Hírek

2025 márciusától Kathrin Hocke veszi át a Robert Bosch Automotive Steering Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját, felelve a maklári és egri telephelyek gyártási, termelési és kutatás-fejlesztési tevékenységéért. Kathrin Hocke Michael Zinket váltja a poszton, aki a Bosch csoporton belül, Németországban folytatja karrierét. Az új vezető széles körű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik az autóipari és elektronikai gyártás területén, többek között Spanyolországban, Portugáliában és Németországban töltött be vezetői pozíciókat. A vállalat tájékoztatásából kiderül, hogy Kathrin Hocke villamosmérnöki tanulmányait követően 1996-ban kezdte meg karrierét a Bosch reutlingeni félvezetőgyárában minőségügyi mérnökként. Ezt követően számos stratégiai és operatív vezetői beosztást töltött be a Bosch csoport különböző üzletágaiban, többek között minőségmenedzsment, gyártástechnológia és beszerzés területeken. Magyarországra érkezése előtt 2021-től a BSH Bosch Siemens Hausgeräte GmbH globális minőségmenedzsment vezetőjeként dolgozott. Kathrin Hocke szakmai erősségei közé tartozik a komplex gyártási folyamatok átlátása, a minőségmenedzsment és a hatékony, költségtudatos termelésirányítás. Tapasztalatának és elemző gondolkodásmódjának köszönhetően kiválóan képes összehangolni a stratégiai és operatív célokat. Munkájában kiemelt szerepet kap a csapatmunka és a folyamatos fejlődés támogatása, hiszen meggyőződése, hogy a szervezetek és az emberek a kihívások révén képesek leginkább fejlődni. „Pályafutásom során mindig a gyártás és a minőség állt a középpontban, a kiváló minőségű termékek előállítása költséghatékony és produktív módon” – mondta Kathrin Hocke. „Célom egy olyan operatív vezetési stílus megvalósítása, amely biztosítja a stabil, magas minőségű gyártási folyamatokat, továbbá az egyes üzleti területek és a különböző Bosch gyárak közötti hatékony együttműködést.”

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság azzal kapcsolatban, hogy Kína tisztességtelen állami támogatásban részesítette-e a BYD autógyártót a cég szegedi gyárának megépítéséhez – írja a Financial Times. A vizsgálat még csak előkészítő szakaszban van, viszont ha a bizottság arra jut, hogy az EU-s tiltó szabályozások ellenére kapott kínai állami támogatást a cég, az EU akár arra is kötelezheti, hogy csökkentse termelési kapacitását, fizesse vissza a támogatást, és esetleg bírságot fizessen a szabályok megszegése miatt. A Financial Times megkereste az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát, ahol Bóka János, felelős miniszter azt mondta, hogy a vizsgálatról ugyan nem tájékoztatták őket, de a kormány „nyugodt”, mivel a gyár idetelepítése előtt ők is vizsgálták a kínai állami támogatások mértékét. Egy évvel ezelőtt, 2024 februárjában kezdődött el a szegedi e-autógyár építésének előkészítése. A 300 hektáron épülő üzemhez a következő három évben legalább négymillió tonna ömlesztett áru fog érkezni vasúton a dél-alföldi városba. Sajtóinformációk szerint a gigaberuházás elérheti az 5 milliárd eurót, és 8-10 ezer munkahelyet teremt. A BYD szegedi gyára a tervezettnél hamarabb, már októberben termelni kezdhet. A nagy sietség oka az lehet, hogy a BYD a szállítási költségek mellett 30 százalékos vámot fizet a behozott autóira. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kiállított környezethasználati engedélyből kiderül, hogy a gyár napi vízigénye 7 ezer köbméter, éves szinten pedig összesen 1,8 millió köbméternyit használnak majd el. Az évi áramfogyasztás 283,4 millió kWh lesz, ami egy 120 ezres város fogyasztásának felel meg, míg az éves gázfogyasztás esetében 25,7 millió köbméterrel kalkuláltak, ami körülbelül egy 31 ezres kisváros gázfogyasztásával egyenértékű. Az engedélyből az is kiderül, hogy „a hulladékképződés mértéke a technológiából adódóan jelentős”, évi 155 ezer tonna „speciális kezelés nélkül újrahasznosítható” hulladékkal, és évi 7 ezer tonna veszélyes hulladékkal számolnak. Arról, hogy ki és hova fogja elszállítani a veszélyes hulladékot, semmit nem írnak az engedélyben.

Bemutatta az Audi magyar leányvállalata a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Leépítéseket nem terveznek, a dolgozók havi alapbérük 1,2-szeresének megfelelő bónuszt kapnak a márciusi fizetéssel. Az Audi Hungaria tavaly 8,611 milliárd eurós (3420 milliárd forint) árbevételt ért el, az adózott eredménye 304 millió euró (120 milliárd forint) volt. Dolgozói létszáma korábban valamivel 12 ezer fölött volt, jelenleg valamivel alatta van, de ez nem jelent leépítést, a létszám nagyjából stabilnak mondható, a fluktuáció pedig alacsony - 2 százalékos - a győri telephelyen. Kiemelték, hogy az Audi AG által bejelentett, mintegy 7500 fős leépítés az Audi Hungaria gyárát nem érinti. A magyar leányvállalatnál is van eredménybónusz, ez valamennyi magyarországi dolgozó esetében az alapbér 1,2-szerese lesz, amelyet a márciusi fizetéssel kapnak meg a munkavállalók - írja a Világgazdaság. 2024-ben a motorgyár 1 580 991 hajtásláncot gyártott, ebből 151 899 elektromos hajtású volt. Az év végéig 179 710 jármű gördült le a gyártósorról a járműgyárban (beleértve az SKD-gyártást): ebből 99 288 Audi Q3, 63 759 Audi Q3 Sportback és 2024 szeptemberétől 16 663 Cupra Terramar. A gyár kapacitása évente 180 ezer és 250 ezer autó között mozog, ebbe beletartozik a Cupra gyártása is. A Q3 esetében, amennyiben ez szükségessé válik, a győri cég mellett az ingolstadti üzem is bekapcsolódhat a sorozatgyártásba.

A BYD nagyot lépett előre magyarországi beruházásában: három olasz ipari óriással kötött megállapodást. Kulcsfontosságú alkatrészeket fognak szállítani a szegedi BYD gyár részére. Nagy bejelentést tett kedden a BYD Európáért felelős különleges tanácsadója – tette közzé a Világgazdaság. Három olasz céggel kötött megállapodást, akik a BYD szegedi gyárnak a beszállítói lesznek, amely a tervek szerint még idén megkezdi a termelést. A Brembóval, a Pirellivel és a Prima Industrieval kötött szerződés csak a magyarországi üzemre vonatkozik, más BYD-üzemeket egyelőre nem érint. Mindhárom cég olasz. A milánói székhelyű Pirelli gumiabroncsokat, a bergamói Brembo felniket és fékeket gyárt, míg a torinói Prima Industrie a lemezmegmunkálás és lézertechnológia területén tevékenykedik. A BYD részvényei február eleje óta jelentős növekedést mutatnak, elsősorban az elektromos akkumulátorok gyorstöltésében elért fejlesztéseknek köszönhetően.

A győri Audi is megérzi a globális autóipari átalakulást és a Volkswagen konszern gyengélkedését, tavaly csökkent a motorgyártás, ami 2009 óta nem látott szintre esett vissza. Az autógyártás viszont új rekordot ért el, ebben az is segített, hogy tavaly ősz óta egy új modellt is gyártanak a győri gyárban. "Az autóipar átalakulása az Audi Hungariára és annak 2024-es pénzügyi évben elért teljesítményére is hatással volt" kezdődik az Audi Hungaria ma megjelent, tavalyi évről szóló sajtóközleménye, és ezt a számok is alátámasztják: a győri gyárban tavaly 1,58 millió motort gyártottak, közel 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ennél kevesebb motort utoljára a 2008-as globális gazdasági válságot követően, 2009-ben gyártottak az üzemben. Közel ötödével, 388 ezer darabbal kevesebb motort gyártottak tavaly, mint a Covid és az ukrajnai háború előtti, 2019-es évben. Az Audi Hungaria 2024-ben hatféle típusú benzin- és kétféle dízelmotort, valamint az elektromotorok két termékcsaládját gyártotta a 122 és 244 lóerő közötti teljesítmény-tartományban. A 2024-ben gyártott motorok közül 1,11 millió darab három- és négyhengeres benzin- és dízelmotor volt, és 13 ezer öthengeres és 228 ezer hathengeres motort, 67 ezer hathengeres dízelmotort és 3 728 darab tízhengeres motort is gyártottak. 2024 volt az utolsó év, amikor tízhengeres motorokat gyártottak az üzemben. Az összes motorból 151 899, vagyis közel minden tizedik elektromos hajtású volt. Az elektromos motorokat az Audi Q8 e-tron, Audi Q6 e-tron, A6 e-tron és Porsche Macan autókba építik be. Győrben készülnek a konszern tisztán elektromos hajtású, a Porschével közösen fejlesztett PPE (Premium Platform Electric) platformon alapuló modelljeinek új elektromos hajtásai is. Viszont nemcsak hajtásláncokat, hanem autókat is gyártanak Győrben, ott viszont 179 710 darabbal meglett az új rekord (ebben már a brazil SKD-gyártás számára készült gépkocsik is benne vannak). 2024-ben 99 288 Audi Q3, 63 759 Audi Q3 Sportback és 2024 szeptemberétől 16 663 CUPRA Terramar készült el a gyárban. Tavaly a győri Audi árbevétele 5,4 százalékkal 8,6 milliárd euróra csökkent, igaz, a bázis is magasan volt, 2023-ban ugyanis történetének legmagasabb bevételét érte el az Audi Hungaria. Az Audi Hungaria 340 millió eurót költött beruházásokra, a fő projektek az elektromos hajtások új generációja, a MEBeco sorozatgyártásának előkészítése, valamint az Audi Q3 utódmodell gyártásának előkészítése voltak. A vállalat arra számít, hogy a világgazdasági teljesítmény 2025-ben összességében kissé gyengébb növekedést fog mutatni, mint 2024-ben. Enyhe gazdasági növekedést feltételezve az Audi csoport 67,5 és 72,5 milliárd euró közötti árbevételre számít a 2025-ös pénzügyi évben. Az operatív marzs várhatóan 7 és 9 százalék között lesz.

Reagált a CATL arra, hogy a szakvélemények szerint hibás és hiányos az épülő debreceni gyár környezethasználati engedélye. A vállalat „szilárd meggyőződése”, hogy a kormányhivatal „a legmagasabb szintű szakmai hozzáértéssel és szigorral járt el”. „A CATL debreceni beruházása a törvények előírása mentén – különös figyelemmel a környezetvédelmi szempontokra – folyik” – közölte a vállalat reagálva arra, hogy a Telex csütörtökön azt írta: a Debrecenben épülő CATL-akkugyár környezethasználati engedélyének elkészítésekor nem végezték el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, és a gyár hatásterületét több szempontból hibásan határozták meg. A lap az engedélyhez készült igazságügyi szakvéleményekre hivatkozva azt is írta, hogy a különböző szakterületek közül egyedül a levegőtisztaság szempontjából állja meg a helyét az engedély, minden más szempontból hiányos vagy hibás megállapításokat tartalmaz. „A CATL Debrecen tapasztalata és szilárd meggyőződése, hogy az illetékes kormányhivatal a legmagasabb szintű szakmai hozzáértéssel és szigorral járt el a társaság egységes környezethasználati engedélyének kiadása körében. A valós környezeti hatásokra vonatkozó megállapításokat a hatályos környezethasználati engedély megfelelően rögzíti” – fogalmazott közleményében a cég. Az engedélyt 2023 februárjában adták ki, helyi civilek azonban bíróságon támadták meg azt. A bíróság még tavaly márciusban elrendelte, hogy független igazságügyi szakértő állapítsa meg a gyár hatásterületét, aminek a költségét a pert indító civileknek kellett kifizetniük. Álláspontjuk szerint ugyanis a civileknek a pert elindítani sincs joguk, ha nem bizonyosodik be, hogy tényleg a gyár hatásterületén belül élnek. A pert indító civileket képviselő ügyvéd szerint a szakvélemény annyi hiányosságot állapított meg, hogy a bíróságnak meg kell semmisítenie a CATL működéséhez szükséges engedélyt, és újra elölről kell lefuttatnia az engedélyezési eljárást. Ha így történik, a gyár addig nem tudja megkezdeni a működését hivatalosan, amíg az új eljárás végén új engedélyt nem kap.

A Neue Klasse modellgeneráció első tisztán elektromos meghajtású autóinak sorozatgyártása év végén veszi kezdetét Debrecenben. A BMW Group az első autógyártó, amely egy mindegyik szegmensben alkalmazható és mindegyik hajtáslánc-változattal párosítható, teljesen új fejlesztésű digitális idegrendszert küld sorozatgyártásba - közölte a cég. A minden korábbinál intelligensebb, hatékonyabb és gyorsabb innováció a NEUE KLASSE modellgenerációban ünnepli világpremierjét. A legfontosabb ügyfélfunkciók számításait négy nagyteljesítményű számítógép, úgynevezett szuperagy végzi: a fedélzeti infotainment rendszerét, az automatizált járművezetését, a menetdinamikáét, valamint az olyan alap funkciókét, mint például a járműhozzáférés, a légkondicionálás és a komfortnövelő rendszerek. Az autó négy szuperagya intelligensen elődolgozza az adatokat, amely a felhővel optimalizált adatcserét tesz lehetővé. A BMW Group következetes, hosszútávú stratégia mentén végzi digitális átállását. A vállalatcsoport házon belüli szoftverfejlesztése már több mint húsz évvel ezelőtt, a BMW CarIT megalapításával elkezdődött. A BMW Group fejlesztőcsapatai azóta globális hálózattá fejlődtek: a müncheni központú vállalatcsoport világszerte összesen mintegy 10 000 IT- és szoftverszakértőt foglalkoztat. A házon belüli magas szakértelem ellenére a BMW Group mindig is úgy vélte, hogy a teljes járműszoftver saját lefejlesztése nem ésszerű döntés, ezért a vállalatcsoport következetesen a „készítsd vagy vásárold” stratégiai elvet követi. Egyfelől ez azt jelenti, hogy a márkát meghatározó, összetéveszthetetlen szoftverek házon belül készülnek – így például a fedélzeti infotainment rendszer központi operációs rendszere, amelyet a BMW immár tíz generáció óta saját maga fejleszt. A vezetés élményét biztosító vezérlőszoftver és az online frissítéseket lehetővé tevő, kulcsfontosságú szoftverrétegek szintén házon belüli fejlesztések. Másfelől az olyan alapvető funkciókat, amelyekre már léteznek iránymutató megoldások és amelyek nem befolyásolják jelentősen az ügyfélélményt, a BMW Group az iparág vezető vállalataitól szerzi be, vagy nyílt forráskódú megoldásokon keresztül alkalmazza.

A Mercedes új kecskeméti gyára is elkezdi a sorozatgyártást a jövő év elején, ezzel duplájára nő a vállalat magyarországi gyártókapacitása – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Stuttgartban. A tárcavezető arról számolt be, hogy a Mercedes nagyjából másfél évtizeddel ezelőtt döntött úgy, hogy hazánkban gyárat épít, és most az akkorihoz hasonló nagyságrendű fejlesztés zajlik Kecskeméten, ahol gyakorlatilag új gyárat hoznak létre. „Ezzel a Mercedes magyarországi gyártókapacitása a duplájára nő, így Kecskeméten négyszázezer autó gördül majd le a gyártósorokról évente azok után, hogy jövő év elején a Mercedes új kecskeméti gyára is elkezdi a sorozatgyártást” – tudatta. Két, új platformra épülő modellcsalád gyártását hozza Magyarországra a Mercedes, ezáltal Kecskemét fontos fellegvára lesz a német vállalat elektromobilitási stratégiájának. A Mercedes új kecskeméti gyárának termelésbe állása elhozza azt is, hogy Magyarországon rövidesen évente egymillió autót fogunk tudni gyártani, amire csak öt európai ország képes, tehát egy elitklubba lép be autóipar szempontjából Magyarország – hangsúlyozta. Végül pedig arra is kitért, hogy jelenleg is tárgyalások folynak új fejlesztésekről, amelyek az eddigiekhez képest is egy teljesen új dimenziót jelentenek, s a magyar autóipart, ha lehet, akkor egy még magasabb polcra helyezik majd el az európai és a globális autóiparban.

Tíz év alatt egymillió darabot gyártott a Magyar Suzuki Zrt. a Vitara modellből, az egymilliomodik, egy GLX felszereltségű napfénytetős Vitara pénteken készült el az esztergomi gyárban – közölte a társaság kommunikációs vezetője az MTI-vel. Bonnár-Csonka Zsuzsanna kiemelte: a Vitara jelenleg Magyarország legnépszerűbb személyautója. A cég közleményében felidézte, hogy 2015-ben a negyedik generációs Vitara sorozatgyártásának kezdete fordulópont volt a Magyar Suzuki életében. Ez volt az első olyan személyautó, amelynek prototípusát magyar mérnökök bevonásával fejlesztették. A magyar szakemberek a gyártás indításában is nagyfokú szabadságot kaptak, amely a hegesztőüzemben és a festőüzemben a robotok installálására is kiterjedt - ismertette a szóvivő. A Magyar Suzuki Zrt. 1992 októberében kezdte meg a termelést, azóta is a japán autógyártó egyetlen európai gyártóegysége. A tulajdonos az alapítás óta 2 milliárd eurót fordított beruházásokra. Az üzemet tavaly hagyta el a négymilliomodik legyártott autó. Jelenleg a Vitara és az új S-CROSS modellek készülnek itt, 2023-ban az itt gyártott több mint 160 ezer jármű 88,5 százaléka hibrid meghajtású volt. A Magyar Suzuki Zrt. öt kontinens 123 országába értékesíti járműveit. A közlemény kitér arra, hogy a Magyar Suzukinál az elmúlt évtizedekben magas szintű kompetenciákat és tudást halmoztak fel, elsősorban a mérnöki, a logisztikai és az IT területen, a cég immár több csoportszintű szolgáltatást biztosít Európa számára. Partnereinek, beszállítóinak, valamint a 78 tagú országos márkakereskedői hálózatának köszönhetően hozzávetőlegesen 10 000 munkavállaló megélhetéséhez járul hozzá a cég. A hazai és nemzetközi piacra készülő gépjárművek gyártása mellett a társaság importált Suzuki gépkocsik, motorkerékpárok és hajómotorok értékesítésével is foglalkozik. A vállalat a 2023-as adatok alapján az ország 12. legnagyobb árbevételű cége. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Magyar Suzuki Zrt. árbevétele 2023-ban 2,871 milliárd euró volt, egy évvel korábban 2,144 milliárd eurót tett ki. A társaság 2023-ban 141,708 millió forint nyereséggel zárt, míg 2022-ben 22,658 millió euró volt az adózott eredménye. A Suzuki márka 12,94 százalékos piaci részesedést ért el tavaly az újautó-piacon, ezzel az első volt a márkák sorrendjében. Az Esztergomban gyártott két modellből, a Vitarából és az S-CROSS-ból 6883, illetve 6607 darab kelt el 2024-ben Magyarországon.

Közös megegyezéssel azonnali távozásra késztetik a dolgozókat az SK Innovation komáromi és iváncsai akkugyáraiban a beszámolók szerint. Tömeges elbocsátásnak néz ki, de nem akarják, hogy jogilag is annak minősüljön, a hazainduló távozókat már a céges buszra sem engedik fel. Korábban nem látott elbocsátási hullámról számoltak be az SK Innovation komáromi és iváncsai dolgozók a Telexnek is. Az elbocsátásokról korábban a HVG is írt, a Telex most négy dolgozó beszámolóját közli, akik szerint a cég sokakkal szemben kegyetlenül vagy inkorrekt módon jár el. A lap forrásai szerint február közepén gyorsultak fel az események előbb a komáromi, majd az iváncsai üzemben. A cég el akarja kerülni, hogy jogi értelemben tömeges létszámleépítést kelljen bejelenteni, ezért mindenkit közös megegyezéssel akarnak elküldeni, a kirúgással járó végkielégítés helyett egy-két havi pluszbért ajánlanak fel, vagy hogy nem kell dolgozniuk a felmondási idő alatt, amit el is fogadnak az érintettek. Az elküldött dolgozókkal viszont nem bánnak kesztyűs kézzel. Egyrészt a beszámolók alapján megkoreografált módon közlik velük a távozásukat: kezükbe nyomnak egy kirúgási papírt, majd amikor elolvasták, és valaki szólna, kapnak egy közös megegyezésről szóló, anyagilag kedvezőbb feltételekkel kecsegtető másikat, és néhány percet a helyszínen arra, hogy eldöntsék, aláírják-e. A lapnak beszélő dolgozók szerint akik aláírnak, azoknak azonnal fogniuk kell motyójukat és távozniuk. Akadt, akit biztonsági őr kísért ki, és még a céges buszra sem engedték felszállni, hogy hazajusson. A források szerint mindenki gyomorgörccsel megy be mind a három gyárba, és a dolgozók a halálsoron érzik magukat. Azt, hogy valami nincs rendben az SK-nál, már abból lehetett sejteni, hogy Iváncsáról a tavalyi próbaüzem után elküldték a kölcsönzött, nagyjából hatszáz kirgiz munkást. Akkor azonban a magyar munkavállalókhoz a cég még nem nyúlt. Az akkugyárak helyzete sem túl rózsás, ami a magyar gazdaság teljesítményén is meglátszik.