Hírek

5,4 milliárd forint többletforrást biztosít a magyar állam a MÁV-nak a Szeged–Szabadka-vasútvonal magyarországi szakaszának előteljesítéséhez – írja a szeptember 21-i, esti Magyar Közlöny. Indoklásuk szerint erre azért van szükség, mert a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése alatt a Szeged–Szabadka-vonalon kell járniuk a tehervonatoknak. A Szeged és Szabadka közötti vasútvonal felújítását 2021-ben kezdték el. A projekt magyarországi szakasza (Szeged és Röszke között) 14 kilométer hosszú, ezt 45 milliárd forintból építik újra. A vasúti pályát Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd építette. A pályaépítéssel még korábban végeztek, a tehervonatok egy ideje már járnak a két ország között. A vasútvonalon viszont még ki kellene építeni a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszereket, mert személyvonatok csak ezek elkészülte után járhatnak majd. Szijjártó Péter legutóbb október 23-ára ígérte a vonal átadását.

Miközben javában zajlik a Budapest Airport visszavásárlása, a bíróság olyan döntéseket hozott, amelyek súlyosan kihathatnak a budapesti reptér működésére. Győztünk – így kezdődik a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület friss közleménye, amit a közösségi médiában tettek közzé. Ebben arról adtak tájékoztatást, hogy a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajgátló védőövezeti határozatát. Ez még 2016. február 23-án született, amikor a légi közlekedési hatóság jogerős zajgátló védőövezetet jelölt ki a ferihegyi repülőtér környezetében. A zajgátló védőövezetek a repülőgépek által keltett zajkibocsátások helyi közösségekre gyakorolt hatását mutatják. Ezenkívül pedig a zajvédelemmel kapcsolatos intézkedések alapját képezik. Az egyesület szerint a Fővárosi Törvényszék döntése azt jelenti, hogy a repülőtérnek jelenleg nincs zajgátló védőövezete. Az eljárást ugyanis visszatették első fokra, és új eljárást kell lefolytatni. De ez csak az egyik olyan bírósági fejlemény, amely szoros hatással van Ferihegy működésére. Ugyanis néhány nappal korábban, szeptember 13-án a Kúria egy másik ügyet is tárgyalt, amelyet szintén a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület indított, de ezt már a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen. Ebben a szervezet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetvédelmi engedélyének hatályon kívül helyezését kérte. A Kúria aznapi ítéletével ezt jóvá is hagyta. Az ítélet jogerős, a szóbeli kihirdetés megtörtént, azonban az ítélet írásos formájára még várni kell.

Összehozzuk a várost! címen indított reklámkampányt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A cég közleménye szerint az a céljuk, hogy megmutassák, a napi 3 millió BKK-s utazásnak mennyiféle fontos célja lehet. Az elkészült videóban három sztorit mutatnak meg: egy betegeihez igyekvő orvost, egy randi felé barcogó fiatalokat és egy fia első focimeccsére igyekvő apukát. Diószegi Ágnes, a BKK ügyfélkapcsolatokért és értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese hosszasan sorolta a BKK közelmúltbeli fejlesztéseit. A BKK arra kéri az utasait, hogy küldjék el utazásaik, megérkezéseik történetét az első találkozásoktól egészen addig, hogy kihez fontos nap mint nap odaérniük. Azt ígérik, a legérdekesebb történetek különleges módon kelnek majd életre a közösségi közlekedés színterein. A kampány pedig a sofőrök szemszögéből is bemutatja majd ezt a napi 3 millió utazást.

Vadász László a nyár folyamán vette át az osztály vezetését. Új pozíciójában a szerteágazó tudással rendelkező szakember mintegy húsz fő munkáját irányítja majd. Vadász László 22 év, pénzügyi területen eltöltött tapasztalattal rendelkezik. A szakember a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte meg diplomáját. Azóta különböző multinacionális vállalatoknál töltött be a pénzügyi területhez kapcsolódó munkaköröket. Karrierje folyamán mind vertikálisan, mind horizontálisan végigjárta a szakmai lépcsőfokokat. Az évek során dolgozott könyvelői, elemzői, kontrolleri és pénzügyi vezetői pozícióban is. Ennek köszönhetően a pénzügy három fő területén is átfogó ismereteket és tapasztalatot szerzett, így komoly rálátással rendelkezik a számvitel, az adózás és a kontrolling kérdéskörére is. Ugyanakkor ágazati tapasztalata is nagy segítséget jelent számára új pozíciójában. Szakmai életútja folyamán dolgozott állatgyógyszereket forgalmazó kereskedelmi vállalatnál, FMCG gyártócégnél, illetve szolgáltatást nyújtó cégnél is. Minderre a tapasztalatára a Dachser Magyarországnál is szüksége lesz, mert a vezetése alá tartozó területen összesen húsz fő munkáját irányítja. Vadász László legfontosabb feladatai közé a folyamatok fejlesztése, hatékonyabbá tétele, a Dachser elvárásainak cégcsoportos szinten történő megfelelés mellett a magyar jogszabályi követelmények betartása, kintlevőség-kezelés, készpénzgazdálkodás, valamint a fenti feladatokhoz kapcsolódó kockázatkezelés tartozik.

Elkészült a Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonal villamosítása - jelentették be szeptember 17-én, kedden Berettyóújfaluban, a térség polgármestereinek részvételével a vasúti pálya mellett tartott sajtótájékoztatón. Bói Loránd, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a tárca kiemelt célja a vasút fejlesztése. A mostani fejlesztés során, a korábbi pályafelújítást követően a villamosítás és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése történt meg - jelezte. Hozzátette: a beruházás olyan stratégiai jellegű vasútvonalon valósult meg, amely Sárrétet a bihari térséggel, a fővárost és az ország többi részét Erdéllyel, az erdélyi városokkal köti össze. Bói Loránd rámutatott: a villamosítással egyidejűleg elkészült több megálló, állomás akadálymentesítése, térvilágítások korszerűsítése és új utastájékoztatási rendszerek kialakítása. A beruházás lehetővé teszi, hogy decembertől, a következő menetrendi évtől kezdőden "bőségesebb kiszolgálást biztosítson az ÉKM megrendelésére a MÁV-Start Zrt.". A tervek szerint decembertől óránként fognak közlekedni a személyszállító vonatok, naponta 4-5 vonat megy majd Nagyváradra a fejlesztésnek köszönhetően - tette hozzá a helyettes államtitkár. Bodó Sándor országgyűlési képviselő hozzátette: a nettó 48 milliárd forint hazai és európai uniós forrásból megvalósult beruházás az utasok kényelmes és biztonságos utazásának javítása mellett gazdasági és környezetvédelmi szempontból is jelentős.

Átlagosan bruttó 730 ezer forintos bért kínál a BKV a buszsofőröknek. A képzés legfeljebb fél év alatt elvégezhető, ezalatt fizetés és bónusz is jár. Nagy az érdeklődés, kiemelt létszámmal indultak a BKV őszi autóbusz-vezető képzései – erről a fővárosi közlekedési társaság számolt be. Ebből kiderült, hogy már csaknem hatvanan kezdték el a BKV új, B kategóriáról induló autóbusz-vezetői tanfolyamait. A szeptemberben induló képzésekre mintegy húszan jelentkeztek. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy telítődnének a pozíciók, hiszen Budapest legnagyobb közösségi közlekedési szolgáltatójánál a nyugdíjba vonulók, a pályaelhagyók lemorzsolódása, valamint a szolgáltatásának bővítésére tekintettel az autóbusz és trolibusz ágazatában továbbra is várja a járművezetők jelentkezését.

A jelek szerint a Volánbusz nem hajlandó tovább „saját zsebből” finanszírozni Szolnok helyi közösségi közlekedésének fenntartását. Nem működik a szolnoki Baross úti autóbusz-megállóhely „beszélő” utastájékoztató rendszere - számoltunk be a minap az egyik belvárosi intelligens menetrend-tábla meghibásodásáról. Igyekeztünk utánajárni, hogy a hónapok óta nem üzemelő utastájékoztató szóra bírása, megjavítása kinek lenne a feladata. A válaszokért egyrészt a Volánbusz Zrt. kommunikációs-, másrészt a városháza sajtóosztályához fordultunk. Mindkét fél azt közölte, a Baross úti autóbuszváró hangos utastájékoztatója meghibásodásával, javításával kapcsolatosan folyamatban vannak az egyeztetések. „A 8+1 helyszínre telepített utastájékoztató oszlopon megjelenő és elhangzó információkhoz szükséges adatokat az autóbuszokra felszerelt, úgynevezett járműfedélzeti eszközök biztosítják. A 2008-as évi telepítés óta elavult járműfedélzeti eszközökkel a megállóhelyi dinamikus utastájékoztatás már nem biztosítható, tekintettel arra, hogy az elromlott készülékeket jellemzően alkatrész hiányában nem lehet javítani. A rendszer működtetéséhez a járműfedélzeti és a megállóhelyi eszközök cseréjére lenne szükség, mely százmilliós nagyságrendű beruházást jelentene. Társaságunk – mint szolgáltató – ilyen volumenű fejlesztésről saját hatáskörben, a megrendelő jóváhagyása nélkül nem dönthet” – zárta közleményét a Volánbusz Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A jelek szerint a Volánbusz nem hajlandó tovább „saját zsebből” finanszírozni Szolnok helyi közösségi közlekedésének fenntartását.

A Wizz Air, Európa leggyorsabban növekvő és legfenntarthatóbb légitársasága újabb hatalmas mérföldkövet jelentett be: a Debreceni Nemzetközi Repülőtérről immár több mint 2,5 millió utasa repült el. 2012-ben szállt fel a Wizz Air első, London-Lutonba tartó járata a debreceni légikikötőből: ekkor vette kezdetét a repülőtér és a légitársaság együttműködése, majd 2015-ben a debreceni bázisát is megnyitotta a légitársaság, ahol közel negyvenen dolgoznak jelenleg is. Az összefogásnak köszönhetően a régióból elérhetővé vált többek között Brüsszel, Burgasz, Eindhoven, Korfu, Lárnaka, London-Luton, Palma de Mallorca, Párizs és Tel-Aviv is az utóbbi tíz év során. Erős idei első félévet és nyarat zárt a Debreceni Nemzetközi Repülőtér, amelyben nagy szerepet játszottak a légitársaság júniusban induló szezonális és charter járatai. A Wizz Air az idei csúcsszezonban három nyaralójáratot üzemeltetett a városból: a törökországi Antalyába, a görögországi Korfura és a bulgáriai Burgaszba. A nyaralójáratok közül Korfura heti egy járatot indított a légitársaság Debrecenből, míg Antalyába kettőt, Burgaszba pedig hármat. A nyári időszakban szintén kiemelkedően népszerűek voltak az izraeli Tel-Avivba és a ciprusi Lárnakára repülő járatok is, amelyek egész évben közlekednek. A repülőtéren megvalósuló fejlesztések célja, hogy a jövőben a Debrecenből üzemelő légitársaságok, valamint az innen induló és ide érkező utasok számára növelni tudjuk szolgáltatásaink színvonalát, melyben az infrastruktúra jelentős szerepet játszik – mondta Király Tamás, a Debrecen International Airport Kft. ügyvezetője. Trubek Zsuzsa, a Wizz Air kommunikációs menedzsere hozzátette, büszkék arra, hogy „a Wizz Air-nek is köszönhető az, hogy a debreceni légikikötő ekkora gazdasági fejlődésen ment keresztül az elmúlt több mint tíz év során”.

Mintegy 300 millió forintot költött fejlesztésre a Dunavecse Kikötő Kft. A cég a saját erő mellé a Széchenyi Terv Plusz program, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 209,29 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert. A beruházás keretében egy új teleszkópos rakodógépet és egy digitális közúti hídmérleget vásárolt a cég, illetve megépült a logisztikai célokat szolgáló 1944 négyzetméter alapterületű csarnok, valamint egy 45 kW teljesítményű napelemes rendszer. A rendelkezésre álló keret az emberi erőforrás fejlesztéséhez is megteremtette a lehetőséget a vállalkozás számára. – A fejlesztés fő célja a vállalkozás versenyképességének és növekedésének elősegítése. A két kikötőállás egyre gyakoribb egyidejű működése, kiszolgálása, a folyamatosan növekvő áruforgalom és a nagyobb anyagmozgatási munkálatok igényelték az új eszközök beszerzését. A rakodógép teherbírása, emelési magassága miatt kiválóan alkalmas a nagy mennyiségű anyagok mozgatására. Kezelője többféle feladat elvégzésre is hatékonyan tudja alkalmazni a gépet. Az új digitális közúti hídmérleg lehetővé teszi az áruk tömegének hiteles mérését. A két új gép használatával jelentősen több vevőt lehet majd kiszolgálni – sorolta a beruházás részleteit Szucsányi László, a Dunavecse Kikötő Kft. ügyvezetője. A beruházás keretében felépült 1944 négyzetméter alapterületű csarnok alkalmas az áruk rövid ideig tartó tárolására és gyors, hatékony anyagmozgatásra. Az ingatlanberuházás, vagyis a raktározás, akkor is bevételt generál, amikor nincs hajórakodás. Az épület villamosenergia-ellátását pedig 45 kW teljesítményű napelem biztosítja, ami költséghatékonyságot eredményez.

A tavalyi év után ismét rekordközeli utasforgalom volt a MÁV-START balatoni járatain, amelyeken – az előszezontól, május közepétől a főszezon végéig – 2,3 millió menetjegyes utazás volt – közölte a MÁV Zrt. szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint – csak a főszezont figyelembe véve – a déli part továbbra is kiemelkedően népszerű, oda 1,3 millió, az északira pedig 580 ezer menetjegyes utazás történt. A legtöbben a tanítás előtti utolsó hétvégét használták ki, augusztus 25-26-án 38-40 ezer napi viszonylati jegyvásárlást rögzített a MÁV-START, ezt az augusztus 18-19. és július 14-16. közötti napok eredményei követték. A vasúttársaság kiemelte, hogy ezen felül többek között díjmentesen (például 6 év alattiak, 65 év felettiek), illetve vármegye- és országbérletekkel is igénybe lehet venni a balatoni járataikat, ezen utazások nem szerepelnek a megadott adatokban. Úgy folytatták, hogy a balatoni helyjegyköteles vonatok átlagos kihasználtsága az előző évi 58-ról 60 százalékra emelkedett. A legsikeresebb helyjegyes járat a Záhonyból – Debrecenen, Szolnokon át – Fonyódra közlekedő Aranypart expressz volt, másodosztályon átlagosan 92 százalékos kihasználtságot mértek – tették hozzá. A Szegedet és Kecskemétet Balatonszentgyörggyel összekötő Aranyhíd expresszvonaton is kiemelkedő, 84 százalékos volt az ülőhelyfoglaltság – írták. Fontos fejlesztésnek nevezték a keleti országrészből közlekedő expresszvonatok esetében, hogy idén már elsőosztályú kocsiban is lehetett utazni a Balatonhoz.