Hírek

Az eredeti elképzeléseknek megfelelően, időben megépült a Benepack Hungary üzemcsarnoka a makói ipari parkban. A kínai gyár termelése így valóban elkezdődhet az idei év elején – sörös és üdítőitalos dobozokat fognak itt előállítani, a kezdeti időben várhatóan 150-en. A Market Építő Zrt. szakmai munkájának köszönhetően az építkezés a tervek szerint zárult le - adta hírül hivatalos közösségi oldalán, a makói önkormányzat a Benepack Hungary Kft. ipari parki beruházásával kapcsolatban. Azt is közölték, a befejező munkálatok jelenleg is zajlanak, hogy a kínai gyár Makón minél hamarabb megkezdhesse működését. A 120 hektáros ipari parkban a Benepack az első kínai befektető. A társaság mindenekelőtt azért választotta a beruházás helyszínéül Makót, mert innen szeretné ellátni termékeivel a Romániában és Szerbiában működő sör- és üdítőital-gyártó partnereit. A 65 millió eurós, azaz nagyjából 26 milliárd forintos beruházás alapkövét még 2023 szeptemberében tették le, infrastruktúrájának megteremtéséhez pedig a magyar kormány biztosított mintegy 6 milliárdos közműfejlesztési támogatást az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül. A 2024-ben indult építkezésre januárban vonultak fel, és az alapozáshoz a régészeti feltárást követően 8400 köbméter földet termeltek ki. A 25 ezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnok építését augusztusban mi is megnézhettünk – akkor kétszáz ember dolgozott a területen és már folyt a termeléshez szükséges gépek beszerzése is. Ezek évente akár egymilliárd kétrészes alumíniumdoboz előállítására lesznek képesek. Az eredeti elképzelések szerint a kínai gyár az idei év elején kezdi meg a termelést. A Market Építő Zrt. továbbra is támogatja a beruházót a hatósági engedélyeztetési folyamatban – ezek beszerzése ugyanis az indulás alapfeltétele. Az üzemben nyitáskor 150 fő fog dolgozni. Nagy részük makói és környékbeli lesz – kínai dolgozó csak az a 30 fő lesz, akinek az a feladatuk, hogy a helybeli munkásoknak megtanítsák, miként kell dolgozni az általuk már ismert gépekkel és technológiával, és ahogyan ez a folyamat halad, létszámuk egy év múlva fokozatosan csökkenhet majd.

Másfél milliárd forintot meghaladó értékben valósított meg kapacitásbővítő fejlesztést a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Martfűn a gépgyártással és egyedi szerszámkészítéssel foglalkozó RIGO Szerszám- és formakészítő Kft. Az üzemcsarnok átadó ünnepséggel együtt tartott pénteki projektzáró rendezvényen Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a térség gazdaságában egyre meghatározóbb szerepet betöltő vállalkozás folyamatos és dinamikus fejlődést mutat. Jelezte: ez is indokolta azt a bizalmat, mely a Széchenyi Terv Plusz program keretében benyújtott pályázatuk támogatásában nyilvánult meg. Ezzel mintegy 406 millió forint feltételesen visszatérítendő uniós támogatást nyert el a társaság a most záruló, több mint 1,6 milliárd forintos beruházás megvalósításához - tette hozzá. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja minden olyan cég támogatását, amely "szintlépésre készül", hozzásegítve ezeket a vállalkozásokat jobb piaci pozíciók eléréséhez, létszámbővítéshez és exportbevételeik növeléséhez. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében kiemelte: az idén 35 éves cég sikerének és jövőjének biztosítéka, hogy az utódlás biztosított, hiszen az alapító és fia közösen irányítják a vállalkozást. Jelezte: a társaság az átlagnál magasabb színvonalú termékeket állít elő, amihez fejlődése és belső munkaszervezése is igazodik. Közlése szerint a vármegyében mintegy 7500 társas és több mint 14 ezer egyéni vállalkozás működik, amelyek számára a nemzetgazdaság egészéhez hasonlóan fontos a versenyképesség növelése, a világgazdaságban pedig a mainál rendezettebb, kiszámíthatóbb viszonyok elérése. Rigó Zoltán, a RIGO Kft. alapító-ügyvezetője arról beszélt: a 80 munkavállalót foglalkoztató cég a pénteki átadással mérföldkőhöz érkezett. Szavai szerint a következetes tervezés és gondolkodás eredménye az is, hogy ma már Martfűn egy 7000 négyzetméteres komplexum tulajdonosai, mely a mostani, közel 3000 négyzetméteres bővítéssel alakult ki. Rámutatott: termékeik közül kiemelkedő a Magyar Termék Nagydíjat is elnyert könyvkötőgép-család, melyet eddig 72 országba értékesítettek. A társaság árbevétele folyamatosan növekszik: 2023-ban elérte az 1,5 milliárd forintot és ennek hozzáadott értékét jelzi, hogy 50 százaléka anyagmentes termelésből származik - húzta alá. Rigó Péter, a cég társ-ügyvezetője közölte: a csarnokbővítéssel hatékonyabbá vált a kft. munkaszervezése és logisztikája, valamint jelentősen bővült raktárkapacitása. Emellett jelentős gép- és informatikai fejlesztést is végrehajtottak, utóbbit a logisztika és gyártásirányítás területén. A projekt tette lehetővé továbbá részvételüket 2024-ben a düsseldorfi nyomdaipari és csomagolási világkiállításon. A fejlesztések eredményeképpen a társaság mintegy 25 százalékos bővülését remélik - tájékoztatott.

A Mátranovák 2030 fejlesztési program utolsó elemeként egy 600 millió forint értékű logisztikai csarnok épül Mátranovákon, a teljes hatmilliárd forint értékű fejlesztési program révén az Alstom mátranováki telephelye biztosítja majd a vállalatcsoport vasúti forgóvázkeret gyártási kapacitásának harmadát - közölte a társaság. A tájékoztatás szerint az új logisztikai csarnok építését a telephely kapacitásnövelése, és a termelési volumen 40 százalékos emelkedése indokolja, ami nagyobb mennyiségű nyersanyag, alkatrész és végtermék tárolását és logisztikai mozgatását igényli. Az új, 827 négyzetméteres logisztikai csarnok tervezési munkálatai megkezdődtek, a kivitelezési munkák 2025 tavaszán indulnak, a beruházás teljes megvalósítása egy évig tart. A közleményben felidézik, hogy a 2022-ben indított Mátranovák 2030 fejlesztési terv részeként a vállalat modernizálta a gépparkját: új élhajlító gépeket szerzett be, növelte a három dimenziós mérésekre használt cellájának kapacitásait, modernizálta plazmavágó gépét, mintegy 60 új emelő és forgató berendezést telepített, valamint egy új hegesztő robotot is üzembe állított. Szintén a beruházás keretében számos modern konténerirodát és tárgyalót is telepítettek. Balázs Gáspár, a vállalat magyarországi működéséért felelős vezérigazgatója a közleményben kiemelte, a fejlesztési terv megvalósításával a telephely 2025-ig jelentősen növeli gyártókapacitásait, így ez lehet az Alstom legjelentősebb forgóvázkereteket gyártó telephelye Európán belül, világviszonylatban itt készül majd az Alstom forgóvázkereteinek egyharmada. A Mátranovákon készült forgóvázak Európa-szerte megtalálhatóak lesznek az Alstom vasúti járműveiben. Emellett a cég Nógrád vármegye legnagyobb foglalkoztatója - jelenleg 720 magasan képzett szakembernek biztosít megélhetést. A vállalat a magyar kormány stratégiai partnereként évi 42 millió euróval járul hozzá az export teljesítményhez. A MÁV, a MÁV-HÉV és a BKV számára kínált valamennyi vasúti jármű forgóvázkeretei ebben a gyárban készülhetnek majd - tette hozzá a vállalat magyarországi működéséért felelős vezérigazgatója. A mátranováki gyárban négy évtizede kezdték meg a forgóvázkeretek gyártását metró- és vasúti szerelvényekhez. Mára az itt előállított termékek számos szerelvénytípusban megtalálhatók Európa-szerte: a hagyományos és a nagysebességű vonatokban, elővárosi vonatokban, mozdonyokban és emeletes vasúti kocsikban. Az Alstom 64 országban van jelen. A franciaországi tőzsdén jegyzett vállalat 17,6 milliárd eurós bevételt ért el a 2024. március 31-én záruló pénzügyi évben. A nyilvános cégadatok alapján az Alstom Hungary Kft. 2022-ben túlnyomórészt külföldi értékesítésekből több mint 40 millió euró árbevételt ért el, ez 2023-ban 48,4 millió fölé emelkedett; az adózás utáni nyeresége ugyanezen időszakban 864 ezer euróról több mint egymillió euróra nőtt.

Magyarország nyitott gazdaságként nyugodt és fejlődést lehetővé tévő környezetben érdekelt, nem pedig a világ újbóli blokkosodásában – közölte a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Sárospatakon. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az SK-Precíziós Szerszámgyártó Kft. gyártócsarnokának átadásán aláhúzta, hogy a német tulajdonú vállalat első külföldi üzeme épült meg Magyarországon. A nagyjából 2,1 milliárd forint értékű beruházást az állam 750 millió forinttal támogatta, így hozzájárulva ötven új munkahely létrejöttéhez. Beszédében kiemelte, hogy a cég a Sárospatakon előállított szerszámbefogó rendszereit a külpiacokon tervezi értékesíteni elsősorban, a beruházás ráadásul a térségben komoly lehetőséget biztosít a kis- és közepes vállalkozások számára a beszállítóvá válásra. Méltatta a vállalatot amiatt is, hogy saját napenergia-rendszer fogja segíteni az áramellátását, ez pedig egybevág hazánk klímavédelmi célkitűzéseivel.

Azt írták, hogy a „munkabér fizetésére fedezet nem áll rendelkezésre.” A szaktárca felszólította a Lyberty Steelt, hogy fizesse ki a dolgozókat, eleget téve a törvényi kötelezettségének. Nem értek véget a nehézségek a Dunai Vasműben: a Dunaferr szakszervezeti szövetsége arról számolt be a Facebookon, hogy a Dunai Vasmű tulajdonosa, az indiai Liberty Steel csoporthoz tartozó Liberty Dunaújváros nem tudja kifizetni a dolgozók bérét. A Liberty Dunaújváros ügyvezetője, Ajay Agarwall ugyanis arról tájékoztatta a vagyonfelügyelőt, hogy a munkabérek kifizetésére nincs fedezete a vállalatnak. A tájékoztatásban - amit a Telex szúrt ki - Agarwall azt közölte: még az erre szolgáló bankszámla sem áll rendelkezésre, de ennek „megnyitását megkezdték”. A Vasas Szakszervezeti Szövetség azt írta: Ahogy az várható volt, nincs pénze a Libertynek a Vasmű dolgozóinak fizetésére. Gyors intézkedésekre van szükség, hogy a Bérgarancia Alapból kifizetésre kerüljenek a bérek. Noha október közepén olyan hírek láttak napvilágot, hogy a dunaújvárosi acélművet, az egykori Dunaferrt már újraindítják, e termelés megkezdéséről még nincs szó. Rengeteg munkavállalót szeptember második felében állásidőre küldték, ami sokaknál mintegy 30 százalékos bércsökkenést okozott. A kormány a leghatározottabban felszólítja a Lyberty Steel acélipari vállalatot, hogy fizesse ki a Dunai Vasmű dolgozóit, eleget téve a törvényi kötelezettségének - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Liberty cégcsoport tavaly június végéig jelentős kormányzati támogatást kapott, mellyel sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését - teszik hozzá. Azt írják, az indiai-brit cégcsoport eddig nem tartotta be sem a Vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, sem a termelés újraindításával kapcsolatos kötelezettségeit, ehelyett az elmúlt időszakban folyamatosan hitegette a közvéleményt. A kormány mindenre felkészült, a dolgozók védelme érdekében készen áll az azonnali beavatkozásra, így szükség esetén a Bérgarancia alapból ismételten segítséget nyújthat. Hozzáteszik: Október elején megszületett az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a gyorsított intézkedési lehetőséget csődeljárás esetén, hogy a kirendelt vagyonfelügyelő haladéktalanul intézkedni tudjon a bérek mielőbbi kifizetése érdekében. Amennyiben erre sor kerül, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a Liberty cégei rövid időn belül felszámolás alá kerüljenek.

Azt írták, hogy a „munkabér fizetésére fedezet nem áll rendelkezésre.” A szaktárca felszólította a Lyberty Steelt, hogy fizesse ki a dolgozókat, eleget téve a törvényi kötelezettségének. Nem értek véget a nehézségek a Dunai Vasműben: a Dunaferr szakszervezeti szövetsége arról számolt be a Facebookon, hogy a Dunai Vasmű tulajdonosa, az indiai Liberty Steel csoporthoz tartozó Liberty Dunaújváros nem tudja kifizetni a dolgozók bérét. A Liberty Dunaújváros ügyvezetője, Ajay Agarwall ugyanis arról tájékoztatta a vagyonfelügyelőt, hogy a munkabérek kifizetésére nincs fedezete a vállalatnak. A tájékoztatásban - amit a Telex szúrt ki - Agarwall azt közölte: még az erre szolgáló bankszámla sem áll rendelkezésre, de ennek „megnyitását megkezdték”. A Vasas Szakszervezeti Szövetség azt írta: Ahogy az várható volt, nincs pénze a Libertynek a Vasmű dolgozóinak fizetésére. Gyors intézkedésekre van szükség, hogy a Bérgarancia Alapból kifizetésre kerüljenek a bérek. Noha október közepén olyan hírek láttak napvilágot, hogy a dunaújvárosi acélművet, az egykori Dunaferrt már újraindítják, e termelés megkezdéséről még nincs szó. Rengeteg munkavállalót szeptember második felében állásidőre küldték, ami sokaknál mintegy 30 százalékos bércsökkenést okozott. A kormány a leghatározottabban felszólítja a Lyberty Steel acélipari vállalatot, hogy fizesse ki a Dunai Vasmű dolgozóit, eleget téve a törvényi kötelezettségének - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Liberty cégcsoport tavaly június végéig jelentős kormányzati támogatást kapott, mellyel sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését - teszik hozzá. Azt írják, az indiai-brit cégcsoport eddig nem tartotta be sem a Vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, sem a termelés újraindításával kapcsolatos kötelezettségeit, ehelyett az elmúlt időszakban folyamatosan hitegette a közvéleményt. A kormány mindenre felkészült, a dolgozók védelme érdekében készen áll az azonnali beavatkozásra, így szükség esetén a Bérgarancia alapból ismételten segítséget nyújthat. Hozzáteszik: Október elején megszületett az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a gyorsított intézkedési lehetőséget csődeljárás esetén, hogy a kirendelt vagyonfelügyelő haladéktalanul intézkedni tudjon a bérek mielőbbi kifizetése érdekében. Amennyiben erre sor kerül, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a Liberty cégei rövid időn belül felszámolás alá kerüljenek.

Első helyezést ért el a sárospataki székhelyű FRAISA Hungária Kft. az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által meghirdetett, „Az Év Felelős Foglalkoztatója 2024” című pályázaton. A 90 éves múltra visszatekintő, svájci tulajdonú FRAISA SA magyarországi leányvállalata, amely keményfém és gyorsacél alapanyagból gyártott forgácsoló szerszámok előállításával foglalkozik, a középvállalkozások kategóriában nyerte el az 1. helyezést. A díjat – amelynek célja azon hazai munkáltatók elismerése, akik számára az emberi erőforrás központi értéket képvisel – az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében megtartott ünnepélyes díjátadó keretében, dr. Fónagy János nemzetgazdasági miniszterhelyettes és parlamenti államtitkár adta át Varknal György ügyvezetőnek és Gergely Attila HR vezetőnek. A megtisztelő cím elnyerése és a munkavállalóinkkal szembeni felelős hozzáállásunk országos szintű elismerése azt jelenti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az OFA által delegált szakmai zsűri a cégünk foglalkoztatói gyakorlatait találták a legjobbnak a már felelős foglalkoztató minősítéssel rendelkező pályázó cégek közül. A korábbi arany fokozatú felelős foglalkoztató és a családbarát munkahely tanúsítványaink mellett – ez az újabb pozitív visszajelzés cégünk foglalkoztatói magatartásával kapcsolatban arra ösztönöz bennünket, hogy munkáltatóként a jövőben is azonos értékeket képviseljünk munkavállalóink felé.

Magyar fejlesztésű és gyártású drónnal, autonómmá alakított traktorokkal is találkozhattak nemrég a szakemberek Zalaegerszegen. Az Agroinform.hu közlése szerint a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) csapata Zalába látogatott, ahol a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpályán ismerkedhetett meg az aktuális agrár vonatkozású fejlesztésekkel, kísérletekkel, majd a hatházi repülőtéren működés közben tekinthette meg a szintén helyi MouldTech Systems saját fejlesztésű A10-es permetező drónját. Az MPGE tagja a vállalkozás, melynek üzemét is felkeresték az egyesület tagjai, ahol bepillantást nyerhettek az éppen zajló projektekbe. A nap a hagyományos klubüléssel folytatódott Vonyarcvashegyen. A zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya konferencia- és rendezvényközpontjában elsőként Dr. Milics Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke köszöntötte a tagságot, és rámutatott arra, hogy bár a köztudatban a ZalaZONE mint járműipari tesztpálya van jelen, nem kizárólag e területtel foglalkozik, igen erős agrár vonatkozású innovációs fejlesztései, kísérleti projektjei is vannak. Majd Dr. Weltsch Zoltán, a ZalaZONE InnoTech Nonprofit Kft. kutatási vezetője adott áttekintést fejlesztési tevékenységükről, folyó kutatásaikról. Mint elmondta, szeretnének olyan innovációkat létrehozni, melyek egyszerre több területen, adott esetben akár a védelmi ipar számára is hasznosíthatók. Példaként említette azt az elképzelést, hogy málnaszedő robot fejlesztésébe fognak, mely nagyon kifinomult működést feltételez – amennyiben ezt a mechanizmust sikerül kifejleszteni, akkor az akár alkalmazható az aknamentesítésben is. Ha a szomszédunkban véget ér a háború, akkor egy ilyen technológia iránt várhatóan nagy kereslet mutatkozna. Agrár vonatkozású koncepcióik közül kiemelte a napelemek alatti növénytermesztéssel, a meteorológiával, a robottechnológiával és az önvezető erőgépekkel kapcsolatos elképzeléseiket.

Eredményes az a versenyhirdetmény, amit a Debreceni Egyetem írt ki a Balásházy János Gyakorló Technikum tornatermének felépítésére. A Közbeszerzési Értesítőbe feltöltött összegzés szerint a 11 ajánlattevő közül a TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. nyerte el a megbízást. A debreceni székhelyű cég bruttó 829 millió forintért vállalta a munkát. A szerződéskötési moratórium október végén jár le, azt követően köthetik meg a kontraktust a felek. A nyertes cégnek 15 hónap alatt kell majd megépítenie a csarnokot. A dokumentációban az áll, a Debreceni Egyetem sport- és oktatási infrastruktúra-fejlesztési terveinek része a Debrecen-Pallag városrészben elhelyezkedő ingatlanon kézilabdapálya méretű tornaterem megvalósítása. Cél a jelenleg kihasználatlan, üres területen kialakítandó épületben egy teljes értékű kézilabdapálya, és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló épületrész megvalósításával lehetőséget biztosítani a pallagi városrészben és a vonzáskörzetében tanuló diákok és hallgatók sporttevékenységének.

Csak magyar dolgozókat küldtek el a BC Gen Hungary Kft. salgótarjáni gyárából – mondja az egyik megszólaló az RTL Híradó riportjában. A cég közleményében az autóiparban történt megtorpanásra hivatkozva írta, hogy kapacitásuk a negyedére csökkent, ezért kényszerültek leépítésre. Azt is hozzátették, hogy a koreai vezetés igyekszik a legjobban teljesítő munkaerőt megtartani, és a magyar dolgozókat preferálni. Hogy összesen hány embert, köztük hány magyart küldtek el, arra nem tért ki a közlemény, és ezt a csatorna kérdésére sem árulták el.