Hírek

A Covidtól a háborún át a munkaerőhiányig számos tényező nehezítette a másfél évet csúszó kivitelezést, ám végül valóra vált „az ötvenéves álom”. Budapesten, az Esztergomi úton Európa legmodernebb hírközléstechnikai komplexuma létesült, amely Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Koltay András szerint nemcsak munkahely lesz, hanem szakmai találkozások és együttműködések színtere is. Ötvenéves álom valósult meg hétéves projekttel: átadták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új hírközléstechnikai komplexumát, amely a legmodernebbnek számít Európában. Bevezetőjében az NMHH elnöke, Koltay András elárulta, hogy a berkeken belül „Narnia-projektnek” nevezték az új komplexum építését, nem utolsósorban azért, mert a valóság és a képzelet határán mozogtak: Hírközlési szakemberek közel ötvenéves álma vált valóra, amely kiemelt helyet fog elfoglalni a hírközlési, tudományos és mindennapi életben is. Hangsúlyozza: az épület nem pusztán betonból, acélból és üvegből áll, hiszen máris tele van kreativitással és varázslattal. A közel 15 ezer négyzetméteres épületegyüttesben egyedülálló EMC-mérőlabor és a hozzá tartozó mérőkamrák, szerverközpont, konferenciaterem, tárgyalók, irodák és mélygarázs is helyet kaptak. A szervezet reménye szerint az új épület, a benne található fejlett eszközpark, a korszerű munkafeltételek magas színvonalon segítik majd az NMHH munkáját, a piac felügyeletét.

A kiemelt projektet 19,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával európai uniós és hazai forrásból finanszírozzák – tudatta a Nemzeti Szakképzési és Felnőtképzési Hivatal (NSZFH) az MTI-vel. A projekt célja, hogy munkaerőpiaci szempontból fontos ágazatokban digitális tananyagokot fejlesszenek, és ezeket a szakképző intézményben oktatóknak és tanulóknak elérhetővé tegyék. Elsősorban azokra az ágazatokra koncentrálnak, amelyekben alacsony tanulólétszámmal oktatnak, de az adott szakma munkaerő-piaci relevanciája meghatározó - írják a közleményben. A konzorciumi formában megvalósuló projektet az NSZFH vezeti, partnerei az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. (IKK), és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF). A kivitelezés során minimum 75 tananyagot dolgoznak ki, továbbá beszerzik és bevezetik a szakképzés egészét kiszolgáló tananyagszerkesztő rendszert, amely új digitális oktatási funkciókkal támogatja a szakképzés oktatási tevékenységét.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át. A kutatásban elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszáltak. A felmérésben 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006–2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezték fel. A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű – állapítja meg az NMHH. 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek. A 17 év adatai alapján azt állapítják meg, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek.

Augusztus 23-ától Nemes Imre tölti be az elnöki tisztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élén – jelentette be Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében. Nobilis Márton megjegyezte, hogy az elmúlt évek kihívásai – a koronavírus-járvány, a szomszédban zajló háború – egyértelműen rámutattak az élelmiszerlánc-biztonság és az ellátásbiztonság megkerülhetetlen fontosságára. E jelentős területek mögött pedig olyan számottevő célcsoportok állnak, mint az állattartók és a növénytermesztők közössége, az előállítók köre, a kistermelőktől a nagy méretű élelmiszeripari vállalatokig. Közös jellemzőjük, hogy a felgyorsult mindennapokban, a folyamatosan változó fogyasztói elvárások közepette rendre számos nehézséggel, követelménnyel kell szembenézniük, ami a Nébih szakmai segítő, irányadó szerepének erősítését teszi szükségessé – fogalmazott az államtitkár. Nobilis Márton kiemelte, hogy Nemes Imre személyében olyan szakember lép a Nébih élére, aki ismeri az élelmiszerlánc köreinek igényeit. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének szakmai igazgatójaként is rengeteg hasznosítható tapasztalatot szerzett. Ugyanakkor egykori Nébih-elnökhelyettesi feladatkörének köszönhetően a hivatal működése és értékrendje sem ismeretlen számára. A kinevezésével kapcsolatban Nemes Imre kifejtette, örömmel vállalja a megtisztelő feladatot, részt vett a hivatal megalakításában és 2019-ig annak működtetésében. Az egyik fő feladata az élelmiszerláncban lévő termékek biztonságának és minőségének ellenőrzése és garantálása, az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásához szükséges rendszeres ellenőrzések és szigorú szabályozások felülvizsgálata, valamint a nemzetközi partnerségek erősítése és az információcsere elősegítése más országok hasonló hatóságaival – összegezte. Nobilis Márton köszönetét fejezte ki Oravecz Márton korábbi elnöknek a Nébih szervezetének és stabil működésének kialakításáért, továbbá magas színvonalú teljesítményének biztosításáért – írta közleményében a minisztérium.

Harminchét új, fecskendős tűzoltóautót állít szolgálatba az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a beszerzést az EU támogatta. Az OKF az MTI-hez augusztus 22-én eljuttatott, Dóka Imre szóvivőhelyettes által jegyzett közleményében azt írta: a beszerzés a Széchenyi 2020 programban valósul meg. A projekt 2023 novemberében zárul, az Európai Unió 10 milliárd 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatásából, állami társfinanszírozással. A 320 lóerős MAN alvázra épülő tűzoltógépjárművek összeszerelését a BM Heros Zrt. Budapesti telephelyén végzik el. Az új járműveknek 4000 literes beépített víztartálya és 250 literes beépített habképzőanyag-tartálya van, és menet közben szivattyúüzemre kapcsolva is folyamatosan képesek oltani. A kéttengelyes kivitelű, négykerék-meghajtású fecskendőkben 150 literes üzemanyagtartályt alakítottak ki – ismertették. Idézik a közleményben Fülep Zoltán tűzoltó ezredest, országos tűzoltósági felügyelőt, aki azt mondta, az újonnan megjelenő és egyre gyakoribb, a klímaváltozás okozta veszélyhelyzetek rendkívül nagy leterheltséget jelentenek a készenléti és a gépjárműállománynak egyaránt. Hozzátette: a szélsőséges időjárási események – így például a szárazság – nagy kiterjedésű vegetációs tüzeket okoznak, ezért korszerű műszaki megoldást kell találni arra is, hogy a vízhiányos területeken elegendő oltóvíz álljon rendelkezésre. A program megvalósításával a főváros és valamennyi vármegyei igazgatóság járműparkja gyarapodik az új gépjárművekkel.

A roma nemzetiségi közfeladatok ellátására létrejött Országos Roma Önkormányzat jelenleg az életben maradásáért küzd, amelyhez most már a miniszterelnök segítségét kérik. Anyagi források hiányában Magyarország legnagyobb lélekszámú nemzetiségének országos önkormányzata nem tudott megemlékezni a roma holokauszt emléknapjáról, nem tud eleget tenni adó- és járulékfizetési kötelezettségének, nem tudja fizetni hivatala, intézményei munkatársait, a rezsiköltségek kiegyenlítésére sincs fedezete– sorolta a problémákat a miniszterelnöknek címzett levelében Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) általános elnökhelyettese a Népszava híradása szerint. Lakatos Oszkár a törvényes működés érdekében és a közfeladat ellátásához szükséges támogatások ügyében fordult segítségért Orbán Viktorhoz. Az adóhatósági végrehajtás mellett bankszámláikon inkasszó van, a Belügyminisztérium több pert indított, az ORÖ harmadik negyedévre járó költségvetési támogatását pedig visszatartják. Ha nem kapják meg a kért támogatást, akkor „hosszú időre megszűnhet a cigányság e keretek közötti kultúrájának ápolása, kulturális autonómiájának megvalósulása, kollektív részvétele a közéletben” – vázolta a borús jövőt Lakatos Oszkár.

Környezetbarát takarítógépet szerzett be a szegedi önkormányzat. A közterületek, táblák, utcabútorok és eszközök mosására, fertőtlenítésére, moszat- és algairtásra alkalmas eszközt tavaly májusban már bemutatták a városban, azonban akkor a forgalmazó cég tette ezt meg, most viszont már a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. tulajdonában lévő eszközzel tartottak bemutatót a Dugonics téren. Ott Binszki József alpolgármester elmondta, a gépet 22 millió forintért vásárolták meg, az elmúlt 5 évben pedig összesen 250 millió forintot költöttek takarítógépek beszerzésére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nincs annyi gép egy adott városban, ami elegendő lenne arra, hogy a rendet tartsanak vele azok az emberek után, akik nem tesznek azért, hogy tiszta és szemétmentes legyen a település. Kiemelte, ne csak azt várják az emberek, hogy még több gépet és embert tegyen oda a város a tisztaság érdekében, hanem ők is tegyék oda magukat, ügyeljenek a környezetükre. Makrai László, az önkormányzati tulajdonú Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. ügyvezető igazgatója közölte, idén ez már a második olyan új gépük, amely a takarítást szolgálja. Jelezte, a most beszerzett gép ugyan hosszabb idő alatt kis területen tud takarítani, de képes például arra, hogy gyorsan eltüntesse az egyébként csak pengével, késsel vagy sikálással felszedhető, letapadt rágógumit. Emellett képes a vegyszermentes gyomirtásra is, valamint a nagynyomású mosásra, azzal pedig akár a graffiti, akár a burkolatra folyt italok letakaríthatók.

Az országszerte vizsgált 185 street food vendéglátó-létesítménynél 14 alkalommal szabtak ki bírságot és egy létesítmény tevékenységét korlátozták; a higiéniai és nyomonkövethetőségi problémák voltak a leggyakoribbak – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Több eljárás még folyamatban van, az eddig kiszabott bírságok összege meghaladja a 300 000 forintot. A nyári szezonális ellenőrzések során a street food vendéglátó-létesítményeket is kiemelten ellenőrizték az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelők. Az általános higiéniai és nyomonkövethetőségi problémák mellett az alkalmazottak sok esetben érvénytelen egészségügyi kiskönyvvel dolgoztak, vagy fel sem tudták mutatni az alkalmasságukról szóló orvosi igazolást. A hiányosságok között említette a Nébih, hogy nem vezettek naprakészen minden előírt dokumentumot, hiányzott az allergénekről való tájékoztatás, a rovarok és rágcsálók irtása sem bizonyult megfelelőnek, valamint jellemző hiba volt a szakosított tárolás hiánya. Élelmiszereket elvétve kellett csak kivonni a forgalomból, elsősorban a nyomonkövethetőség hiánya miatt. Egy súlyosabb eset fordult elő, amikor 50 kiló húst kellett megsemmisíteni egy egységnél, ugyanis megszakadt a hűtési lánc.

Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött. Lakatos Oszkár részletesen ismertette azt is, hogy milyen következményekkel jár az Országos Roma Önkormányzatra nézve a fizetésképtelenség. A Népszava adta hírül, hogy a tárca összességében több mint egymilliárd forint visszafizetését követeli az ORÖ-től. Az országos önkormányzat által vitatott tartozások még az előző ciklusban, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába program és hasonló projektek során keletkeztek. Lakatos Oszkár állítja, hogy a pénz jelentős részét az ORÖ már visszafizette, a minisztérium szerint azonban ezt a működési támogatásból nem tehette volna meg.

A Nébih elkészítette az első - adatgyűjtés szempontjából bevezető - jelentési év eredményeinek kiértékelését. Általánosságban elmondható, hogy magas volt a pontatlan adatszolgáltatás aránya, a hivatal szakembereinek számos alkalommal kellett egyeztetniük az állatorvosokkal. A jelentések mintegy harmadánál volt szükség utólagos korrekcióra az adattisztítás során, a hibák leggyakrabban a mértékegység helytelen kiválasztásából, vagy a tévesen megadott állatlétszámból adódtak - írja a Nébih. A kiértékelt adatok alapján a felhasznált antibiotikumok mértéke jelentősen eltér a forgalmazott mennyiségektől. A Nébih ezúton is szeretné felhívni az adatszolgáltatásra kötelezettek figyelmét, hogy a rendszeres és a valóságnak megfelelő jelentés amellett, hogy jogszabályi kötelezettség, kiemelt szakágazati érdek is. Jelentős részben ugyanis ezen adatok tükrözik a Magyarországon zajló folyamatok sikerességét az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben. Az első év során a hatóság nem szankcionálta a jelentési hajlandóság hiányát, azonban idén ősszel a Nébih újabb ellenőrzési kampányt tervez, amely során a jogszabályi követelményt nem teljesítők már számíthatnak intézkedésre.