Hírek

A Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t, amely sokáig kecsketartással foglalkozott, 2020-ban megváltoztatták a céges dokumentumokban a főtevékenységét, átállt a lótenyésztésre. A most beadott éves beszámoló szerint a cég 92 millió forint veszteséggel zárta 2022-t. Mindez úgy jött össze, hogy az árbevétel az egy évvel korábbi 55 millióról 71 millió forintra nőtt, az anyagjellegű ráfordítások viszont 64-ről 89, a személyi jellegű kiadások 35-ről 41 millióra nőttek.

Együttműködési megállapodást írt alá a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár „Állategészségügyi kihívások és megoldások a gazdasági haszonállat tartásban” címmel megrendezett konferenciáján az Állatorvostudományi Egyetem és a Hód-Mezőgazda Zrt. Ennek értelmében az állatorvos hallgatók gyakorlaton vehetnek részt a társaságnál, illetve az egyetem a tudása átadásával segíti a cég még eredményesebb termelését. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezetője kiemelte, társaságuk évi több mint 40 ezer hízósertést ad le, kocánként 4300-4600 kilogramm értékesített hízójuk van. Hogy ezt teljesíteni tudjuk, rendkívül magas színvonalon kell dolgoznunk, ehhez a tudományos háttérre is szükségünk van – mondta. Kiemelte, örömmel vesznek majd részt az ide érkező állatorvos hallgatók gyakorlati képzésében.

Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztett ki alternatív gabonafélékből hatéves kutatómunkával a Körös-Maros Biofarm Kft. vezette Elixbeer Konzorcium csaknem 400 millió forint uniós támogatás felhasználásával – mondta Várhelyi Zoltán, a kft. projektmenedzsere. A konzorciumban részt vett az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete és a szegedi Gabonakutató NKft. is, a fejlesztés összköltsége 496,5 millió forint volt. A cél hazai nemesítésű gabonafajták felhasználásával javított beltartalmi értékekkel rendelkező, bio minősítésű sörök és malátaitalok kifejlesztése volt. Ehhez a két kutatóintézet gabonanemesítést végzett a söripari felhasználhatóságra fókuszálva, a nemesített gabona termesztéstechnológiáját a Biofarm szántóterületein, mintegy száz hektáron optimalizálták – mondta a szakember. A projektbe bekapcsolódott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Biomérnök és Erjedésipari Technológia Tanszéke is, ahol receptúrákat fejlesztettek az új biosörök prototípusaihoz, majd próbagyártásokat végeztek a Biofarm gyulavári sörüzemében. Ezután a MATE laboratóriumában vizsgálták a késztermékek beltartalmi értékeit, amelyekről számos tudományos publikáció született. Várhelyi Zoltán elmondta, a projekt eredményeként állami fajtaelismerést kapott több nemesített gabonafajta, és ELKÉSZÜLT EGY 9-FÉLE SÖRBŐL, VALAMINT ALKOHOLMENTES MALÁTAITALBÓL ÁLLÓ TERMÉKKÍNÁLAT, VALAMENNYI BIO MINŐSÉGBEN.

Az állami erdőterület a hazai aktív turizmus egyik legfontosabb helyszíne, az itt elérhető rekreációs lehetőségek fejlesztésére az elmúlt években közel 40 milliárd forintot fordítottak az állami erdőgazdaságok - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős államtitkára Miskolcon. Zambó Péter a felújított Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) ünnepélyes átadásán hangsúlyozta: az összegből - különböző programokon keresztül - közel kétszáz erdei szálláshely, kilátó, ökoturisztikai központ, kisvasút és erdei iskola építését vagy modernizálását végezték el az erdészetek, amelyek az erdei turisztikai hálózat működtetésére évente több mint négymilliárd forintot fordítanak. A lillafüredi kisvasutat több mint 4,3 milliárd forintból újították fel, kormányzati támogatással. Elvégezték a teljes vasúti pálya, a kiszolgáló létesítmények és a vasúti szerelvények teljes felújítását - mondta az államtitkár. Megjegyezte, a kabinet által az erdei kisvasút-fejlesztésre elkülönített forrásokon belül a lillafüredi vonal részesült a legátfogóbb felújításban. Az erdei vasút Diósgyőr-Majláth forgalmi telepén tartott eseményen Sárhegyi Zoltán, az üzemeltető Északerdő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke beszédében megköszönte az agrártárcának, az államtitkárságnak és a társaság szakembereinek a beruházás megvalósításában nyújtott segítséget.

Átadták a FirstFarms Hungary Kft. új sertéstelepeit. A nyolcmilliárd forintos beruházást 2,5 milliárdos állami támogatással valósította meg a dán tulajdonú cég a Békés vármegyei Telekgerendáson és Pusztaföldváron. Anders Norgaard, a FirstFarms csoport vezérigazgatója elmondta, ez a legnagyobb beruházás a cég életében; a telekgerendási fiaztató telepre május első hetében érkeznek az első süldők. Köszönetét fejezte ki a 2,5 milliárd forintos állami támogatásért. A 14 hónap alatt elkészült beruházás során Telekgerendáson kétezer férőhelyes koca fiaztató telep épült; Pusztaföldváron pedig a szaporulatnak malacnevelő telep, ezekkel 4500 koca tenyésztésére van lehetőségük. A két telephelyen mintegy 18 500 négyzetméter alapterületű épületegyüttest építettek, amelyhez 1750 teherautónyi betont fektettek le. Az épületek áramellátását napelemek biztosítják, az optimális hőmérsékletet - Magyarországon egyelőre egyedülálló technológiával - hígtrágyából visszanyert hővel biztosítják. A beruházás 20-30 új munkahelyet teremet a térségben.

Életveszélyre figyelmeztet egy tábla a Fancsikai kilátó legalsó fokánál. A NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének kezelésében levő építmény műszaki állapota olyan mértékben leromlott, hogy az erdőgazdaságnak a lebontása maradt az egyetlen lehetősége – tudtuk meg Vereb Istvántól. A társaság kommunikációs munkatársa a Hajdú Online megkeresésére úgy tájékoztatott: – A fából készült, 13,5 méter magas kilátót 1980 szeptemberében adták át. A NYÍRERDŐ Zrt. 2023. áprilisában faanyagvédelmi szakértői véleményt készíttetett a létesítményről. Ebben megállapították, hogy a szerkezet lokális javításokkal nem helyreállítható, ezért a kilátó elbontása javasolt.

Öt év alatt 82 ezer köbméter tűzifához jutottak hozzá a rászoruló somogyi családok a SEFAG jóvoltából. Az állami erdészeti társaság közlése szerint a szociális tűzifaprogram keretében ez idő alatt 200 családot támogattak. A SEFAG kitért arra is, hogy idén országosan 5 milliárd forint áll rendelkezésre a szociális tűzifaprogramra, melyre április 28-ig pályázhatnak az önkormányzatok. Kitértek arra is, hogy azok a települések kérhetnek támogatást, ahol a lakosság száma 5 ezer alatt van.

Meghökkentő, hogy két tonna szemetet gyűjtöttek össze. A SEFAG Zrt. is csatlakozott az Aktív Magyarország által indított „Tavaszi nagytakarítás” elnevezésű programhoz, amelynek keretében közel kettő tonna szeméttől szabadították meg a kaposvári parkerdőket. A SEFAG Zrt. tájékoztatásában megjegyezte, hogy Magyarország második legnagyobb állami erdőkezelőjeként Somogyban több mint 85.000 hektár erdőt kezel. SAJNOS AZONBAN A MEGNÖVEKEDETT TURIZMUS GYAKRAN KOMOLY TERHET RÓ A KÖRNYEZETRE. A SEFAG Zrt. munkatársai, illetve a Zselici Erdészet dolgozói – összesen nagyjából 50-en – a Töröcskei Parkerdőben gyűjtötte a szemetet. A város közvetlen közelében található parkerdő szegélyét és a buszmegálló környékét tisztították meg. A szemét összegyűjtése meglehetősen nagy többletköltséget, nagyságrendileg több millió forintot plusz kiadást jelent a SEFAG-nak. A TÁRSASÁG ARRA KÉRI A TERMÉSZETJÁRÓKAT, HOGY A KIRÁNDULÁS KÖZBEN KELETKEZETT SZEMETET VIGYÉK HAZA ÉS OTTHON DOBJÁK KI, ILLETŐLEG HASZNÁLJÁK A KIHELYEZETT KUKÁKAT.

Összekapcsolódik az egyetemi tudásbázis és a magyar mezőgazdaság legkorszerűbb technológiája. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és a Nagisz Zrt. Szilvássy Zoltán rektor, a Debreceni Egyetem rektora a dokumentum aláírásakor elmondta: a felsőoktatási intézmény a növény,- és állattenyésztésben élen járó cégcsoporttal együttműködve folyamatosan képezi szakembereit, fejleszti technológiáját és az ott előállított, piacra szánt termékeit. A képzési-kutatási együttműködés részeként duális képzést is indítanak. Benedek Fülöp, a NAGISZ Zrt. igazgatóságának elnöke kiemelte, a cégcsoport most teljesen robotizált szarvasmarha istállót épít, ahol már emberi kéz érintése nélkül képesek a tejet előállítani. Ezzel a vállalat olyan gyakorlati képzési hátteret tud biztosítani, ami piacképes tudást nyújt a hallgatóknak.

Erdei iskolát is magában foglaló új természetismereti látogatóközpontot adtak át a Pécs és Komló között álló Mecsextrém erdei kalandpark szomszédságágában. A Mecsekerdő Zrt. által létesített ötszáz négyzetméteres Mecsek Discovery Center (MDC) névre keresztelt komplexumban a Mecsek kulturális és természeti világát bemutató kiállítás és erdei iskola kapott helyet. A beruházás keretében a közel nulla energiaigényű épület földszintjén egy 140 négyzetméteres kiállítótér létesült, ahol - egyebek mellett - forrást bemutató dioráma, magasles és borzvár, távcsövek, beépített kulcsos turistaház - várja a látogatókat, míg a felső szinten korszerű oktatási tereket alakítottak ki. A digitális tartalmakkal is gazdagon fűszerezett kiállítást a Mecsek Discovery Center mobilapplikáció teszi teljessé, amelyben helyet kaptak a közeli Mecsextrém parkot övező Mókus tanösvény állomásaihoz tartozó feladatok is. A beruházás 1,7 millió eurós támogatású, a magyar-horvát határon átnyúló együttműködési program INTERREG pályázatának támogatásával valósult meg. Az EAGLE névre keresztelt turisztikai projekt keretében infrastrukturális fejlesztések, turisztikai és ismeretterjesztő szolgáltatások valósultak meg a Dráva folyó két oldalán, Horvátország északkeleti és Magyarország délnyugati részén. A program keretében Horvátországban egyebek mellett új kilátó épült, valamint egy tájház és egy borospince rekonstrukciójára is sor került, de a projekt emellett természetismereti és túravezetői képzéseket, kerékpáros- és madármegfigyelő rendezvényeket is magában foglal. Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója azt mondta: vállalatuk erdei iskolai programjain évi 7-14 ezer diák vesz részt, a beruházással pedig - fűzte hozzá - mostantól még több lehetőség nyílik azok számára, akik autentikus módon szeretnének megismerkedni az erdők világával. Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet: a Mecsekben számos ökoturisztikai fejlesztés valósult meg, s a korábbiakhoz képest összehasonlíthatatlanul gazdagabbá vált mára a térség ilyen szempontból. A beruházások, mondta, azt is szolgálják, hogy a gyerekek a természet ismerete és szeretet mellett nőhessenek fel.