Hírek

A debreceni Katker 2005 Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. nyerte azt a közbeszerzést, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium írt ki a nemzeti atlétikai stadionban atlétikai versenyek lebonyolításához szükséges mobil sporteszközök beszerzésére. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztató szerint a Katker a három jelentkező közül a bruttó 584 millió forintos ajánlatával lett a befutó. A cégnek többek között síkfutáshoz, gátfutáshoz, gerelyhajításhoz, távolugráshoz, magasugráshoz, rúdugráshoz, diszkosz- és kalapácsvetéshez kell eszközöket szállítania. A beszerzés részét képezik a karbantartáshoz szükséges kocsik és segédeszközök is, de díjátadáshoz emelvényt, LED eredményjelzőt és üléseket is megrendelt a cégtől a minisztérium. Az új nemzeti atlétikai stadion, hivatalos nevén Nemzeti Atlétikai Központ versenypályája áprilisban készült el, a stadionban rendezik augusztusban a világ egyik legnagyobb sporteseményét, az atlétikai világbajnokságot.

Teljesen automatizált raktárcsarnokot avattak május 18-án a Fa-Feri Kft. Magyar utcai telephelyén. A bútorlapok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cég új, 1700 négyzetméteres csarnoka mintegy 9 ezer nagyméretű bútorlap tárolására alkalmas, ráadásul a közel 80 kilogrammos lapok mozgatása, szortírozása is megoldottá vált egy automatizált rendszernek köszönhetően. Az avatáson Horváth Ferenc tulajdonos arról beszélt, hogy a jövőben még pontosabban és gyorsabban szeretnék kiszolgálni partnereiket, s ebben az új raktárcsarnoknak kulcsszerepe lesz. Balogh László polgármester felidézte, hogy miként fejlődött a Fa-Feri Kft. egyszemélyes vállalkozásból olyan céggé, amely ma már 120 embernek ad munkát. Mint mondta: a jól prosperáló cég a város jó hírét viszi országszerte és külföldön egyaránt.

Kormányzati támogatással, magyar fejlesztésű orvostechnikai eszközök válnak elérhetővé a mintegy 85 milliós Törökország piacán, ami nem jöhetett volna létre a két ország stratégiai együttműködése nélkül, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ankarában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Medicor magyar egészségipari vállalat törökországi üzemének átadásán arról számolt be, hogy a több mint 800 millió forint értékű beruházással megépült létesítményben csecsemők ellátásához szükséges inkubátorokat fognak gyártani. A projektet a kormány 480 millió forinttal támogatta, s a működés már az idei év második felében megkezdődik. A nemzetközileg is versenyképes cég a gyártás mellett komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet is Ankarába telepít, ahol magyar és török mérnökök úttörő és világszinten egyedülálló fejlesztési munkát fognak folytatni, hogy a koraszülöttek ellátása még hatékonyabb legyen. Üdvözölte, hogy a ceremónián öt másik magyar orvostechnikai vállalat képviselői is részt vesznek, akik mind kedvet kaptak a belépéshez az ország 85 milliós piacára, ezt pedig a török kormány is maximális támogatásáról biztosította. Érintette a világ előtt álló egészségügyi kihívásokat is, amelyek szükségessé teszik az ellátás hatékonyságának javítását. Leszögezte, hogy ehhez folyamatos fejlesztések, minél korszerűbb orvosi eszközök kellenek.

Magyarországon több mint 750 ezerre tehető a cukorbetegek száma. Az új technológia, okoseszközök és felhőalapú szoftverek segítségével támogatja a diabéteszes betegek és orvosok közötti távfelügyeletet. Ha egy kiugró adat érkezik, akkor lehetőség van a gyors beavatkozásra. Magyarországon a 77 Elektronika Kft. fejlesztette ki elsőként azokat a megoldásokat, amelyek széles körben teszik lehetővé a vércukor-önellenőrzés a cukorbetegek számára. A vállalat innovációjának köszönhetően okoseszközökkel szinte klinikai laboratóriumi pontosságú vércukormérést végezhetnek otthonukban is a páciensek. 2010-ben indították el az első hazai telemedicinás rendszert, és később a hozzá kapcsolódó mobilalkalmazást, amelyet 2022 novemberében, a magyar telemedicinás rendszerek közül elsőként sikeresen integráltak az EESZT-be. A magánegészségügyben ez egy újabb fontos mérföldkő, hogy a napi betegellátásban is megjelenjen a teljes körű diabéteszmenedzsmentet támogató online orvosi távfelügyelet. Az adatok megosztása az egészségügyi ágazatot is átformálja: az új technológiák pontosabb diagnózisok felállítását teszik lehetővé, a prediktív analitikának pedig a megelőző orvoslásban is fontos szerepe van – mondta Kriller Norbert, a Prima Medica Egészségközpontok fejlesztési vezetője. A páciens által mért adatok integrálásának köszönhetően még inkább erősíthető az ellátás személyre szabottsága. A rendszer arra is képes, hogy jelezzen az orvosnak, ha kiugró adat jelentkezik, így lehetőség van a gyors beavatkozásra is.

Az utóbbi években a 3D nyomtatás és a hozzá kapcsolódó modell előállítási folyamatok a mindennapok részei lettek. A technológiával már városrészt, orvostechnikai eszközöket és ékszereket is készítenek, de van, ahol az általános iskolai oktatásban és a háztartásokban is használják. Nem létező, vagy sérült elemeket alkotnak virtuálisan újra, majd állítják elő ismét, hogy azok az eredetivel azonos módon működhessenek felhasználási területükön. Egy magyar cég a makettezés mellett úttörőnek számító területeken is használja a file to factory és a reverse engineering megoldásokat. Az elmúlt években – a technológiai fejlesztéseknek és nyomtatók árának csökkenésének is köszönhetően – a 3D nyomtatás nemcsak számos iparágban, de a hétköznapi használatban is egyre elterjedtebb. „Megszoktuk, hogy a felmerülő kérdésekre azonnal megkapjuk a választ. Ez a tervezési területekre is igaz. A file fo factory módszer révén már tényleg ott tartunk, hogy ha valamit kitalálunk, gyorsan megmodellezzük egy erre alkalmas programban, és nyomtatjuk is a 3D nyomtatóval. Pár óra múlva pedig a kezünkben tarthatjuk azt, amit kitaláltunk makett vagy akár 1:1-es használati tárgy formájában” – emeli ki Csizmazia Géza, a Limes Model ügyvezetője. Fő területük a makettezés, ahol számos esetben a 3D nyomtatott elemek egy az egyben felhasználhatók. Bár a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása a 3D nyomtatásban segíthet optimalizálni a nyomtatási folyamatot, javítani a nyomtatott objektumok pontosságát, és a felhasználói bevitel alapján még tervezési fejlesztéseket is javasolhat, az ember továbbra sem kihagyható tényező a folyamatból.

Átadták a 2022. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázat elismeréseit az Országházban; a jelentős üzleti haszonnal járó, kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítmény elismerésére a nagydíjat a Mediso Kft. kapta az ultramagas térerejű PET/MRI gyógyászati termékcsalád kifejlesztéséért. Csák János kulturális és innovációs miniszter, a bírálóbizottság elnöke hangsúlyozta a vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek közötti együttműködés fontosságát a magyar innovációs ökoszisztémában. Elmondta: fókuszálni kell azokra a területekre, amelyekben a magyar tudomány, innováció hagyományokkal rendelkezik, továbbá a társadalom, a gazdaság digitális átalakításra és a zöldátállásra. A MINISZTER ISMERTETÉSE SZERINT MAGYARORSZÁGON A CÉGEK 33 SZÁZALÉKA INNOVATÍV, EZ AZ ARÁNY AZ EURÓPAI UNIÓBAN 53 SZÁZALÉK. A MAGYAR INNOVATÍV VÁLLALKOZÁSOK 11 SZÁZALÉKA MŰKÖDIK EGYÜTT EGYETEMEKKEL. A 2022. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatra 2023. február 3-i határidőre 37 pályázat érkezett. A 27 fős bíráló bizottság 35 pályázatot minősített 2022-ben megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak - közölte a Magyar Innovációs Szövetség.

Uniós támogatással bővítette kapacitását a kajak-kenu sportág beltéri gyakorlására alkalmas sporteszközöket gyártó Kayakfirst Kft. Szegeden. A céget alapító Weimper József - aki maga is aktív kajakos - a beruházást bemutató rendezvényen elmondta: célja évekkel ezelőtt egy olyan - a téli sportágspecifikus mozgást lehetővé tevő - ergométer kifejlesztése volt, amely az edzés során a valósághoz a lehető legközelebbi vízfogás érzetét imitálja, s más gépekkel szemben lényegesen kisebb helyigényű. Olyan eszközt fejlesztettek, amely - különböző kiegészítőkkel - egyaránt alkalmas a kajak, a kenu, a sárkányhajó és SUP sportágak beltéri gyakorlására - mondta a szakember. A vállalkozás csaknem 300 millió forintos beruházással - melyből 209,2 millió forintot feltételesen visszatérítendő támogatás fedezett - 1770 négyzetméteren saját gyártóbázist alakított ki. Az üzembe állított berendezések - lézervágók, hajlító-, festő- és hegesztőgépek, CNC-maró és -eszterga - lehetővé tették, hogy a teljes gyártás házon belülre kerüljön. Ez jelentős lépés a stratégiai önállósága irányába - hangsúlyozta Weimper József. A cég sporteszközeit 67 országba exportálja, eddig mintegy 2200 berendezést szállítottak le, a felhasználók száma pedig a letöltött telefonos alkalmazás alapján eléri a 10 ezret. A legyártott ergométerek felét viszonteladók értékesítik tovább, másik részét magánszemélyek, illetve sportági szövetségek, egyesületek vásárolják meg. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően hamarosan piacra kerül egy olyan modell, amelyen már a fitnesztermek a vizes sportágakban teljesen kezdő közönsége is kipróbálhatja a kajak-kenu mozgásformáját - közölte az ügyvezető, hozzátéve: ez segíthet csökkenteni a vállalkozás termékei iránt igény szezonalitását. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cégalapító Weimper Józsefhez befektetőként 2016-ban a Prosperitás Proseed Közös Magvető Kockázati Tőkealap, valamint 2018-ban a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap csatlakozott. A vállalkozás értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban csaknem 305 millió forint volt, ezt 2021-ben mintegy 330 millió forintra növelte. A cég 2020-ban 12,6 millió forint adózott eredményt ért el, 2021-ben adózást követő vesztesége 47 millió forint volt.

Új gyártócsarnokot épített és gépeket szerzett be a bútorgyártással foglalkozó mohácsi Sella&Decor Kft. egy több mint 640 millió forintos fejlesztés részeként - közölte a társaság az MTI-vel. Közleményükben azt írták: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) Magyar Multi Program III. 321 millió forintos támogatásával és ugyanekkora mértékű önrésszel a vállalat a meglévő mohácsi üzemcsarnoka mellett új - az új üzletágként laminált bútorok gyártására alkalmas - csarnokot épített. A beruházás mellett technológiai korszerűsítést is végrehajtottak, így a vállalkozás - egyebek mellett - téresztergagépet, fúró-maró lapmegmunkáló gépet, CNC megmunkáló központot, marógépet, gyalugépet vásárolt, míg a felületkezelés magas színvonalú kivitelezésére festőpumpákat, a kárpitos üzletág fejlesztésére több professzionális varrógépet szerzett be. Felhívták a figyelmet arra, hogy a projekt részeként a gyártás során keletkező hulladékfa hasznosítása érdekében aprítókat és - értékesítésre szánt - fabrikett téglák gyártására alkalmas gépet is vásároltak. A fejlesztések hozzájárulnak a társaság stabil működéséhez, a bevételek és a bérek növekedéséhez, a munkahelyek megtartásához és - az új termékek piacra vitelével - az exportbevételek növekedéséhez - olvasható a cég közleményében. Az MTI érdeklődésére Vágner Attila ügyvezető közölte: a túlnyomórészt exportra termelő cégük évről évre egyre több, jelenleg 55 embernek ad munkát. A társaság 2022-es nettó árbevétele meghaladta az 1,3 milliárd forintot, míg adózott nyeresége 130-200 millió forint között lesz várhatóan. A cég egy évvel korábban 1,1 milliárdos nettó árbevétel mellett 134 millió forintos profitot ért el.

A több mint 45 munkavállalót foglalkoztató cég a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) pályázatán, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési irányzatból feltételesen vissza nem térítendő támogatást nyert. A 209,3 millió forint támogatás, valamint saját forrás felhasználásával a már meglévő berettyóújfalui raktárépület bővítését végezte el a cég. Az elkészült beruházást ünnepélyes keretek között adták át hivatalosan. A pályázati forrásból 1600 négyzetméteres csarnokot építettek polcrendszerrel felszerelve, emellett vásároltak három villás targoncát, egy takarítógépet, két aggregátort, egy ollós emelőt és egy panelemelő adaptert, továbbá felszereltek három napkollektort.

Kornyik Csaba, az Avia Rent Kft. ügyvezetője a Somogyi Hírlapnak elmondta, januárban megújult a beléptetőrendszerük, ami egy átfogó fejlesztéssorozat része. – A szakma és a repülés iránt érdeklődők nyitott reptérként tartották számon a kaposújlaki repteret, s azt szeretnénk, hogy ez továbbra is így maradjon – hangsúlyozta a légibázis ügyvezetője. – A fokozott biztonság ugyanakkor fontos, ezért döntöttünk a változások mellett. A jelenleg zajló műszaki beruházásra több mint 80 millió forintot fordítunk. A helikopter-tárolóhelyet korszerűsítettük, ennek során tetőt is cseréltünk. Mivel a régi, 6000 négyzetméteres, több mint öt méter magas nagy hangár kifűtése anyagilag szinte megoldhatatlan volt, ezért a másik, meglévő hangárt tettük rendbe. A munkát ősszel kezdtük, s jelenleg is tart. Csak az új, hőszigetelt ajtó és cseréje több mint 12 millió forintba került, s az épületben egy galériát is kialakítunk, ahová rövidesen az irodát költöztetjük át. A régi, nagy hangárt jelenleg géptárolásra használják, a nyáron viszont ismét repülőket ápolnak, javítanak majd ott is – tette hozzá Kornyik Csaba. Eközben az újlaki repülőgép-szerelők sem pihentek: januárban is folyamatosan van munkájuk. – Egy AN-2-es felújítását végezzük, ezen kívül Lengyelországból érkezett egy Cessna 150-es, amelynek két hétig tart a karbantartása. Több repülőt korszerűsítünk, van, amelyiknél a motor, vagy az üzemanyagtartály cseréjét végezzük el – mondta el a bázis ügyvezetője.