Hírek

Az Unilever megszünteti a gyártást röszkei üzemében, az ott dolgozó 190 munkavállaló 80 százalékát érinti a tervezett csoportos létszámleépítés, 20 százalékukat pedig átveszi a gyár új tulajdonosa, a Mezőker Kft., jelentette be az Unilever. December elejéig minden dolgozónak garantálják a munkát, a felmondási idő az alkalmazottak egy részének december elején kezdődik, másik részüknek pedig 2023 március végén, tájékoztattak az MTI kérdésére. Az Unilever a jelenleg Röszkén gyártott termékpalettájának közel harmadát a Mezőker Kft.-nek adja át bérgyártásba, a termékek nagyobb részének gyártását pedig saját romániai és német üzemeibe, illetve egy európai bérgyártó partneréhez telepítené át a tervek szerint 2023 március végéig. A magyar tulajdonú élelmiszergyártó, a Mezőker Kft. közel három évtizede az Unilever zöldségszárítmány-beszállítója. A vállalat arra törekszik, hogy tovább erősítse együttműködését az Unileverrel azáltal, hogy átveszi a Delikát és néhány Knorr termék gyártását. A Mezőker egyúttal kifejezte azt a szándékát is, hogy megvásárolja a röszkei telephelyet, illetve az ott lévő gyártóeszközöket. Az Unilever kitért arra, hogy a fogyasztói trendek az elmúlt években megváltoztak, a vásárlók az előrecsomagolt termékek helyett a friss élelmiszereket preferálják, a vállalatnak pedig alkalmazkodnia kell a megváltozott piaci körülményekhez, át kell szerveznie gyártókapacitásait, a termelést nagyobb üzemeibe koncentrálva. A közlemény szerint mérlegelniük kellett azt is, hogy a röszkei gyár a település sűrűn lakott részén található, így rendkívül korlátozott az üzem fizikai bővítésének, illetve a további Unilever-befektetések és extra gyártási mennyiségek biztosításának lehetősége. A vállalat haladéktalanul megkezdi a munkavállalókat érintő kérdések egyeztetését a röszkei gyár üzemi tanácsával és szakszervezetével. A közleményben hangsúlyozták, hogy Magyarország továbbra is stratégiai fontosságú gyártóbázis az Unilever számára, a röszkei üzem mellett két másik gyártóegysége is működik itt: Veszprémben jégkrémeket gyártanak, Nyírbátorban pedig Európa legnagyobb folyékony mosó- és tisztítószereket előállító háztartás-vegyipari üzemét működtetik. Mindkét helyszínen belföldi és exportpiacokra is termelnek. Az Unilever az elmúlt években 65 millió eurót fektetett be a két gyár fejlesztésébe, és további 35 millió euró beruházást tervez a közeljövőben.

A Sió-Eckes Dr. Nagy István agrárminiszter és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökének közreműködésével adta át új méhlegelőjét a vállalat siófoki telephelyén. A méhek szempontjából kiemelten fontos zöldfelület a gyümölcslégyártó és az OMME hosszútávú együttműködésének egyik első lépése a magyar méhek védelmének érdekében. „A SIÓ számára a fenntarthatóság egy stratégiai pillér, melynek középpontjában a természet megóvása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem áll. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatosságra és célunk, hogy a gyümölcs teljes életciklusát lefedjük, melynek szerves részét képezik a méhek is. Nekünk itt a SIÓ-nál a méhek egyet jelentenek a gyümölccsel, nélkülük nem élvezhetnénk a zamatos gyümölcsleveket. Ezt a gondolkodásmódot és szemléletet tudatosítjuk a kollégáinkban is. A gyárunk bejáratánál telepített méhlegelő minden nap emlékeztetni fog minket, hogy mennyire függünk a természettől és mennyire fontos a fenntarthatóság” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

Egyre inkább az innovatív, nem füstölő dohányipari termékekre helyezi a hangsúlyt és tovább növelné dolgozói létszámát a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. (BAT PD) - mondta a vállalat ügyvezető igazgatója a gyár 110 éves fennállása alkalmából szervezett szerdai ünnepségen, a baranyai megyeszékhelyen. Orosz Zoltán a Pécsen három önálló gyáregységben több mint 820 embert foglalkoztató társaság belvárosi üzemében tartott jubileumi ünnepségén azt mondta, a BAT stratégiájának részeként az innovatív, füstöt ki nem bocsátó, így az emberi szervezetet kevésbé megterhelő dohányipari termékek szerepe egyre hangsúlyosabb a világban, így a vállalat is ezek előállítására, fejlesztésére fókuszál a jövőben. Az ügyvezető igazgató az MTI érdeklődésére közölte: cégük stabilan működik és a jövőt illetően is optimisták, ugyanis - bár a hagyományos dohánytermékeket fogyasztók lakosságban betöltött aránya egyre kisebb - az új termékek, így például a hevítéses technológián alapulók cigaretták, nikotinpárnák, piaca folyamatosan bővül. Utóbbi kapcsán kiemelte: azokból évi kétmilliárd darabot állítanak elő a baranyai megyeszékhelyen. A 2021-ben 25,68 milliárd font bevételt és 10,2 milliárd font nyereséget termelő BAT vállalatcsoport világszerte több mint 175 országban van jelent és 52 ezer munkavállalót foglalkoztat. A BAT a magyar piacon a BAT PD révén van jelen, amely az 1912 óta termelő pécsi dohánygyár felvásárlásával jött létre 1992-ben. A BAT PD 2021-es nettó árbevétele 178,77 milliárd forint volt a 2020-as 160,27 milliárd után, adózott eredménye 9,98 milliárd forintot tett ki a tavalyelőtti 10,16 milliárdot követően.

Szinte napra pontosan harmincéves az Eisberg Hungary, a cég, amelynek története azzal kezdődött, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon is terjeszkedő McDonald’s-nak szüksége lett egy megbízható helyi salátabeszállítóra. A saját termékek mellett ma már az Eisberg szállítja be a csomagolt, konyhakész zöldségeket szinte az összes hazai kiskereskedelmi és gyorséttermi láncnak. Gazsi Zoltán, a cég ügyvezetője mutatta meg a gyáli üzemet, és elmesélte, hogyan küzdenek meg az inflációval, a globális felmelegedéssel és az alapanyaghiánnyal. Lehet szépeket és jókat mondani üzleti stratégiáról, céges vízióról, illetve mutogatni az impozáns főkönyvet, elbüszkélkedve az elért nyereséggel, a döntő a végén úgyis az lesz, hogy a gyárlátogatás után milyen benyomásokkal távozik az ember. Például egy szélsőséges példával élve azt mondja: köszönöm szépen, most, hogy mindent láttam, soha többé nem kérek az adott élelmiszerből. (Biztos vagyok benne, hogy ezen a ponton máris beugrott egy elrettentő saját gasztroélmény.) Az Eisberg Hungary gyáli főhadiszállásából kilépve szerencsére pont ennek az ellenkezője volt az érzés: a termék, amely eddig is szimpatikus volt, és sűrűn került az asztalra, most vált csak igazi kedvenccé, mostanában divatos szóval élve love branddé. Az üzemben kétszáz munkatárs, ötezer négyzetméteren profi osztályozó-, mosó-, szárító- és csomagológépek segítségével állítja elő nekünk nagy tételben a friss, konyhakész salátát.

Prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala érdekében hajtott végre fejlesztéseket több mint másfél milliárd forint értékben a villányi Bock Borászat Kft. A társaság közleményében azt írták: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 650 millió forintos keretéből, hasonló mértékű hitel és 25 százalékos önerő felhasználásával MEGVALÓSULT BERUHÁZÁS KERETÉBEN FELÉPÜLT EGY TÖBB MINT 3700 NÉGYZETMÉTERES ALAPANYAG-FELDOLGOZÓ ÜZEM. A LÉTESÍTMÉNNYEL A CÉG SZÉLESÍTHETI EDDIGI TERMÉKKÍNÁLATÁT, EMELNI TUDJA BORAI MINŐSÉGÉT, ÍGY ÚJ, AKÁR AZ EDDIGIEKNÉL IS MAGASABB PRESZTÍZSŰ CSÚCSTERMÉKEKKEL JELENHET MEG A HAZAI ÉS A NEMZETKÖZI PIACOKON.

A Kecskeméti Konzerv Kft. új, 3,3 milliárdos beruházását 1,2 milliárddal támogatta meg a költségvetés. A cég azt kéri, hogy úgy alakítsák át az agrártámogatásokat, hogy előnyben részesítsék az élelmiszeriparnak termelőket. A Kecskeméti Konzerv Kft. túlnyomórészt csemegekukoricát és zöldborsót, illetve fehér- és vörösbabot, illetve csicseriborsót dolgoz fel, a 3,3 milliárd forintos beruházás eredményeképp évi 190 millió dobozra emelte gyártási kapacitását – mondta az Indexnek Kovács János, a cég ügyvezetője, gazdasági igazgatója. A beruházás – amelyhez 1,2 milliárd forintot kapott a cég a nagyvállalati beruházási programban a kormánytól – eredményeképp elsősorban a csemegekukorica-feldolgozói kapacitás bővült. Termékeinek kilencven százalékát exportálja. A cég 17 milliárd forintos árbevétellel és kétmilliárd forint feletti adózott nyereséggel zárta a 2021-es évet, ami azért is szép eredmény, mert az ügyvezető elmondása szerint utoljára 2019-ben volt olyan időjárásilag is kedvező éve a feldolgozónak, amikor az üzleti tervben szereplő termésmennyiséget sikerült is feldolgozni. Az aszályos tavasz miatt várakozásaik szerint idén is elmarad majd a várttól mind a zöldborsó, mind a csemegekukorica feldolgozása, főleg az öntözetlen termőterületekről származó termésnél. EZÉRT IS KÉRTÉK A KORMÁNYZATTÓL, HOGY AZ ÖNTÖZÉSI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSÁNÁL ÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNÉL RÉSZESÍTSÉK ELŐNYBEN AZOKAT A GAZDÁKAT, AKIK AZ ÉLELMISZERIPAR SZÁMÁRA ÉRTÉKESÍTENEK. Emellett azt is kérik az agrárkormányzattól, hogy ezt a területalapú támogatásokra is terjesszék ki, ugyanis az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent az ipar számára a termőterület biztosítása, miközben sokkal kevesebb ráfordítással jövedelmezőbb a napraforgó vagy a takarmánykukorica termelése. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy egyelőre sikerült a termelési oldalon jelentkező többletköltségeiket elismertetniük a főbb kereskedelmi partnerekkel, bár volt olyan korábbi vevőjük, aki az emelést sokallva elpártolt tőlük, a kiesést azonban sikerült új vevővel pótolni.

Ezekben a hetekben akár napi másfélmillió konzerv is legördül a futószalagokról. Mind a mennyiség, mind pedig a minőség kiváló a szakemberek szerint. A konzervek jelentős részét külföldre szállítják, mindössze 5 százaléka marad a magyar piacon. Június 2-a óta tart a zöldborsó kampány. A futószalagról az előkészítés után napi 800 ezer, de akár másfél millió konzerv is legördül. És ez még nem is sok a hamarosan kezdődő kukoricakampányhoz képest, ahol akár napi 3 millió darab konzerv is készülhet. Négy éve ez a legjobb borsószezon a debreceni Globus Konzervgyárban. A borsó természetesen Magyarországról, Debrecen 120 kilométeres körzetéből érkezik a gyárba. A mennyiség mellett a minőségre sem lehet panasz, amit folyamatosan vizsgálnak a konzervgyárban. - A mi munkánk az, hogy folyamatosan ellenőrizzük a borsó minőségét, az elmúlt 4 évben mondhatom azt, hogy az idei a legjobb minőség – mondta Kökényesiné Kacagány Tünde, a Globus Konzervipari Zrt. laboránsa. Jelenleg több mint 500 ezer tonna zöldborsót dolgoznak fel a Globus-nál. Ez mindössze 13 százaléka az éves termelési tervnek. A legnagyobb részben, 73 százalékban ugyanis kukoricakonzervet készítenek. A borsóból készült konzerveknek egyébként csak elenyésző része kerül a magyar boltokba. Ezekben a hetekben naponta 18 megrakott kamion indul innen külföldre, nagy nemzetközi áruházláncokat kiszolgálva. - Termékeink jellemzően Nyugat-Európába mennek, Németországba, Olaszországba, az Egyesült Királyságba, illetve a skandináv államokba szállítunk. Jellemzően öt százaléka termékeinknek tartalmazza a magyar piacot, illetve a balti piacot, nyitunk még Szerbia és Horvátország felé – magyarázta Gulácsi László, a Globus Konzervipari Zrt. ipari vezetője. A Globusnál 250 ember foglalkoztatnak folyamatosan, de ilyen kampányok idején úgyszólván megduplázódik a dolgozók száma. Az ellátás pedig folyamatos, a napi munkát csak az nehezíti meg olykor, ha várni kell néhány alap- és segédanyag beszállítására az orosz-ukrán háború miatt.

Jó évet zárt tavaly a Master Good cégcsoport, ami igaz a Master Good Kft.-re – amely a csirke elsődleges és tovább feldolgozásáért felel a csoportban –, a csirkealapanyagot előállító Baromfi-Coop Kft.-re és a Sága Foods Zrt.-re is. A Master Good Kft. 2021-ben az előző évi 83,5 milliárdról 106 milliárd forintra növelte árbevételét, adózott eredményét pedig megduplázta, így 7,2 milliárd forintot könyvelhetett el ezen a soron. (A Baromfi-Coop 1,3 milliárd forintos, míg a Sága 579 millió forintos eredménnyel zárt 2021-ben.) A Master Goodnál hatodik éve folyik egy nagyon intenzív kapacitásbővítő és technológiai fejlesztés, ami 2021-ben beért – kommentálta a VG-nek a tavalyi árbevétel- és eredménynövekedést Bárány László, a Master Good csoport tulajdonosa. Az is fontos tényező volt a családi kézben lévő cégcsoportnál, hogy 2020-ban „megtanulták” kezelni a Covid-válság hatását a baromfitermék-forgalmazásra és a piaci igényekre, és bár tavaly több hullámban is jelen volt a koronavírus Magyarországon, az a fogyasztást nem befolyásolta. A 2020-as év tapasztalataiból tanulva elég korán és elég bátran kezdtünk el gabonát vásárolni – mondta Bárány László. Így szeptember közepéig megvettek 12-13 hónapra elegendő búzát tonnánként még 75 ezer forint körüli átlagáron, majd kukoricából is korán és viszonylag jó áron, 93-94 ezer forintért vettek meg egy évre elegendő mennyiséget. Ezzel a gabonaár-emelkedés jelentős részét megspórolták, de nem tudták elkerülni a brutális energiaár-emelkedést – közölte. A gázt nem kötötték le, így a korábbihoz képest 4,5-5-szörös áron kellett beszerezniük 2021 szeptember végén, október elején, és hasonlósan jártak az árammal is, amelyet 2,5-szeres áron veszik. Kiemelkedő szerepet játszott az eredményességben, hogy beértek a vágóüzemi melléktermékek feldolgozására irányuló fejlesztéseik, és – ahogy Bárány László fogalmazott – a cégcsoportban megvalósult a körforgásos gazdaság. Már hatodik éve folyamatosan saját csirketelepi beruházásokat hajtanak végre, és az élőcsirke-kibocsátásuk évi 8-10 millió darabbal növekszik. A 2020-as 183 ezer tonna után tavaly 204 ezer tonna élő baromfit dolgoztak fel. Jó döntésnek bizonyult, hogy 50 százalékos támogatási intenzitással lehet baromfitelepeket építeni. Mi ezt komolyan vettük, és az új telepek 90 százalékát az építőanyagárak elszabadulása előtt megépítettük – mondta Bárány László. Most 50-70 százalékkal drágábban épülnek az új telepek, de nem álltak le fejlesztésekkel, mert szerinte egy alapvetően élőállat-feldolgozással foglalkozó cég sikere a rendelkezésre álló alapanyag mennyiségén és minőségén múlik. Az új telepeik világszínvonalúak: csirkeélősúly-kilogrammra vetítve 12-14 forinttal alacsonyabb fűtési és 3-4 forinttal kisebb villamosenergia-költséggel nevelik a csirkéket.

A Félegyházi Tej Kft-ben az utóbbi másfél évben jött a pénz, és jöttek-mentek a tulajdonosok. Most sem a tejet beszállítók, sem az alkalmazottak nem tudnak semmit a cégről, de az üzletből nemrég kiszállt befektető is csak sejti, miért zárolták a cég vagyonát. Tavaly augusztusban még a fejlesztésekről nyilatkoztak a Félegyházi Tej Kft. vezetői, kapacitásbővítésről, új termékekről és a feldolgozott tej megnégyszerezéséről beszéltek. Most a cég ügyvezetője, Vágóné Demeter Ildikó a hvg.hu megkeresését azzal hárította el, hogy keressük az üzem jogi képviselőjét, nem hivatalos forrásokból pedig úgy értesültünk, vele is szerződést bontottak a tulajdonosok. Az üzem ügyeit intéző, mindenkivel kapcsolatot tartó Karl Ákos projektmenedzser is csak annyit mondott a hvg.hu kérdéseire, hogy amint lehet, mindenről beszélni fog a nyilvánosság előtt. A Félegyházi Tej szövetkezetként alakult meg 1977-ben, majd 2011-ben Kft-vé alakult, 2014-től kezdődően magánszemélyek vették át, ők a Real Aqua Kft-n keresztül lettek tulajdonosok, és néhány év után hozzáfogtak a tejüzem korszerűsítéséhez. Ehhez pedig bőkezűen hozzájárult az állam saját és uniós forrásokkal is. Immunrendszert támogató tejtermékek kifejlesztésére 748 millió forint állami támogatást kapott a Félegyházi Tej Kft, konzorciumban a Drem Kft-vel és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen a Versenyképességi és kiválósági programban 2018 szeptemberében. Néhány hónappal később, decemberben a Félegyházi Tej lényegében már a kifejlesztett termékek legyártására nyert 366 millió uniós forintot. Még 2018-as pályázat 2021 októberi zárási határideje előtt, 2021 áprilisában a Félegyházi Tej Kft, már az új tulajokkal egy újabb GINOP pályázaton lett befutó, ekkor 491 millió forintot nyertek, de ezt a projekt 60 százalékát jelentő összeget májusban még a kormány is kiegészítette 500 millió forinttal. Elvileg több mint kétmilliárd forint közpénzhez jutott a Félegyházi Tej Kft, így tavaly augusztusban nyugodtan nyilatkozhattak a gyárvezetők a sikeres fejlesztésről. A hét termékkör mellett egy egészségmegőrzésre alkalmas superfood bevezetéséről is beszélt a projektmenedzser az augusztusi cikkben, de laktózmentes termékeket is említett. A tejgyár honlapján az első körös GINOP pályázat leírásában macskagyökér, levendula és citromfű felhasználásával készült idegnyugtató tejtermék kifejlesztése szerepel. A 2021 áprilisi GINOP projektet a honlapjukon nem tették közzé, a pályázati információs portálon pedig nem részletezik a pénz felhasználásának a célját, abból csak annyi derül ki, hogy élelmiszeripari vállalatok komplex beruházását támogatták a 491 millió forinttal. Nagyjából egymilliárd forint volt az új termékek kifejlesztésére, és több mint egymilliárd a gyártás megszervezésére. Május elején jött a hidegzuhany, hogy lezárják az üzemet, se a megtermelt tej nem kell, és az iskolákba sem lesz iskolatej, de a boltok, pékségek polcaira sem kerül az éveken át megszokott, egyszerű kakaó sem. A 2020-as 232 millió veszteséget hozó év után, 2021 februárjában eladták a céget egy mecseknádasdi vállalkozónak. A 2021-es évet már a mecseknádasdi vállalkozó vitte, beszámoló híján nem lehet tudni, hogyan végezték a dolgukat, sikerült-e kijönni a 2020-as veszteséges működésből. A korábbi három tulajdonos közül egy bennmaradt a cégben, ő a 2020-as százmilliós veszteségeket mutató beszámoló miatt felülvizsgálatot kért, kérelmében homályos pénzmozgásokra is utalt, mintha korábbi üzlettársa iránti bizalma rendült volna meg. Ezzel a vállalkozóval nem tudtunk beszélni, de egy másikat, Vida Pált elértünk, ő viszont a cég eladásának okairól nem akart elárulni semmit. Papíron ugyan Vágóné Demeter Ildikó maradt az ügyvezető, a tulajdonos pedig a mecseknádasdi Bayer Mónika, de az alkalmazottakkal, és a termelőkkel is jobbára a projektmenedzser Karl Ákos tartotta a kapcsolatot. Így jött el a 2022-es év, és Karl Ákos megkeresésére jött egy új befektető a céghez. Pontosabban régi-új befektető, hiszen a Pi Vision Holding Zrt tulajdonosa egy másik cégével, a Drem Kft-vel már közösködött a Félegyházi Tejjel, a 2018-as kutatási projektben együtt dolgoztak. A tulajdonos Pomozi István pont ezért ugrott bele a tejüzembe még márciusban, de miután a NAV zárolta a cég vagyonát, május legvégén kiszálltak az üzletből. Jelenleg két magánszemély a tulajdonosa a bezárt cégnek, a felülvizsgálatot kérő korábbi tulajdonos, és Karl Ákos, aki viszont papíron korábban nem volt tulajdonosa a vállalatnak. Karl Ákosban, elmondásuk szerint, nem bíztak sem az alkalmazottak, sem a beszállítók, többek szerint tavaly vált kiszámíthatatlanná a termelés.

A Sugo Food Kft.-nek 3 milliárd 93 millió, míg a Gulyás János és Társa Kereskedelmi Kft.-nek 4 milliárd 790 millió forintot biztosított a kormány az uniós Vidékfejlesztési program terhére. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Sugo Food Kft. a fagyasztott zöldségekhez és tortillatermékekhez kapcsolódó beruházásaira kapta a támogatást. A beruházás a következőkből áll: a gyártási kapacitásának bővítése, új gyártósorok, berendezések beszerzésével, a csomagolási folyamatrészek automatizálása, robottechnika alkalmazása, a gyártási folyamatrészek automatizálása, innovatív fejlesztések alkalmazása, új feldolgozó üzemcsarnok építése, az élelmiszeripari vízellátó rendszer korszerűsítése, automatizálása, napelemes rendszer kiépítése. A második támogatott cég a felgyői Gulyás János és Társa Kereskedelmi Kft. A tervezett fejlesztés részeként felépítenek egy húsfeldolgozó üzemet feldolgozóipari technológiákkal, hídmérleggel, telepi infrastruktúra kialakításokkal (telepi út, kerítés, csapadékvíz-tároló, tűzivíz-tározó, szociális rész, közműrendszer-fejlesztés, vagyonvédelem), továbbá napelem rendszerrel. A cég teherautókat is vásárol a támogatásból. A Gulyás János és Társa Kereskedelmi Kft. 1997-ben alakult, a cég jegyzett tőkéje 3 millió forint. A cég tulajdonosa Gulyás Jánosné. A múlt évet 1 milliárd 962 millió forint nettó árbevétel mellett, 158 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta.