Hírek

Egyebek mellett a gyógyszerkutatások és az agrártudomány területén is alkalmazható, a makromolekulák szerkezetvizsgálatára is alkalmas infrastruktúra és szakmai tudásbázis jön létre több mint ötmilliárd forint értékben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Richter Gedeon Nyrt. együttműködésében – közölte az oktatási intézmény az MTI-vel. A PTE és a Richter konzorciális együttműködésében megvalósuló Krio-elektronmikroszkóp Kompetencia Központ célja, hogy hazánkban elsőként létrejöjjön makromolekulák szerkezetvizsgálatára is alkalmas infrastruktúra és szakmai tudásbázis, amelynek alapja a legmodernebb készülék országosan egyedülálló és kiszolgáló egységeinek beszerzése. A központtal világszínvonalú módszertani lehetőséghez jut valamennyi orvosbiológiai, élő és élettelen természettudományi területeken felfedező és alkalmazott kutatásokat végző egyetemi, akadémiai és ipari kutató - olvasható az egyetem közleményében. Az új technológia elsősorban a szerkezeti kémia, biokémia, biológia, biotechnológia, az anyagtudomány és nanofizika, virológia és gyógyszerkutatás-fejlesztés, valamint az agrártudomány területén jelent áttörést. A központban végzett vizsgálatok nemcsak az alapkutatás, de az alkalmazott kutatások területén is kiemelkedőek, amelynek jelentős gazdasági és társadalmi hasznosulása is lehet a jövőben. A közlemény szerint, bár a KrioEM Kompetencia Központ a PTE Szentágothai János Kutatóközpontban valósul meg a pécsi egyetem munkatársainak részvételével és koordinálásával, a mikroszkóp további felhasználását minden hazai akadémiai, felsőoktatási és szakirányú ipari partner bevonásával kívánják a kutatás szolgálatába állítani.

A MATE vezette konzorcium arra vállalkozott, hogy a lehetőségeket kihasználva alapkutatásokkal próbálja meg befolyásolni a fejlesztési trendeket, továbbá alkalmazott kutatásokkal segítse a létező rendszerek kompatibilitási problémáinak megoldását - írja közleményében az egyetem. A kutatások bázisául Agrárinformatikai Központot (AgIT-FIEK) építettek fel Gödöllőn, amelyben mérnöki iroda, prototípusműhely, ISOBUS-vizsgáló laboratórium, elektronikai műhely, 300 m2-es gépcsarnok és kéttantermes továbbképzési centrum áll az együttműködő partnerek rendelkezésére. A konzorcium vállalati partnerei az Asseco Magyarország Zrt., az SKC Consulting Kft., az Energotest Kft. és az Axiál Kft. voltak, így a projektben az agrárinformatikai fejlesztések minden területe képviseltette magát. A fejlesztési trendek irányítása pilot projekteken keresztül történt. Jó példa erre a „lassú mezőgazdasági gép az úton” jelzőrendszer ötlete, amely azóta több járműnavigációs rendszerben működik. Ezen túl megszületett a „virtuális munkagép” fogalma, amikor az üvegház jelentkezik a felhasználó mobiltelefonján, ha kezelői beavatkozásra van szüksége. Hasznos találmány az „árulkodós pótkocsi” is, amely elmondja, melyik traktorral hol járt és mekkora tömegű szállítmányt rakodtak le róla. A MATE kutatói a projekt keretében kidolgozták a digitális termelési rendszer (DPS – Digital Production System) modelljét is, amely arra épít, hogy a mezőgazdasági termelési folyamatok algoritmizálhatók. Az alkalmazott algoritmusok elágazási pontjai figyelembe veszik a környezeti tényezők változását, a stresszhatásokat és az alkalmazott kezelések hatásait az állomány állapotára. Az input adatok beszerezhetők nyilvános és előfizettet adatbázisokból, az intelligens munkagépek által szolgáltatott szenzoradatokból, valamint a gazdálkodók adatmegosztása során.

A MATE vezette konzorcium arra vállalkozott, hogy a lehetőségeket kihasználva alapkutatásokkal próbálja meg befolyásolni a fejlesztési trendeket, továbbá alkalmazott kutatásokkal segítse a létező rendszerek kompatibilitási problémáinak megoldását - írja közleményében az egyetem. A kutatások bázisául Agrárinformatikai Központot (AgIT-FIEK) építettek fel Gödöllőn, amelyben mérnöki iroda, prototípusműhely, ISOBUS-vizsgáló laboratórium, elektronikai műhely, 300 m2-es gépcsarnok és kéttantermes továbbképzési centrum áll az együttműködő partnerek rendelkezésére. A konzorcium vállalati partnerei az Asseco Magyarország Zrt., az SKC Consulting Kft., az Energotest Kft. és az Axiál Kft. voltak, így a projektben az agrárinformatikai fejlesztések minden területe képviseltette magát. A fejlesztési trendek irányítása pilot projekteken keresztül történt. Jó példa erre a „lassú mezőgazdasági gép az úton” jelzőrendszer ötlete, amely azóta több járműnavigációs rendszerben működik. Ezen túl megszületett a „virtuális munkagép” fogalma, amikor az üvegház jelentkezik a felhasználó mobiltelefonján, ha kezelői beavatkozásra van szüksége. Hasznos találmány az „árulkodós pótkocsi” is, amely elmondja, melyik traktorral hol járt és mekkora tömegű szállítmányt rakodtak le róla. A MATE kutatói a projekt keretében kidolgozták a digitális termelési rendszer (DPS – Digital Production System) modelljét is, amely arra épít, hogy a mezőgazdasági termelési folyamatok algoritmizálhatók. Az alkalmazott algoritmusok elágazási pontjai figyelembe veszik a környezeti tényezők változását, a stresszhatásokat és az alkalmazott kezelések hatásait az állomány állapotára. Az input adatok beszerezhetők nyilvános és előfizettet adatbázisokból, az intelligens munkagépek által szolgáltatott szenzoradatokból, valamint a gazdálkodók adatmegosztása során.

Országosan elérhető szakképzési vizsgaközpont kialakítása kezdődött csaknem 11 milliárd forint európai uniós támogatásból. Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont hálózat kialakítása című projektről közleményben tájékoztatta az MTI-t. A projekt uniós finanszírozással, 10,906 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással egy országosan elérhető vizsgaközpont létrehozását célozza meg - írták. A közlemény szerint a projekt hozzájárul az élethosszig tartó tanulás, a munkaerőpiaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás támogatásához. A központ kialakítását az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal valósítja meg; 2026-ra felépül egy országosan elérhető, korszerű eszközökkel felszerelt központi épület. A fejlesztés a szakmapolitikai célkitűzésekkel összhangban hangsúlyt fektet a szakképzési centrumok vizsgáztatási tevékenységének professzionális ellátására is - olvasható a közleményben. A projekt tartalmazza a vizsgáztatáshoz szükséges eszközök beszerzését és egy vizsgaközpont-adatbank kialakítását is - közölte az IKK. Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. a felnőtt- és szakképzés megújításában és a digitális kompetenciák fejlesztésében vállal szerepet. Feladata a pályaválasztók, szakmát váltók és a szakképzésben érintettek eligazodásának segítése a szakképzés új rendszerében.

A 2012-ben alapított Coursera jelenleg a világ legnagyobb, online oktatási felülete, ahol 175 felsőoktatási intézmény és száz vállalat legjobb képzései érhetők el. Többek között a Yale, a John Hopkins Egyetem, a Google és az IBM kínál digitális tanfolyamokat, amelyek az egyetem vagy a vállalat igazolásával zárulnak. A Courserán százmilliónál többen tanulnak. A Szegedi Tudományegyetem és a platform kapcsolata 2020 tavaszán kezdődött, amikor a Coursera ingyenes licencekkel támogatta az SZTE átállását a Covid-járvány miatti online oktatásra. Az elmúlt három évben 2500 licenc segítségével fértek hozzá az egyetem hallgatói, oktatói és munkatársai a felülethez. Most az együttműködés új lendületet kapott. Európában először a Szegedi Tudományegyetemmel kötött átfogó együttműködést a Coursera, amelynek keretében a világ legjobb egyetemeinek és vezető vállalatainak tananyagai korlátozás nélkül épülhetnek be a szegedi képzésekbe.

Január 30-án indul a növényvédelmi drónpilóta képzés Szarvason a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az ABZ Drone Kft. együttműködésében - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel. A szakképesítés megszerzésével lehetőség nyílik növényvédelmi monitorozás és növényvédelmi kezelések drónnal történő elvégzésére. A képzési tematika nemcsak a növényvédelmi, térinformatikai, jogi és repüléstechnikai ismereteket tartalmazza, hanem kiegészül a MATE Szent István Biztonságkutató Központja által oktatott, a kritikus infrastruktúrák és létfontosságú rendszerek védelmével kapcsolatos drónos alkalmazásokkal is. Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője az egyetem által kiadott közlemény szerint a képzéssel kapcsolatban közölte, a dél-alföldi régióban ez az első növényvédelmi drónpilóta képzés, amelyre éves szinten akár 250 hallgatót is tudnak fogadni. A cég hét éve foglalkozik a drónok mezőgazdasági felhasználásával és több mint 500 drónpilótát képeztek ezideáig. Napjainkban a drónok szerepe vitathatatlan; mezőgazdasági, építőipari, biztonságtechnikai, valamint rend- és polgárvédelmi felhasználásuk egyaránt kiemelt fontosságú, ezért a képzésen szerezhető tudás piaci értéke is rendkívüli - közölte az egyetem.

A Szegedi Tudományegyetem célja az EFOP-2.2.19-17-2017-00053 azonosítószámú projektben a gasztroenterológiai betegségek diagnosztikai és terápiás ellátását biztosító endoszkópos műszer és eszközpark fejlesztése, és a Kálvária sugárút 57. szám alatti labor infrastruktúrájának kialakítása. A projekt a Széchenyi 2020 programban valósul meg, 299,98 millió forint európai uniós vissza nem térítendő támogatásból. Az EFOP-2.2.19-17-2017-00053 azonosítószámú projekt egyik elemeként a gasztroenterológia endoszkópos műszer és eszközpark fejlesztése, korszerűsítése valósul meg a Szegedi Tudományegyetemen. A közbeszerzés 2022 decemberében zajlott le, mintegy 211 millió forint értékben szereztek be endoszkópos rendszert. A projekt során épület infrastruktúra-fejlesztés is történik: a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika Kálvária sugárút 57. szám alatti telephelyén, az „A” épület 1. emeletén endoszkópos ambulanciákat alakítanak ki. A tervezési folyamat lezajlott, a kivitelezés közbeszerzésének előkészítése folyamatban van. A felújítás tervezetten 2023 szeptemberében készül el. A fejlesztéseknek köszönhetően azok a vizsgálatok, amelyeket eddig fekvőbeteg ellátásban valósítottak meg, ezentúl járóbeteg ellátási formában történhetnek, csökkentve a kórházban töltött időt, illetve a lehetséges szövődmények kialakulásának kockázatát.

A betegségek kialakulásának jobb megértését és új terápiás gyógymódok kipróbálását is lehetővé teszi a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvoskarán európai uniós támogatással létesült preklinikai kutatóközpont, amelyet január 11-én adtak át. A felsőoktatási intézmény közleményében az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) segítségével, megközelítőleg 1,26 milliárd forintból megvalósult beruházásról azt írta: a csaknem 1300 négyzetméteres, négy külön bejáratú, saját légtechnikával ellátott részleggel rendelkező létesítmény a régióban "egyedülálló és hiánypótló". A központban folyó kutatómunka az élettani, kórélettani jelenségek jobb megértésével közelebb vihet a betegségek kialakulásának megértéséhez, valamint új terápiás gyógymódok kipróbálására is lehetőséget teremt, továbbá más hazai és külföldi partnerekkel való együttműködéseket is előmozdíthat, mondta a közlemény szerint az átadóünnepségen Miseta Attila rektor. Az új központban helyet kapott egy, a posztgraduális orvosképzéshez elengedhetetlen, korszerű műtőasztalokkal felszerelt műtő, egy, az operációs technikák, illetve a műtétekhez használatos anyagok fejlesztését lehetővé tevő, valamint a fertőző betegségek kutatását biztosító részleg. A Pécsen nagy hagyománynak örvendő agykutatás mellett számos egyéb betegségmodell kutatása is helyet kap az új központban, így egy speciális hűtőkamra szolgálja a hőmérsékletszabályozási folyamatok tanulmányozását, idézték a kommünikében Nyitrai Miklóst, a PTE orvoskarának dékánját. A közleményben kitértek arra, hogy a létesítmény az orvosi kar elméleti tömbjének közvetlen szomszédságába került, így az oktatók, a kutatók és a hallgatók számára is könnyen megközelíthető.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett az innovációk iránt, ami segítő közeget jelent az induló vállalkozások, a startupok számára is - derül ki az egyetem tájékoztatásából. Az intézmény által alapított Uni Inno Kft. célja az egyetemi szellemi alkotások létrejöttének, a fejlesztési eredmények hasznosításának támogatása. Az országos Gyorsítósáv pályázaton az egyetemhez kapcsolódó vállalkozások összességében közel 300 millió forintos támogatást nyertek el innovációjuk megvalósítására. A Quatic Technologies Kft. az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) kollégái által alapított vállalkozás, amely elsősorban elektromos motorok meghajtásához, méréséhez és elemzéséhez kínál termékeket, szolgáltatásokat. „A pályázat kapcsán egy új elektromosgokart-hajtásláncot valósítunk meg. Ez a termékünk kifejezetten a versenysport számára készül, hiszen az elektromos járművek ma már ezen a területen is méltó kihívói a belsőégésű motoroknak” – mondta el kérdésünkre Gulyás Péter, a vállalkozás ügyvezetője. A cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segíti a CoReLog Kft. „Logisztikai tanácsadó vállalatként elsősorban ügyfeleink belső logisztikai folyamatait támogatjuk. Célunk, hogy objektív döntéstámogatással fejlesszük az üzemek, raktárak működését, és növeljük az adott cég hatékonyságát” – fogalmazta meg küldetésüket dr. Bódis Tamás, a vállalkozás ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója. Hozzátette, mostani projektjük célja olyan módszer, szolgáltatáscsomag és algoritmusok fejlesztése, amelyek lehetőséget biztosítanak a vállalatok számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására. A szakember szerint erre azért van szükség, mert sok vállalat megtervezi ugyan a működési folyamatokat, de a változó körülményekre már nem tud kellő időben reagálni. „Nyertes projektünk lényege egy speciális térinformatikai rendszer létrehozása, amelyet az Uni Inno Kft. koordinálásával az Uninet Kft. és a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának szakmai munkájával valósítunk meg. Bár az innovációnk a későbbiekben számos egyéb használati esettel bővíthető, a pályázatban megjelölt konkrét projektünk egy parkolófoglaltsági rendszer kiépítése”– mondta el Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője. Hozzátette, első körben a fejlesztés a Széchenyi István Egyetem telephelyeinek infrastruktúráját szolgálná, de a sikeres tesztelést követően a piacot is megcélozzák vele, hiszen értékesíthető termékről, hiánypótló szolgáltatásról van szó.

Az eredeti tervek szerint az állam lett volna a beruházó, de most átadták a telket és a fejlesztést az egyetemnek. Módosította a kormány azt a törvényt, mely az egyetemi modellváltás kapcsán a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szólt. A törvény eredeti változatában az szerepelt, hogy amikor a magyar állam megépíti a Pallagra megálmodott kézilabda munkacsarnokot, az az egyetem tulajdonába kerül, a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent módosítás szerint azonban a pallagi területet megkapja az egyetem (ezt korábban a város adta az államnak a csarnok megépítésére), valamint a kormány arról is határozott, hogy „az ingatlan tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg az ingatlanra megtervezett kézilabda munkacsarnok engedélyes és kiviteli terveit ingyenesen az egyetem tulajdonába kell adni a beruházás ütemezett megvalósítása céljából.” Mindez azt jelenti, hogy a csarnok nem az állam, hanem az egyetem beruházásában épülne meg a Zsálya köz 4. szám alatt. Eddig a csarnok építéséért az állami tulajdonú BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. volt a felelős, a cég már a kivitelezési közbeszerzést is sikeresen lefolytatta, azt a Magyar Mélyépítő Építőipari és Szolgáltató Kft. nyerte nettó 1 milliárd 124 millió forintos ajánlatával, ám ez a beruházást is leállította az állam az orosz-ukrán háborúra és annak nyomán kialakuló energiaválságra hivatkozva. A pallagi csarnok elsősorban az utánpótlás-nevelést szolgálná. A kiviteli tervek szerint az épület egy 7,55 méter szabad belmagasságú küzdő részből, 150 ülőhelyes nézőtérből és az ezekhez tartozó földszintes kiszolgáló blokkból áll. Nettó 1725 négyzetméteres csarnok épülne, a küzdőtér mérete 23-szor 44 méter lenne, amit ezer négyzetméteren borítana sportpadló. Szerepel még a terveken egy 75 négyzetméteres helyiség, mely bemelegítőként és konditeremként szolgál majd, egy 120 négyzetméteres öltöző és egy vizesblokk. Mivel a korábban lebonyolított kivitelezési közbeszerzés már tavaly szeptemberben lezárult, s lejárt az ajánlati kötöttség, várhatóan új közbeszerzést kell majd lefolytatnia az egyetemnek.