Tavaly brutálisan visszaesett az áru mennyisége a bajai kikötőben, de ez nem látszik a kikötőműködtető társaság számain. Idén a helyzet javulásával és gazdaságilag is eredményesebb időszakkal számolnak. Gyászos éve volt 2018 a vízi szállításnak. Hogy mennyire, az a Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető (BOKK) Kft. tavalyi mérlegén is érzékelhető, bár a társaság csaknem a tavaly tavasszal tervezett bevételt és eredményt produkálta. A BOKK Kft. a remélt 102 helyett 98 millió forintos bevételt ért el, csaknem 21 milliós adózás előtti eredménye pedig meghaladta az egy éve felvázolt 16 milliót, azaz eredményesen gazdálkodott. Nettó árbevétele 70-ről 80 millió forintra nőtt, üzemi eredménye pedig 11-ről csaknem 20 millió forintra, amit a pénzügyi műveletekből származó bevételek tovább növeltek. Pedig a kikötő forgalma brutálisan megcsappant a múlt évben, a tervezett 660 ezer tonna helyett a forgalom mindössze 342 ezer tonna volt. A négy főt foglakoztató társaság fenntartotta pénzügyi egyensúlyát, megőrizte fizetőképességét. Beszámolójában Nagy László kikötőigazgató kiemelte: állami vagyont működtető cégként az állami, magán- és önkormányzati érdekeket is szem előtt tartva kell dolgozniuk, a társaságra bízott vagyont megőrizték, műszaki színvonalát fenntartották, az eredménynek és a pályázati pénzeknek köszönhetően fejlesztettek. – Számunkra hosszú távon az a jó, ha lehet hajózni, van kellő mennyiségű áru és forgalom, azaz rakodnak, szállítanak a kikötőben működtető cégek. Egy-egy kiugró év elképzelhető, de az előző igazán extrém módon negatív volt, hozzá hasonlót az elmúlt 15 év során nem éltünk meg. Ehhez talán egyetlen adat is elegendő, a hajózáshoz szükséges, és a nemzetközi megállapodásokban rögzített 25 deciméteres vízmélységű vízszint csak 133 napon át volt meg a Dunán. Tele rakománnyal ritkán lehetett hajózni, ezért esett nagyon nagyot a forgalom – értékelt lapunk érdeklődésére a kikötőigazgató. Hozzátette: szélesebb összefüggésben nézve érdemes szem előtt tartani, hogy a régióban megtermelt termények értékesítésében játszik szerepet a kikötő, ezért az agrárium számára lényeges körülmény a működése, szolgáltatási kínálata. A kevesebb áru miatt kieső bevételeiket az előző évben egyéb szolgáltatásokkal, például ingatlanok bérbeadásával sikerült ellensúlyozni. Az adatok szerint 70 ezer tonna búza, 51 ezer árpa, 47 ezer kukorica, 37 ezer repce, 26 ezer napraforgó volt a berakott áru a kikötői cégeknél. A repce és a kukorica az előző évinek csupán a harmada, a búza a fele volt, az árpa 20 ezer tonnával maradt el az előző évi mennyiségtől. Nőtt viszont a kirakott műtrágya mennyisége, homokból és kavicsból harmadával, szénből felével kevesebbet rakodtak ki. Ez 70 ezer tonna műtrágyát, 23 tonna homokot és kavicsot, 6 ezer tonna fát, illetve 5 ezer tonna szenet jelentett. Erre az évre bevételként 110, eredményként pedig közel 24 millió forint szerepel a részben városi tulajdonú gazdasági társaság üzleti tervében. Ezt és a mérleget a hónap közepén tárgyalja a társaság taggyűlése, a felügyelőbizottság három hete fogadta el azokat. Nagy a mozgás a kikötőben, több terminálon is élénk a forgalom Kikötőhasználati díjat 461 hajó után fizettek 2018-ban, 2019-re 650 úszó járművel számolnak, ami csaknem 50 százalékos növekedést jelentene. Ennél is nagyobb, csaknem 80 százalékos változással kalkulálnak az átrakott áru mennyisége után fizetendő parthasználatból, amit fajta és tömeg alapján kell leróni, ennél a tételnél 20 helyett 35 milliós bevételt remélnek. Ezt a felhalmozott árukészletre, a Duna hajózhatóságára és az emelkedő nemzetközi agrárárakra alapozzák, valamint számolnak az idei termelési kilátásokkal is. – Március végéig elég kicsi volt a forgalom, az előző hónapban azonban megváltozott a helyzet, most is jelentős mozgás érzékelhető. A raktárakban lévő árut igyekeznek értékesíteni, a termelők már az aratásra készülődnek – kommentálta az igazgató a Duna-parton jelenleg tapasztalható állapotokat.
