Hírek

Zárt ülésen, vita nélkül, egyhangúlag döntött a gyulai képviselő-testület arról, hogy lezárja a Gyulahús Kft. értékesítési folyamatát - tájékoztatta Görgényi Ernő polgármester csütörtökön az MTI-t. A városvezető elmondta, a tavaly ősszel az önkormányzati tulajdonú cég legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészére kiírt tőkebevonási eljárásra három ajánlat érkezett, ám egyik sem felelt meg a képviselő-testület elképzeléseinek, emiatt úgy döntöttek, egyik ajánlattevővel sem folytatják a részletesebb, második körös tárgyalásokat és az átvilágításokat. Görgényi Ernő hozzátette, időközben kiderült, hogy a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő Gyulahús Kft. elnyert az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás keretében 4,8 milliárd forint, 50 százalékos támogatási intenzitású uniós fejlesztési forrást. Így javultak a cég pozíciói, a tulajdonrész értékesítése a beérkezett opciókkal nem szolgálja sem a gazdasági társaság, sem a város érdekeit - jelentette ki a polgármester. Az önkormányzat egy csaknem 13 milliárd forintos beruházást szeretne a Gyulahús Kft.-nél végrehajtani, új szárazáru üzemet építenének a jelenlegi Kétegyházi úti telephelyen. Görgényi Ernő az MTI-nek elmondta, a fejlesztést továbbra is szeretnék megvalósítani, most "újratervezik", hogyan lehet ezt új résztulajdonos bevonása nélkül megoldani. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az újbóli tőkebevonási kísérlet kiírása, a városvezető úgy reagált: nem zárható ki, hogy más feltételekkel megtörténjen, de erről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A Gyulahús Kft.-t 2013-ban alapították, minden évben nyereséges volt, az alapítás óta több mint 1,5 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre. Tavaly a vártnál nagyobb, 8,3 milliárd forintos árbevételt ért el a cég, amely csaknem 40 százalékos bővülést ért el az exportpiacokon az egy évvel korábbihoz képest. A forgalmuk 2021-ben volumenben 6 százalékkal nőtt - nyilatkozta korábban az MTI-nek Daka Zsolt ügyvezető igazgató. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az adózott eredmény a 2020-as 392 millióról 2021-ben csaknem 656 millió forintra nőtt. A társaság éves termelési kapacitása 5600 tonna. Két fő termékük a gyulai kolbász és a májas, mindkettőből évi 2000 tonnát termelnek. A kft. tavaly 340 dolgozót foglalkoztatott.

Az ukrajnai háború környezetterhelése a határokon túl is megmutatkozik: bár 2019 óta több mint 100 tonna hulladéktól szabadították meg a folyót a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Coca-Cola Magyarország által létrehozott kezdeményezésben, a Tisza teljes megtisztításához a felhalmozódott szemét 90%-a még hátravan - mondta el a hvg.hu-nak Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója. Az önkéntesek hatodik alkalommal, Tiszaderzsen gyűltek össze szemetet szedni. A Tiszában leáramló hulladék nagyrészt Ukrajnában és Romániában kerül a folyóba, majd annak sodrásával kerül át Magyarországra – mondta Molnár Attila Dávid. A szakember korábban még tíz évre becsülte a Tisza megtisztításához szükséges időt, azonban az ukrajnai háború kitörése miatt mostanra ez megduplázódott. A szennyezés felszámolását az hátráltatja, hogy a kárpátaljai több százezer menekült hulladéka is a folyóba kerül az olyan településeken, ahol nincs hulladékgazdálkodás. Másrészt több száz cég költözött Kárpátaljára, ami szintén hulladéktöbbletet jelent. Minden hulladéktisztító akciót megelőz egy feltérképezés, amely során kiderül, pontosan merre halmozódik fel a legtöbb műanyaghulladék. A tavaly elindított GPS-alapú nyomkövetés segítségével a PET Kupa szakemberei fel tudják tárni a műanyagszennyezés útját és mértékét a folyón. A Tisza szennyezésének felszámolását úgy is segítik, hogy egy olyan kárpátaljai vállalkozót támogatnak, aki az itt keletkező hulladékot gyűjti be szelektíven. Közösségi adományozásból vettek számára egy teherautót, amivel a hulladékot össze tudja gyűjteni. Ezzel a folyóba kerüléstől eltérítették a keletkező hulladék egy részét: a Tisza forrásvidékén az elmúlt egy évben 10 tonnával kevesebb hulladék került a folyóba. A Coca-Cola szerepvállalását is fontosnak nevezte Molnár Attila Dávid. Az üdítőital-gyártó maga is jelentős mennyiségű PET-palackot bocsát ki, ezért - bár nem is egyedül és közvetlenül, de - szerepe van abban, hogy a folyóba is kerül műanyaghulladék. Ezért az üdítőitalgyártó is igyekszik mindent megtenni, hogy tehermentesítse a környezetet. Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, 2010 óta 20 százalékkal csökkentették a PET-palackok súlyát, az alumíniumdobozok súlya is összesen 170 tonnával zsugorodott éves szinten. Ezen túl idén a 4-es és 6-os kiszerelésű aludobozos multipack csomagolásokon kartoncsomagolás váltotta fel a korábban használatos zsugorfóliát, ezzel éves szinten közel 230 tonnával csökkentik a műanyagfelhasználásukat. A másodlagos csomagolóanyagok, vagyis a termékek szállításához szükséges csomagolás mennyiségét is csökkentették, és már folyamatban van a 100 százalékban újrahasznosítható papírpalack fejlesztése is: tavaly a papírpalack prototípusát tesztelték. A kávéautomatákban a műanyagpoharakat pedig hamarosan papírpoharakra cserélik.

Jubileumi esztendő az idei a Csongrád-Csanád vármegyei Szentesen. Száz éve kezdődött el az alföldi városban az iparszerű baromfi-feldolgozás, köszönhetően az 1922-ben, tevékenységét száz fővel megkezdő baromfifeldolgozó üzemnek, amely gyorsan kinőtte magát és már a két világháború között az egyik legjelentősebb, a magyar, illetve az európai piacot friss, minőségi áruval ellátó vállalkozássá vált. Ennek a kerek évfordulónak és az elért sikerek megünneplésére gyűltek össze szeptember 23-án, Szentesen, a Hungerit Zrt. és a város vezetésének meghívására a baromfitermékek előállításában, azok vásárlókhoz való eljuttatásában kulcsszerepet játszó beszállítók, kereskedelmi és szolgáltató partnerek, illetve a szakhatóságok képviselői, akikkel közösen az évtizedek során Szentes az egyik központjává vált a magyarországi baromfi-feldolgozásnak. „Az elmúlt száz évben nagy változások zajlottak le a baromfitenyésztésben és a szentesi iparszerű baromfi-feldolgozásban egyaránt. A történelmi viharok átalakulásokat, tulajdonosváltásokat hoztak, de a baromfi-feldolgozás mindezek ellenére fennmaradt Szentesen és ma a Hungerit Zrt. tekinthető a tevékenység helyi örökösének” – mondta Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója. Beszédében kitért arra, hogy a szentesi szakemberek híresek arról, hogy bátran alkalmaznak a hazai versenytársak által még nem használt megoldásokat. Ezek között kiemelendő, hogy Magyarországon Szentesen készítettek először iparszerűen baromfivirslit és szintén itt gyártottak elsőként készre sütött, panírozott baromfitermékeket 1990-ben. Az újításokra, a termékfejlesztésre, a modernizálásra ma is kiemelt figyelmet fordít a vállalat, és Valdor márkanév alatt folyamatosan jelennek meg új, a fogyasztói igényeket kiszolgáló, magas minőségű baromfihús-készítményekkel a piacon. Hozzátette, hogy az elmúlt bő egy évben jelentős kapacitásbővítéseket hajtottak végre a Hungeritnél. Az új panírüzem tavaly októberi beindításával évi 11.000 tonnára sikerült növelniük az előállított termékmennyiséget, és ezzel a legnagyobb hazai gyártókká léptek elő ebben a szegmensben. Ezen felül Volosinovszki János fontosnak tartotta elmondani, hogy az alapanyag és a megfelelő technológia igazából semmit sem ér felkészült, lelkes kollégák nélkül, akik napi szinten működtetik az üzemet. Ma közel 2000 dolgozóval folyik a termelés, akiknek a munkáját mind anyagi, mind erkölcsi szempontból igyekeznek elismerni. A stabil, megbízható munkahely biztosításával, a munkakörülmények folyamatos javításával, a bérek jelentős emelésével és a kiegészítő juttatások mind szélesebb körének alkalmazásával járultak hozzá az elmúlt időszakban a dolgozók elégedettségének növeléséhez. Legutóbb a lakossági rezsinövekedést kompenzálták a rendkívüli kiegészítő juttatás kifizetésével. Az ünnepségen a Hungerit Zrt. emlékplakettel és oklevéllel köszönte meg baromfitenyésztő partnereinek, hogy tevékenységükkel hozzájárultak a szentesi iparszerű baromfi-feldolgozás sikereihez, míg Szabó Zoltán, Szentes város polgármestere átadta a Hungerit Zrt. vezérigazgatójának azt az oklevelet, mely tanúsítja, hogy a szentesi iparszerű baromfi-feldolgozás felvételre került a Szentesi Települési Értéktárba.

Átrendeződőben a hazai kávépiac: az elfogyasztott mennyiség csészékben mérve ugyan nem csökken, ezekhez azonban kevesebb kávét használnak fel a fogyasztók – hangzott el az ezen a piacon is jelen lévő Coca-Cola HBC Magyarország sajtóeseményén. A magyarok körében a kávé egyértelműen napi fogyasztási cikknek számít, amit az is mutat, hogy a hazai piac értéke mintegy 67 milliárd forintra tehető. Az éves kávéfogyasztás 19 millió kilogramm, azonban ez a szám egy csökkenő tendenciát jelez, aminek az oka a piac átrendeződése – mondta a Coca-Cola HBC Magyarország kávéüzletág-vezetője, Árok Gábor a budapesti Accademia Vergnano megnyitóján. Csészében mérve ugyanannyi feketét iszunk, de az ehhez felhasznált kávé mennyisége csökken.Ennek oka pedig a kapszulás kávék előretörése – ami egyébként nemcsak idehaza, hanem Európa-szerte jellemző tendencia, pedig adagra lebontva az egyik legdrágább otthoni kávézási módról van szó. S míg az őrölt vagy a szemes alapanyagból főzötthöz átlagosan 8-15 gramm kávét használnak fel a fogyasztók, a kapszulák mindössze 5-6 gramm kávét tartalmaznak. Svájcban például már a kávéfogyasztók 80 százaléka iszik otthon kapszulásat. Az üzletágvezető egy közelmúltbeli felmérést is ismertetett, amely szerint a magyarok 76 százaléka iszik legalább egy kávét naponta. A válaszadók 31 százaléka mondta azt, hogy tejet önt a feketéjéhez, és a megkérdezettek 35 százaléka rendelkezik már kapszuláskávé-főzővel. A felmérés résztvevőinek több mint a fele, 54 százaléka azt is jelezte, hogy kávézik a munkahelyén. A Coca-Cola HBC Magyarország 2017 óta forgalmaz – prémiumkategóriás – kávékat, s ma már három márka tartozik a cég portfóliójába, a Lavazza, a Costa és ez év elejétől a Caffé Vergnano termékcsalád, a vendéglátás terén pedig már ötszáz kávés partnerük van. A prémiumkávék a hazai piac 15 százalékát teszik ki – közölte Árok Gábor, aki azt is megjegyezte: egyre többen mondják, hogy az íz és az élmény, s nem az „életben maradás” miatt kávéznak.

A megengedettnél nagyobb mennyiségű aflatoxin lehet az egyik extrudált kenyérben. Visszahívja a boltokból a gyártó az Abonett gluténmentes extrudált kenyér, zöldségekkel 100 g-os termékét, mert a megengedettnél több lehet benne az aflatoxin. A visszahívás a 24.10.2023 minőségmegőrzési idejű, 5997148703625 EAN-kódú, KT01001 cikkszámú termékekre vonatkozik. A cég azt kéri, hogy a vásárlók küldjék vissza a fenti azonosító adatokkal rendelkező terméket az 2740 Abony, Füzesér dűlő 16. postacímre. A postaköltséget állják, és kompenzációt ígérnek.

AZ IDÉN ÖT SZÁZALÉKKAL TÖBB ÁSVÁNYVÍZ GYÁRTÁSÁT TERVEZI A COCA-COLA HBC MAGYARORSZÁG, TAVALY MINTEGY 100 MILLIÓ LITER VIZET PALACKOZTAK A CÉG ZALASZENTGRÓTI GYÁRBAN, AMI TÖBB MINT 12 SZÁZALÉKKAL HALADJA MEG AZ EGY ÉVVEL KORÁBBIT. A társaság közleménye szerint a gyár az idén is a főszezonnak számító május-szeptember közötti időszakban teljesítette az egész évre tervezett volumen több mint felét, 55 százalékát, 2,4 százalékkal meghaladva a 2021-es szezonét, illetve több mint 20 százalékkal a 2020-as öt hónap eredményeit. A piaci adatok szerint tavaly az egy főre eső ásványvíz fogyasztás átlagosan mintegy 120 liter volt, kissé elmaradva az eddigi csúcsnak számító 2019-es 131 litertől. Az alkoholmentes italok fogyasztásán belül az ásványvizek tavaly majdnem 50 százalékos arányt értek el, a fogyasztás másik felét a szénsavas üdítők, ízesített vizek, valamint a gyümölcslevek, illetve a jeges teák tették ki. A három kúttal rendelkező zalaszentgróti üzem kapacitása évi 220 millió liter, és az itt gyártott Naturaqua az ásványvíz piac stabilan keresett márkája. A 2021 július és 2022 július közötti hónapokat tekintve a márka értékesítése értékben a piacot meghaladó módon, 118 százalékkal nőtt, míg a természetes ásványvizek piaca 33,5 százalékos értékbeli növekedést mutatott ugyanebben az időszakban. Coca-Cola HBC Magyarország 2002 és 2022 között mintegy 19 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre a zalaszentgróti gyárban, a befektetések többsége a kapacitást bővítette, illetve technológiai innováció és környezetvédelmi fejlesztés volt. A társaság Zalaszentgróton több mint 100 embert foglalkoztat, a munkavállalók mintegy ötöde a gyár indulása óta, 20 éve itt dolgozik. A gyár teljes mértékben zöld áramot használ, és majdnem teljesen karbonsemleges a működése – ismertette a távirati iroda. A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a 715 millió fogyasztót kiszolgáló és 29 országot átfogó Coca-Cola HBC AG csoport tagja. A dunaharaszti székhelyű, Magyarországon két palackozó-üzemet működtető vállalat 1050 dolgozót foglalkoztat, és eddig 125 milliárd forintot fektetett be az országban. A társaság termékeit 26 országba exportálja.

A Pick Szeged Zrt. felkérésére a BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének kutatói a nagyvállalattal közösen egy minőséget és energiahatékonyságot egyaránt javító technológiát dolgoztak ki. Az új műszaki megoldás keretein belül EGY ALGORITMUS SEGÍTI AZ ÉRLELÉS FOLYAMATÁNAK MEGTERVEZÉSÉT ÉS NYOMON KÖVETÉST. A modell segítségével létrehozott program egy felújított, automatizált kamrában kerül végrehajtásra. A módszer hasonlít az önvezető autóknál is alkalmazott eljáráshoz, ahol a vezetőt félautonóm rendszer támogatja a közlekedésben. Az egyetem munkatársai a Pick Szeged Zrt. prémium kategóriás termékeit vizsgálták a vállalat szakembereivel együtt azzal a céllal, hogy KIDOLGOZZANAK EGY MAGASABB HATÉKONYSÁGÚ TECHNOLÓGIÁT, AMELLYEL TÖBBEK KÖZÖTT CSÖKKENTHETŐ AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK KARBONLÁBNYOMA. A gyártás folyamatában az érlelésnek kiemelt szerepe van, hiszen a közel három hónapos érlelési ciklus során úgy kell a hőmérsékletet, a páratartalmat és a légsebességet szabályozni, hogy a termékek tömegfogyása ideális legyen és a szalámi felületén kialakított, a termék egyedi ízvilágáért felelős penészréteg számára is biztosítható legyen a megfelelő élettér. Emellett figyelmet kell fordítani a felhasznált hűtési, fűtési és villamos energia minimalizálására, ami a légmozgatás és légkezelési technológia hatékonyságának növelésével érhető el. A speciális igények és körülmények miatt a kutatók több, mint 100 darab hőmérséklet és páratartalom mérőt, 35 darab nagy pontosságú tömegmérőt, valamint 40 darab légsebesség mérőt készítettek. AZ ELSŐ ÉRLELÉSI CIKLUSBAN AZ ÚJ ELJÁRÁSSAL AZ ÉRTÉKCSÖKKENT TERMÉKEK SZÁMÁNAK JELENTŐS MÉRTÉKŰ CSÖKKENÉSE MELLETT AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS 19 SZÁZALÉKKAL MÉRSÉKLŐDÖTT, ami megfelelő modellbeállítások és finomhangolások mellett tovább csökkenthető.

A háború okozta infláció és energiaválság következtében minden eddiginél fontosabb az önellátás erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése - jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) szeptember 15-i közleménye szerint Varga Mihály a Tolnatej Zrt. 5 milliárd forintos beruházásból épült szekszárdi sajtüzemének átadó ünnepségén. A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar élelmiszeripari vállalkozások a háborús válság ellenére is növelték beruházásaikat, az év első felében több mint 170 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány a kezdetektől stratégiai ágazatnak tekinti a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, támogatja a hazai termelés növelését és a technológiai fejlesztéseket. Ennek eredményeként a magyar mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt 12 évben majdnem 30 százalékkal emelkedett, az élelmiszergazdaság teljesítménye 16 százalékkal bővült - ismertette a miniszter. Varga Mihály rámutatott, hogy a szomszédban dúló háború, az ennek nyomán kialakult energiaválság és a mindezt jelentősen súlyosbító brüsszeli szankciók térdre kényszerítik Európa gazdaságait. A kormány azon dolgozik, hogy megőrizze a magyar gazdaság növekedését, megvédje a munkahelyeket és segítséget nyújtson a nehéz helyzetbe került embereknek és vállalkozásoknak - írták. A miniszter a Tolnatej Zrt. beruházásáról szólva elmondta: az 5 milliárd forint értékű új sajtüzemi komplexum megépítését a kormány 2 milliárd forinttal támogatta. Az új üzemben évente 19 ezer tonna sajtot lehet előállítani, a fejlesztéssel a cég működése és munkahelyei a következő időszakban is biztosítottak - olvasható a közleményben.

CSAKNEM EGYMILLIÁRD FORINTOS BERUHÁZÁS RÉVÉN ÚJ LOGISZTIKAI CSARNOKKAL BŐVÜLT A BORSODI SÖRGYÁR BŐCSI ÜZEME, ÉS 40 EMBERREL NŐTT AZ ÜZEMBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁMA – KÖZÖLTE A BORSODI SÖRGYÁR KFT. AZ MTI-VEL. A Borsodi Sörgyár bőcsi üzeme a 2018-ban megkezdett beruházások hatására már a Molson Coors Beverage Company, a világ egyik legnagyobb sörgyártó vállalatának regionális központjaként működik. A megnövekedett gyártási kapacitás szükségessé tette a gyár logisztikai fejlesztését is. E folyamat részeként a vállalat megújította a sörgyár környékén található úthálózatot, majd idén nyáron elkészült és most átadták az új, 3300 négyzetméter alapterületű logisztikai csarnokot is, amely lehetővé teszi, hogy a raktárkihasználtság javuljon, és a rakodási idő csaknem 10 százalékkal csökkenjen. A folyamatok optimalizálását és a hatékonyság növelését a munkavállalói létszám bővítése is segíti. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Borsodi Sörgyár Kft. nettó árbevétele tavaly 44,262 milliárd forint volt a 2020-ban elért 40,572 milliárd forint után. A cég 2021-ben 2,312 milliárd, míg egy évvel korábban 2,067 milliárd forint veszteséggel zárt. A Molson Coors Beverage Company honlapja szerint a világ ötödik legnagyobb söripari vállalata, 2021-ben 84 millió hektoliter sört értékesített, nettó bevétele meghaladta a 10,3 milliárd dollárt. A cég több mint 16 ezer embert foglalkoztat világszerte – közölte a távirati iroda.

Az idei Érték és Minőség Nagydíjakat szeptember 8-án adták át a Parlamentben, ahol a Hajdú-Bihar megyei Nádudvari Élelmiszer Kft. két terméke is díjazott lett. Az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető cím azon áruk, gazdasági szervezetek elismerése, amelyek tevékenységük során elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű áruk előállításának. A Nádudvari Élelmiszer Kft. a tejtermékek, húskészítmények és mirelit termékek előállítása során nagy hangsúlyt fektet a szigorú minőségellenőrzésre és a legmagasabb szintű élelmiszerbiztonságra. A termékfejlesztések során kiemelten fontos számukra, hogy megfeleljenek a változó fogyasztói igényeknek, ugyanakkor megőrizzék a hagyományos magyar ízvilágot. Sok díjat kaptunk az elmúlt 15 évben, a fogyasztók és a szakma egyaránt megbecsüli az elkötelezettségünket a magas minőség és a hazai nyersanyagok iránt, ez az elismerés mindezeket összefoglalja és megkoronázza – nyilatkozta Nagy Ádám, a cég ügyvezető igazgatója. Cégünk 320 embert foglalkoztat, számunkra fontos, hogy semmilyen feladatot nem szervezünk ki. Bár a vállalkozás sokat nőtt, fejlődött az elmúlt évtizedben, megmaradunk a helyi adottságokra építő cégnek, a növekedés nem hozott szemléletváltást, ugyanazok az értékeink, mint a kezdetekkor. Két termékünk is elnyerte a rangos díjat, a Nádudvari natúr krémjoghurt és a Nádudvari Chef Exclusive ementáli sajtos grillkolbász.