Hírek

Mintegy 3 milliárd forintból 20 megawattóra energiatárolási kapacitású villamosenergia-tárolót telepít Sopronkövesden a tulajdonában és üzemeltetésében lévő szélerőmű-parkja mellé az MVM csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Zrt. - tájékoztatta az MVM csoport kedden az MTI-t. A beruházáshoz Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve a Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél elnevezésű program keretében, az Európai Unió finanszírozásában 1,35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az elnyert támogatás révén megvalósuló 10 megawatt teljesítőképességű, 20 megawattóra névleges kapacitású lítium-ion bázisú akkumulátort a Sopronkövesd-Nagylózs szélerőműpark környezetében, Sopronkövesd község területén. A projekt végső célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelők rendszerbe integrálhatóságának fokozása, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése.

Fémpor, fólia és műanyag is égett már nagy mennyiségben a Monifer Kft. telephelyén, több bírságot is kaptak. Szerintük nincs semmi látnivaló. A Heves megyei Lőrinci településen végez akkuhulladék-darálást egy Monifer Kft. nevű cég, amely az Átlátszó információi szerint megsértette a környezetvédelmi előírásokat. Bár a cég és a megyei kormányhivatal is cáfolja, hogy engedély nélküli vagy környezetveszélyeztető tevékenység folyna a telephelyen, a lap által kikért dokumentumok szerint a Monifer Kft.-t többször is megbüntették már nagy mennyiségű fémhulladék és grafitpor engedély nélküli tárolása, és kigyulladt akkuhulladék okozta légszennyezés miatt is. Az egykori hőerőmű közelében működő vállalatot 2006-ban alapították, honlapja szerint havi szinten 1000-1200 tonna szennyezett vashulladékot dolgoz fel – írja az Átlátszó. A megyei kormányhivatal engedélye szerint évi 49 200 tonna nem veszélyes hulladék gyűjtését és előkezelését végezheti, ebből a hasznosítható mennyiség évi közel 32 ezer tonnát tesz ki. 2022 óta a vállalat akkumulátor-hulladékot is kezelhet, az európai szabályozás értelmében ugyanis az „egyéb elem és akkumulátor” nem számít veszélyes hulladéknak. A lap megkereste a vállalatot és a kormányhivatalt is, hogy érkeztek-e lakossági panaszok, és történtek-e hatósági intézkedések a telephellyel kapcsolatban. A cég szerint panasz nem volt, egyetlen szabálysértési eljárás indult ellenük, ami pénzbüntetéssel végződött.

A MOHU tovább bővíti a hulladékudvar-hálózatot: Komáromban, Fóton, Veresegyházon, Tatán és Karcagon épít újabb modern udvarokat, amelyek megkönnyítik és hatékonyabbá teszik a lakossági hulladék leadását, illetve kezelését - közölte a cég az MTI-vel pénteken. A MOHU a következő években több száz milliárd forintot fektet be a rendszer fejlesztésére, ennek részeként 83 új hulladékudvar építését vállalta. A MOHU hulladékudvarai ingyenesen használhatók, a hulladékok széles körét lehet leadni, amelyeket szelektálva, külön konténerekben gyűjtenek. A modern, a hulladékok útját követő hulladékudvar-rendszer kialakítása nagyban segíti azt, hogy a hazai hulladékot egyre nagyobb arányban újrahasznosítsuk - jelezték. A közlemény szerint a MOHU feladata, hogy 2035-re Magyarország teljesítse az Európai Unió által előírt célokat, vagyis az újrahasznosítás aránya elérje a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő további hasznosításra alkalmatlan szemét mennyisége pedig 10 százalékra csökkenjen. Jelenleg az újrahasznosítás 30 százalék körül van, a hulladék felét pedig lerakjuk, vagyis eltemetjük. Ez a rendszer nagyon pazarló, hiszen sokkal több érték nyerhető ki a hulladékból. Az új hulladékudvarok szerepe kiemelkedő az EU-s célszámok elérésében, hiszen biztosítják, hogy a különböző hulladéktípusok szelektíven, elkülönítve kerüljenek a megfelelő hasznosítókhoz. Ez hozzájárul a környezeti terhelés és a karbonlábnyom csökkentéséhez is. A bekerült hulladékokat egy digitális rendszerben adminisztrálják, így azok útja követhető lesz, ami rendkívül fontos és hasznos adat az egész újrahasznosítási iparnak - írták. Az első új hulladékudvart Esztergomban nyitotta meg a vállalat 2024-ben, ez az egység akár 40 különböző hulladéktípust képes fogadni. Az új hulladékudvarok a korábbiakhoz képest megnövekedett nyitvatartással várják az ügyfeleket. Az új rendszerben a lakosság bármely hulladékudvart igénybe veheti ingyenesen, érvényes lakcímkártya felmutatásával. A hulladékparkok pontos listája és nyitvatartása a MOHU térképes keresőjén érhető el.

Hálózati energiatárolókat telepített Törökszentmiklóson a PANNON Green Power TSL1. Kft. 668,25 millió forint európai uniós támogatás segítségével - közölte a cég hétfőn közleményben az MTI-vel. Az akkumulátoros energiatároló beruházás innovatív megoldás a hazai energiahálózat és energiapiac számára, támogatja az időjárásfüggő megújuló energiaforrásra alapuló energiatermelők elterjedését - írták. A Törökszentmiklós belterületén telepített 5MW (megawatt) teljesítményű és 10 MWh (megawattóra) tárolási kapacitású energiatároló egység hatékonyan tud részt venni a meglévő energiapiaci völgyek és csúcsok kiegyenlítésében, a frekvencia-tartási tartalék piacon (FCR), a frekvencia-helyreállítási tartalék (aFRR, mFRR) piacon - közölték. A nyilvános cégadatok szerint a villamosenergia-termeléssel és villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó, budapesti székhelyű PANNON Green Power TSL1. Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2023-ban 63 millió 572 ezer forint volt, az ezt megelőző évben nulla forint szerepel a cégnyilvántartásban. A társaság adózott eredménye 2023-ban több mint 72 millió forint veszteség volt, 2022-ben csaknem 12 millió forint veszteséget könyveltek el.

A sóskútiakat megkerülve a kormányhivataltól megszerezte a helyi akkufeldolgozó üzem elindításához az engedélyt a szlovén Andrada befektetői csoport – derül ki a HVG birtokába került dokumentumból. Egy esetleges haváriahelyzet a sóskútiak szerint nemcsak őket, de akár 100 ezer embert is érinthet, közben a cégnek 2 millió forintos biztosítása van – ami a kormányhivatal szerint elég. Engedélyezik Sóskúton a „nem veszélyes hulladék telephelyen történő gyűjtését, előkezelését és hasznosítását” a szlovén érdekeltségű Andrada Group Kft.-nek – olvasható a Pest Vármegyei Kormányhivatal január végén hozott határozatában. Az engedély 2030. január 25-ig hatályos. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még 2023-ban jelentette be, hogy a szlovén Andrada akkumulátor-újrahasznosító üzemet hoz létre hazánkban, helyszínként első körben még a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Alsózsolcában gondolkodtak. Az ottani tiltakozás hatására viszont módosítottak, és már Sóskúton szerették volna megvalósítani a beruházást, csakhogy itt sem fogadták őket tárt karokkal. Sőt, a településen 2024 elején dulakodós-anyázós tömegjelenetekig fokozódott az önkormányzat által szervezett lakossági fórum. A helyi népharag mellett az Andrada tulajdonosi körén belül kialakult harcok is nehezítik az akkufeldolgozó üzem elstartolását, ezért átmenetileg elcsöndesedett az ügy, úgy tűnt, hogy a sóskútiak fellélegezhetnek. Teljesen váratlanul a kormányhivatal „Tarnai Richárd főispán nevében és megbízásából” január 24-i dátummal megadta az engedélyt az Andradának. A lap birtokában lévő 16 oldalas döntés a vonatkozó közigazgatási törvény értelmében a közlésével végleges, vagyis legfeljebb bírósághoz lehet fordulni ellene.

Mivel a Stockton Zrt. nem kívánt élni elővásárlási jogával, így nem maradt más versenyben, csak a Budapest Közművek (BKM) Zrt., akik így sikeresen elhappolták a területet az Egyesült Arab Emírségek elől. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az állam szorosan nyomon követi majd, hogy a főváros betartsa az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségeket. Karácsony Gergely Luxemburgból osztotta meg követőivel a jó hírt. Egyedül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Közművek élt elővásárlási jogával, az állam elvárja a kötelezettségek pontos és maradéktalan teljesítését – írta legfrissebb közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Stockton Zrt. a nyitva álló határidőn belül nem élt a Rákosrendező vasútüzemhez nem szükséges területein fennálló elővásárlási jogával, így egyedül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Közművek (BKM) Zrt. lépett be vevőként az adásvételi szerződésbe. Az állam nyomon fogja követni az adásvételi szerződésben meghatározott vevői kötelezettségek, így a vételár megfizetésének maradéktalan betartását és a méltatlan állapotok felszámolását. A szerződés értelmében a BKM Zrt.-nek a szerződéskötéstől számított 8 napon belül anyavállalati garancia vagy egyenértékű biztosíték nyújtását kell igazolnia az állam felé az első két vételárrészletre, azaz mintegy 30,5 milliárd forintra vonatkozóan. Emellett 10 munkanapon belül intézkednie szükséges az első vételárrészlet, vagyis a teljes vételár 25 százalékát kitevő 12,7 milliárd forint maradéktalan megfizetéséről. A terület birtokbavételének további feltétele a ingatlanok használati megosztását szabályozó szerződés megkötése a MÁV Zrt.-vel, amire a feleknek 60 nap áll rendelkezésre. A területen lévő méltatlan állapotok felszámolása, így a környezeti károk és hulladékok kezelése, illetve ezek kockázatainak viselése a BKM Zrt. kötelezettsége.

Egyetlen lépésre kerültünk attól, hogy az uniós bíróság jogellenesnek mondja ki a paksi bővítéshez adott magyar állami támogatást. Hatályon kívül helyezheti az EU Bírósága azt az ítéletet, amellyel jóváhagyták a paksi bővítéshez adott állami támogatást – közölte a bíróság. Azért feltételes módban kell ezt leírni, mert ez még nem a végleges döntés, hanem a főtanácsnok indítványa, amely majd a bíróság elé kerül, de a gyakorlatban nagyon ritka az, amikor a bíróság nem úgy ítél, ahogy azt a főtanácsnok javasolja. Az ügy előzményeihez 2017-ig kell visszamennünk. Akkor hagyta jóvá az Európai Bizottság azt, hogy a magyar állam beruházási támogatást nyújtson az MVM-nek a Paksi Atomerőmű két új reaktorának fejlesztésére – akkor már három éve megszületett az orosz–magyar szerződés erről, de amíg tartott az EU-vizsgálat, nem vehettek fel pénzt innen, csak utána kezdhette lehívni a magyar állam az orosz hitelt. Az osztrák állam azonban megtámadta ezt a jóváhagyó határozatot. Már 2022-ben jártunk, amikor az EU Törvényszéke elutasította az osztrák keresetet. Ausztria fellebbezett, és erről a fellebbezésről javasolta most azt Laila Medina főtanácsnok, hogy adjon neki helyt a Bíróság, és helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét. A főtanácsnok szerint Ausztriának igaza van, amikor azt állítja: az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy nem sértette-e az EU-s szabályokat, hogy az új reaktorok építésével közvetlen odaítéléssel az orosz Nizhny Novgorod Engineeringet bízták meg, úgy, hogy szó sem volt pályázatról, hanem a szerződés része volt, hogy ez a cég kapja a feladatot. A testület a vitatott határozatában csak egy egyszerű utalást tett arra, hogy szerintük nem állt fenn jogsértés, de mivel ez egy olyan fontos részlet, amely elválaszthatatlanul összefügg a támogatással, a főtanácsnok szerint egy ilyen utalás nem elég. A határozat nem volt kellőképpen megindokolva, a Törvényszék pedig nem vizsgálta meg kellőképpen azt, ahogyan a támogatás arányosságát értékelte az Európai Bizottság – véli a főtanácsnok.

A műanyag palackokat és fém italosdobozokat zsákos beöntéssel visszaváltani képes automata lakossági használatát teszteli a MOHU Pilisvörösváron - közölte a cég. A vállalat a pilot projekt eredményei alapján dönt arról, hogy telepít-e további gyorsvisszaváltó automatákat az új REpontokra, illetve a már megszokott, egyenként bedobós gépek mellé. Már több mint egymilliárd italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók - az új technológia pedig segíthet még jobb eredmények elérésében. Pilisvörösváron kezdte meg a MOHU a norvég TOMRA-gyártmányú, R1 típusú visszaváltó automata tesztüzemét. A Lidl újonnan megnyílt üzletében elhelyezett berendezés úgynevezett bulk-feed technológiát alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a visszaváltási díjas műanyag palackokat és fém italosdobozokat nem egyesével kell belehelyezni, hanem akár száz darabot is bele lehet egyszerre önteni, amit a gép automatikusan feldolgoz, ezzel jelentősen felgyorsítva a visszaváltást.

Gyakrabban üríti a szelektív csomagolási kukákat a MOHU 2025-től minden olyan, ötezer főnél nagyobb lélekszámú településen, ahol eddig havonta egyszer ürítették a szelektív kukákat. Az új rendszer mintegy 1,5 millió magyar lakost érint – olvasható a cég közleményében. A MOHU az idei évtől kéthetente házhoz menően gyűjti a szelektív hulladékot minden olyan, 5000 főnél népesebb magyarországi településen, ahol mostanáig havi egy alkalommal ürítették a szelektív csomagolási hulladékot tartalmazó kukákat. Az új rendszer célja, hogy növelje a hulladékgyűjtés hatékonyságát, ezzel is pozitív hatást gyakorolva a fenntarthatóságra. Az 5000 fő alatti településeken továbbra is a megszokott gyakoriság szerint zajlik a hulladék begyűjtése. A statisztikai adatok alapján a városokban keletkezik a hazai szelektíven gyűjtött csomagolási (papír, műanyag és fém) hulladék közel 75 százaléka, a községek, falvak és aprófalvak a fennmaradó 25 százalékot adják. A gyakoribb elszállítások kiemelten a nagyobb, 5000 főt meghaladó lélekszámú településeket érintik, összesen 96 várost, és mintegy 1,5 millió lakost. A járatsűrítés során a MOHU új kukákat is biztosít, az érintett településekből 15-nek már kiosztotta ezeket. A változtatás következtében akár több ezer tonnával is csökkenhet az évente begyűjtött vegyes hulladékban megjelenő hasznosítható hulladékok mennyisége az érintett településeken, ami jelentős előrelépést jelentene a fenntartható hulladékgazdálkodásban, illetve hozzájárulhat az újrahasznosítási célszámok elérésében is – áll a MOHU közleményében. A vállalat tervei között szerepel mindemellett a kerti zöldhulladék begyűjtésének a sűrítése is. A MOHU és a MOL-csoport vállalta, hogy a következő években több száz milliárd forint értékben ruház be a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében, ezzel is támogatva az Európai Unió által előírt 10 százalék alá szorított lerakási, valamint 65 százalékos újrahasznosítási célszámok teljesítését.

Az új létesítmény kapacitása a működő paksi blokkokénak a felével ér fel. Új erőmű épül a régi helyén Tiszaújvárosban – közölte Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a Facebook-oldalán. Az 1000 megawatt teljesítményű, kombinált ciklusú gázüzemű létesítmény egyszerre szolgálja majd Magyarország energiabiztonságát és a térség gazdasági erősödését, mindeközben a korszerű technológia miatt a működése is kifejezetten környezetkímélő lesz. „Számunkra egyértelmű: egy ország versenyképességének a megfelelő energiaellátás az egyik pillére. Éppen ezért harcoltunk meg Brüsszellel a paksi üzemidő-hosszabbításért és bővítésért, és támogattuk rengeteg megújuló kapacitás kiépítését” – írta. – „A napenergiát azonban vagy tárolni kell, vagy kiszámíthatóan termelhetővel kiegészíteni – ezért kulcsfontosságú, hogy a mátrai, visontai gázüzemű erőmű mellett Tiszaújvárosban is beindulhasson egy. Az új létesítmény kapacitása a működő paksi blokkokénak a felével ér fel” – tette hozzá. Czepek bejegyzése szerint az erőmű létesítésére kiírt feltételes közbeszerzési eljárásban most hirdettek eredményt: a Calik Enerji Swiss AG – Ansaldo Energia S.p.A. nemzetközi konzorcium valósíthatja meg a beruházást a MVM Tisza Erőmű Kft. tiszaújvárosi telephelyén.