Hírek

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében március 20-án Budapesten. Palkovics László, az egyetem rektora a megállapodás aláírásán kiemelte, hogy a Borsod megyei székhelyű vállalat fontos ásványvízforrással rendelkezik, amelynek kiaknázása gazdaságilag stratégiai jelentőségű, ehhez a SZIE szakmai, innovációs partnerséget kíván nyújtani. Az együttműködés során fontos cél és feladat egy újfajta ízesített ásványvíz és egy innovatív, biológiailag lebontható csomagolás, valamint újfajta likőrtermékek és új pálinkaérlelési módszer fejlesztése. Friedrich László, a SZIE Élelmiszertudományi Karának dékánja ismertette, hogy az együttműködéssel kiemelt figyelmet kap többek között a vállalat részére történő termékfejlesztés, technológiai optimalizálás. Mindez a gyakorlatban a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekben is megjelenik majd. A Miskolci Likőrgyár Zrt. az együttműködés során gyakornoki-gyakorlati helyeket biztosít az egyetem hallgatói számára, szakmai támogatást nyújt a SZIE oktatói részére, valamint aktív szerepet vállal az oktatásban és a duális képzés elindításában. Kerschner Ferenc, a Miskolci Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Miskolci Likőrgyár Zrt.-t 1916-ban alapították a borsodi megyeszékhelyen. A cég égetett szeszesitalokat, pálinkát és likőröket gyárt, mintegy 130 fajta terméket forgalmaznak. A vállalat forgalma tavaly megközelítette az egymilliárd forintot, az előző évhez képest mintegy 50 százalékkal nőtt. A vállalat 1999 óta gyártja a Lillafüred ásványvizet, amelynek forgalma tavaly 2017-hez képest közel 400 százalékos növekedést ért el. A cégnek jelenleg 52 dolgozója van - tette hozzá.

A 18-30 közötti fiatalok munkaerőpiaci felzárkóztatásával foglalkozó kezdeményezést 2019-ben már közösen folytatja a Coca-Cola HBC és a The Coca-Cola Company magyarországi leányvállalata, a fiatal nők és a hátrányos helyzetűek képzését is fókuszba állítva. Az ingyenesen elérhető tréningeken közel négyezer fiatal vett már részt az elmúlt másfél évben, a cél 2020-ig 8000 résztvevő bevonása. A személyes tréningeken önismeretre, állásinterjú-helyzetekre és a visszajelzések kezelésére tanítják a résztvevőket, de cél az is, hogy a fiatalok olyan kapcsolati hálót építsenek ki, amely megkönnyíti a munkaerőpiaci elhelyezkedésüket. A program digitális felületére regisztráló résztvevők ráadásul személyes tanácsadást is kérhetnek a résztvevő mentoroktól, a Coca-Cola Magyarország vezető beosztású munkatársaitól, akik online vesznek részt a jelentkezők eligazításában. A program ingyenes, egynapos képzésein az elmúlt időszakban közel 1300 álláskereső vett részt vidéken és Budapesten egyaránt. A vidéki helyszíneken idén is a hátrányos helyzetűek képzésében kimagasló tapasztalattal bíró Diverzitás Központtal működik együtt a vállalat, akik a félév első képzését március elején, a Baranya megyei Versenden tartották. A nők képzéséért pedig a Coworkid Alapítvány csapatával dolgoznak majd együtt, akikkel az idei együttműködést nőnapkor indították, a "Hősnőké a jövő" című kisvideó bemutatásával. Az idei tervek között további partnerek bevonása is szerepel.

Mintegy 266 milliárd forintra nőtt tavaly az előzetes, még nem auditált adatok alapján a stratégiai partnerek eredményeivel együtt a Bonafarm-csoport árbevétele, amely az azt megelőző évben 202 milliárd forintot tett ki – közölte a vállalatcsoport március 19-én az MTI-vel. A Bonafarm-csoport közlése szerint a növekedésben mintegy 55 milliárd forintot a baromfi-feldolgozással foglalkozó, szentesi Hungerit Zrt. csatlakozása tesz ki, a többit a cégcsoport tevékenységének bővülése adta, az éves árbevétel mintegy 30 százaléka származik exportból. A csoport és stratégiai partnereinek EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) az előzetes, még nem auditált adatok alapján tavaly elérte a 12 milliárd forintot. 2016-ban 9,2 milliárd forint, 2017-ben 13,4 milliárd forint volt. A Bonafarmnak két ágazatban van jelentős részesedése a magyar piacon: az MCS Vágóhíd Zrt. több mint 20 százalékát vágja le a Magyarországon levágott sertéseknek, ez közel egymilliót jelent, a Sole-Mizo Zrt. pedig az országban felvásárolt nyerstejnek közel harmadát dolgozza fel. A cégcsoportnál folyamatosan végeznek fejlesztési beruházásokat: jelenleg előrehaladott tervezés folyik egy új modern csirkevágóhíd felépítéséről a Hungerit Zrt.-nél és egy új szalámiüzem létrehozásáról a Pick Szeged Zrt.-nél. Kitértek arra is, hogy felismerve a piacon egyre nagyobb ütemben növekvő igényeket, a tavalyi év végén a boltokba kerültek azok a magas hozzáadott értékkel rendelkező húsok, amelyek a teljes élettartam alatt kizárólag GMO-mentes takarmányozásra, felelős antibiotikum-használatra és magasabb állatjóléti körülmények biztosítására épülnek, ezen termékek könnyebb azonosíthatóságát logók segítik. A budapesti székhelyű Bonafarm Zrt. 2009-ben jött létre, menedzsment szolgáltatásokat nyújt a Bonafarm-csoport tagjainak és a stratégiai partnereknek. A Bonafarm-csoport tagja a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., az Agroprodukt Zrt., a Fiorács Kft., a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Csányi Pincészet Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Sole-Mizo Zrt., stratégia partnere pedig az MCS Vágóhíd Zrt. és a Hungerit Zrt. A cégcsoport jelenleg több mint 8000 embert foglalkoztat – közölték.

Az elmúlt napokban összesen negyven társaság állami kisebbségi részesedésének eladását hirdette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., a vagyonkezelő elektronikus aukciós portálján. A legtöbb esetben mindössze pár darab részvény eladásáról van szól, s bár van köztük néhány komolyabb tétel, az árverés célja, hogy ezektől a mikrorészesedésektől az állami vagyonkezelő végre megszabadulhasson. A nagyobb tételek közül kiemelkedik az energiakereskedéssel foglalkozó Ganz Szolgáltató Zrt. 12,99 százalékos részesedése, ennek kikiáltási árát 69 millió forintban határozta meg az állami vagyonkezelő. A cég árbevétel 2017-ben 1 milliárd forint volt, míg adózás előtti eredménye elérte a 765 millió forintot. Az MNV 59 millió forintos kikiáltási áron kínálja a gyógyszeralapanyagokat gyártó CF Pharma Kft. állami részesedését, ami a cég részvényeinek mindössze 0,9 százaléka. A CF Pharma utolsó elérhető cégbeszámolója szerint 2017-ben 2 milliárd forintos forgalom mellett 196 millió forintos adózott eredményt ért el. A vállalkozás generikus gyógyszerek gyártóinak szállít alapanyagokat – ez a fő tevékenysége. Szintén eladó a Keletfa Kft. állami tulajdonú részesedése. A cég ma a magyar piac egyik vezető koporsógyártó társasága, termékeinek jelentős részét külpiacokon értékesíti. A cég többsége magánszemélyek tulajdonában van, az állam részesedése mára mindösszesen 3,55 százalékra olvadt. A vállalkozás 2017-ben 1 milliárd forintos forgalom mellett 141,1 millió forintos adózás utáni eredményt ért el. A negyven tétel közül megemlítendő még a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt., a Győr-Gönyü kikötő Zrt. vagy épp az Unió Coop Zrt. kisebbségi állami részesedése.

Már három gyár foglalkozik Magyarországon cukor, illetve izocukor gyártásával, ezek együttes kibocsátása megegyezik a "hőskori", azaz a cukorpiaci reform előtti magyar cukor-előállítási kapacitásokkal. A legújabb cukoripari szereplő a Kall Ingredients Kft., melynek tiszapüspöki gyára éves szinten 530 ezer tonna kukorica feldolgozására képes. A gabonafeldolgozó nehéz piaci környezetben kezdte meg a működését tavaly októberben - erről a cég egyik ügyvezető igazgatója, Oláh Zsanett beszélt a Portfólió Agrárium 2019 konferencián. "A gyár 45 milliárd forintból, egy zöldmezős beruházás keretében készült el. A tavaly októberi kezdés óta, azaz 5-6 hónapos működést követően, 1000 kilométeres körzeten belül már 24 országba értékesítünk. A cukorpiaci helyzet azonban nagyon kiélezett. Míg a termelés néhány éve búsás hasznot biztosított a gyáraknak, mostanra stratégiai játékká és küzdősporttá vált a cukorpiaci részvétel" - jegyezte meg előadásában Oláh Zsanett, a Kall Ingredients Kft. egyik ügyvezető igazgatója. A cég sikeres indulását megalapozta a stabil tulajdonosi háttér, de lényegében öt fontos piaci tényező befolyásolja a működés jövedelmezőségét: 1. - Az izocukor ára a kristálycukoréhoz igazodik, attól 10-15 százalékkal alacsonyabb. Ezért 2016-ban, a cukorpiaci kvóták megszűnését követően, a répacukorhoz hasonlóan az izocukor ára is esni kezdett. Vagyis minden piaci beavatkozás - legyen ez támogatás vagy adóztatás - alapvetően kihat rá. 2. - Vannak jelei annak, hogy a két cukortermék iránti kereslet a jövőben nem azonos pályán fog mozogni. Oláh Zsanett az EU Bizottság előrejelzése alapján a kristálycukor iránt enyhe keresletcsökkenéssel, míg az izocukor iránt enyhe növekedéssel számol. 3. - A két termék raktározhatósága azonban nagyon eltér egymástól, ami folyamatosan eladási kényszer alá helyezi a folyékony, 3-5 napig tárolható izocukrot, szemben a hosszú időn át raktározható kristálycukorral. 4. - A gyártás nyereségét nagy mértékben meghatározza az alapanyag, azaz a kukorica termelésének stabilitása, ennek tőzsdei, világpiaci ára. Európa árukukoricaföldjei jellemzően nem öntözöttek, erősen ki vannak téve a klimatikus hatásoknak. 5. - A szektor eredményére természetesen az energiaárak alakulása is kihat. Ugyanakkor az izocukorgyártás előnye a kristálycukoréval szemben, hogy egyszerre több szegmenst is képes kiszolgálni egy ilyen gabonafeldolgozó. Nemcsak az élelmiszeriparban, hanem gyógyszer- és kozmetikai iparban, a fermentációs iparban és a takarmánygyártásban is érdekeltek. Mivel a versenytársak is ugyanezekkel a piaci hatásokkal szembesülnek, ezért a versenyt lényegében a költséghatékonyabb működés, a gyorsabb piacszerzés és a diverzifikált vevői kör (kis és nagy felvevők megléte) döntheti el.

Újpesten, az Első Magyar Gin Manufaktúra Zrt. mintegy 75 millió forintos saját beruházásával megkezdte működését Magyarország első olyan szeszfőzdéje, mely kisipari technológiával, kizárólag gin előállítására szakosodott. A főzde fő terméke az Opera Gin Budapest. Idén 5000 palack értékesítését tervezik, és azzal számolnak, hogy a beruházás két éven belül megtérül - írta az MTI-nek elküldött közleményében a cég. A látogatóközpontként is üzemelő szeszfőzde nemcsak a magyar privát és vendéglátó-szakmai közönség megbecsülését szeretné kivívni, hanem újfajta hungarikumként célozza meg a külföldi piacokat is. Első állomásként a termék és az alkotói csapat az idén május 3-4. között megrendezett Vienna Gin Festivalon mutatkozik be önálló standdal. A fesztiválon részt vevő 100 kiállító mintegy háromnegyede osztrák. A cég közölte: az Opera Gin Budapest elkészítéséhez a gin alapjaként szolgáló borókabogyó a Kiskunsági Nemzeti Parkban termett. Az Opera Gin Budapest készítője, Dámosy Bálint diplomás főzőmester és társai saját receptúrájuk kialakításánál a klasszikus gin fűszerekre is támaszkodtak.

A tavaly lezárult 15,5 milliárdos fejlesztési programot követően indén újabb, összesen 20 milliárd forintra tehető beruházást indít a Tranzit-csoport. Az ország egyik legjelentősebb víziszárnyas- és baromfi feldolgozó cége ebből vágóhíd rekonstrukciót, telephely bővítést és takarmánykeverő üzemet létesít - elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben. A Tranzit-csoport - amelyben 2018 őszen 70 százalékos tulajdonrész szerzett a francia LDC csoport - ezen felül a termékpaletta bővítésére és exportpiacok bővítésére fókuszál. A debreceni központú csoport jelenleg csak három saját termékkel van jelen a magyar piacon, míg a franciák 200 saját terméket forgalmaznak - van tehát tere az expanziónak. A cégcsoport tavaly a piaci hullámverések ellenére is remek évet zárt. Szabó Miklós, a cég alapítója a Napi.hu-nak elmondta, hogy tavalyi árbevételük 65 milliárd forintra nőt, miközben az eredmény meghaladta a 6 milliárdot. A töretlen fejlődésből egyúttal kiderül az is , hogy a franciák a Tranzit többségi tulajdonrészének megvásárlásával nem piacot vettek - húzza alá Szabó Miklós, aki szerint az LDC szakmai partnersége nagy lehetőségeket rejt a cégcsoport számára. A korábban teljesen magyar tulajdonban levő vállalat ugyanis most szakmailag megerősödve, és jelentős tőkeháttérrel tudja fejlesztéseit megvalósítani. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a magyar cég a közelmúltban megvalósult vállalatfelvásárlást követően közép-kelet európai akvizíciókat is végrehajthat. Erre már csak azért is szükség van, mert a nagy magyar baromfis cégek (Master Good, Hungerit, Gallicoop) mérete nem vethető össze a lengyel és legkevésbé a nyugat-európai óriásvállalkozásokkal. Szabó Miklós értékelése szerint a Tranzit és az LDC - mindkettő családi tulajdonban levő vállalkozáscsoport - kooperációja kifejezetten előnyös a magyar cégnek. Ennek eredményei már a tavalyi üzleti számokban is megmutatkoztak.

A világ hat nagy nemzetközi borversenyéből kettőnél már a napokban megszülettek az eredmények. A rangos párizsi Vinales Internationales-en és a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legnagyobb borversenyén, a berlini Wine Trophyn a Varga Pincészet összesen 9 aranyérmet söpörhetett be. A Vinales Internationales-en kilenc aranyérem került magyar borászatokhoz, amiből a legtöbbet, 3-at a Varga Pincészet nyert; az Aranymetszés Friss Sauvignon Blanc, Royal Egri Hárslevelű és az Aranymetszés Debrői Hárslevelű boraikkal. A Wine Trophyn pedig hat magyar aranyérem született, óriási meglepetésre mind a 6-ot a Varga Pincészet hozhatta haza. A Párizsban nyertes 3 Varga boron kívül aranyérmet kapott még a Varga Aranymetszés Badacsonyi Szürkebarát, az Aranymetszés Friss Badacsonyi Olaszrizling és az Aranymetszés Badacsonyi Olaszrizling.

A jelenleg négy embert foglalkoztató kézműves csokiüzem mellett csokoládégyár épül Székkutason. A csarnok váza már áll. Dani Róbert, a Premium Choco Kft. egyik tulajdonosa, gyártásvezető-technológus elmondta, igény van a jó minőségű csokoládékra. Ezért gondoltak a bővítésre. A beruházás 1 milliárd forintba kerül, aminek felét pályázaton nyerték, a másik felét pedig banki kölcsönből és önerőből finanszírozzák. A mintegy 1000 négyzetméteres gyár alkalmas lesz a kakaóbab feldolgozására, kakaópor és -massza előállítására. A legmodernebb gépsorokkal dolgoznak majd, ezeket már megrendelték. Megmaradnak a prémium kategóriás kézi előállítású termékeik is, de felső kategóriás, automata géppel készült csokoládékat és szaloncukor-különlegességeket is gyártanak majd. Multicégekkel is tárgyalnak saját márkás termékek készítésére. Kruzslicz Tamás, a Premium Choco másik tulajdonosa elmondta, a gyárépület idén április végére készül el, a gépsorok pedig év végére vagy a következő év elején kerülnek a helyükre. A tervek szerint 15– 20 embernek biztosít munkát az épülő csokigyár.