Hírek

Nagyon furcsa pályázat jelent meg az Elektronikus Értékesítési Rendszeren, ahol a felszámolás alá került cégek megmaradt vagyonelemeit árverezik el. A kiírás szerint 515 ezer forintért bárki megvehet egy 25 milliós követelést, amit az adós állítólag nem is vitat. A pénzzel az érintett cég, a Szamosnet Kft. korábbi ügyvezető-tulajdonosa tartozik a vállalatnak, de a felszámolónak eddig nem sikerült behajtania a kintlévőséget, ezért próbálja most másnak átadni a lehetőséget ötvenedáron. Előzmények: a Szamosnet egy ideig viszonylag jól menő internetszolgáltató volt, amely saját honlapja szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közel 60 településén biztosított vezeték nélküli és kábeles, széles sávú internet-hozzáférést. A vállalat egy ideig kábeltévé-szolgáltatást is nyújtott, ám ezzel felhagyott. Néhány erős év után azonban a társaság a 2010-es évek végén megroppant. A cég 2021 óta beszámolót sem adott le, 2023 végén pedig felszámolás alá került. Számokban: a Szamosnet a csúcson, 2015-ben közel 300 millió forintos árbevételt ért el, és abban az évben ennek több mint fele profitként is megmaradt. A romló eredmények miatt a társaság egyre több pénzzel tartozott hitelezőinek. Az utolsó évben, amelyről beszámolt, már több mint 360 millió forint tartozása volt, amiből ráadásul 108 milliót egy éven belül kellett volna kifizetni. A cég összeomlásában szerepet játszhatott egy elbukott uniós pályázat is. A Szamosnet még 2016-ban a Digitális Magyarország program részeként nyert el 856 millió forint támogatást egy egymilliárdos informatikai-távközlési beruházáshoz. Ilyen előzmények után hirdette meg most a cég felszámolója azt a 25,7 millió forintos követelést, amely a Szamosnet – kiírásban nevesített – korábbi ügyvezető-tulajdonosával szemben áll fenn. A felszámoló arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy „a rövid lejáratra adott kölcsönöket 2024. június 7. napján felmondta. A kötelezett a fizetési felszólításra tett válaszában a követelés fennállását nem vitatta, azonban a visszafizetés mind a mai napig nem történt meg.” Kifejezetten meglepő lenne, ha a történet azzal záródna, hogy bárkinek sikerül behajtania a 25 milliós összeget. A követelés kikiáltási ára ugyanis elég jól beárazza ennek valószínűségét.

Az MVM egy cégbe, az MVM ONEnergy Zrt.-be integrálta az áram- és gáz-nagykereskedelmét, vagyis megszűnt a gáznagykereskedő MVM CEEnergy. A magyar–orosz hosszú távú gázszerződést 2021-ben tizenöt évre kötötték, tehát 2036-ban jár le. A szerződés most az MVM-csoporton belül másik céghez kerül jogutódlással, ami nem befolyásolja az üzletfolytonosságot. Az ellátásbiztonság továbbra is garantált – nyilatkozta a Világgazdaságnak Orbán Gábor, az MVM ONEnergy vezérigazgatója. A cégvezető szerint Románia felől is jelentősen bővült a határkeresztező kapacitás, és megjelent a román forrás is. A Neptun Deep-projekt indulása azonban csak 2027 végére várható, számottevő mennyiségek csak akkortól érkezhetnek Magyarországra. Délről török és azeri gáz is jöhet. Az MVM CEEnergy vásárolt és importált is ezekből a forrásokból az elmúlt években.

Az MBH Bank Nyrt. november 17-én üzletrész adásvételi szerződést írt alá az Otthon Centrum Holding Kft-vel az OC Magyarország Holding Kft. 80 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról - közölte az MBH és az Otthon Centrum kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tájékoztatás szerint az OC Magyaroroszág Holding Kft. 20 százalékos üzletrésze az Otthon Centrum Holding Kft. tulajdonában marad, ezen üzletrész vonatkozásában a felek vételi jogot alapítanak a társaság és eladási jogot az Otthon Centrum Holding Kft. javára 2030. május 1. napjáig. A tranzakció zárására várhatóan 2026. első negyedévében kerül sor a szükséges hatósági engedélyek megszerzésének függvényében - közölték a BÉT honlapján. Az MBH Bank MTI-nek küldött keddi közleményében hangsúlyozta, az Otthon Centrum akvizíciójával erősítik otthonteremtési piaci pozíciójukat.

A mai nappal elindult az Európai Unió új határregisztrációs rendszere (Entry-Exit System, EES) a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is, írja lapunknak eljuttatott közleményében a Budapest Airport Zrt. Az intézkedést a repülőtér a hatóságokkal együttműködve, november 18-tól fokozatosan vezeti be. A szabályozás – melynek célja a schengeni övezet biztonságának növelése – kizárólag a nem uniós állampolgárok számára jelent változást. Nekik átmenetileg hosszabb várakozási idővel kell számolniuk a határellenőrzés során. Az EES nevű uniós határregisztrációs rendszer 2025. október 12-én került bevezetésre az Európai Unió összes tagállamában, Írország és Ciprus kivételével, de kiterjed Izlandra, Norvégiára, Svájcra és Liechtensteinre is. Célja a rövid távú, vagyis 180 napon belül legfeljebb 90 napra utazó, nem uniós állampolgárok nyilvántartásba vétele. Az automatizált, digitális ellenőrző rendszer minden alkalommal rögzíti az utazók adatait, amikor azok átlépik a programban részt vevő országok határát. A regisztrációs folyamat hat hónapig tart, mely során az utasok útleveit beszkennelik, fényképet készítenek róluk, valamint ujjlenyomatot is vesznek tőlük. Az új ellenőrzés célja az illegális migráció elleni küzdelem, a vízumot túllépők azonosítása és a személyazonossággal kapcsolatos csalások visszaszorítása.

Egy magyar családi vállalkozás, a számítástechnikai eszközök nagykereskedelmével foglalkozó, budaörsi CHS tulajdonosi körébe tartozó holding leányvállalata üzemelteti tovább az Aqua.hu webshopokat – tudta meg a HVG. A webshopok eddigi üzemeltetője múlt héten jelentette be, hogy bezárja fizikai boltjait. Meg tudjuk erősíteni, hogy az Aqua.hu webshop üzemeltetését a CHS csoport új leányvállalata, az Aqua Hungary Kft. veszi át. A párhuzamosan futó folyamatok miatt jelenleg csak korlátozott információt tudunk megosztani, és a részletekről később adunk bővebb tájékoztatást – közölte lapunk megkeresésére Nagy Tamás, a vállalat marketingigazgatója. A Cégközlöny szerint az Aqua Hungary Kft.-t november 11-én jegyezték be 50 millió forintos tőkével, egy nappal azelőtt, hogy az Aqua.hu hivatalosan is bejelentette, hogy bezárja a fizikai boltjait. A vállalat új ügyvezetője, Gubricz Ádám Ferenc november 6. óta tölti be a tisztséget.

Ez lehet a második kínai akkumulátorüzem a városban. A közzétett környezetvédelmi hatástanulmány szerint a beruházás katasztrófavédelmi szempontból nem szorul vizsgálatra, mert gyártást nem, csak összeszerelés végez majd. Akkumulátor-összeszerelő üzem és raktár létesítésére kért engedélyt egy gödöllői székhelyű, kínai cég a Pest megyei kormányhivataltól, adta hírül az atlatszo.hu. A Camel cégcsoporthoz tartozó Hybern Energy Hungary Kft. által tervezett üzem évi 700 ezer lítium-ion akkumulátor egység összeszerelésére lenne alkalmas. A környezetvédelmi eljárás részeként tartandó közmeghallgatást személyes részvétel nélkül tartják meg, észrevételt kizárólag írásban fogadnak. A beruházás a korábbi Sony-üzem helyén létesülne, nem messze az M3-as autópálya felvezetőjétől, ahol egy tó és lakóépületek is találhatóak. Utóbbiakra a kormányhivatal által közzétett hatásvizsgálati tanulmány szerint az új üzem nem lesz hatással. Ugyanitt megemlítik, hogy az összeszerelni kívánt akkumulátorokhoz Lítium-vasfoszfát cellákat használnának fel, ami „biztonságosabbnak számít más lítium-ion akkumulátorokhoz képest”. A tanulmány szerint a tervezett gödöllői üzemnek nincs szüksége iparbiztonsági engedélyre, azaz a lehetséges balesetek mértéke, következménye katasztrófavédelmi szempontból nem szorul vizsgálatra. Ennek oka, hogy az összeszerelendő akkucellák zárt egységekben érkeznek majd az üzembe, így ebben az eljárásban a bennük lévő veszélyes anyagok nem vizsgálandóak.

Új magyar leányvállalat alapításáról döntött a 4iG-csoport: a 4iG International Digital Infrastructure Zrt., a 4iG közvetlen leánycége 2025. november 17-én határozott az EAGLE SPV Zrt. létrehozásáról – derül ki a társaság rendkívüli tájékoztatásából. Az új cég magyarországi székhellyel, zártkörűen működő részvénytársasági formában jön létre, központja megegyezik a 4iG-csoport budapesti központjával (1013 Budapest, Krisztina körút 39.). A közlemény nem részletezi az EAGLE SPV Zrt. tervezett tevékenységét vagy alaptőkéjének nagyságát, de az elnevezés és a struktúra alapján tipikusan projekt- vagy tranzakciós célú speciális célvállalatról (SPV) lehet szó a cégcsoport digitalizációs és infastruktúra-építési stratégiájának keretében.

A tájékoztatás szerint a 4iG közvetett leányvállalatának, a 2Connect Távközlési és Infrastruktúra Kft. jogelődje, a D-Infrastruktúra Kft. sikeresen pályázott a Digitális Magyarország Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) 3.1.2-25 - Gigabit Magyarország Program elnevezésű pályázatának első ütemében. A társaság 24 járásban nyert jogosultságot 24,424 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás igénybevételére, amelyet a támogatási szerződések megkötését követően, várhatóan 3 év alatt, a fejlesztések elkészültével párhuzamosan vehet igénybe. A pályázat célja a lakossági, vállalati, intézményi szélessávú hálózati végpontok gigabitképessé tétele, a szélessávú szolgáltatások minőségének folyamatos javítása, a vezeték nélküli hálózati lefedettség növeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése – közölték.

Arról ír a Magyar Nemzet, hogy még be sem fejeződött a műtrágyakartell miatt indult előző eljárás, máris újabb vette kezdetét Bige László cégénél, a Nitrogénművek Zrt.-nél. A napilap szerint november 17-én– a korábbitól független – versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tiltott versenykorlátozó megállapodás, vagyis kartell gyanújával a Nitrogénművek Zrt., a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. vállalkozások ellen. A GVH a napilapnak elárulta: a versenyhatóság gyanúja szerint a Nitrogénművek Zrt. 2021 és 2023 között egyes vevőivel szemben olyan magatartást tanúsított, olyan feltételeket szabott, illetve olyan tartalmú szerződéseket kötött, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy bizonyos üzletfeleinek jogsértő módon hátrányt okozzanak a piaci versenyben. 2021-ben a GVH 11 milliárd forintos bírságot szabott ki Bige László cégére, míg az érintett vállalatokra összesen 14,1 milliárdot. Még 2021 októberében zárult le az a vizsgálat, amelynek keretében a Gazdasági Versenyhivatal feltárta, hogy a Nitrogénművek Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak. Tavaly októberben Bige László azonban pert nyert a GVH-val szemben, a Törvényszék pedig megsemmisítette a GVH korábbi határozatát, és arra kötelezte, hogy értékelje újra a bizonyítékokat.

A Pécsi Tudományegyetem, konzorciumban a Matro Kft.-vel, valamint az UltraSmart Kft-vel, megkezdte a „Foton Emissziós Embrió Kontroll Rendszer (Photon Emission Embryo Control System - PEECS)" című projekt megvalósítását, amely a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságát kívánja növelni a legéletképesebb embriók kiválasztását támogató innovatív kutatási eredmények révén. A 2025. szeptember 1. és 2028. augusztus 31. között megvalósuló projekt célja egy olyan inkubátor-technológia kutatása és fejlesztése, amely az embriók által kibocsátott, rendkívül alacsony energiájú fotonok jellemzői alapján képes azonosítani a megtapadásra legalkalmasabb embriót. A Pécsi Tudományegyetem Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumának (PTE HRNL) munkatársai e jelenséget korábban elsőként mutatták ki embriók megfigyelése során teljes fényvédelem mellett. Az eljárás során nem alkalmaznak semmilyen fizikai vagy kémiai stimulációt. A konzorcium vezetője a Pécsi Tudományegyetem, megvalósítója az egyetem Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriuma, konzorciumi partnere a Matro Kft. A fejlesztésben kimagasló partnerként közreműködik az UltraSmart Kft. A projekt szakmai vezetője Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kutató professzora. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból megvalósuló fejlesztés összköltségvetése 725 966 000 forint, amelyből a projekt 625 966 000 forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósul meg. A támogatásból a Pécsi Tudományegyetem részesedése 575 966 000 forint, míg a Matro Kft. 50 000 000 forint támogatási részesedéssel és 100 000 000 forint saját forrás bevonásával vesz részt a fejlesztésben. A projekt megvalósítása, a PTE HRNL ezen önálló és független kutatása hozzájárul a meddőségi kezelések hatékonyságának növeléséhez, valamint a családalapítás előtt álló párok esélyeinek javításához.