Hírek

Még június közepén derült ki, hogy sikeres volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverése, ahol 527 millió forintért vitte el egy licitáló az állami tulajdonban lévő balatonberényi gyermeküdülőt. Eddig nem lehetett tudni, hogy ki a vevő, de az MNV most kérdésünkre elárulta, hogy kit rejt az ismeretlen licitáló. A Balatonberény, Hétvezér u. 8. szám alatt található, ,,kivett üdülőépület, udvar” megnevezésű ingatlan 1/1 tulajdoni hányada és az ingatlan működtetéshez szükséges ingóságok esetében 2021.augusztus hó 2. napján adásvételi szerződés került megkötésre az Aranypart Ingatlanfejlesztő Alappal. A Vevő 2021. szeptember hó 2. napján birtokba vette az ingatlant és az ingatlan működtetéshez szükséges ingóságokat - közölte az állami vagyonkezelő. A vevő a debreceni Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik.

Idén júliusban alakult meg az Ekho Belvedere Kft., aminek alapító tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető, 50 millió forintos induló törzstőkét befizető Ekho Magántőkealap. Az mfor.hu szerint a kapcsolatra az utal, hogy az Ekho Magántőkealap ugyanarra a budapesti, V. kerületi Váci utcai címre van bejegyezve, mint több Mészáros-érdekeltség, az alap kezelője pedig az a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., ami Mészáros Lőrinc 100 százalékos tulajdonában áll. Az Ekho Belvedere Kft. – aminek főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele – viszont nem volt sokáig a magántőkealap tulajdonában, mert augusztus 31. óta Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a cég tulajdonosai 50-50 százalékban.

Az ELO (az Auchan-csoport tulajdonosi holdingja) kizárólagos tárgyalásokat kezdett az Indotek-csoporttal az ELO magyar leányvállalataiban (Auchan Retail Magyarország és Ceetrus Magyarország) kialakítandó partnerségről, azzal a céllal, hogy a felek, kihasználva az egymás közötti szinergiákat, tovább erősítsék hosszú távú gazdasági pozíciójukat a hazai piacon – jelentette be mindkét cég szeptember 1-jén. A két vállalatcsoport között évek óta szoros üzleti kapcsolat áll fenn, miután az Auchan áruházai közül több is az Indotek Grouphoz tartozó bevásárlóközpontokban található. Elértük Jellinek Dánielt, az Indotek Group alapítóját, többségi tulajdonosát és vezérigazgatóját, aki a bejelentésről elmondta: ez egyelőre hangsúlyozottan csak egy szándéknyilatkozat, de sok együttműködési lehetőséget látnak. Például a tulajdonszerzésük után megjelenhetnének újabb hazai termékek a boltokban, a sok plázával rendelkező Indotek bevásárlóközpontjaiban további Auchanok nyílhatnak.

Megszerezné az állam 40 százaléknyi üzletrészét a debreceni önkormányzat a maga 10 százaléka mellé a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft-ben; az indoklás alapján a stadion és környezetének hatékonyabb kihasználása lehet a cél. Az előterjesztés szerint – amelyet szeptember 2-án tárgyal a debreceni közgyűlés – az önkormányzat a szóban forgó üzletrész ingyenes átadását kezdeményezi. A városvezetés a sport és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátásával indokolja az üzletrészátadás kezdeményezését. Érvelnek továbbá a sportról szóló 2004-es törvénnyel is, mely szerint a helyi önkormányzatok feladata a tulajdonukat képező sportlétesítmények fenntartása és működtetése. Amennyiben a közgyűlés felhatalmazza a lépéssel a polgármestert, úgy Papp Lászlónak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél kell megindítania az eljárást. Egy 2020-végi cikk szerint a debreceni stadion fenntartása az elmúlt években 300-360 millió forintba került, ugyanakkor a létesítmény 2019-ben 260 millió forint bevételt termelt. A Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. eredménykimutatásában az olvasható, hogy a társaság 2020-ban mintegy 2 millió forint adózott eredménnyel zárt. Ebből az értékesítés nettó árbevétele 21, az egyéb bevételek 278 millió forintot tettek ki. Összességében egy önkormányzati üzletrészszerzés esetén akár feljebb is tornázhatók a bevételek, ugyanakkor – a tulajdonrész alapján – a városnak a stadion fenntartásában nagyobb terhet kellene vállalnia.

Több mint egy évtizede próbál megválni a város az Apafi utcán található Váci Mihály Kollégium épületétől. Az intézményt annak kihasználatlansága miatt még 2008-ban zárta be az önkormányzat, majd 2009-ben – érte 460 millió forintot remélve – próbálta eladni, sikertelenül. A hosszú évek óta üresen álló, sokáig eladásra kínált ingatlant 2016-ban még felújíttatta volna a városvezetés – akkor azzal kalkulált Papp László polgármester, hogy a debreceni középiskolákba járók számát a következő években 20-30 százalékkal növelik, ami megoldást jelenthet a gazdaságos működtetésre. A terv dugába dőlt, sőt 2021 júniusában ismét nyilvános pályázatot hirdettek az ingatlan eladására. A szeptember 2-i közgyűlés rábólinthat az egyetlen jelentkező, a Héliker Ingatlan Kft. ajánlatára – a cég 612 millió forint + ÁFA ve´tela´r ellene´ben ki´va´nja megva´sa´rolni az ingatlant. Az önkormányzat 560,5 millió forintos minimálárat határozott meg korábban a több mint 6 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanért cserébe.

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 1,41 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el az első fél évben, ami 21,6 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a társaság féléves jelentésében a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján augusztus 27-én. Hozzátették, hogy a befektetési célú ingatlanok valós értékelésének eredményhatásával és a Verseg Kastélyszálló 2020. első félévi eladása miatt realizált egyszeri eredményhatással korrigálva az első félévi adózás előtti eredmény 1,15 milliárd forint, ami közel 90 százalékos növekedés a bázisidőszak vonatkozó korrigált adózás előtti eredményéhez viszonyítva. A társaság jelezte, hogy a BIF csak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság státusz megszerzéséig, 2017. október 20-ig volt köteles társasági adót fizetni. A társaság ugyanakkor köteles a társasági adóalapját megállapítani, de az így kapott adóalap után társasági adófizetési kötelezettség csak bizonyos esetekben terheli. Az értékesítés nettó árbevétele 2,43 milliárd forint volt az első fél évben, 12 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakában elért 2,76 milliárd forintnál. A jelentés szerint a csökkenést a telekértékesítések tárgyidőszaki elmaradása okozta, a BIF csoportszinten a többi bevételi kategória esetében növekedést produkált. A nettó árbevétel nagy részét a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bérleti, parkolási, üzemeltetési és kapcsolódó közvetített szolgáltatások díjbevételei adták, a lakóingatlanok értékesítéséből származó bevétel mintegy 13 százalékot tett ki, az egyéb árbevételek aránya pedig 1 százalék volt. A befektetési célú ingatlanok állománya az első fél év végére 2,4 milliárd forinttal, mintegy 54,9 milliárd forintra nőtt a 2020. december 31-i állapothoz képest, a portfólióban lévő ingatlanok valós értékének emelkedése és az ingatlanokon végzett beruházások miatt.

A belföldi és a külföldi turisták számára egyaránt különleges új célpontot kínál majd a Gellért-hegyi sikló, amelynek építése néhány hónapon belül elkezdődhet. A beruházás megvalósítására létrehozott projektcég, a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. az előkészületek részeként egy komplex világörökségi hatásvizsgálatot készíttet azzal a céllal, hogy a fejlesztés a világörökségi szempontoknak is minden tekintetben megfeleljen. Az örökségvédelemi szempontokat követve a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. olyan külső szakértőket kért fel a hatásvizsgálat elvégzésére, akik a tervezett felvonónak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékeire gyakorolt hatásait komplex módon mérik fel. Ennek részeként a kulturális, történelmi, régészeti, valamint a táj- és természetvédelmi szempontokat egyaránt megvizsgálják és tesznek további javaslatokat a beruházó részére.„A felméréshez kapcsolódóan olyan látványképek is készülnek, amelyek bemutatják, hogy a legfontosabb turisztikai látványpontokból – többek között a Margit hídról, a Parlament mellől, a Vigadó tértől, a és az Erzsébet híd lábától – hogyan fog látszódni a felvonó, mennyiben befolyásolja a meglévő panorámát” – mondta el Walton Imre, a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ügyvezetője.A Gellért-hegyi sikló megépítésével egy több mint százéves terv válhat valóra, a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. szakértő építész csapata pedig immár másfél évtizede azon dolgozik, hogy megvalósulhasson az a hiánypótló fejlesztés. A tervek szerint a felvonó nyomvonalán közlekedő kabinok egyszerre 50 utas szállítására lesznek alkalmasak, kevesebb, mint másfél perces menetidővel. Így a sikló óránként 1200 fő feljuttatását teszi lehetővé a Gellért-hegy tetejére. „A Gellért-hegyi sikló építésével olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely a mai kor elvárásainak megfelelő fejlesztést a világörökségi értékek megóvásával viszi véghez. A sikló megépítése egyszerre szolgálja az ország, a főváros, a környezet és a helyben élők érdekeit, hozzájárul a modern és fenntartható, 21. századi Budapest képének a formálásához, még vonzóbb célponttá emelve ezáltal a fővárost” – mondta el a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ügyvezetője.

A nyári balatoni hajóforgalomban a kikötések biztonságosabbá tételében már nagy hasznát veszik annak a mechanikus és navigációs rendszernek, valamint egyéb eszközöknek, amelyeket a Balaton Dock Kft. és az Előny Kft. konzorciuma fejlesztett ki európai uniós támogatással. A konzorcium 364 millió forint uniós támogatást nyert, amelyhez 231 millió forint önerőt kellett biztosítania - tájékoztatta a Balaton Dock Kft. ügyvezetője az MTI-t. Deák Márton elmondta, a Balatonon kevés a kikötőhely, ugyanakkor egyre több a csekély rutinnal rendelkező hajós. Emiatt is fontos volt, hogy biztonságosabbá tegyék a hajók kikötését, és helytakarékosabbá a hajók elhelyezését a kikötőkben. Kifejtette: egyik fejlesztésük révén farcölöpök elhelyezése helyett a főstégről leágazó, úgynevezett fingerek vagy ágpontonok kerültek a kikötő hajók mindkét oldalára. Ezek a pontonok a rugalmas energiaelvezetés és rögzítés elvei alapján biztosítják hibás kormányzás vagy oldalszél esetén is a sérülésmentes beállást a kikötőhelyekre. Amint egy hajó eléri a számára kijelölt helyet, az új fejlesztésű eszközök gyakorlatilag bevezetik a parkolóhelyére - magyarázta. Az ágpontonokat egy-egy hajó szélességéhez lehet igazítani, ami az egyszerűbb és biztonságosabb rögzítés mellett több hajó fogadását teszi lehetővé a kikötőkben - tette hozzá. A konzorcium másik fejlesztése az ügyvezető tájékoztatása szerint egy hajósok számára kidolgozott navigációs rendszer, amely hasonlóan működik a kocsik tolatóradarjához, grafikusan mutatva, hogyan álljon be és ki egy-egy hajó adott helyre, illetve adott helyről. A kikötői dokkolást segítő mechanikai és beállást segítő transzponderen alapuló távmérő és informatikai rendszer - szoftver és hardver eszközök - fejlesztésére a 2017-ben indult, majd tavaly ősszel zárult projektre a Ginop keretein belül nyert támogatást a konzorcium. A projekt részeként a Balaton Dock Kft. által üzemeltetett és tulajdonolt balatonfenyvesi Fenyves Yacht Club és az alsóörsi Alsóörs Marina kikötőben tesztelték és helyezték üzembe a fejlesztéseket.

Egy kétszáz lakásos, jövőre elkészülő épület megvásárlásával folytatja budapesti terjeszkedését a Flatco csoport, amelynek első új, saját tulajdonú bérházába most költöznek be az első lakók. Alighogy elkészült az előző, máris újabb épülő lakóházat vásárolt a saját tulajdonú ingatlanok bérbeadására specializálódott Flatco Real Estate csoport projektcége, a Flatco Teve Társasház Kft. A Teve utcába tervezett, 200 lakásos ingatlan lakásaihoz nettó 7,94 milliárd forintért jutott a társaság, amely már a második lakóházat veszi meg a Metrodom csoporttól. Mint a VG érdeklődésére Jacoby Márta, a Flatco Real Estate Kft. ügyvezetője elmondta, az építési engedélyes tervek megvalósításába korábban és most is beleszólhattak, hiszen a bérlők igényeire akarják szabni az épületeket. A tavaly – ugyancsak nyolcmilliárd forintért – megvásárolt IX. kerületi, Bárd utcai lakóház nemrég készült el, a lakók a napokban költöznek be, többségében egyéves szerződéssel. A bérlők ötöde másfél-két évre akart szerződni, és várhatóan lesznek, akik élni fognak azzal az egyedi lehetőséggel is, amely szerint a megfizetett bérleti díj 25 százalékát beszámítják a vételárba azoknak, akik később a Metrodom cégeitől vásárolnak lakást.

A terveknek megfelelő, 1,11 millió euró pro forma adózott eredményt ért el a Graphisoft Park a második negyedévben, a bővülés éves alapon 11 százalékos volt – derül ki az ingatlanhasznosító társaság augustus 10-i piaczárást követően közzétett beszámolójából. A Bojár Gábor érdekeltségébe tartozó vállalatcsoport a tavalyival lényegében megegyező, 3,65 millió eurós bérleti díjbevételt ért el, ahogyan a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) is 3,28 millió eurón stagnált, míg az 1,49 milliós üzemi eredmény minimálisan, 20 ezer euróval maradt el a bázisidőszakétól.Az irodaterületek kihasználtsága az előző évi kismértékű visszaesést követően a tavalyi negyedik negyedévétől 94 százalékon stabilizálódott, miközben 2021. második negyedévében a budapesti átlagos üresedési ráta – részben a növekvő irodakínálatból adódóan – tovább emelkedett. A koronavírus hatására átalakuló irodahasználat és a „home office” térnyerése a társaság közleménye szerint érzékelhetően hatással van az irodák iránti keresletre, ugyanakkor a Graphisoft Park bérlői körében jelentős területcsökkentési igények eddig nem merültek fel. A társaság ingatlanállományának piaci értéke az első negyedévhez képest 540 ezer euróval 241 millió euróra csökkent június végére. Az értékcsökkenés mögött az északi fejlesztési terület elhúzódó kármentesítése áll, amire az MVM Next Zrt. jövő év végéig kapott meghosszabbított határidőt a Pest Megyei Kormányhivataltól, a független értékbecslő pedig a lehetséges új fejlesztések ebből következő csúszását figyelembe véve további 760 ezer euróval csökkentette a telkek valós értékét. Az első félév tényszámainak ismeretében a vezetőség továbbra is fenntartja 2021 egészére vonatkozó eredménycéljait. Ez alapján a díjbevételek a tavalyi, 14,5 millió eurós szintre futhatnak be, a 13,3 millió euróra becsült EBITDA viszont a pandémia előtti, 2019-es szinten maradhat. A korábbi években lezajlott fejlesztések és felújítások végeztével az értékcsökkenés mértéke nem változik jelentősen, várhatóan idén is 7,1 millió euró lesz, miközben a kamatköltség – a folyamatos törlesztéseknek köszönhetően – várhatóan 1,9 millió euróra csökken. A fentiek eredményeként a a Graphisoft adózott, pro forma eredménye a tavalyinál 130 ezer euróval kisebb, 4,3 millió euró lehet, elsősorban a működési költségek várható növekedése miatt.