként, aztán főszerkesztő-helyettesként vett részt a vezető hírportál munkájában. Az Index után a Sportal.hu főszerkesztője lett, a Ringier-től idén januárban távozott. A két új vezető határozott célkitűzésekkel és stratégiai tervekkel érkezik a kiadványhoz, melyek között kiemelt helyen szerepel a célközönség bővítése a fiatal, tudatos olvasóréteg megszólításával, a tartalmi tematika szélesítése, az adatvezérelt és vizualizált újságírás erősítése, a mélyebb elemző anyagok arányának növelése, valamint egy gazdasági klub kialakítása és a már megkezdett rendezvényes vonal további fejlesztése.

Tőzsdére készül a német bérlakáspiacon aktív Available Zrt. A társaság 2025 végén jelenne meg a BÉT Xtend platformján, majd a bevezetést követően a Standard kategória lenne a cél. A cég Kelet-Németországban vásárol társasházakat a meglévő bérlőkkel együtt, és euróban fizetett, negyedéves osztalékot kínál befektetőinek. Mérföldkőhöz érkezett az Available Zrt., a társaság bejelentette, hogy 2025 végén tervezi tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Xtend platformján, majd később a Standard kategóriában is. A hazai tulajdonú vállalat újszerű üzleti modellje a németországi bérlakáspiacra épít, ahol teljes társasházak felvásárlásával és professzionális üzemeltetésével kínál vonzó hozamot befektetőinek – mindezt forint- helyett euróalapon. A cég vezérigazgatója és igazgatósági elnöke, Vida Imre szerint a tőzsdei bevezetés a növekedéshez szükséges tőkét és likviditást biztosítja. A tőzsdei jelenlét új befektetői rétegeket is elérhetővé tesz, miközben átláthatóbb működést nyújt a részvényeseknek. A cég elsősorban Kelet-Németországban aktív, olyan városokban, mint Plauen, Zwickau, Chemnitz, illetve ezek környékén, de alkalmanként nagyobb városokban – például Drezdában vagy Lipcsében – is vásárol ingatlanokat. Az elhelyezkedés kiválasztásánál kulcsszempont a kedvező ár és a jó bérleti megtérülés. Az egyik legnagyobb különbség, hogy Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját ingatlanban él, a bérlakáspiac szűk és kevésbé fejlett. Németországban ezzel szemben a lakosság kevesebb mint fele tulajdonos, a többség bérlőként él, ezért a piac sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb. A keletnémet városokban az ingatlanárak jóval alacsonyabbak, mint például Münchenben vagy Hamburgban, viszont a bérleti díjak arányosan nem alacsonyabbak, így a kiadással sokkal jobb megtérülést lehet elérni. Amíg itthon egy befektetési lakás 25-30 év alatt térül meg bérbeadással, ez a német piacon akár 12-15 év alatt is megvalósulhat.

A jövőben együttműködik Magyarország első egyeteme és a kaposvári székhelyű Fino-Food Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. annak érdekében, hogy összehangolt módon támogassák egymás tevékenységét az oktatás, a kutatás-fejlesztés valamint az innováció területén. Együttműködés: élelmiszeripari vállalattal bővült a PTE kapcsolati hálózata. Az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a Pécsi Tudományegyetem Szenátusi Tanácstermében - együttműködés: élelmiszeripari vállalattal bővült a PTE kapcsolati hálózata. A Fino-Food Kft. története 1993-ban kezdődött, amikor tamási székhelyű elődje az Egyed család tulajdonába került. A jelenleg is saját tulajdonú vállalkozás operatív irányításából a család tagjai, egyben a PTE alumni közösségének tagjai, a mai napig töretlenül kiveszik részüket, így az előállított termékekre minőségére nem csak az innovatív technológia, de a családi hagyományok és a tradíció is garancia. Az aláíráson elhangzott: a pécsi egyetem és a Fino-Food Kft. közti partnerség alapja a közös érdekek mentén aktív és tartós szakmai kapcsolat kiépítése, amely hozzájárul mind az egyetem, mind a vállalat fejlődéséhez. Az együttműködés keretében közösen fejlesztik a Fino-Food működési területeihez kapcsolódó képzéseket és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vállalat szakértői vendégelőadóként jelenjenek meg a releváns oktatási programokban. A PTE hallgatói számára a Fino-Food gyakorlati helyet biztosít, illetve részt vehetnek szakdolgozatok és diplomamunkák témavezetésében, bírálatában is. A vállalat számára az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki a régió meghatározó felsőoktatási intézményével, ezáltal hozzájuthat a legújabb tudományos eredményekhez, technológiai megoldásokhoz és aktívan részt vehet a szakmai utánpótlás képzésében.

2024-ben a magyar ipar kifejezetten gyenge évet zárt, a visszaesésben a járműgyártás érdemi szerepet játszott. Ez a folyamat a nagy német autógyárak hazai leányvállalatainak eredményén is tükröződött. Jelentősen visszaesett mind az Audi, mind a Mercedes árbevétele és nyeresége is. Ha a hazai makrogazdasági folyamatokat nézzük, akkor elvileg semmi rendkívüli nincs az Audi Hungaria és a Mercedes-Benz eredményében, hiszen a két német óriás az ipari termelés gyengélkedését igazolta vissza a 2024-es beszámolójában. Ugyanakkor elvileg alakulhattak volna máshogy is a folyamatok, hiszen jelentős fejlesztéseket eszközöltek a vállalatok az elmúlt években, ami a Mercedes-gyár esetén a befektetett eszközök jelentős növekedésében megmutatkozott. Így ezeknek a termelőkapacitásoknak az üzembe helyezése akár nagyobb árbevételt is eredményezhetett volna. Hogy ez nem valósult meg, abban biztosan szerepet játszott a gyenge európai konjunktúra és a kínai versenytársak előretörése is. Igaz, az üzleti környezetre immár évek óta lehet panasza a vállalatoknak, hiszen korábban a félvezetők (chipek) hiánya miatt akadozott a gyárakban a termelés, míg 2023-ban már nemzetközi konjunktúra vált kedvezőtlenné. Ennek ellenére a Mercedes a magyarországi termelését növelni tudta a korábbi két évben, hiszen 2022-ben 150 ezer darab jármű készült, majd 2023-ban 174 ezer darab.Ehhez képest kifejezetten aggasztónak tűnik, hogy 2024-ben csak 146 ezer autót gyártottak Kecskeméten. A termelés visszaesése a vállalat eredményében is tükröződött, hiszen a cég árbevétele, mely döntően exportbevétel, nagyjából 900 millió euróval zuhant. Ez nem csak nominálisan, de százalékosan is igen nagy volt, hiszen az egy évvel korábbi 5,075 milliárdról csökkent 4,171 milliárd euróra, ami közel 20 százalékos visszaesést jelent. Egy ilyen mértékű forgalomcsökkenés természetesen a vállalat eredményességét is érzékenyen visszavetette. Az adózás előtti eredmény a 2023-as 102,9 millióról 62,7 millióra csökkent. A vállalatot 5 millió euró adófizetési kötelezettség terhelte, így a nettó eredménye 57,6 millió eurót tett ki. Ez a nagyjából 8 százalékos adóteher igen kedvezőnek tekinthető, hiszen bőven elmarad az úgynevezett globális minimumadó mértékétől. Nem véletlenül jelezte a vállalat a jelentéshez csatolt kiegészítő mellékletben, hogy „Mivel a Társaság nemzetközi cégcsoport tagja, ezért mentesül a globális minimumadó kalkuláció alól, így a Társaságnak kiegészítőadó-többlet fizetési kötelezettsége ilyen jogcímen 2024-ben nem keletkezett.” A cég az idei nyereséget is Magyarországon hagyta, és a beszámoló szerint nem fizetik ki az anyavállalat felé osztalék formájában. Az Audi Hungaria forgalma is visszaesett, ám a győri vállalatnál ez kisebb mértékű volt. Eközben az itt gyártott járművek száma is növekedett. Ám, ahogy a versenytársak ez a társaság sem tudott csodát tenni, a gyenge nemzetközi konjunktúra számukra is komoly nehézséget jelentett. Emiatt a vállalat árbevétele az egy évvel korábbi 9,1 milliárd euróról 8,6 milliárdra esett vissza. A belföldi értékesítés az Audi esetén is minimális, így a forgalom alakulása egyértelműen az anyavállalat és a német gazdaság pozícióit tükrözi elsősorban. Az adózás előtti eredmény az egy évvel korábbi 380 millió euróhoz képest 336 millió euróra esett vissza. Az Audi esetében ezt a profitot egészen minimális adóteher csökkenti csak, hiszen 12 millió az ilyen jellegű teher. Igaz, 20 millió euróval csökkentette az adózott eredményt, ennyit számoltak ugyanis el halasztott adókülönbözetre. Az adózott eredmény így a 2023-as 354 millió euróval szemben 304 millió lett tavaly. Ezt a vállalati beszámoló szerint eredménytartalékba helyezték és nem utalták haza az anyacégnek. A társaság egy évvel korábbi beszámolója szerint történelmi csúcsot ért el 2023-ban 177 775 darab jármű gyártásával, amit tavaly sikerült túlszárnyalni. Igaz csak kis mennyiségben haladták ezt meg, elsősorban az uniós piacokon kifejezetten jól teljesítő Cupra márka révén. 2024-ben gyártási darabszám 179 710 darab járműre növekedett.

A Samsung SDI átadta a valaha volt egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást Magyarországon, ami jól mutatja, hogy a keleti nyitás stratégiája egészen új dimenzióba lépett mostanra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Gödön. A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a Samsung SDI új kutatás-fejlesztési központjának átadásán arról számolt be, hogy a dél-koreai vállalat körülbelül 22,5 milliárd forintos beruházása az akkumulátorgyártás folyamatfejlesztését célozza. A projekthez az állam 5,5 milliárd forint támogatást adott, ezzel is hozzájárulva számos magas hozzáadott értékű, komoly mérnöki teljesítményt igénylő munkahely létrehozásához. Tájékoztatása szerint ezen beruházás nyomán tovább nőhet az elektromos akkumulátorok kapacitása és biztonsága a gyártás gazdaságosságának és fenntarthatóságának javulása mellett. Beszédében kifejtette, hogy a hazánkban 2018 óta működő Samsung SDI együttműködik a legnagyobb műszaki egyetemekkel, ezáltal kiveszi a részét a hazai felsőoktatás modernizálásából is. Erre példaként említette, hogy ezt a mostani beruházást is az Óbudai Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együtt hajtja végre a cég, amelynek öt globális kutatás-fejlesztési központja közül az egyik Gödön lesz. Valamint arra is kitért, hogy az utóbbi tíz év során 65 nagy kutatás-fejlesztési beruházás érkezett Magyarországra, amelyek mind nagyban segítették a gazdaság dimenzióváltását, és a magyar autóipart a gyártás mellett az innovációs világtérképre is feltették.

Elképesztő bevételre tett szert a Mol koncessziós leánycége, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. tavaly abból, hogy sokan nem váltották vissza a betétdíjas italos üvegeket, palackokat, dobozokat – figyelt fel rá a Szabad Európa. A MOHU 2024-es beszámolója szerint emiatt tavaly 32,9 milliárd forint maradt a cégnél. A Mohu a beszámolójában azt írta, a „vissza nem váltott palackok pedig egyéb bevételként kerülnek elszámolásra”. Itt szerepel a 32,9 milliárd forintos összeg. Ráadásul ez az összeg fél év alatt jött össze a cégnek az ötvenforintos palackok díjaiból. Hogy ennyi pénz maradhatott a Mohunál, annak az az oka, hogy Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol a hulladékkezelő nem a begyűjtött mennyiség után kapja meg a visszaváltási díjat, hanem már a forgalomba kerülés pillanatában – emlékeztettek rá. Ezzel a módszerrel a cég előbb jut pénzéhez, minthogy a megbízást elvégezné. A Mohu ezért minden egyes vissza nem váltott palackon nyer bruttó 50 forintot. Azt is megemlítik, hogy a magyar modell másban is különbözik a más uniós tagállamokban bevezetett visszaváltási rendszerektől: nálunk ugyanis nonprofit helyett profitorientált cég végzi a tevékenységet. A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. egyébként 50 milliárd forintos veszteséggel zárta 2024-et.