Hírek

De 2017-ben még 261 milliót hagytak veszni a fesztiválozók, szóval ez javuló tendencia. Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-nek a FestiPay-kártyán maradó összegekből - írja keddi számában a Világgazdaság a társaság 2018-as gazdasági beszámolója alapján. A FestiPay nevű rendszer egyebek mellett a Szigeten, a VOLT Fesztiválon és a Balaton Soundon is biztosítja a készpénzmentes, integrált beléptetési-fizetési lehetőséget. Gyakori eset, hogy a feltöltött keretet nem egészében meríti ki a tulajdonosa, és nem is intézkedik a visszaírásáról a helyszínen. Ilyenkor a fennmaradó összeg megmarad a FestiPay rendszerében, mivel további visszautalásra nincs lehetőség. A százmilliós tétel még akkor is jelentős, ha az összes tranzakció értéke több milliárd forintra tehető. Az adatokból az is látható, hogy 2017-ben még 261 millió forint folyt be az el nem költött forintokból a Szigethez, amiből arra lehet következtetni, hogy a fesztiválozók tudatosabbá váltak, és a rendszer működése is egyszerűsödött. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kifejezetten jó évet zárt tavaly: árbevétele a 2017-es 12,53-ról 15,66 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a jegyárusításból 10,26 milliárd jött össze, ugyanez két éve még 7,69 milliárd forint volt. A tavalyi adózott eredmény 1,42 milliárd forint volt, amelyet teljes egészében osztalékként fizettek ki.

A Takarék Kockázati Tőkealap 1,25 milliárd forint értékű forrást biztosít az összecsukható konténerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Continest Technologies Zrt. számára. A tranzakció során az Alap kisebbségi részesedést szerzett, a tőkeinjekcióval a növekedés további serkentése mellett cél a Continest technológiai fejlesztése és nemzetközi piaci terjeszkedésének segítése is. A Continest egységek gyártása és fejlesztése 2017 óta zajlik Magyarországon. Az innováció lényege, hogy a könnyen összecsukható és nyitható konténerek segítségével egy normál, merev vázas irodakonténer helyén öt darab Continest helyezhető el. A gazdaságosan szállítható rendszer minden tekintetben versenyképes a tradicionális merevvázas megoldással, azonban az innovációnak köszönhetően 80%-kal csökken a mobil infrastruktúra kialakításával kapcsolatos logisztikai költség és a környezeti teher. A friss tőkét a vállalkozás a jelenlegi konténer állomány növelése mellett a termékfejlesztések megvalósítására fordítja. Hazai és holland mérnökök közreműködésével három jelentős innovációs projekt fejeződik be a következő 12 hónapban: a 20 lábas napelemes konténer, az összecsukható konténerekhez csatlakoztatható, környezetbarát vizesblokk, és a golyó- és repeszálló konténer. A termékfejlesztések célja mindenekelőtt az, hogy a rendezvényszakmából indult Continest a hadászati és a katasztrófavédelmi szegmensekben is sikereket érjen el. A Continest Zrt. tanácsadói a tranzakció során az Absolvo Consulting, a KPMG és a Bóné Ügyvédi Iroda voltak.

V-Tel néven új telekommunikációs szolgáltató működik júliustól a magyar mobilpiacon, a cég nettó 450 millió forintos árbevételt tervez a 2020. júliusig tartó egy évben - közölte a V-Telecom az MTI-vel július 11-én. A tájékoztatás szerint az országos lefedettséggel rendelkező V-Tel elsősorban a feltöltőkártyás felhasználókra fókuszál. A terveik szerint az év végéig a cég termékei Magyarország valamennyi településén elérhetők lesznek az értékesítési hálózatban, a V-Tel Pontokon. Közölték: a 2016-ban alapított V-Telecom Hungary Kft. által irányított szakmai cégcsoport szolgáltatása több éves előkészületi munka után indult el. Az értékesítési pontok száma hamarosan 3000-re bővül országosan a cégcsoport tervei szerint, a szolgáltatásukat 150 ezer SIM-kártyával indították. Minden kétezernél nagyobb lélekszámú településen elérhető lesz minimum egy V-Tel Pont - tájékoztatott Kupai Krisztián, a V-Telecom Hungary Kft. ügyvezetője a közleményben. Hozzátette: arra törekszenek, hogy az év végéig az interneten keresztül is feltölthetővé váljanak kártyáik. Kupai Krisztián szerint az új, országos lefedettségű szolgáltatás megjelenésével átrendeződések várhatók a telekommunikációs piacon. Az új márka logójában egy V-betű látható, a megállapodás alapján a V-Telecom Hungary megvásárolja a VRS Sport Group-tól a "V" logó használati jogát.

Budapest egyetlen jódos-sós vizű gyógyfürdőjét 3,4 milliárd forintból újították fel. A Soroksári-Duna bal partján álló pesterzsébeti fürdőt veszteséges működése miatt évekkel ezelőtt be kellett zárni: a strand 2001, a gyógyfürdő 2005 óta nem fogad vendégeket - mondta az MTI szerint Tarlós István főpolgármester az átadási ünnepségen. A felújítási munkálatok 2018 elején kezdődtek, a zárt termálfürdő részt már az év decemberében megnyitották, míg a kinti strandrész az idei szezonra készült el. A felújítás során egy tizenhárom medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdőt alakítottak ki. Modernizálták a helyi védelem alatt álló kupolás "áltörökfürdőt" és egy 4300 négyzetméteres új épülettel is bővült a létesítmény. A fedett térben tíz medence - jódos-sós vizű termálmedence, termálmedencék, gyerekmedence, kiúszós élménymedence, a terápiás részlegen súly- és kádfürdők, merülőmedencék és Kneipp-medence - várja a látogatókat, míg a kinti részlegen - a felújított hullámmedence mellett - helyett kapott egy gyerek- és egy úszómedence is. A szaunavilág a teljes megnyitás után külön zónaként üzemel majd. Az európai uniós támogatású KEHOP-program keretén belül a főváros, illetve a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. több mint 170 millió forint támogatást nyert a fürdő energetikai fejlesztésére, amelynek eredményeként az energetikai korszerűsítés fenntarthatóvá teszi a fürdő működését, hozzájárul az energiaköltségek csökkenéséhez. A hőtechnikai korszerűsítés esztétikai megújulással is jár - mondta Tarlós István. A fürdő területén egy 120 parkolóhely létesült és a fürdő környezetében is további változások lesznek. Ezekről jelenleg is folynak az egyeztetések a helyi önkormányzattal. A tervek szerint a közelben még 100 parkolóhelyet hoznak létre. A rekonstrukció a fővárosi önkormányzat fürdőfejlesztési programjának része, annak eredményeképp már megújult, illetve bővült is 2010 óta a Palatinus, a Rudas, a Lukács, a Pascal vagy például a Csillaghegyi strand - mondta a főpolgármester.

Megnyitotta negyedik, Pesten az első magánrendelő egységét a Budai Egészségközpont, Magyarország vezető magánegészségügyi intézménye. A 18 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Egészségközpont járóbeteg kapacitása az új rendelőnek köszönhetően közel 60 százalékkal bővül. Kétszáz szakorvossal és 45 szakterülettel a Budai Egészségközpont nyújtja parterei számára a legszélesebb körű szolgáltatásokat a piacon. Az intézmény a mintegy két évtizedes fennállása során folyamatos fejlesztésekkel igyekezett minél magasabb színvonalon kielégíteni a növekvő ügyfél-igényeket. A tudatos fejlesztési stratégia jelentős állomása a jelenlegi három budai telephely mellett a Váci úti BSR Centerben nyíló járóbeteg-szakellátási központ, amely egyben a cég vállalat-egészségügyi tevékenységének központi egysége is. A bővülésnél fontos szempont volt, hogy a Duna pesti oldalán élő és dolgozó partnerek számára is könnyebben és gyorsabban elérhetők legyenek a magas minőségű szolgáltatások, menedzserszűrések alkalmával pedig csökkenjen a munkából való kiesés ideje. Az intézmény a páciensek még magasabb szintű kiszolgálása érdekében portfóliójának további bővítését tervezi a jövőben. A csaknem 2000 m2-es Váci úti rendelőegységben egyrészt a régóta népszerű és folyamatosan fejlesztett privát és vállalat-egészségügyi prevenciós programok, foglalkozás-egészségügyi ellátás, valamint széles körű járóbeteg szakellátás lesz elérhető több mint 20 szakterületen. A szakrendeléseket mintegy 500 millió forint értékű orvostechnika támogatja. Valamennyi szakmában a legmodernebb műszerezettség áll az orvosok és a betegek rendelkezésére.

Egy helyi cég építészeti munkákra tett felajánlást. A központ összes kórterme megújult. Ilyen önálló kézsebészeti részleg egyedül Miskolcon működik, itt képzik a jövő kézsebészeteit és évente kétezer-ötszáz műtétet végeznek. Sérüléseket, zsugorodásokat, és a technológia megjelenésével egyre több ízületi problémát is ellátnak a kézsebészeti centrumban. A műtétek után pedig a betegek modern kórtermekben lábadozhatnak, ahol van hűtőszekrény, televízió és klíma. A gyógyulásban ugyanis a környezet is szerepet játszik. A kórtermek felújítását egy miskolci cég, a Lacika Komplex Bau Kft. ajánlotta fel. Ügyvezető igazgatójuk, Szabó László elmondta, teljes felújítás történt. – Az összes burkolatot kicseréltük, a vízhálózatot, a fűtéshálózatot, továbbá hat klímát építettünk be, kiépítettük az elektromos rendszert és a wifihálózatot. Az eseteket nyolc szakorvos látja el az osztályon, ahol kézsebész képzés is folyik. A B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház Kézsebészeti Részlegének vezető főorvosa elmondta, ha valaki kézsebész szakvizsgát akar szerezni, annak kötelessége eljönni Miskolcra, gyakorlatra. – Magyarországon a kézsebészeti szakvizsgához ez szükséges, tehát gyakorlatilag sorban állnak a belföldi és a külföldi szakorvosok, akik hozzánk jönnek tanulni a kézsebészeti szakmát, és abban a szerencsés helyzetben van részük, hogy naponta nagyon sok műtétet látnak, amiket más és más orvosok végeznek el, különböző technikákkal – magyarázta Szabó Zsolt. A centrumot tizenkét éve hozták létre, mára Magyarország legnagyobb, legtöbb beteget operáló, elismert központjává vált – fogalmazott a főigazgató. – Minden egyes kórház életében vannak olyan centrumok, olyan tevékenységek, amelyek húzó jellegűek, és a kézsebészet, pontosan abból adódóan, hogy nagyon magas szintű műtéti technológiát, tudást és instrumentáriumot igényel, ez a kórház számára egy húzóágazat, ezért nagyon fontos, hogy ezt szinten tartsuk – mondta Révész János.

Minden második széket ingyenjegyesekkel töltöttek fel Vidnyászky Attila Nemzeti Színházának nagyszínpadán. Hiába a 2 milliárd közeli állami támogatás, 150 milliós veszteséggel zárta az évet az ország egyik legnépszerűtlenebb színháza. Ömlött a pénz a Nemzeti Színházhoz tavaly is, az 1,8 milliárdos működésre szánt állami támogatást különböző jogcímeken megfejelte az EMMI és a Nemzeti Kulturális Alap is. Utóbbitól 35 milliót kaptak, 200 millió ment a nemzetközi színházi fesztiválra, a MITEM-re, 33,5 millió a Csíksomlyói passió csíksomlyói bemutatójára. Ez csak néhány tétel annak érzékeltetésére, hogy milyen bőkezűen bánik az állam Vidnyászky Attila színházával - derül ki az éves jelentésükből. Nem véletlenül küzdött a Nemzeti Színház igazgatója olyan elszántan a tao-támogatás megszüntetéséért, hiszen ebből a - jegybevételhez kötött - támogatási formából csak 76 milliót sikerült összegyűjteniük tavaly. Ehhez képest a tao-pótlására létrehozó alapból idén 400 milliót markolhat fel a Vidnyászky-féle színház, miközben több, korábban szakmailag és gazdaságilag is jól működő teátrum, a jegybevétele után beszedhető bevételnek csak a töredékét, adott esetben negyedét, ötödét kapta. Így jutott a csőd szélére a kényes társadalmi témákat is feszegető Átrium. Vidnyászkyék viszont csupán száz millió forintot szedtek össze tavaly jegybevételből, ami még 2017-esnél is kevesebb 15 millióval. Nem csoda, hiszen miközben a budapesti színházak zöme jegyeik több, mint kilencven százalékát el tudja adni, a Katona József Színházban, vagy Pintér Béla Társulatának egyes előadásaira hosszú városlisták vannak, addig a Nemzeti Színház kongana az ürességtől, ha csak a jegyvásárlókra számítana. A teátrum beszámolójából az is kiderül, hogy a nagyszínpadon csak a jegyek felét sikerült értékesíteni, a többit főleg ingyenjegyes diákokkal töltötték fel. A kamaraszínpadokon kicsit jobb a helyzet, de ott is üres maradna minden ötödik szék. A színház négy játszóhelyének évi 396 előadásra csupán 64 ezren váltottak jegyet tavaly, a látogatottságot viszont vattázással, 107 ezerre sikerült feltornászni, legalábbis papíron, ugyanis, hogy az ingyenjegyek tulajdonosai elmentek e megnézni az előadást, azt bajosabb ellenőrizni, mint a pénztári bevételt.

A Népszava úgy tudja, valamennyi Veszprém megyei kórház szerződött a Synlab Hungary Kft.-vel labordiagnosztikai vizsgálatokra. A piaci szolgáltatóra azért lett szükség, mert a helyi állami labor felmondások miatt már nem tudja ellátni a kórházakat. A Synlab a Veszprém megyei intézmények számára a székesfehérvári laborjában végzi el a feladatot. A lap úgy tudja, a Synlab begyűjtő autója naponta egyszer szedi majd össze a mintákat. Ha valakinek sürgősséggel van szüksége diagnózisra, akkor a mintát a kórháznak kell eljuttatnia Fehérvárra. Egy intézményvezető azt mondta: ez nem rendkívüli, például a vérszállításnál is a kórház saját gépkocsiját, vagy akár egy taxit használnak. A TASZ pert fontolgat. A Synlab Kft. ügyvezetője korábban nyilatkozatot ígért, de azóta elérhetetlen. Az országos tiszti főorvos szerint nincs miért aggódni, az ellátás folyamatos. A megyei kormányhivatal hallgatásának oka lehet, hogy a szereplők nagy része „B-tervet” sző. A lap szerint a Synlab-ra csak egy átmeneti időre bíznák a feladatot. A Veszprém megyei kórház ugyanis elkezdte megszervezni saját intézményén belül ezt a szolgáltatást. Ám az új labor működtetéséhez szükséges engedélyezési eljárás még jó ideig eltarthat. Úgy tudják, a kormányhivatal sem adta föl végleg, hogy újra működtesse a maga szolgáltatását.

Újabb német vállalat, a DEUFOL épít csomagolóipari és logisztikai üzemet Debrecenben. A vállalat 120 új munkahelyet teremt a déli gazdasági övezetben. A Deufol, a csomagolóipar és a kapcsolódó szolgáltatások globális piacvezetője Debrecenben közvetlenül egy jelentős ügyfél gyártási területe mellett építi fel Európa egyik legmodernebb csomagoló- és logisztikai üzemét, és a jövőben Debrecenből nyújtja szolgáltatásait a magyar és a román piac számára. Az épület tervezése már előrehaladott stádiumban van, az építkezés megkezdésére már a nyáron sor kerülhet. A 15 hektáros területen a csomagoló- és raktárhelyiségek mellett a Deufol nagyméretű szabad teret is kialakít a csomagolt áruk hatékony logisztikai elhelyezésére. Emellett további épületbővítések is tervbe vannak véve, hogy rugalmasan tudjanak reagálni a jövőbeni igényekre. A Deufol debreceni gyárának elkészülte 2020-ra várható. Ezzel a Deufol közvetlenül az ügyfelek közelében bővíti szolgáltatásspektrumát az európai országokat célzó informatikai alapú ipari szolgáltatások terén, és több mint száz új munkahelyet teremt.

Megint kicsúszott a törvényben előírt határidőből a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. az éves mérlegének leadásával. A kukaholdingnak – minden más céghez hasonlóan – május 31-ig kellett volna közzétennie a 2018-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját, de ennek még július első napjaiban sincs nyoma a cégadatbázisokban. A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása adó- és cégjogi következményekkel jár: a NAV-nak mulasztási bírságot kell kiszabnia, majd néhány hónap után, ha nem változik a helyzet, a cégbíróság kényszertörlést is elrendelhet. A múlt évben május helyett decemberben leadott 2017-es mérlegben hivatalosan „csak” 3,6 milliárd veszteség szerepelt, de a dokumentum részleteiből kiderült, hogy a gyakorlatban ennek az összegnek több mint a tízszerese is hiányozhatott a kasszából. A kukaholding ugyanis nem tudott behajtani 43,5 milliárd forintnyi számlát, ezért ez a tétel csak elvileg szerepelhetett a bevételek között.