Hírek

A zöld busz programban tíz év alatt 7500 elavult járművet cserélhetnek le az önkormányzatok. Miskolc előrébb jár, a CNG buszok beszerzésével időben tett a környezetbarát közösségi közlekedésért – emelte ki az Innovációs Minisztérium államtitkára. Kaderják Péter szerint Miskolccal ezért külön tárgyalnak majd. 2016 márciusában álltak forgalomba az első sűrített földgázzal hajtott buszok Miskolcon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pályázata révén az MVK Zrt. 75 darab, 40 szóló és 35 csuklós CNG típusú autóbuszt szerzett be. A buszokban Euro 6-os CNG-motor dolgozik, ami akár biogázzal is üzemeltethető. A város további 70 autóbusz beszerzését tervezi, a zöld és okos város jegyében. Erről Kriza Ákos polgármester is beszélt évértékelő beszédében: "A zöld környezet ma már nem létezhet zöld közlekedés nélkül, ebben is jól áll Miskolc. 2030-ra a teljes buszflottánkat közel nulla emissziós buszokkal töltjük fel, a jelenlegi 75 buszhoz, további 70 zöld buszt vásárolunk." A környezetbarát tömegközlekedés ösztönzéséért indítja el a kormány a zöld busz programot. Hosszú távú cél az elektromos buszokra való átállás, de kezdetben az Euro 6-os, CNG buszbeszerzést is támogatják. Kaderják Péter államtitkár szerint, Miskolc kiemelkedő a zöld közlekedés tekintetében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Miskolc Televíziónak úgy nyilatkozott: mindenképpen értékelni kell azokat az erőfeszítéseket, amikor egy önkormányzat gyakorlatilag előre megy és a többiekhez képest időben előre invesztál abba, hogy környezetbarát buszokra cserélje a meglévőket. "Miskolc ilyen értelemben mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik, úgyhogy én azt gondolom, Miskolccal külön át fogjuk tekinteni, hogyan tud sikeresen részt venni ebben a most induló programban." A zöld busz programban 20 százalékos támogatást kaphatnak az egyes önkormányzatok, Miskolcon a MVK pályázhat majd. A nemzeti buszstratégia költségvetési támogatási kerete 36 milliárd forint.

Autóbuszvezetői szimulátorral felszerelt munkaerő toborzóbuszt alakított ki a Volánbusz, a karrierjárattal a hagyományos állásbörzék mellett fesztiválokon, rendezvényeken, szakképző centrumokban találkozhatnak majd az érdeklődők. Dávid Ilona, a Volánbusz Zrt. és a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója az egyedi járművet bemutató sajtótájékoztatón kiemelte, a munkaerőpiac átalakult, a munkaerő-toborzást az igényekhez kell igazítani. Mint fogalmazott: nem elég csupán álláshirdetéseket megjelentetni bármilyen munkakörre, személyesen is el kell juttatni az üzeneteket, a jármű mobilitását kihasználva közelebb lehet majd jutni a leendő munkavállalókhoz. Sánta Zoltán, a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, Mercedes Citaro 0530-as típusú autóbuszt alakítottak át a kecskeméti műhelyben. Egyebek közt kiemelte, az üléseket újra kárpitozták, a padlót felújították, a burkolatokat átfestették. A jármű légkondicionált, 230 voltos aljzattal és wifivel felszerelt. A jármű középső részében szimulátort helyeztek el, a hátsó térben pedig tárgyalót rendeztek be, ahol lehetőség lesz az állásinterjúkra is.

A munkaerő-elvándorlás megelőzése érdekében a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerint jövőre legalább 15 százalékos bérfejlesztés szükséges a Volán társaságoknál. A regionális közlekedési központok körülbelül 18 ezer embert foglalkoztatnak. A KMSZ által az MTI-nek szerdán eljuttatott közlemény szerint a KMSZ bérfejlesztési igényével megkeresi a nemzeti vagyon kezelésért felelős tárca nélküli minisztert, a munkaadói oldal vezetőit és a társszakszervezetekkel közösen kezdeményezi majd, hogy minél előbb kezdődjenek meg a bértárgyalások. A szövetség úgy véli, hogy van lehetőség kérésük teljesítésére, ugyanis július 1-től 19,5 százalékról, 17,5 százalékra mérséklődött a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó, 2020-ban pedig 4 százalékos gazdasági növekedés várható. Közölték, a cégcsoport munkaerőhelyzete sem elhanyagolható, egy szerényebb bérfejlesztés hatására jövőre olyan munkaerő-elvándorlás következhet be a buszvezetők és a karbantartók körében, ami veszélyezteti a folyamatos szolgáltatást. A VOLÁNBUSZ Zrt. és a hat regionális közlekedési központ egy társaságba szervezése pedig még inkább előtérbe helyezi a bérkérdést a munkavállalók körében. A szövetség mindezek miatt határozta meg legalább 15 százalékban a 2020-as béremelési igényét.

A kormány 1700 milliárd forintot szán vasúti fejlesztésre a következő hat évben - mondta a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója július 10-én az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című közös műsorblokkjában. Loppert Dániel hozzátette: Debrecen, Miskolc és Pécs irányába történnek majd nagyobb pályafejlesztések. Mint elmondta, a MÁV Zrt. a kormányzatnak elfogadásra beadott egy 2023-ig tartó stratégiát, amely bemutatja, hogy a vasúti közlekedés miként válhat versenyképessé a közúti közlekedéssel szemben. A stratégia szerint 2025-ig a menetidőt a Budapest és Debrecen, illetve a Budapest Miskolc vonalon is két óra alá csökkenti majd a társaság. Jelenleg a MÁV Zrt. 80 kilométeren tud gyorsvasúti sebességet garantálni, de a tervek szerint 2022-re 400-500 kilométerre bővül majd ez a hálózat - tudatta a kommunikációs igazgató. Loppert Dániel közölte azt is, hogy a kocsik és mozdonyok fejlesztése terén vannak még kihívások.

Az uniós támogatás miatt módosította a MÁV-Start és a svájci Stadler Bussnang AG az emeletes motorvonatok finanszírozását. A szállító részére nem jár előleg a támogatási szerződés hatályba lépéséig. A végső ár azonban nem változott. közbeszerzési szerződés módosítását az ajánlatkérő MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A szerződés módosításának az indoka így szól: "A finanszírozási konstrukció változásaihoz szükséges igazítani a Keretmegállapodás feltételeit, továbbá az időközben bekövetkezett jogszabályi és strukturális változások egyes pontosításokat tesznek szükségessé." Az érdemi változások a következők: nem jár a szállítónak vonatonként az 50 százalék előleg, illetve a további 10 százalék a nyers kocsiszekrények leszállításakor. A módosítás a támogatási szerződés hatálybalépésével "kerül összekötésre". A szállítást az uniós Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) finanszírozza. A MÁV-Start 2017 márciusban kötött szerződést a 40 darab nagykapacitású, minimum 600 ülőhellyel rendelkező villamos motorvonat szállítására, 96 hónapos határidővel a Stadler Bussnang AG-val. A szerződésben 617 millió 500 ezer euró szerepel ellenértékként, ami változatlan maradt a szerződés módosítása után is.

A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. dolgozóira költené a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentéséből származó mintegy 1,8 milliárd forintot a Vasúti Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén elhangzottak szerint. Homolya Róbert, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója kiegészítő bérrendezésre tett ígéretet. A vasút a stratégiai munkakörökben, a létszámhiánnyal küzdő végrehajtó szolgálatban foglalkoztatott dolgozók bérét tervezi megemelni, amely ha a fenntartó rábólint, nagyjából 18 ezer főt fog érinteni - írja a Magyar Nemzet. Júliustól két százalékponttal, 17,5 százalékra csökkent a bruttó béren felül fizetendő szochó, mely a munkáltatókat terhelte. A hosszútávú bérrendezési programról várhatóan ősszel kezdődnek tárgyalások az állami vállalatok és a szakszervezetek között. Idén átlagosan 5 százalékkal nőttek a fizetések a MÁV-nál, a Volánoknál és a Magyar Postánál, illetve az állami fenntartású közműveknél. Azonban ahhoz, hogy a munkaerőt megtartsák, és garantálják a közszolgáltatások zökkenőmentes üzemelését további jelentős mértékű bérrendezésre lenne szükség. A szakszervezetek szerint azért szükséges, hogy az állami fenntartású cégeknál is a piaci szereplőkhöz hasonlóan emelkedjenek a bérek, mert ezek konkurenciát jelentenek a munkavállalókért folyó versenyben. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége legalább 15 százalékos bérrendezést vár el 2020-ra. A merészebb béremelést közleményük szerint a magyar gazdaság kedvező helyzete, valamint a munkáltatókat sújtó adóterhek mérséklődése tenné lehetővé. Az érdekképviselet szerint a közösségi közlekedésben - elsősorban az autóbuszos személyszállításban - jövőre olyan mértékű elvándorlás mehet végbe, ami már veszélyeztetheti a szolgáltatás stabil fenntartását. Már jelenleg is bizonyos régiókban a folyamatos létszámcsökkenés miatt egyre gyakoribbak a járatkimaradások.

Nem csak az Üllői úti 114-116. szám alatt található hat épületét adná el a Magyar Posta, hanem a debreceni és a balatonalmádi üdülőjén kívül az összes többi üdülőjét szerte az országban - értesült több szakszervezeti forrásból a Napi.hu. Ez mintegy 20 ingatlant jelenthet, egyelőre nehéz megbecsülni ezek összértékét, de a hallott becslések szerint akár elérheti a 10 milliárd forintos határt is. Állítólag ebből a pénzből fedeznék a postások béremelését. A lap azt írja, az üdülők többsége lerobbant állapotban van, de az elhelyezkedésük alapján nem lehet kizárni, hogy egy-két befektető lát majd fantáziát a megvásárlásukban. A Magyar Postának - egy 2016-os lista alapján - van ilyen ingatlana például Siófokon, Balatonfüreden, Balatonkenesén, Hajdúszoboszlón, Hévízen, Harkányban, Mátraházán és Zalakaroson is. Lapértesülés szerint a postások már nem nagyon jártak ezekbe pihenni, mert ár-érték arányban nem érte meg nekik. Így meglehetősen rossz kihasználtsággal és ráfizetéssel üzemeltek.

Hétfőn Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetértésével, Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár utasította a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy indítson fogyasztóvédelmi vizsgálatot a Wizz Air légitársaság, valamint a Kartago Tours utazási iroda elmúlt napokban tapasztalt utastájékoztatási gyakorlatával kapcsolatban – írja közleményében a Miniszerelnökség. Gulyás már többször utalt rá, hogy vizsgálatot szeretne a diszkont légitársaság ellen. A cég nem először csinálja, hogy nincs kommunikáció, nincs ellátás, mindez súlyos szankciókra ad okot, mondta a miniszter. A Wizz Air légitársaság 2019. június 25-i London-Budapest járatán utazók több mint 24 órás késéssel indulhattak csak útnak, míg 2019. június 30-án a Marosvásárhely-Budapest járaton történt helytelen utastájékoztatás miatt szükséges vizsgálat indítása az utasok megtévesztésével, illetve a velük szemben tanúsított magatartással kapcsolatban. – olvasható a közleményben, utalva a Gatwick repülőtéren rekedt magyarok esetére. A gépnek kedd este kellett volna elindulnia Budapestre, de technikai hiba miatt nem tudtak felszállni. Amikor végre el tudtak volna indulni megsérült a gép, Budapestről küldtek mentesítőt. Szintén vizsgálat indul a Kartago Tours által szervezett tunéziai utazásokat érintően is, amelyek során 144 utas 16 és 26 órás reptéri várakozás után indulhatott csak útnak. Minden ilyen esetben szigorúan vizsgáljuk, hogy az utazási szolgáltatást nyújtók megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket, illetve hogy minden jogszabályi kötelezettségüknek eleget tettek-e, írja a Miniszterelnökség. Ismétlődő jogsértés esetén a lehető legszigorúbb büntetésre számíthatnak a fogyasztókat megkárosító társaságok. "Jelenleg nem érkezett semmilyen megkeresés társaságunkhoz a Fővárosi Kormányhivataltól. Ha kapunk, a hatósággal maximálisan együttműködünk majd. Bízunk abban, hogy a vizsgálat azt állapítja majd meg, hogy nem követtünk el jogsértést. Továbbra is fenntartjuk, hogy cégünk minden, a rendelkezésünkre álló információval folyamatosan ellátta az utasokat. Ezenkívül szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a mi utasaink járata 16 órát késett, a 26 órás késéshez irodánknak nincs köze" - mondta el lapunk megkeresésére Füri Mihályné Boglárka, a Kartago Tours cégvezetője.

A Rail Cargo Hungaria (RHC) számítása szerint az idei szezonban a tavalyihoz közel azonos mennyiséget, mintegy 825 ezer tonna gabonát visznek külföldre. Az RHC közleményében kiemelte, a cég 750 saját gabonaszállító vagonjával, illetve a vállalatcsoporton belül rendelkezésre álló vagonparkból további 1500-2000 kocsi bérlésével készült a július elsejével indult aratási szezon feladataira. Optimalizálták a vagonparkot, és olyan mozdonyokat állítottak forgalomba, amelyek csere nélkül közlekednek országhatárokon át. Az összes magyar gabona és olajos mag exportból az RCH 12 százalékkal részesedik. Hozzátették, hogy az összes exportnak mindössze 20 százaléka bonyolódik vasúton, további 20 százalék uszályokon, 60 százalék pedig kamionokon jut el célállomására. A magyar gabona legfontosabb kiviteli célországa – az export több mint egyharmados részarányával – Olaszország, ezt követi a román, az osztrák, a német és a holland piac. Az RCH 2018. évi nettó értékesítési árbevétele 74 milliárd 557 millió forint volt az előző évi 73 milliárd 551 millió forinttal szemben.

Néhány napja aláírták a részvényesi határozatot az eddig működő hat regionális közlekedési központ beolvadásáról a Volánbusz Zrt-be, megvalósul tehát a februárban bejelentett újabb átszervezés a busztársaságoknál. Szakszervezeti vezetők véleménye szerint valójában még le sem zárult a 2015-ben indult előző átalakítás, mert a béreket még nem sikerült egységes szintre hozni valamennyi társaságban és most kezdődik elölről a kiegyenlítési játszma. A központ szerepét ezután betöltő, Budapesten és Pest megyében működő Volánbusznál a legmagasabbak a bérek, míg Észak-Magyarországon a legalacsonyabbak, de a többi régióban is eltérő pótlékrendszerek működnek, amit egységesíteni kell, ha egy vállalatban egyesülnek a cégek. A jelenleg még működő hét regionális közlekedési központot 2015-ben hozták létre a valamikor 24 szervezetből álló Volán társaságcsoport átalakításával. Az indoklás szó szerint ugyanaz volt, mint a mostani változtatásnál: hatékonyabb működést és magasabb színvonalú szolgáltatást ígértek az utazóknak. A szervezet az egyik legnagyobb állami vállalat lesz, állítólag 20 ezer fős létszámmal, bár ezt az adatot egyelőre csak ízlelgetik a közlekedési szakszervezetek, hisz jelenleg a részmunkaidőben foglalkoztatottakkal együtt alig éri el a dolgozók száma a 18 ezret. A Volánbusz Zrt. vezetői egyértelművé tették, hogy az év eleji 5 százalék után idén már nem lesz béremelés. A Közlekedési Munkástanácsok jövőre 14-15 százalékos javulást szeretne elérni, amiből 8 százalék a garantált bérminimum központi megemelése, további 2 a szociális hozzájárulási adó tegnaptól életbe lépett 2 százalékos csökkentése. Az eddigi tapasztalatok alapján a bérkülönbségek kiegyenlítése lassan halad majd, hacsak a társaság nem lesz hajlandó több pénzt tenni a rendszerbe.