Hírek

Januárjától Dr. Tompa Gábor lett a Nestlé Hungária új vállalati kommunikációs és közkapcsolati (public affairs) igazgatója. A szakember a cég közleménye szerint 2003-tól vállalati jogászként dolgozott a svájci vállalatnak, majd 2011-től public affairs menedzser, 2015-től pedig public affairs igazgatói pozícióban tevékenykedett. A mostani kinevezéssel új struktúra lép életben, amelyben összevonták a vállalati kommunikációs és közkapcsolati feladatokat – ez a közlemény szerint lehetőséget ad arra, hogy a Nestlé kihasználhassa a belső és külső kommunikációjában rejlő szinergiákat. A Nestlé eddigi vállalati kommunikációs vezetője Szilva Mónika volt. Szilva Mónika továbbra is vezeti a Nestlé fogyasztói marketing területét, ideértve a média, digitális kommunikáció, fogyasztói és shopper insight területeket, emellett január 1-től a food üzletágat vezeti.

A megmérettetésre 67 pincészet 126 tételével neveztek Debrecen Város Fehér Bora, Debrecen Város Vörös Bora és Debrecen Város Pezsgője kategóriákban. Összehasonlításul tavaly 56 pincészet 118 tétele versengett a három fődíjért. Idén is szigorú szabályok szerint zajlott a bírálat. A szakmai és a társadalmi zsűri úgynevezett vakkóstolással pontozta a mintákat. A versenyen pincészetek és egyéni termelők vehettek részt Magyarország valamennyi borvidékéről. A zsűri három kategóriában hirdetett győztest, akik jogosultak az éremcímke használatára, valamint idén is Debrecen Város Bálján vehetik át elismerésüket. "Debrecen Város Fehér Bora 2019" - Demetervin Pincészet a 2017-es évjáratú Délceg nevű furmint és hárslevelű házasítású bora nyerte el 2019-ben. "Debrecen Város Vörös Bora 2019" - Vida Péter a 2016-os évjáratú Ölelés nevű merlot bora nyerte el 2019-ben. "Debrecen Város Pezsgője 2019" - Sauska Tokaj Kft. a Brut száraz furmint, hárslevelű, chardonnay fehér pezsgője nyerte el 2019-ben.

Az üdítőitalgyártók európai érdekképviseleti szervezetének (UNESDA) vállalása értelmében a szövetség tagvállalatai 2019-től kizárólag kalóriamentes (maximum 4 kalória/100 ml energiatartalmú) vagy alacsony kalóriatartalmú (azaz legfeljebb 20 kalória/100 ml energiatartalmú) italokat árusítanak a középiskolákban. A szervezet tagjaként januártól a Coca-Cola Magyarország is csak ilyen termékeket szállít a hazai középiskolákban működő büfékbe. Az új európai vállalás több mint 40 millió fiatalt érint Európában, a kontinens mintegy 50 ezer középiskolájában - adta hírül a cég. Az idéntől érvényes középiskolai vállalás kiegészíti az UNESDA korábbi önkéntes kötelezettségvállalását, amelynek értelmében a Coca-Cola Magyarország 2006 óta kizárólag ásványvizet, illetve magas gyümölcstartalmú gyümölcslevet árusít az általános iskolák, továbbá a hat és nyolc osztályos középiskolák részére, illetve a 12 év alatti gyermekek körében nem folytat reklámtevékenységet. A Coca-Cola Magyarország korábban - a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagvállalataival közösen - vállalta, hogy 2020-ig felére csökkenti alkoholmentes italainak cukor- és kalóriatartalmát a 2010-es értékekhez képest. A cég 2018-ban 12 kalóriamentes vagy alacsony kalóriatartalmú terméket vezetett be, portfóliójának a fele ma már ilyen termékekből áll.

Januártól Hruska Rita felel a Dreher nemzetközi márkáiért. A szakember a Zwack Unicum szenior márkamenedzseri pozíciójából érkezett a sörgyártóhoz. A marketingmenedzser a Drehernél olyan termékek marketingjét viszi majd, mint az Asahi, a Pilsner Urquell, a Kozel, a HB és a Kingswood. A pozíciót újonnan hozta létre a Dreher.

A világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé bezárja egyetlen romániai, temesvári gyárát, és Magyarországra költözik - írja az Azonnali a Profit.ro nyomán, amely a svájci cég közleményére hivatkozik. Eszerint a temesvári gyárat 2019 májusáig fogják fölszámolni, jelenleg a szakszervezettel folynak a tárgyalások, hogy megtalálják a megfelelő megoldást a 388 érintett dolgozó számára. Leszek Wacirz, a Nestlé romániai leányvállalatának vezetője elmondta, hogy nehéz döntést hoztak, de egy rendkívül gyorsan változó piacon hozták meg a döntést, sok vizsgálatot és alternatíva figyelembe vételét követően. A Azonnali szerint elképzelhető, hogy a Nestlé egy olyan kelet-magyarországi megyét választ, ahol jóval nagyobb humánerőforrás van.

Hat éve még a létért küzdött a gyulai húsipar, 2018-ban azonban már hatmilliárd forintot meghaladó árbevételt ért el a város tulajdonában lévő Gyulahús Kft., amely a felszámolás sorsára jutott húskombinát termelését élesztette újjá. A 2013-as indulása óta nyereséges cég jelentős forgalomnövekedéssel tudta megünnepelni a gyulai kolbászkészítés 150. évfordulóját, és újabb beruházásokra készül. A Gyulai megmentésére a város létrehozta a Gyulahús Kft.-t, a kormány 1,8 milliárd forintos támogatásából megvásárolta az üzemet, a berendezéseket, valamint a márkát, majd az új cég keretei között újra felfuttatta a termelést. A Gyulahús a kezdetektől nyereségesen működik, meg tudta őrizni a dolgozók munkahelyét, jelenleg 320-330 munkatársat foglalkoztat. Az első év 3,8 milliárd forintos árbevételét 2017-re 5,7 milliárdra növelte, és az előzetes adatok szerint 2018-at várhatóan hatmilliárd forintot meghaladó forgalommal zárta. Ez azt jelenti, hogy a felszámolásból megmentett gyár hat év alatt több mint 50 százalékkal tudta növelni az árbevételét. A forgalom nagyobb részét adó belföldi értékesítés a piaci átlag fölött nőtt, az export korábbi években stabilan 900 millió forint körüli összegét pedig 20 százalékkal tudták emelni. A kivitel legnagyobb része Nagy-Britanniába és Csehországba kerül, de egyre jobban teljesít a német piac is - idézik Daka Zsolt ügyvezető igazgatót, aki megalakulása óta irányítja a Gyulahúst. Külföldön a 2013-ban a hungarikumok közé választott Gyulai kolbász, valamint a szalámi a legnépszerűbb termékük, míg belföldön ezeken felül például a Gyulai májas is kiemelkedően népszerű a fogyasztók körében. A kolbász- és szalámigyártás ma is az eredeti, Stéberl-féle üzemben történik hagyományos technológiák alkalmazásával, míg a májas, a virsli és a felvágottak a 2010-ben átalakított másik gyulai gyárban készülnek. Mindkét üzemben folyamatos a termékfejlesztés. A húsiparba a termelés, a munkahelyek és a tradíció megmentése érdekében beszálló Gyulai Önkormányzat hosszú távú befektetésként tekint a Gyulahúsra, amit az is mutat, hogy a képződő nyereségnek (2017-ben 305 millió forintnak) a jelenetős részét évről-évre visszaforgatja a cégbe, így a vállalat az elmúlt időszakban folyamatosan korszerűsíteni tudta a gyártását. A Gyulahús termékeinek számos hazai elismerése mellett a Gyulai Kézműves Vékony Kolbász két aranycsillagot kapott a világ egyik legelismertebb minősítő szervezete, a brüsszeli székhelyű The International Taste & Quality Institute (iTQi) tesztjén.

Végleg betiltották a kóser és halal vágóhidakat Belgiumban. Tilos a rituális vágás Svédországban, Dániában és Szlovéniában is, míg másutt az engedélyezés szigora nehezíti az ilyen jellegű beruházásokat. Megint máshol a fogyasztók ellenállásán bukott a speciális termékek árusítása. Nyugat-Európában azonban rengeteg muszlim és zsidó vallású polgár él, akiknek szükségük van a hitük szerint előkészített húsokra. Magyarország profitálhat a helyzetből. Hazánkban 2012 óta működnek kóser libamáj előállítására specializálódott vágóhidak. Az első kettőt Jászberényben és Kiskunmajsán hozták létre, majd 2017 nyarán egy újabbat adtak át Csengelén. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségtöbbségi tulajdonában lévő Quality Poultry Kft. 2,8 milliárd forintot fordított a csengelei beruházásra. A jászberényi Palmi-Top Kft. két izraeli állampolgár tulajdonában van, tavaly 5,3 milliárdos árbevételt produkált. A kiskunmajsai M és K 2000. Kft.-t magyar cégvezető irányítja, a vágóhíd árbevétele tavaly 1,1 milliárd forint volt. A muszlim vágás szintén tiltja a kábítást. Magyarországon ezzel a vágásmóddal elsőként a szentesi Hungerit Zrt. kezdett el foglalkozni, 2012-ben már rendszeresen szállítottak néhány kamionnyi baromfiterméket a muszlim fogyasztóknak, és azóta ezen a téren is bővítették a kapacitásukat. A hazai muszlim közösség számára egy szír vállalkozó tart egy kisebb juhnyájat Jászberényben, ezekből Dabason végzik a halal rituálé szerinti vágást. 2012-ben egy kardoskúti vállalkozó úgy gondolta, talán éves szinten 1000-1500 bárány is eladható lenne az arab partnereknek. Nem lett igaza. A kisebb vágóüzemeknek - ahol alkalmanként rituális vágást is vállalnak - azonban továbbra is van létjogosultságuk, ilyen a Kapos Ternero Kft. Bárdudvarnokon.

Végleg betiltották a kóser és halal vágóhidakat Belgiumban. Tilos a rituális vágás Svédországban, Dániában és Szlovéniában is, míg másutt az engedélyezés szigora nehezíti az ilyen jellegű beruházásokat. Megint máshol a fogyasztók ellenállásán bukott a speciális termékek árusítása. Nyugat-Európában azonban rengeteg muszlim és zsidó vallású polgár él, akiknek szükségük van a hitük szerint előkészített húsokra. Magyarország profitálhat a helyzetből. Hazánkban 2012 óta működnek kóser libamáj előállítására specializálódott vágóhidak. Az első kettőt Jászberényben és Kiskunmajsán hozták létre, majd 2017 nyarán egy újabbat adtak át Csengelén. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségtöbbségi tulajdonában lévő Quality Poultry Kft. 2,8 milliárd forintot fordított a csengelei beruházásra. A jászberényi Palmi-Top Kft. két izraeli állampolgár tulajdonában van, tavaly 5,3 milliárdos árbevételt produkált. A kiskunmajsai M és K 2000. Kft.-t magyar cégvezető irányítja, a vágóhíd árbevétele tavaly 1,1 milliárd forint volt. A muszlim vágás szintén tiltja a kábítást. Magyarországon ezzel a vágásmóddal elsőként a szentesi Hungerit Zrt. kezdett el foglalkozni, 2012-ben már rendszeresen szállítottak néhány kamionnyi baromfiterméket a muszlim fogyasztóknak, és azóta ezen a téren is bővítették a kapacitásukat. A hazai muszlim közösség számára egy szír vállalkozó tart egy kisebb juhnyájat Jászberényben, ezekből Dabason végzik a halal rituálé szerinti vágást. 2012-ben egy kardoskúti vállalkozó úgy gondolta, talán éves szinten 1000-1500 bárány is eladható lenne az arab partnereknek. Nem lett igaza. A kisebb vágóüzemeknek - ahol alkalmanként rituális vágást is vállalnak - azonban továbbra is van létjogosultságuk, ilyen a Kapos Ternero Kft. Bárdudvarnokon.

Magyarországon nem alakult ki iparigyümölcs-termelési kultúra, mindenki a frisspiacról kieső gyümölccsel keresi meg a feldolgozókat, a felmelegedés pedig komoly problémákat okoz az ágazatba – számolt be a Magyar Mezőgazdaság a FruitVeb tanácskozásáról. További jelentős probléma a munkaerőhiány. Ha nem alakul ki valamilyen iparigyümölcs-termelési kultúra Magyarországon, hamarosan nem lehet magyar alapanyagból készíteni ezeket a klasszikus magyar gyümölcsleveket – állítják a szakértők. A Sió Eckes Kft. műszaki igazgatója, Apel Margit szerint meghatározó a Siónál az őszibarack, ami a teljes feldolgozás 54 százalékát teszi ki, és 1977 óta változatlan receptúrával készítik 25 százalékos gyümölcstartalmú változatban, mindenféle aroma hozzáadása nélkül, mivel a hazai alapanyag aromája kiváló. Nagy kérdés azonban, lesz-e magyar őszibarack, és ha nem, honnan lehetne pótolni. Korábban görög velő vásárlásával kísérleteztek, erről azonban kiderült, hogy jóval kevésbé aromás, mint a magyar barack. A magyar baracktermelésben nemcsak a felmelegedés és a nagy arányú fapusztulás okoz gondot, hanem az egyre kevesebb gazda is. Érd és Törökbálint környékéről például már eltűntek a baracktermelők, és őstermelők is egyre kevesebben vannak. Ráadásul erős versenytársak a pálinkafőzdék is, sok gazda oda adja el a gyümölcsöt. A legnagyobb lehetőségek jelenleg az almában vannak; az almavelőt például közvetlen fogyasztásra tudják értékesíteni Ausztriába. A jó minőséghez azonban hibátlan termésre van szükség, ráadásul a Sió messze van a legnagyobb almatermesztő területektől, ami megdrágítja a szállítást.