Hírek

Hivatalosan átadták szeptember 13-án a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az új utasforgalmi épületet, a 2B terminálhoz csatlakozó új utasmólót. A mintegy 10 ezer négyzetméteres új épület egyszerre három szélestörzsű és négy keskenytörzsű gépet tud kiszolgálni, a gépeket utashídon, buszon és gyalog is meg lehet közelíteni. A beruházás része a BUD 2020 fejlesztési tervnek, az új épület mintegy 7,8 milliárd forintba került. Az utasok már augusztus elején birtokba vehették a mólót. Az ünnepélyes átadáson Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy negyedik éve kétszámjegyű utasforgalom-bővülést tapasztalnak, idén év végére új rekord várható, 15 millió utasra számítanak. Minden eddiginél több hosszútávú járat indul most Budapestről, ezért szükség volt egy új utasforgalmi épületre. Az új utasmóló egyelőre korlátozottan kezel utasokat, a belépő oldalon az útlevélellenőrző pontokat a következő napokban adják át, és folyamatban van a keskenytörzsű gépeket kiszolgáló utashidak telepítése is. A kivitelező a Kész Zrt.

Az állami és önkormányzati vállalatoknál törvény szerint nyilvánosságra kell hozni a vezetők javadalmazását, az alkalmazottak fizetését pedig az éves beszámolókban szereplő adatokból lehet kiszámítani. A G7.hu húsz cég jövedelmi viszonyait hasonlította össze. A legnagyobb, 26-szoros különbség a Magyar Postánál volt 2017-ben: a havi bruttó átlagbér itt 234 ezer forint volt, míg a vezérigazgató fizetése 6 milliót tett ki. Ha az idei, valamivel több mint 10 százalékos emelést valóban mindenki megkapta a vállalatnál, akkor a különbség 23-szorosra csökkent. A vezérigazgató havi 5 milliót keres, emellett bónusza elérheti a 20 százalékot, miközben a céges átlagfizetés a vizsgálat vállalatok közül a legalacsonyabb.

Újra kellene gondolni azt a hároméves béremelési megállapodást a MÁV-nál, amelynek részeként idén legalább 5 százalékkal növelik a fizetéseket. Ez ugyanis már nem tartható minden területen - mondta Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSzSz) elnöke a Vasárnapi Híreknek. Vannak ugyanis olyan térségek - elsősorban Budapest környékén vagy Nyugat-Magyarországon -, ahol a munkaerőhiány és más cégek elszívó hatása miatt ennél jóval nagyobb, akár 10-30 százalékos béremelésre is szükség lehet, hogy ne menjenek máshová dolgozni a vasutasok - fogalmazott a a szakszervezeti vezető a lapnak. Elmondása szerint nem felbontani akarják az egyezséget - amely 2017-re átlagosan 13, az idei évre 12, jövőre pedig legalább 5 százalékos bérnövelésről szólt -, hanem csak az "élethez igazítani". Az érdekvédők szerint ugyanis a legalább 5 százalékos 2019-es emelést minden dolgozónak biztosítani kell, és el kell érni, hogy a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot mindenki megkapja, viszont ahol a munkaerő-piaci helyzet indokolja, ott még többre van szükség. Vissza kell vonulni a jelenlegi pótlékrendszerből - tette hozzá Halasi. Sok pótlékot az alapbér részévé tennének, míg amelyeket külön törvény ír elő - például az éjszakai munkavégzésért vagy a túlmunkáért - megtartanák. A MÁV a lapnak úgy fogalmazott: "mivel a toborzási eseményeken a potenciális jelöltek egyértelműen az alapbér alapján döntenek, ezért a mi érdekünk is az, hogy minél kevesebb pótlékrésze legyen a munkabérnek." A béremelésekkel kapcsolatban ugyanakkor kiemelték, hogy a 2017-2019-es bérmegállapodást a tulajdonos és a MÁV Zrt. is maradéktalanul betartotta, és ezt várják el a másik féltől is. "A jövőre nézve természetesen továbbra is a tárgyalásos egyeztetéseket tartjuk indokoltnak és lehetségesnek".

Akkor is megfelelt a Magyar Posta szolgáltatása tavaly az előírásoknak, ha egy év alatt 2952 ajánlott levél elveszett vagy megsemmisült volna - derül ki abból a válaszból, amelyet az állami vállalat a 24.hu-nak küldött. A portál erre a következtetésre azután jutott, hogy a Postához fordultak magyarázatért: egyik olvasójuk elsőbbségi levele vajon miért nem érkezett meg három hete. Kérdésükre pedig részletes választ kaptak arról, mit tekint az állami cég megfelelő szolgáltatásnak. Megfelelőnek akkor minősíthető a postai szolgáltatás, ha az összes feladott ajánlott levél maximum 0,06 ezreléke vész el vagy semmisül meg. Ebből számolta ki a portál a tavalyi kézbesítési adatok alapján ezt a közel háromezres számot. A Magyar Posta 2017-ben 600 millió belföldi levelet kézbesített. Az összes levél 6,03 százalékát (több mint 36 millió darabot) adtak fel elsőbbségiként az ügyfelek, és 8,2 százalékát pedig (több mint 49 millió darabot) ajánlottként. Azt nem sikerült megtudni a Magyar Postától, hogy vajon hány olyan feláras vagy sima levél volt, amely 10 nap, három hét alatt, vagy soha sem ért célba. Ellenben a társaság annyit írt a 24.hu-nak, hogy statisztikai adatai szerint évről évre csökken az elveszett levelekről szóló panaszok száma.

Hatszintes parkolóház épül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. terminálja előtt 2500 parkolóhellyel, közvetlen összeköttetéssel mindkét terminálhoz - közölte az építtető Budapest Airport szeptember 12-én az MTI-vel. A BUD 2020 repülőtér-fejlesztési program keretében több millió euróból felépülő parkolóházat várhatóan 2020 második negyedévében adják át. A Budapest Airport rekordmértékű forgalomnövekedéssel indokolta a beruházást. A kivitelezés miatt októbertől módosul a repülőtéri parkolási rend. A változásokról a társaság internetes oldala naprakészen tájékoztat - írták. A jelenlegi Terminál Parkolót - amelynek a területén épül fel az új parkolóház - a Holiday Plus Parkoló területére helyezik át a mozgássérült-parkolással és a Budapest Airport parkoló ügyfélszolgálati irodájával együtt. A buszok a taxi puffer parkoló melletti parkolóban állhatnak meg. A bérelt autók felvétele és leadása átkerül a hotel mögötti parkolóba, a Centrál Parkoló utasforgalmi funkciója megszűnik.

Alig egy hónapja derült ki, leváltják Dávid Ilonát a MÁV-csoport éléről, és a Volánbusz élére helyezték át, a zoom.hu információi szerint a HÉV-vonalakat üzemeltető MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója, Pál László is távozik. A portál szerint utódja a 36 éves Keresztes Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának korábbi elnöke lesz. Pál László 2012 óta a MÁV vezérigazgató-helyettese, alig másfél éve vezeti a MÁV-HÉV Zrt.-t, de az anyavállalatban betöltött vezetői szerepétől is megválik majd. A jelenlegi struktúra szerint a MÁV felel a magyarországi vasúti infrastruktúra fenntartásáért, a MÁV-Start végzi a vasúti személyszállítást, és két éve a HÉV-ek is a vasúttársaság üzemeltetésébe tartoznak – jelenleg MÁV-HÉV Zrt. néven.

Andreas Hasenfratz-ot nevezték ki a Rail Cargo Carrier Kft. ügyvezető igazgatójává. A 41 éves magyar anyanyelvű szakember a Közép-, Délkelet- és Északnyugat-Európában irányvonatokat üzemeltető, budapesti központú vállalat élére az AUDI AG vasútlogisztikai területéről érkezett. Új pozíciójában elsődleges feladatának jelölte meg, hogy növekedjen a Rail Cargo Carrier Kft. Európa tíz országában működő leányvállalatainak teljesítménye és hatékonysága. Ennek érdekében célul tűzte ki, hogy azok a leányvállalatok is elérjék az évi 1 millió vonatkilométer vontatási teljesítményt, amelyek még nem teljesítik ezt a versenyképességi indikátort. A minőség javítása érdekében fontos feladatának tartja a több mint 100 egységből álló mozdonypark interoperabilitásának növelését és a határokon túl is közlekedni képes mozdonyvezetők számának gyarapítását. A leányvállalatok stratégiai irányítását és támogatását továbbra is Budapestről látják el, szorosan együttműködve a Rail Cargo Group többi vállalatával is.

Nem lepődnének meg a szakszervezetek, ha a BKV-vezetés jövő évre vonatkozó béremelési ajánlata messze elmaradna a zömében járművezetőket tömörítő Egységes Közlekedési Szakszervezet – elsőként nyilvánosságra hozott – követelésétől. Az EKSZ legalább 15 százalékot tart méltányosnak, s a majdani tárgyalások során azon lesz, hogy ebből ne is kelljen engednie – derül ki a szakszervezet közleményéből. Naszályi Gábor elnöke emlékeztetett: a járművezetők a végkimerülésig dolgoznak, már most túl vannak a munka törvénykönyve által engedélyezett 300 túlórán, s vállalnának még többet csak azért, hogy el tudják tartani a családjukat, meg tudjanak élni. Az elnök szerint azonban ez így egyáltalán nincs rendjén. Nem túlórákat, hanem megfelelő béreket kell biztosítani ahhoz, hogy a járművezetőknek ne kelljen szó szerint halálra dolgozniuk magukat – utalt egy közelmúltban bekövetkezett sajnálatos esetre, egy kollégájuk munka közbeni halálára. Nem ez volt az első ilyen vagy ehhez hasonló, munka közbeni tragédia a BKV-nál, ám a cégvezetés a közelmúltban kijelentette – éppen az EKSZ munkakörülményeket jobbító javaslatára – hogy csak akkor hajlandó a munkavállalók rekreációjával foglalkozni, egészségük megőrzését vagy visszaállítását segíteni, ha erre törvény kötelezi. Az EKSZ a bértárgyalások viszonylag korai kezdését azzal indokolja, hogy a budapesti közlekedési cégnél általában hónapokig húzódik az egyezkedés, mert a vezérigazgatónak igen szűk mozgásteret hagy a tulajdonos – fővárosi önkormányzat – a megállapodásra, s a megegyezés után is újabb hetek telhetnek el, mire a végleges engedély megérkezik. A szakszervezeti vezető kemény bértárgyalásokra készül. A szakszervezet érdeklődéssel várja a menedzsment ajánlatát a cafetériára is. Naszályi ezzel kapcsolatban leszögezte: az EKSZ elsősorban abban bízik, hogy a béren kívüli juttatások ügyében megállapodás születik a kormánnyal. A szakszervezet csak végső esetben támogatja a cafetéria beépítését a bérekbe – az nem lehet a béremelés része – mert azzal várhatóan jelentősen csökken a munkavállalók jövedelme.

A közlekedési szakpolitika központi eleme a gyors, kényelmes és versenyképes vasúti személy- és áruszállítás feltételeinek megteremtése – mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szeptember 7-én a MÁV fennállásának 150., valamint a MÁV Nosztalgia Kft. alapításának 25. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi vasúti járműparádé szakmai napján, a Magyar Vasúttörténeti Parkban. Az ITM államtitkára hangsúlyozta, a környezetkímélő, a közutak terhelését mérséklő, a közösségi közlekedés gerincét adó vasúti ágazat fejlesztését 2022-ig mintegy 1500 milliárd forint forrás segíti. Mosóczi László szerint az ügyfélorientált szolgáltatói jövőkép megvalósítása elképzelhetetlen a járműpark lendületes korszerűsítése, minőségi cseréje nélkül. Felidézte, hogy a MÁV-Start mára az európai államvasutak közül a legnagyobb, jelenleg 123 motorvonatból álló egységes elővárosi FLIRT-flottával rendelkezik. A vasúttársaság jövő ősztől 11, a megkötött keretszerződés alapján pedig a későbbiekben összesen akár további 40 nagykapacitású, 600 férőhelyes motorvonatot állít forgalomba – mondta az ITM államtitkára. Mosóczi László kiemelte, hogy a MÁV már nemcsak vevőként, hanem fejlesztőként saját termékével is képes megjelenni a vasúti járművek piacán, a hazai innovációra építő IC+ kocsik közül három év alatt 20+70 darab készülhet el a Szolnokon megkezdett sorozatgyártásban. A Magyar Államvasutak és társaságai biztosítják mintegy 37 ezer család megélhetését és több mint évi 1 millió személyszállító vonat továbbítását, a vasút lépésről lépésre fejlődik, korszerűsödik a hálózat, modern szerelvények szolgálják az utasok kényelmét – mondta Fónagy János államtitkár.