Hírek

1,5 milliárd forintot csoportosított át a kormány – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból. A pénzt a Magyar Posta kapja "az állam részére nyújtott egyes szolgáltatások ellentételezésére".

A kínai Cosco Shipping vállalatcsoporthoz tartozó Ocean Rail Logistics S.A. 15 százalékot meghaladó részesedést vásárolt az osztrák Rail Cargo Group (RCG) magyarországi tagvállalatában, a Rail Cargo Terminal-BILK Zrt.-ben - írja az MTI. Szerdán Budapesten, a szerződés aláírása alkalmából az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára üdvözölte a megállapodást. Mosóczi László szerint ennek hatására javulhat az áruszállítás hatékonysága, és bővülhet a Kínából érkező a vasúti teherforgalom. A kormány - mint fogalmazott - a közlekedési hálózatok és a logisztikai szolgáltatások fejlesztésével járul hozzá ahhoz, hogy az ország kiaknázhassa a földrajzi fekvéséből eredő előnyöket. Az államtitkár a vasúti teherfuvarozásban különösen fontosnak nevezte a magyar tranzitszerep erősítését, hiszen vonaton juthatnak el Európa belsejébe a hajón érkező kínai áruk is, ha megépül az összeköttetés a pireuszi kikötő és Budapest között. A nagykövet várakozása szerint a Cosco és a Rail Cargo Terminal-BILK megállapodása erősíteni fogja a térség jelentőségét az áruelosztásban, és új piaci lehetőségeket teremt minden európai ország számára. Thomas Kargl, a Rail Cargo Austria Igazgatóságának tagja úgy véli, hogy a szerződéssel a Cosco jól működő, fejlett hálózat üzemeltetésében vehet részt. A budapesti terminálüzemeltető és RCG felkészültsége együttesen garantálja, hogy a megállapodás előnyeit minden érintett élvezhesse - tette hozzá. Szun Csün, a Cosco Shipping Europe elnöke úgy látja, hogy európai csomópontként Magyarország a négy égtájat, fővárosi terminálja pedig a tengeri és a szárazföldi szállítást köti össze. A kínai Cosco (China Ocean Shipping Company) a világ egyik legnagyobb tengeri áruszállító vállalata. 2009 óta 35 éves koncesszió keretében üzemelteti a görögországi Pireusz kikötőjét, amelynek 2016 óta többségi tulajdonosa. A létesítményt csaknem 1 milliárd euróból fejlesztették, és múlt héten, a görög-kínai elnöki találkozó alkalmával bejelentették, hogy további 600 millió eurót költenek a kikötőre. A Cosco az elmúlt években számos európai kikötőben vásárolt részesedést, így a görögországi mellett többek között Belgiumban, Spanyolországban és Litvániában is. A Rail Cargo Terminal-BILK Zrt.-t 2001 decemberében alapították azzal a céllal, hogy a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) egyik üzemeltető cégeként, a budapesti régióban fő szerepet betöltve ellássa kísért és kíséretlen kombináltfuvarozási küldemények kezelését, azaz közútról vasútra, illetve vasútról közútra történő átrakodását. A Budapest XXIII. kerületében 22 hektáron elterülő terminál zöldmezős beruházásként mintegy másfél évig tartó építkezés után 2003 novemberében nyitotta meg kapuit, és működésével a Budapesten és környékén elhelyezkedő konténer és Ro-La terminálok szerepét és feladatait vette át. Az azóta történt fejlesztéseknek köszönhetően éves szinten mintegy 220 ezer TEU-konténer mennyiség kezelésére képes - olvasható a cég honlapján. A mintegy 4,6 milliárd forint saját tőkével rendelkező Rail Cargo Terminal-BILK Zrt. a nyilvános cégadatok szerint mintegy 2,7 milliárd forint árbevételt ért el 2018-ban, a megelőző évi csaknem 2,5 milliárd forint után. A cég adózott eredménye a 2017-es 613 millió forintról csaknem 696 millióra nőtt 2018-ban.

Régóta nyűglődik a projekttel Budapest. Eddig nem sikerült elindítani, viszont már így is elvitt egy csomó pénzt, és jókora adósságot is termelt. Alacsonyan szállnak a milliárdok a BKK elvetélt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A fővárosi cég úgy tájékoztatott minket, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő rendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) – amelynek szerződését egy éve mondta fel – az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után. Ez azonban nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amiben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben. A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki – egy soha nem működő rendszerért. A felmondást követő előterjesztésben Dabóczy Kálmán azóta menesztetett BKK-vezérigazgató és Szegvári Péter igazgatósági elnök is kiemelte, hogy ez a tényleg furán hangzó eset azért fordulhatott elő, mert még Vitézy Dávid vezetésével a BKK így írta alá az S&B-vel a szerződést. A vállalkozó úgy jutott tehát bevételhez, hogy nem kellett érte sok mindent csinálnia.

November 18-án 3 óra előtt pár perccel Püspökladány térségében a Hajdúszoboszló-Endrőd közötti 800 mm-es átmérőjű nagynyomású gázvezeték eddig ismeretlen okból felhasadt és a kiáramló gáz begyulladt. A tüzet eloltották, megtörtént a vezeték nyomásmentesítése, ezzel a gázkiáramlás megszűnt és a közvetlen veszély elhárult - írja közleményében a FGSZ Földgázszállító Zrt., amely szerint személyi sérülés nem történt a baleset következtében.

Remek évre számít a fapados légitársaság. A kedvező piaci helyzet miatt megemelte a pénzügyi év végén várható profit-előrejelzésének alsó határát a magyar hátterű Wizz Air diszkont légitársaság. A cégtől származó információk szerint a Wizz Air korábban 320 és 350 millió euró közötti sávba várta az éves adózott eredményt, az alsó határt most 335 millió euróra módosították. Váradi József vezérigazgató ezt azzal magyarázta, hogy a kedvező piaci folyamatoknak köszönhetően az előre jelzett sáv felső részében lesz a profitjuk, így biztonsággal fel tudják emelni a sáv alsó határát. A Wizz Air a pénzügyi évének szeptember 30-ával zárult első fél évét 1670,8 millió eurós (560 milliárd forintos) bevétellel és 371,5 millió euró (124 milliárd forint) adózott eredménnyel zárta, utóbbi 85,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az utasforgalom ugyanebben az időszakban 17,9 százalékkal nőtt, és 22,1 milliót tett ki, a kerozinár nélkül számolt egységköltség 3 százalékkal alacsonyabb volt, ugyanakkor az üzemanyagköltség 5,3 százalékkal kúszott feljebb.

Több mint 20 milliárd forint értékben 352 új autóbusz megvásárlásáról kötött szerződést a Volánbusz Zrt. és a Volán Buszpark Kft. – közölte a Volánbusz november 13-án. Az új autóbuszok beszerzéséről szóló szerződéseket kedden írta alá a Volánbusz képviseletében Dávid Ilona elnök-vezérigazgató és ügyvezető, valamint a nyertes ajánlatot benyújtó Kravtex Kft. részéről Krankovics István ügyvezető. A megállapodás értelmében a Volánbusz 5,5 milliárd forint értékben 90, míg a Volán Buszpark Kft. közel 16,3 milliárd forint értékben 262 darab járművet vásárol. Az első példányok napokon belül forgalomba állhatnak, 2020 tavaszáig pedig az összes jármű megérkezik. Az új buszok 16 megyében teljesítenek majd szolgálatot. A most aláírt szerződésekkel együtt összesen 638 darab korszerű, légkondicionált, USB töltőpontokkal felszerelt és a jelenlegi legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő autóbusszal bővül a Volánbusz járműállománya jövő év végéig. Ennek eredményeként a járműpark 10 százaléka újul meg. A Volánbusz 2019 és 2022 között 3930 darab autóbusz beszerzését tervezi, így a vállalat teljes járműflottájának 60 százaléka lecserélődhet. Az autóbusz-állomány fiatalítása része azoknak az intézkedéseknek, amelyek a fenntartható közösségi közlekedés elérését és Magyarország buszstratégiájának megvalósítását szolgálják. A vállalat a tervei szerint 2022 végéig 8,99 évre, 2031 végéig pedig 5,73 évre szorítaná le járművei átlagéletkorát.

A mi Dunánk címmel elkészült az Országos kikötőfejlesztési főterv stratégia tervezete, amelynek célja egyebek mellett a vízi áruszállítás részarányának 10 százalékra emelése a jelenlegi 3,3 százalékról - jelentette be Sztilkovics Szávó, a Mahart Hajózási Zrt. vezérigazgatója november 11-én Budapesten, az uniós projektet záró sajtótájékoztatón. A 2030-ig szóló dokumentumot az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. konzorciuma készítette, az 1 millió eurós költség 85 százalékát az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszközéből (CEF), 15 százalékát pedig hazai forrásból finanszírozták. Sztilkovics Szávó elmondta, hogy a programban a stratégia mellett elkészült a Komáromi kikötő megvalósíthatósági tanulmánya, és 20 kikötőfejlesztési esettanulmány. A projektek közül több is jövő év elején beadható az Európai Uniónak támogatási pályázat keretében. Barna-Lázár Zoltán, az Ex Ante Kft. ügyvezetője, a konzorcium képviselője kiemelte, hogy a stratégia öt prioritási területen jelölt meg fejlesztési célokat: köztük az áruforgalom egy részének vízi útra terelése, további kereslet generálása a vízi áruszállítási és kikötői ágazat számára célzott gazdaságfejlesztési és ipartelepítési intézkedések révén, finanszírozási rendszer kialakítása az ágazat fejlesztésére, a humánerőforrás fejlesztése a XXI. század kihívásainak megfelelő képzési és foglalkoztatási intézkedésekkel, és fenntartható szabályozási környezet kialakítása. A stratégia tervezetében kategóriába sorolták az országos, a regionális és az üzemi kikötőket; javasolták a kikötők elérhetőségének javítását, többek között vasúti és közúti kapcsolat kialakításával. Fontos a kikötők technológiai modernizációja, a digitalizációja, a raktár-technológiai fejlesztés és a zöld-technológiák elterjesztése is - mondta Barna-Lázár Zoltán az MTI-nek. A Mahart közleménye szerint a stratégia környezeti vizsgálata még folyamatban van, melynek megállapításai még befolyásolhatják a végleges tartalmat. A konferencia kísérőrendezvényén Garda névre keresztelték az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára ugyancsak CEF forrásból beszerzett mérőhajót, amelynek elsődleges feladata a Duna medrének mérése, a többsugaras fejjel ellátott mérőhajó alkalmas arra, hogy teljes mederképet adjon.

Csökkenő árbevételről és ismételten több millió eurós adózott veszteségről számolt be a Waberer’s, a fuvarozócég ezzel együtt az idei legerősebb eredményét szállította a harmadik negyedévben. Csökkenő árbevételről és ismételten több millió eurós adózott veszteségről számolt be a Waberer’s, a fuvarozócég ezzel együtt az idei legerősebb eredményét szállította a harmadik negyedévben. A nemzetközi árufuvarozási szegmens árbevétele 2019 harmadik negyedévében 12 százalékkal 119 millió euróra csökkent azzal párhuzamosan, hogy egy év alatt 11 százalékkal vágta vissza járműállományát a társaság. A harmadik negyedévben 260-nal csökkentették a járművek számát, így a kihasználtság szintje jelentősen emelkedett. A Regionális Kontrakt Logisztika szegmens árbevétele éves összehasonlításban 2 százalékkal 37 millió euróra bővült, az egyéb szegmens árbevétele pedig 17 százalékkal 17 millió euróra nőtt a harmadik negyedévében. Az árbevétel mellett a kamatok, az adózás és az értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) és az üzemi eredmény is csökkent. Az EBITDA-soron 15,3 millió eurót ért el a társaság, ez közel 20 százalékkal alacsonyabb a bázisértéknél, ám ezzel együtt is az idei év legerősebb negyedéves adata. A vállalat szerint ez az átalakítási intézkedéseknek köszönhetően a nemzetközi működés terén fokozódó kihasználtság eredményét mutatja.

A logisztikai infrastruktúra megújítását tűzte ki célul a Magyar Posta, a vállalat emellett vizsgálja, hogy mely szolgáltatásokat érdemes megtartania, ezek közé tartozik például a hírlapterjesztés, valamint a piros postaládák és a postahivatalok számának és kihasználtságának újragondolása is - erről a posta vezérigazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek. Schamschula György a lap november 9-i számában kifejtette: a posta fő bevételi forrása, a levél- és a csekkmennyiség folyamatosan csökken, míg a csomagok száma nő. Erre reagálva indították el az idén a logisztikai infrastruktúra átalakításának hároméves programját. A fejlesztés részeként ingatlanokat, gépeket vásárolnak, automatizálják a folyamatokat és olyan informatikai megoldásokat vezetnek be, amelyek rugalmassá teszik a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. A cél az, hogy a szezonálisan kiugró mennyiségeket is kezelni tudják. A termék- és szolgáltatási portfólió újragondolásánál a fő szempont az, hogy e szolgáltatások fenntartása gazdaságos legyen - mondta a vezérigazgató. Példaként említette, hogy az utóbbi években a nyomtatott lapok iránti igény drasztikusan csökkent, így vizsgálják, hogy hogyan érdemes a hírlapterjesztést megtartani. A piros levélgyűjtő szekrényeket is alig használják az emberek, a leveleknek csupán egy százalékát adják fel ezeken keresztül. Felmérik azt is, hogy mit tehetnek a postai hálózat gazdaságos üzemeltetéséért. A postánál nemrégiben bevezetett elektronikus küldeménykövető rendszer a vezérigazgató szerint jól működik, ügyfélpanasz nem jellemző. A munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva Schamschula György elmondta: a vállalatnál csaknem harmincezren dolgoznak, átlagosan az állások körülbelül egy százaléka betöltetlen.

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a MÁV Zrt. és a Semmelweis Egyetem csütörtökön Budapesten, az egyetem 250 éves alapításának évfordulóján. Az aláírást követően a Keleti pályaudvaron felavatták a Semmelweis 250 matricával ellátott Taurus mozdonyt, amely a Budapest-Hegyeshalom-Bécs, a Budapest-Sopron, a Budapest-Szombathely, valamint a Budapest-Békéscsaba-Lőkösháza vonalon közlekedik majd. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az együttműködés célja a MÁV és a Semmelweis Egyetem közötti kapcsolat megerősítése. Ennek keretében kiemelt szerepet kap a vasúttársaság utazóközönsége, valamint dolgozók egészségtudatosságának, egészségbiztonságának fejlesztése.