Hírek

A hazai földgázkitermelés szempontjából fontos szerződést kötött az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Sarkad térségében szénhidrogén kitermelést végző cég. A szerződés révén új lendületet kaphat a békési gázmező kitermelése, ezzel erősítve Magyarország energiaszuverenitását és az ellátásbiztonságát. Az Ukrajnában dúló háború számos energiaimportőr ország, így hazánk számára is előtérbe helyezte a földgázellátás biztonságának fontosságát. Annak érdekében, hogy a hazai ellátásbiztonság tovább nőjön, indokolt a szénhidrogénmezők termelésére vonatkozó pénzügyi és szakmai környezet kiszámíthatóságát javítani. Biró Marcell, az SZTFH elnöke és Tóth Szabolcs, a HHE Sarkad Kft. ügyvezetője aláírta a Sarkad I. bányatelken elhelyezkedő, szénhidrogénmező tekintetében fizetendő bányajáradék és közterhek mértékével kapcsolatos szerződést. A megállapodás elősegíti, hogy a következő fűtési szezonra már jelentősebb mennyiséggel járuljon hozzá a békési kitermelés a hazai gázfogyasztás fedezéséhez. A felek a szerződésben rögzítették a bányajáradék mértékét és a kitermelési mennyiséget, mely kölcsönösen biztosítja az állam és a vállalkozó számára a kiszámítható járadékfizetési feltételeket, valamint a kitermelni kívánt földgáz mennyiségét is.

A kialakult energiakrízis okozta nehézségek áthidalása érdekében indította el a kormány a barnakőszén-programot, így lehetőséget adva a lakosságnak a hazai barnakőszén elérhető áron történő megvásárlásához. A lakossági megrendelések teljesítésére az állami tulajdonban lévő Ormosszén Zrt. felkészült és a lakosság részére webáruházat hozott létre, amely elérhető az interneten, ahol a lakossági megrendeléseket regisztrációt követően lehet intézni. A kormány intézkedéseivel összhangban az önkormányzat segítséget nyújt a megrendelések lebonyolításához azon lakosok részére, akik nem rendelkeznek internet eléréssel és ehhez rokon vagy ismerős segítségét sem tudják igénybe venni.

Az OTP Bankon keresztül bonyolított bankkártyás fizetések új rendszeren keresztül futnak. A gyorsabb folyamatok mellett így még a költségeken is spórol a pénzintézet. Új kártyaelfogadási rendszerre állt át az OTP Bank. Az újgenerációs technológiát a Tietoevry biztosította a pénzintézetnek – közölte a skandináv gyökerű technológiai vállalat a Forbes.hu-val. Az OTP-nek több gondja is akadt a korábbi rendszerük működésével, ez indokolta a váltást. A pályázati eljárás során végül a Tietoevry megoldását választották ki, amit tavaly szeptemberben már üzembe is helyeztek. A sikeres bevezetés gyorsabb piacra jutási időt biztosít az új kártyaelfogadói és kereskedőmenedzsment termékek számára, valamint a bankon belül egységes platformot nyújt a kártyaszolgáltatásokhoz, ami az OTP gyorsan növekvő tranzakciós volumenét is támogatja a kártyaüzletágban.

A Magyar Narancs információi szerint az Orbán Viktor által kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánított, a békési földgázmező kitermelését célzó Corvinus-projekt közigazgatási előkészítése gyors tempóban zajlik. Ezt bizonyítja, hogy már karácsony után egy nappal kipostázták azt a határozatot, amely a Sarkad és Méhkerék, valamint több más település határába tervezett, nyékpusztai szénhidrogénkutak építésének, termelésbe állításának és a hatvan napos próbaüzemének az engedélyét tartalmazza. A határozatot a Bányafelügyelet (vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) kézbesítette a beruházó Magyar Horizont Energia Kft., valamint a Mol Zrt., a Békés Megyei Kormányhivatal, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a sarkadi önkormányzat mellett az érintett földtulajdonosok részére. A lap azt írja, hogy a most kiadott építési engedély négy évig érvényes, és nem mentesíti az építtetőt a további engedélyek és hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. A használatba vételi engedélyt a Bányafelügyelőségtől kell majd kérelmezni. A próbaüzem engedélye két hónapra szól, melynek feltételei, hogy a próbaüzemet a megkezdése előtt 8 nappal a Bányafelügyelőséghez be kell jelenteni, ezzel együtt egy próbaüzemi tervet is meg kell küldeni a hatóságnak, és a próbaüzemet csak a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének írásba foglalt engedélyével lehet majd megkezdeni.

Betontermék gyártó üzemet épít a Murasóder Folyamtisztító cég. A 373 millió forintos beruházásra csaknem 187 millió forint európai uniós támogatást nyertek - közölte az MTI-vel Szili Zsolt ügyvezető. A projekt során 660 négyzetméteres csarnokot építenek és új betontermékgyártó gépsort helyeznek üzembe. Az energiahatékonyságot az épületre szerelt napelemekkel biztosítják. A kavicsbányászattal foglalkozó kft. a fejlesztés eredményeként a 20-24 milliméternél nagyobb átmérőjű kavicsokból új termékeket állít elő: zsalu-, tér- és szegélykövet. A termelés várhatóan a következő év tavaszán kezdődik meg az új üzemben. A húsz embert foglalkoztató murakeresztúri cég a zöldmezős beruházással további 4-5 főnek tud munkát és megélhetést biztosítani. A cég tavalyi árbevétele elérte a 490 millió forintot.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága alá utalt két olyan vállalatot, amely szénbányászattal foglalkozik: az Ormosszén Zrt.-t és a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-t. A két cégben eddig Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos. Az Ormosszén a legutóbbi években is 600–700 millió forint értékben forgalmazott szenet, néhány tízmilliós nyereséget elérve; eszközeinek könyv szerinti értéke mintegy 1,3 milliárd forint.

Költséghatékony termálvíz-visszasajtolási technológiát fejlesztett cégekkel közösen a Pécsi Tudományegyetem, az európai uniós támogatással megvalósult projekt a fenntartható geotermikus energiatermelést támogatja - közölte a Pécsi Tudományegyetem az MTI-vel. A 2,651 milliárd forint összköltségű projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, 1,474 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból - tájékoztattak. A programot a Mecsekérc Zrt. vezette, részt vett benne a Pécsi Tudományegyetem, a Rotaqua Kft. és a Kőmérő Kft. A projekt célja költséghatékony technológiák kifejlesztése volt, amellyel úgy valósul meg a fenntartható geotermikus energiatermelés, hogy a kinyert termálvizet ugyanazon porózus vízadó rétegbe sajtolják vissza - közölték. A projekt a visszasajtolási módszertanhoz is tapasztalatot és szaktudást adott hozzá. Ezzel lehetőség nyílik olyan kutak kialakítására, amelyekben a földrétegek károsodása nélkül lehet a termálvizet visszasajtolni. A projekt hozzájárul a hazai termálvízkincs fenntartható hasznosításához, valamint a geotermikus energia környezettudatos termeléséhez - hangsúlyozzák a közleményben, hozzátéve: a geotermikus energiát hasznosító megfizethető, korszerű és hatékony technológiák iránt Európa-szerte igény van.

Újabb kutakat fúr Szolnok térségében a kőolaj- és földgázkitermelő O&GD Central Kft. az elkövetkező hónapokban. A cég már el is kezdte a szénhidrogén-feltáró mélyfúrások kivitelezéséhez kapcsolódó földmunkákat a „Szolnok V. – szénhidrogén” nevű bányatelkén. Miután eredményesek voltak a kutatófúrások, megkezdődhetett a gázkitermelés Szolnok két városrészében, Szandaszőlős, illetve Alcsisziget térségében. A fejleményekről a szolnoki kötődésű Volter György, a fővárosi székhelyű O&GD Central Kft. hatósági és társadalmi kapcsolatok vezetője tájékoztatta hírportálunkat. A szolnoki Holt-Tisza mellett, a Szandaszőlős–Kelet–1 és a Szandaszőlős–Nyugat–1 termelő kutak közelében, Szandaszőlős–Kelet–3 és a Szandaszőlős–Nyugat–4 elnevezéssel a napokban kezdődtek el az újonnan lemélyítendő kutak előkészületi munkái. A Vízpart körúton ezért a kö­zeljövőben jelentősebb tehergépjármű-forgalomra kell számítani. Társaságunk szeptember elejétől táblás, jelzőőrös technikával segíti a közlekedés folyamatosságát és biztonságát, de természetesen az utak tisztítását és karbantartását is elvégzi. Az O&GD Central Kft. az elmúlt években több tízmilliárd forintot költött beruházásaira, és jelenleg harminckét bányatelekkel, két gázelőkészítő üzemmel és kilenc gázgyűjtőközponttal rendelkezik. Földgáztermelése jelentősen hozzájárul a hazai kitermeléshez és így Magyarország ellátásbiztonságához, a magyar lakosság energiaellátásához.

Másfél milliárd forintból valósít meg egy olyan mintaprojektet Mórahalom, amely a földgázalapú energiaellátás helyben elérhető, megújuló forrásból történő kiváltásával, modellként szolgálhat a hazai, 5-10 ezres lélekszámú településeknek. A város régóta élenjár a termálvíz hasznosításában. Korábban megírtuk, hogy két ütemben telepítenek napelemeket a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő épületeinek tetejére, amivel az intézmény áramfogyasztásának harmadát fedezik. A beruházás része a Dekarbonizált Mórahalom – geotermikus alapú fenntartható, kombinált zöldenergetikai mintaprojekt kistelepülések számára programnak. A város négymilliós saját forrás mellé másfél milliárdos támogatást kapott a megvalósításra az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A projekt a tervek szerint jövő év tavasszal ér véget. A tervezett fejlesztés közvetlen céljai a következők: a megnövekedett helyi hőigény kielégítése a termálforrásból, a tervezett új termál rendszer integrálása a városban működő két másik termálvíz alapú távhő rendszerrel, a megújuló energiatermelés megosztása termálvíz-visszasajtolással és fotovoltaikus energiatermelő-kapacitás bővítésével. A projekt tartalmazza egy 1200 méter mély termelő, és egy 900 méter mély visszasajtoló kút kiépítését. A nyertes kivitelező a Pannon Aqua Kft., aki a munkaterületet átvette, a kivitelezés a termelő kútnál a kútalap-beton készítésével megkezdődött, a kútfúrás már elérte a 600 méteres mélységet. Az önkormányzat vállalta a távvezeték-rendszer kiépítését a Hunyadi ligettől a Barmos György téren és a Táncsics utcán át, a Móradombi körúton keresztül az elkerülő út mellett megtalálható új termelő kútig. A következő feladat a termálkutakat összekötő távvezetékrendszer közbeszerzésének lefolytatása, a megfelelő kivitelező kiválasztása és a kivitelezés elindítása.

A Lasselsberger Hungária Kft. új divíziót indított, mellyel hozzájárul a magyar építésgazdaságban keletkezett építési hulladékok Újrahasznosításához, a körforgásos gazdaság kiépítéséhez. A világban és hazánkban zajló hulladék­gazdálkodási problémák aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Euró­pai Unió kiemelt figyelmet fordít a kör­forgásos gazdaság megvalósításán belül a hulladékok lerakóban való elhelyezésé­nek csökkentésére. Első lépésben az épí­tési-bontási hulladékokat nagy térfoga­tuk és nagy mennyiségük miatt az Európai Unió kiemelt „hulladékárammá” minő­sítette, és 2020-ig az Unióban termelődő mennyiség 70%-ának újrahasznosítását tűzte ki célul. Az Országos Hulladékgaz­dálkodási Terv célkitűzései az EU követelményeinek megfelelően kerültek meg­határozásra. Emellett a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020–2050 minél magasabb másodnyersanyag felhasználási arányt ajánl az új termékek gyártásánál és forgalomba-hozatalánál. Ezen szemléletmód tükrében a társaság új – inert hulladékok feldolgozására irányuló – divízióval bővült, melynek legfontosabb célja a környezet terhelésének csökkentése azáltal, hogy az építőiparban keletkező másodnyersanyagokat minél nagyobb arányban hasznosítsák. Bányászati tevé­kenységük során nyílt vízfelületek – bányatavak – maradnak vissza. Elkötele­zettek a környezetvédelem mellett, ezért célul tűzték ki, hogy a keletkező vízfelü­letek méretét csökkentik, visszaállítva a bányászati tevékenység megkezdése előtti állapotot. Teljes értékű mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területként meg­őrizve azt a jövő generációi számára, így a hulladéklerakókra kerülő kezeletlen épí­tési bontási törmelék mennyisége is jóval kevesebb lesz. A Lasselsberger Hungária Kft. tulajdonosa a Lasselsberger Holding Internationale Gmbh (Pöchlarn) osztrák társaság. A cégcsoport több évtizedes múlttal rendelkezik homok- és kavicsbányászatban, továbbá építőipari termékek előállításában. A társaság piacvezető a magyarországi kavics és homokbányászatban, országosan 11 üzemmel és budapesti központtal. Céljuk, hogy olyan környezeti teljesítményre tegyenek szert, amelyre büszkék lehetnek, valamint hogy széles körben elnyerjék partnereik bizalmát, és hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez.