Hírek

Üvegházaknál alkalmazható, azok energiaellátását szolgáló napelemes termékcsalád fejlesztésébe kezd a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. (Terrán) és a Solar-Napelem Kft. a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) közösen. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI) 310 millió forintos támogatásával zajló, két évig tartó program eredményeként üvegházak tetejére szerelhető napelemes modulokat fejlesztenek. A napelemeket már meglévő üvegházakra lehet felszerelni, vagy új üvegházak építésekor beépíteni akár mozgatható, akár rögzített jelleggel. A várakozások szerint az új termékcsalád úgy teszi lehetővé az energiaköltségek és a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőség csökkentését, hogy közben a napelemek árnyékoló hatása révén a terméshozamot is javítja. A program során valós környezetben tesztelnek: a PTE botanikus kertjében vizsgálják majd, hogy az egyes terméktípusok közül melyik illeszkedik a különféle épületszerkezetekhez, illetve a termesztett növénykultúrák különböző árnyékolási igényeihez. A napelemes modulokon hosszú távú tesztelést, szabványos klímakamrás és gyorsított öregedési vizsgálatokat hajtanak végre, továbbá épület-energetikai szimulációt is végeznek valós felhasználási környezetben. Ez alatt rögzítik mind a villamos, mind a klimatikus és fényviszonyokat jellemző adatokat, és adaptív irányítástechnikát dolgoznak ki. A fejlesztés eredményeként a potenciális vevők számára többek között olyan értékeket mutatnak be, mint a termékek variabilitása, amely lehetővé teszi az eltérő típusú szerkezetekhez való igazodást, és amely a termesztett növénykultúrák eltérő árnyékolási igényeinek is meg tud felelni. Jankó Árpád, a Terrán divízió igazgatója szerint terveik szerint már ez év végén megkezdődik az első termékváltozatok tesztelése, kedvező tapasztalatok esetén pedig 2026 második felében indulhat el az első sorozatok gyártása.

Tavaly áprilisban a Wienerberger bejelentette, hogy az Európában elérhető legmodernebb technológiával működő, nagyméretű betoncserepeket és azok kiegészítőit gyártó üzemet épít Hejőpapin. Bár a csúcstechnológiás betoncserépgyár várhatóan csak az év végén kezdi meg a termelést, importált termékek révén már most elérhetővé válnak a Wienerberger betoncserepek a magyar fogyasztók számára is. A kerámia tetőcserepek között már ma is a Wienerberger csoporthoz tartozó Tondach a legjelentősebb márka hazánkban, és most a cég belép a betoncserepek piacára Magyarországon is. Mindeközben folyamatban van Hejőpapi településen a vállalat céljai szerint a világ legmodernebb beton tetőcserép gyárának építése, ezzel is tovább erősítve Magyarország regionális szerepét az építőanyag-iparban. A létesítmény évente 3 millió négyzetméternyi cserepet állít majd elő, amely több mint 300 futballpályányi tetőfelület lefedésére lenne elegendő. A gyár nagy részben exportra termel majd, hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és az építőipar innovációjához. Az építkezés az előzetes terveknek megfelelően halad, hamarosan megkezdődik a gépek telepítése is. Míg az első cserepek el nem hagyják a hejőpapi gyártósort, egy előbevezetés keretében a vállalat elérhetővé teszi a legnépszerűbb hullámos modellt a hazai vásárlói számára. A Wienerberger Icon néven debütáló betoncserép egyelőre a vállalatcsoport németországi gyárából érkezik, mely formájában teljesen megegyezik azzal, amit majd később Hejőpapin fognak gyártani. A betoncserepek tartósságuknak és időjárásállóságuknak köszönhetően már hosszú ideje népszerűek Magyarországon, hiszen hosszú távú védelmet nyújtanak a tetők számára, miközben esztétikus megjelenést biztosítanak. A 28 országban jelenlévő Wienerberger tetőfedő megoldásai itthon a Tondach kerámia tetőcserepekről ismertek, azonban más országokban már sok évtizedes tapasztalattal rendelkezik a betoncserepek gyártása területén is. Termékei fejlesztése során több mint 200 év építőanyag-gyártási tapasztalatával és a legmodernebb technológiák alkalmazásával rendelkezik, ami most Magyarországon is elérhetővé válik. Az Icon tetőcserepek már a kezdetektől többféle színben és felületkezeléssel érhetők el, a választék később további modellekkel és színekkel fog bővülni.

Január végén a gyártósor utolsó darabjait is Romániába szállították, több mint 200 embert bocsátottak el. A HVG még októberben értesült először arról, hogy az osztrák Lasselsberger tulajdonában álló Zalakerámia elkezdte leszerelni a magyarországi termelés javát adó romhányi gyárát, a technológiát pedig a kolozsvári üzemükbe szállítják át. A Magyar Kerámia Szövetség honlapján megjelent hír szerint január végén befejeződött a teljes technológiai sor szétszerelése és Romániába történő elszállítása, a gyáregység mostantól pusztán logisztikai feladatokat fog ellátni. A Nógrád megyei üzem teljes kapacitáson évi 4,5 millió négyzetméternyi csempét tudott előállítani, 2017-ben pedig 5 milliárd forint értékben új, korszerű gyártósort helyeztek üzembe. A leszereléssel „a magyar burkolólapgyártás egyetlen modern üzeme véglegesen megszűnt, ahol a továbbiakban csak logisztikai feladatokat látnak el” – írja a szövetség közleménye. A gyár bezárása azért is lehet fájdalmas a magyar kerámiaipar számára, mert a beruházások nyomán a romhányi képviselt magasabb technológiai minőséget. A romhányi üzem eszközeit a kolozsvári gyárba szállították, itt található a Lasselsberger romániai érdekeltsége, a Sanex bázisa. Értesüléseink szerint az új gyártóeszközök érkezésével az üzem egy, a város mellett található ipari parkba költözik, az új termékek gyártása várhatóan már 2025-ben megindulhat. A Lasselsberger ironikus módon éppen a Zalakerámián keresztül tulajdonolja a Kolozsváron működő S.C. Lasselsberger S.A-t (a romániai gyártást összefogó holdingcéget), amely 2023-ban, anyavállalatával ellentétben pozitív eredményt ért el a magyar vállalat összevont pénzügyi beszámolója szerint. A Sanex bevétele pedig 2023-ban 81 százalékkal, nyeresége 135 százalékkal növekedett. A kerámiaszövetség „az elmúlt évek során több alkalommal számos kormányzati szereplő felé jelezte, hogy az építőanyag-ipart érintő recesszió, valamint a magyarországi burkolólapgyártásra súlyosan ható kormányzati intézkedések – így például a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradékról szóló rendelet – következtében nagy a kockázata annak, hogy a termelési technológia egy szomszédos országba költözik, amivel nemcsak egy jelentős hazai gyártókapacitás szűnik meg, hanem elbocsáthatják a dolgozói állomány jelentős részét is” – áll a közleményben. A költözéssel a Zalakerámia termelése a Zala megyei Tófejen található gyáregységre korlátozódik, azonban ez is a gyengélkedés jeleit mutatja: a vállalat 2023 májusában közölte, hogy csoportos létszámleépítést hajt végre a tófeji üzemében, az ott dolgozó több mint 200 ember közel 90 százalékát elbocsátották.

Egy új, erős pénzügyi háttérrel és szakmai tapasztalattal rendelkező befektető bevonásának lehetőségéről állapodott meg a Masterplast és a Market a MIP Alapanyaggyártó Zrt-ben. A Masterplast friss közleménye szerint a MIP Zrt. végleges jövőbeni tulajdonosi és finanszírozási struktúrájának kialakítása érdekében megállapodást írt alá a Market Építő Zrt-vel. A megállapodás értelmében egy új, erős pénzügyi háttérrel és szakmai tapasztalattal rendelkező befektető bevonásának kölcsönös lehetőségét és feltételeit rögzítették, a másik fél tulajdonrészének kivásárlása mellett. Az ügy előzménye, hogy a Masterplast 2022. december 9-én bejelentette: stratégiai együttműködési megállapodást között a Market Építő Zrt.-vel, amely arról szólt, hogy a szálas szigetelőanyagok bővülő keresletére tekintettel a két vállalat közösen létesít kőzetgyapot hőszigetelőanyag gyárat, biztosítva a magyarországi és a kelet-közép európai piaci igények ellátását. A két cég megállapodott, hogy 50-50 százalékos tulajdoni arány mellett működő, magyarországi székhelyű gazdasági társaságba szervezik a közös munkát, ez a MIP Zrt. A mostani bejelentés alapján azonban a tervezettnél magasabb a beruházás tőkeigénye, ezért dönt úgy a két társaság, hogy egy új befektető bevonását mérlegelik a közös vállalatban. Kérdéseinkkel megkerestük a Masterplastot, akik elárulták, hogy a kőzetgyapot gyár részletes kivitelezési és üzemeltetési terveinek kidolgozása rávilágított a projekt komplexitására és tényleges – a tervezettnél magasabb - tőkeigényére, így világossá vált számunkra, hogy a megvalósítás anyagi és szakmai szempontból is a tervezettnél jóval nagyobb erőforrásokat igényel. A beruházás biztonságos megvalósíthatósága és a gyár későbbi eredményes működtetése megkívánta azt a felelős döntést, hogy egy gyártói tapasztalattal, tudással és tőkeháttérrel rendelkező partner bevonását tegyük lehetővé. Kifejtették, hogy Közép-Európa legmodernebb kőzetgyapot gyárát akarják felépíteni, ami évente 40 ezer tonna ásványgyapot hőszigetelő anyagot lesz képes előállítani. Egy ekkora beruházásnál a precíz technológiai kivitelezés, az üzemszerű működés gyors elérése és a kapacitás hatékony felfuttatása kulcsfontosságú, ezért a tulajdonostárssal egyetértésben partner bevonása mellett döntöttek. A közleményre reagálva rákérdeztünk arra is, miért merült fel a felek között a tulajdonrészek kivásárlásának lehetősége, amire azt a választ kaptuk, hogy az új szakmai-befektető partner bevonása új helyzetet teremt az eredeti felálláshoz képest, az új tulajdonos bevonása mellett indokolttá vált, hogy adott esetben, kölcsönösen biztosított legyen a kivásárlás lehetősége is. Ez a ma még nyitott folyamat, megfelelő mozgásteret biztosít a tulajdonosi arányok újragondolásához, és az új partner igényeinek figyelembevételéhez. A Masterplast ásványgyapot gyártási ambícióinak másik állomása Szerencs, ahol üveggyapot gyár építése már javában zajlik. Ennek kapcsán kifejtették, hogy az üveggyapot gyárépítési projekt a tervezett ütemben halad, a beruházás első szakasza sikeresen lezárult. A gyár és a kiszolgáló épületek teljes egészében felépültek, és a technológia telepítésének első fázisán is túljutottak. Hamarosan megkezdődnek a technológiai tesztek, a cél, hogy az eredeti terveknek megfelelően 2025 első félévének végén elindulhasson az üzemszerű gyártás. Nagy eredmény, hogy több mint 15 év után ismét van Magyarországon üveggyapot gyártás - emelték ki. Az építőipart értékelve elmondták, hogy a szektor végre életjeleket mutat, különösen az export partnerek részéről tapasztalnak nagyobb aktivitást. Emellett Magyarországon is pozitív fordulatot várnak az idei évben. Az új kormányzati gazdaságfejlesztő és családtámogatási intézkedések várakozásunk szerint pozitív hatással lesznek a keresletre, a hazai építőanyag igény dinamikus növekedésére számítunk.

Tízmillió forint értékű tetőcserepet ajánlott fel a törökbálinti Tábitha Hospice Ház építéséhez a Wienerberger – közölte a cég csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint tizenharmadik alkalommal indult el a közmédia „Jónak lenni jó!” adománygyűjtő akciója, amely idén a magyar Baptista Szeretetszolgálat által működtetett Tábitha Gyermekhospice Házat támogatja. „A Wienerberger Magyarország Zrt. tízmillió forint értékben ajánlott fel tetőcserepet az épülethez” – közölték, hozzátéve, hogy a vállalat hosszú évek óta támogatja a rászorulókat segítő szervezeteket, és idén is jelentős, több tízmillió forintos hozzájárulással támogatta az új otthonok építését és a meglévők korszerűsítését. „Több mint 20 családi ház és alapítványi épület teteje újult meg a vállalat segítségével” – írták.

Az orosházi síküveggyár tulajdonosa nem cáfolta, igaz, nem is erősítette meg azon értesülésünket, hogy jövőre végképp megszűnik a termelés a Békés megyei üzemben. Úgy tudjuk, hamarosan már meg is kezdődik a gyártósorok leszerelése. Talányos választ adott a Guardian Industries, a világ egyik legnagyobb, amerikai tulajdonban lévő üveggyárának európai központja portálunknak arra a kérdésére, hogy megkezdődött-e a Guardian Orosháza Kft.-ben a gyártósorok leszerelése, s hogy hamarosan megszűnik-e a gyártás és szélnek eresztik-e a még megmaradt dolgozókat. Még 2022 szeptemberében számoltunk be arról, hogy lehűti, azaz többhetes folyamat eredményeként – jövő tavaszig – leállítja nagy, 580 tonnás kemencéjét az amerikai tulajdonban lévő síküveggyár, a Guardian Orosháza Kft., Békés megye akkor harmadik legnagyobb árbevételű cége. Azóta többször foglalkoztunk a cég egyre súlyosabbnak tűnő helyzetével, amit jól jelzett, hogy a gyár lelkét jelentő nagy kemence újraindítását időben újból és újból eltolták. Ezzel nem csupán az üveggyártás szűnt meg abban a komplexumban, amely nem is olyan régen még Közép-Európa legnagyobb síküveggyára volt, hanem ezzel párhuzamosan, több lépcsőben megváltak az ott dolgozó több száz alkalmazottól is: az itt dolgozók száma előbb felére, mára alig harmadára csökkent az eredeti létszámnak. Ma alig több mint százan keresik itt kenyerüket. Valamivel több, mint két évvel ezelőtt az európai energiaválságra és a keresleti oldalon tapasztalható zavarokra hivatkozva hűtötték le az orosházi Guardian floatüveg-kemencét, akkor azt jelezték, hogy az újraindítás előreláthatóan 2023 tavaszán történhet meg. Az akkori kommunikáció úgy szólt, hogy az újraindítás a tervek szerint akkor történhet meg, ha a földgázárak, az alternatív tüzelőanyagokkal történő tüzelési lehetőségek, valamint a keresleti feltételek ezt lehetővé teszik. A cég akkor azt közölte, hogy a kemence lehűtése az európai energiaválság következménye, mivel a földgázárak történelmi magasságokba emelkedtek. Azóta azonban az energiaárak erőteljesen csökkentek, visszaálltak régi árszintjükre, s valamelyest a piaci kilátások is javultak, de a kemencék újraindítása mégsem került szóba. Két évvel ezelőtt arról is írtunk, hogy nem elképzelhetetlen, hogy ha az energiaárak és az üvegipar piacán kialakult zavarok nem enyhülnek érzékelhetően, akkor az amerikai Guardian nagyobb kapacitású lengyel- és németországi gyáraiba összpontosíthatja inkább a termelést. Elvi lehetőségként ekkor merült fel először, hogy az orosházi síküveggyár jövője kérdéses lehet. A növekvő gondok miatt 2023 februárjában már az orosházi képviselő-testületi ülésen is szóba került a síküveggyár helyzete. Fetser János MSZP-s képviselő kérdezte akkor ebben az ügyben Dávid Zoltán fideszes polgármestert: az ellenzéki politikus azt mondta, helyreállíthatatlan károkat szenved Orosháza és Békés megye, ha a térség egyik legnagyobb üzemének működése veszélybe kerül. Erre azzal reagált a kormánypárti városvezető, hogy többször tárgyalt a síküveggyár vezetőivel, akik elmondták, hosszú távon is biztosított az üzem fennmaradása. Ugyanakkor jelezte, egy magánkézben lévő üzem ügyeibe nem tud beleszólni az önkormányzat. Mostani értesülésünk szerint ez a hosszútávú működés kérdőjeleződött meg. Az elmúlt év tavaszán portálunk azt is kiderítette, hogy a feszítő gondok ellenére a Guardian Orosháza Kft. nem jelezte súlyos problémáit a kormányzatnak és nem jelentkezett a gyármentő programba, ami pedig kézenfekvőnek tűnt volna. Mindez értetlenséget okozott az orosházi közéletben. Ezen előzmények után az elmúlt napokban már olyan, részben a gyárból kiszivárgott információk jutottak el portálunkhoz, hogy a nagyüzemben hamarosan megkezdődik a gyártósorok leszerelése, ezzel együtt a még megmaradt gyártás is megszűnik a jövő év tavaszán a dél-békési városban. Mindezekre tekintettel már közölték az alkalmazottakkal, hogy mindegyikőjük munkahelye a jövő év márciusában és áprilisában megszűnik. Levélben érdeklődtünk a döntésről a Guardian Industries európai, luxemburgi központjától, egyben azt is tudakoltuk, mi az a piaci, üzleti helyzet, amely miatt ezeknek a kényszerű lépésnek a megtételére kényszerülnek? A világ egyik legnagyobb üvegipari cégének európai központja azt közölte érdeklődésünkre, hogy „befektetési filozófiájukkal összhangban a Guardian minden eszközét folyamatosan értékelik”. „Célunk, hogy kockázathoz igazított alapon olyan értéket teremtsünk részvényeseink számára, amely meghaladja az alternatívákat, és megértsék, hogy az iparág hogyan értékeli tevékenységüket.” Ehhez hozzátették, hogy a Guardian Orosháza Kft. felméri az üzleti alternatívákat, és a legjobb megoldásokat keresi az gyárnak és az összes érdekelt félnek, beleértve az alkalmazottakat is. Az üzleti alternatíváik közé tartozik a leendő partnerség, a hosszú távú kapcsolat, a beszerzési lehetőségek vagy más egyéb lehetőségek megvitatása, miközben munkatársaik biztonsága az első számú prioritás. Végül jelezték: „nagyon kevés fennakadás lesz ügyfeleink számára”. Vagyis kérdéseink egyikére sem adott konkrét választ a világcég európai központja, és bár nem erősítették meg, nem is cáfolták, hogy akár drasztikus lépések is következhetnek a gyár sorsával összefüggésben a nem túl távoli jövőben. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a Guardian vezetői az iparág más szereplőivel tárgyalást folytattak az üzem esetleges eladásáról, ám ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre. Mások úgy tudják, hogy a jelenleg még működő üvegbevonó- és laminálósorokat szerelhetik le, s vihetik ezeket más országokban lévő gyáraikba a tulajdonosok. Egyes információk szerint akár Egyiptomba is. Egy biztos, ha az üvegipari világcég befejezi a gyártást Orosházán, akkor a még meglévő alkalmazottainak végkielégítést fizet. Ha az orosházi síküveggyár tényleg bezárja a kapuit a jövő év tavaszán, akkor az a harmadik csapás lesz rövid időn belül a Békés megye egyébként sem túl acélos iparára. Ugyanis 2020 végén zárta be kapuit az Orosházán működő Alföldi Kohászati Gépgyártó Zrt. (AKG), azt pedig a nyáron jelentette be a Henkel, hogy a piaci igények változása miatt 2024 év végéig bezárja a nagyobb részt folyékony mosószert előállító körösladányi gyárát, amit közel 35 év alatt épített fel és fejlesztett.

Kaposvár történetének legnagyobb ipari beruházását várhatóan 2025 tavaszán adják át. A török Sisecam üveggyár csaknem 100 méter magas kéménye már szinte teljesen elkészült. A keverőépület és a futószalag, melyen az alapanyagot a kemencékbe juttatják még épül. – Nagyon bízunk benne és el is várjuk, hogy a lehető legnagyobb százalékban kaposvári munkavállalót alkalmazzanak a Sisecam kaposvári üveggyárában – emelte ki Borhi Zsombor Kaposvár alpolgármestere az épülő üzem pénteki bejárásán. A város történetének legnagyobb ipari beruházását várhatóan 2025 tavaszán adják át. Az üveggyár csaknem 100 méter magas kéménye már szinte teljesen elkészült. A keverőépület és a futószalag, melyen az alapanyagot a kemencékbe juttatják, ottjártunkkor még javában épült. A teherautók folyamatosan szállították az építőanyagot és a több száz építőmunkás is megállás nélkül dolgozott. A tervek szerint az üveggyár 112 ezer négyzetméteres lesz. Amikor eléri a teljes kapacitását, akkor a két kemencében naponta akár 550 tonna csomagolóüveget tudnak majd előállítani. Úgy tudjuk, hogy a gyárban öblös csomagolóüveget, leginkább sörösüveget gyártanak az egyik legismertebb európai sörmárkának. Naponta várhatóan 3-4 millió üveget tudnak készíteni. Tavaly nyáron még arról is beszéltek, hogy idén szeptemberben már készülhetnek az első üvegek. Az viszont sokkal valószínűbb, hogy csak a jövő év első negyedévében kezdődhet el a próbagyártás, néhány hónappal később pedig beindítják a második kemencét is. A gyártáshoz szükséges alapanyagot, a homokot Csehországból vonattal szállítják Kaposvárra. A csomagolóanyagokhoz azonban 15 százalékban újrahasznosított üvegtörmeléket is felhasználnak fel. A török cég ugyanis arra készül, hogy a műanyag palackok gyártása visszaszorul majd az EU-ban szigorodó környezetvédelmi előírások miatt. Az üzem területén lesz majd egy teljesen automata, tízezer raklapos sötét raktár is, ahol robotok dolgoznak. Folyamatosan építik a gyártócsarnokot, a raktárakat és a kiegészítő épületeket is. A számítások szerint 33 hektáron, százezer négyzetméternyi fedett területet alakítanak ki.

Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere Isztambulban járt, a világ második legnagyobb üveggyártójának igazgatóságán. A látogatás során az alpolgármester megvitatta a cég vezérigazgatójával és igazgatóival az elkövetkező hónapok feladatait. „Nagyon mély benyomást tett rám a cég termék portfóliója és az a minőség, amit a Şişecam termékek jelentenek” – írta az alpolgármester a bejegyzésében. Borhi Zsombor kiemelte: a Şişecam gyár megépítése Kaposvár történetének legnagyobb zöldmezős beruházása. A Şişecam Kaposvár keleti ipari parkjában építkezik: a 112 ezer négyzetméteres üveggyára 400 millió euróból készül el a cég műszaki menedzserének tavaly júniusi tájékoztatása szerint. A teljes kapacitás elérésekor a gyár 350 embert foglalkoztat majd, két kemencéjében akár napi 550 tonna csomagolóüveg, köztük üdítős és befőttesüveg állítható elő, amelyeket a helyi és nemzetközi piacra szánnak.

A Zalakerámia súlyos válságba került: gyakorlatilag leáll a hazai termelés - írta meg a hvg.hu. HVG értesülései szerint a Zalakerámia kritikus helyzetbe került; a cég megkezdte romhányi gyárának leszerelését, ami a magyarországi termelés jelentős részét adta. A technológiát a vállalat kolozsvári üzemébe szállítják át, ezzel gyakorlatilag teljesen leállítva a hazai gyártást. Az osztrák Lasselsberger tulajdonában lévő Zalakerámia már tavaly májusban jelezte a nehézségeket, amikor csoportos létszámleépítést hajtott végre a Zala megyei Tófejen található üzemében. Az ott dolgozó több mint 200 alkalmazott közel 90 százalékát bocsátották el. A tófeji gyártást akkor a romhányi üzembe helyezték át, ám információk szerint ez a telephely is csak rövid ideig működött: augusztusban ismét leállt, és várhatóan februárig nem fog termelni. A romhányi üzem bezárása különösen fájdalmas, hiszen ez képviselte a magasabb technológiai színvonalat. Itt néhány éve jelentős beruházást hajtott végre a tulajdonos a gyártás korszerűsítése érdekében. Bár itt nem volt csoportos leépítés, a dolgozók fokozatosan hagyják el a céget. A telephely a jövőben logisztikai bázisként fog funkcionálni. A Zalakerámia pénzügyi helyzete rendkívül aggasztó. A vállalat 2023-ban 2,1 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, árbevétele pedig drasztikusan, 32 milliárd forintról 12,1 milliárd forintra zuhant. A belföldi értékesítés és az export is jelentősen visszaesett, egyedül a romániai kivitel mutatott enyhe növekedést. A vállalat 2023-ban már csak 220 dolgozót foglalkoztatott, szemben az előző évi 629 fővel. A termelés visszaesése mellett a nyersanyag-értékesítés is drámaian zuhant: a kavics, mészkő és mészkőliszt eladása 15 milliárd forintról 1,8 milliárd forintra csökkent.

Idén 32 pályázó 28 pályázata érdemelte ki az Érték és Minőség Nagydíjat és a tanúsító védjegy használati jogát. Az Érték és Minőség Nagydíjat azok az áruk, szolgáltatások, gazdasági szervezetek érdemelték ki, amelyek megfelelnek a magas minőségi követelményeknek, tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt. Ezek egyike a vásárhelyi cég lett. Érték és Minőség Nagydíj elismerésben részesítették a hódmezővásárhelyi CSOMIÉP Kft. egyik innovációját is. – A díj neve korábban Terméknagydíj volt, majd Érték és Minőség Nagydíjjá alakult át. Utóbbi néven már ötödik alkalommal nyertük el a díjat és a védjegyet – mondta lapunknak Mészáros Antal ügyvezető. A díjra a vállalkozásoknak pályázniuk kellett, amelyet egy gazdasági szakemberekből álló zsűri bírált el. A pályázati feltételek egy része minden évben változik.