Hírek

Minden eddiginél magasabb, 100 millió forintos bírságot szabott ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal egy ipari parkban működő cégre, miután feltételezhetően klórgáz szivárgása miatt két embert kórházba kellett szállítani. Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei főispán a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében leírta, hogy rekordösszegű, 100 millió forintos munkavédelmi bírságot szabtak ki a Sajóbábonyi Ipari Parkban működő egyik üzemre. Az önkormányzati képviselő hozzátette, hogy a Kormányhivatal szakterületei folyamatosan figyelemmel kísérik a vármegyében működő cégeket. A szabálytalanság, a balesetveszéllyel fenyegető körülmények észlelésekor pedig kivétel nélkül beavatkoznak és szankcionálnak. „A lakosság, a dolgozók és a környezet védelme nem opció, a játékszabályokat be kell tartani” – zárta posztját Alakszai Zoltán. A bejegyzésben nincs megnevezve, hogy melyik céget sújtotta a büntetés, de az Index értesülései szerint az SPL Europe Kft. kapta a rekordösszegű bírságot. Úgy tudjuk, tavaly novemberben történt az eset a Sajóbábonyi Ipari Parkban, amikor is klórgáz szivárgása miatt kellett riasztani a mentőket és a katasztrófavédelmet. A Boon.hu akkori cikke szerint két 50 év körüli férfit mérgezési tünetekkel szállítottak kórházba. A mentősök szerint a klórgáz már kis mennyiségben belélegezve is égő érzést okoz az orrban és a torokban, továbbá fullasztó, gyakran rohamokban jelentkező köhögést vált ki. Nagy töménységű gáz gyors belélegzése 1-2 percen belül halált is okozhat. Az SPL Europe menedzsmentjének nevében Drágár Valéria EBK-vezető reagált az esetre. Elmondta, hogy a problémát az üzemi kollégák rövid időn belül elhárították, illetve figyelembe véve az uralkodó szélirányt és a kikerült anyagok mennyiségét, a környező települések lakosaira nem jelentett veszélyforrást az esemény. Nem volt indokolt a külső védelmi terv életbe léptetése. Ennek ellenére volt olyan helyi lakos, aki jelezte, hogy többféle vegyi anyag szagát lehetett érezni a levegőben.

A Mol új kőolajmezőt fedezett fel Somogysámson határában - a történet legizgalmasabb része, hogy egy olyan helyen sikerült olajmezőt felfedezni, ahol már több évtizede nem volt kőolajtalálata a cégnek. Az új lelőhely a vizsgálatok szerint napi 1200 hordó kőolaj termelésre képes, amit a Dunai Finomítóban dolgoznak fel. Új kőolajmezőt talált a Mol az ország nyugati részén, Somogysámson határában. A cég a múlt év decemberében végzett kutatófúrás során 1250 méteres mélységben talált olajat. A vizsgálatok szerint a Somogysámson kőolajmezőn található kút napi 1200 hordó termelésre képes. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel csökkenteni kell Magyarország import-kiszolgáltatottságát, ezért folytatják a beruházásokat. Marton Zsombor, a Mol-csoport Kutatás-Termelés ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy egy olyan helyen sikerült új olajmezőt felfedezni, ahol már több évtizede nem volt kőolajtalálata a cégnek. Ezt követően pedig hozzátette, hogy a vecsési és turai kőolajlelőhelyekkel, illetve a kelet-magyarországi földgázmezőkkel 5 éves csúcsot értek el a hazai termelésben. Az új kút által kitermelt olajat tartálykocsival a százhalombattai duna finomítóba szállítják és a mol-csoport teljes szénhidrogén-kitermelésének kb. 1%-át adja.

Szolnokon építi fel az első európai üzemét a KunlunChem kínai elektrolitgyártó cég – – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken. A negyvenmilliárd forintos beruházással százhúsz új munkahely jön majd létre – írta az MTI. A 100 millió euró összértékű, két ütemben megvalósuló beruházás első fázisában 30 millió eurót fektet be a cég, és mintegy ötven új munkahely jön létre. Az évi 36600 tonna kapacitású üzem a tervek szerint 2026 harmadik negyedévében kezdi meg működését. A beruházás második fázisának végére 120 új munkahelyet terveznek létrehozni. A KunlunChem az állami tulajdonú NIPÜF Zrt.-től vásárolja meg a beruházás 15 hektáros területét Szolnok és Abony között. Egy 5000 négyzetméteres gyárépületet és egy több mint 700 négyzetméteres irodaépületet terveznek felépíteni itt, egyéb, a gyárépületet támogató létesítményekkel együtt – írta a cég közleménye. Szijjártó kiemelte, hogy a KunlunChem a világ öt legnagyobb elektrolitgyártója közé tartozik, amely itt a BMW és a Mercedes elektromos autóinak beszállítója lesz a legmodernebb technológiával. „A high-tech működés nem lenne lehetséges a megfelelő, biztos alap nélkül, márpedig Szolnokon a tradíciók adottak, hiszen a város mindig is a magyar vegyipar egyik bástyája volt” – mondta a külügyminiszter. Hozzátette: az ágazat ma közel százezer embert foglalkoztat Magyarországon, és a betelepülő kínai cég is a helyi munkavállalókra kíván támaszkodni, ezért fontos a minél szorosabb együttműködés a Szolnoki Szakképzési Centrummal.

Ipari Partnerségi Tanszék néven új oktatási egységgel vesz részt az Egis a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerészképzésében. Jövő szeptembertől várhatóan 40-50 fővel indul a kurzus, amiben a vállalat naprakész tudásanyaggal oktatja a hallgatókat az ipari körülmények között végzett munkára. Az erről szóló stratégiai megállapodást budapesti sajtótájékoztató keretében március 5-én írták alá a gyógyszercég tudományos és technológia központjában. „A gyógyszeripar hagyományosan a magyar nemzetgazdaság kiemelkedően magas hozzáadott értékű húzóágazata” – mondta Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve: az utánpótlás-nevelés, a tehetséggondozás a vállalat életében nagy hagyományra tekint vissza. Spaits Tamás az új tanszék vállalati vezetője az Indexnek elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel már 2016-ban is volt közös gyógyszerfejlesztési projektjük, a GINOP-pályázaton vidéki egyetemek vidéki gyárakkal közösen vehettek részt. Mint Spaits Tamás elmondta, a képzés indulásakor a már meglévő kurzusokat gondolták újra, frissítettek bizonyos részeket az oktatási anyagban. Olyan edukatív tartalmakkal bővítették az egyetemi ismereteket, amik az elmúlt két évben az ipari környezetben elhelyezkedett fiatal munkavállalók visszajelzései alapján kezdetben számukra nehézséget okoztak. Analitikai labor vezetőjeként tudja, hogy a kezdő gyógyszerészeknek ezen a területen a képzés gyakorlatorientált fókuszát erősíteni kell, így ez az ipari tanszék tananyagának része lesz.

Innovatív új termékekkel és széleskörű, megfizethető gyógyszerkínálattal ugraná át a 2030-as szabadalmi szakadékot a Richter. A cég továbbra is a női és a mentális betegségekre helyezi a fókuszt, az itt zajló kutatás-fejlesztés pedig elhozhatja egy következő blockbuster molekula világpiaci sikerét. Mindezek évi 7–8 százalékos növekedés és stabil osztalékfizetés mellett valósulhatnak meg, ahogy azt a vállalat 2035-ig szóló stratégiájának sajtóbemutatóján megtudtuk. A Richter sikertermék Cariprazine szabadalma 2030-ban lejár, ez pedig 800–900 millió dolláros jövedelemkiesést jelenthet majd a magyar gyógyszergyártó számára. A neuropszichiátriában használatos készítménnyel már több mint 1,2 millió pácienst kezeltek világszerte, nagy részüket az Egyesült Államokban. A szabadalom lejárata új vállalati stratégia megalkotására ösztönözte a Richter Gedeon Nyrt. vezetőségét, ennek részleteiről számolt be Orbán Gábor vezérigazgató és a különböző üzletágak vezetői. A 2035-ig szóló vállalati stratégia fő kérdése, hogy a jogdíj nélküli üzlet jövedelmezősége hogyan tud a jelenlegi 10 százalékról felzárkózni a 20 százalékos iparági átlaghoz. A stratégia fő céljai, hogy minél több országban minél több beteget érjenek el, és az innovatív új termékek mellett minél szélesebb palettán, minél megfizethetőbb gyógyszereket kínáljanak – tette hozzá.

Szegedi Tudományegyetem és az Új Champignons Kft. közös projektje révén alternatív takaróföld állítható elő gombakomposzt újrahasznosításával. Magyar fejlesztésű technológia segíthet a fenntartható gombatermesztésben. A Szegedi Tudományegyetem és az Új Champignons Kft. több mint 414,5 millió forintos támogatással fejlesztette ki azt az innovatív eljárást, amely a gombakomposzt mikrobiális rekomposztálásával fenntartható takaróföldet hoz létre. Az új technológia a tőzeg csökkenő elérhetőségére kínál alternatívát, miközben újrahasznosítja a gombatermesztés során keletkező hulladékot. A projekt, amely 2024 végén zárult, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg, és összköltsége meghaladta az 595 millió forintot. Az Új Champignons Kft., amely komposzt és gombacsíra előállításával, friss gomba termesztésével és konzervgyártással foglalkozik, 2023-ban 2,92 milliárd forintos árbevételt ért el. Az új fejlesztés hozzájárulhat a fenntartható mezőgazdasághoz és csökkentheti a gombatermesztés környezeti terhelését.

Eredményes, sikeres, munkás évünk volt, sokat arattunk, és még többet vetettünk tavaly – kezdte a Richter tavalyi eredményeit bemutató tájékoztatóját Orbán Gábor vezérigazgató. A cégvezető elmondta, hogy kiugróan pozitív mutató volt tavaly a szabad pénzáramlás alakulása. Az idei évre 10 százalékos bevételnövekedést vár a menedzsment, ami a Cariprazine értékesítések lassulása miatt nagy vállalás, a tisztított működési eredmény szintjén hasonlóképp 10 százalékos dinamika lesz a cél, a működési költségek gyors növekedésével viszont teendője lesz a cégnek - tette hozzá a vezető. Az európai gyógyszerekre kivetett amerikai vámok a terveket és célkitűzéseket nem befolyásolják, de figyelemmel követi a cég az eseményeket. Vannak akvizíciós célpontok is, az erre fordítható összeget megpróbálja elkölteni ismét a Richter. 845 milliárd forintos forgalmat realizált a cég tavaly, ez 13 százalékos emelkedés, az előrejelzéshez képest ez a sáv alját súrolja. Ennek oka nagyrészt az AbbVie Cariprazine-forgalom a vártnál alacsonyabb pályája, ami a várakozásokhoz képest elmaradt - magyarázta a 2024-es eredményeket Orbán Gábor.

A Mol és a Slovnaft egy évre szóló kőolajszállítási szerződést kötött az Adria-vezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaffal – derült ki a Mol sajtóközleményéből. A vállalatok egy évre, az európai szállítási díjaknál lényegesen magasabb árakon tudtak megállapodni. A Mol-csoport úgy látja: A régió kiszámítható ellátásbiztonságát egy többéves megállapodás jobban támogatta volna. A szerződésben lefektetett magas szállítási díjak biztosan nem segítenek az energiaárak féken tartásában – írták a közleményben. Ugyanakkor a Janaffal megkötött fejlesztések lehetővé teszik majd azt, hogy az Adria-vezeték horvátországi szakaszán az év minden napján stabilan, nagy mennyiségben lehessen szállítani.

A Hankook megkezdte rácalmási gyártóüzemének bővítését, amelynek célja egy új teherautó- és buszabroncsgyártósor létrehozása 2027-re – jelentette be a dél-koreai cég. Az új létesítmény évente akár 800 000 abroncs gyártására is képes lesz, és elektromos haszongépjárművekhez tervezett abroncsok is készülnek majd itt. A projekt keretében a vállalat 540 millió eurós beruházást valósít meg, amely 450 új munkahelyet teremt a térségben. A rácalmási gyár, amely 2007 óta működik, jelenleg évente 17 millió személygépkocsi- és kishaszongépjármű-abroncsot gyárt.

Sikeres volt a hidrogénezett növényi olajat (HVO) tartalmazó dízel próbagyártása a pozsonyi finomítóban. A HVO előállításához kesudióhéjból kinyert olajat használtak fel, az így előállított biokomponenst pedig a kőolajjal együtt dolgozták fel. Az úgynevezett co-processinget a MOL-csoport már évek óta alkalmazza Százhalombattán, a Dunai Finomítóban is: az eljárás lényege, hogy a növényi maradványok bekeverésével csökkenti a hagyományos üzemanyagok károsanyag-kibocsátását, hiszen a bio és a fosszilis komponenseket közvetlenül a gyártás során, egyszerre dolgozzák fel. A tesztüzem eredményes volt: a kész dízelterméket a magyarországi Isotoptech Zrt. laboratóriuma vizsgálta meg, és kimutatta a HVO megfelelő arányú jelenlétét. Ezzel párhuzamosan a MOL-csoport Pozsonyi Finomítójában a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) gyártását is tesztelte, szintén co-processing eljárással. A vállalat ebben az esetben is értéket teremtett a hulladékból: használt, részben finomított étolajjal együtt dolgozta fel a hagyományos alapanyagot. A teszt igazolta, hogy a Pozsonyi Finomító hagyományos kerozin gyártására használt üzeme a fenntartható repülőgép-üzemanyag előállítására is alkalmas. Jelenleg a világon nagyon kevés finomító állít elő fenntartható repülőgép-üzemanyagot, így a MOL-csoport pozsonyi finomítója az elsők egyike, amely képes a minőségi követelményeknek megfelelő SAF gyártására. Az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseivel összefüggésben az idei évtől kezdve a teljes repülőgépüzemanyag-fogyasztás 2%-át SAF-nek kell kitennie, és ez az arány évről évre fokozatosan növekedni fog – 2030-ra 6%, 2035-re 20%, 2050-re pedig 70% lesz. Ez a követelmény minden, az EU-ból induló repülőjáratra vonatkozik, függetlenül a célállomástól. A MOL-csoport és a Slovnaft az SAF tesztelésében együttműködik a Kassai Műszaki Egyetem Repüléstudományi Karával.