Hírek

Átadták az elsősorban árnyékolók gyártásával foglalkozó Warema Sun Shading Systems Hungary Kft. mintegy 3 milliárd forintból épült porfestőüzemét Pécsett. Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a lehető legmegfelelőbben és leggyorsabban kezelje az olyan, a gazdasági életet is megnehezítő válságokat, mint amilyeneket a pandémia, vagy az orosz-ukrán háború, valamint az azzal összefüggő szankciós válaszok idéztek elő. Ezért rendkívüli öröm, hogy Magyarországon a működőtőke beruházások értéke tavaly a 2022-es rekordévi duplája, több mint 13 milliárd euró volt, 200-at meghaladó projekt esetében hoztak pozitív döntést, az újonnan létrehozandó munkahelyek számában 30 százalékos növekedést könyvelhettek el - tette hozzá. Az államtitkár a Waremáról szólva azt mondta, a német tulajdonú, Pécsen kívül Szigetszentmiklóson és Gyálon is jelen lévő cég a legjobb döntést hozta, amikor Magyarországot választotta beruházásai helyszínéül. Úgy vélte, a döntést segítette a magyarországi stabil politikai és befektetésbarát környezet, az alacsony adóteher, az egykulcsos személyi jövedelemadó, Európa legalacsonyabb társaságiadó kulcsa, és a német mintájú duális szakképzési rendszer is, amely hozzájárul a megfelelő munkaerő megtalálásához. Illés Boglárka kitért arra, hogy a magyar gazdaság továbbra is fővárosközpontú, de az elmúlt időszakban sikerült elérni, hogy új lendületet kapjon a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc tengely, és kiemelt figyelmet szentelnek az ország déli régióinak is. Öröm, hogy Pécsen ruháznak be vezető autóipari, klímatechnikai beszállítók, gépipari cégek, és nagyszabású fejlesztésekkel bővülnek dohányipari kapacitások - mondta.

A makói ipari parkban várhatóan már ősszel megkezdi a próbaüzemet a kínai befektetők beruházásával épülő csomagolóanyag-gyár. A kormány több milliárdos támogatással járul hozzá a terület infrastrukturális fejlesztéséhez, ami az új gyár és a majdani további befektetők kiszolgálásához szükséges – hangzott el Lázár János miniszter és Farkas Éva Erzsébet polgármester, helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. – A 119 hektáros makói ipari parkban a napokban adták át a munkaterületet azoknak a kivitelezőknek, akik bővíteni fogják az itteni ivóvíz- és szennyvízhálózatot – mondta el Farkas Éva Erzsébet, a város polgármestere. Ugyancsak fejlesztik a területet ellátó földgáz- és villamosenergia-kapacitást. Erre nem csak az itt épülő kínai üzem miatt van szükség: már mintegy 50 cég telepedett meg és termel itt, és van további 15 hektár szabad terület, sőt a parkot bővíteni is lehet még. Lázár János építési és közlekedési miniszter, térségi országgyűlési képviselő szerint ez utóbbira szükség is lesz, legalább legalább 100 hektárral, amihez a kormány kész további támogatást adni. Az is kiderült, hogy a most munkához látott kivitelezők környékbeliek, Csongrád-Csanád és Békés vármegyebeliek, akik ráadásul sokkal jobb, mintegy 20 százalékkal kedvezőbb árajánlatot tettek, mint a nagy, országos cégek. Jó ütemben halad a Benepack Hungary Kft. 25 ezer négyzetméter alapterületű élelmiszeripari csomagolóanyag-gyárának építése, ami 27 milliárd forintos beruházás – tette hozzá Lázár János, aki azt is elmondta, hogy ma Magyarországon Kína a legnagyobb befektető. Az új makói üzem első csarnoka a nyár második felében várhatóan már állni fog, a többi október végéig. A gyárnak ősszel el kell kezdenie a próbaüzemet, 2025-től pedig a termelést. Elhangzott, a társaság mindenekelőtt azért választotta a beruházás helyszínéül Makót, mert innen szeretné ellátni termékeivel a Romániában és Szerbiában működő sör- és üdítőital-gyártó partnereit. A makói önkormányzat tavaly májusban döntött arról, hogy ehhez 10,1 hektáros területet biztosít, az építkezés pedig idén februárban indult. A gyár a tervek szerint kezdetben 150 új munkahelyet teremt, 2026-ig azonban további fejlesztéseket szeretne megvalósítani a cég a Maros-parti városban.

Jóváhagyta a Vitesco éves közgyűlése a Vitesco Technologies Group AG és a Schaeffler AG közötti egyesülési megállapodást. A Vitesco Technologies, a tiszta mobilitást szolgáló modern hajtástechnológiák és elektrifikációs megoldások vezető nemzetközi gyártója szerdán tartotta 2024-es éves közgyűlését. A virtuális eseménynek a müncheni Gaszählerwerkstatt adott otthont. Az éves közgyűlésen mintegy 80 részvényes vett részt virtuálisan. Valamennyi napirendi pontot egyhangúlag elfogadtak. A határozatok meghozatalakor megközelítőleg 37,9 millió részvény volt képviselve, ami a közel 40 millió forgalomban lévő részvény 95 százalékának felel meg – írták közleményükben. A közgyűlés jóváhagyta a Vitesco Technologies Group AG és a Schaeffler AG egyesülését. Az egyesülés hatálybalépéséhez most már csak a Schaeffler AG 2024. április 25-i éves közgyűlésének jóváhagyása, valamint ezt követően a két vállalat cégjegyzékében történő bejegyzés szükséges. Az egyesülés várhatóan még 2024 negyedik negyedévében befejeződik. Az egyesülés a Vitesco Technologies csoport és a Schaeffler csoport utóbbi által kezdeményezett összeolvadási folyamatának része. A Schaeffler AG és a Schaeffler család befolyása alá tartozó vállalkozások együttesen a Vitesco Technologies részvényeinek közel 90 százaléka felett rendelkeznek. A tervezett egyesülés eredményeként egy újrastrukturált mobilitás-technológiai vállalat jön létre négy fókuszdivízióval. Andreas Wolf vezérigazgató úgy fogalmazott, az így létrejövő nagyobb vállalat által még jobban hasznosíthatják és kamatoztathatják a szakértelmüket - valamint az erőik egyesítésével nagy lépéseket tehetnek a tisztább mobilitás érdekében. A Vitesco Technologies részvények fennmaradó mintegy 10 százalékára vonatkozóan megerősítették az előzetes 5:57-es cserearányt, ami azt jelenti, hogy a Vitesco Technologies részvényesei 11,4 Schaeffler részvényt kapnak egy Vitesco Technologies részvényért cserébe. A cserearányt a két fél által kijelölt közös értékbecslő és a bíróság által az egyesülés auditálására kijelölt könyvvizsgáló is megerősítette. A közlemény kitért arra is, hogy a 2023-as év ismét sikereket hozott a Vitesco Technologies számára. A 2023-as pénzügyi évben a teljes rendelésállomány meghaladta a 12 milliárd eurót. Ebből megközelítőleg 8,3 milliárd euró az elektromos járművekhez készített alkatrészekhez kapcsolódott. A Vitesco Technologies 2023. december 31-én összesen mintegy 58 milliárd eurós rendelésállományt tudhatott magáénak, amelynek több mint a fele az elektrifikációnak tulajdonítható.

Termékei további fejlesztését szolgáló gépeket szerzett be és korszerűsítette gyárát a páncélszekrényeket gyártó pécsi Strauss Metal Kft. - tájékoztatta a több mint harminc éve működő, magyar tulajdonú társaság az MTI-t. A cég közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Plusz 125 millió forintos támogatásával megvalósult fejlesztés eredményeként a társaság telephelyén energiamegtakarítást eredményező beruházásokat hajtottak végre, továbbá a társaság versenyképességét növelő gépeket vásároltak. A több mint 600 saját fejlesztésű, az értéktárolás és pénzkezelés területén alkalmazható terméket, elsősorban különböző méretű páncélszekrényeket előállító társaság az MTI érdeklődésére közölte: az új élhajlító és a kézi lézerhegesztő gép, valamint informatikai eszközök beszerzésével fejlettebb technológiát tudnak alkalmazni. Ezzel bővültek az értékteremtési lehetőségeik, növelték kapacitásukat és így több bevételre tehetnek szert. A jelenleg 22 főt foglalkoztató cég közlése szerint a programnak köszönhetően a vállalat további növekedésére, termékeik további fejlesztésére kínálkozik lehetőség, ezért a piacaik bővítését, és a meglévő technológiák további fejlesztését tervezik. A biztonságtechnikai eszközeit pénzintézeteknek, kiskereskedelmi egységeknek, pénzszállítással foglalkozó cégeknek, irodáknak, háztartásoknak kínáló cég közlése szerint a társaság 2022. évi - túlnyomóan belföldről származó - nettó árbevétele 276 millió, nyeresége 20,5 millió forint volt, míg egy évvel korábban 220 millió forint bevételt és 18,5 millió forint profitot szerzett.

513 millió eurónyi támogatást oszt szét az Európai Unió több tüzérségi lőszergyár között – írta a Defense News-ra hivatkozva a portfolio.hu. A cél, hogy ezzel nagyságrendileg felpörgessék a lőszergyártás és lőszerbeszerzés ütemét, miután az ukrajnai válság rávilágított arra, hogy ezen a területen Oroszország komoly versenyelőnyben van az érintett NATO-tagállamokhoz képest. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2025-re a legyártott tüzérségi lőszerek száma meghaladja, de legalább megközelítse a 2 milliót. Ez szükséges lenne ahhoz, hogy a saját kapacitásaikat felturbózzák, és közben segítsék ellátni Ukrajnát is elegendő lőszerrel. A nyertesek listáján két magyar cég is szerepel: a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és az N7 Holding. A Rheinmetall a várpalotai lőszergyár vegyesvállalata, ahol az állami tulajdonosi jogokat a részben magyar állami felügyelet alatt álló N7 gyakorolja. A két cég összesen 22,5 millió eurónyi támogatást kap, ami nagyjából 8,8 milliárd forintnak felel meg. A listát böngészve látható, hogy lőszergyártásra finn, spanyol, lengyel, német, cseh és svéd cégeknek jut az uniós támogatásból. Ezek közül kiemelkedik a magyar cégek támogatása, 20 millió euró feletti összeget ugyanis a magyarokon kívül csak egy finn és egy német cég számára különítettek el.

Napelemekhez használható forgatórendszeres tartószerkezet gyártását kezdheti meg a Solar FM Kft. Komlón egy csaknem 3 milliárd forintos, felerészben a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) Plusz támogatásával megvalósult beruházás eredményeként. A napelemes rendszerek építésével foglalkozó cég, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a beruházás keretében átalakították a vállalat 2433 négyzetméteres üzemcsarnokát, beszerezték és beüzemelték a tevékenységhez szükséges technológiai és IT-eszközöket, valamint megújuló energiaforrást hasznosító hőszivattyú-rendszert is telepítettek a gazdaságos és környezetbarát üzemelés érdekében. A vállalat releváns tapasztalatokkal rendelkezik a zöldgazdaság területén, a tervezett beruházással pedig jelentős szolgáltatás- és portfólióbővítés valósul meg. Az új forgatórendszeres tartószerkezetek integráns rendszert alkotnak, ami nagyobb hozzáadott értéket jelent - olvasható a közleményben. A beruházás eredményeképpen javul a vállalat versenyképessége, valamit új, zöldgazdasághoz kapcsolódó munkahelyek jönnek létre a térségben - közölték. A nyilvános cégadatok szerint a romonyai székhelyű, néhány főt foglalkoztató, magyar tulajdonú Solar FM Kft. 2022-ben 1,661 milliárd forint nettó árbevételt és 994,9 millió forint adózott eredményt ért el a 2021-es 716,5 millió forintos árbevétel és 165,6 millió forintos adózott eredmény után.

A dél-koreai W-Scope, a német Boysen Group és a kínai Sunwoda után az MCE Nyíregyháza Kft. is bejelentette, hogy a Nyíregyházi Ipari Parkban lesz az új telephelye. Az osztrák tulajdonú MCE csoport mintegy 35 éve van jelen a nyírségi városban, és 1989-es alapítása óta már 144 hídépítési projektben vett részt, köztük Bécsben, Linzben, a Kőrösön vagy a Mosoni-Dunán. Az acélhidak mellett egyéb, komplex acélszerkezetek kivitelezésében – az energetika, a repülőgépipar, a vízgépészet vagy a magasépítészet területein – jártas linzi cég 12 hektáros területet vásárolt meg a Nyíregyházi Ipari Parkban. A munkálatokat 2025 tavaszán kezdődnek, a termelés pedig várhatóan 2026-ban indul. A zöldberuházás összértéke eléri az 50 millió eurót (19,39 milliárd forint), és körülbelül 100 új munkahelyet hoz létre – írja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Hírportál, a Szon. Szabó Zoltán, az MCE Nyíregyháza Kft. ügyvezetője elmondta, a társaság jelenleg mintegy 140 saját dolgozóval rendelkezik, és ehhez jönnek még hozzá az alvállalkozóik, körülbelül 70-80 fő. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere elárulta, a magyar kormány 192 milliárd forint összértékben támogatja a teljes beruházást, melynek része a közmű-infrastruktúra korszerűsítése is. A településvezető hangsúlyozta, a Nyíregyházi Ipari Park fejlesztése olyan beruházókat vonzott a régióba, amelyek nemcsak munkahelyeket hoznak létre, de hozzájárulnak a gazdasági mutatók növekedéséhez is. A beruházás során megépül egy 13 700 négyzetméteres gyártócsarnok, egy 1000 négyzetméteres irodaépület és egy 13 ezer négyzetméteres daruzott raktárépület is. Szabó Zoltán kiemelte, új telephelyükön tovább folytatják a különféle út-, vasúti, gyalogos, valamint cső- és kábelhidak megépítéséhez szükséges hegesztett acélszerkezetek gyártását. „A fejlesztés szempontjából fontos, hogy az új üzem közvetlen kapcsolatban lesz az M3-as autópályával és a 113. számú vasútvonallal, illetve rá tudunk csatlakozni majd az ipari vágányokra” – sorolta az MCE Nyíregyháza Kft. vezetője. Az MCE csoport 2016-ban került a Habau Group tulajdonába, mintegy 6000 embert foglalkoztat világszerte, éves szinten 1,9 milliárd eurós árbevétellel rendelkezik, hat országban (Németország, Ausztria, Csehország, Magyarország, Franciaország, Spanyolország) vannak telephelyei.

A sajtóban megjelent hírek szerint a Bumchun Precision Hungary Kft. 60 fős létszámleépítést hajtott végre, pedig milliárdokat kapott a cég munkahelyteremtésre. A megjelent hírekkel kapcsolatosan a Nemzetgazdasági Minisztérium AZONNAL MEGKEZDTE AZ ÜGY KIVIZSGÁLÁSÁT, A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ISMERETEK SZERINT A LÉTSZÁM CSÖKKENTÉSÉRE ÁTMENETI TERMELÉSCSÖKKENÉS MIATT KERÜLT SOR, és tavasszal mind a létszám, mind pedig a termelés szintje visszaállhat a korábban megszokott szintre - közölte a minisztérium, hozzátéve: minden további információról a minisztérium tájékoztatni fogja a közvéleményt. A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el, Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A jogszabályok értelmében KÜLFÖLDI MUNKAERŐ ALKALMAZÁSÁRA KIZÁRÓLAG AKKOR KERÜLHET SOR, HA MAGYAR MUNKAERŐVEL MÁR NEM TÖLTHETŐK BE AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK. A kidolgozás és elfogadás alatt álló, az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok a hasonló helyzeteket a jövőben szigorúan büntetni fogják - emelték ki.

Nagyjából hatvan embert bocsátottak el december óta Salgótarjánban a dél-koreai Bumchun leányvállalatának üzeméből, ahová nem sokkal korábban vietnámi vendégmunkások érkeztek – írta a 24.hu. A lap több forrásból megerősítette, hogy a két esemény időben egybeesik, sőt, több vietnámit a később elbocsátottak tanítottak be az üzemben, ahol akkumulátorokhoz gyártanak alkatrészeket. Az elküldött dolgozók gyártósor melletti, betanított jellegű munkát végeztek, és jellemzően nem a vállalat saját alkalmazottai voltak, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatták őket – írta a lap. A dél-koreai cég 2019-ben 13,3 milliárd forintos beruházással hozta létre az üzemet, amelyben jelenleg 400 saját alkalmazott dolgozik – emellett a kölcsönzött munkaerővel együtt a dolgozók száma még magasabb lehet. A cég 2021–22-ben 3,3 milliárd forint támogatást kapott a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől (HIPA) a munkahelyek létrehozására.

Közel 6 millió eurós beruházással jött létre az SK-Precíziós Kft. modern CNC-szerszámbefogó gyártóegysége Sárospatakon, ahol eddig 30 új munkahely létesült. A német tulajdonosi kör ezzel első Németországon kívüli üzemét hozta létre, amelynek a bővítését 2024 nyár elejére befejezve újabb munkahelyeket teremt Sárospatakon. Az ügyvezető a további tervekről szólva kifejtette: a szerszámtartó rendszereket gyártó, 1400 négyzetméteres új üzemcsarnok felépítésével a helyi beruházások mértéke meghaladja majd a hatmillió eurót és további húsz, vagyis összesen immár hatvan embert tudnak foglalkoztatni Patakon. Megemlítette azt is, hogy 2030-ra teljes cégszinten ötven százalékos árbevétel növekedést szeretnének elérni, amely Sárospatak tekintetében nemcsak újabb, világszínvonalú technológiák telepítését jelenti, hanem további munkahelyeket is. Karl Schüssler vezérigazgató elmondta: az Európai Unió egész területére, valamint Kínába, Indiába és a világ számos területére eljutnak termékeik.