Hírek

A Debreceni Egyetem hazánkban elsőként kötött együttműködési megállapodást a világ legnagyobb egészségügyi kutatási hálózatával, a TriNetX-szel. A csatlakozásnak köszönhetően a magyar betegek nagyobb eséllyel juthatnak hozzá a legmodernebb kezelésekhez. A Debreceni Egyetem hazánkban elsőként kötött együttműködési megállapodást a világ legnagyobb egészségügyi kutatási hálózatával, a TriNetX-szel. A csatlakozásnak köszönhetően a magyar betegek nagyobb eséllyel juthatnak hozzá a legmodernebb kezelésekhez. A mesterséges intelligencia használatával a TriNetX rendszere képes az intézmény több százezer betegének, több millió adata közül, az eddigieknél nagyobb pontossággal és hatékonysággal megtalálni a megfelelő alanyokat az egyes klinikai vizsgálatokhoz. Mindez hatékonyabbá teszi az itt zajló klinikai vizsgálatokat, továbbá az egyetem piacvezető gyógyszerek kifejlesztését célzó, nemzetközi klinikai vizsgálatokba kapcsolódhat be. A TriNetX a világ legnagyobb egészségügyi kutatási hálózata 23 országban ápol partneri kapcsolatot egészségügyi szervezetekkel, amelyek több ezer vizsgálati helyet működtetnek, valamint olyan, neves amerikai egyetemekkel működik együtt, mint a University of Rochester, Virginia University, University of Kentucky és a University of Iowa. A vállalat lehetővé teszi az egészségügyi szervezetek, a biológiai gyógyszerek fejlesztésével foglalkozó, valamint szerződéses kutató cégek számára, hogy együttműködjenek, jobb vizsgálati terveket dolgozzanak ki, fejlesszék a vizsgálati helyek kiválasztásának folyamatát, és elérjék, hogy az új terápiák gyorsabban jelenjenek meg a piacon. A hálózat valós idejű kapcsolatot teremt a klinikai kutatással foglalkozó szakemberek és az érintett betegek között.

Már elérhető Magyarország első akkreditált számítógépes nyelvvizsgája. Az elsősorban Z és Y generáció igényeire szabott International Test of Language Competence (iTOLC) teljesítése alig fél napot vesz igénybe, számos vizsgaalkalmat, illetve felkészülési lehetőséget kínál, és még környezetbarát is. Hazánkban eddig nem volt lehetőség digitális nyelvvizsgát tenni, ezért hiánypótló ez a kezdeményezés. Az új típusú nyelvvizsga 2019 tavaszától folyamatosan egyre több helyen lesz elérhető, júniusra várhatóan 13 város 112 vizsgaállomásán tehetik próbára magukat a diákok angol és német nyelven. A Katedra Nyelviskola és az Innostart Kft. által megálmodott számítógépes nyelvvizsga nem egyedülálló, hiszen már mintegy 35 millióan tettek le ilyen módon nyelvvizsgát világszerte, de hazánkban az iTOLC az első, amelyet akkreditáltak is. "A hazai fejlesztésű iTOLC idén márciusban kapott zöld utat a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központtól (NYAK). A rendszer 132 millió forintos európai uniós támogatással, a Z és Y generációs tanulók körében végzett kutatásokra támaszkodva valósult meg. A két évig tartó fejlesztés középpontjában a már "digitális bennszülöttnek" számító fiatal felnőttek nyelvtanulási és nyelvhasználati szokásai álltak, melyek erősen kötődnek a digitális környezethez" – mondta Dr. Dávid Gergely, az iTOLC nyelvvizsgarendszer és központ szakmai vezetője. A vizsga során mind a négy készség (írás, olvasás, beszéd, hallás utáni értés) mérése számítógépen történik. Bár a tudásellenőrzés virtuálisan zajlik, nincs lehetőség visszaélésre, ahogy a lámpaláz vagy az egyéni szimpátia is kevésbé ronthat az esélyeken. Előny tovább, hogy az írásbeli vizsgáknál nem okozhat galibát az olvashatatlan kézírás, ráadásul teszteredmények egy részét gép elemzi, így kiértékelés sokkal hatékonyabb és hamarabb kap visszacsatolást a vizsgázó. Az iTOLC életszerű nyelvtudásra és a célcsoport igényeire alapoz, ám a munkának ezzel még nincs vége, hiszen a felhasználói tapasztalatokat alapul vevő fejlesztések a jövőben is folytatódnak majd. A cél, hogy 2020-ra 20 megyeszékhelyen, 200 vizsgaállomással és minimum 125 vizsgaalkalommal legyen elérhető az iTOLC nyelvvizsga.

Idén harmadik alkalommal rendezték meg a Logiscool Élményalapú Programozóiskola és a Vodafone szervezésében a Nagy Digitális Kaland versenyt, melyet országszerte 43 helyszínen április 26-án tartottak. A korábbi évekhez hasonlóan a háromfős, 3-4. és 5-6. osztályos diákokból álló csapatoknak egy órájuk volt arra, hogy teljesítsék az internetbiztonsággal, digitális világgal, logikus, algoritmikus gondolkodással kapcsolatos játékos feladatokat, melyeket a gyerekek wifi-képes laptop vagy tablet segítségével oldottak meg. A franchise rendszerben működő Logiscool egyik legnagyobb iskolája, a Logiscool Óbuda idén is mintegy 50 csapatot (150 gyereket) szervezett a megmérettetésre. Úgy tűnt, hogy a mai gyerekeknek már a kisujjukban van digitális világ; könnyedén és magabiztosan oldották meg az algoritmikus gondolkodással kapcsolatos online feladatokat - mondta az iskolát üzemeltető digikidz Kft. ügyvezető igazgatója, Benkő András. A Nagy Digitális Kaland a Logiscool Digitális Tudásért Alapítványa szervezésében és a Vodafone Magyarország által működtetett www.digitaliscsalad.hu okos magazin támogatásával jött létre. A szervezők a két kategória legjobb csapatait helyszínenként és országosan is díjazták - derül ki a Logiscool Óbuda közleményéből.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Európai Bizottsággal (EB) közösen 2019-ban is díjazni kívánja a legkreatívabb és legsikeresebb vállalkozásfejlesztési programokat. Az EB által 2005-ben alapított verseny célja a vállalkozóvá válást és a vállalkozások mindennapjait megkönnyítő kezdeményezések megismertetése annak érdekében, hogy azok nemzetközi szinten is példával szolgálhassanak. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj kategóriái a vállalkozói (üzleti) szellem javítása, befektetés a vállalkozói kompetenciák fejlesztésébe, üzleti környezet fejlesztése, vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése, zöldgazdaság és az erőforrások hatékony felhasználása, vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért. A nevezés két kiválasztási szakaszban, nemzeti és európai szinten zajlik. A magyarországi szakmai zsűri két projektet juttat tovább a nemzetközi fordulóba. A legkreatívabb és leginspirálóbb vállalkozásfejlesztési program az Európai Zsűri Fődíját nyeri el. A díjátadó ünnepséget az Európai KKV Közgyűlés részeként rendezik meg 2019 őszén, az eseményre a nemzeti forduló mindkét továbbjutója meghívást kap. A díj történetének eddigi legnagyobb magyar sikerét a Gazdagmami Kft. érte el 2014-ben. A cég öt éve elnyerte az európai fődíjat, és a "Vállalkozói kedv ösztönzése" kategóriában is győztes lett.

A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói. Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban. A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. Végül a harmadik irány egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak – olvasható a közleményben.

Célegyenesbe fordult a Budapesti Corvinus Egyetem modellváltása. Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter április 24-én Budapesten bejelentette: benyújtja a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány alapító okiratát a cégbíróságnak. A fenntartói jogköröket gyakorló tárcavezető bemutatta az alapítvány vezető testületének leendő tagjait. A kuratórium elnökének Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel, a testület további tagjai Csák János üzletember, címzetes egyetem tanár, Lánczi András, a Corvinus rektora, Martonyi János jogász, egyetemi tanár, volt külügyminiszter és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója. A felügyelőbizottság tagjai Bártfai Béla jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, Chikán Attila, az egyetem professor emeritusa, volt rektora, egykori gazdasági miniszter és Jánoskuti Levente, a McKinsey and Company irodavezető partnere lesznek. Az alapítvány vagyonellenőre Bogdán Tibor ügyvéd – ismertette a miniszter, aki szerint a kuratórium kiváló munkát fog végezni. Palkovics László – utalva az átalakítás folyamatára – felidézte, hogy a Corvinus kikerül az állami fenntartásból és idén július 1-jétől alapítványi fenntartásba kerül át. Az új modellhez az állam biztosítja azokat eszközöket, amelyek az intézmény finanszírozáshoz szükségesek. A miniszter megjegyezte: ezzel olyan területre merészkednek, aminek eddig nem voltak hagyományai Magyarországon. Megerősítette: az a cél, hogy a felsőoktatási intézmény a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön be. Most az egyetem egy teljesen új pályára áll a versenyképesség, a kiválóság és a tehetséggondozás jegyében – ígérte Hernádi Zsolt, hangsúlyozva: biztos benne, hogy egy sikertörténet első lépését tették meg.

A legmodernebb technológiát képviseli a Semmelweis Egyetem (SE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján üzembe helyett ultrahangkészülék, amelyet április 8-án mutattak be. Merkely Béla, az egyetem rektora kiemelte, az új berendezés nagyban fogja segíteni a mindennapi oktató, kutató és gyógyító munkát. Mint mondta, az egyetem ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb egyeteme közé, és ehhez megfelelő infrastruktúrára, eszközökre és kiváló szakemberekre van szükség. Ács Nándor, a klinika igazgatója arról beszélt, hogy SE szülészeti és nőgyógyászati klinikája a régió legnagyobb ilyen intézménye, és büszkék arra, hogy a gyártó cég az egyetemre helyezte ki a berendezést. A gép világújdonságnak számít, az eddigi öt ilyen készülékből egy a Semmelweis Egyetemen kapott helyet, és a várandósgondozásban, a korai magzati diagnosztikában, illetve a nőgyógyászati onkológiai kórképek esetében ad az eddigieknél gyorsabb és pontosabb diagnózist. Emellett olyan szintű képalkotást tesz lehetővé, hogy tudományos kutatási projektek alapjául is szolgálhat - tette hozzá. A most átadott ultrahangkészülék az eddig használt, szintén csúcsdiagnosztikai kategóriába tartozó UH-hoz képest memóriáját tekintve háromszor, míg jelfeldolgozó rendszerét nézve 10-11-szer gyorsabb, ennek köszönhetően olyan részletgazdag képet biztosít, hogy a legapróbb eltéréseket is észre tudják venni az orvosok. A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján évente 12 ezer ultrahangvizsgálatot végeznek, átlagosan több mint 4000 várandós és 250 endometriózistól szenvedő páciens fordul meg. A 60 millió forintba kerülő berendezést a Samsung gyártja, a készüléket tartós kihelyezés formájában, ingyenesen biztosítja az egyetemnek a gyártó cég hivatalos magyar képviselete.

Az elmúlt 5 évben 4 milliárd forintot költött a BGE innovációs fejlesztésekre, ebből 3,7 milliárd forintot saját forrásból teremtettek elő, mondta az egyetem rektora. A magyar gazdaságnak szüksége van a jól képzett pénzügyi szakemberekre, akik értik és megértik a pénzügyi világ kockázatait és lehetőségeit – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) új Fintelligence Oktatási Centrumának átadóján. A most átadott centrum a hazai felsőoktatásban már a negyedik, korábban Miskolcon, Pécsen, Debrecenben adtak át ehhez hasonló centrumot. A BGE a felvett hallgatók száma alapján az ország egyik legnépszerűbb egyeteme, és az előzetes adatok alapján szeptembertől további 8 százalékkal bővül a hallgatók száma mondta Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora. A centrum létrejöttét az Unicredit Bank, a Mastercard és a Fintelligence Pénzügyi Kultúra Központ támogatta.

Egy Nobel díjas kutató már letette az elméletet az asztalra, hogyan lehetne a neutronforrást megtalálni ahhoz, hogy a nagyon hosszú felezési idejű radioaktív hulladékot is tárolni lehessen. Az alkímiát idéző transzmutációs eljárás már nem ismeretlen, de a gyakorlati megvalósítást nehezíti, hogy az eljáráshoz szükséges neutront nukleáris reaktorokban állítható elő. A Nobel-díjas Gerard Mourou egy japán társával olyan javaslatot dolgozott ki, amely lézeres gyorsításon alapuló eljárással nyerne neutront. Ennek a kulcskérdésnek a megoldására indulhat egy kutatás, amelyben a Szegedi Tudományegyetem is részt vesz, az amerikai és francia intézmények kutatóival együtt a szegedi ELI – ALPS kutatóközpont lézerrendszerét használnák fel - írta közleményében a Szegedi Tudományegyetem. A nukleáris hulladék kezelésében speciális kihívást jelent a hosszú élettartamú komponensek tárolása. A néhány 100 évnél rövidebb felezési idejű anyagok esetében ez megoldottnak tekinthető. A problémát a jóval hosszabb felezési idejű anyagok évezredes távlatban is biztonságos elhelyezése jelenti, ennek módja lehet az ún. P&T (partitioning and transmutation) eljárás. A particionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakul. Az előbbi folyamatokhoz szükséges neutron lézeres eljárásokon alapuló kutatása indulhat el a francia, amerikai és magyar részvétellel. A nemzetközi együttműködésről Palkovics László, a innovációs miniszter írt alá szándéknyilatkozatot az Egyesült Államokban április 5-én. A kutatáshoz a magyar állam is hozzájárul 3,5 milliárd forinttal.