Hírek

Élelmiszeripari, táplálkozástudományi együttműködésre vonatkozó megállapodást kötött a Bonafarm-csoport és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) csütörtökön a baranyai megyeszékhelyen. A Pókos Gergely, a Bonafarm Zrt. vezérigazgató-helyettese, Miseta Attila rektor és Jenei Zoltán, az egyetem kancellárja által jegyzett dokumentum szerint a cégcsoport és a PTE közös tudományos és kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, ösztöndíjprogramot indít, továbbá az egészséges táplálkozásban fontos szerepet betöltő élelmiszerek fejlesztésén, gyártásán, az ezt kiszolgáló technológiai háttér innovációján dolgozik a jövőben. Emellett a Bonafarm szakértői szeptembertől bekapcsolódnak a PTE táplálkozástudománnyal kapcsolatos oktató munkájába. Miseta Attila a megállapodás aláírása után reményét fejezte ki: az egyetem a táplálkozástudományi képzés kiterjesztésével, gyakorlatiasabbá tételével jelentősen hozzájárul az ágazatban tevékenykedő cégek, köztük a Bonafarm szakemberellátásához.

Július 1-én hivatalosan is Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványhoz került a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói joga az Információs és Technológiai Minisztériumtól – derül ki a felsőoktatási intézmény lapunknak elküldött közleményéből. A közlemény emlékeztet, hogy az elmúlt hónapokban minden szükséges jogi és gazdasági előkészítő folyamat lezajlott a sikeres átálláshoz; az Országgyűlés megalkotta a szükséges jogszabályokat, májusban megtörtént az új fenntartó cégbírósági bejegyzése, majd sor került az alapító vagyonként szolgáló Richter és Mol részvények állam általi átadására is. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a cél az, hogy a Corvinus a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön be.

Július 1-én hivatalosan is Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványhoz került a Budapesti ÍCorvinus Egyetem fenntartói joga az Információs és Technológiai Minisztériumtól – derül ki a felsőoktatási intézmény lapunknak elküldött közleményéből. A közlemény emlékeztet, hogy az elmúlt hónapokban minden szükséges jogi és gazdasági előkészítő folyamat lezajlott a sikeres átálláshoz; az Országgyűlés megalkotta a szükséges jogszabályokat, májusban megtörtént az új fenntartó cégbírósági bejegyzése, majd sor került az alapító vagyonként szolgáló Richter és Mol részvények állam általi átadására is. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a cél az, hogy a Corvinus a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön be.

A közeli jövőben adják át ugyanis a „B” épületet, amely közel 1,5 milliárd forintos beruházásból épült. A megújuló ingatlanban európai, sőt világszínvonalú könyvtárat és olvasószobát, oktatási-kutatási célokat szolgáló laborokat, az oktatóterem mellett egy 160 főre optimalizált előadótermet alakítottak ki. Az épület felavatása után az intézmény alkalmas lesz kisebb és közepes méretű konferenciák befogadására, kutatási és innovációs centrumként történő működésre, olyan intellektuális bázist létrehozva, amelyből nem sok van a közép-magyarországi térségben.

Tiszteletbeli doktori (Doctor Honoris Causa) címet adományozott Matolcsy Györgynek a Kaposvári Egyetem Szenátusa, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán vette át az egyetem legmagasabb szintű elismerését - közölte a jegybank az MTI-vel. – A kiváló tudományos tevékenységért, valamint a közjó szolgálatáért járó Doctor Honoris Causa címet elsősorban a magyar gazdaságpolitikai fordulat elvi megalapozásában - előbb nemzetgazdasági miniszterként, majd a Magyar Nemzeti Bank elnökeként - elért eredményeiért ítélte meg Matolcsy György számára az egyetem vezetése – áll az indoklásban. A cím odaítélésének indokai között az is szerepelt, hogy a Matolcsy György által képviselt gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarország a 2008-as gazdasági világválság kihívásaira a környező országoktól eltérően reagált, a nemzetközi pénzügyi világ által javasolt megszorító intézkedésekkel szemben foglalkozást serkentő, emberközpontú, értékelvű gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre. A Matolcsy György nevével fémjelzett gazdaságpolitika nemzetközi szinten is egyre több követőre talál, valószínűleg azért is, mert a válság ráébresztette a döntéshozókat, hogy a gazdaságnak nem csak a tőketulajdonosok érdekeit kell szolgálnia, hanem a közjót is olvasható a tiszteletbeli doktori cím odaítélését javasló egyetemi előterjesztésben. Az MNB megjegyezte, a Kaposvári Egyetemen 15 éve indult meg az önálló közgazdászképzés, az egyik legsikeresebb képzés a pénzügyek területén működik a Magyar Nemzeti Bank támogatásával.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), mely milliók életére lehet kihatással a jövőben: kivonja a szennyezés jó részét a vízből. A kutatók úgy tervezik, idén novemberben előállnak a prototípussal. A világ édesvízkészleteit a mezőgazdaság, az ipar és a polgári túlhasználás és kibocsátás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbözőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket. Szegeden olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből – közölte az intézményt. A cél érdekében az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának Alkalmazott és Környezeti Kémiai, valamint Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársai együttműködnek az indiai Amity Egyetem (Noida) Alkalmazott Anyagtudományi kutatócsoportjával, valamint hazai ipari partnerekkel. Idehaza és Európában a mezőgazdasági szermaradványok és felhalmozódásuk, míg Indiában a textilipar szerves vegyületei okoznak gondot a vízkészletben. Azonban ugyanilyen probléma, és erről rendszeresen lehet olvasni a sajtóban, hogy az európai vizekben jelentős mértékű benzodiezapin-bomlástermékek, vagy éppen a fogamzásgátlókból a tisztított szennyvízen át az édesvizekbe jutó hormonmaradványok találhatók – emlékeztet az SZTE közleménye. Utóbbiak egyértelműen a lakossági vízterhelés miatt jutnak a vizeinkbe, és a szegedi egyetem reményei szerint a víztisztító-fejlesztés képes lehet ezen szermaradványok eltávolítására is a vizeinkből. "A hazánkban gyakran gondot okozó gyógy- és növényvédőszer-maradványok, illetve a partnerországban problémát jelentő textilipari szennyvizek szennyező anyagainak hatékony lebontására egyaránt alkalmas, félüzemi méretben is gazdaságosan működtethető készüléket tervezünk" – árulta el Hernádi Klára, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára. Magyarázata szerint ez a zöld technológiával előállítható, nagy hatékonyságú, a látható fény energiájával működő, hosszú élettartamú fotokatalizátor már a napfény jelentős hányadát képes hasznosítani, ezáltal képes a szerves anyagokat a vízben ártalmatlanítani, vagy felületkezelt helyeken biológiailag fertőtleníteni. A fotokatalizátorok felületén a fény mintegy "kikezdi" ezeket a szerves anyagokat, mindegy, hogy az indiai szerves anyag, vagy éppen gyógyszer- vagy növényvédőszer-maradvány. Az idén november 30-ig tartó – 55,5 milliós magyar–indiai kutatási támogatást elnyert – projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a fejleszteni kívánt komplex víztisztító berendezés ipari alkalmazhatóságát, termékké való fejlesztésének lehetőségét megvizsgálják. A prototípus kifejlesztése nemcsak a projekt lezárását jelentené, olvasható az egyetemi közleményben, hanem épp a kezdete lehetne a további fejlesztéseknek. A szegedi szakemberek egy olyan készüléket alkotnának, ami alkalmas a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és a textiliparban keletkező, a szennyvizekbe, majd az édesvizekbe jutó különféle káros szerves szennyező anyagok hatékony lebontására.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási Kiválósági Programjának keretén belül a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara megoldásfókuszú kutatásokkal és tanácsadással segíti a régió vállalatait, így támogatva versenyképességüket. Annak érdekében, hogy az együttműködés teljes mértékben a kölcsönösség elvére épülhessen, az egyetem, egy Vállalati Innovációs Platform formájában, közös gondolkodást és folyamatos diskurzust kezdeményez a régió vállalatainak vezetőivel. Az innováció és a technológiai fejlesztés ma a vállalatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás, rengeteg vállalat küzd azonban azzal a problémával, hogy hiányzik az ehhez szükséges munkaerő és szaktudás. A dél-dunántúli régió számára is komoly hátrányt jelent a versenyképesség szempontjából a munkaerő, azon belül is a kvalifikáltabb munkaerő hiánya, ráadásul a KSH 2018-as adatai szerint Baranya megye sereghajtó, az országos átlag felét sem éri el az egy főre jutó ipari termelés tekintetében. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara felismerte, hogy ha az egyetemi tudásbázist a vállalatok innovációs folyamataiban is hasznosíthatóvá tudják tenni, kulcsszerepet játszhatnak az ilyen jellegű problémák megoldásában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási Kiválósági Programjának keretén belül, megoldásfókuszú kutatásokkal és tanácsadással támogatják a dél-dunántúli vállalatokat, ezáltal az egész régió fejlődését és versenyképességét is erősítik. A dinamikus és hosszú távú kutatási partnerségben a vállalatok megfogalmazzák saját alapproblémáikat, melyre megoldási javaslatokat várnak az egyetem kutatóitól. Ezt követően a területspecifikus tudományos munkában a kutatók közösen gondolkodnak a gazdasági szereplőkkel, valós gyakorlati problémák feldolgozása történik. Az együttműködés mindkét fél számára hasznos: az egyetemek olyan gyakorlati problémákkal találkozhatnak, melyek a további kutatásaikhoz inputot jelentenek, ráadásul a projekt nemzetközi szintű publikációkhoz is vezethet, ami növeli az egyetem, a régió, és végső soron Magyarország presztízsét a nemzetközi tudományos életben. Emellett a vállalatok olyan szaktudáshoz, kutatáshoz és tanácsadáshoz juthatnak hozzá, amik hozzásegítik őket különböző innovatív megoldások vagy technológiai újítások révén a versenyképességük fejlesztéséhez. A ipari automatizálással és robotizált gyártástechnológiákkal foglalkozó pécsi KONTAKT-Elektro Kft. azon vállalatok egyike, akik elsőként ismerték fel az egyetemmel való együttműködésben rejlő egyedülálló lehetőséget. Egy olyan K+F projekt megvalósításán dolgozunk együtt, ami egy nagyon szűk, speciális szegmenst érint, ebből kifolyólag rendkívül alapos körültekintést és rengeteg kutatómunkát igényel. Cégünk nem rendelkezik sem elegendő kapacitással, sem a kutatómunkához szükséges szakmai háttértudással, ezért a PTE KTK marketing szakemberei végzik a projekthez kapcsolódó piackutatási tevékenységet — részletezi a közös munka lényegét Hirth Markus, a KONTAKT-Elektro Kft. társtulajdonosa. — Bár még nem értünk a projekt végére, a részeredményekkel teljes mértékben elégedettek vagyunk, és a jövőben is szeretnénk folytatni az együttműködést, akár más területekre is kiterjesztve azt. A sikeres partnerséghez elengedhetetlen az egyetem elméleti tudásának és a vállalatok valós igényeinek összhangba állítása. Ezt a célt szolgálja a PTE Közgazdaságtudományi Kara által útjára indított Közös tér a fejlődésre Vállalati Innovációs Platform, amely fizikai és virtuális interakciókat tesz lehetővé a szereplők között, megalapozva ezzel a közös gondolkodás, közös problémakeresés lehetőségét. Kitűnő példa erre a PTE KTK által, június közepén tartott workshop, ahol vezető hazai gazdaságtudományi szaklapok szerkesztői és partnervállalatok képviselői ültek össze közös eszmecserére az együttműködési keretrendszer olyan irányú továbbfejlesztéséről, hogy az mindkét fél igényeit teljes mértékig ki tudja szolgálni. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara egy remek lehetőséghez jutott a tavalyi év során, amikor előbb az EMMI, majd az ITM gondozásában útjára indult a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program. Most, egy év távlatában, fontosnak tartottuk, hogy az érintett felek bevonásával visszatekintsünk, és mérleget készítsünk, valamint a jövőre nézve meghatározzuk a kiemelt irányokat — foglalta össze a workshop lényegét Schepp Zoltán, dékán. A régió vállalataival olyan, ökoszisztéma alapú együttműködésre törekszünk, melynek lényege a kölcsönösség elvén alapszik. Hiszünk abban, hogy ha a szereplők tudatában vannak céljaiknak és stratégiájuknak, akkor számukra az interakcióból származó érték maximális lehet — tette hozzá Bedő Zsolt, Innovációs Igazgató.

Bővítik a Műszaki Kar campusát, felújítják a Kémia épületet és egy járműipari kutató és oktató laboratóriumot is létrehoznak. A járműipari képzések fejlesztésére érkező állami támogatásról is szó esett a Debreceni Egyetem Szenátusának legutóbbi ülésén. Az egyetem honlapjának beszámolója szerint Bács Zoltán kancellár kifejtette, hogy kormánydöntés értelmében a mintegy húszmilliárd forintos fejlesztés három nagy projektet jelent. Megújul és új épületszárnnyal bővül a Műszaki Kar campusa, amely a jelenlegi gépészmérnöki, mechatronikai képzés mellett a villamosmérnöki képzésnek is otthont ad majd. Mintegy 6 és fél milliárd forint értékben újítjuk fel a természettudományi képzéseket kiszolgáló Kémiai épületet, valamint létrehozunk egy járműipari kutató és oktató laboratóriumot. Ezek mellett a kormány öt éven keresztül támogatja évi 200 millió forinttal a műszaki képzés humánerőforrás-fejlesztését – tájékoztatott Bács Zoltán. A kancellár hozzátette, hogy a közeljövőben további két kormánydöntés is érintheti az egyetemet. Mint ismert, a járműipar egyre nagyobb teret kap Debrecenben. A Continental gyára már épül a Déli Ipari Parkban, ott kap majd helyet az ITK Holding nagyobb buszgyára is, a BMW gyárát pedig az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben építik fel.

A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központja 14 milliárd 250 millió forint állami támogatásból valósult meg. A magyar gazdaság fejlődése kulcsának nevezte a külgazdasági és külügyminiszter a modern autóipari beruházásokat. Szijjártó Péter június 25-én Győrben a Széchenyi István Egyetem 14 milliárd 250 millió forintos állami támogatásból létrejött Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központjának (FIEK) ünnepélyes átadóján azt mondta, a győri FIEK-kel szembeni elvárás, hogy növelje Magyarország beruházási vonzerejét, és a kontinens legjobb tudásával rendelkező szakemberek révén az autóipari kutatások egyik legfontosabb helyszínévé váljon. Kiemelte, hogy a kormány zászlóshajóként tekint a győri FIEK-re, amely mellett további hét ilyen intézményt hoznak létre az országban. Emlékeztetett arra is, hogy míg 2010-ben az autóipar termelés éves értéke 4000 milliárd forint volt, 2018-ban 8500 milliárd forintot ért el, idén az első három hónapban pedig további 11 százalékkal nőtt. Ez azt jelzi, hogy közel az az időszak, amikor a magyar autóipar éves termelési értéke eléri a 10 ezer milliárd forintot - mondta a miniszter. Hozzátette, a hazai autóipar versenyképességét mutatja, hogy a termelési érték 91 százaléka exportra kerül. Míg lakosságszám alapján Magyarország a 92-ik helyen áll a világon, addig a világ 18-ik legnagyobb autóipari exportját állítja elő - mondta, majd hozzátette, hogy mára a teljes feldolgozóipari kibocsátás 30,7 százalékát az autóipar adja, és 173 ezer ember dolgozik az ágazatban. Achim Heinfling, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kutatás-fejlesztésnek, az oktatásnak és az iparnak a FIEK által létrejött intézményes együttműködése jövőorientált fejlődési modell, a kutatási projekteket még hatékonyabban tudják végrehajtani. A FIEK-ben már folynak olyan kutatások, amelyek az Audi Hungariával karöltve indultak el, ilyen egyebek mellett a súrlódástani és emissziós vizsgálatok, a virtuális valóság alapú megoldások kutatása az autóiparban és matematikai kutatások. A FIEK-kel még szorosabbá válik az együttműködés a vállalat és az egyetem között - mondta, majd hozzátette, hogy a felsőoktatási intézményben nyolc Audi-tanszék van. Földesi Péter, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a FIEK az egyetemen belül egyfajta kompetencia központ. Alapvető pillére annak az elvárásnak, hogy az egyetemek az oktatáson és a kutatáson túl legyenek nyitottak, az innovációban legyen társadalmi és gazdasági felelősségük. A három épületből álló központban kapott helyet egy csomagolásvizsgáló laboratórium, egy belső égésű és elektromosmotor-vizsgáló, egy turbótesztpad és a menedzsment campus, ahol innovációs programokkal, tanácsadással és képességfejlesztéssel segítik a kis- és közepes vállalkozásokat.

Csúcskategóriájú MR-berendezést adtak át szerdán a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A mesterséges intelligenciával felszerelt készülék szervizszerződés szerinti ára 522 millió forint. Merkely Béla, az egyetem rektora arról beszélt, hogy az ország és Közép-Európa legnagyobb, magas progresszivitású kardiológiai központjában mindenfajta szív- és érgyógyászati műtétet el tudnak végezni, amihez elengedhetetlen a megfelelő diagnosztika. Az új készüléket ismertetve elmondta, mesterséges intelligencia segíti a vizsgálatok tervezését. A legmodernebb technika felgyorsítja az adatgyűjtést, így az egész vizsgálati idő lerövidül. A berendezéssel lehetővé válik olyan ritmuszavaros betegek vizsgálata is, akiknél a pacemaker miatt erre eddig nem volt lehetőség. Ezen kívül a speciális lélegeztetőgép- és monitorrendszernek köszönhetően az altatásban lévő vagy újraélesztett betegek, valamint csecsemők és kisgyermekek vizsgálata is lehetséges. Egy kiegészítő audiovizuális rendszernek köszönhetően pedig a gyerekek rajzfilmet nézhetnek vagy zenét hallgathatnak vizsgálat közben – ismertette a rektor. Elmondta azt is, hogy a klinikán évente kétezer speciális szív MR-vizsgálatot végeznek el. Merkely Béla hozzátette, az új MR-berendezésnek a képzésben is fontos szerep jut, de használni fogják a Nemzeti Szívprogram keretében futó kutatásokhoz is. Utalt arra, hogy a gyártó céggel olyan eszközöket terveznek fejleszteni, amelyek például katéteres műtétek elvégzéséhez is alkalmasak. Az egyetem és a gyártó cég együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amelyről Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, lehetőséget teremt az új kardiovaszkuláris beavatkozások gyakorlatba ültetésére, új eljárások kifejlesztésére.