ajax placeholder
Hu | En

Kérjük várjon.


Hírek

2021.03.19

Pilisi Parkerdő Zrt.: Játszótér és fitneszpark épül a hűvösvölgyi Nagyréten

A csaknem 30 millió forintos ökoturisztikai beruházás nyomán tematikus játszótérrel és szabadtéri fitneszparkkal is gazdagodik a terület, amelyet a látogatók előreláthatólag április végén vehetnek majd birtokba - közölte az MTI-vel a beruházó Pilisi Parkerdő Zrt. Mint a közlemény emlékeztet, a Pilisi Parkerdő 2019-ben kezdte meg a Nagyrét átalakítását 21. századi színvonalú erdei pihenőhellyé. Ennek első lépéseként még abban az évben megépült egy ingyenesen használható, szabványos kézilabdapálya a korábban leégett nagyréti büfé helyén. A Pilisi Parkerdő egy VEKOP pályázat keretében, a Magyar Természetjáró Szövetséggel konzorciumban idén tovább folytatja a Nagyrét fejlesztését. A munkálatok ezen a héten kezdődtek el.


(origo.hu)

2021.03.18

Pilisi Parkerdő Zrt.: Fejlesztések a Budakeszi Vadasparkban

Látogatók ezrei várják, hogy a Budakeszi Vadaspark ismét kinyithassa előttük kapuit. Megéri azonban türelmesnek lenni, mert a Vadaspark a koronavírus-járvány okozta kényszerpihenő ellenére sem tétlenkedett. Újdonságokkal készül, hogy az élményben minden korosztály örömét lelhesse. Bizonyára mindenki nagyon szeretné már meglátogatni kedvenc vadasparki lakóit. Bár a mostani kényszerpihenő a Budakeszi Vadasparkban is közel öt hónapja tart, mégis van benne valami jó: a látogatók számos új dologgal találkozhatnak majd az újranyitáskor. „Az erdő kapujaként” a Budakeszi Vadaspark küldetése, hogy kicsiknek és nagyoknak interaktív módon, testközelből, játékos formában mutassa be a Kárpát-medence őshonos élővilágát. Ezt szolgálják azok a fejlesztések is, melyek a Pilisi Parkerdő Zrt., az Örökerdő Alapítvány és az Agrárminisztérium támogatásával valósulhattak meg. Látványos röpdékkel bővül a Vadaspark és a Budakeszi Dinópark közötti terület. Az összesen nyolc kifutót a munkák befejezését követően a madarak vehetik birtokba, az érdeklődőket pedig a jelenlegi látványvilágba beleillő stílusú sétaút fogja körbekalauzolni. A játszva tanulásban ezentúl piktogramokkal ellátott, egyedi tervezésű fajleíró táblák segítik a gyerekeket és a felnőtteket. A látogatók az újfajta tanulási élményt 30 állatfaj kifutója előtt próbálhatják ki. A Vadaspark a külföldi vendégeire is gondolt: az érdekességek már angolul is olvashatók. Az új fajleíró táblák az Agrárminisztérium támogatásával készültek el.


(agrotrend.hu)

2021.03.03

Pilisi Parkerdő Zrt.: Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával. Erdő és az erdő lakóinak kapcsolatát, kölcsönhatásait kezeli, formálja a természetközeli vadgazdálkodás. A Pilisi Parkerdő alapítása óta, több mint öt évtizede a hazai erdőgazdálkodás szakmai pionírja, ahol olyan kísérleti programok indultak hajdan, mint a Visegrád-közeli szálaló erdőgazdálkodás, amely mára örökerdőgazdálkodás néven a jövő generációi számára alakít a klímaváltozás negatív hatásaival szemben is ellenállóbb, fenntartható magyar erdőket - írja közleményében a Pilisi Parkerdő Zrt. Nincs ez másképp vadgazdálkodás terén sem, és az „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás” egyre közeledő aktualitása szempontjából érdemes áttekinteni a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken elindított természetközeli vadgazdálkodást. A természetközeli vadgazdálkodás lényege az, hogy a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként, holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma állapotát tartva szem előtt. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei fajban gazdag, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekednek. A fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, és biotikus vagy más károsításokkal szemben. A Pilisi Parkerdő Zrt. az általa kezelt 65 ezer hektáros erdőterület egyre nagyobb részén vezeti be lépésről lépésre az örökerdő-gazdálkodás és az természetközeli vadgazdálkodás módszerét, így fokozatosan természetközelibb és ellenállóbb, a klímaváltozás hatásaival szemben is védettebb erdők kialakítását valósítja meg.


(agrotrend.hu)

2021.03.01

Támba Kft.: Vadhúsban utazik a szabolcsi cég: különleges termékekkel hódítanák meg a piacot

Szeretnénk leküzdeni azokat a sztereotípiákat, amik az emberekben a vadhússal szemben ott vannak – mondta el az Agrárszektornak Támba Miklós, a Támba Családi Holding tulajdonosa és beruházója. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakember beszélt arról is, hogy a gazdaság legtöbb szereplőjével ellentétben őket nem hátráltatta a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, bizonyos szempontból nézve jól is jártak vele. Támba Miklós elmesélte, hogy a vadhúsfeldolgozó üzemük családi vállalkozás keretében épült. A céget az 1990-es években alapította az édesapja, aki foglalkozását illetően erdész, hobbiját tekintve pedig vadász volt. A napkori székhelyű vállalkozást az akkori erdőgazdákkal, szövetkezetként indították, valamint egy erdészeti gépszolgáltatást is létrehoztak akkor. Ez a koncepció később kibővült, amikor bekapcsolódtak a vendéglátóiparba is. A szakember elmondta, hogy ahogy fejlődött a cég, mind az erdőgazdálkodási, mind a vendéglátási ágazat is újabb beruházásokkal gyarapodott. Mostanra egy 15 ezer hektáros vadászterülettel rendelkeznek, ahol vadgazdálkodást folytatnak, van erdei iskolájuk és rendezvényközpontjuk is, valamint egy éttermük, szállodával, de az erdészeti szolgáltatásokat sem adták fel. Támba Miklós beszélt arról is, hogy 2020. augusztus 27-én adták át a Nativus vadhúsfeldolgozót. Az új üzemegység jól illeszkedik az eddigi vertikumukba, hiszen mind a vadgazdálkodáshoz, mind a vendéglátáshoz kapcsolódik. A feldolgozás során elsődlegesen a nagyvadakra, egészen pontosan a lőtt nagyvadakra koncentrálnak. A feldolgozó üzemben tőkehúsokat készítenek, de van lehetőség a vadhús további feldolgozására, sonka- és kolbászfélék, szalámik előállításával is foglalkoznak, de szeretnének szuvid és marinált termékekkel is megjelenni a piacon.


(agrarszektor.hu)

2021.02.16

TAEG Zrt.: Új vezérigazgató a soproni társaság élén

2021. február 15-től Dr. Sándor Gyula erdőmérnök veszi át a Sopron környéki erdőket kezelő TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezetését. A társaság a Soproni Egyetem modellváltásának keretében januártól került a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába azzal a céllal, hogy megfelelő gyakorlati lehetőséget biztosítson a természeti erőforrások fenntartható kezelésének oktatását középpontba állító intézmény hallgatói számára. A Tanulmányi Erdőgazdaság tevékenysége csemetetermeléstől a fafeldolgozásig terjed. Változatos természeti viszonyok között gazdálkodik, és parkerdők fenntartásával, erdei iskolák működtetésével jelentős a közjóléti szerepvállalása is. "Jó adottságaink vannak arra, hogy aktívan részt vegyünk az erdő-, a vadgazda, a természet- és környezetmérnökök illetve a faipari mérnökök képzésében. Emellett a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a gazdasági, a művészeti és a pedagógiai képzésben történő együttműködésre is. A gazdálkodás stabilitásának megtartása mellett cégünk fókuszában továbbra is a szlogenünk megvalósítása áll: Oktatással a természet oldalán. Ennek a közös munkának a szolgálatába állítom minden tapasztalatomat, amit a Soproni Egyetem oktatójaként eddigi 23 éves pályafutásom során szereztem" – mondta Dr. Sándor Gyula, hivatalba lépő vezérigazgató. Ábrahám István Termelési vezérigazgató-helyettesi munkakörben folytatja munkáját a TAEG Zrt. kötelékében.


(agrotrend.hu)

2021.02.12

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.: A Balatonban félmilliárdért lesz jó a halaknak

Nyolc helyszínen, zömmel a tihanyi és a zamárdi partok közelében alakítanak ki új, mesterséges élő- és ívóhelyeket a Balatonban - számolt be a héten záruló projektről Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) horgászati ágazatvezetője az MTI-nek. A projektre közel félmilliárd forintot szánnak.


(napi.hu)

2021.02.11

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.; Állatorvostudományi Egyetem: Egyetemisták töltik a gyakorlatukat Mezőhegyesen

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa, Lázár János együttműködési lehetőséget ajánlott fel dr. Sótonyi Lászlónak, az Állatorvostudományi Egyetem rektorának, hogy a harmadéves hallgatóik egy hetes szakmai gyakorlatukat a birtokon teljesíthessék. A nemzetközi hírű felsőoktatási intézmény élt a lehetőséggel. Európa egyik legrégebbi állatorvosképző egyeteméről 120 fiatal érkezik tíz héten át Mezőhegyesre. Az állatorvosoknak ma megfelelő tudással kell rendelkezniük a nagygazdaságok és a kistermelők igényeinek a kielégítéséhez is. Mindezekhez a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kiváló helyszín a ménesbirtok. Hírportálunk úgy értesült, hogy a fiatalok három területet ismernek meg: ménes, tehenészet és juhászat.


(beol.hu)

2021.01.28

Pusztaszabolcsi Agrár zrt.: Kicsiben kezdték, ma mindenféle tejterméket gyártanak a Fejér megyei gazdaságban

A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. 2007-ben döntött úgy, hogy a tejtermelésre fog fókuszálni, 2011-ben pedig megcsinálták a tejüzemüket, amit azóta is folyamatosan bővítenek - tudta meg az Agrárszektor Sziebler Péternétől, a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. elnök-igazgatójától. A szakember azt is elmondta, hogy a tejüzemnek mostanra teljes a portfóliója, mindenféle tejterméket előállítanak ott. Sziebler Péterné elárulta, hogy a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. régi téeszekből alakult, és ha úgy nézik, a cég 1959 óta működik. A tehenészeti telepet 1973-ban hozták létre, a vállalat pedig 1992-ben az átalakulási törvény értelmében lett részvénytársasággá. Az elnök-igazgató elmondta, hogy 2007-ben döntöttek úgy, hogy a tejtermelésre fognak fókuszálni, 2011-ben pedig megcsinálták a tejüzemüket, amelyet azóta is bővítenek. Sziebler Péterné beszélt arról is, hogy régen 2300 hektáron gazdálkodtak, most ez már csak 500 hektár, itt termelik a szálastakarmányaikat. A szakember elmondta, hogy 4,6 millió liter tejet termelnek, ennek 30-35%-át tudják feldolgozni a tejüzemükben. Mostanra már ennek teljes a portfóliója, többféle zsírszázalékú tejet állítanak itt elő, továbbá ízesített tejeket, túrót és ennek tovább feldolgozott változatait, natúr és ízesített joghurtokat, többféle sajtot, vajat és tejfölt készítenek.


(agrarszektor.hu)

2021.01.21

ÉSZAKERDŐ Zrt.: A járvány ellenére nőtt az utasok száma ezen a kisvasúton

Felemás esztendőn vannak túl az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott kisvasutak. A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton (LÁEV) csökkent, a Pálházi Állami Erdei Vasúton (PÁEV) viszont növekedett az utasok száma, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. A LÁEV szerelvényein több mint 152 ezren utaztak, a PÁEV-nél pedig meghaladta a 43 ezret a jegyet váltók száma. Ez utóbbi mintegy hét százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményt – tájékoztatott Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója. A koronavírus járvány miatt tavasszal csaknem két hónapon keresztül nem közlekedtek a vonatok egyik kisvasút vonalán sem, majd májustól is csak csökkentett kínálattal, fokozatosan indult újra a menetrend szerinti forgalom. A LÁEV-nél ez behozhatatlan kiesést okozott, viszont a PÁEV-nél a nyári hónapok megnövekedett forgalma pozitívra fordította az utasszám mérlegét. A kieső időszakban több, előzetesen tervezett program – például a LÁEV 100 éves fennállására tervezett eseménysorozat – is elmaradt, mint ahogyan nem tartották meg télen a Diósgyőri Mikulásvonat elnevezésű rendezvényt sem, amin általában több mint 20 ezren szoktak részt venni. Népszerű program volt viszont ősszel a Vadászkürt Expressz, valamint a Szarvasbőgés-hallgató vonatozás. A Lillafüredi Állami Erdei Vasút 2019-ben megkezdett átfogó korszerűsítése az ütemterv szerint idén tavasszal a pályafelújítás szakaszába lép, ami jelentős forgalomkorlátozásokkal jár majd. Az utasforgalmi és üzemi terek megújítása érinti Miskolc-Dorottya utca állomás felvételi épületét, Diósgyőr-Majláth forgalmi telepet, a lillafüredi Ökoturisztikai Központot, illetve a garadnai végállomást is, melyeket várhatóan márciusban vehet birtokba az utazóközönség és a kisvasút személyzete.


(turizmusonline.hu)

2021.01.12

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.: A tervezettnél több ponty került a Balatonba

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BH Zrt.) 2020-ban is túlteljesítette a pontytelepítési előírását. A siófoki székhelyű agrárvállalat 2019 végén elfogadott terve szerint a múlt évben 300 000 kilogramm, két-három nyaras korú ponty került volna a Balatonba, ám ebből a halfajtából is jóval többel, együttesen 337 151 kilóval gazdagodott a tó - írta a Magyar Nemzet. Egy és két nyaras süllőből több mint háromezer kilónyit eresztettek a Balatonba, előnevelt csukából 252 ezret a tóba és a vízrendszer befolyóiba – közölte a BH Zrt. Számolhatnak még a horgászok gazdag balinkínálatra, apró, halászléalapnak kiválóan alkalmas kősüllőre és compóra is. Folytatódott a Balatonból eltűnt, majd 2015-ben megkezdett menyhal újrahonosítási programja, a múlt év októberéig 11 ezer darabot engedtek szabadon. A Kis-Balatonba is jutott a halgazdasági cég fonyódi, balatonlelle-irmapusztai, mórichidai és buzsáki halneveldéjéből. Ott 250 ezer előnevelt ponty, 51 ezer előnevelt csuka és 50 ezer, ugyancsak előnevelt süllő csábítja a horgászokat. A múlt év februárjától december közepéig 106 fuvart és több mint 11 ezer kilométert tettek meg oxigénnel dúsított tartályokba zárt, lubickoló kopoltyúsokkal a BH. Zrt speciális teherautói. A halgazdaság dolgozói ezúttal is a teljes nyilvánosság előtt – a horgászegyesületek és a sajtó képviselői jelenlétében – harminchárom balatoni helyszínen "csúszdáztatták" vízre a horogra való. Becslések szerint a Balatont – fogási élmények reményében – évenként, legkevesebb egy alkalommal 500 ezer horgász keresi fel. Köztük külföldiek is, és mivel a környező országokban is igen jó híre van legnagyobb tavunk halfaunájának. – A legtehetősebbek a múlt évben is a BH Zrt. 2019-ben átadott keszthelyi Akvárium Apartmanházában szálltak meg. Ugyanis a rendkívül szép környezetben fekvő, 16 szobás, négy-négy ágyas apartmanok mindegyikéhez külön horgászcsónak is jár a vendégeknek – jelezte Kozma Ani, a halgazdaság sajtószóvivője. – A koronavírus-járvány miatt 2020 nyara ott is csendesebb volt a reméltnél, de több külföldi, elsősorban cseh, szlovák, lengyel és osztrák horgász, illetve horgászcsalád is eltöltött néhány napot az agrártárca és a halgazdaság együttesen 320 millió forintjából kialakított, exkluzív balatoni apartmanházban – tette hozzá a sajtószóvivő.


(agrotrend.hu)