Hírek

Magyar tulajdonban levő cég kapott sókitermelési jogot Romániában - írja a profit.ro. Romániában jelenleg az egyetlen sókitermelő az 51 százalékban állami tulajdonban levő Salrom SA. A kitermelési licencet még 2009-ben kapta meg a nagyváradi székhelyű Diana Exploatari Miniere SRL, amelynek tulajdonosa a magyarországi Salt-Veres Zrt. A licencet a bukaresti kormány rendelet útján hagyta jóvá. A kitermelési licenc a Kolozs megyei Virágosvölgy (Valea Florilor) község területén található sótelepre vonatkozik. A Virágosvölgy sótömzs minőségileg a legtisztább az országban, 98,8 százalék NaCl-ot (nátrium-klorid) tartalmaz - olvasható Ambrus Zoltán bányászati szakértő, a Virágosvölgyi sótömzs értékesítési lehetősége című tanulmányában. A virágosvölgyi sótelep vastagsága 0,7 km, becsült kitermelhető tartaléka 26 millió tonna, ami lehetővé tenné egy évi 900 ezer tonnás kitermelési kapacitás tervezését a sóbánya 29 éves működési időszakára - olvasható a kitermelés környezetvédelmi hatástanulmányában. Romániában jelenleg az egyetlen sókitermelő az 51 százalékban állami tulajdonban levő Salrom SA. Az 1500 dolgozót foglalkoztató Salrom hét sóbányát működtet, 2023-ban 1,13 millió tonna sót termelt ki.

Huszonöt százalékos részesedést szerzett az Orbán-család egyik meghatározó bányaipari cégében Orbán Dávid, a miniszterelnök unokaöccse. A Gánt Kő Kft.-t eddig teljes egészében a kormányfő édesapja birtokolta, ám Orbán Győző január 1-jén a cég negyedét unokájának ajándékozta. Előzmények: Orbán Dávidnak nem teljesen ismeretlen terep a bányászat, több ágazatbeli cégben is van már érdekeltsége. A főtevékenysége szerint kavics-, homok- és agyagbányászattal foglalkozó Murobán Kft.-ben 2017 óta tulajdonos, tavaly ősszel pedig egyedül is alapított egy céget: a kőfejtésre, illetve gipsz és kréta bányászatára szakosodott Timolod Kft.-t. Emellett épp három évvel a mostani ajándékozás előtt az Orbán-család legnagyobb bányacégénél, a szintén Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-nél is ügyvezetővé nevezték ki. Miért fontos ez? A Dolomit és a Gánt Kő Kft.-k biztosították az elmúlt években a miniszterelnök szüleinek rohamos gazdagodását, jelentős részben annak köszönhetően, hogy a cégek jóval a piaci átlag feletti nyereségrátával működnek. A pénz forrása pedig nem ritkán az állam: a Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft. Számokban: a piaci átlagnál magasabb nyereségrátának köszönhetően csak a Dolomit Kft. 5 milliárd forint feletti extraprofitot ért el az elmúlt években. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Orbán Viktor szülei tíz év alatt több mint 10 milliárd forintot vettek ki a bányabizniszből.

1,87 milliárd forint nyereséggel zárta a Dolomit Kft. 2023-at – derül ki a vállalat most beadott éves beszámolójából. A tulajdonosok néhány százezer forintot kivéve ezt az egész profitot ki is vették osztalékként – így az 51 százalékos többségi tulajdonosnak, Orbán Győzőnek nagyjából 960 millió forint jutott. Az látszik, hogy nem 2023 volt a magyar építőipar csúcséve: a Dolomit bevétele egymilliárd forinttal, 4,8 milliárdra csökkent.

A Fenntarthatósági témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét – hirdette meg csütörtökön a hivatal. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, és műveik a tervek szerint országszerte megjelennek majd oktatási intézményekben a következő tanévtől. A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8 százaléka az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kilogramm élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40 százaléka körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne. A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, amely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép – ismertették. A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Már fel is vették a DG Kőbánya Projekt Kft. tevékenységi körei közé a nem veszélyes hulladék gyűjtését, kezelését és ártalmatlanítását, a cég nevét pedig Dolomit Inert Kft.-re változtatták. A vállalkozás engedélye azt teszi lehetővé, hogy 2024 és 2077 között évi 400 ezer tonna hulladékkal töltheti fel a gánti dolomitbánya gödrét. A HVG emlékeztet, környezetvédők korábban kifogásolták, hogy az engedély szerint csak szemrevételezéssel kell vizsgálni, nem tartalmaz-e veszélyes anyagokat a bányába hordott építési-bontási hulladék, annak ellenére, hogy a helyszín karsztvízbázis fölött fekszik. Évi 400 ezer tonna hulladék óriási mennyiség, évente ennyi háztartási szemetet szállítanak el Budapestről.

Hároméves küzdelem után sikerült ellehetetleníteniük a helyieknek, hogy megvalósuljon a tervezett kavicsbánya Pilismaróton. A képviselő-testület egyhangúlag úgy döntött, hogy felbontják a szerződéseket a beruházást végző céggel. A képviselő-testület azt is kijelentette, hogy a GM-PRO Kft.-vel kötött településrendezési szerződés megszűnt, és megbízzák a polgármestert, hogy haladéktalanul tájékoztassa erről a céget. Továbbá megszüntetik a Völgyzugoly Műhely Kft.-vel kötött, a bányaterületre vonatkozó tervezési szerződést is. Mint megírtuk, miután 2020 júliusában kiderült a bányanyitás terve, lemondott a település polgármestere, majd nem sokkal később az egész képviselő-testület is távozott. A lakók népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, hogy megállítsák a szerintük környezetkárosító beruházást. Októberben új polgármestere lett Pilismarótnak, aki megígérte, hogy „személy szerint nem szeretne sóderbányát nyitni”, de most a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett, mert a polgármester egy magánposztban bejelentette, hogy bányavállalkozóval folytatnak tárgyalásokat. A helyiek három éven át tartó tiltakozása miatt végül az Energiaügyi Minisztérium 2023 elején megsemmisítette a faluban tervezett beruházás környezetvédelmi engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a területi környezetvédelmi hatóságot. A népszavazást azonban ennek ellenére is megtartották. Bár a szavazás jogi értelemben érvénytelen lett, a voksolók többsége a bányanyitás ellen szavazott.

A Mol leányvállalata, a Tápió Szénhidrogén Koncessziós Kft. elindította egy vecsési kőolaj-kitermelő kút engedélyeztetését – írja a Hvg360. A cég dokumentumai szerint a kút 200–260 méterre van két tanyasi ingatlantól és 600 méterre Vecsés városától, de a légszennyezési körzetét legfeljebb 150 méteresre taksálják. A kút fél kilométeres körzetében felszíni vizek is vannak, két csatorna: a Gyáli 1. és a Vasadi. A Hvg360 azt írja, az olajkút hozamát napi 200 köbméterre becsülik, a későbbi bővítések után pedig már ennek háromszorosával számolnak. A Mol állítása szerint a kitermelt olajat napi egy-két tartályautóval szállítják majd a százhalombattai finomítóba. Ha a Mol megkapja az engedélyt, akkor a szükséges beruházást már az idén elvégzi, és a kút tíz éven át üzemelni fog. Vecsésen tavaly novemberben talált olajat a Mol, 2100 méter mélyen. A Mol tavaly júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni. Az első kutat november 11-én állították termelésbe. A kút napi 600 hordó (mintegy száz köbméter) termeléssel indult, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolaj-kitermelését. Vecsésnek is jól jön a kút, évi 15-20 millió forintnyi iparűzési adót hozhat.

2 milliárd 19 millió forint profittal zárta 2022-t a Dolomit Kft., a tulajdonosok pedig úgy döntöttek, hogy a teljes nyereséget kiveszik osztalékként. A vállalat 51,1 százalékos tulajdonosa Orbán Győző, a miniszterelnök apja, rajta kívül még tíz magánszemélynek van 4,88-4,88 százalékos tulajdoni része. A Dolomit Kft. 5-ről 5,8 milliárd forintra növelte az árbevételét, így még azt is kibírta, hogy az anyagköltsége 603 millióról majdnem megduplázódott, 1,1 milliárd forintra nőtt. A Gánt-Kő, Orbán Győző másik, a Dolomittal ellentétben 100 százalékban az ő tulajdonában álló cége viszont 17 milliós veszteséggel zárta az évet. A vállalat 194-ről ugyan 258 millió forintra növelte az árbevételét, és négymillió forinttal lefaragta a személyi kiadásait is, de az anyagjellegű ráfordításai 95-ről 178 milliósra nőttek. Emiatt Orbán úgy döntött, hogy nem vesz ki osztalékot a cégből idén.

A hazai földgázkitermelés szempontjából fontos szerződést kötött az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Sarkad térségében szénhidrogén kitermelést végző cég. A szerződés révén új lendületet kaphat a békési gázmező kitermelése, ezzel erősítve Magyarország energiaszuverenitását és az ellátásbiztonságát. Az Ukrajnában dúló háború számos energiaimportőr ország, így hazánk számára is előtérbe helyezte a földgázellátás biztonságának fontosságát. Annak érdekében, hogy a hazai ellátásbiztonság tovább nőjön, indokolt a szénhidrogénmezők termelésére vonatkozó pénzügyi és szakmai környezet kiszámíthatóságát javítani. Biró Marcell, az SZTFH elnöke és Tóth Szabolcs, a HHE Sarkad Kft. ügyvezetője aláírta a Sarkad I. bányatelken elhelyezkedő, szénhidrogénmező tekintetében fizetendő bányajáradék és közterhek mértékével kapcsolatos szerződést. A megállapodás elősegíti, hogy a következő fűtési szezonra már jelentősebb mennyiséggel járuljon hozzá a békési kitermelés a hazai gázfogyasztás fedezéséhez. A felek a szerződésben rögzítették a bányajáradék mértékét és a kitermelési mennyiséget, mely kölcsönösen biztosítja az állam és a vállalkozó számára a kiszámítható járadékfizetési feltételeket, valamint a kitermelni kívánt földgáz mennyiségét is.

A kialakult energiakrízis okozta nehézségek áthidalása érdekében indította el a kormány a barnakőszén-programot, így lehetőséget adva a lakosságnak a hazai barnakőszén elérhető áron történő megvásárlásához. A lakossági megrendelések teljesítésére az állami tulajdonban lévő Ormosszén Zrt. felkészült és a lakosság részére webáruházat hozott létre, amely elérhető az interneten, ahol a lakossági megrendeléseket regisztrációt követően lehet intézni. A kormány intézkedéseivel összhangban az önkormányzat segítséget nyújt a megrendelések lebonyolításához azon lakosok részére, akik nem rendelkeznek internet eléréssel és ehhez rokon vagy ismerős segítségét sem tudják igénybe venni.