Hírek

Az Újabb faültetési akció valósult meg a Börzsönyben, Szokolya községhatárban az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt. együttműködésében - áll a bank közleményében. Az Ipoly Erdő Zrt.y több mint 63 ezer hektár állami tulajdonú erdő megőrzéséért és állapotának javításáért felel Pest és Nógrád vármegye területén. A bank a károsodott erdőállományok helyreállítására irányuló természetvédelmi törekvéseiben támogatja az erdészeti társaságot. A helyreállítási projekt célja a természeti károk által sújtott fenyőerdő rehabilitációja, mivel az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a jelentős erdőkárokat okozó, szélsőséges és aszályos időszakok. Az aszály sújtotta erdőterületekre ezért őshonos, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb fajokat, például tölgyeket ültetnek az erdészek, az erdő hosszútávú stabilitása érdekében. A tavalyi év során a hitelintézet munkatársai közel négyezer facsemetével járultak hozzá Balassagyarmaton, a Nyírjesi Parkerdő helyreállításához. A megkezdett rehabilitációs munkálatok most újabb 10 ezer facsemete ültetésével folytatódtak hét hektárnyi területen a Börzsönyben található Szokolyán, tovább gyarapítva az őshonos fafajokból álló erdőállományt. Az előző években mintegy 30 ezer fát ültettek el, ebből tavaly 13 ezret. Az MBH Bank agrár üzletága is szerepet vállalt a fenntarthatósági törekvésekben. A klímaváltozás hatásainak kezelése a mezőgazdaságban kiemelkedően fontos, hiszen az agrárium az első ágazat, amely közvetlenül érzékeli az éghajlatváltozás következményeit. Az erdészeti ágazat pedig meghatározó szerepet tölt be az agráriumban: Magyarország 9,3 millió hektáros területéből közel kétmillió hektárt borít erdő, amelyek mintegy 60 százaléka a fenntartható faanyagtermelést szolgálja. A fa rendkívül sokoldalúan hasznosítható, megújuló nyersanyag, a fenntartható erdőkezelésből származó fafeldolgozás pedig évente mintegy 250-300 milliárd forint értékű kibocsátást generál.

Negyvenhat dolgozóját akarja elbocsátani a Bácsai Agrár Zrt., amelyhez az a kisbajcsi marhatelep tartozik, ahol a ragadós száj- és körömfájás vírusát március elején azonosították – erősítette meg a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal a Telex megkeresésére. A telepet azonnal bezárták, még a pár nappal később odalátogató Orbán Viktor miniszterelnököt és Nagy István agrárminisztert sem engedték be. Az ott élő 1400 állatot egytől egyig leölték, a közel ezertonnányi tetemet Bábolna közelében semmisítették meg. A negyvenhat ember az agrárgazdaság eddigi dolgozói létszámának nagyjából a felét jelenti. A Telex megkereste a cég vezetőjét, de ő nem kívánt nyilatkozni. Kisbajcs polgármestere, Kamocsai Sándor viszont a lapnak elmondta, hogy hivatalosan ugyan még nem, de „mendemondákból” hallott az elbocsátási szándékról. Voltak, akik már jelentkeztek is nála azzal, hogy tud-e számukra munkát adni az önkormányzat. „Munkát akkor tudunk adni, ha a fizetések fedezetét látjuk a költségvetésünkben. Erre keressük a megoldást” – fogalmazott a polgármester.

Az agrárágazatot érintő fejlesztések mellett el kell nyernünk a fogyasztók bizalmát, dolgunk van ezen a téren - jelentette ki az agárminiszter a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Taktaharkányban, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. telephelyén tartott alapkőletételi ünnepségen. Nagy István kiemelte, 2900 milliárd forint értékben állnak rendelkezésre a források, amelyeket beruházásokra lehet fordítani. Közölte, a tettek ideje érkezett el, a fejlesztésekkel 50 százalékkal növelhető a jövedelmezőség, 53 százalékkal az export mennyisége és meg lehet fordítani az exportra szánt alapanyag/feldolgozott termék arányát az utóbbi javára. A száz százalékban magyar tulajdonú Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. számos fejlesztést tervez, amelynek az alapkövét csütörtökön tették le a cég taktaharkányi telepén. A mintegy 7 és fél milliárd forint értékű tervezett fejlesztések többek között egy korszerű tojáscsomagoló gép és az ahhoz kapcsolódó rendszer beszerzését, 1100 hektár mezőgazdasági terület öntözését, a sertéstelep és a húsfeldolgozó üzem fejlesztését érintik. Osvay György, a cég elnök vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 2020 óta megvalósult beruházásokkal fejlesztették a baromfi telepet, fűtési rendszereket korszerűsítettek, magtárakat bővítettek, illetve a tojásbeszállításra használt papírtálcákat műanyagra cserélték, ehhez pedig mosóberendezést alakítottak ki. A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. évente mintegy 400 ezer baromfit és 28 ezer sertést nevel, az állatok alaptakarmányának jelentős részét pedig ők maguk termelik meg.

A Corteva Agriscience globális mezőgazdasági tudományos és technológiai vállalat bemutatta a magyar gazdáknak 2025-ös portfólióját, amely továbbra is a magas minőségű, korszerű Pioneer® vetőmagok, innovatív növényvédelmi megoldások és biológiai termékek növekvő választékát kínálja. A 2025-ös termesztési szezonban a Corteva négy új kukorica- és három új napraforgóhibridet vezet be a Pioneer® vetőmag portfólióba. Ezek a magas minőségű vetőmagok segítenek a gazdáknak abban, hogy az idei szezonban a szélsőséges környezeti feltételek ellenére is megbízható és stabil terméshozamokat érjenek el. A vállalat új termékportfóliójával kapcsolatban Sergii Kharin, a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az innováció kulcsfontosságú a mezőgazdaság előtt álló legnagyobb kihívások megoldásához, amelyeket a mezőgazdasági környezethez igazodó folyamatos technológiai fejlesztésekkel kívánunk kezelni. A Corteva olyan innovatív és fenntartható megoldásokat kínál a gazdálkodóknak, amelyek segítenek fenntartani gazdaságuk jövedelmezőségét ebben a változó környezeti hatások és szélsőséges időjárási viszonyok által jellemzett dinamikus környezetben. Együttműködünk az agrárpiaci szereplőkkel annak érdekében, hogy a vállalat tudományosan megalapozott és a fenntarthatóságnak teljes mértékben megfelelő fejlesztései a magyar gazdák számára is elérhetőek legyenek, így innovációinkkal továbbra is hatékonyan támogathatjuk a magyar mezőgazdaság fejlődését.” A Corteva továbbra is jelentős forrásokat fektet be a kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan innovatív megoldásokat kínáljon, amelyek lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy növeljék hatékonyságukat és kevesebb erőforrásból, ugyanakkora területen többet termeljenek, hogy elegendő egészséges és tápláló élelmiszert biztosítsanak a világ növekvő népessége számára.

A Portfolio Csoport 2024-ben is átadta a Portfolio Agrárdíjakat a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián, ahol a Portfolio Év Agrárkertésze díjat Csizmadi Imre, a Csizmadi Farm tulajdonosa vehette át. A díj nyertese elmondta, hogy jelenleg 300 hektáron termelnek zöldségeket, valamint 7 hektáron bazsarózsát. Cége szinte kizárólag belföldi piacra termel, és célja, hogy Magyarország önellátóvá váljon a mezőgazdasági termékekből. A szakember kiemelte, az időjárási kihívásokat és a modern technológiák szerepét a magyar kertészeti ágazatban. A díj nyertese elmondta, hogy jelenleg 300 hektáron termelnek olyan zöldségeket, mint zellert, céklát, hagymát és burgonyát, emellett pedig bazsarózsával is foglalkoznak, immár 7 hektáron. Csizmadi Imre 2014-ben vette át a cég vezetését, amikor még többféle feladatot látott el a gazdaságban családjával együtt, ma pedig inkább az operatív feladatokért felelős. Az általunk termelt áruk szinte 100%-át belföldön értékesítjük, egyelőre az összes termék hiánytermék, az ország mindegyik termékből nettó importőr, tehát hogyha a szezonon kívül vagyunk, akkor egy-két hónapon belül szinte 100%, hogy külföldi áruval találkozunk az üzletláncok polcain. Ez egyébként személyes szívügyem is, hogy ez a jövőben változzon, és amelyik terméket rentábilisan meg tudjuk termelni ebben az országban, azt igenis itthon termeljük meg, itthon tároljuk el, és a magyar gazdálkodók legyenek ettől gazdagabbak - fogalmazott Csizmadi Imre. Hozzátette: Az a megtiszteltetés ért, hogy én tölthetem be a Nemzeti Agrárkamaránál a Kertészeti és Beszállítóipari Osztály elnöki pozícióját. Ennél a társadalmi szerepnél fogva szeretném egy kicsit arra ösztönözni a gazdákat, illetve mindenféle segítséget megadni ahhoz, hogy jobbá tegyük a magyar kertészetet, és tényleg önellátó legyen az ország a termékekből. A szakértő felhívta a figyelmet az időjárási problémákra, ami szerinte a legnagyobb gondot jelenti. Úgy véli, alapvetően nem a hőséggel, hanem a szárazsággal van probléma, mert a hosszú, csapadék nélküli időszakok a légkör nedvességtartalmának csökkenését jelentik, mely miatt a növények szenvednek, megégnek. Én is azt látom, hogy ahol erdő mellett, vagy erdő által körülölelt földjeink vannak, azok sokkal jobban teljesítenek még öntözés nélkül is, mint az úgymond a pusztaságban lévő táblák, holott azok aranykorona, meg mindenféle tulajdonság szempontjából jobb földek kellenének, hogy legyenek. Emellett Csizmadi Imre elmondta, hogy a gépesítés, illetve az új technológiák mind segíthetik a produktivitást. Amikor felhívtak a kategória győzelem hírével, akkor örömmel fogadtam a dolgot, bár én még fiatalnak tartom saját magamat, hogy a saját szempontomból értékeljem az életpályámat, mert még rengeteg terv van előttünk, és rengeteg tervet szeretnék még megvalósítani, még ahhoz képest is, ahol most állunk. De nagyon örülök neki, hogy így gondolnak rám ezzel kapcsolatban, de ennek még remélem, hogy messze a vége.

Nagyrészt még a rendszerváltás előtti időszakban kerültek Gyulafirátót határába azok az illegális hulladék-lerakatok, amik felszámolásában vívott harcban a VERGA Erdőgazdasági Zrt. most újabb frontot nyitott. Kormányzati támogatásból mintegy 800 köbméter, főként bontási hulladéktól tisztítják meg az amúgy természetvédelmi területet a következő időszakban. Először 2020 és 2021 között végzett a VERGA Zrt. nagyszabású hulladékmentesítési akciót a Gyulafirátóttól észak-nyugati irányba elterülő földeken, akkor mintegy 2500 köbméter, összesen 4000 tonna hulladékot szedtek össze a környezetvédelmi besorolását tekintve NATURA 2000-es területen. Az érintett rész több szempontból is speciális és ezek közül csak az egyik a természetvédelmi minősítése. Hivatalosan a Központi Lő- és Gyakorlótérhez tartozik, miközben közvetlenül Gyulafirátót vízbázisa mellett terül el. A magyar kormány által meghirdetett „Tisztítsuk meg az országot II.” pályázati kiírásán a veszprémi erdőgazdasági vállalat most ismét sikeresen szerepelt, így pedig 30 millió forintos támogatással folytathatják a pár éve megkezdett munkát. Erről az akcióról tartottak sajtótájékoztatót szerdán délelőtt az érintett területen, ahol Ugron Ákos, a VERGA Zrt. vezérigazgatója elmondta, a rendszerváltás előtt itt illegális kőfejtők működtek, amiket aztán a környékről származó építési és háztartási hulladékkal, de több esetben veszélyes hulladéknak minősülő autógumikkal, azbeszt tartalmú anyagokkal is feltöltöttek. A mostani projekt ezeknek az évtizedes káros gócpontoknak a felszámolását segíti elő, az erre szakosodott vállalkozó pedig már meg is kezdte a munkát, aminek keretében még a helyszínen szelektálják a különböző típusú hulladékokat, majd szakszerű elszállítás után jellegüknek megfelelően gondoskodnak a megsemmisítésükről. A helyszínen Pálmai Árpád, a MH Böszörményi Csapatgyakorlótér Parancsnokság megbízott parancsnoka elmondta, a honvédség régóta jó kapcsolatot ápol a természetvédőkkel és a mostani projektben is minden segítséget megadnak, hogy mielőbb megtisztuljon a terület. A sajtótájékoztatón jelen volt Ovádi Péter, Veszprém és térségének országgyűlési képviselője, valamint Varga Tamás, alpolgármester is. Ők üdvözölték a két állami szervezet, a VERGA és a Magyar Honvédség együttműködését, valamint megjegyezték, habár az országban és Veszprémben is számos olyan program zajlik jelenleg is, ami a zöldítést és a zöldtechnológiát helyezi előtérbe, néha így is vissza kell menni az origóig és megszüntetni a még mindig létező illegális hulladéklerakókat, pont, ahogy jelenleg Gyulafirátót mellett is történik. A területen várhatóan 800 köbméter hulladékot gyűjtenek össze a következő néhány hónapban.

A Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. a világ egyik meghatározó tojóhibrid-tenyésztő vállalkozása. A cég elsősorban tojóhibridek tenyésztésével foglalkozik, de kettős hasznosítású fajták és közepes növekedési potenciállal rendelkező húshibridek is megtalálhatók a kínálatában - mondta el Németh Szabolcs, a Kft. cégvezetője. A vállalkozás Magyarországon belül, illetve világszinte több mint 60 országba exportálja termékeit. Németh Szabolcs tavaly a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián elnyerte az Év állattenyésztője díját. A Portfolio Csoport a tavalyi évben is kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat decemberben, az Agrárszektor 2024 Konferencián, ahol az Év növénytermesztője díjat Németh Szabolcs nyerte el. A Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. cégvezetője elmondta, hogy a jogelődével együtt több mint 60 éves tenyésztési tapasztalattal rendelkező vállalkozás Magyarországon és a környező országokban elsősorban étkezési tojást előállító naposcsibéket értékesít, de világszinten 60-nál is országba exportálnak szülőpárokat és nagyszülő párokat. A vállalat két telephelyen rendelkezik tiszta vonalú állományokkal, amelyek biztonsági-járványvédelmi okokból több mint 120 kilométerre található egymástól. Amíg 20-30 évvel ezelőtt a tojóállományokat 70-75 élethétig lehetett gazdaságban tartani, ma már a szelekció és a genetikai munka következtében 90-100+ élethétig is termelésben lehet tartani a tojástermelő hibrideket - közölte Németh Szabolcs. A termelés és az egyéb fajlagos mutatók mellett a tojások minősége is fontos, amelyet a termelési ciklus több pontján is minősítik. Ennek során vizsgálják a tojások jellemző tömegét, a tojáshéj szilárdságát, a barna tojásoknál a héj sötétségét, illetve a tojásfehérje magasságát is mérik. A termékünket az különbözteti meg a konkurenseinktől, hogy ellenállóbbak. Tehát mind a nevelés, mind a tojástermelés időszakában a TETRA-hibrideknél alacsonyabb elhullás tapasztalható, mind bármelyik konkurens hibridnél - mondta el Németh Szabolcs

Óriási kihívás a termelők számára a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése - közölte az Agrárszektorral Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke. A szakember, aki 2024-ben elnyerte a Portfolio Csoport Fenntartható mezőgazdaságért díját kiemelte, a klímaváltozás kapcsán a gazdálkodásoknak mindent meg kell változtatniuk: a talajhoz való viszonyukat és újra kell gondolniuk a jelenleg termesztett növénykultúrákat is. A cég fő profilja a sertéstenyésztés, illetve sertéshizlalás, amellyel kapcsolatban Bóna Szabolcs elmondta, a sertéshúsnál azt látják, hogy annak nagy része nem marad belföldön, a jó minőségű húsra ugyanis nincs Magyarországon fizetőképes kereslet. A főleg állattenyésztéssel foglalkozó Rábapordányi Mezőgazdaásgi Zrt. 2001-ben jött létre, a cég fó profilja a sertéstenyésztés és a sertéshizlalás. Jelenleg 950 koca található az állományban, illetve annak malacszaporulata, valamint 550-600 Holstein-fríz tejelő tehénnel is rendelkeznek, amelynek az éves tejtermelése összesen 7 millió kilogramm - tájékoztatta az Agrárszektort Bóna Szabolcs. Kiemelte, a cég működése elég komplex, próbálják ugyanis a saját takarmányszükségletüket maguk megtermelni a rendelkezésükre álló 1000 hektár szántóterületen, illetve 160 hektár gyepen. Mivel ez így nem sikerül, ezért kialakítottak egy kistérségi integrációt, amelybe mostanra már nagyságrendileg 2500 hektár tartozik összesen. Amikor megkérdezik, hogy mivel foglalkozunk, azt szoktam mondani, hogy van két költséges hobbink, a két állatfaj, amivel foglalkozunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy lehet eredményesen csinálni ezeket a tevékenységeket. A szakember úgy látja, a legfontosabb kihívás az a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése. A nagyüzemi állattartás megítélése nem túl pozitív, pedig az állatok jóltartása egy komoly feladat, amit a nagyüzemi állattartók többsége nagyon jól csinál - hangsúlyozta. Bóna Szabolcs szerint a fenntarthatóságban a legfontosabb az, hogy hosszú ideig szeretnénk még ezen a bolygón együtt élni, abban az ökoszisztémában, amibe beleszülettünk. Azzal kapcsolatban, hogy mit kell változtatniuk a gazdálkodásoknak a klímaváltozás miatt, a szakember elmondta: mindent. Át kell alakítani a talajhoz való viszonyukat és teljesen újra kell gondolni a növénykultúrákat, illetve azt, miket termesztünk. Ugyanakkor Bóna Szabolcs véleménye az, hogy mivel nincsen presztizse a szakmának, főleg az állattartásnak, így nagyon nehéz rávenni az embereket arra, hogy akarjanak vele foglalkozni. A sertéshús esetén azt látjuk, hogy a nagy része nem marad belföldön, a jó minőségű húsra ugyanis nincsen Magyarországon fizetőképes kereslet.

A Dombegyházi Agrár Zrt. mintegy 5000 hektár szántót művel, ebből 4000 hektár Magyarországon található, 1000 pedig Romániában. A cégcsoport őszi mákot, kukoricát, árpát, búzát, napraforgót, lucernát és őszi borsót termeszt, ezen kívül rendelkeznek egy 1000 kocás sertéstelepük. Továbbá a kereskedelemben is tevékenykednek. Isztin Ferenc, a vállalat vezérigazgatója - aki az Év növénytermelője lett 2024-ben - beszélt arról is, hogy a növénytermesztésben felmerülő problémákra a portfólióban látja a megoldást és az maradhat talpon, aki széleskörűen tud gondolkozni. Az őszi vetésű növényekben látok potenciált, nagyobb területen is fogjuk őket vetni. Az marad életben a növénytermesztőknél, akik vertikálisan és horizontálisan is minél szélesebb spektrumot be tud fogni és elosztja a növényeit. A szakember továbbá kiemelte, hogy a legnagyobb kihívás a szakképzet munkaerő hiánya - pedig ezzel korábban sosem volt gond. Az öntözés szintén komoly probléma, és egyelőre nem is látja, hogy a jövőben erre megoldást lehetne találni a vállalatnál. Ugyanakkor a sertéstenyésztés a sok nehézség ellenére is pörög a Dombegyházi Agrár Zrt-nél: az elmúlt 25 évben egyetlen egyszer sem volt veszteséges a sertéstenyésztésünk. Amikor elkezdtük, 1000 kocától 18 ezer hízót tudtunk eladni. Ma 1000 kocától 35 ezer hízót adunk el - mondta Isztin Ferenc.

A Magyar Hang értesülése szerint mintegy 57 ezer tyúk fulladt meg a Baromfi-Coop Kft. nyíregyházi telephelyén, a tömeges pusztulást ugyanis a szellőztetőrendszer hibája okozta. Ugyanakkor a Nébih fertőző betegségeket is vizsgált az eset miatt, hiszen október óta a madárinfluenza újra megjelent Magyarországon, ráadásul Szabolcs-Szatmár vármegyét is elérte, ahol már húsz településen észlelték. Egy szakértő szerint azonban könnyedén elképzelhető, hogy műszaki hiba miatt történt a tyúkpusztulás. A Baromfi-Coop Kft. nyíregyházi telepén 2024 decemberében több tízezer tenyésztyúk pusztult el, miután leállt a központi szellőztetőrendszer, vagyis az állatok megfulladtak - értesült a Magyar Hang. A lap megkereste a Master Good-cégcsoportot, ugyanis ehhez tartozik a Baromfi-Coop Kft., de nem kaptak választ. Ugyanígy jártak az Atev Zrt.-vel, amelyek az elpusztult állatokat szállította el, a cég üzleti titokra hivatkozva utasította el a megkeresést. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) azonban részletezte, mi is történt a baromfitelepen. „2024. december 25-én éjjel a Baromfi-Coop Kft. Nyíregyházán lévő, mintegy 57 ezer tenyésztyúkot tartó telepén leállt a szellőzés a központi biztosíték hibája miatt, ezért az ott lévő állomány nagy része elpusztult, a maradék állomány pedig felszámolásra került. Az illetékes, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei hatóság az esetet követően értesült a történtekről és jelezte azt a Nébih felé is. A kivizsgálás megtörtént, madárinfluenza és egyéb fertőző állatbetegség gyanúja nem merült fel” – közölte a hivatal. A madárinfluenzát amiatt említették meg, mert 2024 októbere óta ismét terjed Magyarországon. Január 6-án érte el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, ahol egy nyírbátori kacsatelepen azonosították a fertőzést, de a vármegye további 19 településén is észlelték. A helyzetről Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő nyilatkozott, aki logikusnak, életszerűnek tartja a Nébih közleményét, és a szellőztetőrendszer meghibásodását sem gondolja kizártnak. Minden nagy létszámú baromfitelepnek vannak tartalékgenerátorai, de ezek jellemzően épületen kívül, még a telep főkapcsolója előtt vannak bekötve, hogy a külső áramforrás kimaradása esetén is fenntartsák a világítást, fűtést, szellőztetést. Ha azonban a főkapcsoló biztosítéka hibásodott meg, abban az esetben a generátorok sem tudnak utánpótlást adni, és rendszer leáll – közölte a szakértő, majd hozzátette, hogy az oxigénszint csökkenésekor a tyúkok pánikba esnek, légzésük szaporábbá válik és többet mozognak, ezáltal tovább fogy a levegő, valamint emelkedik a telephely széndioxid- és páratartalma, ezért pusztulhat el rövid időn belül ekkora mennyiségű állat. Azt sem véli meglepőnek, hogy a megmaradt állományt is levágták az eset után, ugyanis a légszomjjal küszködő állatok testében a bélcsatornákból toxinok szívódnak fel, amely rontja a hús és a tojások minőségét. Ez viszont élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvet, így az állatok közfogyasztásra alkalmatlanná válnak.