ajax placeholder
Hu | En

Kérjük várjon.


Hírek

2021.01.15

DRV Zrt.: A tudatos vízfelhasználásra hívja fel a figyelmet a DRV Zrt. projektje

Közel 150 millió forintos európai uniós támogatással Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet. A projekt célja, hogy a DRV Zrt. megismertesse felhasználóit a már lezárult, szennyvízelvezetéssel, -tisztítással és -kezeléssel kapcsolatos, továbbá a vízbázisvédelmet, valamint az ivóvízminőség javítását célzó EU-s fejlesztésekkel és programokkal; elősegítve ezzel a környezettudatos, takarékos és felelős vízhasználóvá válásukat – idézi az MTI a DRV közleményét. A Széchenyi 2020 program keretében 2021. január 1. – 2022. december 31. között megvalósuló projekt központi eleme a DRV Zrt. működési területén, a Balaton vízgyűjtőjén, Siófok-Törekiben található természetvédelmi területen kialakítandó Vizek háza élménypark, bemutatóterem és tanösvény, amely kiváló lehetőséget biztosít majd az ismeretanyagok élményszerzéssel megvalósuló átadására, a szemléletformálásra. Emellett a projekt részeként a cég a szolgáltatási területének óvodái, iskolái és önkormányzatai számára is tervez nyílt napokat, interaktív előadásokat, ismeretterjesztő konferenciát, laborbemutatókat, valamint vizes témájú pályázatokat is hirdet majd. A DRV Zrt. az ország területileg legnagyobb víziközmű-szolgáltatója, amely 378 településen több mint 838 ezer ember ivóvízellátását biztosítja, továbbá 211 településen közel 617 ezer ember számára gondoskodik a szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról. A többségi állami tulajdonú vállalat Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyében szolgáltat.


(mmonline.hu)

2021.01.12

FŐTÁV Nonprofit Zrt.: Mostantól hatékonyabban megy a távfűtés

Jelentősen korszerűsödött a Főtáv műszaki infrastruktúrája az 1,46 milliárd forintos projektje megvalósulásával, amely a primer energia megtakarításon és üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésen túl az ellátásbiztonság javítását is eredményezi. Hódosy Béla a Főtáv Zrt. stratégiai igazgatója január 12-én a projektet záró online rendezvényen elmondta: a projekt 1,46 milliárd forint értékben, 50 százalékos mértékű, 729,83 millió forint összegű európai uniós támogatással valósult meg a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop). A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. és a Főtáv Zrt. konzorciuma által benyújtott pályázatnak köszönhetően 17 új fogyasztót kapcsoltak be a távhőrendszerbe, 502 hőközponti távfelügyelet épült ki, 7 hőközpont teljes felújítása és 218 hőközponti keringtető szivattyú cseréje történt meg, valamint felújították a III. kerületi Zápor utcai gerincvezetéket. A projekt összesített eredményeként évente 51 641 gigajoule-lal csökken a primerenergia-felhasználás, a megvalósult fejlesztések révén évente 3538 tonna üvegházhatást okozó gázkibocsátás marad el. Hódosy szerint a fejlesztések a Főtáv stratégiai céljainak elérését szolgálják: egyrészt a környezettudatos és energiahatékonyságot növelő távhőfejlesztéseket, ide sorolta a hőközpontok távfelügyeletbe kötését, teljes felújítását, keringtető szivattyúinak cseréjét. Másik fontos kiemelt cél az új fogyasztók, ellátási területek távhőbe kötése, célzott piacbővítés olyan helyeken, amelyeken a műszaki adottságok ezt lehetővé teszik. A projekt által több lakópark és irodaház új fogyasztóként csatlakozott a távhőrendszerbe. Példaként említette a IX. kerületi Allure Residence Lakóparkot, XIII. kerületi Váci út V 47 irodaházat, a XI. kerületi Budapart Lakópark és Irodaépületet. A Főtáv Zrt. által kiadott sajtóközlemény szerint a hőközpontok felújításával 3,5 százalék hő- és 23 százalék villamosenergia-megtakarítás realizálható. A hőközpontok távfelügyeletbe kapcsolásával az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján 1,17 százalék hő- és 6,36 százalék villamosenergia-megtakarítás becsülhető a projekt eredményeképpen. Orbán Tibor műszaki vezérigazgató helyettes a rendezvényen kérdésre válaszolva elmondta, hogy az elmúlt években mintegy 240 ezer budapesti lakás részesült távhőben, ezen felül számos nem lakossági fogyasztó, amelyek között intézmények, illetve piaci létesítmények is vannak. Céljuk, hogy a jövőben több ezer lakást, illetve a lehető legtöbb fogyasztót kapcsolják a távhőellátásba. Bíznak abban, hogy a következő években az V., VI. és VII. kerületben a kéménymentes belváros projekt keretében Budapest legfrekventáltabb belső területein is piacbővítést tudnak elérni, ezzel jelentősen tudják a helyi levegő tisztaságvédelmet is szolgálni, amely a fővárosi polgárok alapvető érdeke.


(napi.hu)

2021.01.12

MVM Paksi Atomerőmű Zrt.: Majdnem megdőlt az előző évi rekord

Meghaladta a 40 százalékot az áramimport aránya a magyarországi felhasználásban december legnagyobb fogyasztású napján – közölte honlapján a atomerőmű. Az itthon termelt áram messze nem volt elég az év utolsó hónapjaiban a hazai igények kielégítésére. Az import villamosenergia aránya a magyarországi felhasználásban tartósan 30 százalék körül van, december legnagyobb fogyasztású napján pedig a negyvenet is meghaladta. A magas import oka, hogy a késő őszi és a téli, szélcsendes és sokszor ködös, sötét hetekben, hónapokban – amikor sem a szélerőművek, sem a napelemek nem termelnek – az időjárásfüggő termelés ellátása nem jelentős. A hónap harmadik hetében közel nyolcvannyolcszor annyi áramot termeltek nukleáris, mint megújuló alapon. A tiszta villamosenergia-termelés feladata így decemberben is kizárólag a Paksi Atomerőműre hárult. A csúcsterhelés közel hétezer megawatt volt, ezt december 15-én regisztrálták. Ebben az időpontban a megújuló energiaforrások közül a naperőművek nem termeltek, a szél­erőművek közel százharminc megawattot adtak, az atomerőmű bruttó teljesítménye kétezer megawatt volt. A határainkon túlról majdnem háromezer kilowattot kellett importálni, ami a csúcsterhelés negyven százalékát jelenti. Tavaly ugyan nem dőlt meg az éves áramfogyasztási rekord – részben a járvány, illetve amiatt, hogy egyszer sem kellett nyáron hőségriadót elrendelni –, de a téli csúcsigény december 3-i, hétezer megawattos értéke alig maradt el a 2019 utolsó hónapjában regisztrálttól. Az áram iránti igény növekedésére továbbra is számítani lehet, hiszen mind több elektromos berendezést használnak, amit nem kompenzál, hogy egyre hatékonyabb az energiafelhasználásuk.


(teol.hu)

2021.01.11

MVM Paksi Atomerőmű Zrt.: Szélesítik, fejlesztik az atomerőmű útjait

Duplázódik a paksi atomerőmű bekötőútjainak a kapacitása – tájékoztatottak a Magyar Építők oldalán. A beruházásban az atomerőmű északi bekötőútját, valamint a K5 jelű útját bővítik négysávosra. A Paksi Atomerőmű Zrt. közzétett hirdetménye szerint az előbbinek mintegy négyszáznegyven méteren, míg az utóbbinak nyolcszáz méteren duplázódik meg ezzel a kapacitása. A tervek szerint kerékpárutat és gyalogos-kerékpár utat is építenek majd az utak teljes hosszában. A K5 összekötőúttal párhuzamosan több mint ötszáz új parkoló is készül, a parkolók térkő burkolatot kapnak. A fejlesztésben egy négyágú, úgynevezett turbó körforgalom is létesül. A projekt során új csapadékvíz-elvezető csatornák, közművezetékek és lámpák is kiépülnek. A közlekedést egy új autópálya-kapcsolat kiépítése, valamit a hatos számú főút három és fél kilométeres szakaszának négysávosítása is javítja.


(teol.hu)

2021.01.11

FKF Nonprofit Zrt.: Spórol az FKF: 3000 zöld kukát szerelnek le a hónap végére

9,4 milliárd forintról 7,5 milliárd forintra csökkent a feladatok ellátására fordítható pénz az FKF-nél, ezért 3000 zöld kukát szerelnek le a fővárosban – tudta meg az InfoRádio. Szabóné Müller Tímea a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. köztisztasági főigazgató szerint a közterületi szeméttároló edények számának csökkentésére azért van szükség, mert a kormányzati elvonások miatt csaknem 1,9 milliárd forinttal kevesebb jut idén a köztisztasági feladatokra. Egyharmados kukacsökkentéssel kalkulálnak, az intézkedéstől éves szinten több mint 120 millió forint megtakarítást remélnek. A kukaleszerelési hullám minden kerületet érint. Az FKF szerint mivel nincsen a cég abban a helyzetben, hogy "más helyett dolgozzon", számos gyorsétterem és élelmiszerbolt elől eltűnnek majd a zöld kukák, az ott keletkező hulladék kezelése ugyanis az adott vállalkozás felelősségének tartja a cég.


(168ora.hu)

2021.01.07

ENEFI Vagyonkezelő Nyrt.: Újabb perdöntés Maros megyében

Jó hírt kapott január 6-án az Enefi Vagyonkezelő Romániából, a Maros megyei Törvényszék döntése alapján a kibocsátó ottani érdekeltsége 3,3 millió eurónak megfelelő összegű kifizetést kap Marosvásárhely önkormányzatától. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla ugyanis a tegnapi, tárgyaláson kívül hozott döntése értelmében az Enefi tulajdonában álló E-Star Mures Energy SA által Marosvásárhely Önkormányzata ellen indított kártérítési per újratárgyalása során mindkét fél fellebbezését elutasította. Az ítélet ennek fényében jogerős és végrehajtható. A fentiek következtében a Maros megyei Törvényszék által korábban meghozott döntés maradt hatályban, amely részben jóváhagyta az E-Star követelését és kötelezte a várost 16 millió lej (azaz 3,3 millió euró) kifizetésére. Az Enefi jelezte, nem ért egyet maradéktalanul a döntéssel, a társaság várja a döntés indoklását és vizsgálja a további perorvoslatok lehetőségét, ideértve az igény esetleges nemzetközi bíróság előtti érvényesítését is.


(vg.hu)

2021.01.06

Mezőföldvíz Kft.: Távozik Csapó Sándor a víziközmű éléről

Csapó Sándor ügyvezető igazgató 2021. február 1-jei hatállyal távozik a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. éléről. – tájékoztatott Szabó Péter, Paks polgármestere. Az igazgató 2012-ben a társaság alapítójaként hozta létre a közmű-társaságot a Paksi Vízmű Kft. utódjaként. Feladata volt egy olyan szervezetfejlesztési folyamat levezénylése, amelynek során 2014-ig Baranya, Tolna és Fejér megyében közel ötven település csatlakozott a céghez mintegy százezer fogyasztóval. Az elmúlt három évben az ügyvezető irányításával dolgozták ki a Paks II. beruházáshoz és a kapcsolódó térségfejlesztéshez szükséges víziközmű beruházási stratégiát is. Csapó Sándort 2017-ben a szakma érdekképviseleti szervezete, a Magyar Víziközmű Szövetség elnökségi tagjává választotta. Az új ügyvezető személyéről a társaság taggyűlése, azaz a negyvenhét tulajdonos település polgármestere 2021. január 31-ig írásos szavazással hoz döntést.


(teol.hu)

2021.01.05

Magyar Földgázkereskedő Zrt.: Üzembe állt a horvátországi visszagázosító terminál

A horvátországi Krk LNG visszagázosító terminálban sikeresen lefejtették az első cseppfolyósított gáz (LNG) szállítmányt, melyet a Magyar Földgázkereskedő Zrt.(MFGK) horvátországi leányvállalata számára le is szállítottak - közölte az MTI-vel az MVM Csoporthoz tartozó földgázkereskedő társaság január 4-én. A Tristar Ruby nevű, 289 méter hosszú és 44 méter széles tankerhajó január 1-jén kötött ki a terminálban 91 millió köbméter gázegyenértékű LNG szállítmánnyal. A közlemény szerint a terminál üzembeállásával és a beszerzés megindulásával új korszak kezdődik a magyar földgázellátásban, valódi forrás- és útvonaldiverzifikáció valósul meg Magyarország számára. Az ország az MFGK révén kereskedelmi összeköttetésbe került a globalizálódó cseppfolyósított gáz piaccal, olyan földgázforrásokhoz fér hozzá, amelyek az egész régióban eddig nem voltak elérhetők - jegyezték meg utalva arra, hogy a források kizárólag nyugat-európai piaci szereplőktől érkeznek. Az MVM Csoport a cseppfolyósított gáz beszerzésével nem csak a magyarországi és regionális ellátásbiztonság növeléséhez járul hozzá, a lépés továbbá illeszkedik a csoport hat piacot (Ausztria, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Szerbia, Románia) célzó regionális növekedési stratégiájába - mutattak rá.


(profitline.hu)

2020.12.31

Főtáv Zrt.: Feljelentést tett a Főtáv a korábbi vezetés alatti tender miatt

A Főtáv Zrt. felügyelőbizottsága büntetőfeljelentésről döntött a korábbi vezetőség időszakában kötött nagy értékű létesítményüzemeltetési szerződés miatt – írta közleményében a Főtáv. A cég belső vizsgálatot tartott, amely megállapította: A közbeszerzési eljárás indításához és a költségek jóváhagyásához szükséges ún. jóváhagyó lapon becsült értékként 920 millió forint volt megjelölve, ezzel ellentétben az eljárás eredményeképpen megkötött szerződés értéke 2,96 Mrd Ft lett, ezt azonban nem jelenítették meg sem a közbeszerzési eljárásban, sem a közhiteles információs rendszerekben. A közbeszerzési eljárás kiírásakor, 2019 elején a szóban forgó létesítményüzemeltetési és vagyonvédelmi feladatok ellátása korábbi szerződések alapján, valamint belső erőforrások igénybevételével már biztosítva volt, ezt felmondani indokolatlan volt. A lezajlott vizsgálat feltárta, hogy ha a FŐTÁV nem mondta volna fel a korábbi vagyonvédelmi szerződést, illetve változatlan keretek között végezte volna az egyéb üzemeltetési feladatokat, akkor a tevékenységek ellátása évente mintegy 304 millió forinttal kevesebbe került volna – áll a Főtáv közleményében, amely szerint a cég a mai napig évente ekkora veszteséget szenved el a döntés miatt.


(telex.hu)

2020.12.31

ALFÖLDVÍZ Zrt.: 600 milliós mentőövet dob az állam a veszteségben fulladozó Alföldvíznek

602,8 millió forintos állami többletforrást kap még az idén az Alföldvíz Zrt. – jelentette be hétfőn Nagy László, a társaság vezérigazgatója. Az igazgató szerint a pénzt – amit Békéscsaba önkormányzata kap meg címzett támogatásként – részben béremelésre, részben veszteségrendezésre fordítják. Első lépésként októberig visszamenőleg 12 százalékkal emelik meg a dolgozók bérét – erre 165 millió forintot fordítanak. A cég 2019 nyarán került a fizetésképtelenség határára, béremelésre sem futotta. A cég részvényesei, zömében térségbeli önkormányzatok, idén december elején kénytelenek voltak negyedére leszállítani részvényeik értékét, miután a vállalat tőkéje a törvényben előírt mérték alá csökkent. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban közölte, hogy a december eleji online közgyűlésen a cég 271 ezer részvényének 14 ezer forintos névértékét 4600 forintra csökkentették, amivel a 3,8 milliárd forintos alaptőkét 1,25 milliárdra szállították le, egyúttal bevonták 555 darab saját részvényüket is. Az Alföldvíz Zrt. gazdálkodásán nagy lyukat ütött a rezsicsökkentés és a közműadó is, de igazán az arzénes víz kiváltását célzó Araddal közös projekt bedőlése tett be nekik, amiben kétmilliárd forint úszott el. Nagy László szerint a 2020-as mérlegbeszámolójuk még veszteségről fog szólni, de újabb tőkeleszállításra már várhatóan nem lesz szükség. Az igazgató abban reménykedik, hogy az állam jövő májusig feltőkésíti az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatóját. A közműadót időközben úgy módosították, hogy a falvakat is kiszolgáló közműveknek csak az eddigi töredékét kell fizetniük. A 2021. január 1-jén hatályba lépő módosítás értelmében Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője szerint az eddigi 857 millió helyett 522 millió forinttal kevesebb adót kell fizetnie majd a cégnek. A politikus szerint folytatódnak a tárgyalások a vállalat költségvetési helyzetéről, a tulajdonos önkormányzatok az államtól várnak tőkeemelést. Arról már megállapodtak, bárhogy is alakul a tulajdonosi összetétel, a társaság központja Békéscsabán marad. Herczeg Tamás azt is mondta, hogy a kormányzati szándék választási ciklusoktól függetlenül az elavult víziközmű-hálózatok rekonstrukciója, ami szerinte 2-3 éven belül el is kezdődik. Miskéri László, az Alföldvíz Szakszervezet titkára szerint nagyon sok dolgozó hagyta el az évek óta veszteségesen működő társaságot; 900 dolgozó írta alá azt a petíciót, amelyben 12 százalékos béremelést követeltek. A vízügyi átlagbér eléréséhez ugyanakkor 30 százalékos bérfejlesztésre lett volna szükség – mondta. Az 1200 munkavállalót foglalkoztató Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, 131 településen szolgáltat, összesen 541 ezer embert látja el ivóvízzel. Legnagyobb tulajdonosa Békéscsaba, ami a cég 32,8 százalékával rendelkezik, az állami tulajdonrész 28,6 százalékos.


(hvg.hu)