Hírek

A vállalat az elmúlt 27 évben több nagy volumenű beruházást is végrehajtott, melyek eredményeként mára két gyártóegységgel és nyolc logisztikai elosztóközponttal – köztük Magyarország legnagyobb élelmiszeripari raktárával – rendelkezik. A dunaharaszti gyártóegység fejlesztésének, modernizálásának kiemelt figyelmet szentel a vállalat, hiszen nemcsak a teljes magyar piac, de tizenhét export ország termékekkel történő ellátása is jórészt innen történik. A mostani kapacitásbővítő beruházás a második legjelentősebb fejlesztés Dunaharasztiban a 2007-ben történt második aszeptikus (nem szénsavas termékeket előállító) gyártósor telepítését követően, melynek értéke elérte a 27 millió eurót (~10,2 milliárd forint). A küszöbön álló fejlesztéseket a növekvő piaci igények hívták életre, így mostanra egyértelművé vált, hogy a jelenlegi két, szénsavas üdítőitalokat előállító gyártósor mellé egy újabbra van szükség. A beruházás tervezése 2020-ban kezdődött, két évvel később pedig jóváhagyást kapott az új gyártósor telepítése és a kapcsolódó üzemcsarnok megépítése, valamint a megnövekedett gyártási volumen támogatására szánt logisztikai és egyéb infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A kivitelezési munkálatok 2023. februárban kezdődtek, az átadás novemberben várható. Az új sor kis és nagy kiszerelésű Coca-Cola, Fanta, Sprite és Kinley szénsavas üdítőitalokat gyárt majd. A vállalat kiemelt figyelmet fordít a legmodernebb technológiák alkalmazására, amelyek növelik a termelési hatékonyságot, és a vállalat fenntarthatósági céljait támogatva csökkentik az energia-, illetve vízfelhasználást. A legújabb fejlesztések nyomán a sor kapacitása 50 százalékkal haladja majd meg a korábbi nagy kiszerelésű, szénsavas üdítőitalokat előállító gyártósor teljesítményét és 30 százalékkal növeli meg a vállalat szénsavas üdítőital gyártó kapacitását. A dunaharaszti gyár 100 százalékban megújuló forrásból származó áramot használ, egy liter késztermék előállításához pedig a 2014-es adatokhoz képest jelenleg 30 százalékkal kevesebb energia, és 20 százalékkal kevesebb víz igénybevétele szükséges. Az új gyártósor üzembe állását követően az energia- és vízfelhasználás csökkenésének aránya éves szinten várhatóan ugyanilyen mértékű lesz – írják.

Veszített piaci részesedéséből, és tetemes veszteséget halmozott fel tavaly a bőcsi sörgyártó. A 2021-ben elért 44,26 milliárd forintos nettó árbevételét 48,39 milliárd forintra növelte tavaly a 2009-ben a holland Starbev Netherlands B.V. által alapított, majd az anyacég felvásárlása után a Molson Coors Netherlands B.V. tulajdonába került Borsodi Sörgyár Kft., de ezzel is csak tovább növelte veszteségét, mégpedig nem is kis mértékben: a 2021-es 2,31 milliárd forintról 5,39 milliárdra. A társaság számaiból kiderül, hogy az anyag jellegű költségei 28,03 milliárdról 33,85 milliárd forintra emelkedtek, de egyéb kiadásai is gyarapodtak, csakúgy, mint a pénzügyi műveleteken elszenvedett vesztesége, amely mintegy 600 millió forinttal, megközelítőleg egymilliárdra emelkedett. Ezeket a veszteségfaktorokat pedig nem tudta ellensúlyozni a jelzett árbevétel-bővülés. A belföldi forgalom 10,04, míg az exporteladásokból bejövő árbevétel 2,6 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A beszámoló szerint a külpiaci eladások földrajzi megoszlását az előző időszak adataival összehasonlítva megállapítható, hogy továbbra is a cseh, lengyel és horvát export a számottevő. A cég főtevékenységéből, vagyis az általa termelt sörök értékesítéséből származó árbevétel az értékesítés nettó árbevételének 83 százalékát tette ki 2022-ben. Ezenkívül – a választék bővítése céljából – a cégcsoport által gyártott és fogalmazott sörökből is értékesítenek partnereiknek, amiből pedig a nettó árbevételük 15 százaléka származott. Az értékesítéshez kapcsolódó göngyölegforgalommal együtt ez a három tétel adja a nettó árbevétel 98 százalékát. A beszámolóban szerepel, hogy a Magyar Sörgyártók Szövetsége által közzétett adatok szerint a belföldi sörértékesítés tavaly 2 százalékkal növekedett az előző évihez képest, és így 6,06 millió hektolitert tett ki. Eközben a Borsodi Sörgyár Kft. belföldi eladásai 2021-hez képest 4,8 százalékkal csökkentek. A cég ezt az élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalmának mérséklődésével és főként az alacsonyabb árfekvésű termékek értékesítésének visszaesésével magyarázza. A mennyiségi csökkenés ellenére nőtt az árbevétel, amit a jelentős, a korábbi évek szintjét bőven felülmúló, ismételt áremelések mozgattak. Az utóbbi alapvető oka az inflációs környezet és az energiaárak nagymértékű növekedése volt, ami kedvezőtlenül befolyásolta az operatív és az előállítási, logisztikai költségek alakulását – áll a jelentésben. A Borsodi tervei között szerepel piacrészesedésének stabilizálása, illetve növelése, a vendéglátóipari csatornában végzett tevékenysége hatékonyságának javítása, márkáinak erősítése és további fejlesztése. A vezetés megítélése szerint az ukrán–orosz konfliktus közvetlenül nem érintette a Borsodi Sörgyár Kft. tavalyi eredményét, főleg a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete szempontjából, közvetetten azonban erősen negatív hatást gyakorolt a költségek emelkedésére a magas infláció és az árfolyam-ingadozás.

Magyarországon egy új termékükkel is találkozhatunk április óta. Teljes globális megújuláson megy át a Coca-Cola alá tartozó gyümölcslémárka, a Cappy, közölte a cég. A termékek új ízvilágot, továbbfejlesztett recepteket és megújult csomagolást is kapnak. A megújítás márciusban kezdődött az italok új, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított receptúráinak bevezetésével, ami 30 százalékkal kevesebb cukrot is jelent. Egy új Cappy-italt is bevezettek a magyar piacra áprilisban: a zéró cukor limonádét citrommal és eperlével. Mindezt reklámkampány is megtámogatja „Tele élettel” címen, ami azt mutatja be, mennyire elfoglaltak az emberek és hogy könnyen beleragadhatnak a megszokott rutinokba és a megszokott dolgokba. Ám a Cappyvel meg lehet ünnepelni a mindannapi pillanatokat, legalábbis a közlemény szerint. Az új márkaarculatot a természet által inspirált meleg, élénk színek és az energizáló vizuális anyagok jellemzik.

A Zwack Unicum Nyrt. a 2022. április 1. és 2023. március 31. közötti 2022-2023-as üzleti évben 35,364 milliárd forint bruttó árbevétel ért el, amely 10,7 százalékkal, 3,415 milliárd forinttal meghaladta az előző évi üzleti évét - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Ez idő alatt a társaság jövedéki- és népegészségügyi termékadó nélküli nettó értékesítése 21,215 milliárd forintot tett ki, 15,8 százalékkal, 2,901 milliárd forinttal magasabb a bázis időszakinál. A társaság éves adózott eredménye 3,448 milliárd forint volt, amely 248 millió forinttal, 7,8 százalékkal haladja meg a bázist. Habár a negyedik negyedévben a bázishoz képest már csökkent a profit, a társaság a tavalyi kiemelkedő évnél is eredményesebb évet tudott zárni, ami az első három negyedévben realizált jelentős profitemelkedésnek köszönhető - írják a beszámolóban. A belföldi éves termékértékesítés nettó árbevétele 2,218 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal magasabb, mint az előző üzleti évben, a saját termelésű termékek nettó árbevétele a hazai piacon 1,392 milliárd forinttal, 12,1 százalékkal nőtt 11,545 milliárd forintról 12,937 milliárd forintra. Ezen belül a prémium termékek árbevétele 11 százalékkal, míg a minőségi termékeké 16 százalékkal emelkedett - közölte a társaság. Az exportra értékesített termékek éves árbevétele 2,337 milliárd forintot tett ki, amely 10,4 százalékos emelkedést jelent a bázis időszakhoz képest. A nagyobb export piacuk közül Szlovákiában sikerült kimagasló, 39 százalékos árbevétel-növekedést elérni. Az olasz piac árbevételben ugyan 12 százalékkal nőtt, volumenben csak bázis szinten tudott teljesíteni. Beruházásra 1,212 milliárd forintot költött a Zwack Unicum Nyrt. az üzleti évben, ennek mintegy felét - 593 millió forintot - a Dunaharaszti telephelyén telepített földszonda és napelem kivitelezésére fordították. Ez a beruházás lépésenként 90 százalékkal, 1600 megawattórával fogja csökkenteni a gyár gázenergia igényét. Az üzleti év negyedik negyedévében a társaság bruttó árbevétele 4,8 milliárd forint körül alakult, ami 4,5 százalékkal kevesebb az előző üzleti év negyedik negyedévi adatánál. Ez idő alatt az adókkal csökkentett árbevétel 3,1 milliárd forintot tett ki, 4,2 százalékkal többet a bázis időszakinál. A társaság negyedik negyedévben 389 millió forint veszteséget könyvelt el, 46 millió forinttal kevesebbet, mint az előző üzleti év negyedik negyedévében.

A Gazdasági Versenyhivatal alapos gyanúja szerint a lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó leányvállalata valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal – többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP partnerekkel és a Tescóval – együttműködve rögzítette egyes termékeinek minimális fogyasztói árait. A megállapodás résztvevői kiiktathatták az árversenyt, mesterségesen magas árszintet alakítottak ki. Az elmúlt napokban országszerte tartottak rajtaütéseket az üdítőgyártó és forgalmazó cég, illetve az üzletláncok telephelyein a GVH munkatársai. A tájékoztatás szerint a lengyel Maspex-csoport magyarországi leányvállalatát – többek között az Olympos, Kubu, Apenta, Topjoy és Nestea márkák magyarországi forgalmazóját – a HoReCa (szállodák, éttermek, kávéházak) ágazat vizsgálatában beszerzett bizonyítékok alapján már február óta vizsgálta a versenyhatóság. A cég valószínűleg előírta partnereinek, hogy milyen minimum-áron árulhatják termékeit a hazai vendéglátóegységekben, illetve nagykereskedelmi forgalmazás során. A lefoglalt dokumentumok alapján az üdítőgyártó nem csupán a nagykereskedelmi és a vendéglátó szektorban, hanem valószínűleg a kereskedelmi szektorban is rögzítette az általa forgalmazott ital- és egyéb termékek árait. Így elkerülhették az árversenyt a népszerű márkáknál, mint az Apenta, a Kubu vagy a Nestea. A GVH május 23-án újabb eljárást indított a Maspex Olympos Üdítőital Gyártó Kft.-vel és számos élelmiszeripari forgalmazó partnerével szembe, ami helyszíni rajtaütésekkel indult az érintett cégek telephelyein. Az eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették, az a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul – fűzte hozzá a GVH.

Árbevételét növelni tudta az önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft., de adózott eredménye mintegy harmadára csökkent. A sertés árának emelkedése és a forintárfolyam apasztotta a nyereséget. A 2021-es 8,32 milliárd forintról 10,15 milliárd forintra növelte nettó árbevételét a 100 százalékban a gyulai önkormányzat tulajdonában évő Gyulahús Kft. – derül ki a cég beszámolójából. A 4,82 milliárd forint törzstőkéjű társaság adózott eredménye viszont az egy évvel korábbi 655,97 millió forintról 207,87 millió forintra esett vissza. Az eredménycsökkenés nem érte váratlanul a céget, ugyanis tavaly június végén Daka Zsolt, a Gyulahús ügyvezetője arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy az első öt hónapban elért mintegy 20 százalékos árbevétel-növekedés ellenére eredménycsökkenést vár, elsősorban a megemelkedő költségek – különösen a dráguló sertésalapanyag – és a fogyasztás visszaesése miatt. Az ügyvezető akkor éves szinten 10-12 százalékos árbevétel-növekedést prognosztizált, a cég nettó fogalma végül azonban ezt meghaladva, 22 százalékkal emelkedett. Mint ismert, az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás keretében a Gyulahús 4,8 milliárd forintot nyert. Ezt a pályázatot még 2021-ben hirdették meg, azonban csak tavaly augusztusban lett meg az eredmény. A Gyulahús azonban már korábban készített egy tervet a Kétegyházi úti telephely korszerűsítésére, amely akkor 13 milliárd forintos költséggel számolt, így a pályázati pénz mellé külső befektetőt is kerestek, és meghirdették a kft. üzletrészeinek 49 százalékát. Az akvizíció azonban nem járt eredménnyel, időközben pedig a tervezett üzem költségei is elszálltak, így egyelőre kérdés, mi lesz a pályázaton elnyert milliárdokkal. A Gyulahús tavaly összesen 2,06 milliárd forint exportárbevételt ért el. Ebből az Európai Unió országai 905 millió forinttal részesedtek, míg Nagy-Britannia az uniós piacnál önmagában is több, 1,16 milliárd forint Gyulahús-terméket vett fel. Eközben – az egyébként csak az uniós tagállamokból érkező – beszerzett termékek értéke az exportárbevételnél magasabb, 2,5 milliárd forint volt. A közvetlen költségek a 2021-es 5,363 milliárdról 7,408 milliárd forintra emelkedtek tavaly. A beszámoló szerint a költségeken belül a legnagyobb részt továbbra is az anyagköltség képviseli. Ennek részaránya 2021-ben a kedvező húsalapanyagáraknak köszönhetően 60 százalékra tudott csökkenni, tavaly viszont ellenkező irányú volt a változás, és a sertésárak emelkedése miatt az anyagköltségek részaránya 68,5 százalékra nőtt. Eközben a személyi jellegű ráfordítások összes költségen belüli aránya 20,6-ról 16,9 százalékra csökkent. Az igénybe vett szolgáltatások összegszerűen is (87,55 millió forinttal) és arányaikban is (15,2-ről 10,5 százalékra) csökkentek. A beszámoló megállapítja, hogy a cég a korábbi évektől eltérően a forint árfolyamának ingadozását semmilyen módszerrel nem tudta kezelni, így a pénzügyi műveleteken összességében 42,67 millió forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Azok a határidős ügyletek, amelyek valamilyen fokú fedezetet nyújtottak volna, a forint árfolyamának előre nem várt fokú gyengülésének következtében megszűntek, így a Gyulahús ki volt szolgáltatva a piaci árfolyammozgásoknak.

Több generáció is elmondhatja: málna vagy narancsszörpön nőtt fel, gyermekkorában nem fordulhatott elő, hogy ne legyen belőlük néhány üveggel a kamrában. Akkoriban még nem volt ennyiféle üdítőital, mint ma, és szörpök terén is főként e két íz közül lehetett választani. Napjainkban elképesztően széles kínálatban van részünk szomjoltók terén is, azonban ez a jellegzetesen magyar termék, nemhogy a feledés homályába veszne, de csillapíthatatlanul tündököl, sőt, képes rugalmasan illeszkedni az évről-évre megjelenő, legmodernebb trendekbe. A szörpök mindig is egy gazdaságos, pénztárcabarát alternatívaként voltak jelen a kereskedelemben, hiszen áruk a gyümölcsitalokénál lényegesen kedvezőbb. Mágel Ágnes, a FruttaMax szörpöket gyártó Yuva Kft. tulajdonos ügyvezetője szerint ez sikerének egyik titka. A gyártók ma már ebben a termékkategóriában is bátran kísérleteznek, és bár továbbra is az alapízek, a málna és a narancs a legkedveltebbek, de az emberek szeretik és várják az újdonságokat, különlegességeket. Szinte nincs olyan gyümölcsíz, amiben ne készülnének szörpök, az izgalmas egzotikus gyümölcsökön át a bogyós változatokig. A szörpök, amellett, hogy ízek vonatkozásában erőteljesen felvették a versenyt az üdítőitalokkal, a kor jellemző trendjeibe is belesimulnak. Az egyik divatos irány a cukormentességre, illetve csökkentett cukortartalomra való törekvés itt is megjelenik. Az egészségügyi vagy más okokból ilyen típusú élelmiszereket választóknak szörpök terén sem kell kompromisszumot kötniük, számos íznek létezik „egészséges” alternatívája. „A másik lényeges vonal a minél magasabb gyümölcstartalom elérése, amit mostanában igen megnehezítenek az elszabadult alapanyagárak. Cégünk azonban mindig elkötelezett volt a magas minőség mellett, így ebben nem alkuszunk” – avatott be a FruttaMax szörpök gyártója. Az elmúlt évben a gyártókat a NETA törvény változása döntés elé állította, miszerint vagy megemelik termékeik gyümölcstartamát 50 % - ra, vagy literenként a NETA adótartalmát kell beépíteniük termékeik árába. A gyártók úgy döntöttek, hogy megemelik a gyümölcs százalékát, így a fogyasztók mára már sokkal magasabb gyümölcstartalmú termékeket vásárolhatnak a boltok polcain. Termékfejlesztés terén a Yuva Kft. igyekszik élen járni az innováció terén, így a sör íz kedvelői már szörp formájában is fogyaszthatják kedvenc italukat, és alkoholtartalom nélkül, tökéletes sörélményhez juthatnak a FruttaMax Radler malátás szörp által.

Hűsítő kortyokkal és magával ragadó képsorokkal indult május 15-én a Gösser új kampánya. A sörmárka arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy tartsanak bátran szünetet és adják át magukat az értékes pillanatoknak, hiszen az élet így lehet: Gut. Besser. Gösser. A reklámfilmek változatos élethelyzeteken keresztül mutatják be a sodró világ alternatíváit. Az ACG Reklámügynökség által fejlesztett kampány hangsúlyozza, hogy egy kis odafigyeléssel a leghétköznapibb helyzetekben is felfedezhetünk olyan pillanatokat, amelyekben érdemes elmerülni, mindezt hosszú tervezés nélkül úgy, hogy közben nem maradunk le semmiről. A 2023 májusától futó integrált kampány az adott médium előnyeit és sajátosságait leginkább kihasználva igyekszik a befogadókat lassításra és elmélyülésre buzdítani. A 360 fokos médiamixben hangsúlyos szerepet kapnak a digitális és social csatornák, rendhagyó PR megoldások, valamint olyan helyzetspecifikus megoldásokkal is találkozhatunk, mint a városi sétára buzdító CLP a buszmegállókban. A kampány további aktivitásairól a későbbiekben oszt meg információt a vállalat. „A HEINEKEN Hungária minden sörmárkájánál a folyamatos alkalmazkodásra és innovációra törekszünk: igaz ez az idén 150 éves Heinekenre, a legmélyebb hazai gyökerekkel rendelkező Sopronira és a megújult Gösserre is – emelte ki Perényi Katalin, a HEINEKEN Hungária Marketing és Kereskedelmi Marketing Igazgatója. – A legújabb kampányunkban megmutatjuk, hogy miért éri meg elmerülni a pillanatban, és azt, hogy a lazítást élvezni szabad.”

Ez az alapanyag hasonlóan magas fehérjetartalmú, mint a szója, ezért alternatívát jelenthet annak kiváltására. Rovar alapú fehérjetakarmány gyártási technológiáját fejleszti ki a Vitafort Zrt. vezette konzorcium – közölte a társaság az MTI-vel. A fenntartható, hulladékmentes eljárás kidolgozására vállalkozó konzorcium csaknem 700 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el: a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. több mint 339 millió forint, a ProfiKomp Zrt. csaknem 310 millió, míg a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem 50 millió forint támogatásban részesült. A tervek szerint a 2024. január 31-ig befejeződő projekt legfőbb célja, hogy gazdaságosan előállítható, rovar alapú fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket gyártsanak, és ezekből egy termékcsaládot alakítsanak ki. A nyilvános cégadatok szerint a Vitafort értékesítésének nettó árbevétele 2021-ben több mint 14 milliárd 168 millió forint volt, 2020-ban meghaladta 12 milliárd 521 millió forintot. A nettó árbevétel nagyrészt belföldi értékesítésből származott. A társaság adózott eredménye 2021-ben csaknem elérte a 147 millió forintot, egy évvel korábban pedig a 411 millió forintot.

Munkahelyteremtő és gyártási kapacitást bővítő beruházást valósított meg a Nagyhegyesi Takarmány Kft. A 900 millió forintos projekt záróeseményét május 18-án, csütörtökön a vállalat telephelyén tartották. Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett. Rámutatott: az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány, valamint a szomszédságunkban kitört háború nehézségek elé állították a világgazdaságot, ugyanakkor hangsúlyozta, a vállaltok – így például a Nagyhegyesi Takarmány Kft. is – jó döntést hoztak akkor, amikor a nehéz időkben is a fejlődés mellett voksoltak. A Nagyhegyesi Takarmány Kft. 900 millió forintból valósította meg a csütörtökön átadott beruházást, a forráshoz a magyar kormány 270 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított. Szijjártó Péter elmondta: a fejlesztés révén 30 új munkahely létesült, és 1800 négyzetméteres gyártó- és raktárcsarnok, továbbá újabb gyártósor épült, melyekkel a konzerves állateledel-gyártás kapacitása megduplázódott, így immáron évente 100 ezer tonna nagyságrendet tesz ki. Az ünnepségen Kiss Attila, a Nagyhegyesi Takarmány Kft. ügyvezetője elmondta, az idén 30 éves, a konzerves állateledel-gyártással foglalkozó vállalat egyik mérföldköve a most elkészült és átadott beruházás. Szavai szerint a fejlesztés révén a vállalat gyártási kapacitása Közép-Európában a harmadik helyen áll, ha pedig csak a családi tulajdonban lévő konzerves állateledel-gyártók sorát vizsgáljuk, akkor az első helyen szerepel. A vállalat közel 350 munkavállalót foglalkoztat, ezzel a térség legnagyobb foglalkoztatóhelye. Az ügyvezető elmondta, a fejlesztésre azért volt szükség, mert a vállalat árbevétele az elmúlt években a haszonállat-takarmány gyártásának irányából a hobbiállat-eledel gyártása felé tolódott el.