Hírek

A Richter ma bejelentette, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) befogadta a bioszimiláris denosumab termékjelöltekre vonatkozó két törzskönyvi kérelmét. A denosumab posztmenopauzás nőknél kialakult oszteoporózis, csontáttétes csontdaganat szövődményeinek megelőzésére, valamint óriássejtes csontdaganat kezelésére szolgál. A Richter által kért két törzskönyvi engedély a referencia készítmények valamennyi engedélyezett terápiás indikációját célozza. A Richter által kért két törzskönyvi engedély a referencia készítmények valamennyi engedélyezett terápiás indikációját célozza. A Richter egy átfogó analitikai és klinikai adatcsomagot nyújtott be, ami egy farmakokinetikai és farmakodinámiás (PK/PD) Fázis I vizsgálat eredményei mellett egy több központban egészséges önkénteseken végrehajtott Fázis III klinikai vizsgálat adatait tartalmazza. Az adatcsomag alapján a Richter által fejlesztett denosumab a vizsgálatba bevont populációra nézve a referencia terméknek megfelelő eredményt mutat PK, PD, hatásosság, gyógyszerbiztonság és immunogenicitás tekintetében. A teljes adatcsomag képezi a bioszimiláris készítmények engedélyezésének az alapját az originátor valamennyi terápiás indikációja esetében. A denosumab törzskönyvi kérelmének EMA elbírálásra való befogadása kiemelkedő mérföldkő a Richter számára, mert ez az első monoklonális ellenanyag a társaság gyarapodó bioszimiláris portfoliójában. A gyógyszerjelölt engedélyezését követően javulni fog a betegek hozzáférése ehhez a fontos biológiai készítményhez és erősödni fog a Richter jelenléte is a megfizethető gyógyszerkészítmények piacán – mondta Bogsch Erik, a Richter Biotechnológiai Üzletágának vezetője.

Vezetőváltás történt Debrecen egyik legnagyobb foglalkoztatójánál, a Teva Gyógyszergyár Zrt.-nél. Értesüléseinket megerősítve a vállalat közölte, hogy július 1-jétől Roman Tutor, a spanyolországi Zaragozai Telephely Ellátási Lánc vezetője vette át a Teva Debreceni Telephelyének vezérigazgatói pozícióját. A cég a debreceni üzemében 1700 embernek ad munkát. A változás oka, hogy az eddigi vezérigazgató, Radovan Toman három Debrecenben töltött tevás év után visszatért Csehországba, hogy az ottani Teva-gyártóegység vezetőjeként folytassa pályafutását. Radovan Toman cívisvárosban eltöltött évei alatt új, életmentő készítmény gyártására alkalmas egységgel gazdagodott a telephely, valamint egy modern biológiai vizsgáló laboratóriummal is bővült a Pallagi úti egység – tették hozzá. Megkeresésünkre a Teva úgy fogalmazott, Roman Tutor érkezésével az Ellátási Lánc és az üzleti folyamatok terén nagy tapasztalattal és kiemelkedő sikerekkel rendelkező szakember érkezett Debrecenbe. A Tevánál eltöltött mintegy 20 évében több vezetői pozíciót is betöltött, többek között felelt az Ellátási Lánc Európai Csoportjáért is. A Tevát megelőzően is a gyógyszeriparban, a hatóanyaggyártás terén működő vállalatnál dolgozott. A frissen kinevezett telephelyvezető legfontosabb feladatának – a Teva „Utunk a növekedéshez” stratégiájával összhangban – a telephely teljesítményének további javítása érdekében hozott stratégiai kezdeményezések irányítását tartja, valamint a kompromisszumok nélküli minőség megtartását, mely az elmúlt évtizedekben is jellemezte Debrecent. A Teva arról is tájékoztatást adott, hogy Roman Tutor átmeneti jelleggel tölti be a vezérigazgatói pozíciót.

Újra forgalmazható a 0,25 mg-os Frontin tabletta – közölte a gyártó Egis Gyógyszergyár Zrt. a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozva. Az NNGYK június közepén függesztette fel az alprazolám hatóanyagú nyugtató egyes tételeinek forgalmazását, miután egy bejelentés szerint egy vizsgálat során „a 12. havi időpontnál, 25°C / 60% RH körülményen a gyógyszer specifikációjában szereplő határértéknek nem megfelelő eredményt mértek egy szennyeződés tekintetében”. A hatóság július 11-i határozatában megállapította, hogy a gyógyszer érintett gyártási tételei esetében minőségi hiba nem áll fenn, betegbiztonsági kockázat tehát nincs, ezért megszüntette a nyugtató felfüggesztését és alkalmazását megtiltó korábbi határozatát.

A Mol a Lummus Technologyval együtt tervez kémiai újrahasznosító üzemet létrehozni a városban. Műanyagok kémiai újrahasznosítására jelentett be együttműködést a Mol-csoport és a globális folyamattechnológiával és értékorientált energetikai megoldásokkal foglalkozó Lummus Technology. A partnerség részeként megkezdődött az első Lummus Advanced Waste Plastic Recycling üzem tervezési szakasza - közölte a Mol az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az első üzem a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén jön létre, és évi 40 000 tonna vegyes műanyaghulladék feldolgozási kapacitással rendelkezik majd. Az átalakított vegyipari termékeket és alapanyagokat a Mol petrolkémiai üzemében fogják feldolgozni. Kiemelték, az üzem fejlett üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentésére szolgáló tervezési elemeket is tartalmaz majd, többek között egy teljesen elektromos pirolízisreaktort, amelynek eredményeként az egység normál üzemmódban nulla közvetlen scope 1 szintű kibocsátással rendelkezik majd.

Az LG Toray Hungary Battery Separator Kft. bővítené nyergesújfalui akkumulátoripari gyárát. Június 27-én került fel a Komárom megyei kormányhivatal honlapjára, hogy az üzem vízellátásáról és szennyvízkezeléséről előzetes vizsgálati eljárást kezdeményeztek. Ez lenne Magyarország legnagyobb vízigényű üzeme, amely jelentős mennyiségű tisztított szennyvizet is kibocsátana a Dunába – adta hírül Tordai Bence frakcióvezető. A dél-koreai-japán vegyesvállalat bővítené az elektromos autók akkumulátorához használt szeparátorfólia-gyártó kapacitását nyergesújfalui üzemében, amelynek építését 2021-ben kezdte meg. A körülbelül 200 főt alkalmazó gyárat 2022-ben adták át, a beruházásához az állam 4,7 milliárd forint támogatást nyújtott. A korábbi hírek szerint összesen 270 milliárd forintból épülő gyár 2028-ra már teljes gőzzel termelhet, és 800 millió négyzetméter akkumulátorszeparátort gyárthat. Az üzem az LG Energy Solutions lengyelországi leányvállalatát, valamint egyéb európai szerződéses partnereit látja majd el az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyaggal.

Tevékenységével a hulladékgazdálkodás teljes vertikumát – a hulladékgyűjtést, szállítást, feldolgozást, a hulladékkezelési végpontok és lerakók üzemeltetését – valósítja meg a VERTIKAL Group Nyrt., amely jelentős műanyagipari és gyártó piaci szereplő is egyben. A cégcsoport számára igen sűrűnek bizonyult az elmúlt egy-másfél év: amellett, hogy a megelőző évben jelentős mértékben kapcsolódott be a MOHU új hulladékgazdálkdási rendszerébe, tavaly elindult a részvényeik kereskedése a BÉT Xtenden, nem is olyan rég pedig átadtak egy 2,5 milliárd forintos üzem- és technológiai fejlesztést. A modern üzem lehetőséget teremt arra, hogy az ipari szegmensebe is betörjenek, valamint, hogy a saját műanyagtermék-gyártásuk alapanyagainak előállítását is elvégezzék. A tőzsdére lépésről, a növekedési eredményekről és további célokról, az új üzem jelentőségéről, valamint az ellátási lánc rövidülésével járó lehetőségekről beszélt egy interjú keretében Ferencz Kornélt, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosa. A VERTIKAL története 1970-re nyúlik vissza, a hulladékgazdálkodás és a településüzemeltetés tradícióját és tapasztalatait hozza magával, a modern műanyagipari és környezetgazdálkodási technológiákkal ötvözve mind szakmailag, mind infrastruktúra tekintetében. Az integrált üzleti gondolkodás szellemében, egymástól eltérő jellegű tevékenységeket kapcsoltunk össze, úgymint a műanyag feldolgozás és gyártás, valamint az ezekhez szükséges infrastruktúra megteremtése. Tavaly kezdtük el lefektetni a tőzsdei jelenlét alap mérföldköveit, a Budapesti Értéktőzsde középvállalati platformjára, a BÉT Xtendre léptünk, és novemberben megkezdődött a részvényekkel való kereskedés is. Kialakulóban van egy közkézhányad, aminek az alakulásával elégedettek vagyunk. 2024 elején tőkeemelést hajtottunk végre a magánbefektetők bevonásával, céljaink között szerepel az Xtend kategóriából való átlépés a Standard kategóriába. A tőkeemeléssel bevont összeget infrastruktúra-fejlesztésre, valamint banki finanszírozásunk optimalizálásra fordítjuk. A tőzsdére lépéskor meghatároztuk a következő öt év üzleti növekedésének tervezett szintjét, ebben a 2023-2024-es számokat is megjelenítettük. 2023-ban világossá vált, hogy a koncessziós társaság belépésével a feladatok hogyan integrálhatók a részvénytársaság tevékenységébe. Korábban a VERTIKAL-csoporton belül különböző cégben jelent meg a gyártás, a hulladékgazdálkodás, a végpont-üzemeltetés, amelyeket vegyesen for és nonprofit formában voltunk kötelesek működtetni a törvényi kötelezettségnek megfelelően. A MOHU belépésével ez a felállás megszűnt és a különböző tevékenységeket centralizáltuk a részvénytársaságba. Részben ebből is fakad az árbevétel-növekedés.

A következő három évben a SUPERZ Budapest lesz az FTC új mezszponzora, jelentette be az FTC. A megállapodás értelmében idén júliustól a mezek hasi oldalán, a Telekom logója és a Tippmix felirat alatt lesz látható a SUPERZ Budapest logója. A mezszponzoráció mellett több aktivitást foglal magában az együttműködés. Az FTC futballcsapat a 2024/25-es szezon BL-selejtező sorozatát július 23-án kezdi meg hazai pályán, a SUPERZ Budapest ezen a mérkőzésen debütál, mint mezszponzor. A SUPERZ Budapest egy parfümmárka, amely 2021 nyarán alakult meg.

A Mol csoport a fenntartható energiamegoldások fejlesztése érdekében „Low Carbon and New Energies” szervezetet hozott létre a Kutatás-Termelés üzletágon belül, olvasható a társaság közleményében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezésekre összpontosítva a Low Carbon és New Energies szervezet feladata A FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS KIHÍVÁSOK KEZELÉSE ÉS ÚJ ÜZLETI FOLYAMATOK ELINDÍTÁSA. A szervezet olyan kezdeményezések élére áll, amelyek célja a csoportszintű energiaportfólió diverzifikálása, a szén-dioxid- és metánkibocsátás csökkentése és a környezeti hatások minimalizálása.

Szerda délután egyeztetést tartottak a dunaújvárosi vasműben: a cég vezetői az érdekképviseletekkel közölték, hogy átszervezik a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. munkavállalóinak munkarendjét. A döntés értelmében számos kollégát szakaszos (ideális esetben kétműszakos) munkarendbe helyeznek át és/vagy állásidőre küldenek. Ezzel kijelenthető: a dunaújvárosi acélgyártás leépülésének keserű, de gyakorlati, a dolgozókat is közvetlenül érintő folyamata beindult. Az új tulajdonos viszont azt hirdeti: ez csak átmeneti állapot. A Liberty Dunaújváros dolgozóknak kiküldött szerdai tájékoztató levele azzal kezdődik, hogy az európai acélipar jelenlegi nehézségei kihívást jelentenek. Leszögezik: "szeretnénk biztosítani Önt arról, hogy a Liberty Dunaújváros jövőjének érdekében dolgozunk, és minden döntésünk mögött a munkahelyek megőrzése, illetve a munkatársak támogatása áll". Mindezt azok után hangoztatja a külföldi tulajdonos, hogy két héttel ezelőtt, rendkívül érdekes időpontban bejelentette: lényegében leállítják az acélgyártást Dunaújvárosban, ez pedig a munkavállalók jelentős részét közvetlenül érinti. Akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mi vár a kokszolóban, valamint a folyékony fázisban dolgozókra, a mostani vezetőségi tájékoztató levél alapján lehet erre következtetni. A vezetőség levelében szerepel, hogy a cégvezetés konzultációkat kezdett az Üzemi Tanáccsal és a Szakszervezetekkel a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. munkavállalóit érintő kérdésekkel kapcsolatosan. A Liberty Steel ezt a céget vette meg a Dunaferr utódcégeként, ez az egység foglalkozik a kokszolóval, a másik nagy egység a Duna Rolling Kft. (amely a hengerelésért felel). Vagyis a két kokszoló kemence leállítása a Furnace Kft. dolgozóit érinti. A cégvezetés tájékoztatása szerint a következőképp: ideiglenesen átszervezik a munkarendet, így számos dolgozót szakaszos (ideális esetben kétműszakos) munkarendbe helyeznek át és/vagy állásidőre küldenek. A vasmű dolgozói esetében tehát egyelőre elbocsátásról nem beszélhetünk, de várhatóan nem járnak jól az érintettek, akikről azt tudjuk, hogy a Duna Furnace kötelékében 1200-an vannak. Vagyis a térség meghatározó foglalkoztatójaként egy ilyen, dolgozókat tömegesen érintő döntésnek hatása lehet az egész régióra. A bérportál cikke szerint állásidőnek nevezzük, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Állásidőre jutó kifizetésként alapesetben a munkavállalóknak alapbért kell fizetni. Van egy olyan szabálya az állásidőnek, miszerint hogyha elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja ellátni a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét, akkor nem köteles alapbért fizetni az állásidőre. A mostani esetben nem kizárt, hogy ez a helyzet. Azt is hozzáteszik a levélben, hogy "a döntés nem volt könnyű számunkra, de elengedhetetlen ahhoz, hogy optimalizáljuk a költségeinket, és biztosítsuk a munkahelyek megmaradását".

Azt állítják, mivel az energiaválság alatt a horvát kormány hatósági árat vezetett be a gázra, kárt okozott a vállalatnak. Akár tízmillió eurós eljárásról is szó lehet. A Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát állam ellen, mert a zágrábi kormány szerinte törvénytelenül kényszerítette az INA horvát olajipari vállalatot, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia nyomott áron – írta a 24sata című horvát napilap internetes kiadásában. A 2022-es és 2023-as energiaválság alatt a horvát kormány a gáz árát először 41 euróban határozta meg megawattóránként (MWh), majd később 47 euróra emelte. A MOL szerint a kormány jogellenesen hozott ilyen döntést, hogy támogassa a hazai ügyfeleket, és ezzel gazdasági kárt okozott a vállalatnak – írta a lap, megjegyezve, hogy érdekes módon a választottbírósági eljárást nem az INA kezdeményezte, hanem a Mol Nyrt-t., amely az INA többségi tulajdonosa. Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona. Miután a megjelent a cikk, a Mol rövid közleményben reagált, amelyben megerősítette a hírt, de részletekbe nem bocsátkozott. Mol-közeli forrásra hivatkozva a lap azt írta: az elmúlt másfél évben a Mol többször felvette a kapcsolatot a horvát kormány illetékeseivel, és készen állt békés megoldás találni mindkét fél számára. Davor Filipovi akkori gazdasági miniszter azonban nem volt hajlandó tárgyalni, ezért a Molnak nem volt más választása, mint nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezni – közölte a lap. Hozzátette: a választottbírósági eljárás értékét még nem hozták nyilvánosságra, de nem hivatalosan források szerint tízmillió euróról van szó. Tekintettel arra, hogy a gáz ára ekkor meghaladta a 200 eurót megawattóránként, ez lehet az eddigi legmagasabb értékű arbitrázs – hangsúlyozták. A Mol úgy értékelte: a kormány arra kényszerítette az INA-t, hogy a piaci ár töredékéért adjon el gázt a HEP-nek, így a gázpolitikája költségeit az INA-ra, közvetve pedig a Molra hárította. A Mol szerint erre nem volt szükség, mert Horvátországban piaci áron volt kapható a gáz, ezért az intézkedés jogellenes és túlzó volt – idézte a lap a forrást. Az intézkedés miatt az Európai Bizottság is figyelmeztette Zágrábot, de Filipovic kifejtette, hogy a döntés jogszerű és észszerű volt, amit meg kellett hozni. Az ellátási zavarok miatt több városi gázszolgáltató mondta fel a szerződéseket, és az állampolgárokat az úgynevezett garantált szállítók felé irányította – mondta akkor a miniszter, megjegyezve, hogy az intézkedés nélkül 120 ezer fogyasztó maradt volna gáz nélkül, és emellett olcsóbb gázt tudtak így biztosítani a kórházaknak, óvodának, önkormányzatoknak és más közintézményeknek is. A mostanival együtt ez a negyedik választottbírósági eljárás Horvátország és az INA magyar többségi tulajdonosa között, kettőt Horvátország már elveszített.