Hírek

A több száz fogvatartottat munkáltató Pálhalmai Agrospeciál Kft. 1000–1300 tonna mennyiségben állít elő őszibúza- és ősziárpa-vetőmagot éves szinten. A mi- nap egy új vetőmagüzemet indítottak el. Ezzel egy olyan, Európában vezető technológiai eljárást tudnak alkalmazni, amely megduplázza a termelést, valamint öko vetőmag és más termények vetőmagjainak előállítását is lehetővé teszi – erről számolt be a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Az Agrospeciál Kft. világszínvonalú mezőgazdasági termelést folytat, ezt segítik az elmúlt évek beruházásai is. Több mint 800 milliós mezőgazdaságigép-beszerzés történt, most pedig mintegy 226 millió forintból vetőmagüzem-fejlesztés valósult meg, amely a gazdasági társaság árbevételét már az idei évtől 115 millió forinttal növeli. Ahogy azt a BVOP közölte, a jelenlegi bővítésnek köszönhetően a duplájával, mintegy ezer tonnával nő a jelenlegi kapacitás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. tevékenysége igen sokrétű, hiszen hat telephellyel rendelkezik és több száz fogvatartottat foglalkoztat. Többek között termel elektromos áramot, éttermi hulladékot ártalmatlanít, földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkozik, valamint mosodákat is üzemeltet. Fő profilja azonban a mezőgazdasági termelés. 4100 hektár szántón, rét-legelőn és 113 hektár erdőterületen gazdálkodik, melyből 236 hektáron ökotermesztési technológiát alkalmaz.

Nem éri meg a fél évszázados jubileumát a székkutasi téesz, az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezetet felszámolják. A Szegedi Törvényszék erről szóló végzése június 12-én jelent meg a Cégközlönyben. A földjüket bérbe adók és a dolgozók remélik, hozzájutnak a pénzükhöz, amivel a cég tartozik nekik. Az adós elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet 2023. december 13-án adták be. A bíróság elektronikusan, véletlenszerűen választotta ki a felszámolót, a budapesti székhelyű ASYLUM Vagyonkezelő Kft.-t, a felszámolóbiztos Barócsi Vera Ágnes lett.

Átadta második magyarországi üvegházát Ács határában a szlovák és magyar tulajdonban lévő GreenCoop, a hathektáros létesítményben termálhő felhasználásával évente hozzávetőleg 12-14 millió darab kígyóuborkát termesztenek. A beruházás összege eléri a 6 milliárd forintot, ehhez a kormány 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Vidékfejlesztési Program keretében. A fejlesztéssel 80 új munkahely jött létre - mondta el az átadás alkalmából az agrárminiszter a helyszínen. Bindics Zsolt, a GreenCoop csoport elnöke elmondta, hogy az ácsi Termál-Kertészet Kft. a szlovák-magyar termelői csoport tagjainak közös tulajdona. A GreenCoop csoport Csallóközaranyoson 20 éve építette az első üvegházat, ma Szlovákiában négy létesítményük van, Magyarországon Ácson és Győrben vannak jelen. A cégcsoport 500 dolgozója 10 millió kilogramm paradicsomot termel. A társaság minden üvegházát geotermikus energiával fűti és napelemeket használ, így energiaigényük 98 százaléka megújuló forrásból származik. A téli időszakban a természetes világítás hiánya miatt nem termesztenek gyümölcsöt, logisztikai központjuk 120 munkatársa ekkor zöldség és gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozik - ismertette az elnök. Bindics Zsolt elmondta, hogy az ácsi beruházás 10 év után térül meg, de ehhez csúcsteljesítményt kell nyújtani. A vállalatcsoport teljes éves árbevétele 40 millió euró.

Kiderült, közel húsz éve feltárt szennyezés miatt tart még mindig a kármentesítés a Tedej Zrt. központi telephelyén. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal és a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is több eljárást folytat a Hajdúnánás-Tedej településrészen működő Tedej Zrt. vonatkozásában. Előbbi egyik eljárása azért indult, mert a kormányhivatalhoz panaszbejelentés érkezett az agrárcég sertéstelepe által okozott bűzhatás miatt. A másik a vállalat tulajdonában lévő, szintén a városrészen működő központi telephely területén és környezetében korábban feltárt szennyezés kármentesítése kapcsán zajlik, melynek során a kormányhivatal részletes tényfeltárásra kötelezte Tedej Zrt-t. A katasztrófavédelmi igazgatóság pedig feltételezett talaj- és talajvízszennyezés kivizsgálását végzi.

Átadták a Kányai Mezőgazdasági Cégcsoport kapolyi telephelyén a modern szárítót és terménytároló telepet csütörtökön. A több mint egymilliárd kétszázmillió forintos beruházást csaknem félmilliárd forintos támogatással épült fel.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei cég, a Forrás Farm Kft. nyerte „Az év agrár duális képzőhelye” címet mikrovállalkozás kategóriában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elismerését a Szakma Sztár Fesztivál nyitóceremóniáján vette át Krupa Zsolt ügyvezető a napokban. Az immár második alkalommal kiosztott díj odaítélésével az agrárkamara azoknak a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak szeretné megköszönni az elmúlt évben végzett példaértékű munkájukat, akik a duális képzésben való részvételükkel és kiemelkedő teljesítményükkel segítették a munkaerőutánpótlás gyakorlati felkészítését, belekóstoltatva őket a munka valódi világába. Az év agrár duális képzőhelye nagyvállalati kategóriában a felsőzsolcai telephellyel vármegyénkben is jelen lévő Axiál Kft., a kis- és középvállalkozás kategóriában a Somogy vármegyei Bos-Frucht Agrárszövetkezet lettek, míg a mikrovállalkozások közül pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Forrás Farm Kft. nyerte az elismerést. A tardi Forrás Farm Kft. mezőgazdasági termeléssel, dísznövénytermesztéssel, illetve parképítéssel foglalkozik, és mint duális képzőhely, a 2017-es alapítása óta számos gazda, kertész és kistermelői élelmiszer-előállító tanulót készített fel sikeresen a szakmai vizsgákra. A díjátadón részt vett a Forrás Farm partneriskolájának, a szintén tardi Forrás Oktatási Központnak a képviselője, az intézmény duális képzéseiért felelős Ignácz József is. A cég és a szakiskola közösen nagy hangsúlyt fektet a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok integrálására, a pozitív munkamorál és az önálló munkavégzés kialakítására, valamint a jó képességű tanulók mentorálására. A végzett diákjaik kezét sem engedik el; a későbbiekben is szakmai segítséget nyújtanak számukra. Céljuk a gazdaság eszközállományának folyamatos fejlesztése és korszerűsítése a még hatékonyabb gyakorlati oktatás érdekében.

A tavasz közeledtével újra élettel telik meg a Mecsek legkalandosabb tere, idén március 29-én nyit a Mecsextrém Park. A Mecsekerdő Zrt. gondozásában működő, a régió egyetlen, erdei kalandparkja ismét várja a kalandvágyókat, akik készen állnak arra, hogy kipróbálják magukat a park változatos játékkínálatában.

Mintegy 1,2 milliárd forint kormányzati támogatással, 2018-tól két ütemben újult meg a Mátravasút, az egyik legnépszerűbb erdei kisvasút vasúti pályája és a szerelvények teljes állománya - mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára március 26-án a Heves vármegyei Gyöngyösön a Mátravasút Gyöngyös-Mátrafüred pályaszakasz projektzáró rendezvényén. Zambó Péter, hangsúlyozva az erdők rekreációs-egészségvédelmi szerepét elmondta: a kormányzat már 2013-ban célul tűzte ki a hazai természetjárás, az erdei és az aktív turizmus fejlesztését. Az állami erdészeti társaságok azóta mintegy 42 milliárd forintot fordítottak az erdei közjóléti-turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, erdei iskolák, kilátók, ökoturisztikai központok, tanösvények, erdei szállások újultak meg vagy létesültek - tette hozzá. Az állami erdészeti társaságok Magyarország zöldvagyonának egyik legfontosabb részét, a 2,3 millió hektárnyi fával borított terület felét kezelik, a zöldvagyon komplex szolgáltatásai között pedig kiemelt szerepe van a turizmusnak - mondta. A Pilisi Bioszféra Rezervátum tavaly körülbelül 4,6 milliárd forint értékű rekreációs-turisztikai szolgáltatást nyújtott az oda látogatóknak. Zambó Péter hangsúlyozta, a most átadott kisvasúti fejlesztés is több lesz egy hasznos és kiváló turisztikai fejlesztésnél, "hiszen az erdőkre alapozott jövő részévé válik". Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója ismertette: az elmúlt 12-13 évben a kormány és az Európai Unió támogatásával végezték a fejlesztéseket. Elmondta, a fejlesztés előző ütemében a Gyöngyös-Gyöngyössolymos pályaszakasz újult meg, és a Mátravasút gördülő állományának teljes felújítását is elvégezték. A mátrafüredi szakaszon több mint 7 kilométeren cserélték ki az ágyazati kőzetet, a régi talpfákat betonaljra cserélték, és nagyobb teherbírású sínanyagot építettek be a pályába. Ennek köszönhetően nőtt a kisvasút pályaszakaszának utasbiztonsága, terhelhetősége, és így növelhető a vasúti vonalon fenntartható járatsűrűség is. Bíznak benne, hogy a fejlesztés révén nő majd a térség, Gyöngyös és a Dél-Mátra turisztikai látogatottsága, hiszen ez a kisvasút a Mátra turisztikai régiójának az egyik legfontosabb déli belépési pontja - mondta a vezérigazgató.

A szociális tűzifa program 2023/2024-es szezonjában a SEFAG Zrt. 214 – ebből 207 Somogy vármegyei – település számára biztosította az igényelt mennyiséget. Az igényelt mennyiség rendkívül széles skálán mozgott - a legkevesebb mennyiségért, 2 köbméterért Kára község, míg a legtöbbért, 302 köbméterért Nagybajom város folyamodott. A legnagyobb tételt a Marcali Erdészet (3,3 ezer köbméter) szállította. Az elmúlt 5 évben a SEFAG Zrt. közel 80 ezer köbméter tűzifát biztosított a program által az önkormányzatokon keresztül a hátrányos helyzetű családok számára. A 2011-ben indított szociálistűzifa-program célja, hogy a hátrányos helyzetű háztartások tüzelőanyag-költsége csökkenjen. A programban ötezer főnél kisebb lakosságszámú települések önkormányzatai pályázhatnak szociális célú tűzifa- vagy barnakőszén vásárlására, amely a rászoruló családok között kerül szétosztásra. A 2023/2024-es szezonra – a korábbi évekhez hasonlóan - összesen ötmilliárd forint állt rendelkezésére országosan. A program éves szinten 180-200 ezer háztartás terheit csökkenti, több mint 2000 önkormányzat pályázatán keresztül. A program következő pályázati ciklusa már elindult, az önkormányzatok 2024. április 30-ig pályázhatnak az 5 milliárd forintos keretből az újabb támogatásra, amelyet továbbra is tüzelőanyag vásárlásra fordíthatnak. A pályázatokról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter legkésőbb 2024. május 31-ig dönt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében 196 önkormányzat összesen több mint 33 ezer köbméter tüzelőt igényelt a Nyírerdő Zrt.-től – írta a cég közleményében. Az ország legkeletibb vármegyéjében 155 település kötött szerződést az erdőgazdasággal, több mint 25700 köbméter tűzifa megvásárlására. Hajdú-Biharban pedig 41 önkormányzaton keresztül mintegy 7300 köbmétert kaptak a rászoruló családok. A térségben 95 százalékban keménylombos fafajok (akác, tölgy, kőris) jutottak el az igénylőkhöz. A legnagyobb érdeklődés a Fehérgyarmati és a Baktalórántházi Erdészetek területén mutatkozott a program iránt. Volt olyan település, amely több mint 600 köbméter tűzifát vásárolt, de akadt olyan is, amely 22 köbmétert – tájékoztatott Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója.