Hírek

Ma hajnalban közzétette a legfrissebb, idei első negyedévre vonatkozó számait az OTP. A bankcsoport részben a szlovén és az üzbég akvizíciónak köszönhetően jelentősen növelte hitel- és betétállományát, bevételét és profitját. Részletesebb elemzéssel később jelentkezünk. Tovább nőtt az OTP csoport hitel- és betétállománya, bevétele és eredménye az idei első negyedévben. A teljesítő hitelállomány 1 százalékkal nőtt a tavalyi negyedik negyedévhez képest, a portfólió nagysága meghaladta a 22 300 milliárd forintot. A csoportátlagot meghaladó volt a növekedés a bolgár, horvát, montenegrói és az orosz leánybanknál, az üzbég és az ukrán operációban viszont csökkentek az állományok. A hitelekhez hasonlóan negyedéves bázison a betétállomány is 1 százalékkal bővült, és meghaladta a 30 400 milliárd forintot. A hitel/betét mutató 73 százalék. Az összes bevétel 28 százalékkal 597,6 milliárd forintra nőtt, a bővülésben akvizíciós hatás is van, az idei első negyedéves számokban a tavaly megvett szlovén banknak már nemcsak 2, hanem 3 havi teljesítménye szerepel az első negyedéves eredményben, és bekerültek az üzbég Ipoteka számai is. A működési kiadások a bevételeknél jóval kisebb mértékben, 15 százalékkal nőttek, összesen 263,3 milliárd forintot értek el, így a működési eredmény már 40 százalékkal tudott növekedni, 334,3 milliárd forintot ért el. Az összes kockázati költség egyenlege pozitív volt, 7 milliárd forint, érdemi hitelkockázati költségképzésre az üzbég, orosz és román leánybanknál kerül sor, de az OTP céltartalékot szabadított fel a magyar, a horvát és az ukrán operációban. Az első negyedévben minden leánybank nyereséges volt, a profit 74 százalékát a leánybankok szállították. A bankcsoport profitja 240 milliárd forint volt az első negyedévben, 23 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, 8 százalékkal meghaladva az elemzői várakozást. A menedzsment legutóbb 2024 március 8-án adott előrejelzést 2024-re, ahhoz képest most nem változtattak a várakozásokon.

Újabb rangos elismerésben részesült a K&H Csoport a fenntarthatósági törekvéseiért. Idén a pénzintézet felkerült a HVG fenntarthatósági listájának legjobbjai közé. A díjat Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője vette át. Egyre több magánszemély és cég fedezi fel a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok fontosságát. Ennek szellemében született meg az ESG kifejezés is, ami az Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalatvezetés/-irányítás) szavak rövidítését takarja. Az ESG egyáltalán nem nevezhető új koncepciónak, hiszen az elmúlt évtizedekben a környezeti és társadalmi problémák egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ami a vállalatok felelősségvállalási tevékenységének erősödését hozta magával. A HVG 2023 után idén is elkészítette az üzleti fenntarthatósági Legjobbak listáját, amelyen a K&H Csoport is helyet kapott (16. helyezés). Erre a listára az 500 legnagyobb magyarországi cég közül az a 40 került fel, amelyek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kritériumok mentén a legjobb teljesítményt nyújtották az év során. A kiértékelésnél a cégek tudományosan elfogadott klímacéljait, kibocsájtási adatait, emberi jogi politikáját, sokszínűségi céljait, valamint egészség- és biztonságirányítási rendszereit, továbbá a közzétett és auditált fenntarthatósági jelentéseit, klímacéljait és etikai kódexét is figyelembe vették. A pénzintézet környezetvédelmi társadalmi felelősségvállalási programjai is folytatódtak tavaly: K&H hűsítő ligetek és a 2023 év végén indult K&H állatbarát ligetek program révén 130 iskola és óvoda udvarán zöld parkok jönnek létre, ahol a fiatalok a növények jótékony hatásai mellett az állatok életmódját is testközelből megismerhetik. Ezen túl a K&H 2023-ban együttműködést kötött a WWF Magyarországgal a természetes élőhelyek rehabilitációjának és biodiverzitásának támogatására is. A K&H Csoport a 2024-es Green Leaders ESG Award & Forumon vehette át az ESG Top 40-be kerülésért járó díját. A díjátadó gála jó lehetőséget kínált a jövő kihívásairól való eszmecserének a környezettudatos és társadalmilag felelős üzleti gyakorlatok bemutatására is. A rendezvényen Suba Levente elmondta: „bár a magyarországi cégek még inkább nehézségként élik meg a zöld átállásból adódó kötelezettségeiket, számos nemzetközi példa támasztja alá, hogy a karbonlábnyom csökkentése, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség üzletileg is megtérül".

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai egyhangúlag az alapkamat 50 bázispontos csökkentésére voksoltak az áprilisi ülésen a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint. Az ülésen a kamatfolyosó két szélét is 50 bázisponttal mérsékelték. Az alapkamat így 7,75 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 8,75 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 6,75 százalékra mérséklődött. Az előző, márciusi ülésén a testület 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a februári 100 és a januári 75 bázispontos enyhítést követően. A jegyzőkönyvben kiemelték: a monetáris politika áprilistól új szakaszba lépett, a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul.

Májustól az MBH Banknál is tudnak akár 10% önerővel lakáshitelt igényelni azok, akik megfelelnek a feltételeknek. A Bankmonitor szakértői szerint ezzel hatra bővült azon bankok köre, ahol elérhető a lehetőség. Az MBH Banknál lakásvásárláshoz, építéshez, vásárlással egybekötött házbővítéshez érhető el a lehetőség. A jogszabályi feltételeken túl az MBH-nál kizárólag a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban érhető el a kedvezmény. Ha több ingatlanfedezet kerül bevonásra, akkor mindegyik ingatlannak meg kell felelnie az előbbi szabálynak.

Több mint harminc nagy összegű tranzakció létrejöttéhez járult hozzá a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásával működő Start Garancia Zrt., miután tavaly négyszeresére növelte ügyleteinek számát – derült ki a vállalat közleményéből. A gazdaságpolitika stratégiai célkitűzéseit a vállalati hitel- és kötvénypiac ösztönzésével támogató vállalat portfóliója tavaly 101 milliárd forinttal nőtt, segítve ezzel 140 milliárd forintnyi finanszírozás létrejöttét, így nem meglepő, hogy a cég mérlegfőösszege és saját tőkéje is gyarapodott, az előbbi 118 milliárd forintra, az utóbbi pedig 105 milliárd forintra, miközben a Start Garancia Zrt. adózott eredménye is pozitív maradt.

Újra beindult a lakossági hitelezés az Ersténél. Az első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest a két és félszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya. A Babavárónál 39 százalék, a személyi kölcsönöknél 63 százalék a növekedés. Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladja a 2400 milliárd forintot. Az összeg harmada fenntartható (ESG) befektetési alapokban van. Közben az Erste a növekvő működési bevételeknek köszönhetően az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az idei első negyedévet. Az Erste működési bevételei 2024 első negyedévében – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 32 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a díj- és jutalékbevételek 22 százalékkal nőttek – ismertette Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója az idei első három hónap eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. A működéssel kapcsolatos kiadások 16 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Erste működési eredménye közel 63 milliárd forintra nőtt a 2023-as csaknem 45 milliárd forintról. A költség/bevétel arány március végére 32 százalékra csökkent a tavaly márciusi 36 százalékról. Az adózás utáni nyereség így az első negyedévben közel 29 milliárd forint lett, míg 2023 azonos időszakát hatmilliárd forint profittal zárta a bank. Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 2024 március végén egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új finanszírozás volumene az első negyedévben 38 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az NPL-ráta 2,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,8 százalékról. A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – március végére 5847 milliárd forintra nőtt, ami 23 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalékra emelkedett a 2023 március végi 66 százalékról. Az Erste Befektetési Zrt.-nél a befektetett és kezelt vagyon az elmúlt egy évben a piaci átlagot meghaladó mértékben gyarapodott, az idei első negyedév végére 34 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, meghaladva a 4500 milliárd forintot. Ebből a privátbanki üzletág március végén már 1100 milliárd forintos vagyont kezelt.

Az MNB 10 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Union VIG Biztosítóra az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartást érintő jogsértések miatt. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a biztosító megbízható működését, ugyanakkor a felügyelet előírta azok mielőbbi kiküszöbölését. Az MNB célvizsgálatot folytatott le az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél (Union VIG Biztosító) a 2021. július 15-től az ellenőrzés lezárásáig tartó időszakot áttekintve. A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a biztosító nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszere megfelel-e az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi feltételeknek. Az Union VIG Biztosító az elektronikus kommunikációt választó ügyfelei részére a szerződésükkel kapcsolatos dokumentumokat a biztosító online információs felületén, az UNION24 portálon létrehozott felhasználói fiókba kézbesíti. Emellett kötelezettséget vállal arra, hogy ezen ügyfeleit az e-mail címükre küldött elektronikus üzenetben értesíti arról, ha online felhasználói fiókjukba dokumentumot küldött. A célvizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy a biztosító erre a feladatra használt rendszerének hiányosságai miatt a vizsgált időszakban számos esetben nem érkezett meg az e-mail értesítés a felhasználói fiókba feltöltött dokumentumokról a szerződők részére. A biztosító emellett sem postai, sem más úton nem vette fel a kapcsolatot azon ügyfeleivel, akik számára az e-mail értesítés kézbesítése sikertelen volt. Jóllehet az ügyfelek a biztosítóval való megállapodásuk szerint kötelesek a felhasználói fiókjaikat rendszeresen ellenőrizni, ez azonban nem mentesti a biztosítót saját e-mail küldési kötelezettségének teljesítése alól. A felügyelet egy panaszügy kapcsán azt is megállapította, hogy a biztosító elektronikus kommunikáció során használt rendszere, illetve eljárásai nem biztosítják, hogy az ügyfél visszajelzést kapjon arról, ha alkusz közreműködésével történt a felhasználói fiók létrehozásához szükséges regisztráció, ám ennek során hibás, nem létező e-mail címet rögzítettek. Az MNB a bírság összegének meghatározásakor súlyosbító tényezőként vette figyelembe a biztosító piaci részesedését, továbbá, hogy a megállapított jogszabálysértések huzamosabb időszakon át álltak fenn, az ügyfelek széles körét érintették, illetve rendszerszintű hiányosság okozta őket. Enyhítő körülménynek számított a biztosító együttműködő magatartása, s hogy az a vizsgálat során a jogsértést korrigáló intézkedéseiről vagy azok tervéről számolt be.

A GIRO Zrt. az elektronikus pénzforgalom biztonságának növelése érdekében Központi Visszaélésszűrő Rendszert (KVR) alakít ki a Magyar Telekom Csoporttal közösen, amelynek célja a csalással érintett tranzakciók hatékony azonosítása és kiszűrése. A 2025-ben induló és a GIRO Zrt. által üzemeltetendő KVR nem kiváltani fogja a banki csalásszűrő rendszereket, hanem kiegészíti és segíti azokat, hogy még nagyobb biztonsággal teljesüljenek a pénzforgalmi tranzakciók - áll a Magyar Telekom közleményében.

EGY ETIKUS 2.0 ÉLETBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BEVEZETÉSÉRE KÉSZÜL AZ MNB, MÁJUS-JÚNIUSBAN TERVEZIK EZT BIZTOSÍTÓI ÉS KÖZVETÍTŐI KONZULTÁCIÓRA BOCSÁTANI, és szükség esetén a jogalkotóval is együttműködnek a változások érdekében. 2013-ban 6,14 év volt az életbiztosítások átlagos megmaradási ideje, 2022-re ez 10,8 évre emelkedett. Csakhogy hiába vezette be az MNB 2016-tól az etikus koncepciót és a TKM-limiteket, előfordulnak még mindig 6-7%-os TKM-mel bíró unit-linked életbiztosítások, amelyek csak minimum ilyen mértékű átlagos éves hozam mellett képesek pozitív hozamot termelni az ügyfeleknek. Az MNB szeretné elérni, hogy ilyen termékeket ne áruljanak a biztosítók. Emellett MÉG MINDIG FENNÁLL A HIÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS PROBLÉMÁJA, LÉTEZIK JUTALÉKVERSENY, MAGASAK AZ ÜGYFÉLKÖLTSÉGEK, EMELLETT AZ EIOPA „VALUE FOR MONEY” TÖREKVÉSE IS ELVÁRJA A TAGÁLLAMOKTÓL, HOGY LÉPJÜNK – magyarázta Nagy Koppány. A piaci folyamatokról az igazgató elmondta még, hogy a biztosítók jelenleg 3500 milliárd forintos vagyont kezelnek. A biztosítói befektetések mintegy fele kerül állampapírba, és háromnegyede belföldön kerül befektetésre. A befektetéseken belül 4,5% a zöld arány, aminek a növekedését az MNB több tevékenységgel segíti, ilyen volt tavaly az első hazai biztosítói klímastresszteszt, a Zöld Pénzügyi Termékkereső bevezetése és Zöld biztosítói ajánlás megjelentetése is.

A Magyar Nemzeti Bank „XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Nyári Paralimpiai Játékok” megnevezéssel 15 000 forintos címletű ezüst és 3 000 forintos színesfém emlékérmét bocsát ki a világ legjelentősebb sporteseménye alkalmából, a magyar sport napján. Az MNB 1980 óta jelentet meg emlékérméket az ötkarikás játékok kapcsán, az elmúlt alkalmakkor azonban már a paralimpiákkal egybevonva bocsátott ki közös emlékérmét. A magyar sportolói sikerek elismeréseként is készülő idei évi emlékérméket Endrődy Zoltán iparművész tervezte. Az ezüst és a színesfém változatok azonos éremképpel kerülnek kibocsátásra, csak értékjelzésükben térnek el. A jegybank az egyenlőség, az integráció és az inklúzió jegyében az „egységes csapat – egy ország” üzenetet kívánja közvetíteni.