ajax placeholder
Hu | En

Kérjük várjon.


Hírek

2019.05.08 09:43

Terrán Kft.: Újabb vezető márka bővíti magyarországi üzemét

A bólyi székhelyű, 100 százalékos magyar tulajdonban lévő építőipari nagyvállalat Bács-Kiskun megyében, Kunszentmiklós településen kezdi meg legújabb gyáregységének kivitelezését. A cég büszke rá, hogy a közel 2 milliárd forintból megvalósuló beruházás támogatja a régió foglalkoztatásának fejlesztését és a modern, nagymértékben automatizált gyáregység segíti a piaci igények kiszolgálását. A Terrán, amely Közép-Európa vezető tetőcserép márkája, bővíti gyártókapacitását és megkezdte a 2008-ban átadott kunszentmiklósi gyáregység második, közel 3000 négyzetméteres gyártóüzemének kivitelezését. Felkészülve a hazai és nemzetközi tetőcserép-piacokon várható további fellendülésre, az új épületbe automata gyártó gépsor kerül, amelynek köszönhetően a gyártókapacitás megduplázódik. Az automatizáltság szintjének növelésével tovább optimalizálható a maximum két műszakos munkavégzés. "A beruházással és a kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokkal új munkahelyeket teremtünk és még jobban képesek leszünk megfelelni a rohamosan fejlődő építőipar mennyiségi és minőségi elvárásainak" - hangsúlyozta Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója. A beruházásnak köszönhetően a vállalat 261 darab munkahelyet tud megőrizni, és további 20 munkahelyet teremt. A beruházás értéke megközelítőleg 2 milliárd forint, amiből az állami támogatás meghaladja a 483 millió forintot.


(origo.hu)

2019.05.08 09:02

Guardian Orosháza Kft.: Átadták az orosházi Guardian új gyártósorát

Felavatták május 7-én a Guardian Orosháza Kft. új gyártósorát Szijjártó Péter külügyminiszter, neves üvegipari szakemberek, a társaság európai vezetői és a külföldi diplomaták jelenlétében. A Guardian Glass azért döntött a laminált (ragasztott) üveg gyártósor beruházása mellett, mert a laminált üvegtermékek iránt egyre jelentősebb kereslet mutatkozik Európában. A legmodernebb technológiával működő gyártósoron a hagyományos és bevonatos laminált üvegek gyártásán kívül speciális termékek, többek között hangszigetelő-, vastag-, bevonatos- és színes laminált üvegek előállítására is van lehetőség. Az új gyártósor a Guardian Glass 2016-ban megkezdett átalakításainak következő, logikus lépése, amelynek során megindult az átállás a hagyományos, tiszta síküveg gyártásról a Guardian nagyobb fényáteresztő képességű Guardian ExtraClear üvegének előállítására. Mindez a cég válasza az új trendre, amely szerint növekszik az igény az épületeken belüli egyre nagyobb mennyiségű természetes fény iránt – tették hozzá. Az új, automata gyártósorról már most 150 teherautónyi laminált üveg kerül le, amely elsősorban Magyarországon, Romániában és a Balkán országaiban kerül piacra.


(beol.hu)

2019.04.25 09:25

Terrán Kft.: A Teslát előzheti a magyar napelemes tetőcserép

A Terrán tetőcserépgyártó piaci expanzióba fordul: kilenc országban, legutóbb Szlovákiában indult hódító útjára a magyar napelemes tetőcserép - írja a Magyar Építők. Az építőipari szaklap beszámolója szerint óriási érdeklődés van a Terrán Tetőcserépgyártó Kft. által kifejlesztett napelemes tetőcserepek iránt; az új termékük, a Generon pedig meghozhatja a régóta várt piaci áttörést. A Construma-díjas Generon bemutatásakor Gódi Attila, a cég ügyvezetője elmondta: mérföldkőnek tekinti ezt a napot, mert a több éves innovációs fejlesztés után a hangsúly - a termék piacra kerülésével - máshová, a piaci visszajelzésekre tevődik át. A technológia nem, de a tetőcserépbe applikált napelem ötlet régóta ismert. A leghangosabb szereplőnek az utóbb időben Elon Musk, a Tesla vezetője tűnt, aki legutóbb tavaly novemberben adott e területen hírt magáról. E szerint a rendszer elkészült, az árazás és a termelési volumenek betervezhetősége vár még megoldásra - vagyis: a Tesla is gőzerővel dolgozik a napelemes tetőcserép-rendszer optimalizálásán. Gódi Attila szerint azonban még közel sincsenek a célvonalhoz. A Terrán ügyvezetője szerint, bár marketingben az amerikai cég biztosan a világ élén áll, a megfelelő műszaki tartalom, a gazdasági hatékonyság és a pénzügyi optimum aranyháromszögét még nekik sem sikerült elérniük. A Terrán ebben a hármasságban gondolkodott kezdettől fogva, és ezt a pontot kellett elérnie a terméknek, ahhoz, hogy most piacra kerülhessen - magyarázat Gódi Attila. Hozzátette: nagyon fontos szempont volt, hogy a Generon biztosítani tudja a tetőcserepek hagyományos funkcióját, az épületek védelmét is, de az is, hogy a napelemes tetőcserepet választók számára a beruházás belátható időn belül megtérüljön. Az esztétikai szempontok is szerepet játszottak a Generon megalkotásában, de az ügyvezető szerint az a legfontosabb, hogy aktív szerepet kaphatnak általa az eddig passzív háztetők. Egy átlagos méretű családi háztetőnek mindössze 10-15 százalékát, vagyis 2-300 napelemes cserepet (24-25 négyzetmétert) kell felszerelnie ahhoz, hogy egy három-négy tagú család éves energiaigényét fedezni lehessen. A Terrán napelemes tetőcserepe jelenleg ugyan prémium terméknek számít, így nem olcsó, de a cégvezető szerint a hagyományos napelemes rendszerhez hasonlítva a mintegy 500 ezer forinttal magasabb ár "esztétikailag össze sem hasonlítható megoldást nyújt a napelemekkel szemben". Gódi Attila tapasztalatai szerint ez a felár már sokak számára elfogadható lehet. Határozottan hiszünk benne, hogy ez egy igazán komoly kereslettel rendelkező, valós tömegtermék lesz a jövőben - tette hozzá az ügyvezető. A Generonra már kilenc országban figyeltek fel; a napokban Szlovákiában, a magyar Construmának megfeleltethető szlovák Coneco kiállításon díjat is nyertek vele. A Terránnak jelenleg egy speciális gyártósora van a Generon előállítására, melyben már félvezető-, lézer- és robottechnológiát is használnak. A cél a teljesen automatizált gyártás. Gódi Attila úgy véli, az idő nekik dolgozik, mivel az energiatermelésben a közeljövőben a felületekért indul majd meg az igazi verseny, így a tető, mint szabad felület óriási lehetőségeket jelent majd.


(napi.hu)

2019.04.18 09:52

AGC Glass Hungary Kft.: Négymilliárdos fejlesztés indul Tatabányán

Megkezdődött egy új gépsor telepítése a japán tulajdonú AGC autóüveggyár tatabányai üzemében, a beruházás értéke meghaladja a 4 milliárd forintot, és közel 20 százalékkal bővíti az üzem kapacitását - mondta el az MTI-nek Tisza-Kiss László, a vállalat ügyvezetője. Az új soron autók oldalüvegei készülnek majd, azonban a gépeken kisebb hátsó ablakok és napfénytetők is gyárthatók. A tömeggyártás 2020 második félévében kezdődik. Az új gépsor üzemeltetéséhez negyven munkatárs szükséges, őket a gyár már meglévő állományából választják ki, ugyanis megkezdték a kész autóüvegek csomagolásának automatizálását. Az ügyvezető hozzátette, terveik szerint három éven belül a csomagolást teljes mértékben robotok végzik majd. A nehéz fizikai munkától mentesült dolgozók a termelésben nagyobb hozzáadott értéket állíthatnak elő. A 63 ezer négyzetméteres gyár évek óta a maximális kapacitáson üzemel, 17 millió autóüveget készítenek, ebből hatmillió darabot különböző komponensekkel szerelnek fel. A 2020 végén munkába álló gépsor évente 3-4 millió darabos többlettermelést eredményez majd. A gyártás rugalmasságát növeli, hogy az üzem közvetlen közelében az AGC síküveggyártó vállalatának megbízásából egy logisztikai társaság raktárbázist létesített, ahol 7500 tonna terméket tárolnak. A tatabányai gyár területét naponta 70, üvegekkel megrakott kamion hagyja el. Az itt gyártott üvegek minőségére jellemző, hogy 2018-ban egymillió üvegből csupán 14 darabra érkezett vevői reklamáció. Ezzel az eredménnyel a cégcsoport legjobbjai között van a magyarországi AGC. Az évente legyártott 17 millió autóüveg 40 százaléka Mercedesekbe kerül, jelentős vevő még a BMW és a Volkswagen, valamint a francia PSA csoport. A nyilvánosan elérhető cégbeszámolók szerint AGC Glass Hungary Kft. 920 embert foglalkoztat, a társaság árbevétele évek óta 33 milliárd forintot tesz ki.


(napi.hu)

2019.04.08 09:51

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.: A Zsolnay szerint nem hiányzik semmi

Jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat a Zsolnay Porcelánmanufaktúra vezetője ellen. A vád szerint a cégvezér 11 millió forintnyi porcelánt vitt haza a gyárból ellenőrizhetetlen módon, az ügyészség ezért börtönbüntetést kezdeményezett. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. azonban közleményében azt írja, 2014 és 2016 között nem keletkezett bűncselekménnyel összefüggésbe hozható leltárhiány a társaság nyilvántartásai alapján. A cég szerint ezért az "állítólagos sikkasztás sértettjével szemben" nem tud polgári jogi igényt előterjeszteni, mert a hiányt nem tudja alátámasztani. A cégvezető iránti bizalmuk továbbra is töretlen, írják. A büntetőeljárás szerintük azt szolgálja, hogy eltereljék a figyelmet "a pécsi önkormányzat által gründolt cég körüli eseményekről": a NAV-végrehajtásról, a végkielégítés nélküli elbocsátásokról, a felszámolásról. Az elmúlt három évben a cégvezető és a többségi tulajdonos ellen több feljelentés is érkezett, az eljárások bűncselekmény hiányában megszűntek, az érintettek pedig minden esetben hamis vád miatt feljelentést tettek, áll a Zsolnay közleményében. Az ügyészség vádja szerint a cégvezető által eltulajdonított több mint 11 millió forint értékű porcelántermékek egy részét a nyomozók a lakhelyén lefoglalták.


(hvg.hu)

2019.03.20 09:22

Terrán Kft.: Napelemes tetőcserép a legújabb magyar innováció

A KSH adatai szerint az építőipari termelés volumene 22,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a cég gyártási volumenének növekedése 18,6 százalékkal követte ezt a tendenciát. "Elindult a termelés cégcsoportunk negyedik gyárában, az erdélyi Aranyosgyéresen, továbbá rövidesen elkezdődik a 2008-ban átadott kunszentmiklósi gyáregység második gyártóüzemének kivitelezése is" - mondta el Gódi Attila, a cég ügyvezető igazgatója. Az ipar 4.0 jegyében ma már robotok végzik a korábban emberek által végzett automatikus munkafolyamatokat, ami a munkaerőhiány kezelésében is hatékony megoldást jelent - tette hozzá. A cég a tavalyi évben egy napelemparkot hozott létre a Baranya megyei Bólyban, melynek segítségével napenergiából kívánják biztosítani a cserépgyártó üzemük teljes villamosenergia-ellátását. Ezen túl folytatják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös fejlesztésű innovációjukat, a tetőcserépre integrált napelem továbbfejlesztését. "A napelemes tetőcserép különlegességét az adja, hogy a napcellák olyan speciális módon vannak az egyedi tetőcserepek felületére integrálva, hogy azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos tetőcserepekkel. Mindezt úgy, hogy a tető eredeti védelmi funkciója a teljes tetőfelületen tökéletesen biztosított." - tette hozzá az ügyvezető.


(portfolio.hu)

2019.03.14 09:05

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.; LEDINA Épületkerámia Kft.; Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata: Döntött a bíróság: fizetni kell a kilépett dolgozóknak Pécsen

Elbukta a pert a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ellen az a 111 dolgozó, akik Pécs vezetőinek ösztönzésére mondták fel állásukat, összesen 23 millió forintot kell fizetniük egykori munkaadójuknak - tudta meg a Népszava. Egy befektetői kör 2016-ban meg akarta szerezni a pécsi porcelángyárat. Egy trükkös adósságfelvásárlási és -követelési manőverrel felszámolásba akarták sodorni a zrt.-t, eközben Pécs önkormányzata létrehozott egy "ellen-kerámia" céget, a Ledina Kft.-t, ahová átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 112 embert - írta cikkében a Népszava. A kerámiacég ellen adóvizsgálat is indult, de nem találtak szabálytalanságot. A tulajdonos Bachar Najari kifizette a cég korábbi hiteléhez kapcsolódó 400 milliós adósságot, a gyárat pedig új emberekkel újraindította. A Ledina viszont - amit a város gyorsan eladott - nem talált magának megélhetést, százmilliós nagyságrendű adósságot halmozott fel, dolgozóit leépítette, a kft. többször tulajdonost váltott, majd 2018-ban elindult a végelszámolása. A Zsolnay pert indított volt dolgozói ellen, mivel az alkalmazottak azonnali kilépése kárt okozott a zrt.-nek. A manufaktúra a pert első- és másodfokon is megnyerte, a bíróság ugyanis nem találta megalapozottnak a dolgozók rendkívüli felmondásának indokát. A 23 milliós kártérítésre kötelezett vesztesek a Kúriához fordultak, ahol március 13-án megszületett a jogerős ítélet. Az újabb verdikt 111 dolgozó estében helyben hagyta a korábbi ítéletet, így ők egyenként 150-250 ezer forintot kell fizessenek volt cégüknek. Egy dolgozó esetében viszont visszaküldték az eljárást első fokra, mert az illetőtől a Zsolnay egyhavi fizetésnél több kártérítést kért, s annak indokolt nagyságát bizonyítani kell. Minderről a Zsolnay ügyvédje, Bodnár Imre tájékoztatta a napilapot.


(napi.hu)

2019.03.13 11:05

Magyar Telekom Nyrt.; BAUMIT Kft.; Terrán Kft.: A TV2-n volt a legtöbb reklámtartalom az összes tévé közül

Az NMHH-nak tanulmánya jelent meg a televíziók támogatási gyakorlatáról, a vizsgált időszak 2018 második fele volt, a tanulmányt a Media1 szemlézte. Eszerint a TV2-n közel kétszer annyi szpot volt (46 590), mint az RTL Klubon (24 192). A TV2-n ez a szám nőtt, az RTL-en pedig csökkent az előző év azonos időszakához képest. Kilenc vizsgált televízió volt egyébként még, de csak a Duna TV-t elemezték a teljes időszakban, a többi tévéről egy-egy hónapnyi minta van. A Dunán is nőtt a szponzorált üzenetek száma. A vizsgált csatornák 17 664 órányi műsoridejében összesen 82 024 szponzorüzenet jelent meg. A legnagyobb hirdető a Magyar Telekom volt, rajta kívül a Baumit Kft. és a Terrán Tetőcserépgyártó Kft. a dobogóra felkerült hirdető - mindkettő építőipari cég. "Érdekes, hogy a műsortámogatásban résztvevő 1173 cég 80 százaléka csupán egy televíziónál kötelezte el magát, ezzel szemben a Magyar Telekom szpotjai hat médiaszolgáltatásnál is feltűntek a félév során" - emeli ki a Media1.


(kreativ.hu)

2019.02.13 13:53

Powder Trade Kft.: Új iparág költözött Debrecenbe

A nehézkorróziós festékgyártás meghatározó magyarországi szereplője, a Powder Trade Kft. nyitott keverőüzemet Debrecenben, amivel új iparág költözött a városba, amelyet kedden adtak át a helyi nemzetközi repülőtér melletti innovációs parkban - írja az MTI. A dán Hempel cégcsoport hivatalos partnere Budapest után második üzemét nyitotta meg Magyarországon, de mint azt Szabó Imre igazgató a debreceni üzemátadáson elmondta, "itt nem állnak meg, tovább terjeszkednek Erdély felé". Debrecenben nem csak forgalmazzák, illetve gyártják a Hempel termékeit, de szeretnék megteremteni a képzés hátterét is, mert jelenleg Magyarországon nincs nehézkorróziós szakemberképzés. Ennek érdekében már felvették a kapcsolatot a Debreceni Egyetemmel - jegyezte meg. Szabó Imre közlése szerint a debreceni üzem megnyitásával két új munkahelyet teremtettek, ezzel Magyarországon tizenkét főt alkalmaznak, éves árbevételük 1,5 milliárd forint, amit néhány éven belül szeretnének megduplázni. Alexander Popely, a Hempel cégcsoport regionális igazgatója elmondta: a dániai cég a világ 78 országában 25 gyárral van jelen és összesen 6500 főt foglalkoztat. A korrózióvédelmi megoldásaikkal hajókat, ipari létesítményeket, stadionokat "konzerválnak", de referencia munkáik közé tartozik a párizsi Eiffel-torony, vagy a londoni Tower híd is - sorolta az igazgató.


(napi.hu)

2019.01.28 09:18

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.; Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata: Az utolsó pert is megnyerte a Zsolnay-gyár Péccsel szemben

Az elsőfokú ítélet szerint még a pécsi önkormányzat nyerte – nem jogerősen – a Fővárosi Törvényszéken lefolytatott eljárást. Január 24-én ezt az ítéletet írta felül a Fővárosi Ítélőtábla azzal, hogy nincs jogalapja a keresetnek, vagyis a Zsolnay-részvények értékesítéséről szóló szindikátusi szerződésben foglalt, nem teljesítés esetére szóló 300 millió forintos kötbért az ítélőtábla szerint nem lehet érvényesíteni – írta a Szabad Pécs. A lap értesülését megerősítette Cséplő Petra, a Zsolnay Zrt. igazgatóságának elnöke, Bachar Najari is. A Szabad Pécs szerint a városnak több mint tízmillió forint eljárási és ügyvédi költséget kell megfizetnie. Az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy érhetett-e 300 millió forintot az egykori katonai telek Hajmáskéren, melyet apportként vitt be a Zsolnay Zrt.-be a többségi tulajdonos, és teljesítette-e azzal a Páva Zsolték által is készpénzben várt 500 milliós tőkeemelés nagyobb részét. A Fővárosi Törvényszék akkor úgy látta, hogy a telek értéke meg sem közelíti valójában a 300 milliót, így kimondta, hogy nem teljesült az elvárt és rögzített minimális tőkeemelés, vagyis jogos a pécsi önkormányzat perben foglalt 300 milliós kötbérigénye. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint viszont Najarinak nem kell kifizetnie a 300 milliós kötbért. A Zsolnay Zrt. egyébként nyáron megnyerte a tömeges rendkívüli felmondások miatt általuk indított munkaügyi pert is, így a volt dolgozókat kötelezték kártérítésre.


(hvg.hu)

Következő 5