Hírek

Kormányzati támogatásból napelemes erőművel lett korszerűbb a Pécsi Sörfőzde - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 16-án Facebook oldalára feltett videóüzenetben. A Szemerey Tamás milliárdos vállalkozó tulajdonába tartozó cég nem először örülhet kormányzati intézkedésnek. A cég 100 milliós fejlesztését 54 millió forinttal támogatták a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop). Az ehhez hasonló versenyképesség-növelő beruházásokat a kormány 55 milliárd forinttal segíti a megújuló energia-használatot támogató pályázaton - mondta el a pénzügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy a cél, hogy a gazdaság újraindításába minél több cég fenntartható módon tudjon bekapcsolódni. A videóüzenet szerint egy hónapja fejeződött be a Pécsi Sörfőzde beruházása, amelynek során 400 kilovolt-amper teljesítményű napelemparkot telepítettek. Ezzel a villamosenergia költségét 20 százalékkal tudják csökkenteni.

Elvi jóváhagyását adta a gyulai képviselő-testület szeptember 15-én az önkormányzat előterjesztésére, mely szerint a város külső befektetőt vonna be a Gyulahús Kft.-be – írta meg a Portfolio.hu. A lap szerint ezzel a 2013 óta 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő húsüzem legfeljebb 49 százalékát értékesítené Gyula városa. A húsipari cég a 2013-as mentőakció óta mintegy 3 milliárd forintnyi nyereséget termelt, amelynek nagyjából a felét fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre fordították, további 1,5 milliárdot pedig a likviditás biztosítására tartalékként kezel a vállalat – mondta a lapnak Gyula polgármestere. Görgényi Ernő hozzátette, az elmúlt évtizedekben azonban nem volt nagyarányú, az épületeket érintő fejlesztés a cégben, márpedig időszerű lenne a hatékonyság javítása, a modernizáció. A korszerűtlen technológiai sor, az energiahatékonyság javítása hozzájárulna a vállalat versenyképességének javításához.” További problémát jelent szerinte, hogy a cég ma két különálló helyen működik. „A városban lévő egységben nincs hely és fizikai lehetőség új, modern gyártósorok üzembe állítására, ráadásul a hűtéshez használt több mint 3 tonna ammónia biztonsági szempontból sem ideális” – mondta. Görgényi beszélt arról is, hogy „terveink szerint a szárazáru-üzem kiköltözne a városból a készítményüzem mellé, az egykori vágó-daraboló egység helyére. Ezt barnamezős beruházással valósítanánk meg. A szárazáru-gyártás volumene is megnőne, az új üzem a jelenlegi 2200 tonna helyett 4000 tonna éves kapacitással működne. A fejlesztés révén az új gyár modern, költség- és energiahatékony gyártósorokkal, korszerű technológiával dolgozhatna. Ha viszont fejleszteni akarunk, akkor tőkebevonásra van szükség. A mostani becslés szerint a beruházás mintegy 13 milliárd forintba kerülne. Igaz ugyan, hogy az élelmiszeripari üzemek fejlesztését szolgáló pályázatból 5 milliárd forint elnyerhető, a további 8 milliárdot ugyanakkor külső befektetőtől várja a város.” „A képviselő-testület elvi döntése alapján egy transzparens és nyílt meghirdetésre alkalmas felhívással kell előállnunk, amelyet szeretnék a szeptember 30-án esedékes testületi ülésen bemutatni. Amennyiben ezt a dokumentációt és világos feltételeket tartalmazó felhívást is elfogadja a város, már októbertől várjuk a potenciális befektetők ajánlatait” – mondta.

Közel 15 milliárd forint értékű beruházással bővíti magyarországi kisállateledel-gyárát a Mars élelmiszeripari világcég, a fejlesztéssel 120 új munkahely létesül. A bővítés a tervek szerint idén szeptemberben indul és 2022 végére készül el. A beruházás keretében a Mars bővíti a meglévő technológiai kapacitást, valamint új kutatás-fejlesztési programot is indít. A beruházással járó fejlesztések nemcsak a vállalatnak kiemelkedően fontosak, hanem a régióban élőknek és a beszállítóknak is munkalehetőséget biztosítanak. Az új munkatársak toborzása során gépész-, villamos-, élelmiszertechnológiai és minőségbiztosítási mérnököket, valamint munkavédelmi, illetve termelési szakembereket keresnek majd. A beruházás tervezése és megvalósítása már a 100 éves hagyományokkal rendelkező élelmiszeripari vállalat globális fenntarthatósági programjához illeszkedve zajlik. Szabó Gábor gyárigazgató kifejtette: a gyáregység kulcsfontosságú szerepet tölt be a Mars globális termelési hálózatán belül. Több pályázó helyszínnel versenyben a Mars a bokrosi gyárát választotta ki erre a fejlesztésre. A beruházás elismerés és egyben megerősítés, hogy a Mars bízik a magyar gazdaságban és elégedett a magyar munkatársak teljesítményével. A csongrád-bokrosi gyár már most is 1000 embernek ad munkát és 50 országba szállítja termékeit.

Brüsszeli aranycsillagot érdemelt ki a Gyulai-Royal szarvassonka, míg a Gyulai Medvehagymás Sertésmájas Érték és Minőség díjas lett – jelentette be dr. Görgényi Ernő polgármester és Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatója az elismerésekkel kapcsolatos szeptember 14-i sajtótájékoztatón. Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégük évek óta folyamatosan törekszik arra, hogy új termékekkel jelenjen meg a piacon: – Indokolja mindezt a fogyasztói igények folyamatosan változása, illetve természetesen célként jelöltük meg, hogy a Gyulahús piaci súlyát a belföldi és az exportpiacokon egyaránt növeljük – tette hozzá. A szakember kiemelte, idén két termékük is rangos elismerésben részesült. – A brüsszeli székhelyű Nemzetköz Íz és Minőség Intézet aranycsillaggal jutalmazta a Gyulai-Royal szeletelt szarvassonkát, a zsűri a „Very Good Taste”, a nagyon jó ízű termék kategóriába sorolta a terméket, ami nemzetközi szinten is komoly elismerés – fogalmazott Daka Zsolt. Mint megtudtuk, az intézet az egyetlen olyan nemzetközi szervezet Európában, amely vakteszttel, az illat, az íz, a megjelenés, valamint az összbenyomás alapján súlyozott matematikai átlaggal számolt bírálati eredmény szerint értékeli a termékeket. A szarvassonka ennek alapján érdemelte ki az aranycsillagot. – Másik új büszkeségünk az Érték és Minőség Díjjal elismert Gyulai Medvehagymás Sertésmájas – tette hozzá Daka Zsolt.

Az éghajlatváltozás, a világjárvány és a társadalmi egyenlőtlenségek egyre súlyosabb hatásai miatt a Mars tudományos alapokon nyugvó intézkedésekkel támogatja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak megvalósulását. A világ egyik legnagyobb édesség-, élelmiszer- és kisállateledel-gyártója “Fenntarthatóság egy generációnyi idő alatt” nevet viselő programjának célja, hogy alapvetően alakítsa át a vállalat kibővített ellátási láncát a fenntarthatósági szempontok alapján. Bolygónk egészségesebbé tétele érdekében a Mars átalakítja a munkafolyamatait, az anyagbeszerzéstől kezdve a gyártáshoz szükséges energia előállításáig. A Mars telephelyein felhasznált villamos energia több mint 54%-a megújuló forrásból származik. Kiemelkedik ebből a magyarországi, Csongrád-Bokroson található gyártóüzem, ahol az áram már 100%-ban megújuló forrásból származik. Továbbá a Mars azt a célt tűzte ki, hogy 2025-ig 27%-kal, 2050-re pedig 67%-kal csökkenti a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét globálisan. 2020-ban a vállalat eddig 7,3%-os csökkenést ért el, és ezzel a vállalásának megfelelő ütemben halad. A Mars a csomagolási technológiájával is igazodik a körforgásos gazdasághoz. A vállalat csökkenti a nem szükséges csomagolást, újratervezi a szükséges csomagolást, és beruház a körforgás bezárása érdekében. Az elmúlt év során a Marsnál használt csomagolóanyagok 21,7%-a volt újrafelhasználható, a cél pedig, hogy négy éven belül 100%-ban újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható csomagolással rendelkezzen.

A világ legnagyobb szövetkezeti tulajdonon alapuló tejipari vállalatát 150 éve alapították, az évfordulóról közös zászlófelvonással emlékeztek meg a FrieslandCampina leányvállalatai mind a 38 országban, ahol a társaság jelen van. A jubileumot Mátészalkán, a Pöttyös Túró Rudi „hazájában” is megünnepelték. Sok évtizedes munka, együttműködés és számos egyesülés után ezekből a szövetkezetekből 2010-ben jött létre a FrieslandCampina a mai formájában, amely ma közel 17 000 tulajdonos tejtermelő gazdasággal, 24 000 alkalmazottal és több mint 11 milliárd euró éves árbevétellel a világ legnagyobb szövetkezeti tulajdonban lévő tejipari vállalata. A legjobb családi gazdaságokból és a szerződött legjobb tejtermelő gazdaságokból származó minőségi alapanyagokból készült, értékes összetételű, tápanyagokban gazdag tejtermékeket a világ több, mint száz országában, naponta egymilliárdan fogyasztják. A társaság megalapításának 150. évfordulója egyszerre fontos évforduló Európa és a világ tejipara, illetve a magyar élelmiszerágazat szempontjából is, hiszen a FrieslandCampina Hungária Zrt. 27 éve a magyar élelmiszeripar meghatározó szereplője, olyan népszerű márkák és tejtermékek piacvezető gyártója és forgalmazója mint a Pöttyös, Milli, Oké, Landliebe, Completa, Frico és a Debic. A vállalat három telephelyen, közel 500 embert foglalkoztat, 450 magyar beszállító partnerrel áll kapcsolatban és 36 szerződött tejtermelő gazdaságból közel 50 millió kilogramm tejet vásárol és dolgoz fel éves szinten. Mátészalka Magyarország kedvenc tejdesszertjeinek hazája, ahol már több mint ötven éve gyártják az ikonikus Pöttyös Túró Rudit, de több más termék mellett a mátészalkai üzemben készül a több mint 40 éves, népszerű Milli Krémtúró is. A FrieslandCampina vállalatcsoport a tejfeldolgozási tevékenységén túl, 2017 óta Budapesten működteti az EMEA régió leányvállalatait kiszolgáló pénzügyi és beszerzési szolgáltató központját is, ahol közel 350 munkavállaló dolgozik. A stabil működés és a folyamatos fejlesztések hosszú távú, kiszámítható partnerséget jelentenek a hazai beszállítóknak, tejtermelő gazdáknak és a dolgozóknak egyaránt. A FrieslandCampina Hungária legutóbb 2021 áprilisában jelentette be, hogy 14,3 millió euró értékben innovatív kapacitásbővítő beruházást valósít meg a magyar kormány támogatásával, melynek révén jelentősen, közel 25 százalékkal növeli a mátészalkai tejüzem termelési kapacitását, és a belföldi igények kiszolgálásán túl újabb lépést tesz a minőségi tejtermékek külpiaci értékesítése irányába.

Hamarosan az összes magyar egységét bezárja és kivonul erről a piacról a horvát Mlinar pékséghálózat. Más országokban viszont folytatja. Nem régen bezárt a Mlinar pékséghálózat Ferenc körúti egysége és hamarosan a többi háromra is lakat kerül - tudtuk meg a napokban. Értesülésünket megerősítette a cég magyarországi tevékenységét koordináló képviselő is. Budapest belvárosában összesen hat egység működött, már korábban bezárt a Westendben és a Petőfi Sándor utcában lévő üzlet, most a többire kerül sor. Vincze Linda lapunknak küldött levelében közölte, hogy a pékséghálózat magyarországi üzemeltetését néhány éve már nem a horvát anyavállalat végzi. Rossz anyagi helyzetben vették át a céget és szerinte "sikeres irányba" vitték a COVID világjárvány sajnálatos kezdetéig. Sajnos erről azonban nincsenek nyilvános adatok, a hivatalos portálon, ahol a beszámolókat közzéteszik, a 2016-os esztendő az utolsó. A képviselő szerint a járvány következtében a Mlinar pékségek fő vásárlói napok alatt szinte teljesen eltűntek, ők nagy részben irodai dolgozók, turisták és esténként szórakozó fiatalok voltak. " A Mlinar H Kft. árbevétele sajnos ezt követően drasztikusan és azonnal szinte nullára csökkent." - írta, de nem közölt részleteket. Hozzáfűzte még, hogy próbáltak mindent megtenni annak érdekében, hogy a társaság és a pékséghálózat helyzetét stabilizálják de több összetevő miatt ez hosszútávon nem sikerült. Ezekről az összetevőkről azonban ugyancsak nem árult el semmit. "Ezért rövid időn belül a legnagyobb sajnálatunkra minden Mlinar üzlet be fog zárni." - toldotta meg.

A Kometa Magyarország egyik legnagyobb sertésfeldolgozója, 1994 óta működik Kaposváron. A cég több, mint 800 munkavállalót foglalkoztat, ami csaknem a duplája a nyolc évvel ezelőttinek, ezzel Kaposvár és Somogy megye egyik legnagyobb munkaadója. Az eredetileg olasz családi tulajdonban álló vállalat beruházásainak összértéke az elmúlt 10 évben meghaladta a 8 milliárd forintot, a forgalma az elmúlt 8 évben csaknem megháromszorozódott. A Kométa árbevétele 2019-ben 46 milliárd forint volt, majdnem felerészt külföldi értékesítésből. A 2020-as éves forgalom megközelítette az 54 milliárd Ft-ot, idén pedig már 60 milliárdos forgalomra számítanak. Termékeit főként a hazai piacon értékesíti, de a világ több mint 40 országába is exportál - hangzott el a 15. Coop Rally versenyen. Magyarország Kormánya 2020 nyarán stratégiai megállapodást kötött a KOMETA 99 Zrt-vel. Tervei szerint a vállalat a több tízmilliárd forintos fejlesztés révén néhány éven belül több, mint kétszeresére növeli termelési kapacitását, és több száz új munkahelyet teremt Kaposváron. Magyar viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik a cég, de az európai piachoz még kicsi, így még látunk lehetőséget a bővítésre – mondta el a stratégiai megállapodás kapcsán Giacomo Pedranzini. Az ügyvezető igazgató arra is számít, hogy a stratégiai megállapodás segít a fejlesztési terveik megvalósításában és a Kometa külföldi piacszerzésében. A kormánnyal kötött stratégiai megállapodás értelmében számítanak többek közt a Kometa részvételére a dél-dunántúli sertésintegráció kiépítésében is. Pedranzini kifejtette, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelt fontosságú iparágak, várakozása szerint a fejlesztések nem állnak meg a vállalaton belül, hiszen az egész térség mezőgazdaságát fellendíthetik. A Kometa az első olyan hazai húsipari vállalat, amelyik mellékterméküzemmel rendelkezik, melyet idén májusban adtak át. Ez lehetővé teszi a húsfeldolgozás során keletkezett vágóhídi melléktermékek feldolgozását is. Az üzem működésének köszönhetően évente 6000 tonna vágóhídi hulladék külső megsemmisítése és/vagy utaztatása helyett 4000 tonna értékesíthető terméket állítható elő. Termékeit egy tető alatt, azonnali feldolgozással készíti, ami kevesebb hűtést és logisztikai folyamatot igényel, így energiát spórolnak és kisebb a károsanyag kibocsájtásuk. A nagyüzemi gazdálkodás gyakori velejárója a túltermelés, a környezetterhelés, valamint az, hogy az állatokat mostoha körülmények között tartják. A biogazdálkodásban ezzel ellentétes problémákat találunk; az eredmény limitált és bizonytalan, a termékek túl drágák és csak egy nagyon szűk, tehetős réteg számára elérhetőek. A megoldás az Honest Food koncepció lehet, melynek lényege, hogy középutat teremt a nagyüzemi élelmiszergyártás és a biogazdálkodás között – vallja Pedranzini. Amit a nagyüzemi gazdálkodásból továbbvisz, az a tisztességes profit lehetősége minden piaci szereplőnek, első sorban a termelőknek. A biogazdálkodásból pedig beépíti az állatjólétet, valamint a bolygónk és az emberek egészsége iránt érzett felelősséget. Így születhet meg a megfizethető, egészséges étrendbe illeszthető élelmiszer, amelynek előállítása során tiszteletben tartják a környezetet és az állatok jólétét.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásárhoz kapcsolódó, „A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj” 2021-es pályázatán duplázott: kategóriájában az I. és a III. helyezésért járó díjat is elnyerte. A pályázaton I. díjat kapott a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. kockázatelemzésen alapuló ZnO-mentes (cink-oxidmentes) malactakarmányozási technológiája. Az Európai Unió szabályozásának értelmében 2022-től nem etethető többé ZnO terápiás dózisban, hozamfokozóként. A sertéstenyésztésben eddig ezt széles körben alkalmazták a malacnevelés során, így a cég 2018-ban termékfejlesztési munkába kezdett, hogy felkészüljön a ZnO-mentes időszakra és megoldási lehetőséget kínáljon az ágazat más szereplői számára is. A nagyigmándi központtal rendelkező vállalat a két évig tartó termékfejlesztést a Bonafarm Csoporthoz és a Bonafarm Sertésintegrációhoz tartozó sertéstelepekkel együtt hajtotta végre. A folyamat során ZnO-mentes prestarter, starter és nevelő takarmányokat állítottak elő úgy, hogy azok pontos összetételét az adott telep adottságaihoz szabták. A receptúra kialakítását egy kockázatelemzés előzte meg, melynek segítségével jobban hasznosuló, a malacok fejlődési képességét jobban kihasználó takarmányokat tudtak előállítani és etetni. A cég 2020-ban közel 400 ezer, 2021 első félévében pedig 286 ezer malacot takarmányozott ezzel a módszerével. A hízókat az utónevelő fázisból 2,5 nappal korábban és 1,8 kg-mal nagyobb vágási súllyal értékesítették, köszönhetően a ZnO-mentes takarmányozási technológiájuknak. A III. helyezést érő pályázat tárgya a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. AMINO brojler takarmánysora volt, melynek megalkotását a piaci körülmények hívták életre. Az elmúlt időszakban tapasztalt, a korábban nem látott mértékű globális takarmányár-növekedés mellett a koronavírus-járvány és a madárinfluenza is megtépázta a baromfiágazatot. Mivel a költségszerkezet jelentős, ráadásul jelenleg egyre növekvő részét a takarmányozási költség teszi ki, ezért kézenfekvő, hogy minden termelő a lehető legjobb, az adott alapanyaghelyzethez legjobban igazodó, vagyis a leggazdaságosabb takarmányt szeretné az állatállományával etetni. A gazdaságossági kérdéseken túl napjainkban egyre nagyobb hangsúllyal kerül előtérbe a nitrogénürítés csökkentése is. Mindezen kihívásokra az AMINO brojler takarmánysor megfelelő válasszal tud szolgálni, melyet most már az elnyert termékdíj is igazol.

A Coca-Cola célja, hogy a cégcsoport legnagyobb közép-európai gyártóbázisa épüljön ki Magyarországon, ehhez 2022-ben egy új, korszerű gyártósort telepítenek a dunaharaszti üzembe – mondta a VG-nek Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója. A már elindított magyarországi fejlesztés első lépéseként az idén az Ipar 4.0 korszakának megfelelő logisztikai fejlesztésbe kezdett a vállalat Dunaharasztiban. Ehhez a cégcsoporton belül elsőként Magyarországon vezeték be a robottechnológiát, logisztikai robotokat telepítettünk a gyárba. Erre, illetve a vállalatirányítási rendszer megújítására egymilliárd forintot költött a vállalat, ezenkívül a tervek szerint 2022-ben egy új, korszerű gyártósor telepítésével 4 milliárd forint értékű beruházást hozunk a dunaharaszti üzembe.