Hírek

Az utóbbi években megsokasodtak a hazai hadiipari beruházásokról szóló bejelentések - írja a HelloVidék. Ezek szerint Magyarországon 6 új hadiüzem áll hadrendbe, ezek az üzemek más-más termékeket fognak előállítani. Zalaegerszegen, a Rheinmetall saját fejlesztésű Lynx gyalogsági harci járműveit fogják gyártani, ez a piacon az egyik legmodernebb harci jármű. 172 darab Lynx készül a Magyar Honvédség megrendelésére. A zalai megyeszékhelyen már beindult a sorozatgyártás, évi 45 darabos kapacitással terveznek, valamint a hazai igények kielégítése mellett nemzetközi piacra is szánják majd az itt készült modelleket. Kaposváron a tűzoltó tömlőket gyártó BM Heros gyárának már meglévő kapacitását kihasználva, sőt azt kibővítve kezdi meg a termelést a Rheinmetall. Az üzemben a Nurol Makina liszensze alapján fognak páncélozott járműveket, pontosabban Gidran 4X4-eket gyártani. A kezdetekben még a Törökországból érkező járművekbe fognak rádiótechnikai, elektrotechnikai eszközöket beszerelni, valamint fegyverzettel ellátni, a későbbiekben pedig a teljes összeszerelési folyamat ellátása a cél. Várpalotán két üzem is nyílik, az egyik gyár a Rheinmetall lőszergyártó üzeme lesz, ahol szinte az összes hazai harci járműhöz és harckocsihoz fognak lőszert gyártani. A másik üzem a Hirtenberger Defence Systems-hez köthető, ez egy magyar tulajdonba került osztrák vállalat, akik aknavetők gyártására szakosodtak. Nyírteleken pedig a Rheinmetall radargyárat létesít itt, ahol a Carpatia Sat Zrt.-vel együttműködve a Rheinmetall Canada és az izraeli IAI ELTA nevű cég ELM-2084 radarjait gyártják majd. A Honvédség 11 ELM-2084-et rendelt be magának, ezzel is modernizálva radarállományát. Gyulán pedig helikopter alkatrészgyár nyílik, melyet nem a honvédségi rendelésekre hozták kifejezetten létre, csupán egy-egy komponens legyártására, sőt még csak nem is a Rheinmetallhoz tartozik, hanem az Airbushoz. Ugyanakkor kötődik a honvédségi helikopterek beszerzéséhez, mivel a Honvédség modernizálás miatt rendelt Airbus H145-M könnyű és H225-M közepes többcélú helikoptereket. Kiskunfélegyházán pedig kézifegyvergyártás indul. Itt is már zajlik a sorozatgyártás, cseh liszenszek alapján készülnek itt gépkarabélyok, géppisztolyok és maroklőfegyverek, azaz pisztolyok. Ezeket nem csak a hadseregbe rendszeresítik, hanem más fegyveres alakulatoknál is, mint például a rendőrség.

Az Electrolux Csoport 38 millió euróért eladta nyíregyházi gyártóüzemét a svéd Qvantum hőszivattyúgyártónak, írta honlapján a Electrolux. A cég idén februárban jelentette, hogy 2024 januárjától leállt a hűtőszekrények gyártásával a 650 főt foglalkoztató nyíregyházi gyárában az üzleti környezet és az alacsony kereslet miatt. A mostani közleményében azt írta az Electrolux Csoport, hogy a nyíregyházi termelés leállításáról szóló döntés bejelentése óta az önkormányzattal szorosan együttműködve több lehetőséget is megvizsgáltak, hogy a telephelyet milyen külső fél számára tudnák átadni. A tárgyalások eredményeként a Quantum lett a befutó. Az 1993-ban alapított svéd cég elektromos hőszivattyúkat gyárt, egy gyorsan felfutó üzletág részese. A Quantum valószínűleg az Electrolux Csoport nyíregyházi dolgozói közül többet is foglalkoztat majd.

Bejelentették kedden a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, hogy az Audi Hungaria Ahead Kft. 1,5 milliárd forintos képzési programot indít 500 munkavállaló továbbképzésére, amelyet a kormány 750 millió forinttal támogat. Februárban az Audi Hungaria saját leányvállalataként megalapította az Audi Hungaria Ahead Kft - t, amellyel új fejezetet nyitottak és így a Shared Competence Center (SCC) szolgáltatásainak 15 éves sikertörténetét is folytatják. A szaktudásba fektetnek, mert azt vallják, hogy a munkatársak kompetenciái biztos alapot nyújtanak a további fejlődéshez. Ennek köszönhetően jövőorientált szolgáltatásokat nyújthatnak a beszerzés, pénzügy, valamint IT területén a teljes Volkswagen Konszern számára. Ezen naprakész szaktudás egy vállalatba történő célzott összevonása segíti a konszernszintű szinergiák kihasználását is Magyarországon – Győrből a világnak, valamint növeli a versenyképességüket a járműipari transzformáció korszakában. A beruházásbejelentő eseményen Dirk Große-Loheide, a Volkswagen Márkacsoport Igazgatóságának beszerzésért felelős igazgatósági tagja kiemelte, hogy a jövő, hozzáállás kérdése. - Nyitottnak kell lennünk az új üzleti modellek felé, hogy boldogulni tudjunk az elektromobilitás útján. Magyarországról kínált szolgáltatások a szaktudáson alapulnak, amelyet tovább kell fejleszteni. Munkatársaink szaktudásának további bővítésével szélesíteni tudjuk a Volkswagen Konszern számára nyújtott szolgáltatásaink körét is - fejtette ki Dirk Große-Loheide. - Februári megalapítása óta repülőrajtot vett az Audi Hungaria Ahead Kft. - fogalmazott dr. Patrick Heinecke, az Audi Hungaria Zrt. pénzügy, IT, beszerzés és compliance-ért felelős igazgatósági tagja. - A munkatársak partnerként dolgoznak egy olyan hálózatban, ahol fejlődhetnek és jobb teljesítményt nyújthatnak. Újabb és újabb megbízásokat nyerünk el, amely tovább lelkesíti a csapatot. Példának okán a meggyőző a költségelemzési tevékenységünkkel elnyertük a Lamborghinit. Nagyon komoly a verseny, de az Audi Hungaria egy teljes vertikumú gyár: járműveket, alkatrészeket, motorokat gyártunk, valamint szerteágazó szolgáltatásokat, üzleti modelleket kínálunk. A szakembereink tudásába érdemes tovább fektetni, hiszen a gépeket ők töltik meg élettel - mondta el dr. Patrick Heinecke.

A tárcavezető a Magyarországon az ötezredik kocsitestet legyártó Stadler Szolnok Kft. projektbejelentő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a beruházás nyomán csaknem 20 százalékkal bővül a vállalat termelési kapacitása, így már évente 750 kocsitestet lesz képes előállítani. A 17 milliárd forint értékű projektet az állam 4,8 milliárd forinttal támogatja, ezzel hozzájárulva 170 új munkahely létrejöttéhez, így a cég dolgozóinak létszáma megközelíti az ezret – tájékoztatott. Beszédében kiemelte, hogy a Stadler is jelentősen segítette azt, hogy tavaly minden nehézség ellenére is megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatás rekordja Magyarországon. Arra is kitért, hogy a vállalat mintegy 90 százalékos exporthányaddal dolgozik, szerelvényei nem csupán több európai nagyvárosban vannak jelen, hanem az Egyesült Államokban is lehet Szolnokon gyártott metrókocsikkal közlekedni. Szijjártó Péter rámutatott, hogy az újkori magyar vasúttörténetben a személyszállító motorvonatok 90 százalékát a Stadler gyártotta, és a hazai vonalakon utazók fele ilyen vonatra száll fel, főleg az elővárosi közlekedésben.

A Vitesco Technologies, a tiszta mobilitást szolgáló modern hajtástechnológiák és elektrifikációs megoldások nemzetközi gyártója együttműködési megállapodást kötött az autó tisztítórendszereinek specialistájával, a Cebi Grouppal. A szakmai kooperáció fókuszában egy olyan új, magasan integrált érzékelőtisztító-rendszer (Advanced Sensor Cleaning System, ASCS) kifejlesztése áll, amely egyszerre több mint tíz környezeti érzékelőt képes tisztán tartani 2-7 bar víznyomással. A megoldás az önvezető elektromos közlekedés egyik fontos követelményének teljesítését szolgálja: az önvezető funkció – és így a hajtáslánc – biztonságos működéséhez a környezeti érzékelőket, például a kamerákat és a lidarokat, vagyis a lézeres távmérő eszközöket folyamatosan óvni kell a szennyeződésektől, valamint a szél és más időjárási körülmények okozta káros hatásoktól. Mivel a jövőbeni önvezető járművek kivétel nélkül elektromosok lesznek, ezért az érzékelők, valamint az elektromos meghajtást vezérlő rendszerek közötti zavartalan összeköttetés kiemelt fontosságú. „Az all-in-one érzékelő tisztító rendszer az elektromos önvezető járművek egyik kulcsfontosságú alkatrésze. Egyetlen nagynyomású szivattyú elegendő több érzékelő ellátásához, ráadásul alacsonyabb vízfogyasztás mellett. Magas fokú integráltságának köszönhetően a járműben való elhelyezése is nagyon egyszerű és gazdaságos” – nyilatkozta a Vitesco Technologies Powertrain Solutions divízió hajtóművekért felelős üzletágának vezetője, Robert Paul. A Vitesco Technologies az új érzékelőtisztító-rendszerhez három saját technológiával járul hozzá. A vezérlőelektronikán kívül egy kefe nélküli és kompakt, 2-7 bar nyomással működő szivattyúval, ami a jármű teljes szenzorberendezésének tisztításához szolgáltatja a vizet. Ezeken kívül a vállalat egy speciális elosztót is biztosít, amely a szivattyúból a megfelelő érzékelőhöz irányítja a tisztítóvíz áramlását.

Körülbelül 52 milliárd forintos zöldmezős beruházással 1500 munkahelyet hoz létre Felsőzsolcán a brit tulajdonú GKN Automotive Hungary Kft. – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen. A gyárban a BMW, a Mercedes-Benz, a Suzuki és a Volkswagen számára fognak alkatrészeket gyártani. Az MTI beszámolója szerint Szijjártó azt mondta, a projektnek köszönhetően már idén 200 új munkahely jöhet létre, a munka második fázisának átadásával, 2026 végéig pedig 1500. Az állam támogatást ad a beruházáshoz, amelynek mértékét később fogják nyilvánosságra hozni, amint megtörtént az Európai Bizottság jóváhagyása.

Az állam pénzügyi támogatásával megvalósuló valaha volt legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást jelentette be Magyarországon a Samsung SDI, amelynek nyomán több tucat magas hozzáadott értékű munkahely jön létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közlése szerint a tárcavezető a Samsung SDI beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a vállalat 22,5 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projektje nyomán majd tovább nőhet az új elektromos akkumulátorok kapacitása és biztonsága a gyártás gazdaságosságának javulása mellett. Ehhez az állam 5,5 milliárd forint támogatást ad, így segítve elő többtucatnyi magas hozzáadott értékű munkahely létrejöttét. Szijjártó Péter kiemelte: az elektromobilitás ráadásul az abszolút high-techet képviseli, ezért ez a beruházás hatalmas hozzáadott értékkel bír. Beszédében arra is kitért, hogy a cég ezzel hozzájárul a magyar gazdaság dimenzióváltásához, valamint tovább erősíti együttműködését azon hazai egyetemekkel, amelyeken már jelenleg is zajlik elektromos akkumulátoripari és autóipari képzés. Aláhúzta azt is, itt a második legnagyobb cégnek számító, hatezer embert foglalkoztató Samsung SDI hajtotta végre az első beruházást ezen a téren. A miniszter végezetül arról is beszámolt, hogy a dél-koreai vállalatok a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, a kétoldalú kereskedelmi forgalom pedig az idei év első felében 75 százalékkal bővült, értéke így meghaladta az ötmilliárd eurót.

A közlemény szerint az egyeztetésen részt vett Csen Csünvej (Chen Junwei), a CATL elnök-helyettese, Dióssi Lóránd, a CATL stratégiai tervezésért felelős vezetője, valamint a China Construction Bank Hungary képviseletében Vang Jenjün (Wang Yanyun) vezérigazgató asszony. A megbeszélés fő témája az európai és globális akkumulátoripar helyzete, Magyarország világpiacon belül elfoglalt pozíciója és a CATL debreceni beruházása volt. A CATL már hatodik éve számít a világ legnagyobb elektromosjármű-akkumulátor előállítójának, globális piaci részesedése 37 százalék. A társaság Németország után Magyarországon is fejleszti kapacitásait, a debreceni gyár építése a legnagyobb zöldmezős beruházásként jelenleg is zajlik, a próbagyártás tervezetten 2025 elején kezdődhet meg – ismertették a közleményben. A gazdaságfejlesztési miniszter a megbeszélés során kiemelte, hogy az export és beruházás vezérelt magyar gazdaság húzóerejévé mára egyértelműen a járműgyártás és az akkumulátorgyártás lépett elő. Hozzátette, hogy a járműipar jövőjét az elektromos autók jelentik, ebből az is következik, hogy akkumulátorgyártás nélkül nincs fenntartható járműgyártás sem. Nagy Márton rávilágított, hogy a CATL magyarországi beruházása így egyszerre járul hozzá a magas hozzáadott értékkel rendelkező gazdasági teljesítmény növeléséhez és a munkahelyek megvédéséhez is. Az akkumulátorgyártás szerves része a magyar gazdaságnak, a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel 20 ezer új munkahely létesülhet. Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után, hazánk gyártási kapacitása elérheti a 250 gigawattórát (GWh), ezzel az európai szükséglet 35 százalékát leszünk képesek kiszolgálni - húzta alá a miniszter. Nagy Márton szerint lényeges, hogy az akkumulátorgyárak jelentősen növelhetik a kutatás-fejlesztési ráfordításokat is. A CATL már kutatói együttműködést kötött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat akkumulátor-kutatásokra specializálódott részlegével, emellett a kínai társaság saját kutatóintézete további kutatási együttműködések lehetőségét nyitja meg a magyar kutatók számára. A kormány célja minden beruházás esetében, hogy azok az előírásoknak és környezetvédelmi feltételnek megfeleljenek, illetve minél több magyar cég és minél magasabb szinten kapcsolódhasson be a termelésbe beszállítóként, ezzel is javítva a magyar gazdaság versenyképességét. Ennek érdekében a felek megállapodtak, hogy az egyeztetések a jövőben is folyamatosak maradnak – közölte a tárca.

Bezárja a gödöllői gyáregységét a Lear Corporation Hungary Kft. Az autóipari multi egy munkásgyűlés keretében jelentette be a több mint 800 fős csoportos létszámleépítést. Kozma Zsoltot, a Lear Munkavállalók Szakszervezetének elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy a cég egy több mint 800 fős csoportos létszámleépítést jelentett be, ami gyakorlatilag a gödöllői kábelkorbácsgyár becsukását jelenti. Elmondása szerint a gyárbezárás oka az lehet, hogy a társaság valószínűleg úgy ítélte meg, hogy Magyarországon már túl magas munkaerő-költséggel jár a termelés. Az érdekképviseletnél azonban már az elmúlt években is tapasztalták, hogy az ágazat leépülőben van: éppen öt évvel ezelőtt zárták be a vállalat 500 fős gyöngyösi kábelkorbácsüzemét, és a gödöllői egységnél is voltak már több száz fős leépítések. Az anyavállalat folyamatosan olyan országokban – például Szerbiában, Marokkóban és Tunéziában – nyitott üzemeket, ahol érdemben alacsonyabb bérköltségen tudja ezeket a munkafolyamatokat végeztetni, s a társaság csoportosan helyezte át egyes termékek gyártását Magyarországról ezekre a telephelyekre – mondta Kozma Zsolt. Hozzátette, hogy eddig azonban úgy alakult, hogy a megszüntetett munkafolyamatok helyére rendre hoztak egy másikat, most azonban már nem érkezik újabb gyártás hazánkba, mert a szegényebb országokban olcsóbban és jóval nyereségesebben tud a Lear termelni. A szakszervezethez eljutott információk szerint a gödöllői üzem nem kapott kormányzati támogatást, és létszámtartási kötelezettsége sincs. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a cég várhatóan hamarosan megkezdi a konzultációt, amelybe a szakszervezet is aktívan bekapcsolódik majd. Ezeken az egyeztetéseken kerül napirendre a leépítés ütemezése, az érintettek pontos száma, továbbá a leépítéssel kapcsolatos javadalmazási csomag is.

20 milliárd forintból Miskolcon fejleszt a dél-koreai és kanadai közös vállalat, az LG Magna. "Több hónapos előkészítő munka után örömmel jelenthetem be, hogy az LG Magna a következő beruházását Miskolcon fogja megvalósítani" - írta közösségi oldalán Veres Pál polgármester. Hozzátette: "büszke vagyok a miskolci szakemberek és a Nemzeti Befektetési Ügynökség együttműködésének sikerére, bízom benne, hogy sikeres együttműködésünk lesz a céggel és otthonuknak fogják tekinteni Miskolcot. Mi örömmel várjuk őket". Az LG Magna első európai gyárában az elektromos autók különböző berendezéseit és alkatrészeit fogják gyártani, valamint az elektromos motorok különböző elemeit, fedélzeti töltőket és invertereket. A beruházás 200 új munkahelyet fog jelenteni Miskolcon. A kormány 6 milliárd forintos készpénztámogatást biztosít a beruházáshoz.