Hírek

Folyamatos a gyártás a bevonó- és laminálósorokon a Guardiannél, a vevőket kiszolgálják, de a gyár kemencéje a tervezettnél később indulhat újra. A síküveggyár az európai energiaválság gazdasági hatásai miatt kényszerült arra a lépésre, hogy lehűtse a kemencéjét. A társaság megkeresésünkre tájékoztatást adott a jelenlegi helyzetről. Jogosan foglalkoztatja az orosházi közvéleményt a város egyik nagy cége, a Guardian Orosháza Kft. sorsa, az önkormányzat – noha ráhatása egy nemzetközi cég üzletpolitikájára nincs és nem is lehet -, az elmúlt hónapokban rendszeresen egyeztetett a cégvezetéssel és tájékozódott a kialakult helyzetről. Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy lehűtik az amerikai tulajdonú Guardian üveggyár FLOAT üveg-kemencéjét. A lépést a megemelkedett költségek mellett a keresleti oldalon fellépő zavarokkal magyarázták. Márciusra tervezték a FLOAT üveg-kemence újraindítását, de a mostani keresleti viszonyok miatt erre egyelőre nem kerül sor. “Az átmeneti lehűlési időszak végleges hossza még nem meghatározott, valószínűleg 2023 végéig tart. Az újraindítást akkor tervezzük, amikor a keresleti viszonyok és az energiaárak lehetővé teszik azt számunkra. A leállás időszaka alatt folyamatosan nyomon követjük az összes releváns piaci fejleményt, és amint arra lehetőség adódik, közöljük az újraindulás tervezett dátumát” – tájékoztatta az OrosCafét a Guardian Glass. Közleményükből kiderül az is, hogy sikeresen elvégezték a szükséges karbantartási tevékenységeket a kemencén, amely a legfontosabb előfeltétele az esetleges újraindításnak. A leállás ideje alatt a vállalat különböző energiahatékonysági és energiatermelő projekteket is számításba vesz a jelenlegi energiaválság hatásainak enyhítése érdekében. Ezt a célt szolgálja egyik beruházásuk is, egy új tüzelési módszert alkalmaznak a jövőben, ez várhatóan márciusban zárul le. A cég továbbá vizsgálja azon állami támogatási jogosultságot, amely minden Magyarországon működő vállalat számára elérhető. A gyártás a bevonó- és laminálósorokon folyamatos, és továbbra is Orosházáról és a Guardian Glass többi gyárából szolgálják ki az ügyfeleket. A vállalatnak küldött megkeresésükben érdeklődtünk arról is, hogy a FLOAT üveg termelés leállása alatt mire számíthatnak a munkavállalók. “A kemence és ezáltal az alap síküveggyártó sor hosszabb ideig tartó leállása miatt cégünk foglalkoztatási tervét felülvizsgáltuk. A Guardian megközelítőleg 120 főt foglalkoztat Orosházán jelenleg. Első számú prioritásunk, miszerint munkatársaink biztonsága a legfontosabb, nem változott. Ügyfeleink minimális fennakadást észlelhettek/észlelhetnek a kiszolgálásban.” – reagáltak.

250 éve nem látott felújítás zajlik a veszprémi várnegyedben, amelynek keretén belül 18 épület funkcionálisan és műszakilag is megújul, 12 épület új tetőszerkezetet kap, és valamennyi homlokzata felújításra kerül. A munkálatok megvalósítása során a kivitelezők egy speciális, száraz eljárású lőttbetonos technológiát is alkalmaznak, amelyhez a Baumit Kft. dorogi üzemében készül a különleges száraz lőttbetonkeverék. Többek között ezt a megoldást alkalmazzák a Nagyszeminárium épületének megújítása során is. Veszprémben a Magyar Állam támogatásával, a Veszprémi Érsekség tulajdonában lévő 18 műemléki épület megújítására kerül sor 2025-ig. A beruházást a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozó jogi személy, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság irányítja. A 35 ezer négyzetméter épített és mintegy 10 ezer négyzetméter szabad területet érintő fejlesztés történelmi távlatban is jelentős, hiszen 250 éve a barokk korban volt utoljára ilyen léptékű megújulás a várnegyedben. A rekonstrukciós folyamatok egy része – a 18 épület homlokzati megújulása, illetve 12 tetőszerkezeti munkája – már idén elkészül, ezzel is hozzájárulva, hogy a várnegyed része lehessen a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnak. A várnegyed beruházás kivitelezési munkái között számos innovatív megoldás alkalmazására kerül sor. Egyik ilyen a várnegyedben található Nagyszeminárium épületének megújítása során alkalmazott megoldás. Itt a tetőszerkezet kialakításához lőttbetonos technológiát alkalmaznak a kivitelezők. Előreláthatólag közel 100 tonna lőttbetont használnak a kivitelezés során, melyet száraz technológiával hordanak fel, így a beton korai szilárdulásának köszönhetően a műveletek akadálytalanul és gyorsan haladhatnak. A gyorsaság mellett a lőttbeton további előnye, hogy nehezen hozzáférhető helyekre, vagy akár egyenetlen felületre is felhordható. A különleges technológia feltétele az egyedi építőanyag, amelyet a Baumit dorogi üzemében állítanak elő.

Évente 300 ezer tonna finom szemcséjű kőpor keletkezik az útépítésekhez használt kőzúzalék gyártása során. Ennek a tárolása, szállítása óriási költségekbe kerül és ilyen formában semmire sem használható. A veszprémi Pannon Egyetemen kutatásokat kezdett a finompor és a műanyag hulladék ötvözésére és újrahasznosítására. A Pannon Egyetem kutatási programja sikeres volt, olyan szabadalom született, amely lehetővé teszi, hogy a nagy útépítő cégekkel való együttműködés során a jövőben évi több százezer tonna finom port és műanyag hulladékot hasznosíthatnak újra – hangzott el a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Az Euroaszfalt Kft., az Aszfalt Hungária Kft. és az ÚTGÉP Szerviz Kft. az egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központjának koordinálásával, valamint az egyetem Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központjának bevonásával együttműködési szerződést kötöttek a szabadalommal védett technológia hasznosítására, az eljárás nagyipari méretű továbbfejlesztésére. Ha a program sikeres lesz, várhatóan évi többszázezer tonna finom por és ugyanennyi hulladék műanyag újrahasznosítása valósulhat meg. A Föld egy zárt rendszer, az anyag és energiaforrás véges. Emiatt ezeket az anyagokat körforgásosan kell felhasználni. Azt valljuk, hogy a szemét erőforrássá tud alakulni, az intézményünk pedig ennek a szemléletnek a jegyében a körforgásos gazdaság zászlóshajója szeretne lenni – mondta Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban körülbelül 30 milliárd forintnyi pályázatot nyert el a Pannon Egyetem hasonló projektek megvalósításához. Az egyetemi vezető szerint a finom kőpor és a műanyag ötvözéséből új anyag előállítása is olyan innováció lehet, amely aktívan be tud épülni a gazdaságba, hiszen azoknak a fejlesztéseknek van értelmük, amelyek a hétköznapok során az életünket segíthetik. A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra - hangzott el a Magyar Műanyagipari Szövetség nemrég megtartott konferenciáján. Demjén Zoltán, a szervezet alelnöke azt mondta, egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

A Villeroy & Boch AG december első napjaiban hozott döntést az inflációval érintett országok munkatársainak kompenzálásával kapcsolatban. Így a vásárhelyi munkavállalók egyszeri bruttó 250.000 forint úgynevezett inflációs kompenzációt kapnak, amelyet a vállalat még a karácsonyi ünnepek előtt kifizet a munkatársainak. A kompenzáció néhány kivételtől eltekintve a teljes munkavállalói kört érinti – válaszolta megkeresésünkre Fehér Erzsébet, a hódmezővásárhelyi Villeroy & Boch Magyarország Kft. kommunikációs és marketing igazgatója. Arról is beszámolt lapunknak, hogy a cégnél a szokásos éves teljesítményhez kötött prémiumok kifizetése részben ugyancsak karácsony előtt megtörténik, a fennmaradó részről pedig az eredmények értékelését követően jövőre születik döntés.

Az Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft. már októberben rendkívüli béremelést hajtott végre, amely akkor a foglalkoztatott munkavállalók több mint 80%-át, főleg a fizikai dolgozókat érintette, összesen 210 főt. A béremelés mértéke 8%-tól 14%-ig terjedt, s az érintett munkavállalók alapbéremelésként kapták meg. Ez az alapbéremelés már a második volt az idén, és markánsan megnövelte a dolgozók bérét. Az Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft. Hódmezővásárhelyen működik a világelső kerámiaipari beszállító IMERYS cégcsoport részeként, tűzálló kerámiát előállító középvállalatként. A több mint 50 éves múlttal rendelkező vállalat több mint 260 főt foglalkoztat, hiszen helyben nem kizárólag termelőtevékenység, hanem kutatás-fejlesztés és termékfejlesztés is folyik. A vállalat nagy létszámú törzsgárdaállománnyal rendelkezik, a munkavállalók jellemzően Hódmezővásárhelyen és a városhoz közeli településeken élnek. Elsődleges cél, hogy a régióban élő családoknak adjanak munkát, ezzel is támogatva a helyi közösséget, ami azt is jelenti, hogy jelenleg már helyben letelepedett ukrán, szerbiai magyar munkatársak is tagjai az Imerys munkavállalói állományának. A hódmezővásárhelyi vállalatnál idén jelentős ergonómiai fejlesztések történtek annak érdekében, hogy a munkakörülmények javuljanak. Az Imerys Bentonite Hungary Kft. Egyházaskeszőn több millió tonnás, homogén minőségű nyersanyaggal rendelkezik, a modern feldolgozóüzemben egyenletesen jó, megbízható minőségű terméket állítanak elő vevőik számára. Jelenleg Egyházaskeszőn áll a világ egyik legkorszerűbb bentonitfeldolgozó üzeme.

Uniós támogatással, több mint 4,78 milliárd forintos beruházással bővíti Szeged határában működő telephelyét és termelési kapacitását a nyílászárókhoz, belsőépítészeti megoldásokhoz, építőipari projektekhez síküveget készítő CE Glass 1989 Kft. Varga Gusztáv ügyvezető a 2,391 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló beruházást bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, működni látszik a cég "válságban fejleszt, konjunktúrában felkészül" stratégiája. Már hagyományosnak mondható, hogy a vállalkozás a gazdasági nehézségek idején kezd jelentős fejlesztési projektekbe. A vállalkozás eredményességének egyik kulcsa, hogy kiváló épületenergetikai termékeket gyárt. A CE Glass 1989 Kft. által készített két- és háromrétegű hőszigetelő üvegek kézenfekvő energiatakarékossági megoldást jelentenek a vállalkozásoknak és a háztartásoknak - mondta a szakember. A növekvő kereslet kielégítése érdekében kezdett a cég történetének eddigi legnagyobb fejlesztésébe. A Green Business Ipari Parkban 8400 négyzetméteres csarnokot építenek és bővítik, fejlesztik gépparkjukat - tudatta Varga Gusztáv. Kormány Péter fejlesztési vezető a tervek szerint 2024 közepére megvalósuló beruházásról elmondta, a vállalkozás Közép-Európában egyedülálló innovatív technológiákat vezet be. A többi közt olyan automata szortírozó rendszert állítanak üzembe, amely a szabászasztalokat az egyéb megmunkálógépekkel összekötve az üveglapokat tárolja, a megrendeléseknek megfelelően összerendezi és érintésmentesen továbbítja. A megoldásnak köszönhetően jelentősen gyorsul a gyártási folyamat, csökken a lehetséges balesetek száma és a selejt aránya. Hét új vákumos üvegmozgató berendezést vásárolnak, melyek az üveglapok mozgatását teszik biztonságosabbá. Olyan üvegszkenner-technológiát vezetnek be, mellyel automatikusan vizsgálható az üvegvastagság, a bevonatoldal, gyorsan kiszűrhetők a szabad szemmel nem látható anyagvastagsági és méretbeli hibák. Beszereznek egy automata léchajlító berendezést is, mellyel a kapacitásbővítés mellett a termékek energiahatékonysága tovább javítható - ismertette a fejlesztés részleteit a szakember. Varga Gusztáv több mint százéves hagyomány folytatásaként 1989-ben nyitotta meg Szilánk néven képkeretező és üvegező műhelyét Szegeden. A vállalkozás az évek során nagykereskedelemmel, üvegfeldolgozással, szigetelőüveg-előállítással és üvegipari gépek gyártásával bővítette tevékenységi körét, és kilépett a nemzetközi piacra. A tevékenységét CE Glass néven folytató vállalkozás új termelő és logisztikai központját Szeged határában, Szatymazon 2012-ben adták át.

Egyedi kormánydöntéssel 5 milliárd 644 millió 740 ezer forint beruházásösztönzési támogatást kapott üvegszálgyártásra a miskolci székhelyű, de szerencsi telephelyű Pimco Kft. – derül ki az Európai Bizottság versenypolitikai adatbázisából. A támogatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium még idén augusztusban ítélte oda, ám annak közzététele csak november végén történt meg. A támogatást a szerencsi üveggyapotgyár építésének költségeire kellene fordítani.

Magyarország egyik meghatározó építőanyag gyártó vállalata, a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) 2023. január elsejétől új elnök-vezérigazgató irányítása alatt működik tovább – tudatta szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a társaság. Szarkándi János elnök-vezérigazgató – mint azt a közlemény hangsúlyozza – tervezetten köszön le, és nyugdíjba vonulása után 2023 januárjától Szilágyi Zsolt fogja irányítani a több üzletágat működtető nagyvállalatot. A jelenlegi DDC elnök-vezérigazgató utódja hosszú ideje, több mint két évtizede segíti és támogatja a cég működését, Szilágyi Zsoltot a tulajdonosokkal közösen választotta ki a cégcsoport vezetése. A januártól kinevezett elnök-vezérigazgató jelenleg építőanyag és kereskedelmi vezérigazgató-helyettesként dolgozik, a vezetőváltásra egy év átadási, betanulási folyamat zárásaként kerül majd sor. Szilágyi Zsolt 1999-ben műszaki koordinátor pozícióban kezdte el pályafutását a DDC-nél, ahol később beruházási projektvezetőként, majd a Váci Cementgyár termelési vezetőjeként, illetve gyárigazgatójaként is dolgozott. Szakirányú műszaki végzettségei mellett mesterdiplomát is szerzett, majd a Stanford Egyetemen Operatív vezetés szakot is elvégzett.

A földgázárak drasztikus emelkedése miatt nyár közepe óta szünetel a termelés a Zalakerámia Zrt. két hazai üzemében, és a múlt hónapban csak az egyik gyáregység újraindításáról döntött a cég. Az építőanyagipari ágazatban több nagyvállalatot sújt a megrendelések csökkenése, köztük a Velux Magyarország Kft.-t is. A tavaly megindult földgázár-robbanás miatt hónapok óta nehézségekkel küzd a kerámiacsempék-, és lapok gyártásában piacvezető Zalakerámia Zrt. Az energiafaló kerámiaipart erősen sújtja ugyanis az energiaárak megugrása, a vállalatnál a gyártás során gáztüzeléssel előállított forró levegővel égetik a termékeket. A leállások során a dolgozókat állásidőre küldték, vagyis az alapbérüket kifizetik, illetve karbantartási munkákra berendelhetik őket, de a gépsorokon nem termelnek. A cégnél létszámstopot hirdettek, de a vezetés arra törekszik, hogy elbocsátásokra ne kerüljön sor. A kapacitások visszaépítése ugyanis nagyon nehéz az építőanyag-gyártásban: a munkatársakat azonnal elszipkázzák más szektorokból. A Zalakerámia 2022 augusztusi adatok szerint 679 főt foglalkoztatott, ebből mintegy 140 főt az úgynevezett gres padlóburkoló lapokat gyártó romhányi üzemben, a többit pedig a beltéri falburkolókat készítő tófeji gyáregységében, illetve ottani székhelyén. Az osztrák Lasselberger cégcsoport tagjaként működő társaság a tavalyi évet 15,35 milliárd forintos árbevétellel zárta, amely közel 23 százalékos növekedést jelentett 2020-hoz képest. A látványos forgalombővülés összefüggésbe hozható az építőipar jó teljesítményével, az energiaköltségek növekedése azonban már akkor megviselte a céget: 741 millió forint veszteséget könyvelt el, ami 192 százalékos visszaesést jelentett. A cégnél az energiaköltségek jelentik a legnagyobb tételt és nagyon jelentősen meghaladják a bérköltségeket. Bár a mérlegbeszámolóban részletes kimutatás nem elérhető, annyi azért látszik, hogy az anyagjellegű ráfordítások 11,23 milliárd forintot, míg a személyi jellegű ráfordítások mindössze 3 milliárdot tettek ki 2021-ben. A nagy építőipari konjunktúra közepette a Zalakerámia fejlesztést jelentett be, 2020-ban még több mint 22 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházást tervezett romhányi gyárában, amihez 5,5 milliárd forintos kormánytámogatást is kapott. A fejlesztéssel a cég azt vállalta, hogy 2021 és 2025 között 210 új munkahelyet teremt, megháromszorozza helyi gyártókapacitását, és külpiaci részesedését is jelentősen növeli. A cég itthon piacvezető a csempe-, és padlólapgyártásban, de a kivitel mindössze a bevétele 10 százalékát teszi ki, ennek bővítése lett volna az egyik cél. Várhatóan azonban a fejlesztés most megakad az energiaválság miatt. Egyelőre kisebb mértékben, de az építőipari rendelésállomány szűkülése is érinti az ágazatot. A főképp tetőtéri ablakokat-, és árnyékolókat gyártó Velux Magyarország Kft. fertődi üzemében októberben a termelés bizonyos területein csökkentették a munkanapok számát 8 munkanappal az év végéig. Információink szerint a cég Győr-Moson-Sopron megyei üzemében egy kisebb, 20-30 főt érintő létszámleépítés is történt. A Veluxnál ugyan elismerték az elbocsátások tényét, de konkrét számarányt nem említettek. Arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy megrendelésállományuk csökkenését az állami kereslet szűkülése okozta-e.

Nincs könnyű helyzetben az energiaárak emelkedése következtében a magyar porcelánipar, de az export miatt még mindig fényes az ágazat jövője – derült ki a VG piaci körképéből. Herendi: tízből kilenc termékünk külföldre kerül. A Herendi Porcelánmanufaktúra 17 éve tartó nyereséges működése, a világ mintegy hatvan országára kiterjedő exportpiaca és a munkavállalói létszáma alapján ma a porcelánmanufaktúrák között világelső – nyilatkozta Simon Attila vezérigazgató a VG-nek, hangsúlyozva, hogy ebben az évben is nyereséges működést várnak. Simon Attila elmondta, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az árbevételt és a munkavállalói létszámot tekintve egyaránt 82 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett 2021-ben. A cégvezetés várakozása szerint ez a hányad idén tovább nőtt. A Herendi a kézi készítésű luxusporcelánt előállító cégek között, gazdasági eredményesség tekintetében, versenytárs nélküli lett: korábban egyetlen konkurense volt, egy németországi porcelángyár, amely viszont már nem képes önerőből működni, és jelentős létszámleépítést volt kénytelen végrehajtani. Azáltal, hogy Herend porcelánipari konkurensei eltűntek, a manufaktúra versenytársait ma már nem kizárólag a porcelángyártók között kell keresni. Akinek luxusra költhető pénze van, az maga dönti el, mire költi: utazásra, divatra, ékszerre, autóra, órára, lakberendezésre, szórakozásra, művészetekre vagy éppen kézműves porcelánra. Ebből a gondolatmenetből kiindulva a Herendi versenytársa ma minden olyan cég, amely luxusterméket állít elő. Rendkívül kiélezett versenyben kell megállnunk a helyünket - mondta a vezérigazgató.