Hírek

Próbára tette az idei év szélsőséges időjárása a hazai dohányültetvényeket, emiatt a tavalyinál várhatóan gyengébb minőségű és kevesebb lesz a termés – hangzott el egy szakmai rendezvényen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón. A Dofer Dohányfermentáló Zrt. által a termelők, a felvásárlók és a gyártók képviselői számára rendezett ültetvényszemlén Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke elmondta, a március elején kezdődött magvetést a koronavírus-járvány miatti munkaerőhelyzet befolyásolta negatívan, később pedig az időjárási szélsőségek okoztak komoly fennakadásokat a termelésben. Valamennyi területen elkezdődött a dohány betakarítása, a dohánylevelek beltartalma nem megfelelő, bár ezen a tápanyag-utánpótlással még javíthatnak a gazdák – mondta. Pomázi István, a Continental dohányipari csoporthoz tartozó Dofer Dohányfermentáló Zrt. vezérigazgatója elmondta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vegyes a dohányültetvények képe, a kunadacsi területen a fertőzések, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében a csapadék hiánya miatt lehet gyengébb az idei dohány minősége és mennyisége. Ez az évjárat egészen rendkívüli, a termelők minden rosszat megkaptak, amit lehetett, aszályos tavasz, hűvös idő, fagy, komoly mennyiségű csapadék, jég- és homokverés, ez mind a növény ellen dolgozott – összegzett a szakember, hozzátéve, ha a dohány nem tudja kiheverni ezeket az elemi csapásokat, akkor az idei nagyon rossz éve lehet a gazdáknak. Füzi Csaba, a sátoraljaújhelyi dohánygyárat tulajdonló Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója megerősítette, a szélsőséges időjárásra nem lehetett felkészülni, vannak szép ültetvények és gyengébb területek is, így akár egy közepes termés benne van az évjáratban. A kedvezőtlenebb termelési helyzet ellenére megvan a piaca a magyar dohánynak, a dohánygyár fel tudja majd használni az utolsó gramm megtermelt dohányt is – tette hozzá. Az első termésbecslést augusztus közepén teszi közzé az ország második legnagyobb dohánytermeltető és feldolgozó vállalata. A Dofer Dohányfermentáló Zrt. 2019-ben a Virginia-dohányfajtából 1400, míg a Burley-ből 206 tonnát vásárolt fel a 170 szerződött termelőjétől.

Több mint nyolcszázmillió forintból termelő berendezésekkel, informatikai eszközökkel és szoftverekkel bővítette kapacitását a Kecskeméti Konzerv Kft. – közölte a cég ügyvezetője. Kovács János elmondta: a mintegy 825 millió forint összköltségű beruházást a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) nyert 412 millió forint támogatásból és saját forrásból valósították meg. Ismertette, az elmúlt két évben a fejlesztés keretében beszerzett új termelő berendezések a csemegekukorica és a zöldborsó feldolgozását korszerűsítették, az informatikai eszközök a munkatársak napi munkáját könnyítik meg, míg a bevezetett vállalatirányítási rendszer átláthatóbbá és egyszerűbbé tette a termelési, logisztikai és pénzügyi folyamatokat. Kiemelte, hogy a szállítóik magyar cégek, a projekt így kétszeresen szolgálta a magyar gazdaság érdekeit. A döntően magyar tulajdonú konzervgyárat mai formájában 2005-ben hozták létre. Mintegy 50 mezőgazdasági partnerük évente 6-7 ezer tonna zöldborsót és 80-85 ezer tonna csemegekukoricát termel meg a Kecskeméti Konzerv Kft. által megadott és ellenőrzött vetésterv alapján, valamint a konzervgyár által biztosított GMO-mentes vetőmaggal. Az ügyvezető szerint a vállalkozás a csemegekukorica és a zöldborsó feldolgozásában mára Európa és Magyarország piacvezető gyártói közé tartozik. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a jelenleg 320 főt foglalkoztató Kecskeméti Konzerv Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele 2019-ben 14,7 milliárd forint, míg az előző üzleti évben mintegy 14,1 milliárd forint volt. A társaság árbevételének több mint 90 százaléka származik exportértékesítésből. Termékeit jellemzően az Európai Unió országaiba, azon belül Németország, Olaszország, Ausztria, a visegrádi országok és Svédország piacain értékesíti a cég. Az unión kívül Izrael, Japán és Törökország a kiemelt célország. Az évente mintegy 140 millió doboz konzervet értékesítő vállalat adózott eredménye 2019-ben közel 864 millió, 2018-ban mintegy 513 millió forint volt.

A július 30-i Magyar Közlöny egyik kormányhatározata szerint a kabinet újabb stratégiai megállapodást kötne a Coca-Colával. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis utasította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy gondoskodjon a kormány és a Coca-Cola HBC Magyarország között kötendő stratégiai együttműködési megállapodás kormány nevében történő aláírásáról. Az első ilyen megállapodást még 2012-ben írták alá.

Szijjártó Péter külügyminiszter nyújtotta át azt az okiratot július 28-én, amely arról tanúskodik, hogy az állam 282 millió forinttal támogatja a bajai Nébar Kft. 665 millió forintos üzemfejlesztését. A rendezvényen Tóth András, a Nébar Kft. ügyvezető igazgatója a cég eddigi eredményeiről beszélt. – A pandémiát megelőzően, 2019-ben 17 százalékos nettó árbevétel növekedést tudtunk elérni. Ezt az ütemet mindenképpen szeretnénk tartani. A különböző nyugat-európai országokba történő exportunk bővítése, valamint USA és Izrael piacaira szállított termékeink jelentik a sikernek a kulcsát – mondta köszöntőjében Tóth András. A 25 éve működő családi vállalkozás vezetője beszámolt arról, hogy a koronavírus-járvány miatt az exportkereskedelem némileg megtorpant, de szerencsére egyetlen dolgozójuktól sem kellett megválniuk. A termékfejlesztés, illetve a raktárra termelés jellemezte ezt az időszakot a sütő- és édesipari, valamint tartós élelmiszereket gyártó cégnél, ahol már ismét teljes kapacitással termelnek. – Olyan korszerű üzemet szeretnénk létesíteni a támogatás segítségével, amely háromszor nagyobb lesz a mostaninál – mondta el Tóth András, aki hozzátette: a technológiai fejlesztések mellett új termékekkel – krékerekkel, magpasztákkal – is megjelennek majd a piacon.

Nagyon kedvezőtlen volt az idén az időjárás a búzatermesztéshez, a tavaszi aszályos időszak után egyszerre zúdult le rengeteg eső, de a kalászosoknak már későn, mondta el a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A társaság környékén késve, a szokásos június 25-30. helyett július 5-10. körül indult csak a búza aratása. A betakarítás nagyon rosszul kezdődött: a korai fajták tulajdonságai a malmok számára kezelhetetlenül gyengék, beleértve a hektolitersúlyt, a sikértartalmat és az esésszámot is. Az utóbbi a malom- és a sütőiparnak egyaránt fontos minőségjelző: ha gyenge, az azt jelenti, hogy nem lesz tartása a sikérnek, sütéskor lapos maradna a kenyér – magyarázta. A különböző paraméterekkel rendelkező búzákat szükség esetén érdemes keverni, és ha egy 28-as sikértartalmú kenyérgabonát fele-fele arányban öntenek össze egy 30-assal, akkor a keverék 29-es sikértartalmú lesz. Az alacsony esésszámú búzához viszont tízszeresen kell hozzáadni a jó búzát, hogy egy egységgel emelkedjen a sikértartalma. A Hajdú Gabona mérései szerint a középérésű fajták viszont jobban teljesítettek, de ezek is csupán jó közepes minőségűek, a gazdálkodóktól kapott információk szerint hektáronként az 5,5-6 tonnát éri el a termésátlag. Lakatos Zoltán megerősítette a termelők által is elmondottakat: az idén nem kell számolni komolyabb fuzáriumfertőzéssel. Összességében azonban az idei sikértartalom így is körülbelül 10%-kal alacsonyabb az átlagosnál, a hekto­litersúly is gyenge, ahogyan a sütőipari érték és az úgynevezett W érték – amely a tészta nyújthatóságára utal – szintén. Az eddigi vizsgálatok alapján a tészta dagaszthatóságát meghatározó vízfelvevő képesség azonban kifejezetten jó.

Félmillió darab törzsrészvényt vásárolt az egyik igazgatósági tag a Futuraquában - írja a BÉT közleménye. Kis-Benedek Róbert Ferenc igazgatósági tag, tőzsdén kívüli ügyletkötés keretében 500 000 db Futuraqua Nyrt. törzsrészvényt vásárolt 80,-HUF/db átlagáron. A tranzakciót követően Kis-Benedek Róbert Ferenc részvényállománya 3.153.640,-db, amely az alaptőke 13,14%-a - írja a közlemény.

Több mint 900 millió forintos beruházással bővíti baromfi-feldolgozó kapacitását és hűtött üzemcsarnokot is épít a Zala megyei Becsehelyen működő Varga-Szárnyas Kft. – tájékoztatta a cég ügyvezetője július 24-én az MTI-t. Varga Dávid elmondta, hogy a társaság közel 320 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból. A fejlesztések őszre fejeződnek be. A beruházás keretében új daraboló gépsort vásároltak, illetve 1245 négyzetméteres hűtött üzemcsarnokot építenek, ami a feldolgozókapacitást és a csomagolási lehetőségeket bővíti. A fejlesztéssel a jelenleg óránkénti 1750 helyett 4000 baromfi feldolgozására válik alkalmassá az üzem. A magasabb feldolgozottsági szintű termékek előállítása mellett javul a baromfi-feldolgozó üzem hatékonysága, illetve meg tudja őrizni versenyképességét a megváltozott piaci igényeknek megfelelve. A beruházás során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjóléti, higiéniai, minőségbiztosítási, valamint a tűz- és munkavédelmi szempontokra, illetve az energiahatékonyság, a termelés biztonságának és a munkakörülményeknek a javítására. Az ügyvezető hozzátette: a cég mintegy 120 dolgozót foglalkoztat. A nyilvános cégadatok szerint a társaság a tavalyi évet 6,581 milliárd forint – amiből 2,852 milliárd export – nettó árbevétellel és 249 millió forint adózás utáni eredménnyel zárta – közölte az MTI.

Munkahelymegőrzés és gyártáskorszerűsítés – félmilliárd forintos beruházásba kezd a Balmaz-Sütöde. A fejlesztéshez 254 millió forintot a versenyképesség-növelő támogatási programban nyert el a balmazújvárosi cég. Az ország legkorszerűbb, teljesen automata vető-kisütő kemencéje működik a balmazújvárosi üzemben. A cég a közelmúltban fejezte be azt a 300 millió forintos fejlesztést, amely során új üzemrész épült és korszerű gépeket vásároltak. A beruházás célja a kapacitásbővítés mellett, hogy megőrizzék a munkahelyeket. A cég csaknem 180 dolgozót alkalmaz. A koronavírus-járvány alatt is folyamatosan dolgoztak, de a bevételük így is visszaesett. Ebből a helyzetből jelenthet kiutat a versenyképességnövelő támogatási programban elnyert 254 millió forint. - Kaptunk támogatást a Covid okozta gazdasági visszaesés kiküszöbölésére. A pályázatnak alapfeltétele volt sajnos a 25 százalékos visszaesés, ez nálunk is megállta a helyét. Így váltunk úgymond jogosultakká a pályázatra – mondta Fülep Zsolt, a Balmaz-Sütöde Kft. cégvezetője.

A Hell Energy a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben azt írja, a vállalatcsoport 75 százalékban újrahasznosított alumíniumból készült italdobozba fogja tölteni a termékeit, amelyek továbbra is 100 százalékban és végtelenszer újrahasznosíthatóak. A cég szerint a 2020. július 21-én megkötött szerződés értelmében a márka a világon a legmagasabb újrahasznosított tartalommal bíró alumínium alapanyagot fogja használni valamennyi italdoboza esetében, ezek a Hydro Circal termékek, amelyek legalább 75 százalék újrahasznosított alumíniumot tartalmaznak, és fenntarthatósági szempontból az egész iparág számára mérföldkőnek számítanak. A cég mindhárom márkájának (Hell, Xixo és Energy Coffee) teljes portfoliójára alkalmazza az új csomagolást.

Új közös márkát vezet be a magyar piacra a történelmi hagyományairól híres Dreher Sörgyárak és az újításaival nemzetközileg is elismertté vált Mad Scientist Sörfőzde. A Kőbánya X két variánsban jelenik meg: júliusban a könnyed, tiszta, világos sörök kedvelőit megszólító Underground Lager, majd később a sötét, karakteres különlegességek rajongóit célzó Catacombs Coffee Stout. A szellemiségében és árazásában is a nagyüzemi variánsok és a kisfőzdék piaca közé érkező új márkát közösen alkotta meg és vezeti be a két kőbányai cég. Az Underground Lager a Drehernél, a Catacombs Coffee Stout pedig a Mad Scientist üzemében készül.