Hírek

Az eredeti 6 milliárd 799 millió forint helyett 7 milliárd 216 millió forintért épül fel a nyíregyházi atlétikai centrum. A 417 milliós drágulást a pótmunkákkal indokolta az ajánlatkérő. A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. Az atlétikai centrum a következő részekből áll: szabadtéri rekortán burkolatú, 400 méteres 8 sávos atlétikai pálya, a szabadtéri atlétika pálya nyugati oldalán 570 fős fedett nézőtér, 60x100 méteres szabadtéri, füvesített (élőfű) atlétikai dobópálya, szabadidős futókör, fedett atlétika csarnok és sportcentrum (7624,20 négyzetméter beépített és összesen 11 901 négyzetméter nettó alapterülettel). A város tavaly júniusban szerződött a kivitelezésre, a a helybeli Aktuál Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel, 6 milliárd 799 millió forintos vállalási áron. Ez emelkedett meg most 7 milliárd 216 millió forintra. A drágulást a pótmunkákkal indokolta az ajánlatkérő. Ezek körébe tartozik - egyebek mellett - a homlokzati panelek kiváltása egy magasabb műszaki színvonalú, jobb hőszigetelési tulajdonságú termékre, a tervezettnél jobb hőszigetelésű nyílászárókat építenek be, továbbá módosul a külső atlétika pálya megvilágítása, és az öntözőrendszer is.

Az építőipari cége újabb munkát nyert el a Tatabányán épülő kézilabda-csarnok körül, derül ki a közbeszerzési oldalra feltöltött dokumentumokból. A Fejér-B.Á.L. Zrt. a földelszállítási és földlerakási feladatokat végezheti el az épület körül, ami a megrendelő előzetes becslése szerint összesen nettó 2,96 milliárd forintba került volna. A FEJÉR-B.Á.L. Zrt. azonban ennél valamivel olcsóbban dolgozik majd. A homokhordást, mint a tatabányai csarnokhoz kapcsolódó egyéb közbeszerzéseket, ezúttal is a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. rendelte meg, a megvalósítás rendkívüli sürgőssége miatt hirdetmény nélkül, tárgyalásos eljárásban. Három céget értesítettek a lehetőségről, Mészárosék mellett a Green Collect Kft. és a DESIGN Hulladékgazdálkodási Kft. küldött nekik árajánlatot, ők azonban drágábban dolgoztak volna a nyertesnél. Előbbi 19 820 forintért szállította volna a föld tonnáját, utóbbi 21 205-ért, míg a Fejér-B.Á.L. csak 19 240 forintot kért el egy tonnányi talaj megmozgatásáért. A dokumentációból kiderül, hogy összesen 144 656,4 tonna földet kell majd megmozgatni a munkálatok során, a Fejér-B.Á.L. árajánlatával számolva tehát a cég összesen 2,78 milliárd forintot kér el a feladat elvégzéséért, vagyis mintegy 180 millió forinttal olcsóbban dolgoznak az előzetesen megbecsültnél. Alvállalkozókat is bevonnak majd a munkába, de a közreműködő cégek listája még nem ismert.

Altató-lélegeztetőgépet vásárolt a sárospataki városi rendelőintézetnek a sárospataki székhelyű Weinberg ’93 Kft. A tízmillió forint értékű eszközt már üzembe is helyezték az egészségügyi intézmény egynapos sebészetén. A hivatalos átadáson Derczó István, az adományozó cég ügyvezető igazgatója elmondta: a térség egyik legjelentősebb vállalkozásaként fontosnak tartották, hogy a koronavírus-járvány közepette a társadalmi felelősségvállalás jegyében megtegyék felajánlásukat, amiről előzetesen egyeztettek a rendelőintézet vezetőjével.

Különleges gazdasági övezet kialakítását támogatja a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat Mosonmagyaróváron, az erről szóló határozatot a július 31-én tartott rendkívüli közgyűlésen fogadták el a képviselők, közölte az önkormányzat. Németh Zoltán, az önkormányzat elnöke elmondta, a különleges gazdasági övezetté nyilvánítást a város önkormányzata kezdeményezte, amivel a megyei önkormányzat egyetért. Németh szerint az a cél, hogy elősegítsék olyan gazdasági környezet létrejöttét, ahol a megyei önkormányzat által megállapított, kedvező adókörnyezet segíti a betelepülő befektetőket. A megyei önkormányzat szeretné elérni azt is, hogy állami beruházásként épüljön meg a tervezett, az 1-es és a 86-os utat összekötő út, amely lehetővé tenné új iparterületek feltárását, egyben lehetőséget teremtene, hogy a forgalom elkerülje Mosonmagyaróvár Moson településrészét. Az elfogadott határozat előterjesztése szerint négy mosonmagyaróvári cég - az Immo Reál Kft., a Milüp Kft., a Moson Projekt Kft. és az Alas Minerals Hungaria Kft. - kezdeményezte a mosonmagyaróvári képviselő-testületnél a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítását. Az Alas Minerals Hungaria Kft. ötmilliárd forintot meghaladó ipari beruházást szeretne az érintett területen megvalósítani. Amennyiben a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a területet, a megyei önkormányzat megállapodást köt a mosonmagyaróvári önkormányzattal az érintett területtel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátásáról, amelyek költségét a megyei önkormányzat biztosítja.

A Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék másodfokú döntését és új eljárásra utasította a törvényszéket a Szeviép-ügyben - írta az MTI. A legfelsőbb bírói fórum dönti el, hogy megalapozott-e a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezésről szóló döntése, vagy az ügyet harmadfokon érdemben el lehetett volna bírálni. Ha megalapozottnak találja a fellebbezéseket, az eljárás lefolytatására utasítja a Pécsi Ítélőtáblát.

A napokban Süli János miniszter társaságában Kalocsán járt Mittler István, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója. Mint érdeklődésünkre elmondta, a paksi beruházással kapcsolatban nagyszabású fórumsorozatra készülnek. Hozzátette: igazán nagyszabású dolgokat vívhat ki magának a lakosság az ilyen fórumsorozatokon. A cég kommunikációs igazgatója felidézte: a néhány évvel ezelőtti, mintegy félszáz településre eljutó rendezvények során szembesültek azzal is, hogy mennyire nagy a Kalocsa–Paks Duna-híd iránti igény. Ezután már kétség sem fért hozzá, hogy az atomerőmű-fejlesztéssel összefüggésben mindenképpen fel kell építeni az átkelőt. – Továbbra is úgy készülünk, hogy ősszel, szeptember második felében el fogunk indítani egy tájékoztató fórumsorozatot a régióban – jelentette be Kalocsán adott interjújában Mittler. – A terveink szerint Kalocsán fogjuk elkezdeni, és a környező 47 település mindegyikére személyesen el fogunk látogatni.

A veszprémi uszoda tervezése és kivitelezése 9 milliárd 401 millió forintról 10 milliárd 644 millió forintra drágult, a közműfejlesztés miatt. A nyílt tender módosítást az ajánlatkérő Nemzeti Sportközpontok közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. A veszprémi uszoda tervezését és kivitelezését 2018 decemberében nyerte el - közös ajánlattevőként - a VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft., valamint a LATEREX Építő Zrt. Az ajánlatkérő akkor arra alapította a döntését, hogy a Veszprém Aréna bővítéséhez kapcsolódóan megvalósuló közműfejlesztés fogja biztosítani az uszoda közműszükségletét is. A Veszprém Aréna bővítése viszont nem kezdődött meg, ezért az uszoda üzembe helyezéséhez szükséges közműfejlesztés sem valósulhatott meg, ezt kell most pótolni. Az uszoda a következőkből áll: 50x25 méteres, 2,2 méter mély versenymedence, 25x12,5 méteres, 2 méter mély edzőmedence, valamint egy 5x12,5 méteres, 80 centiméter mély tanmedence. A wellness világ pedig egy kör alakú gyermek élménymedencéből, 24 fős pezsgőmedencéből, 20 fős tepidáriumból, 20 fős panoráma szaunából, továbbá, gőzkabinból, jégkabinból, infraszaunából és hidegvizes merülőmedencéből áll. Az uszodát egyszerre 500-an használhatják, a versenyek alkalmával a lelátókon 750-es foglalhatnak helyet, a parkolóban pedig 100 autónak lesz hely.

A debreceni Bihar Generál Kft. végzi a művelődési ház felújítását nettó 349 millió forintért. A július 30-i Közbeszerzési Értesítő szerint egy mai igényeknek megfelelő, modern és élhető környezetet akarnak létrehozni az épületben. A nyertes pályázó feladata többek között a meglévő épület egyes nyílászáróinak cseréje, a nem használt kémények bontása. Új épületrésszel bővítik az intézményt, ennek megfelelően alapoznak, falaznak, hőszigetelnek, vakolnak, válaszfalakat építenek. A tervezett épületbe belépve ötrétegű műanyag csőrendszerből és préskötéses idomaiból építik ki a vizes berendezéseket ellátó belső vízhálózatot. Elektromos melegvíztermelő és -tároló berendezést helyeznek el, erősáramú szerelési, komplett világítási és telekommunikációs munkálatokat végeznek. A két meglévő gázkészülék égéstermékének elvezetését megoldják, a színházterem légátöblítésére, valamint fűtésére és hűtésére kiegyenlített nyomásviszonyokat tartó szellőztetőrendszert építenek be. A munkáról szóló vállalkozási szerződést július 22-én írták alá. A projektre a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft., a debreceni Épkerservice Zrt., a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. és az Egberstone Kft. is pályázott.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadta az építési engedélyt a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére egy betonkeverő üzem vezénylő épületének építésére, továbbá a hozzá kapcsolódó gépjármű-mérleg telepítésére - számolt be a Világgazdaság. A létesítményekre a paksi új (5. és 6.) nukleáris blokk építése során lesz szükség. A kivitelezés során meg kell felelni a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről, és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendeletnek, így például a "sajátos építményre" vonatkozó előírás szerinti e-építési naplót kell vezetni. A hivatal az építési engedélyt határozott időre, 2023. július 27. napjáig adta meg, a betonkeverő üzem vezénylő épületének tervezett élettartama pedig 10 év. A határozat végleges és végrehajtható. Az engedély alapja a Paks II. Zrt. által május 18-án beadott, a társaságnak hiánypótlásra visszaküldött, majd általa július 22-én kiegészített kérelem - írta a napilap.

Az M44-es gyorsforgalmi út új hídjának szerkezetépítési munkálatai a Panama-csatorna rekonstrukciójakor is használt PERI rendszerekkel valósulnak meg. Az alépítményi munkarészek már több mint 70 százalékos készültségi szintnél tartanak, az útszakasz nem hétköznapi részét a tervek szerint 2021 szeptemberében adják át. Az Európában egyedülálló tiszaugi szerkezet deformált ellipszist formáz, így az 556 méter hosszú híd megjelenése az Alföld egyik jelképére, az ekhós szekérre emlékeztet. – A tavaly átadott Tiszakürt-Kondoros szakaszhoz kapcsolódó 10 kilométeres, Lakitelek és Tiszakürt közötti szakasz a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában, a Duna Aszfalt Kft. generálkivitelezésével jön létre. Az útszakaszon kialakítás alatt álló új Tisza-híd az A-Híd Zrt. alvállalkozásában és az Uvaterv Zrt. tervei alapján valósul meg. A híd kivitelezői rugalmas megoldásai és tapasztalt szakemberei miatt a PERI mellett döntöttek a zsaluzatok kiválasztásakor – írja a magyarepitok.hu.