Hírek

Árverésre bocsátja a Nemzeti Filmintézet a Mafilm Audio Kft.-ben lévő 41,05 százalékos állami tulajdonrészt – írja az Mfor. Az eladással a szintén állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett megbízva, amelynek oldalán már meg is jelent az eladásra kínált üzletrész. A hirdetmény szerint a kikiáltási ár 825,5 millió forint, a licitálás február 20-tól február 25-ig tart. Az állami tulajdonrész eladása nem teljesen érthető, mivel a Mafilm stabilan nyereséges az Mfor szerint. Mindez annak köszönhető, hogy a cég fő profiljába tartozó megrendelések jellemzően magas értékűek, a Mafilmnél a drágább, főként nagy mozifilmekhez köthető szinkronok készülnek. 2023-ban már közel 2 milliárd forintos árbevételt értek el, amiből 616 millió forint profit származott. Ebből a nyereségből pedig 90 millió forint osztalékot kaptak a tulajdonosok. A Mafilmben az állam mellett 40,38 százalékos tulajdonrésze van magánszemélyeknek, illetve 18,75 százalékban egy nemzetközi iparági szereplő, a londoni Voice & Script International Limited nevű cég is tulajdonos, aminek köszönhetően a Mafilm Audio részese lehet a nemzetközi, régiós szintű tárgyalásoknak.

Újabb lépéseket tesz a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az áremelkedések visszaszorítása érdekében - közölte a versenyhatóság. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke felszólító levelet küldött több, alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő érdekképviseleti szervezethez. A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást. Emellett a GVH figyelemmel kíséri az egyes termékláncokban, például a tojás vagy tejtermékek esetében tapasztalható piaci folyamatokat és indokolt esetben beavatkozik. A közlemény szerint több élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezet esetében is általános gyakorlattá vált, hogy olyan tartalmú közleményeket adnak ki, amelyek szerint némely termék árának emelése szükséges. Egyes közleményekben százalékosan, illetve nominálisan is megjelölték, hogy milyen mértékű termelői, illetve feldolgozói áremelés lenne indokolt bizonyos alapvető élelmiszerek esetében. A GVH elnöke arra hívta fel több érdekképviselet figyelmét, hogy az alkalmazott gyakorlat feltételezhetően egységes árképzéshez vezethet, illetve fokozhatja az inflációs nyomást. Rigó Csaba Balázs a felszólító levelekben azt írta, hogy az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése, illetve az érdekképviseletek által időszakonként kiadott, áremelésre javaslatot tevő, illetve azt szükségesnek minősítő közlemények között feltételezetten ok-okozati összefüggés áll fenn. A GVH elnöke ezért megfontolásra javasolta az egyes élelmiszerpiacokat érintő információcsere, illetve közleménykiadási gyakorlat felülvizsgálatát, és olyan módon történő módosítását, amely versenybarátabb módon érvényesíti a termelői, illetve feldolgozói érdekeket, és nem vezet összehangolt áremelésekhez, tekintettel arra, hogy ezek a fogyasztói árak jelentős emelkedését is okozhatják. A versenytörvény alapján a felszólító levél nem jelenti a jogsértés megállapítását. Az ilyen levelek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke jelezze aggályait a jogkövető magatartás elősegítése érdekében. A felszólítottnak lehetősége van arra, hogy önkéntes válaszadás keretében 60 napon belül jelezze a GVH-nak a felszólító levélben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, különösen, hogy milyen lépéseket tett vagy kíván tenni a jogkövető magatartás helyreállítása érdekében. A felszólító levél ugyanakkor lehet súlyosbító tényező is abban az esetben, ha a tiltott magatartás nem szűnik meg és az ellen a Gazdasági Versenyhivatal fellép. Amennyiben versenyfelügyeleti eljárásban bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont nem jogszerű magatartást folytatott, akár jelentős bírságra is számíthat. A közleményben felidézték, hogy a felszólító levél jogintézményét szabályozó versenytörvényi rendelkezések 2023. január 1-jén léptek hatályba. A GVH elnöke 2024-ben 53 esetben élt ezzel az eszközzel. A GVH által működtetett online Árfigyelő rendszer hamarosan újabb termékkategóriákkal bővülhet, ezzel is hozzájárulva az élelmiszerárak kordában tartásához - közölték.

Újabb 16,5 millió forinttal támogatja a közösségi médiaszolgáltatók műszaki fejlesztéseit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. A testület idei első ülésén médiafelügyeleti eljárásokban, illetve egy vidéki rádiós frekvencia ügyében is döntést hozott. A folyamatos médiaszolgáltatás biztosításával összefüggő műszaki fejlesztésekhez nyerhetnek hozzájárulást a közösségi médiaszolgáltatók a Médiatanács Támogatási Program részeként meghirdetett KMUSZ-pályázat révén. A pályázat idei harmadik fordulójában a beérkezett ajánlatok közül a bírálóbizottság hetet talált érvényesnek és támogatásra érdemesnek, így ennek alapján a testület a sikeresen pályázó médiaszolgáltatóknak összesen 16,5 millió forintot juttatott. Az Auris Média Kft. lett a nyertese a Médiatanács által az Abádszalók 89,2 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázatnak. Az Auris Média Kft., amely jelenleg is kereskedelmi médiaszolgáltatást működtet ezen a frekvencián, egyedüli pályázóként nyújtotta be érvényes és minden feltételnek megfelelő pályázati ajánlatát a médiaszolgáltatási lehetőség 2025. február 13. napjától kezdődő használatára.

2025. január elsejétől Gerlaki Bence a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lesz. Az nem derül ki, hogy az eddigi gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkár milyen feladatokért fog felelni. A miniszterelnök javaslatára Gerlaki Bence, az NGM jelenlegi helyettes államtitkára 2025. január elsejétől a tárca államtitkára lesz. Egy másik miniszterelnöki határozatból az is kiderül, hogy politikai felsővezetővé történő kinevezésére tekintettel szűnik meg helyettes államtitkári pozíciója idén december 31-ével. Ismeretes, a héten jelent meg az a kormányzati törvényjavaslat, miszerint januártól megszűnne a Pénzügyminisztérium önálló tárcaként és a feladatai a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek, a korábban közölt információkkal összhangban. Mindez azzal függ össze közvetlenül, hogy Varga Mihály márciustól jegybankelnök lesz.Az is ismert, hogy Varga Mihállyal tart a PM-ből a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter Benő. Adódik ezért a kérdés, hogy Gerlaki Bence feljebb lépése már ezzel összefüggésben történt-e meg. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Pénzügyminisztériumhoz jelenleg 4 kiemelt tartozik, amiért jelenleg 4 államtitkár felel: államháztartás (ez Banai Péter Benő felelősségi köre), NAV vezetése, adóügyek és makrogazdasági, valamint nemzetközi ügyek.

Elfogadta az Országgyűlés a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényt, ami a tudományos közösségben éles vitákat váltott ki. Ezzel a HUN-REN egységes jogi személlyé válik, és megkezdődik egy többéves átalakulási időszak. Érzékeny pont, hogy az Európai Unió mit fog szólni a törvényjavaslathoz. Ha úgy értelmezik, hogy a modellváltó egyetemekhez hasonlóan itt is reális a veszély a politikai befolyásra, a kutatóhálózatot akár kizárhatják az európai kutatási projektekből. Az fontos különbség már az eredeti törvénytervezetben is, hogy a HUN-REN-nél az igazgatótanácsba nem ülnek be aktív politikusok és tárcavezetők, mint ahogyan ez a modellváltó egyetemek kuratóriumainál eleinte történt.

Megjelent a vonatkozó hivatalos törvényjavaslat, amely szerint a Pénzügyminisztérium jövő évtől beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba. „A Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással 2024. december 31. napján megszűnik” – olvasható Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn benyújtott törvényjavaslatában, szúrta ki a 24.hu. A minisztériumok számra tehát január 1-jével 14-ről 13-ra csökkenne a módosítás értelmében. „A háború, a migrációs válság negatív következményeinek elhárítására érdekében a Kormány új Gazdaságpolitikai Akciótervet hirdetett. A dolgozó családok támogatása, a lakhatási válság kezelése, valamint a hazai kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében szükséges intézkedések hatékony lebonyolítása érdekében indokolt, hogy a kormányzati feladat-megosztási struktúrában az államháztartási és gazdaságfejlesztési feladatok egy tárcánál, a Nemzetgazdasági Minisztériumban összpontosuljanak” – áll a javaslat hivatalos indoklásában.

2025-től új adóigazgatási eljárás lép életbe, az adategyeztetési eljárás. Ennek a lényege, hogy a NAV rendszeresen összehasonlítja az online számlarendszerből érkező adatokat a cégek által benyújtott áfabevalláson szereplő információkkal – hívják fel a figyelmet az RSM blogon. Amennyiben az adóhatóság az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban eltérést tár fel, az adózót az eltérések tisztázására hívja fel adategyeztetési eljárás keretén belül. Nem kizárólagosan, de főként az online számla-adatszolgáltatások eltérései vannak az adóhatóság fókuszában. Az új eljárás lényege, hogy a NAV rendszeresen összehasonlítja az online számlarendszerből érkező adatokat a cégek által benyújtott áfa-bevalláson szereplő információkkal, különös tekintettel az M-lapokra – írja a portálon Németh Lilla, az RSM adóüzletág igazgatója. Ha a NAV eltérést talál az adatok között, 15 napos válaszidő mellett felszólíthatja az adózót az eltérések tisztázására. Ennek elmulasztása 300 ezer forintos mulasztási bírságot eredményez. Az RSM szakértőinek tapasztalata alapján a 15 napos határidőt csak abban az esetben tudják majd teljesíteni az adózók, ha az adateltérések összevetése, majd a hibás vagy hiányos adatok javítása szoftveresen történik. Az eljárás teljes folyamata elektronikusan zajlik. Várhatóan az adózó cégkapujára fog megérkezni a hivatalos irat, és a NAV Ügyfélportálon (ÜPO) kell az eltéréseket tisztázni.

Jövőre megváltozik a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (TEÁOR), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a főtevékenységkódot átállítja - közölte a KSH hétfőn az MTI-vel. A közleményben ismertették, hogy 2025. január 1-jén az Európai Unióban hatályba lép a gazdasági tevékenységek európai osztályozásának új változata, a NACE Rev. 2.1, Magyarországon pedig az ennek megfelelő TEÁOR’25 (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere). Kiemelték, a jelenleg használt TEÁOR’08 2008-as bevezetése óta rengeteget változott a világ, és ennek következtében a gazdaságban végzett tevékenységek is. Példaként említik, hogy előtérbe került a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés, az internetes keresőportállal kapcsolatos tevékenység, míg más tevékenység – mint a videókazetta kölcsönzése – relevanciája csökkent. A gazdasági szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a KSH minden szervezetnek beállítja az új TEÁOR szerinti főtevékenységkódját. Az új főtevékenységkódokat a KSH átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) és a Magyar Államkincstárnak. 2025. január 31-től minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25 szerinti főtevékenységkódokat tartalmazza majd. A hatályos főtevékenységkódok a statisztikaiszámjel-lekérdezőn keresztül érhetők el. Amennyiben egy gazdasági szervezet nem fogadja el a részére megajánlott főtevékenységet, akkor a NAV-nál illetékmentesen tudja kezdeményezni a módosítást 2025. július 1-ig, a költségvetési szervek a Magyar Államkincstárnál tudnak módosítást kezdeményezni ugyanezen időpontig - tájékoztatott a KSH.

2025. január 1-jétől kötelezővé válik a diófélék és szárított gyümölcsök származási országának megjelölése, a vásárlók tájékoztatása érdekében. A már legyártott csomagolóanyagok még felhasználhatóak, és az érintett termékek a lejárati idejükig forgalomban maradhatnak. Az új előírások célja a fogyasztók védelme és a csalások megelőzése. Jövő év, azaz 2025. január 1-jétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök származási országának megjelölése kötelezővé válik. A Nébih tájékoztatása szerint az új előírásoknak nem megfelelő csomagolóanyagok, amelyeket már legyártottak, még az év végéig felhasználhatóak és az érintett termékek forgalomban maradhatnak a lejárati idejükig. A származás feltüntetése fontos információ a vásárlók számára, hiszen a friss gyümölcsök és zöldségek esetében már régóta kötelező az eredet megjelölése. Az unió januártól a legnagyobb értékben forgalmazott diófélékre és szárított gyümölcsökre vonatkozóan is kötelezővé tette a származási ország feltüntetését, beleértve a diót, mogyorót, mandulát, gesztenyét, pisztáciát, szárított citrusféléket, aszalt szilvát és egyes keverékeket. A csomagolás egyik oldalán jól látható helyen, olvashatóan és kitörölhetetlenül kell feltüntetni a származási ország teljes nevét. Ha a termékkeverékek alapanyagai különböző országokból származnak, speciális jelölések alkalmazására is van lehetőség. Az ömlesztett termékek esetében szintén jól látható, olvasható és egyértelmű helyen kell megjeleníteni a származási országot. A fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében a kötelező jelölési információknak a vásárlás előtt rendelkezésre kell állniuk, ami a távértékesítésre is vonatkozik, ahol gyakran tapasztalható csalás. Az új előírások 2025. január 1-jétől lépnek életbe, de a már meglévő csomagolóanyagok 2024. december 31-ig még használhatóak, és az ilyen csomagolású termékek a lejárati idejükig forgalomban maradhatnak. A Nébih útmutatót is készített a kötelező jelölésekről, amely tartalmazza az érintett KN-kódú termékek listáját.

A természet védelme nem egy szűk szakma önös érdeke, hanem mindnyájunk jövőjéről szól – mondta az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára október 14-én a miskolci Szeleta Parkban, ahol a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) ünnepélyes keretek között Aranyfokozatú vállalati önkéntes partnerévé fogadta az MBH Bankot. Balczó Bertalan elmondta, hogy a 2021-től 2027-ig tartó időszakban 61 projektet fog megvalósítani a kormány a Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz projekten belül, ezzel 125 ezer hektáron folyhatnak majd a természeti környezet állapotát javító munkálatok mintegy 42 milliárd forintból. Megjegyezte, a 2014-ig több mint 180 projekt révén, több mint 130 ezer hektáron sikerült a természeti környezet állapotát javítani mintegy 39 milliárd forint bevonásával, 2020-ig pedig 88 projektben 37 milliárd forintból további 180 ezer hektáron. A helyettes államtitkár elmondta: az agrártárca és az MBH Bank tavaly írt alá egy szándéknyilatkozatot azzal a céllal, hogy átfogó együttműködés indulhasson el a nemzeti parki igazgatóságokkal közösen. Kiemelte: az igazgatóságok országszerte 1300 munkatárssal dolgoznak, természetvédelmi kezelői munkájuk magában foglalja a védett értékek, területek felmérését, nyilvántartását, bemutatását és fenntartását, ha szükséges helyreállítását, őrzését is.