Hírek

Sorozatgyártásra alkalmas, egy MW teljesítményű zöld hidrogént előállító vízelektrolizáló berendezést fejleszt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Ganzair Kompresszortechnika Kft. egy uniós támogatással megvalósuló, 1,246 milliárd forint költségvetésű projekt keretében. Az ioncserélő membránnal (PEM) működő vízelektrolizáló berendezések működési elve évtizedek óta ismert. Kis méretű berendezések régóta kereskedelmi forgalomban vannak, a megawattos tartományban működő rendszerek az elmúlt évtizedben jelentek meg, szinte kizárólag egyedi fejlesztésű projektekben. Az ilyen nagyobb teljesítményű rendszereket főként eredetileg más, illetve univerzális célra előgyártott részegységekből állították össze, így hatékonyságuk elmarad az optimálistól, építési folyamatuk lassú és drága, módosításuk nehézkes – olvasható az MTI-nek küldött közleményben. Az SZTE és a Ganzair Kft. a 800 millió forint támogatással megvalósuló, két évig tartó projektjében olyan berendezést fejlesztenek, amely a közeljövőben jelentkező hidrogénigényre nyújt technológiai megoldást, új távlatot nyit a hazai és az exportpiacokon az energiatárolási fejlesztéseknek, előmozdítja az ipari és közlekedés dekarbonizációját. A sorozatgyártásban készülő elektrolizáló berendezésre piaci igény várható a fém- és vegyiparban, a zöld hidrogén üzemanyagként szolgálhat a hosszú tengelytávú járművek, a kamionok és targoncák számára, energiatároló közegként szolgálhat a naperőművek, napelemparkok esetében.

Felújítanák Békéscsabán a BSZC Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium, azaz a Vízmű középiskola tanműhelyét, hogy ezzel is segítsék a megfelelő szakember-utánpótlást – ismertette Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. A beruházásról a napokban egyeztettek a helyszínen. Néhány éve a víziközmű-ágazatot is elérte a máshol szintén jellemző szakemberhiány. Az Alföldvíz Zrt.-nél ugyancsak egyre nehezebb a szakemberek pótlása, de folyamatosan keresik a megoldást. A cég, valamint a Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium kitűnő kapcsolatot ápol egymással, a Vízmű középiskolában immár 70 éve zajlik vizes szakképzés. Az intézmény egyike annak az országosan összesen négy iskolának, ahol vízellátás és csatornázás szakirányt tanulnak a diákok. A középiskola rendelkezik egy vizes tanműhellyel, ahol a tanulók terepen ismerhetik meg a vízellátás és csatornázás szakma gyakorlati elemeit. A tanműhely ugyanakkor korszerűsítésre, felújításra szorul. Herczeg Tamás hangsúlyozta, hogy országgyűlési képviselőként fontosnak ítéli a tanműhely fejlesztését, a szakemberképzéshez szükséges legjobb feltételek biztosítását.

Tizennégy helyet javított a QS legkiválóbb európai egyetemeket vizsgáló rangsorán a Szegedi Tudományegyetem – tájékoztatott az SZTE közleményében. A július 10-én publikált listán Európában a 228. lett az SZTE, a kelet-európai régiós listán a 11. helyen végzett. A hazai mezőnyben a három legjobb magyarországi intézmény között szerepel. A felsőoktatási tevékenységeket minősítő cég 42 ország 684 egyetemét rangsorolta. A QS lista első három helyén az ETH Zürich, az Imperial College London, valamint a University of Oxford áll. Az első huszonöt helyezett között az SZTE-vel szoros együttműködést folytató intézmény is szerepel, például a Lund University a 13. helyen és a Ludwig-Maximilians-Universität München a 21. helyen.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Quacquarelli Symonds európai rangsorában a 190. helyet szerezte meg, ezzel a cég idei világrangsora (QS WUR) után a regionális rangsorában is a legjobb egyetem lett Magyarországon – számolt be róla az Eduline. A 2025-ös európai egyetemi rangsort július 9-én hozta nyilvánosságra a QS. Ebben többek között az akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, a munkáltatói megbecsültség, a fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya alapján rangsorolták több mint 40 európai ország 684 felsőoktatási intézményét. Tavalyhoz hasonlóan az európai egyetemi rangsorban idén is tizenöt magyar egyetem kapott helyet. Az ELTE 18 helyet javítva idén a 190. helyet szerezte meg, amit a 36 helyet javító Debreceni Egyetem és a 14 helyet javító Szegedi Tudományegyetem követ.

A Magyar Kultúráért Alapítvány éves beszámolójából derült ki, hogy már fél éve „eladták” a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak az intézményt, amely hivatalosan nem egyetem, az azt elvégzőknek egyedi oklevelet ad. A Magyar Kultúráért Alapítványnak (MKA) a hetekben publikált éves beszámolójából nemcsak az derül ki, hogy eladta a mára több száz médiaterméket maga alá gyűrő Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), hanem az is, hogy a Demeter Szilárd kuratóriumi elnökletével működő MKA-dokumentum szerint „2023-ban fokozottan jelentkeztek a gazdasági és finanszírozási nehézségek”. Az NTGN kezdettől fogva csak újságírókat, médiaipari szakembereket képzett, azonban a fenntartása eddig csillagászati összegeket emésztett fel. Az újságírókat és úgynevezett médiaszakembereket képző inrtézményt 2017-ben az állam alapította, majd 2021-ben kikerült az állami vagyonból, és megkapta az MKA. Amíg közvetlen állami finanszírozású volt, addig – a Szabad Európa hírportál egy korábbi cikke szerint – három év alatt 2 milliárd forint közpénzt fordítottak az újságíróképzésre. 2021 óta további 4,5 milliárd forint támogatást kapott a tehetséggondozó az MKA-n keresztül, és miután eredendően annak a vagyona is az államtól származott, gyakorlatilag az adófizetők pénzét ontották az újdondászok kiokosítására. A cikk megjegyzi, kétségtelen, az újságíróképzés észszerűbben illeszkedik a KESMA portfóliójába, mint az MKA-éba.

Teljesen megújult, digitálisan továbbfejlesztett tantermekkel, prezentációs terekkel kezdi következő tanévét az Állatorvostudományi Egyetem – mondta az intézmény oktatási rektorhelyettese az okostantermek sajtóbemutatóján, a Pest vármegyei Üllőn, a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán. Ózsvári László hangsúlyozta, az állatorvosképzés elsősorban gyakorlati képzés, a személyes jelenlétet nem lehet pótolni, de az új, élményközpontú technológiával az előadásokat is „gyakorlatiasabbá” lehet tenni. Beszélt arról is, hogy mintegy hetven országból – zömmel nyugat- és észak-európai államokból – érkeznek hallgatók az Állatorvostudományi Egyetemre, ahol három nyelven folyik az oktatás, a magyar mellett angolul és németül is. Az elismert diplomát adó intézményt az európai állatorvosképző intézetek közül negyedikként akkreditálták, azonban az egyetem pozíciójának megtartásához az oktatás színvonalának további emelésére van szükség, ezért is volt fontos ez a fejlesztési projekt – fejtette ki Ózsvári László. A „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések fejlesztése az Állatorvostudományi Egyetemen” című projekt célja modern, komplex digitális infrastrukturális rendszer kiépítése, a legújabb audiovizuális technológiák segítségével az egyetem három telephelyén. A 2,34 milliárd forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatással megvalósuló projekt keretében 15 hónap alatt, 13 gyártótól 1842 okoseszközt építenek be, 45 prezentációs térbe. Az okostanterem-fejlesztés megvalósítására kiírt uniós nyílt közbeszerzési eljárást a Delta Systems Kft. nyerte el, a projekt 2025. október 31-én zárul.

A Corvinus Egyetem Gellért Campusán a Delta Systems Kft. oktatástechnikai rendszert adott át térmikrofonokkal, robotkamerákkal és ledfalakkal. A Corvinus Egyetem Gellért Campusa 2024 februárjában nyitott meg kapuit. Az új kampuszon a Delta Systems biztosította az oktatástechnikai megoldásokat 67 teremben, szabadidős és közösségi terekben. A teljes rendszerben mintegy 674 új eszközt integráltak, 85 tantermi kijelző, 21 térmikrofon rendszer és 22 robotkamera került felszerelésre az egyszerűbb, megjelenítőt és hangosítást tartalmazó kialakítástól a legkorszerűbb, mennyezeti térmikrofonokkal és robotkamerákkal támogatott, nagyméretű kijelzőket tartalmazó, központi vezérlőrendszerrel irányított, távoktatásra is alkalmas kollaborációs terekig.

Az operaénekes fiatal, éppen csak a pályára lépő művészek felkészítésére indított akadémiát, írja a legfrissebb HVG. Az Operaakadémia Nonprofit Kft.-nek Rost Andrea a tulajdonosa és az ügyvezetője is. A felvett fiatalok szeptember elején két szereposztásban, az ő rendezésében adják elő Mozart: A varázsfuvola című művét. A tervek szerint a jelmezeket a MOME színpadi kosztümtervező diákjai készítik el. Az operaakadémia részvételi díja 350 ezer forint. Rost Andrea a vállalkozást azzal magyarázta, úgy érezte, most neki kell figyelemmel fordulnia a fiatal énekesek felé, átadnia a tudást, amit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, az Operaházban, majd a világ nagy színpadain, a Milánói Scalában, a New York-i Metropolitanben vagy a londoni Royal Opera House-ban tanult.

Új korszakához érkezett a Műegyetem. Az ország egyik legnagyobb presztízsű állami felsőoktatási intézményét a fenntartó oly’ mértékben éheztette ki, hogy az jó eséllyel maga indítja el csatlakozását az alapítványi egyetemek köréhez. A nemrég lezajlott rektorválasztás eredményeként a Műegyetem történetében először nyíltan modellváltáspárti vezetőnek (Charaf Hassannak) szavazott bizalmat a 28 tagból álló szenátus. A Válasz online cikke szerint ez azt látszik igazolni, hogy az intézményben anyagi szempontból valóban tarthatatlanná válhatott a helyzet és az alapítványivá válástól a kezdetektől mereven elzárkózó egyetemen ez fordíthatta meg a közhangulatot. Ha egyáltalán megfordította. A szavazótestület döntése ugyanis nem feltétlenül tükrözi az egyetem polgárságának és munkatársainak álláspontját az ügyben. A rektorváltással egyértelművé vált: nincs tovább. A BME képtelen tovább szembeszegülni azzal a kormányzati akarattal, amely – paradox módon – saját, állami tulajdonából alapítványi fenntartásba kényszeríti az intézményt. Bár Charaf Hassan már az előző rektorválasztáskor és most is nyíltan a KEKVA (közérdekű vagyonkezelői alapítvány által működtetett) modellt tartotta a legkedvezőbbnek az egyetem számára, egyelőre úgy tűnik, megválasztásával még a kocka nincs elvetve teljesen. Azt ugyanis ő is jelezte, hogy az uniós Erasmus és Horizon programokból való kizárást nem vállalhatja fel az egyetem, ahogy azt is kétszer meg kell gondolnia, a régió legnagyobb EU-s pályázójaként kockáztatja-e, hogy elesik más uniós forrásoktól is. A Műegyetem idehaza, sőt, a Visegrádi Négyek országaiban a legsikeresebb európai uniós pályázó, nemcsak az egyetemek, de az összes kutatóintézet, vállalat, kormányzati szerv tekintetében is. Az új rektor ugyan azt mondta, hogy korábban az alapítványi fenntartásra való váltást teljes részletességgel kidolgozták, kérdéses viszont, hogy az akkori viszonyok közül mi adott ma. A modellváltási hullám elindulásakor, a covid-járvány idején még biztosan volt keret az államkasszában ezeknek az átállásoknak a finanszírozására, ami azonban azóta nagy valószínűséggel elfogyott. Kérdés, a jelenlegi kondíciók mellett használhatók lennének-e az új rektor által összeállított tervek. Az alapítványivá válást formálisan a szenátusnak kell kérnie, a pénzügyi feltételek biztosításának megvonásával pedig úgy tűnik, rá lehet szorítani a szenátust arra, hogy hosszú távon ebben a lépésben lássa az intézmény problémáinak megoldását.

Oktatási és kutatási lehetőségek bővítése – ez a célja a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara és a HELL ENERGY Magyarország Kft. által kötött együttműködési megállapodásnak. A Gazdaságtudományi Kar több mint 70 vállalattal működik együtt. Ez a lista bővül most az italgyártó céggel, melynek munkatársai már többször tartottak előadást az egyetemen. A kar dékánja, Fenyves Veronika szerint ez a keretmegállapodás széles körű együttműködést jelent. Fontos szempont, hogy a vállalat megoszthatja iparági tapasztalatait a hallgatókkal, és lehetőséget biztosíthat a szakmai gyakorlatuk teljesítésére. Nagy Andrea, a cég HR igazgatója kiemelte a hallgatói karrierutak és a kutatói munka támogatásának fontosságát. A tervek között szerepel a duális képzésben való részvétel is.