Hírek

Megvan, ki fogja szállítani a Honvédelmi Minisztérium számára az elektronikus hadviselés kellékeit – vette észre a 24.hu az uniós közbeszerzési értesítőben. A Rohde & Schwarz Hungária Szolgáltató Kft. nyert a minisztérium által eredetileg bő 3,6 milliárd forint plusz áfásra becsült tenderen, a beszerzést a cég végül olcsóbban, alig nettó 2,8 milliárd forintért vállalta el. A kiírás szerint a nyertes az alábbiakat szállítja a honvédségnek: 3 mobil kommunikációs felderítő és iránymérő rendszert, amelyeket a honvédség által biztosított terepjáróra kell integrálni; 1 kommunikációs zavarórendszert, amit szintén a honvédség által biztosított terepjáróra kell integrálni; 1 parancsnoki mobilállomást, ugyancsak honvédségi teherautóra integrálva; 1 szimulátort; és három oktatást is kell tartaniuk, kétszer 60 főst, a szimulátorra pedig egy 20 főst. A Rohde & Schwarz cég egy családi tulajdonú cég, 9900 alkalmazottal. 85 éve Münchenben alapították, honlapjuk szerint a rádiótávközlés és a méréstechnika területén működnek, elektronikus termékeket gyártanak és értékesítenek. 70 országban elért éves üzleti forgalmuk megközelíti az 1,9 milliárd eurót, melynek több mint 90 százaléka Németországon kívül keletkezik. Magyarországon 1990 óta van képviseletük, 2015-ös üzleti évük forgalmát majdnem megduplázták 2016-ra, elérve a nettó 1,1 milliárd forintot. Adózott eredményük nem nőtt ilyen látványosan, 66,7 millió forintról 76,4 millió forintra emelkedett.

2023 szeptember végéig a metALCOM Zrt. gondoskodik a Magyarország szerb határán felhúzott okoskerítés működéséről 6 milliárd 543 millió forintért – vette észre az ötmillió forintot meghaladó ORFK-szerződések listájában az Átlátszó. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága által megadott engedély alapján idén szeptember 28-án kötöttek szerződést a metALCOM Zrt.-vel a schengeni külső határ Intelligens Jelző Rendszerének karbantartására és üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárást a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló kormányrendelet alapján indították meg. Mint azt az Index megírta, a szerb-magyar határon felhúzott kerítés munkái közül a metALCOM építette a gerinchálózat egy részét 1,72 milliárd forintért, a cég tervezte meg és vitelezte ki az intelligens jelzőrendszert 16 milliárdért, végezte el az oszlophely-tisztítást 140 millió forintért, telepített az ADSS-t 71 millióért, valamint végzett Tisza átfúrást 78 millióért. A metALCOM 2016-ban 7,1 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 663 millió forintos adózott eredményt ért el. 2017-ben a cég értékesítésének nettó árbevétele mintegy 18,6 milliárd forint lett, adózott eredményként pedig 2,7 milliárdot könyvelhetett el.

Több mint 80 millió forintért vállalta a Bufa Faipari Kft., hogy irodai bútorokat gyárt majd a parlament számára – vette észre az Országház üvegzseb oldalán a Népszava. Az nem derül ki, pontosan milyen és mennyi bútort szállítanak, az viszont igen, Bufa Kft. fogvatartottakat dolgoztató állami vállalat és a büntetés-végrehajtási holding tagja. A cég honlapja szerint elítélt dolgozóik koporsót és fejfát is készítenek majd, ha tényleg bevezetik az 2021-ig elhalasztott szociális temetés, vagyis a legszegényebbek számára kitalált temetkezési forma intézményét – írja a lap. Az állam nemcsak a bútor- és kegyeleti kellék-gyártásban számít a rabokra, hanem a cipő-előállításban is. A NAV-osok és a vasutasok szolgálati cipőit balassagyarmati elítéltek állítják elő.

Az STI Petőfi Nyomda Kft. Kelet-Közép-Európa vezető csomagolóanyag-gyártójaként a minőség mellett kiemelt figyelmet fordít a megrendelők termékeinek biztonságára is. A kecskeméti cég 2002-ben – iparágon belül elsőként – vezette be a HACCP-elveket, majd 2008-tól már ISO 22000 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer tanúsítvánnyal rendelkezett. Ezután 2011-ben megszerezte a BRC/IOP tanúsítványt, amely igazolja az üzleti partnerek számára a biztonság és minőség legmagasabb követelményeinek teljesítését. Az élelmiszerekkel közvetlen vagy közvetett módon érintkező csomagolóanyagokból egészségkárosító vagy a termék érzékszervi tulajdonságait negatívan befolyásoló anyagok oldódhatnak ki. Ez veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét, a márka iránti elkötelezettségét, valamint fennállhat a termékvisszahívás kockázata is. Vass Attila, a Petőfi Nyomda értékesítési csoportvezetője szerint ez éppúgy igaz öntapadó címkék esetén is, mint a kartoncsomagolásokat tekintve. "Cégünk gondosan megválogatja a felhasznált alapanyagokat, hogy azok rendelkezzenek a szükséges élelmiszerbiztonsági tanúsítványokkal. Alapanyagainkat mérési terv alapján élelmiszerbiztonsági laborvizsgálatoknak vetjük alá. A teljesség igénye nélkül ilyen például a specifikus migráció, az összkioldódás (overall migration), a Robinson-teszt, amely egy érzékszervi vizsgálat, vagy a MOSH-MOAH. Az utóbbi az ásványiolaj-kioldódás mérésére szolgáló vizsgálat a német élelmiszerbiztonsági tervezetek szerint, amely felkészít a várható jogszabályi változásokra is" – mondta Vass Attila. Az élelmiszerbiztos csomagolások gyártásához azonban nem elég csupán a megfelelő anyagok használata. A fent említett szabványok mentén kialakított üzemi környezet és gyártási gyakorlat is fontos szempont.

Az idén 15 éves Karsol Kft. 2003-ban Nyíradonyban rakta le annak a vállalkozásnak az alapjait, amely az azóta eltelt időszakban Közép-Európa legnagyobb koporsógyártó cégévé nőtte ki magát. A 100 százalékig magyar tulajdonú kkv tavaly indította útjára azt a több milliárd forint értékű fejlesztést, amelynek eredményeként többek között automata gépsorokat, például festőrobotokat állítottak munkába. Ezzel az Ipar 4.0 korszaka elkezdődött a koporsógyártásban is. Az új beruházásoknak köszönhetően a Karsol Kft. bekerülhet Európa legnagyobb és legmodernebb koporsógyártó cégei közé. Az elkészült fejlesztések ünnepélyes átadása szeptember 28-án lesz. A Karsol Kft. küldetésének tartja, hogy hozzájáruljon a kegyelet fejlődéséhez, megkönnyítse a temetkezési vállalkozások munkáját és kielégítsék az általuk kiszolgált családok igényeit.

Hamarosan újra megszólal a debreceni Csonkatemplom orgonája. 170 millió forintba kerül a hangszer felújítása. A helyreállítást 2016-ban kezdték el, 80 millió forintot a tavalyi reformációs emlékév programtervező bizottságától kapott a gyülekezet, a fennmaradó rész adományokból gyűlt össze. Nyolc-tíz ember dolgozik az orgona rendbetételén, több mint 17 ezer munkaóra van már a hátuk mögött. A cél, hogy ne modernizálják, hanem eredeti állapotába állítsák vissza a hangszert. A meglévő, de javítható részeket restaurálták, a hiányzó fából és fémből készült sípokat pótolták. - Komoly kutató és helyzet-rekonstrukciós munka előzte meg a felújítást. Be kellett bizonyítanunk, hogy biztosan működhetett-e az orgona minden részegysége, és ha nem, akkor miért nem – avatott be a részletekbe Faragó Attila, az AerisOrgona Kft. ügyvezetője. A felújítás már az utolsó szakaszban jár.

Átadták a Sotiva Seed Kft. 170 millió forint értékű beruházással létrehozott máktisztító üzemét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban. Sotkó Gyula ügyvezető elmondta, a máktermeléssel, feldolgozással és értékesítéssel foglalkozó társaság eddig tevékenységét bérmunkában végeztette, a tervek szerint a jövőben a teljes mákfeldolgozást Tiszavasváriba szeretnék telepíteni. Ennek első beruházása egy máktisztító gép üzembe állítása volt, emellett a termeléshez szükséges más eszközöket, targoncákat és csomagológépeket is vásároltak. A beruházást saját erőből finanszírozta a Sotiva Seed Kft. - mondta az ügyvezető. Hozzátette, a cég kiemelten kezeli a mák nemesítését, mivel az étkezési mák készítéséhez alacsony, míg az ipari mák létrehozásához magas morfin- és alkaloidtartalom szükséges. A mákot csak nemesítéssel lehet finomítani, a Sotiva Seed Kft. jelenleg négy helyen végeztet valamilyen nemesítést - mondta. Sotkó Gyula tájékoztatása szerint a cégnek folyamatosan nő az árbevétele, 2016-ban 16 millió, 2017-ben pedig már 612 millió forint volt. Az idén eddig mintegy 800 millió forintos árbevételt realizált a cég, amely jelenleg 16 munkavállalót foglalkoztat. A nyilvános cégadatok szerint a társaság adózott eredménye két évvel ezelőtt egymillió forint, míg 2017-ben már 97 millió forint volt.

A Ship & Car Kft., az Immowell 2002 Kft. és a HES-TDL Szolgáltató Kft. nettó 129,5 millió forinttal nyerte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által három jégtörő hajóra kiírt nyílt közbeszerzést. Az eredmény a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. Az első hajó a Széchenyi jégtörő, amelyet 1988-ban, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Óbudai Hajógyárában építettek. Ennek a felújítását és javítását a Ship & Car Kft. nyerte, 92 millió forinttal. Ezért - egyebek mellett - fel kell újítani a teljes hajótestet, a lakóhelyiségek egy részét, továbbá korszerűsíteni kell a navigációs eszközöket és a villamos berendezéseket is. A Neptun jégtörő hajó felújítását és javítását az Immowell 2002 Kft. és a HES-TDL Szolgáltató Kft. nyerte, 13,6 millió forinttal. (A hajó 1969-ben Balatonfüreden készült) Ugyan ez a két cég javíthatja ki az Atlasz II. jégtörést támogató hajót 24 millióért. Ez a hajó 1989-ben, szintén a balatonfüredi hajógyárban készült. Indult még a tenderen a szlovákiai, kormárnói székhelyű SK-REMONT s.r.o. is.

Kórházaknak, iskoláknak és óvodáknak sütnek péksüteményeket az elítéltek Dunántúlon, az ország más részein pedig bútorgyártással, növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. Magyarországon több mint tízezer rab dolgozik a büntetés-végrehajtás által működtetett vállalkozásoknál. Munkavédelmi ruházatok, kesztyűk és cipők – csak néhány termék, amelyek a fogvatartottak bevonásával készülnek az Ipoly Cipőgyárban Balassagyarmaton. A cég 1994 óta százszázalékos állami tulajdonú gazdasági társaság, amely szimbiózisban működik a Balassagyarmati Fegyház és Börtönnel, s a kezdetektől fogva az az elsődleges feladata, hogy munkát adjon a fogvatartottaknak, akik közül több mint háromszázan dolgoznak itt. "Az elérhető egyik legmodernebb technológiával felszerelt cipőgyárban évente közel ötvenezer pár lábbeli készül itt az elítéltek bevonásával; az intézeti igények mellett ez az üzem közösen látja el a katasztrófavédelem és a rendőrség munkatársait is lábbelivel, sőt a civil piacon is képviselteti magát saját márkájával" – mondta a Magyar Időknek Makula György, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kommuniká­ciós vezetője. Országszerte megtalálhatók azok a társaságok, amelyek elítélteknek adnak munkát: a Bufa Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-nél irodai bútorok, öltözőszekrények és heverők készülnek, de lehetőséget biztosítanak olyan bérmunkák elvégzésére is, mint villanyórabontás, az elektromos reklámtáblák szerelése, illetve anatómiai szemléltető eszközök összeállítása, amelyeket iskolák, egészségügyi létesítmények használnak fel – sorolta Makula György. Ismertetése szerint az ipari társaságok mellett a mezőgazdasági szektorokban is több ezer elítélt dolgozik, akik tavaly összesen tízmillió darab pékárut készítettek, 448 tonna sertéshúst, 239 tonna csirkehúst és 32 tonna burgonyát termeltek meg. Több száz elítéltet foglalkoztat, és közel tízezer hektárnyi földön gazdálkodik például az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., ahol a gabonatermesztés mellett több száz mangalicát, valamint több ezer baromfit és juhot is gondoznak. Az elítéltek végzik az állatok teljes körű gondozását, takarítását, takarmányozását, valamint a lovak tenyésztésével kapcsolatos teendőket, s a gazdaság ellátja a börtönöket előhűtött és mélyhűtött baromfihússal is. Az Annamajori Kft.-ben három műszakban több mint száz elítélt dolgozik naponta. Az itt található legmodernebb kemencékben legalább 150-féle pékárut készítenek. A termékekkel nemcsak a bv.-intézeteket látják el, hanem kórházak, iskolák, óvodák részére is sütnek. A társaságnak ezenfelül két állattartó telepe van, amelyeken tejtermelő teheneket, illetve sertéseket szaporítanak, racka juhokat tenyésztenek, napos csibéket nevelnek, valamint méhészetet működtetnek.