Hírek

Az oktatás, a gyakorlati képzés és a felnőttképzés erősítése, gyakornoki és ösztöndíj-programok indítása, valamint közös kutatás-fejlesztési és piaci pályázatok megvalósítása érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-vel Gödöllőn. A megállapodás részeként a MATE és a vállalat közös kutatási, fejlesztési és innovációs programokat dolgoz ki és valósít meg, többek között a növénytáplálás, a talajfelvételezés, a talajvédelem és -javítás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, valamint a precíziós gazdálkodás területén, továbbá elősegíti a tejelő szarvasmarha ágazat adatalapú döntéshozatali projektjeit. A sokoldalú megállapodás kiemelt céljai közé tartozik a Nóniusz, Magyar sportló és a Gidrán lófajták ex situ intro megőrzése, genetikai változatosságuk fenntartása, a kiemelkedő genetikai értékű egyedek és ritka vérvonalak megőrzése, valamint lóembrió-átültetési program végrehajtása a Ménesbirtok kiválasztott egyedein. Az együttműködés keretében a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. gyakorlati helyszínt biztosít telephelyein a duális és gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók számára, valamint mentori és ösztöndíjprogramokat hirdet részükre. A vállalat emellett részt vesz a MATE kutatási, fejlesztési, kísérleti és innovációs hátterének fejlesztésében, továbbá szponzorációt ajánl fel az egyetem graduális és alumni programjainak megvalósításához - írja a MATE közleményében.

Környezetvédelmet támogató kerámiabetétet fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetemen. A zöldtéglának elnevezett katalizátor átalakítja a kályhákban-kazánokban az égéskor keletkező füst káros anyagait, például a veszélyes szén-monoxidot, így kevesebb szennyező gáz és korom jut ki a környezetbe. A gyártókkal már folynak a tárgyalások, és a tervek szerint jövő ősszel már árusítani fogják a hazai kereskedelemben a szegedi zöldtéglát, ami a fűtés hatásfokát is növeli. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszékén több évtizede folynak környezetvédelmi kutatások, dr. Sápi András vegyész pedig két éve kezdett foglalkozni a háztartásokban is alkalmazható fűtési katalizátor kifejlesztésével. A kutatási tervet az indokolta, hogy az Európai Unióban az elmúlt évek során egyre lejjebb szorították a szabályok a füstkibocsátás megengedett mértékét. Európában azonban az ipari és a lakossági fa- és vegyes tüzelésű berendezések – kályhák, kandallók, kazánok – száma több mint 70 millió. A fűtés során az égési folyamatban mindenképpen keletkezik korom, nitrogén-oxid és veszélyes szén-monoxid. Ezért a kályhákban, kandallókban és kazánokban olyan megoldást kell alkalmazni, ami csökkenti a káros anyagok kibocsátását. Az egyetem anyagilag, műszeres háttérrel és minden egyéb szükséges forrással támogatja Sápi András kutatását.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) korábbi Szimulációs Oktatási Központja a régi főépület IV. emeletén 280 m2-en működött 2015 óta. Az ez év novemberében záruló projekt eredményeként a nevében is megújult Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ hasznos alapterülete több mint hatszorosára, 1700 m2-re bővült, teret adva a pécsi fogorvosképzés oktatási részlegének is. A beruházás bruttó összértéke meghaladja a kétmilliárd forintot, az új oktatási központot hétfőn adták át ünnepélyes keretek között a pécsi orvoskaron. A PTE ÁOK Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ elsődleges feladata a graduális és posztgraduális képzésben résztvevő orvostanhallgatók, orvosok, valamint az egészségtudományi képzésben résztvevők manuális és kommunikációs készségeinek fejlesztése, s ezzel a klinikai oktatási programok teljes körű támogatása. Az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ tevékenysége iránti igény évről-évre emelkedik, a 2022-es évet tekintve szemeszterenként közel 9000 fő részvételével 700 kontaktóra zajlott, míg idén októberben már túllépték a havi 4500 fős létszámot. Ezért vált szükségessé a terület jelentős növelése, s ezzel együtt a szimulációs oktatásban használt eszközpark modernizálása, megújítása. A beruházás keretében jelentősen nőtt az oktató helyiségek száma, továbbá a vonatkozó épületrészeket is teljeskörűen felújították. A központban kialakítottak egy olyan tanműtőt, melyben oktatási vagy demonstrációs célzattal valós orvosi eszközökkel végeznek oktató műtéteket. A tanműtő széleskörűen képes támogatni az orvostudományi vonatkozású kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket is.

Terv szerint még az év végéig elkészül a Debreceni Egyetem ipari parkjában található Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, mely teljesen új szintre emeli a közel három évtizedes múltra visszatekintő képzés színvonalát. A beruházás tökéletesen illeszkedik abba az egyetemi szenátus által megálmodott koncepcióba, mely egy komplex egészségipari ökoszisztémát hivatott létrehozni a cívisvárosban. Bár az alapkőletétel csak idén márciusban volt, a beruházás ötlete ennél jóval régebbre nyúlik vissza. A Debreceni Egyetem szenátusa még 2015-ben döntött arról, hogy az egészségipar legyen a felsőoktatási intézmény fő fókuszterülete, ami a betegellátást, a kórházi kezeléseket, az egészséges élelmiszerek használatát, az orvosiműszer-gyártást és a gyógyszergyártást is magában foglalja. Utóbbi már csak azért is kihagyhatatlan elem, mert Debrecenben és környékén a gyógyszeripar az európai uniós átlagnál lényegesen erősebb, régiós szinten sokak megélhetését biztosítja ez az ágazat, így nem meglepő módon utánpótlásra is nagy szükség van. „A gyártóüzemen két betekintőablakot is elhelyeztek a kivitelezők, így a pályára készülő fiatalok nemcsak megtanulhatják, de a saját szemükkel is megnézhetik, hogyan zajlik az ipari termelés. Az órán hallott elméletet ily módon a gyakorlatba is átültethetik” – mutatott rá Bácskay Ildikó, hozzátéve, hogy ugyan a projekt még az idén, terv szerint december 15-én lezárul, a kar átköltözése csak februárban indul, mivel az egyetem saját forrásból fedezi a pályázatban nem szereplő, de a beköltözéshez mindenképpen szükséges elemeket, mint például az épület teljes bebútorozását. Az üzem működéséhez többek között egy komplett minőségbiztosítási rendszert is ki kell építeni, és az engedélyeket is be kell szerezni, ezért a gyártás érdemben csak ezek kiépítése után kezdődhet el.

Az Óbudai Egyetem (ÓE) Birdwatcher Zrt. néven digitális agrárinnovációs startup-céget alapított a baromfitartás hatékonyságának növelésére a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználásával. Kovács Levente rektor közölte, hogy az egyetem kutatói bázisáról induló vállalkozás a szárnyasok megfigyelése alapján olyan algoritmusokat alkalmaz, amelyek segíthetik a hízási ciklus optimalizálását egyedi súlybecslés alapján, továbbá lehetővé teszik a vészhelyzetekre és betegségekre való gyors reagálást. A Birdwatcher baromfifigyelő-alkalmazás kameraképek elemzésén alapuló algoritmusokkal súlybecslést ad a tartástérben lévő, teljes baromfiállományra, így valós időben pontosabban kalkulálható a hizlalási ciklus. A mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást egyesítő kamera- és képfeldolgozó rendszer képes a nagyüzemi, zárt körülmények között tartott baromfi viselkedésének megfigyelésére, észlelve a szokásostól eltérő jeleket, ami figyelmezteti a gazdát vészhelyzetekre, megbetegedésekre. A prototípus már üzemel egy baromfitartónál, és tárgyalásokat folytatnak a rendszer bevezetéséről az egyik legnagyobb magyarországi baromfifeldolgozóval. "A megoldásunk lényege az egyszerű használat, a skálázhatóság, az adott baromfitartó gazdaság automatizáltsági szintjétől és telepméretétől függetleníthető technológiai megoldás" - idézi a közlemény a fejlesztési projekt egyik vezetőjét. A közlemény szerint a rendszer csak Magyarországon potenciálisan négyszáz piaci szereplőt érdekelhet. Az ágazatban a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt nagy az igény a precíziós baromfitartást kínáló megoldásokra.

Az utolsó jogi akadály is elhárult a miskolci Avas Szálló felújítása elől: október végén a közgyűlés jóváhagyta a Mathias Corvinus Collegium Alapítvánnyal és az Avas talentum Ingatlanfejlesztő Kft.-vel tervezett megállapodást – írja a Telex. A felújítási tervekkel kapcsolatban Konyári György, az MCC miskolci képviseletvezetője a Boon.hu-nak azt mondta, 2024 második felében kezdhetik el az építkezést, maga az épület pedig 2025-re készülhet el. A képviseletvezető elmondása szerint miután az MCC tulajdonába került az épület, az első fél év a feltárásokról szólt, a régihez ugyanis leghűebben szeretnék felújítani az egykori szállót. Az állagmegóvásra az MCC több mint százmilliót költött el. Arról viszont egyelőre kevés konkrétumot tudni, hogy mire is akarják majd használni az ingatlant. Konyári a Boon-nak azt mondta, hogy „oktatási intézmény lesz, de emellett tényleg ki szeretnénk nyitni Miskolcnak, és ezek nem csak nagy szavak”. Mindemellett azonban lesz az épületben étterem, kávézó és könyvesbolt is. Ez viszont több milliárdba fog kerülni Konyári szerint is.

A dél-pesti régió teljes traumatológiai ellátása a Semmelweis Egyetemhez került, az új traumatológiai klinika a külső klinikai tömbben, a Korányi utcai központi betegellátó épületben kapott helyet, és minden nap 0-24 órában biztosít ellátást - közölte a felsőoktatási intézmény kommunikációs igazgatósága az MTI-vel. A közleményben azt írták: november elsejével lezárult a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi Gusztáv telephelyének integrálása a Semmelweis Egyetembe (SE). Ezzel az egyetem portfóliója traumatológiai ellátással és képzési hellyel is bővült, és az SE-hez került a Merényi telephely 564 ezres dél-pesti és délkelet-pesti ellátási területe is.

A Déli Agrárszakképzési Centrum kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Technikum és Szakképző iskolája a FINO-FOOD Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft-vel együttműködve indította el újra a Tejtermékkészítő és Tejipari technikus szakmai oktatást. A FINO saját dolgozói közül 19-en kezdték meg tanulmányaikat a tanév elején és 2025. februárjában már a kezükben tarthatják szakmai bizonyítványukat – számolt be róla a deliaszc.hu. Az együttműködési megállapodás aláírásán Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója kiemelte, hogy a Centrum fontos feladatának tekinti az intézmények szakmai kiteljesedésének támogatását, mellyel elősegíti és lehetőséget biztosít számukra a duális együttműködésre. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Technikum és Szakképző iskola képzési kínálatával szeretné segíteni a térségben lévő élelmiszeripari vállalkozások szakmai utánpótlását és a meglévő munkaerő felzárkóztatását vagy továbbképzését is. Szommerné Egyed Linda a FINO-FOOD Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft ügyvezetője elmondta, hogy a most aláírt megállapodás csak az első lépése a közös munkának, hiszen a termelés és versenyképesség alapja a magasan képzett szakmai munkaerő.

Két korszerű szívultrahang-készüléket és betegmonitor-rendszert szerzett be a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja (PTE KK) a Széchenyi 2020 program 300 millió forintos támogatásával. Az egyetem a közleményében azt írta: az ultrahang-berendezések javítják a szív- és érrendszeri ellátást a Szívgyógyászati Klinikán és az I. számú Belgyógyászati Klinika kardiológiai tanszékén. A projekt részeként a kardiológiai, illetve a kardiológiai rehabilitációs és prevenciós tanszéken az adattovábbítást biztosító telemetriás és 29 beteg figyelésére alkalmas monitorrendszert is vásároltak. A szívgyógyászati klinika Baranya, Tolna, Somogy vármegye kardiológiai és szívsebészeti centrumaként látja el a dél-dunántúli régió szívbetegeit. A klinikán évente átlagosan 7500 fekvőbeteget gyógyítanak, a kardiológiai szakambulancián évi 50 ezer vizsgálatot végeznek. A kardiológiai tanszéken mintegy 20 ezer járóbeteget vizsgálnak, és több mint 1200 fekvőbeteget gyógyítanak évente - ismertették.

A rövidlátás, a távollátás és az öregszeműség korrigálására is képes femtoszekundumos lézertechnológiát alkalmazó központot hoztak létre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szemészeti klinikájának épületében a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának tájékoztatása szerint. A szegedi központban a legmodernebb vizsgáló módszerek és műtéti eljárások állnak rendelkezésre. A közleményben idézték Vaszari Viktort, a Mediversal Egészségügyi Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette, az egyetemi tulajdonú cég azt a célt tűzte ki, hogy növelje jelenlétét a járóbeteg-ellátás, a diagnosztika, a szűrővizsgálatok terén is. A szemészeti központ kialakításának teljes költsége - a bérelt lézereket nem számítva - mintegy 100 millió forint. EZ VÁRHATÓAN 3-4 ÉV ALATT TÉRÜL MEG, ÉS SZÁMÍTÁSAIK SZERINT ENNEK AZ IDŐSZAKNAK A VÉGÉRE ELÉRIK AZ ÉVI 1000-1500 MŰTÉTET. Eddig húsz műtétet végeztek el Ratkay Imola szakmai vezetésével, a Szemészeti Klinika tudományos hátterével, szakembergárdájával. A Mediconturnál biztosított, élvonalbeli gépekkel egy olyan országos szinten is egyedülálló egységet sikerült kialakítani, amely hosszú távon garantálja, hogy a dél-alföldi régióban élők hozzájuthatnak a legmagasabb színvonalú lézeres kezelésekhez - hangsúlyozta a szakember.