Hírek

A MÁV-START Zrt. haladéktalanul felülvizsgálja a mozdonyvezetők azon szolgálatait, amelyek ideje eléri a 12 órás határt annak érdekében, hogy a január 15-eihez hasonló eset a továbbiakban ne történhessen meg - áll a társaság közleményében. A január 15-én reggel Vácról a Nyugati pályaudvarra közlekedő S70-es személyvonat mozdonyvezetőjének a vonat vonalon elszenvedett késése miatt menet közben lejárt a 12 órás szolgálata, ezért Rákospalota-Újpest állomástól nem vitte tovább a vonatot, és leváltót kért. Ezt a Munka Törvénykönyve szerint, ami 12 órában maximalizálja a mozdonyvezetők munkaidejét, kötelessége volt megtenni. A MÁV-START Zrt. szakemberei már január 15-én megkezdték a szolgálatok felülvizsgálatát és áttervezték azokat, amelyek hasonló problémákat okozhatnának, kizárólag vonatkésések esetén. Ennek eredményeképpen a jövőben a vasúttársaságnál a szolgálati beosztások elkészítésekor hangsúlyosan törekednek majd arra, hogy a szolgálati idő 12 óránál rövidebb legyen, így hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Korábban Budapestet érintően négy olyan mozdonyvezetői szolgálat létezett, ahol ennyire feszes volt a szolgálati idő, de ezek átalakítását megkezdték a vasúttársaság szakemberei.

25 százalékos béremelést kérnek a pécsi buszsofőrök január végéig, különben beszüntetik a munkát. Sztrájkba léphetnek a pécsi buszsofőrök – írta meg a Mérce. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet azt állítja: két nap alatt száznál több dolgozó nyilatkozott arról, hogy aktívan részt vennének egy sztrájkban a 25 százalékos béremelésért. Az önkormányzati tulajdonban lévő Tüke Busz Zrt. dolgozói január 31-ig adtak időt az önkormányzatnak a béremelésre. Ez nem azt jelenti, hogy február 1-jén sztrájkkal kezdődne a nap, de akkor már elkezdenék szervezni a munkabeszüntetést. Igaz, Raposa Gábor, az érdekképviselet alapszervezeti elnöke szerint még sztrájk nélkül is megbénulhat a város buszközlekedése, akkora a sofőrhiány. Sokan hagyják el a pályát, mások a városból vagy az országból is elmennek, így már kevés buszsofőr maradt – állítja.

A kormány és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elkötelezett az út- és vasúthálózat, a közösségi közlekedés eszköztárának folyamatos fejlesztésében, ez az ország gazdasági érdekeit, a magyar emberek, családok biztonságát, kényelmét is szolgálja – mondta Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára a MÁV-val közösen tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Hozzátette, stratégiai célnak tekintik a vasúti személy- és áruszállítási szolgáltatások színvonalának, hatékonyságának javítását, arra töreknek, hogy az egyre versenyképesebb vasút – összehangolva a buszközlekedéssel – kielégítő szolgáltatási csomagot kínáljon a közösségi közlekedésben. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a szolgáltatásfejlesztéseknek köszönhetően 2019-ben a MÁV-Start nemzetközi járatain 6 százalékkal többen utaztak – mintegy 3,1 millióan –, mint egy évvel korábban. Tavaly a belföldi forgalomban 138 millióan vették igénybe a vasúttársaság szolgáltatását, a vonalak többségén nőtt a forgalom az előző időszakhoz képest, legnagyobb arányban, 22,5 százalékkal a Budapest–Esztergom vonalon, nem sokkal maradt el ettől a Budapest–Kunszentmiklós–Tass és a Budapest–Tatabánya szakaszokon a forgalombővülés. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója – részletezve a fejlesztéseket többek között rámutatott arra, hogy tavaly megkezdték a Talent motorvonatok felújítását, az osztrák vasúttal közösen végzett munka eredményeként a 10 darabból álló teljes Talent-flotta közlekedni fog az év végétől. A vasúttársaság saját fejlesztésű és gyártású új generációs InterCity kocsijai rendelkeznek európai minősítéssel, 50 százalék feletti magyar hozzáadott értéket jelenítenek meg, 2019 nyaráig 20 darabot, az idén mintegy 50 darabot gyártanak, cél, hogy a következő 4-5 évben lecseréljék a távolsági vasúti közlekedésben az elavult kocsikat ezekre a korszerű eszközökre – mondta Homolya Róbert. Az elnök-vezérigazgató rámutatott arra is, hogy a vontatás korszerűsítéséhez 115 villanymozdony beszerzésére megjelent a közbeszerzés, a vásárlást hitelből kívánják finanszírozni. A Budapesti elővárosi forgalomban hamarosan megjelennek az első emeletes motorvonatok, a tervek szerint 2022-től a fővárosi agglomerációban csak korszerű motorvonatok közlekednek majd – emelte ki a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Homolya Róbert szólt arról, hogy 2019 nagy változása volt a jegyvásárlási szokások átalakulása. A MÁV applikáción értékesített jegyek száma jelentősen nőtt. Tavaly közel 4,6 millió darab belföldi vasúti menetjegyet, bérletet és felárat vásároltak az utasok a MÁV mobil alkalmazáson keresztül.

Részben ez, részben pedig a nyilvánosság előtt nem ismert mértékű veszteség áll amögött, hogy az European Chinese Supply Chain Zrt. jelentős mértékű tőkeleszállításra kényszerült. A cégközlönyben megjelent tájékoztatás szerint az European Chinese Supply Chain Zrt. az alaptőkéjét 3 millió euróról 1,9 millióra szállítja le, hogy egyrészt rendezze a veszteségét, másrészt a Ningbo Talents Ltd. kivonja a tőkéjét és kilépjen a tulajdonosok közül. Az European Chinese Supply Chain Zrt. 2018 júniusában jött létre, 3 millió eurós alaptőkéjét hárman dobták össze: a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. és a kínai ZTO International Ltd. a 35-35, az ugyancsak kínai Ningbo Talents Information Technology Co. Ltd. pedig a 30 százalékát. A cég megalapításáról még a 2017 novemberében Budapesten megrendezett kínai–kelet-közép-európai csúcstalálkozó üzleti fórumán állapodtak meg a felek, írásban. Mint azt követően az MTI-vel közölték, "a közös vállalattal lehetőség nyílik arra, hogy a Kínából érkező küldemények gyorsabban érjenek célba Európában és Magyarországon, a tervek szerint az első küldemények a közös cégen keresztül 2018 első negyedévének végén érkeznek Magyarországra". Ám 2018 végéig a 3 millió eurós alaptőke több mint kétharmada, 2 millió 62,5 ezer euró még nem volt befizetve – derül ki az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett tavalyelőtti beszámolóból, az azonban nem, hogy a tulajdonosok közül ki mennyivel tartozott. A 2019-es évről pedig csak ez év május 31-éig kötelesek a társaságok publikálni az előző évi üzleti jelentésüket. Így viszont nem lehet tudni, vajon a Ningbo Talents Ltd. azért lépett-e ki alig másfél évvel a beszállása után a cégből, mert nem fizette be az alaptőke rá eső részét. Ráadásul az "csak" 1,05 millió euró, márpedig ennek csaknem a duplája hiányzott 2018 végén. A cégközlönyben megjelent tájékoztatás szerint ugyanakkor az European Chinese Supply Chain 1,1 millió eurós tőkeleszállítását nemcsak a Ningbo kiszállása idézte elő, hanem az is, hogy a cég veszteséges volt. Hogy milyen mértékben, az a hivatalos tájékoztatásban nem szerepel. Így csak általánosságban mondható el, hogy egy társaság akkor kényszerül vesztesége miatti tőkeleszállításra, ha a negatív eredménye akkora, hogy annak következtében a saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá esik, méghozzá jelentős mértékben. Lapunk megkérdezte a Postát, hogy mekkora az a veszteség, amelyet ily módon rendezni kell, azt mi idézte elő, de erre nem kaptunk választ. Mint ahogy arra sem, miért száll ki a kínai cég. Csupán annyit közöltek, hogy a "kínai részvényes kiválása nem érinti a társaság és közvetve a Magyar Posta stratégiai célját. Továbbra is meghatározó szereplővé kíván válni a kínai eredetű e-kereskedelmi küldemények disztribúciójában Közép-Kelet-Európában egy elosztóközponti szerepkör betöltésével". A cégalapításról szóló megállapodás aláírásakor az Index akkori cikke szerint a Magyarországra érkező levélküldemények valamivel több mint egyharmada indult útnak a világ legnépesebb országából. A Magyar Posta a belföldi futárpiac vezető szereplője, míg a vegyes vállalatban a mostani tőkeszállítást követően is tulajdonosként bennmaradt ZTO Express a küldeményvolumen alapján a 2., az árbevételt tekintve viszont a legnagyobb volt hazájában. A most távozott Ningbo Talents logisztikai technológiával foglalkozik, főként monitoring rendszerek hardvereit és szoftvereit fejleszti, intelligens nyomkövető termékeket tervez, gyárt és értékesít.

Örülhetnek végre a fapados légitársaságokat használó utasok, innentől lényegesen több helyük lesz az utasváróban és kényelmesebb is lesz a ferihegyi várakozás. Az eddigi háromezer négyzetméterről ugyanis közel tizenkétezerre nő a légitársaságokat kiszolgáló alapterület. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Gerhard Schroeder, a Budapest Airport Zrt. elnöke közösen adta át a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A termináljánál épített új utasmólókat. fapados társaságok utasainak immár nem kell a betonon át megközelíteni a hírhedt bádogkarámot, ahol eddig a beszállókapuk voltak. A gépek ezentúl az új épület mellé állnak, az utasok pedig az épületben, úgynevezett preboarding várókban várakozhatnak, majd kisétálhatnak az épület előtt álló géphez. Az átépítés még tavaly ősszel indult, mostanra 5500 négyzetméternyi terület készült el, ahol hat beszállító kapu van, de nyáron indul a második fázis, amelyben további két gyalogos, és hat buszos beszállításra alkalmas kaput is felépítenek. A költségeket teljes egészében a Budapest Airport állja. A bádogkarámot pénteken elbontják és egy új terminál építését is kérte a kormány, amit Gerhard Schroeder meg is ígért. Az öt méter belmagasságú, hűtött és fűtött 1-es mólónál egyébként immár három nagy kapacitású mosdóblokk üzemel és egy dohányzóteraszt is nyitottak.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az Inter Traction Electrics Kft. (ITE) nyert a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV) új autóbuszokra kiírt tenderén. A BKV és az ITE húsz-húsz, új dízel Mercedes-Benz Conecto szóló és csuklós jármű megvásárlásáról állapodott meg, az erről szóló egyezséget a felek július végén és augusztus elején írták alá. Nemrég töltöttek fel egy videót arról, hogy néhány új Conecto megérkezett a fővárosba. A buszok várhatóan márciusba állnak forgalomba és CNG Citarókat, illetve VanHoolokat váltanak ki. A szóló buszokért nettó 8,2 milliárd forintot, a csuklósokért pedig nettó 10,3 milliárd forintot fizethet a fővárosi közlekedési vállalat. Az adásvételi dokumentáció szerint az előbbiek egységára mintegy 80 millió, az utóbbiaké 105 millió forint plusz áfa.

A MÁV-Start 115 darab modern villanymozdony vásárlására közbeszerzési eljárást indított, eredményes eljárás esetén a szerződés megkötése 2020 végére várható, az első új mozdonyok legkorábban 2022-ben állhatnak forgalomba, a beszerzést a tervek szerint hitelből finanszírozza a vasúttársaság - közölte a társaság január 14-én az MTI-vel. A közleményben kiemelték, a felújított pályaszakaszokon az óránként 160 kilométer sebesség elérése érdekében elengedhetetlen a korszerű, nagy sebességű mozdonyok beszerzése. A tájékoztatás szerint az új mozdonyoknak óránkénti 200 kilométer sebességre kell alkalmasnak lenniük, a belföldi igények kiszolgálása mellett egy részüket nemzetközi vonalakon, például Németországban, Szlovákiában és Szlovéniában közlekedtetnék. A 90 darab két- és 25 darab három áramrendszerű villamos mozdony és az üzemben tartásukhoz szükséges eszközpark beszerzésével lehetővé válik a 40 éves átlagéletkorú vontató járműállomány megújítása - írja közleményében a MÁV-Start. A közlemény szerint a vasúttársaság elsősorban az elöregedett 431 sorozatú, óránkét 120 kilométer maximális sebességű villamos mozdonyokat tervezi kiváltani az új, nagy teljesítményű mozdonyokkal. A 115 darab modern villanymozdonynak köszönhetően jelentősen javul a nemzetközi és a minőségi távolsági, azaz a főváros és a megyeszékhelyek összeköttetését biztosító vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala - tájékoztatott a MÁV-Start.

A számok alapján jó indulása volt a budapesti tömegközlekedésben a tavaly ősszel indított mobilos jegy- és bérletértékestésnek. Az indulás óta közel bruttó 465 millió forint a mobiljegy-értékesítésből származó forgalom a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) - mondta lapunknak a vállalat. Az ügyfelek eddig összesen több mint 115 ezerszer töltötték le a közlekedési mobiljegy applikációt Android és iOS rendszerű mobilkészülékeikre. Viszonyításként ez olyan, mintha közel a teljes 13-ik kerületi lakosság mobiljegyre váltott volna. Az utasok most már sokkal gyakrabban, a járműveken lévő plakátokon is találkozhatnak az applikáció hirdetésével, illetve az állomásokon hangosbemondón is népszerűsítik a mobilos lehetőségeket. A BKK továbbra is gyűjti az ügyfelektől és a rendszer működéséről a tapasztalatokat, amelyek alapján a Nemzeti Mobilfizetés Zrt.-vel (NM Zrt.) közösen több, a mobiljegy rendszer működését javító módosítást hajtott már végre, valamint tervez megvalósítani, ezért az aktív promóció ellenére a BKK továbbra is próbaidőszaknak tekinti a jelenlegi fázist. A mobiljegy-értékesítés az előzetes elvárásoknak megfelelően alakul, az értékesítési darabszámok emelkedést mutatnak. Arról nem tudott a BKK nyilatkozni, hogy a mobilfelhasználók a papír alapú bérletüket cserélték le, vagy a mobilos lehetőség hatására új vevők léptek be, amivel fehéredett a város tömegközlekedése.

Az elképzelés szerint maradna a 15 százalékos béremelés a BKV-nál, de ennek csak egy részét kapná meg az összes dolgozó, a többit a cégnél eltöltött évek alapján fizetnék ki. A korábbihoz képest 2020-ban újszerű logika szerint zajlanak a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél (BKV) a béremelési tárgyalások. A főváros mint tulajdonos ugyanis úgy döntött, hogy nem tájékoztatja a menedzsmentet arról, mekkora fedezet áll rendelkezésre erre a célra Budapest még tervezés alatt álló, idei büdzséjében. Ugyanakkor azt várja el Bolla Tibor vezérigazgatótól, hogy minél hamarabb állapodjon meg a szakszervezeti oldallal, a megkötött egyezséget pedig utóbb terjessze be a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett közgyűlés elé. Arra azonban semmiféle garancia nincs, hogy az alkut jóváhagyják. A cég a legutóbbi, múlt csütörtöki bértárgyaláson annyit jelzett, hogy a mértéket 8 és 15 százalék között tartja reálisnak. Elképzelhető ugyan, hogy a munkavállaló és a foglalkoztatottak dűlőre jutnak a kérdésben, de ehhez végül Budapest mégsem tud kellő forrást biztosítani, így aztán az egyezség nem lesz tartható. Egyszázaléknyi béremelés bruttó 771 millió forintból jönne ki a közlekedési vállalatnál, vagyis a 15 százalékos követelés teljesítéséhez mintegy 11,5 milliárd forint többletpénzt kellene találnia a fővárosnak.

Több mint egymillió repülőgép biztonságáról gondoskodtak tavaly is a HungaroControl légiforgalmi irányítói, a leglátványosabb növekedés a koszovói magas légtérben volt, ahol 23 százalékkal több gépet kezeltek. A tájékoztatás szerint az állami vállalat nemcsak a forgalomban, hanem a bevételben is rekordot döntött, éves árbevétele az előzetes adatok alapján 37 milliárd forint lesz. A közleményben részletezték, hogy 2019-ben a magyar légiforgalmi irányítók mintegy 758 ezer átrepülő járat közlekedését segítették a légtérben, míg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér le- és felszálló forgalma 6,5 százalékkal növekedett, így megközelítette a 122 ezret. A repüléstájékoztató szolgálat által kezelt gépek száma tavaly némileg meghaladta a 65 ezret, ami több mint 9 százalékos forgalombővülést jelentett a 2018-as eredményhez képest. A leglátványosabb változás ugyanakkor a Koszovó feletti magas légtérben történt, amelynek forgalommenedzsmentjét 2019 áprilisa óta immár határozatlan idejű szerződés keretében, a NATO megbízásából látja el a magyar léginavigációs szolgálat. Az úgynevezett KFOR-szektorban egy év alatt 23 százalékkal nőtt a forgalom, a HungaroControl irányítói tavaly több mint 142 ezer járat biztonságos közlekedését tették lehetővé. A közleményben kiemelték, hogy a társaság tevékenységével 2019-ben is jelentősen hozzájárult a nemzetgazdaság növekedéséhez, illetve az üzleti kapcsolatok, az áruszállítás és a turizmus fejlődéséhez. Az elmúlt évet a korábbiakhoz hasonlóan a nyereséges gazdálkodás és a stabil pénzügyi helyzet jellemezte - éves árbevétele az előzetes adatok alapján 37 milliárd forint körül alakul, beruházási teljesítménye eléri az 5,5 milliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd forintot. A vállalat a repülésbiztonság garantálása mellett kiemelkedő eredményeket ért el a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is.