Hírek

Életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények előállítása a célja a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK), valamint a Gulyás János és Társa Kft. konzorciumában most induló kutatóprogramnak, melynek nyitórendezvényét tartották a debreceni Erdőspuszta Club Hotelben. Elhangzott, hogy az élelmiszerek kereskedelmében és fogyasztásában egyre inkább előtérbe kerül az egészségvédelem és a megelőzés fontossága. Többek között ez az oka annak, hogy megnőtt a fogyasztók érdeklődése a magas hozzáadott értékű termékek iránt. A projektben résztvevő, közel 25 éves múltra visszatekintő családi vállalkozás olyan lehetőségek után kutat, amely a magyar piacon eddig nem volt jelen. A húsfogyasztást szeretnénk oly módon formálni, hogy ha a magyar ember húst szeretne enni, akkor egészséges termékekkel tudjon táplálkozni – mondta Gulyás János konzorciumvezető, a Gulyás János és Társa Kft. ügyvezetője.

Kiemelkedő nemzeti érték lett a Hajdú gabonaliszt. A Hungarikum Bizottság decemberi döntésével a Hajdú Gabona Zrt. csikós motívumú lisztcsaládja bekerült a hungarikumok előszobájába is. Mindezt hosszú munka előzte meg, a hajdúlisztek már 2015-ben bekerültek a nemzeti értékek közé. A régmúlt is beszédes, hiszen amikor 175 évvel ezelőtt elindult az első gőzmalom, még a búza minősége sem volt megfelelő lisztnek. Ma már kiemelkedő nemzeti érték lett a Hajdú Gabona lisztcsaládja, amelyhez sok minden kell még a történelmi múlt mellett: tartani kell a minőséget, továbbá nélkülözhetetlen egy zárt terület. Valamikor nagyon híres volt a hajdúsági löszháti búza, melynek a bécsi tőzsdén mindig külön jegyzési napja volt a különlegessége miatt. Erre alapozva kell egy zárt terület, amelyből megszületik a jó minőségű liszt. Amit most elértek, azt a vevőknek is megmutatja a Hajdú Gabona Zrt., különösen a Partiumban, ahol nagyon sokáig hamisították ezt a lisztet azért, mert kelendő volt, amit oda szállítottak. Ha a hungarikum jelzéssel megkülönböztetik, akkor onnantól kezdve senki nem tudja hamisítani. Még mindig a Hajdúságban terem meg a liszt alapanyaga, hiszen 260 ezer tonnányi búza terem a hajdúsági löszháton, amely Nyíregyházától Polgárig terjed. Elsősorban erről a területről vásárolják és őrölik meg a lisztnek valót. Mindig ügyelnek arra, hogy lehetőség szerint a lehető legjobb minőségű, egészségű búzát szedjék össze.

A mosonmagyaróvári Óvártej Zrt. 5,6 milliárd forintos beruházás révén fejleszt: két pályázaton 1,4 milliárdot nyertek, a többit önerőből és hitelből biztosítják. Új gépsorokat vásároltak, egy 2800 négyzetméteres csarnok épül, továbbá modern szennyvíztisztító is létesül biogázüzemmel. 2024-re ötven százalékkal növelné a termelést az olasz tulajdonban lévő cég, mely zömében magyar tejből készít sajtokat: termékeik már Dél-Koreába is eljutnak. Nehéz időszakban vagyunk, amikor sok a bizonytalanság. Ugyanakkor bízunk a jövőben, ezért is fejlesztünk öt és fél milliárd értékben – hangsúlyozta érdeklődésünkre Carlo Volpe, a mosonmagyaróvári Óvártej Zrt. cégvezetője. A drasztikus energiaár-emelés mellett jelentősen drágultak az alapanyagok is, így nem csoda, ha magáért a kész termékért, jelen esetben a sajtokért is többet kell fizetnie a vásárlónak. Az emblematikus mosonmagyaróvári üzemnél, mely mára olasz tulajdonban van, 5,6 milliárd forintos fejlesztés zajlik. Egy új, 2800 négyzetméteres üzemcsarnokon túl modern szennyvíztisztító épül biogázüzemmel: ezáltal egyrészt nem terhelik majd a városi szennyvíz-hálózatot, másrészt az iszapból biogázt is termelnek, mely várhatóan a vállalkozás gázfogyasztási igényeinek tizenöt százalékát tudja majd megtermelni, sőt, hőenergia is keletkezik, amit szintén felhasználnának. – Az 5,6 milliárd forintos fejlesztéshez két pályázaton 1,4 milliárd forintot nyertünk, a többit önerőből és hitelből biztosítjuk. Már vásároltunk új gépsorokat, azokat majd az év végére elkészülő csarnokba helyezzük át, ahol a tejátvételtől a sajtok rakodásáig sorban megoldott lesz a teljes folyamat – hangsúlyozta még Carlo Volpe, hozzátéve, hogy amíg ma csúcsidőben ötszázezer liter tejet dolgoznak fel, addig a beruházások után akár hétszáz-hétszázötvenezret is képesek lesznek. – Fontos lenne, hogy a hazai tejtermelők itthon értékesítsék az alapanyagot. Őket igyekszünk szaktanácsadással segíteni, beruházásaikat ösztönözni, akár Olaszországból is jó példákat mutatva – tette hozzá az olasz cégvezető.

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég az MTI-t. A Herz sonkák 3 centiméterrel kisebb, betekintő ablakos, visszazárható - csomagolása újabb 14 százalékos műanyagcsökkentést jelent. A közlemény szerint a Pick Szeged Zrt. 2018 óta csökkenti csomagolásaiban a felhasznált műanyag mennyiségét. A műanyag csomagolóanyag éves felhasználását két év alatt 60 tonnával sikerült mérsékelni, köszönhetően annak, hogy a vállalat a szeletelt termékek csomagolásához felhasznált fólia vastagságát csaknem negyedével csökkentette. 2022 első negyedévére a boltokban kapható legtöbb szeletelt Pick szalámi tálcamérete is kisebb lett 3 centiméterrel, ami további 14 százalékkal mérsékelte a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét. A közlemény idézte, Haluska Adriennt, a Bonafarm operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgatóját, aki közölte, a felhasznált műanyag csomagolóanyagok súlyát a korábbi 60 tonna után tavaly további 100 tonnával sikerült mérsékelni a tálcaméretek optimalizálásának köszönhetően. A kisebb tálcaméretnek köszönhetően évente mintegy 200 tonnával kevesebb papírt használtak fel a termékek gyűjtőcsomagolásához. A felhasznált műanyagmennyiséggel párhuzamosan csökken a szállításhoz használt papírcsomagolás mennyisége is, ez a Herz sonkák esetében további 26 tonna papírmegtakarítást eredményez idén. A Pick Szeged Zrt. az elmúlt években a fenntarthatósági és automatizálási törekvései megvalósíthatósága érdekében mintegy 1,7 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat szegedi, alsómocsoládi és bajai telephelyein, ezek közül is kiemelkednek a bajai, sonka csomagolást támogató fejlesztések. A műanyagcsökkentés mellett az új sonkaszeletelő- és csomagolósorok jelentős hatékonysági és minőségi javulást is eredményeznek. Ezenfelül a bajai üzemben kamerás minőségellenőrzési-rendszer is működik. A vállalat most épülő szegedi szalámiüzeménél is kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatósági szempontok, így az új egység tetőfelületére napelemes rendszert telepítenek, ezáltal 750 megawattórával (MWh) csökken a külső villamosenergia-hálózatból vásárolt energiaigény. Az energiahatékony gépészeti megoldásoknak köszönhetően pedig az épület hőenergia-igényének mintegy felét lesz képes fedezni a keletkező hulladékhőből. A Pick Szeged Zrt. a BÉT honlapján tavaly szeptemberben megjelent első féléves jelentése alapján - az alapanyag- és az energiaárak emelkedése mellett is - javította eredményét 2021 hasonló időszakához képest. A cég adózás előtti eredménye az első fél évben 197 millió forinttal 4,847 milliárd forintra nőtt. A cég a 2021 első felénél 1400 tonnával kevesebb, 18,2 ezer tonna húskészítményt - 4,5 ezer tonna penészes szalámit, 2,2 ezer tonna penészmentes szárazárut, és 11,5 ezer tonna hentesárut, bacont és sonkát - állított elő. A kismértékű volumencsökkenés ellenére az értékesítésből származó nettó árbevételét - több mint 8 százalékkal - 35,93 milliárd forintra nőtt. A bevétel 25,5 százaléka, 9,174 milliárd forint származott exportból.

Nagy nehézséget jelentett a Pannon Fine Food orosházi üzeme számára is a madárinfluenza miatti korlátozás. Az üzem csak töredékére csökkentett kapacitással folytathatta a baromfi vágást, a termékek értékesítése pedig nehézzé, több irányba lehetetlenné vált. Február második hetétől újra a rendes ütemben dolgozhat az üzem. A rendelet megjelenésével kapcsolatban Nyeste Lajost, a Pannon Fine Food orosházi üzemének igazgatója elmondta: szó ami szó, nagyon vártuk már ezt a hírt. Nem csak a töredékére csökkentett termelés okozta a problémát, hanem az is, hogy a vállalat vezetésének az a célja, hogy az ilyen időszakokban se veszítsük el jól képzett és többségében rég itt dolgozó kollégáinkat. Jelenlegi információim szerint – amennyiben nem történik újabb katasztrófa – február második hetétől újra a tervezett ütemterv szerint dolgozhat az üzem – foglalta össze az igazgató. A Nébih közleménye kitér arra is, hogy mivel a magas patogenitású madárinfluenza vírusa továbbra is jelen van az országban, ezért a feloldások ellenére sem lazulhat a járványügyi fegyelem. Az állattartóknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megóvják állományaikat.

Egészségvédő tejtermékeket fejlesztett ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kaposvári kampusza, valamint a Fino Food Kft.; a felsőoktatási intézmény és a tejipari cég napokban zárult, 1,8 milliárd forintos projektjének eredményeként készülő élelmiszerek jövőre az üzletek polcaira kerülhetnek – tájékoztatott közleményében a MATE. „A magyarok által leginkább kedvelt tejtermékeket fejlesztették tovább” a három évig tartó, döntő részben európai uniós pályázati forrásból megvalósult programban – idézi az MTI Szommerné Egyed Lindát, a Fino-Food Kft. ügyvezetőjét. Az együttműködésnek köszönhetően trappistasajtot D-vitaminnal, lizinnel és süngombával dúsítottak, emellett készítettek natúr és gyümölcsjoghurtokat, valamint sajtkrémet is – jelezte a cégvezető, hozzátéve, hogy az új tejtermékek „igazi energia- és immunerősítő bombaként” szolgálják az egészséget. Mint írták, a robottechnológián és a precíziós gazdálkodáson alapuló kaposvári fejlesztés az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelt jelentőségű, továbbá „a szántóföldtől az asztalig szemléletnek” megfelelően a takarmány előállításától a tehénfejési technológián át a tej feldolgozásáig a teljes termékláncot érinti.

Megjelentek a Caffe Vergnano 1882 kávézók Budapesten. Az első egységek az Allee plázában, Gazdagréten és a Corvin Pláza mögött az egykori Costa kávézók helyén nyitottak. Az olasz márkát itthon a Costához hasonlóan a Coca-Cola HBC Magyarország forgalmazza, a kávézókat tőle független franchise-partner működteti. A magyar kávépiac értéke 67 milliárd forint, ami eddig nagyjából 8 százalékkal bővült évente (most az infláció miatt nemigen tudni, hogy milyen növekedési szintre áll be). Az éves kávéfogyasztás 19 millió kilogramm, ez 2021-ben 6 százalékkal csökkent egy év alatt a piac átrendeződése miatt. A hazai piac egyharmadát az őrölt kávék teszik ki. 2020-ban az egy főre jutó kávéfogyasztás 2,7 kilogramm volt, ami a várakozások szerint 2025-re 2,9-re nő. A Costa Coffee-termékek forgalma például tavaly száz százalékkal nőtt, így a piaci részesedése elérte a 2,3 százalékot. A Coca-Cola HBC Magyarország a Caffe Vergnanótól ennél erősebb növekedést vár, de a hírek szerint ez a márka is erősen jelen lesz a kapszulás piacon, amely nagyban hozzájárult a piac átalakulásához.

A Nestlé Hungária Kft. 140 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházással 250 új munkahelyet hoz létre büki telephelyén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a svájci tulajdonosi hátterű vállalat állateledel-gyártásának kelet-közép-európai központja Magyarországon van, ahol a fejlesztés nyomán 30 százalékkal fog bővülni a termelés, a jelenlegi 90 százalékos exportarány pedig 95 százalék fölé nő a várakozások szerint. Beszédében mindenekelőtt az elmúlt évek nehézségeit hangsúlyozta, mondván, hogy a világgazdaság rövid időn belül kétszer is a feje tetejére állt a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt, hazánk azonban jól vizsgázott a válság közepette is, a gazdaság növekedési pályán tudott maradni. A miniszter a Nestlé friss beruházásával kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarország a kutyaeledel kivitelét illetően a 13. helyen áll a globális ranglistán. Közölte, hogy az élelmiszeripar, ahova az állateledel-gyártás is tartozik, tavaly októberig 46 százalékos növekedést mutatott fel.

Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a gazdasági nehézségek nem kímélik a céget, ezért áremelésre készül a vállalat. A megnövekedett költségek miatt hamarosan drágulhatnak a Coca-Cola termékei – árulta el az Indexnek adott interjújában Békefi László, a cég ügyvezető igazgatója. Békefi szerint nemcsak a termékek előállításához szükséges összes alapanyag, de a csomagolás alapanyagai, valamint az energia ára is jelentősen növekedett. A cég nagyjából kétszer akkora rezsit fizet, mint egy évvel korábban. A nehézségek ellenére hiánnyal nem számol. Hogy mennyivel nőnek majd az árak, azt nem árulta el, azt viszont kiemelte, hogy a szénsavas üdítők ma Magyarországon nagyjából 26 százalékkal kerülnek többe az egy évvel ezelőtti árhoz képest. Békefi szerint a jövőben tovább korszerűsítik majd a Coca-Cola magyarországi épületeit, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak. Emellett a szállítmányozási költségeket – és az azzal járó károsanyag-kibocsátást – is csökkenteni akarják: november óta egy olyan beszállítóval is együtt dolgoznak, amelynek van elektromos meghajtású kamionflottája. A cég vezetője kitért arra is, hogy a dunaharaszti üzembe telepített robottechnológia miatt nem csökkent a munkavállalók száma, sőt, a robot alkalmazása miatt további munkaerőt kellett felvennie a cégnek.

A Kerekes Pálinka része a Csongrád megyei és a Zákányszé­­ki Értéktárnak. Évtizedek óta el­kötelezett hívei a helyi értékek ápolásának, megőrzésének. Új­­raélesztették a Homokhátság egyik büszkeségét, a homokháti őszibarack-pálinkát. Megyénkben a homokháti őszibarack-pálinka, a szegedi paprika és a szegedi szalámi után ez a har­­madik olyan termék, ami ki­­­­érdemelte az eredetvédelmi megjelölést 2018-ban. 2020-ban Kerekes Pál kapta az Év vállalkozója díjat. Az Európai Bizottság március eleji döntésével a homokháti őszibarack-pálinka oltalom alatt álló földrajzi jelzés megnevezést kapott, azaz uniós eredetvédelemben részesült. Az érdem a zákányszéki Kerekes Pálinka Kft. tíz évig tartó munkájának eredménye. Magyarországon 1998-ban az Agrárminisztérium az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéshez csatlakozva „Hagyományok-Ízek-Régiók” (HÍR) el­­nevezéssel programot indított azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A közelmúltban ezt az elismerést is megkapta a zákányszéki cég. Január 2-án pedig a hagyományos mórahalmi újévi hangversenyen értékteremtő és értékmegőrző munkájuk elismeréseként a Mórahalom város köszönete díjat is átvehették.