Hírek

Nyolcadik alkalommal ítélte oda a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a Megbízható Munkaadó elismerő címet. A kitüntetettek között a hódmezővásárhelyi Villeroy & Boch Magyarország Kft. is szerepel. A Megbízható Munkaadó díjjal olyan vállalatokat jutalmaznak, amelyek példaértékű módon gondoskodnak munkatársaik munka- és életkörülményeiről. A Villeroy & Boch Magyarország Kft. gyakorlatáról már többször beszámoltunk. A kitüntető cím elnyerésére pályázni lehetett. A résztvevő cégeknek egy részletes kritériumrendszer alapján kellett ismertetniük gyakorlati megoldásaikat, vállalati irányelveiket, többek között a javadalmazás, szociális- és jóléti juttatások, egészség- és munkakörülmények, képzés és továbbképzés, fejlődési és karrierlehetőség témakörben. A szakmai zsűri értékelése alapján idén 37 vállalatnak ítélték meg a Megbízható Munkaadó címet. A Villeroy & Boch Magyarország Kft. a város és a térség egyik meghatározó munkáltatójaként kiemelten törekszik arra, hogy a pályázatban is meghatározottaknak megfelelően működjön, és a munkavállalók mellett lehetőség szerint különféle programokkal azok családját és különösen a gyermekeiket is támogassa – áll a cég közleményében.

Az osztrák cég a tiszavasvári gyára a tesztüzem során a földgáz negyedét tudta kiváltani hidrogénnel. A cél a földgáz teljes kiiktatása a gyártási folyamatból. A Wienerberger 2023-ban indította el hidrogéntüzelési kísérleti projektjét a Miskolci Egyetem szakértőivel. Az együttműködés eredményeként a tiszavasvári téglagyárban megvalósított projekt célja, hogy hosszú távon csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást a téglagyártás szárítási és égetési lépésében, és fokozatosan kiváltsa a földgázt – áll a cég közleményében. A kísérleti projekt első fázisa 2024 áprilisában zárult le. A munka előkészítéseként új biztonságtechnikai berendezéseket, a földgáz-hidrogén bekeverésére szolgáló úgynevezett „bypass-csőágat”, valamint egy szabályozórendszert is kiépítettek az üzemben. A hidrogént tartálykocsikból nyerték.

A Wienerberger Magyarország, a Tondach kerámia tetőcserepek gyártója országos, nyílt és nyilvános formatervezői pályázatot hirdet. A „Megújuló tradíció – Új univerzális kerámiatetőcserép tervezése” című pályázat célja, hogy a jelentkezők megtervezzék a Tondach Univerzális termékcsalád legújabb tetőcserepét, amely széleskörűen felhasználható, egyben sokak számára vonzó lehet. A pályázat szakmai színvonalát emeli, hogy a Wienerberger a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) is bevonja, amelynek szakemberei a zsűrizésben is részt vesznek. A pályázat összedíjazása bruttó 1 800 000 forint, melyet a Wienerberger ajánl fel.

Megnyitása óta a legnagyobb fejlesztésén esett át a csornai cserépgyár. A Wienerberger cégcsoport tulajdonában lévő üzem technológiája így világviszonylatban is kiemelkedő. Az új, korszerű berendezések és a hat robot „foglalkoztatása” jelentősen modernizálta a gyártási folyamatokat, növelte az üzem hatékonyságát, illetve a termékek minőségét. Az 1,2 milliárd forintból megvalósuló beruházás részeként teljes felújításon esett át a 120 méter hosszú, 1000 fokon üzemelő égetőkemence is – számolt be róla a Kisalföld. A nagy múltú cég csornai egységében a korszerűsítést az is indokolta, hogy a feladatra, mely a modernizálás előtt kemény fizikai munka volt, nem igazán találtak embert. A munkatársaknak ugyanis naponta többtonnányi cserepet kellett megmozgatniuk, gyakran 55 fokos melegben. Próbáltak az ország más részeiből toborozni, illetve külföldről is, de nem jártak sikerrel. A robotizálás során a régi, gazdaságos technológiát kellett ötvözni a legmodernebb folyamatokkal. „Mintha ember csinálná kézzel, úgy oldották meg a kérdést” – hangsúlyozta Petrovszki Emil Mihály a gyár igazgatója. Nem mellesleg gyorsabb is lett a termelés, ami versenyelőnyt is jelent.

Modern technológiával működő, nagyméretű betoncserepeket és azok kiegészítőit gyártó üzemet épít a Wienerberger: Hejőpapin egy 7300 négyzetméter alapterületű csarnok, ipar 4.0 megoldásokat alkalmazó gyártástechnológia, betonkeverő berendezés és egyhektáros, kültéri raktár is létesül – derül ki a vállalat közleményéből. A 12 milliárd forintból megvalósuló beruházással a vállalkozás egy teljesen új termékszegmensbe lép be, így a fejlesztés egyaránt fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából. A döntően exportra gyártó, karbonsemlegesen működő üzem 2025 második felében kezdi meg a termelést évi 3 millió négyzetméteres kapacitással, amivel több mint 300 futballpályányi felület lehetne lefedni. A létesítmény a cég első, beton tetőcserepeket gyártó üzeme lesz Magyarországon. A 7300 négyzetméteres csarnokban működő két gyártósoron nagyméretű betoncserepek, illetve a hozzájuk tartozó kiegészítők – például kúpcserép, szegély- és szellőzőcserép – készülnek több szín- és termékvariációban. A cserepek gyártása a beton bekeverésétől kezdve a formázáson és szárításon át a targoncákra kerülésig teljesen automatizált lesz. A kész darabokat gépek formázzák, robotok mozgatják, csomagolják és készítik elő a szállításra. Mindössze a kiegészítő termékek néhány típusa esetében végeznek majd egyes folyamatokat továbbra is manuálisan, mert ezek nem automatizálhatók teljesen. A munkatársak a jövőben folyamatosan felügyelik majd a gépeket és berendezéseket, biztosítják a gyártási folyamat zavartalanságát. A Wienerberger magyarországi leányvállalata már jelenleg is több európai ország régiós gyártóközpontjaként működik. A Békéscsabán gyártott kerámia tetőelemek 70 százaléka, míg a kőszegi áthidalók több mint háromnegyede exportra készül a vállalat szerint. A cég közleményben hangsúlyozza, hogy a környéken található kavics- és homokbányákból kiváló alapanyag szerezhető be, ami hosszú távon lehetővé teszi prémium minőségű termékek gyártását.

Sikeres 2023-as évet zárt az O-I Hungary Kft. Ördögné Papdi Zsuzsanna ügyvezető a február 23-án rendezett adófizető cégek találkozóján röviden beszámolt arról, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a cég eredményesen tudjon működni. A tavalyi év sikereiről és az idei tervekről részletesebben is beszélgettünk az ügyvezetővel, aki azt is elárulta, hogy hatékonyságban olyan kiemelkedően teljesített a cég, hogy a cégcsoport gyárai közül a dobogós tíz helyből a kilencedik helyen végeztek. A tavalyi év igazán izgalmasan alakult az O-I Hungary Kft. orosházi gyára számára. A nagy inflációt a cég is megérezhette volna, azonban a stratégiájuknak és hosszútávú gondolkodásuknak köszönhetően eredményesen zárták az esztendőt. A betervezett mennyiséget sikerült eladniuk partnereiknek, és habár az év második fele őket is kihívások elé állította, így is sikerült egy eredményes évet zárniuk. Az O-I Hungary Kft. munkatársai óriási szakmai tudással rendelkeznek, elkötelezettek és összetartóak. A kollégák 40 százaléka már több mint 10 éve dolgozik a cégnél. A többi üveggyárhoz képest Orosházán a nők foglalkoztatási aránya is magasabb – közel 30 százalék.

A Villeroy&Boch hódmezővásárhelyi szanitergyárban járt Luitwin Gisbert von Boch-Galhau, aki a Villeroy & Boch AG igazgatótanácsának elnöke volt ez egykori Alföldi Porcelángyár 1992-es privatizációja idején. Meghatározó szerepe volt a privatizáció lebonyolításában és a vásárhelyi gyár konszernhez történő integrálásában. Luitwin Gisbert von Boch-Galhau az alapító Boch család 8. generációjának tagjaként, 70 év szolgálat után 2023 áprilisában vonult vissza a vállalatnál betöltött utolsó pozíciójából is. A látogatás célja az elmúlt időszakban végrehajtott összesen több mint 5,3 milliárd forintos fejlesztéssorozat megtekintése volt. A jelentős beruházásokról már tavaly ősszel beszámolt a vállalat, amelynek keretében a korábbinál korszerűbb, úgynevezett magasnyomású technológiával is gyártják a vécéket. A beruházássorozat keretében új mázolósorok, szárítógépek is munkába álltak – közölte Fehér Erzsébet, a Villeroy&Boch Magyarország Kft. kommunikációs és marketing vezetője.

A vállalat közleményéből kiderül, hogy átadta Kőszegen a régió egyik legjelentősebb ipari beruházását a Wienerberger. A városban nagy múltra tekint vissza az égetett kerámiatermékek és áthidalók gyártása, a vállalatcsoport egyik meghatározó üzeme négy éve ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ezt a hagyományt folytatja a mintegy 3,6 milliárd forintból megvalósuló beruházás, amellyel a létesítmény Európa egyik legmodernebb áthidaló- és gerendagyárává válik. A Wienerberger egyik legrégebben működő hazai gyárának életciklusa így körülbelül 50 évvel hosszabbodott, ezzel biztosítva évtizedekre a működését.

A világon elsőként Békéscsabán építette ki legújabb raktárirányítási megoldását a Wienerberger. A vállalat szerint a beruházás forradalmasítja a raktárkezelési folyamatokat, eredményeként már kültéren is digitálisan nyomon követhető az összes termék. Ez amellett, hogy papírmentes és időjárásálló, jelentősen felgyorsítja a kiszolgálási és a raktározási folyamatokat, valamint minimalizálja a hibalehetőséget és csökkenti a működési költségeket. A gyártója a pilot sikere után többi országban is tervezi bevezetni a rendszert. A vevők egyre pontosabb információt szeretnének kapni az egyes termékekről és az elérhető készletek mennyiségéről. Ezzel indokolta a Wienerberger, hogy Békéscsabán idén ősszel elindította azt az új, komplex end-to-end (E2E) raktárirányítási rendszer, amely az SAP Warehouse Management modulját és a Wienerberger Digital Stockyard fejlesztését ötvözi. A cég szerint a megoldás lehetővé teszi a gyártástól a vevők kiszolgálásáig terjedő teljes folyamat digitalizálását, a raklapazonosítástól kezdve a fuvarozók személyes bejelentkezésén át egészen a kiszállításig. Az első hónapban tapasztalt eredmények szemmel láthatók: a cserépkomissiózás 22 százalékkal gyorsabb lett, a nem kerámia kiegészítők összekészítése 50 százalékkal javult, a fordulóidő 10 százalékkal rövidült, míg a hibaszám jelentősen lecsökkent. Emellett az új emberek betanulási ideje két hónapról két hétre csökkent, a teljes 7 hektár alapterületű raktáron található mintegy 1000 cikk ciklikus készlet ellenőrzéséhez is kevesebb mint 14 nap elegendő a korábbi több hónap helyett – közölte a vállalat. Az eredmények fényében a vállalat úgy tervezi, hogy 2025-ig minden magyarországi telepére kiterjeszti a rendszert.

Másik épületbe helyezik át a világhírű pécsi Zsolnay-gyár termelését, amelynek korszerűsítése és hatékonyságnövelése új fejlesztési területeket nyit meg jelenlegi működési helyén. Többek között egy olyan tematikus kulturális-/üzleti-/konferencia- és hoteltömb létrehozása a cél, amely nemcsak nevében, hanem a valóságban is hordozza a Zsolnay-örökséget. Az átalakítást célzó koncepció megalkotásában a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építészhallgatói is részt vesznek egy a kar oktatói által kidolgozott, a fenntarthatóságot fókuszba állító egyedi módszer segítségével. A pécsi építészképzés keretében olyan oktatási módszert dolgoztak ki, amelyben építészeti terek újrahasznosításával foglalkoznak, és amelyben az épülettervezés, valamint a meglévő településszövet alakítása egy egységes, komplex, fenntarthatóalapelv-központú várostervezési fejlesztéssé kapcsolódik össze. Évről évre a féléves feladatok olyan felhagyott, kiüresedett funkciók köré szerveződnek, amelyek városszerkezetileg lényeges pozícióban találhatók, emellett a társadalom számára is fontos identitással bíró aktív helyek és urbanisztikai környezetük is változtatást kíván. A jelenlegi kurzus fókuszában a pécsi Zsolnay-gyár hasznosítása áll. Ehhez a PTE MIK és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötött annak érdekében, hogy az oktatás, kutatás és fejlesztés során elért eredményeket hasznosítsa, a tudásalapú és egyben pragmatikus megközelítéssel pedig elősegítse a gyár, a magyar ipar hosszú távú és folyamatos fejlődését.