Hírek

Óriási környezeti kihívást jelent az ipari felhasználás során keletkezett kemény szigetelőhab-hulladék kezelése, melyből évente világszerte több mint egymillió tonna kerül hulladéklerakókba vagy égetőkbe. Tárolása és megsemmisítése komoly környezeti terhelést jelent. Egy magyar startup most a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen forradalmi megoldást fejlesztett ki a szigetelőanyag-hulladék újrahasznosításában, egy új és értékes alapanyagot létrehozva. Az innováció gyorsan és alacsony költséggel alkalmazható ipari méretekben a hulladékgazdálkodásban, segíthet elkerülni a hulladéklerakást vagy az égetést, miközben környezetbarát építő- vagy bútoripari termékek jöhetnek létre. A magyar Purman® és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös fejlesztése egy jóval fenntarthatóbb alternatívát kínál. A módszer mechanikus eljárással apró részecskékké őrli a szigetelőanyag-hulladékot, majd a fás szárú növények sejtfalában található lignint használnak hozzá kötőanyagként, amely a papír- és cellulózipar megújuló mellékterméke. A forradalmi technológiával tehát két hulladékforrás, a kemény poliuretán és a lignin ötvözésével jön létre új, értékes alapanyag, amelyből környezetbarát termékek készíthetők. A magyar technológiával sűrűbb, szilárdabb és tűzállóbb alapanyag készül, amely tovább hasznosítható az építőipar vagy akár a bútorgyártás területén is. Az eljárás jóval költséghatékonyabb a hagyományos módszerekkel szemben, ugyanis nem igényel magas hőmérsékletet vagy speciális berendezéseket, gyorsan adaptálható az ipari folyamatokhoz, és viszonylag kis beruházással, a szállítási költségeket elkerülve helyben alkalmazható.

A BorsodChem zajvédelmi intézkedési tervének második fázisa sikeresen lezárult, és ezzel egyidőben folytatódik a harmadik, befejező szakasz. A több millió eurós zajvédelmi beruházással a vállalat célja, hogy a telephely környezeti zajkibocsátása csökkenjen, illetve hogy az új üzemek létesítésénél már a tervezési szakaszban meg tudják előzni a zajterhelés növekedését. A BorsodChem Magyarországon az első ipari vállalkozás, ahol ilyen léptékű zajvédelmi programot hajtanak végre. A BorsodChem 2013-ban kezdte meg azt a több millió eurós zajvédelmi beruházást, amelynek célja, hogy a telephelyén lévő összes zajforrást mérhetővé és szabályozhatóvá tegye. A program több szempontból is egyedi a hazai ipari létesítményeket illetően. Egyrészt a BorsodChem esetében akár közel 50 éves vegyipari létesítmények esetében kell megoldani a zajszintre vonatkozó mai normák teljesítését. Másrészt a telephelyhez nagyon közel helyezkednek el lakott területek, néhol a kerítés közvetlen szomszédságában már lakóépületek vannak. Harmadrészt pedig a teljes telephelyen több mint 1.000 zajforrás található. Ilyen terjedelmű és ilyen sokrétű feladat együttes megoldására Magyarországon még nem volt példa, ezért három, zajtervezéssel foglalkozó szakértői csapat együttesen alkotta meg azt a módszert, ami lehetővé tette a zajforrások modellezését. „Az elmúlt tíz évben hatalmas erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy pontosan beazonosíthatóvá és mérhetővé tegyük a zajkibocsátásunkat. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a szükséges helyeken költséghatékonyan tudjunk beavatkozni. Másrészt az újonnan épülő üzemek esetén már a tervezésnél úgy tudjuk figyelembe venni és kontrollálni a zajkibocsátást, hogy közben az a létesítmény teljesítményét ne korlátozza. Új erőművünk telepítési helyszínét például a zajvédelmi szempontok miatt csak a sokadik újratervezés után fogadtuk el” – mondta Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója.

Idén a Fino-Food Kft. érdemelte ki az Év Munkáltatója elismerést Kaposváron. Az Év Munkáltatója díjat 2014 óta adják át a kaposvári tradicionális és feltörekvő vállalatoknak. Az Egyed család már a kétezres évek eleje óta ad új lendültet a tejiparnak. Egyed László már a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a családja, a kollégák és családjaik jövője is biztosítva legyen, így az elmúlt 30 évben ennek tükrében építették a vállalatot. Lánya, Szommerné Egyed Linda szerint ez is nagyban hozzájárult az elismerés kiérdemléséhez. Az Év Munkáltatója kiválasztásához a gazdasági kamara és szakszervezet véleményét is kikérik. A Fino-Food Kft. kaposvári üzeme jelenleg 220 embernek ad munkát. – Jó egy olyan csapatban dolgozni, amelyben mindenki tudja, hogy mi a feladata és ezáltal értéket tudunk hozzáadni a termékhez – mondta Vitéz-Jakab Alíz, minőségirányítási vezető, aki már több mint tíz éve erősíti a Fino csapatát. – Számunkra az a legfontosabb, hogy a vevőink elégedettek legyenek. A tejüzemként indult vállalat mára nem csupán tejtermékeket, hanem 100%-ban vegán termékeket is forgalmaz. A város újraiparosítási programjának kiemelt célja volt a munkahelyteremtés és a magasabb bérek elérése, ehhez két tradicionális vezérágazat kapcsolódik: a gépipar és az élelmiszeripar, amelynek szerves részét képezi a Fino-Food Kft. is.

December közepétől már két karbantartási vonalon dolgozik az Aeroplex bukaresti bázisán, a Băneasa repülőtéren. A bukaresti bázis – amelyet a helyi Romaeroval együttműködve alakítottak ki – kiemelt szerepet kap az Aeroplex külföldi bővítési stratégiájában. Az október 18-án tartott megnyitó óta jelenleg a második Boeing 737-es karbantartása tart, december közepétől pedig újabb légitársaság, a spanyol Albastar gépe érkezik az Aeroplex bukaresti telephelyére. Ezzel kettőre nő az egyidejűleg karbantartott repülőgépek száma a Băneasa repülőtéren található hangárban — jelentette az MTI.

A kormány kiemelten kezeli minden magas hozzáadott értékű iparág és szolgáltatási ágazat támogatását, jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter pénteken, az Aeroplex Berendezéskarbantartó Központ ünnepélyes átadásán, Maglódon. Mint Nagy Márton az ünnepélyes avató alkalmával elmondta, a teljes egészében állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. égisze alá tartozó Aeroplex új maglódi központjának esetében a cél a jelenleg a kontinens 5 legjelentősebb karbantartó (MRO) cége között jegyzett vállalat dobogós pozícióba emelése. Az Aeroplex új berendezéskarbantartó központja 2 milliárd forintból valósult meg, és a maglódi projekt részleteiről szólva elmondta: a 7300 négyzetméter alapterületű csarnok átadása 100 embernek biztosít állást és munkájuk nem csupán a régiós, hanem a globális légiiparban is fontos szerepet fog betölteni. Mint ismert, 2024-ben az állam visszavásárolta a Liszt Ferenc repülőteret, így a korábbinál sokkal fontosabbá vált a légikikötő környezetében egy átfogó légiipari ökoszisztéma kialakítása. Nagy Márton hozzátette, a visszavásárlásról szóló döntés helyességét igazolja, hogy az utasforgalom 13-14 százalékkal, míg a légi áruszállítás 54 százalékkal bővült és az ezekre épülő iparágak előtt új piacok és lehetőségek nyíltak meg, mely értékes szimbiózist hoz létre. Demény Árpád, az Aeroplex Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: Az új központ hatalmas űrt hivatott betölteni, hiszen Európában komoly hiány mutatkozik a légiközlekedés berendezéseinek karbantartása terén, így nem kérdés, hogy itt egy európai berendezés-karbantartási központ épül. Az új központ évente akár 20 000 repülőgépkerék és 800 fékagy karbantartására képes, miközben a hajtóműalkatrész-javító részleg éves kapacitása megközelíti a 30 ezret. A kompozit szerkezetjavító műhelyben évente mintegy 1000 repülőgép szerkezeti elemeinek javítását és karbantartását tudják elvégezni. A csarnokban a karbantartást támogató egyéb funkciók is helyet kaptak, beleértve a szemcseszórást, festést és roncsolásmentes anyagvizsgálatot. Emellett teljeskörű logisztikai rendszer biztosítja az alkatrészek gördülékeny kezelését és szállítását.

A hazai felületkezelési ágazat egyik kiemelkedő szereplője, a Kematechnik Innomontage Kft. egyre növekvő számban állít át földgázzal működő gyártósorokat elektromos működésre. Ez komoly energiaspórolás a cégek számára, és a természet is fellélegezhet kicsit. A vegyipar, a fémgyártás, a cement- és a papíripar egyaránt a legenergiaigényesebb iparágak közé tartoznak. Az egyes ágazatokban megtalálható cégeknek sokszor anyagi érdekeik és a környezetvédelmi szempontok is azt diktálják, hogy a lehető legalacsonyabb mértékű károsanyag-kibocsátással tevékenykedjenek. Nincs ez másképp a felületkezelő alágazatban sem, amelynek legalapvetőbb használati tárgyainkat, berendezéseinket köszönhetjük otthonainkban és a közterületeken. A hazai és a nemzetközi piacon is jelen lévő Kematechnik Innomontage Kft. (KI-Group) komplett felületkezelő gyártósorrendszereket tervez, legyártja az ehhez szükséges berendezéseket, és telepíti is azokat. Többek között olyan multinacionális cégek termékeinek festéséhez biztosított már technológiai sort, mint a General Electric, a Bosch-csoport vagy akár a Grundfos. Az ipari festő, azon belül is leginkább a porszóró (porfestő) gyártósorok technológiája hatalmas energiaigénnyel bír, a területen tevékenykedő cégekre pedig jelentős terhet ró ennek biztosítása. Amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, hirtelen bizonytalanná vált a térségünk gázellátása, így az általunk tervezett, fejlesztett gyártósorok működtetése is. Sok cég pánikszerűen elkezdett gázüzeműről villamos energiával működtetett gyártósorra váltani – idézi fel a két évvel ezelőtti eseményeket Pásztor Tamás, a Kematechnik vállalkozási igazgatója. Az ESG-szempontok felgyorsították ezt a folyamatot, egyre több vállalat használna földgáz helyett villamos energiát. Jogosan, a porszórás jelenlegi technológiája ugyanis energiapazarló: egy sima fémdarabot – zömében gázzal – kétszer-háromszor kell magas hőmérsékletre melegíteni, majd lehűteni, amivel, sajnos, rengeteg hulladékhő keletkezik. A Kematechnik Innomontage Kft.-nél elérhető ma már egy olyan korszerű hővisszanyerő technológia, amely segítségével a hulladékhőt csarnokfűtésre vagy használati víz felmelegítésére is lehet használni, de akár a technológiába is visszatáplálható. Ám a megtérülési idő miatt sok vállalat nem él ezzel a lehetőséggel, ráadásul nyáron a munkacsarnokot sem kell fűteni. A Kematechnik Innomontage Kft. az elmúlt években 8–10 üzemet alakított már át teljesen vagy részben elektromos működésűre. Legutóbb egy olyan gázos-elektromos működtetésű rendszert épített, amely a szolárpanelek révén érzékeli, ha kisüt a nap és azonnal átvált hibrid vagy tisztán elektromos üzemre.

Az első magyar gépipari beruházást valósította meg Kínában a száz százalékban hazai tulajdonban lévő, orvoselektronikai termékeket fejlesztő és gyártó 77 Elektronika Csoport. A high-tech cég közel 2 millió dolláros beruházás keretében alapított üzemében gyártja a jövőben a kínai piacra a LabUMat és UriSed automata vizeletvizsgáló berendezéseit. A 77 Medical Devices (Suzhou) Co., Ltd. névre keresztelt cégben az első évben 300 nagylabor gyártása a cél, de ez néhány éven belül akár 1000 darabra is felfuthat. A magyar, családi tulajdonban lévő 77 Elektronika cégcsoport eddig is értékesítette a vizelet kiértékelésre szolgáló automata laborkészülékeit a távol-keleti országban. A mostani lépéssel azonban új szintre léptek, és – mivel a kínai kormány az ottani kórházakban a helyi orvostechnikai eszközök beszerzését preferálja – gyártóüzemet építettek Shanghai közelében, Kína egyik legmodernebb és legfejlettebb ipari központjában.

„Egyedi bútort a jövőnek érdemes tervezni, hogy a változó igényeinknek sokáig meg tudjon felelni praktikus és esztétikus módon, azt is szem előtt tartva, hogy egyre több a beépíthető háztartási gép és okoseszköz az otthonunkban” – mondja Blaskovics Richárd, az egyedi bútorokat és nyílászárókat gyártó Agathis Interior Kft. alapító-tulajdonosa. Az UniCredit Bank támogatásával megvalósított, tágas, jól felszerelt műhelyben készült bútorokkal a vállalkozás hamar bekerült a hazai lakberendező szakma élvonalába: „Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy egy évvel a beruházásunk után mi készítettük el annak a badacsonyörsi háznak a bútorait és nyílászáróit, amely elnyerte a 2023-as Év Háza díjat nyaraló kategóriában” – mondja Blaskovics Richárd.

A Várkapitányság Zrt. nyilvános szerződései között szúrta ki a Menedzsment Fórum, hogy az egyik dokumentum kültéri ülőgarnitúrák beszerzéséről szól a Karmelita épületegyüttesbe: nem kevesebb mint nettó 8,7 millió forintért. Az összeghez partnerként a Pápai Asztalos Kft. van rendelve, akik már otthonosan mozognak a Budavári Palotában: ők készítették a Szent István terem famunkáit, és a Parlament 2014-ben elkészült új üléstermének felújításában is részt vettek.

A Teqball Kft. Biatorbágyon gyártja a teqballasztalokat, most azonban szinte minden dolgozót elküldenek a gyárból – számolt be róla a Telex. A jelenlegi 62-ből 40-et küldenek el három ütemben, csoportos létszámleépítéssel. Információink szerint az első ütemben szeptember végén válnak meg 30 főtől, majd október és december végén még 5-5-től. A Telexnek a Docler Holding kommunikációs vezetője, Nemes Tamás azt írta: „A Teqball Kft. menedzsmentje áttekintve a jelenlegi gazdasági és piaci lehetőségeket úgy döntött, hogy tovább erősíti a cég és a sportág nemzetközi terjeszkedését. A cég 156 országban nemzeti szövetséggel rendelkező FITEQ elsősorban az amerikai és az ázsiai piacra, a sportág külföldi népszerűsítésére fókuszál a jövőben. A nemzetközi terjeszkedés, az új piacokra való fókuszálás hatással van a Teqball egyik magyarországi, biatorbágyi telephelyére is. Az asztalok gyártásának helyet adó telephely továbbra is a cég része marad, de az átszervezések, a gyártási folyamatok optimalizálása miatt a Kft. több, mint 40 dolgozójától megválik. A csoportos létszám-csökkentésről – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a cég értesítette már a kollégáit illetve az illetékes munkaügyi központot is.” Arra már nem adtak választ a lapnak, hogy mit terveznek a biatorbágyi gyárral. A leépítés tényét kérdésünkre a Pest Vármegyei Kormányhivatal is megerősítette: „A Teqball Kft. biatorbágyi fióktelepe csoportos létszámleépítési szándék-, illetve döntésbejelentési kötelezettségének eleget tett a Pest Vármegyei Kormányhivatalnál. Hivatalunk felvette a kapcsolatot a céggel és egyeztetés kezdődött a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások biztosításának lehetőségeiről. A Pest Vármegyei Kormányhivatal az érintett munkavállalók részére támogatást tud nyújtani az álláskeresésben, az álláskeresési ellátással kapcsolatban, valamint képzéshez segítheti őket”.