Hírek

A BC GEN Hungary Kft. dél-koreai tulajdonosi hátterű autóipari beszállító vállalat új, mintegy 21 milliárd forint értékű beruházása négyszáz újabb munkahelyet hoz létre Salgótarjánban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BC GEN Hungary Kft. új beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a dél-koreai Bumchun az első külföldön létrehozott gyárának számító salgótarjáni üzeme bővítéséről döntött, ahol a jövőben megháromszorozott kapacitással fognak alumínium akkumulátorcsatlakozókat előállítani az elektromos járművekhez. Tájékoztatása szerint az autóipari beszállító vállalat mintegy 21 milliárd forint értékű fejlesztését az állam 3,75 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva négyszáz új munkahely létrejöttéhez. Beszédében hangsúlyozta, hogy a beruházás tovább erősíti a magyar elektronikai szektort, amely az év első öt hónapjában 4500 milliárd forintos termelési értéket regisztrált, és az ágazat versenyképességét jól mutatja a jelenlegi 95 százalékos exporthányad. Kifejtette, hogy a BC GEN Hungary Kft. a legmagasabb technológiai színvonalat képviseli, s ekként pedig hozzájárul a hazai gazdaság dimenzióváltásának felgyorsításához, a hozzáadott érték növeléséhez. Arra is kitért, hogy a dél-koreai cégek már a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, alapvetően az elektromos autóiparhoz csatlakozva.

Nagy versenyben, a 16 ajánlattévő közül a debreceni székhelyű TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. lett a befutó azon a közbeszerzésen, amit a Debreceni Egyetem írt ki a Pszichológiai Intézet épületének felújítására - derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent eredménytájékoztatóból. A cég 150 milló forintért vállalta a munkát. A tenderdokumentációban az áll, hogy a Debreceni Egyetem átfogó célja, hogy a hozzá tartozó épületek felújítása során az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódóan megvalósuljon a környezetvédelmi, ebből is a klímaszempontú elvárásoknak való megfelelés. A Dóczy József utca 2. szám alatti épület energetikai felújítása során végeznek majd külső hőszigetelést, kicserélik a homlokzati nyílászárókat (ablakok, bejárati ajtók és kopolit üvegfalak), felújítják a tetőzetet, a villámvédelmi és az esővíz-elvezető rendszert, a klímaberendezéseket pedig áthelyezik a tetőre. A nyertes cégnek 9 hónapja lesz a munkára. A Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében négy tanszéken oktatják a hallgatókat. A pszichológiai képzések a legnépszerűbbnek számítanak, évről évre nagyon magasak a ponthatárok.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség a közösségi oldalán közölte, hogy a helyzet nem javul a Dunai Vasműben, már a bérek is késnek a Liberty Dunaújvárosnál. A szakszervezet levélben fordult többek között Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, végül Czomba Sándor foglalkozáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön fogadja a képviselőiket. A Dunaferr a magyar ipar kiemelkedő jelentőségű szereplője és a térség legnagyobb foglalkoztatója, ezért a kormányzat kiemelten figyeli a vállalat helyzetét. A kormány közölte, hogy folyamatos kapcsolatban van a vállalattal, és minden eszközzel támogatja technológiaváltását, hiszen a jelenlegi technológia nem fenntartható az európai szabályozási környezetben.

Az építőanyagok előállítása és maga az építőipari tevékenység a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részéért felel. Ennek okán egyre fontosabb a tervezők és beruházók számára, főként a LEED és BREEAM minősítésű zöld épületek esetében, hogy az építkezések során olyan anyagokat és termékeket használjanak fel, amelyeknek minimális a környezetre gyakorolt hatása. A KÉSZ Csoport tagvállalata, a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. a Kecskeméten gyártott acélszerkezeteiről publikált hitelesített környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EPD), amely a termékek teljes életciklusát vizsgálta a nyersanyagkitermeléstől egészen az ártalmatlanításig. Az épített környezet a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékáért felelős, amelyből 27 százalék az épületek működtetése, míg 13 százalékot az építőanyagok előállítása és az építkezés maga teszik ki. Az építkezés során használt anyagoknak, azok gyártási folyamatainak környezeti hatásai igen jelentősek, melynek konkrét kiszámítása az életciklus-elemzésen (LCA) alapul. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a környezetvédelem az építőiparban is, így a beruházók körében is növekszik az érdeklődés a környezetre minimális hatást gyakorló anyagok és termékek iránt.

Egy kínai cég hulladékgazdálkodási bírságot kapott Debrecenben. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal még januárban ellenőrizte a Halms Kft. telephelyét, az eljárását utána le is folytatta, a hivatalos döntést már május 22-én meghozta, és június 11-én kedden hirdették ki. „Az 1 millió 980 ezer forintos bírságot a Halms Hungary Kft. kapta, mely az akkumulátoripari óriás, a CATL mellett épített gyárat a debreceni déli ipari parkban. A vizsgálat során kiderült, hogy a Halms telephelyéről titokban Kisgugyori-csatornába vezették a szennyezett vizet” – írta az esetről beszámoló 24.hu. A cég az elektromos autók motoregységeinek gyártására specializálódott.

Átadták az elsősorban árnyékolók gyártásával foglalkozó Warema Sun Shading Systems Hungary Kft. mintegy 3 milliárd forintból épült porfestőüzemét Pécsett. Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a lehető legmegfelelőbben és leggyorsabban kezelje az olyan, a gazdasági életet is megnehezítő válságokat, mint amilyeneket a pandémia, vagy az orosz-ukrán háború, valamint az azzal összefüggő szankciós válaszok idéztek elő. Ezért rendkívüli öröm, hogy Magyarországon a működőtőke beruházások értéke tavaly a 2022-es rekordévi duplája, több mint 13 milliárd euró volt, 200-at meghaladó projekt esetében hoztak pozitív döntést, az újonnan létrehozandó munkahelyek számában 30 százalékos növekedést könyvelhettek el - tette hozzá. Az államtitkár a Waremáról szólva azt mondta, a német tulajdonú, Pécsen kívül Szigetszentmiklóson és Gyálon is jelen lévő cég a legjobb döntést hozta, amikor Magyarországot választotta beruházásai helyszínéül. Úgy vélte, a döntést segítette a magyarországi stabil politikai és befektetésbarát környezet, az alacsony adóteher, az egykulcsos személyi jövedelemadó, Európa legalacsonyabb társaságiadó kulcsa, és a német mintájú duális szakképzési rendszer is, amely hozzájárul a megfelelő munkaerő megtalálásához. Illés Boglárka kitért arra, hogy a magyar gazdaság továbbra is fővárosközpontú, de az elmúlt időszakban sikerült elérni, hogy új lendületet kapjon a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc tengely, és kiemelt figyelmet szentelnek az ország déli régióinak is. Öröm, hogy Pécsen ruháznak be vezető autóipari, klímatechnikai beszállítók, gépipari cégek, és nagyszabású fejlesztésekkel bővülnek dohányipari kapacitások - mondta.

A makói ipari parkban várhatóan már ősszel megkezdi a próbaüzemet a kínai befektetők beruházásával épülő csomagolóanyag-gyár. A kormány több milliárdos támogatással járul hozzá a terület infrastrukturális fejlesztéséhez, ami az új gyár és a majdani további befektetők kiszolgálásához szükséges – hangzott el Lázár János miniszter és Farkas Éva Erzsébet polgármester, helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. – A 119 hektáros makói ipari parkban a napokban adták át a munkaterületet azoknak a kivitelezőknek, akik bővíteni fogják az itteni ivóvíz- és szennyvízhálózatot – mondta el Farkas Éva Erzsébet, a város polgármestere. Ugyancsak fejlesztik a területet ellátó földgáz- és villamosenergia-kapacitást. Erre nem csak az itt épülő kínai üzem miatt van szükség: már mintegy 50 cég telepedett meg és termel itt, és van további 15 hektár szabad terület, sőt a parkot bővíteni is lehet még. Lázár János építési és közlekedési miniszter, térségi országgyűlési képviselő szerint ez utóbbira szükség is lesz, legalább legalább 100 hektárral, amihez a kormány kész további támogatást adni. Az is kiderült, hogy a most munkához látott kivitelezők környékbeliek, Csongrád-Csanád és Békés vármegyebeliek, akik ráadásul sokkal jobb, mintegy 20 százalékkal kedvezőbb árajánlatot tettek, mint a nagy, országos cégek. Jó ütemben halad a Benepack Hungary Kft. 25 ezer négyzetméter alapterületű élelmiszeripari csomagolóanyag-gyárának építése, ami 27 milliárd forintos beruházás – tette hozzá Lázár János, aki azt is elmondta, hogy ma Magyarországon Kína a legnagyobb befektető. Az új makói üzem első csarnoka a nyár második felében várhatóan már állni fog, a többi október végéig. A gyárnak ősszel el kell kezdenie a próbaüzemet, 2025-től pedig a termelést. Elhangzott, a társaság mindenekelőtt azért választotta a beruházás helyszínéül Makót, mert innen szeretné ellátni termékeivel a Romániában és Szerbiában működő sör- és üdítőital-gyártó partnereit. A makói önkormányzat tavaly májusban döntött arról, hogy ehhez 10,1 hektáros területet biztosít, az építkezés pedig idén februárban indult. A gyár a tervek szerint kezdetben 150 új munkahelyet teremt, 2026-ig azonban további fejlesztéseket szeretne megvalósítani a cég a Maros-parti városban.

Jóváhagyta a Vitesco éves közgyűlése a Vitesco Technologies Group AG és a Schaeffler AG közötti egyesülési megállapodást. A Vitesco Technologies, a tiszta mobilitást szolgáló modern hajtástechnológiák és elektrifikációs megoldások vezető nemzetközi gyártója szerdán tartotta 2024-es éves közgyűlését. A virtuális eseménynek a müncheni Gaszählerwerkstatt adott otthont. Az éves közgyűlésen mintegy 80 részvényes vett részt virtuálisan. Valamennyi napirendi pontot egyhangúlag elfogadtak. A határozatok meghozatalakor megközelítőleg 37,9 millió részvény volt képviselve, ami a közel 40 millió forgalomban lévő részvény 95 százalékának felel meg – írták közleményükben. A közgyűlés jóváhagyta a Vitesco Technologies Group AG és a Schaeffler AG egyesülését. Az egyesülés hatálybalépéséhez most már csak a Schaeffler AG 2024. április 25-i éves közgyűlésének jóváhagyása, valamint ezt követően a két vállalat cégjegyzékében történő bejegyzés szükséges. Az egyesülés várhatóan még 2024 negyedik negyedévében befejeződik. Az egyesülés a Vitesco Technologies csoport és a Schaeffler csoport utóbbi által kezdeményezett összeolvadási folyamatának része. A Schaeffler AG és a Schaeffler család befolyása alá tartozó vállalkozások együttesen a Vitesco Technologies részvényeinek közel 90 százaléka felett rendelkeznek. A tervezett egyesülés eredményeként egy újrastrukturált mobilitás-technológiai vállalat jön létre négy fókuszdivízióval. Andreas Wolf vezérigazgató úgy fogalmazott, az így létrejövő nagyobb vállalat által még jobban hasznosíthatják és kamatoztathatják a szakértelmüket - valamint az erőik egyesítésével nagy lépéseket tehetnek a tisztább mobilitás érdekében. A Vitesco Technologies részvények fennmaradó mintegy 10 százalékára vonatkozóan megerősítették az előzetes 5:57-es cserearányt, ami azt jelenti, hogy a Vitesco Technologies részvényesei 11,4 Schaeffler részvényt kapnak egy Vitesco Technologies részvényért cserébe. A cserearányt a két fél által kijelölt közös értékbecslő és a bíróság által az egyesülés auditálására kijelölt könyvvizsgáló is megerősítette. A közlemény kitért arra is, hogy a 2023-as év ismét sikereket hozott a Vitesco Technologies számára. A 2023-as pénzügyi évben a teljes rendelésállomány meghaladta a 12 milliárd eurót. Ebből megközelítőleg 8,3 milliárd euró az elektromos járművekhez készített alkatrészekhez kapcsolódott. A Vitesco Technologies 2023. december 31-én összesen mintegy 58 milliárd eurós rendelésállományt tudhatott magáénak, amelynek több mint a fele az elektrifikációnak tulajdonítható.

Termékei további fejlesztését szolgáló gépeket szerzett be és korszerűsítette gyárát a páncélszekrényeket gyártó pécsi Strauss Metal Kft. - tájékoztatta a több mint harminc éve működő, magyar tulajdonú társaság az MTI-t. A cég közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Plusz 125 millió forintos támogatásával megvalósult fejlesztés eredményeként a társaság telephelyén energiamegtakarítást eredményező beruházásokat hajtottak végre, továbbá a társaság versenyképességét növelő gépeket vásároltak. A több mint 600 saját fejlesztésű, az értéktárolás és pénzkezelés területén alkalmazható terméket, elsősorban különböző méretű páncélszekrényeket előállító társaság az MTI érdeklődésére közölte: az új élhajlító és a kézi lézerhegesztő gép, valamint informatikai eszközök beszerzésével fejlettebb technológiát tudnak alkalmazni. Ezzel bővültek az értékteremtési lehetőségeik, növelték kapacitásukat és így több bevételre tehetnek szert. A jelenleg 22 főt foglalkoztató cég közlése szerint a programnak köszönhetően a vállalat további növekedésére, termékeik további fejlesztésére kínálkozik lehetőség, ezért a piacaik bővítését, és a meglévő technológiák további fejlesztését tervezik. A biztonságtechnikai eszközeit pénzintézeteknek, kiskereskedelmi egységeknek, pénzszállítással foglalkozó cégeknek, irodáknak, háztartásoknak kínáló cég közlése szerint a társaság 2022. évi - túlnyomóan belföldről származó - nettó árbevétele 276 millió, nyeresége 20,5 millió forint volt, míg egy évvel korábban 220 millió forint bevételt és 18,5 millió forint profitot szerzett.

513 millió eurónyi támogatást oszt szét az Európai Unió több tüzérségi lőszergyár között – írta a Defense News-ra hivatkozva a portfolio.hu. A cél, hogy ezzel nagyságrendileg felpörgessék a lőszergyártás és lőszerbeszerzés ütemét, miután az ukrajnai válság rávilágított arra, hogy ezen a területen Oroszország komoly versenyelőnyben van az érintett NATO-tagállamokhoz képest. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2025-re a legyártott tüzérségi lőszerek száma meghaladja, de legalább megközelítse a 2 milliót. Ez szükséges lenne ahhoz, hogy a saját kapacitásaikat felturbózzák, és közben segítsék ellátni Ukrajnát is elegendő lőszerrel. A nyertesek listáján két magyar cég is szerepel: a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és az N7 Holding. A Rheinmetall a várpalotai lőszergyár vegyesvállalata, ahol az állami tulajdonosi jogokat a részben magyar állami felügyelet alatt álló N7 gyakorolja. A két cég összesen 22,5 millió eurónyi támogatást kap, ami nagyjából 8,8 milliárd forintnak felel meg. A listát böngészve látható, hogy lőszergyártásra finn, spanyol, lengyel, német, cseh és svéd cégeknek jut az uniós támogatásból. Ezek közül kiemelkedik a magyar cégek támogatása, 20 millió euró feletti összeget ugyanis a magyarokon kívül csak egy finn és egy német cég számára különítettek el.